SZékelyföldi Akadémia

Hargita Megye Tanácsának tájékoztatója SZékelyföldi Akadémia Az értelmiségiek felelőssége Vidéki értelmiségieket, a köz szolgálatát felvállaló lelkes emberek dicséretét tartalmazza ez a kis kiadvány. Olyan személyiségekét, akik szülőfalujukban vagy az őket befogadó községben maradtak, ott élnek és tevékenykednek. Dolgoznak és szolgálnak. Mert mi más, ha nem szolgálat sőt: népszolgálat a vidéki értelmiségi állhatatos szerepe? Hargita Megye Tanácsa célul tűzte ki, hogy a helyi közösségek vezetőit, az értelmiségieket bekapcsolja a székelyföldi közélet alakításába, a térségi közpolitika részesévé tegye őket. Ennek érdekében indítottuk el 2010-ben a Székelyföldi Akadémia programot, amelynek célja, hogy szorosabb és állandó kapcsolatot alakítsunk ki és tartsunk fenn a vidéki értelmiséggel. A rendezvénysorozat lehetőséget teremt arra, hogy a helyi igényeknek megfelelően, szakemberek bevonásával előadásokat szervezzünk Hargita megye településein. A Székelyföldi Akadémia 2011. december 13-án tartja évzáró rendezvényét. Az eseményen önkormányzati vezetőkkel, elöljárókkal, közéleti szereplőkkel együtt számba vesszük az elért eredményeket-, sikereket és a programunk fejlesztéséért teendő lépéseket, díjazzuk a településeken kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyeket különböző kategóriákban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Díjazottak András Loránd néptáncoktató Máréfalva Antal Zoltán református lelkész Székelykeresztúr Bajkó László Gyergyóditró Barta Gábor Kászonaltíz Becze Enikő irodavezető Csíkszépvíz Berei Enikő logopédus Szentábrahám Bíró Endre református lelkész Bögöz Agyagfalva Erdős Ágnes Gyergyóalfalu Farkas Aladár sporttanár Borszék Fülöp László fizika-kémia szakos tanár Csíkkarcfalva Györffy Zsolt katasztrófavédelmi felelős Gyergyószárhegy Kedves Róbert alpolgármester Csíkszenttamás László Szilveszter Sándor vállalkozó Oroszhegy Lőrincz András gazdaegyesületi elnök Felsőboldogfalva Lukács Áron egyházmegyei bíró Fenyéd Mincsor Erzsébet tanítónő Gyergyóremete Pál Ákos pedagógus, Oroszhegy Pál Gizella anyakönyvvezető Gyergyóremete Pál László és Pál Dezső vállalkozók Szentábrahám Pál Zoltán történelemtanár Csíkszentmárton Péter László történelemtanár Csíkszentdomokos Portik-Bakai Ádám művelődésszervező Gyergyóremete Dr. Sata Attila Homoródszentmárton Szávai Márton nyugalmazott tanító Énlaka Szőcs Béla agrármérnök Szentábrahám Varga Attila István vállalkozó Tusnádfürdő Varga János plébános Csíkszentsimon Zöld Ilona tanítónő Csíkpálfalva

2 SZékelyföldi Akadémia András Loránd néptáncoktató Máréfalva Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő közművelődési András Lorándot, a 26 éves csíkszeredai fiatalembert a szíve vezette Máréfalvára, egy lányhoz. Megszerette a falut is, majd három évvel ezelőtt részt vállalt a Rozetta Ifjúsági Egyesület megalakításában. A Rozetta összegyűjtötte a falu fiatalságát kicsitől nagyig egyaránt. Lóránd főként néptáncot tanít az egyesület keretében működő három néptánccsoportnak, a Rozettának amelyben 15 és 30 év közötti fiatalok táncolnak, a Rozettáncka néptánccsoportnak amelyben a 10 és 14 év közötti gyerekek tanulnak táncolni és ismerkednek a színpaddal és a Csemete néptánccsoportnak, amelyben az óvodások és a kisiskolások ismerkednek a néptánc szépségeivel. Az egyesület évente több programot is szervez, a gyerekek minden nagyobb ünnepre előadással készülnek, amelyek bállal vagy táncházzal folytatódnak. 2009-ben és 2011-ben a Rozetta és Rozettáncka tánccsoport ellátogatott Máréfalva testvértelepülésére, Pécsváradra, ahol az ott töltött négy nap alatt a pécsváradi fiatalsággal együtt betanult egy táncos előadást, és ezt az utolsó estén elő is adta a Vár színpadán. A Rozettáncka tánccsoport két alkalommal volt Nagyszalontán a Dévai Szent Ferenc Alapítvány házában, ahol közösen az alapítvány gyermekeivel szüreti bált rendeztek. Idén első alkalommal szervezte meg a Rozetta Egyesület a Vidéki Fiatalok Találkozóját, (ViFiT), amelynek jelmondata: Próbáltad már vidéken? András Loránd programszervező, tánctanár és koreográfus is egyben, kemény kézzel összetartja a csapatokat, tanítja, fegyelmezi, dicséri és jutalmazza is őket. Antal Zoltán református lelkész Székelykeresztúr Antal Zoltán a néhai Keresztúr fiúszék, ma a Keresztúr kisrégió egyik legszebb falujában, Kőrispatakon született. Az erdőszentgyörgyi középiskolás évek után a Kolozsvári Protestáns Teológián végzi tanulmányait 1975 1979 között. Az udvarhelyszéki Patakfalván kezdi lelkészi munkáját, majd 1989- től Székelykeresztúron szolgál. 1994-től a székelyudvarhelyi egyházmegye esperese. Miután elfoglalta székelykeresztúri szolgálati helyét, szervesen bekapcsolódott a város vérkeringésébe. Nemcsak az egyházközség gondjaival, a hívek lelki gondozásával foglalkozik, hanem szívén viseli a kisváros számos megoldatlan gondját. Amikor az 1990-es években Székelykeresztúr gazdasági élete romokban hevert, amikor a munkanélküliség soha nem látott csúcsokba ugrott, nagy szükség volt az Antal Zoltánhoz hasonló véleményformáló, karizmatikus emberekre. Fáradhatatlanul dolgozott az általa képviselt értékrend megőrzéséért és terjesztéséért. A közösen elfogadott értékek mentén pedig messzemenően együttműködött az önkormányzattal, az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, valamint más felekezetekkel. Esperesként rálátása van egész Hargita megye fejlődésére. A székelykeresztúri fejlesztések mellett szívén viseli a kis egyházközségek, a szórványgyülekezetek gondját-baját. Nemcsak szót emel, hanem harcol is azok pozitív diszkriminációja érdekében. Az egyházi oktatás újraindításának lelkes támogatójaként különös figyelemmel követi az e téren bevezetett törvényeket és reformkísérleteket. 2008-ban a Székelykeresztúri Iskolaszék elnökének választják meg. Ebben a minőségében tevékenyen hozzájárul az iskolák közti érdekellentétek megszüntetéséhez. Sokrétű szervező munkáját dicséri, hogy elnökként meghívja Székelykeresztúrra a Székelyföldi Akadémia rendezvényt, ráébresztve az amúgy passzív értelmiségieket, hogy érdemes részt venni a közösségi életben, érdemes hallatni hangjukat, hogy nem érdemes feladni e jobbítás szándékát és az érte való harcot. Bajkó László Gyergyóditró Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési Bajkó László ditrói lakos az utóbbi esztendőkben sokat tett közössége érdekében, és aktív részese közéletünk alakításának. Alapító tagja a Ditrói Tejtermelők Egyesületének, amelynek létrejöttét ő indítványozta, és amelynek mindmáig ő a legfőbb mozgatója. Jelenleg is elnöke és ügyvezetője az egyesületnek, amely által a gazdák a megfelelő áron értékesített tejért időben megkapják a pénzüket. Pályázatokat készít és bonyolít le, így sikerült új tejcsarnokot létrehozni, tejminőség-ellenőrző gépet vásárolni. Összefogja a gazdákat, ösztönözve őket, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek, és az adódó lehetőségeket képesek legyenek kihasználni. Képzéseket, konferenciákat, összejöveteleket, bálokat szervez a mezőgazdaságban érintett személyeknek. Tagja a Ditrói Önkéntes Tűzoltóalakulatnak, ezenkívül aktív résztvevője és szervezője a község kulturális, gazdasági, sport- és ifjúsági rendezvényeinek. Barta Gábor Kászonaltíz Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési Barta Gábor katolikus családból származik, családcentrikus, három gyermek édesapja. A neveltetésnek köszönhetően mindhárom gyermeke helyben maradt, ott alakította ki megélhetőségét. 1991-ig a helyi gépállomás vezetője volt. Az akkori viszonyok függvényében mindig arra vigyázott, hogy a hozzá tartozó emberek maximálisan megkapják jussukat. Vállalván a kockázatot, a rendszerváltás előtti időszakban is aktív szerepet vállalt az egyházközség munkájában. 1996-ban polgármesterré választották. Mandátuma alatt indult el a Kászoni-medence a fejlődés útján: dokumentációk készültek olyan beruházásokra, amelyek a közösség jövőjét szolgálják, és a lehetőség szerint el is indultak a kivitelezési munkálatok. Több testvértelepülési kapcsolat kialakítója volt, s e kapcsolatok ápolásában nyugdíjasként is aktívan részt vesz. Ugyanakkor aktív részese volt a civil szerveződések megalakulásának is. Becze Enikő irodavezető Csíkszépvíz Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közigazgatási Becze Enikő az utóbbi esztendőkben sokat tett a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett és ezzel hozzájárult Szépvíz község és Hargita megye fejlődéséhez. Becze Enikő 1993-tól dolgozik Szépvíz Község Polgármesteri Hivatalában, jelenleg a könyvelési-pénzügyi iroda vezetője. Jól felkészült, megbízható, segítőkész, a közigazgatás iránt elkötelezett munkatárs.

Berei Enikő logopédus Szentábrahám Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktatási Berei Enikő 1979. január 21-én született Kissolymosban. Iskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben, majd ezt követően a Babeş Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán végezte. Jelenleg Székelykeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskola tanítónője és logopédusa. Szentábrahámon él, egy kisfiú édesanyja. 1999-től mint tanítónő és lelkészfeleség fontosnak tartotta és tartja a magyar kultúra ápolását, mert meggyőződése, hogy nyelvében és kultúrájában él a nemzet, ugyanakkor egy közösség felemelésének alapvető feltétele a közösség értékeinek ápolása, megőrzése és továbbadása. 1999 2008 között Kissolymosban, szülőfalujában fejtett ki ilyen jellegű tevékenységet, felkeltve az ottani ifjúság kultúra iránti érdeklődését, meghonosítva ennek SZékelyföldi Akadémia továbbadását. Munkájának eredményeként működött a színjátszó társulat a fiatalok és fiatal házasok körében, valamint a tánccsoport. 2008 2011 között a Kissolymosban szerzett tapasztalatait Szentábrahámon kamatoztatta, hasonló értékeket vallva és ápolva. Szentábrahám kulturális életét felvirágoztatta, sikeressé tette, meghonosítva ezáltal a színjátszást a Szentábrahámi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletben. Évente több színdarabot mutattak be a faluközösségben ünnepek alkalmával. A betanult színdarabokkal sikeresen vettek részt országos színjátszó versenyeken, több alkalommal különdíjban részesültek. A színjátszáson túl a néptáncoktatás terén is jelentős tevékenységet fejt ki, három, korosztályonként szervezett tánccsoportot működtet. Munkája elengedhetetlenül fontos a közösség és az erdélyi magyarság kulturális értékeinek megőrzésében és ápolásában. A Szentábrahámi Nőszövetség elnökeként téli estéken heti rendszerességgel nőszövetségi találkozókat szervez, előadókat hív meg és több helyi rendezvény főszervezője a Szentábrahámi Unitárius Egyházközségen belül. 3 Bíró Endre református lelkész Bögöz Agyagfalva Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő Bíró Endre bögözi református lelkész az utóbbi esztendőkben kimagasló tevékenységet fejtett ki a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett, hozzájárulva ezzel a község, Bögözfalu ezáltal pedig Hargita megye fejlődéséhez. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a bögözi református templom külső javítása, a templom újrafedése, a református gyülekezeti ház teljes feljavítása, a lelkészi lakás feljavítása terén, ugyanakkor teljes embert igénylő munkát végzett a vallásoktatás terén, a világi rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Állandó kapcsolatot tart a helyi tanáccsal, Hargita Megye Tanácsával, kapcsolatot tart és együttműködik más felekezetekkel. Számos dokumentum elkészítésében vállalt oroszlánrészt, így pályázati csomagokat készített a református templom felújítására, a gyülekezeti ház és a ravatalozó felépítésére. A bögözi református műemlék templomban levő freskók feljavítására benyújtott pályázatát kedvezően bírálták el, 500 000 eurót nyerve el e munkálatok kivitelezésére. Ugyanakkor testvértelepülési kapcsolatokat kezdeményezett és ápol mindmáig, és a nevéhez fűződik a tanácsadás megszervezése a könnyített honosítási eljáráshoz, ennek népszerűsítése és intézése. Kiveszi részét a falunapok megszervezéséből is, no meg karácsonyi ajándékcsomagok osztását szervezi meg az iskolások számára. Erdős Ágnes Gyergyóalfalu Hargita Megye Tanácsa Márton Áron -díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő és kulturális Erdős Ágnes a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpontban tanítónőként kimagasló oktató és nevelő tevékenységével közel másfél évtizede meghatározó személyiség. Pedagógusként szakmailag, de emberileg is kiváló egyéniség, főszervezője az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeknek. Számtalan eredménnyel büszkélkedik mind helyi, mind megyei, de akár nemzetközi viszonylatban is. Tanítványai dobogós helyezést értek el a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakaszán. Számos tehetségkutató vetélkedő mentora, menedzsere és szervezője, a Szivárvány havasán nagy sikerű népdalvetélkedő ötletgazdája. Szervezői és kulturális munkássága nemcsak az iskola keretei között zajlanak, hanem nagy kihatással van a falu közösségi életére. Irányítója és aktív résztvevője a helyi Helikon fúvószenekarnak, amely községünknek nemcsak regionális, de nemzetközi elismerést is szerzett. Több magyarországi nemzetközi fesztiválon képviselték eredményesen térségünket és értek el ezüst fokozatot. Az általa irányított gyerekkórus és fúvószenekar teszi évről évre magasztosabbá ünnepeinket, a karácsonyi koncertek egy évre nyújtanak felejthetetlen élményt a közösségnek. Megalapítója és aktív munkatársa az AlfaluTV stúdiónak, kommunikációs szakemberi minősége is sokoldalú személyiségről tanúskodik. Farkas Aladár sporttanár Borszék Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális Farkas Aladár a borszéki közösség kiemelkedő egyénisége. Aktívan részt vállal a város életében, közéleti szereplése a helyi tanácsosi tisztség vállalásában is megnyilvánul. Több, Borszékkel kapcsolatos könyv szerzője, nevéhez fűződik a Borszéki útikalauz, Borszék monográfiája című kötet, Pethő Csongorral együtt jegyzi a Borszék régi képeslapokon című albumot. Rendszeresen közöl a város életével kapcsolatos írásokat a Források című helyi újságban. Széles körű érdeklődését példázza az is, hogy vezeti a helyi cserkészcsapatot. Mindemellett különféle hagyományőrző tevékenységeket folytat, táborokat szervez fiatalok és gyermekek számára. A borszéki borvízmúzeum létrehozásának kezdeményezője, ugyanakkor aktív szerepet vállalt a város turisztikai ösvényeinek feltérképezésében.

4 SZékelyföldi Akadémia Fülöp László fizika-kémia szakos tanár Csíkkarcfalva nevelő és oktató Fülöp László fizika-kémia szakos tanár több mint 40 évig volt a karcfalvi és jenőfalvi iskola pedagógusa, s ezalatt közel 22 évig az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. Igazgatósága alatt hozták létre az iskolaműhelyeket, korszerűsítették a tantermeket, bővítették a laboratóriumokat, számítógépeket szereztek be azaz hatékonyabbá vált az oktatás. Nevéhez fűződik a központi iskola udvarának bővítése, az új tornaterem kialakítása, az épületek teljes felújítása, kazánház létesítése, a központi fűtés bevezetése, a jenőfalvi iskola és napközi modernizálása. A fentiek mellett hatékonyan részt vett a község gazdasági-művelődési életének fellendítésében. Nevéhez fűződik a Nagyboldogasszony Alapítvány létrehozása, az egyházzal való jó kapcsolatok ápolása, a községben szervezett különféle rendezvények támogatása. Hosszú éveken keresztül volt a helyi tanács tagja, ahol javaslataival, meglátásaival segítette a közös munkát. Fülöp László munkássága révén sokat tett a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett és ezzel hozzájárult Hargita megye fejlődéséhez. Györffy Zsolt katasztrófavédelmi felelős Gyergyószárhegy Hargita Megye Tanácsa az Önzetlenség Díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő Származása, mentalitása magyar, keresztény. Születési helye Szárhegy. Középiskolai, illetve főiskolai tanulmányai végeztével itt is alakított ki életteret, baráti és szakmai közösséget. Már általános iskolás korában mindig tettrekész, közösségi tevékenységet vállalt, sportkedvelő volt, sportművelő tevékenységet folytatott. Szerepvállalása kitűnt az iskolában és a közösségi megnyilvánulásokban egyaránt. A község vezetésében ráosztott és vállalt szerepe nélkülözhetetlen. Beosztásához tartozó tevékenységei mellett amely sokszor nem a napi nyolc órát jelenti több feladatot is vállal és végrehajt kitűnően. Az ő munkásságának köszönhető, hogy újra megalakult a szárhegyi önkéntes tűzoltóalakulat, amely nemcsak a régióban, hanem a megyében is ismertté vált. Tagjai, vezetőjüknek köszönhetően, fiatal, gyakorlatias és humánus személyek. Különös figyelemmel ösztönözte és segítette a güdüci tűzoltócsoport megalapítását, és bekapcsolta tagjait a régió szakmai körforgásába. Példaértékű kapcsolatot tart a belföldi, illetve az anyaországi hivatásos tűzoltó-egyesületekkel, -felügyelőségekkel. Ennek köszönhetően több alkalommal szervezett tapasztalatcserével egybekötött találkozókat, továbbképzőket és táborokat. A helyi csoport több esetben jutott így adományokhoz, felszerelésekhez. Ösztönzésének és kitartásának köszönhetően az egyik legjelesebb csoporttal rendelkezik a község. Sportszeretetét mi sem tükrözi jobban, hogy kezdeményezte a nagypályás futballcsapat újraalakítását. A csapatvezetői munkát, beleértve a pályafenntartási munkálatokat is, ma is folytatja, nem kis eredménnyel. A Bástya az egyedüli csapat a Gyergyói-medencéből, amely részt vesz a megyei bajnokságban. Ugyanakkor fontos szerepe van az újonnan létrehozott sportcsarnok menedzselésében, ugyanis fennmaradó szabadidejében az intézmény adminisztrátoraként gondoskodik a közösség sportéletének fejlesztéséről, illetve az épület állagának szakszerű megőrzéséről. Játékvezetői minősítésénél fogva szakszerű segítséget nyújt a labdarúgói mérkőzések, valamint a motoros enduro-futamok levezetésében. Folyamatos a jelenléte és segítsége a település ünnepein, rendezvényein. Kedves Róbert alpolgármester Csíkszenttamás Kedves Róbert alpogármester széles körű tevékenységet folytat a közösség érdekében. Közigazgatási teendői mellett közvetlenül vagy akár közvetve számos területen érezhető jelenléte: tagja az iskola igazgatótanácsának, szívügye hordja a ravatalozó építésének folyamata, nagymértékben támogatja a tánccsoport és a fúvószenekar munkáját, oroszlánrészt vállal a kulturális programok megszervezésében is. Ugyanakkor a Csíkszenttamásért Egyesület alapító elnöke. A szervezet tevékenysége szerteágazó: 2011-ben több nyertes projekt kivitelezésébe fogtak, így a turistaösvény kialakításába vagy az idősek napja megszervezésébe. Sportkedvelő emberként támogatja a helyi cselgáncscsapatot, és szerepet vállal a minifocipálya és a sportterem létesítésében. Újabban pedig a Felcsík Jégkorong Közigazgatási Fejlesztési Társaság alelnöke. László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó (Oroszhegy) László Szilveszter Sándor fiatal vállalkozóként több mint száz helybéli szakembernek biztosít munkalehetőséget. A dolgozói tisztességes, segítőkész vállalkozóként ismerik, munkálatai között több nagy horderejű székelyudvarhelyi beruházás található. Önkormányzati képviselőként tevékenyen részt vesz a helyi tanács munkáiban, oszlopos tagja a fejlesztési és gazdasági szakbizottságnak. Irányításával Székelyszentkirályon számos nagyléptékű beruházást sikerült kivitelezni: vízellátási, csatornázási munkálatok, a kultúrház és az orvosi rendelő felújítása, megyei, községi, mezei utak építése. A Székelyszentkirályért Szövetségben, a civilszervezet vezetőjeként hatékony munkát végez több mint 50 székelyszentkirályi fiatal bevonásával. Nevéhez fűződik a 2009-ben felavatott Szent István-szobor felállítása a helyi templomkertben, 2010-ben a Kárpát-medencei Szent István Szövetség soros találkozójának a megszervezése és lebonyolítása több mint 600 meghívott részvételével, 2011-ben pedig az I. és II. világháborúban elesettek emlékére felavatott szobor felállítása. A számtalan haszonnal járó közösségi munkájával a falu tiszteletre méltó polgára, akire felnéznek a helyi fiatalok, és akinek az utóbbi nyolcéves tevékenysége Székelyszentkirály életében új színfoltként jelent meg, és a közösségi összefogásról szólt. Lőrincz András gazdaegyesületi elnök Felsőboldogfalva Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési Lőrincz András, a farcádi szarvasmarhatartó gazdák egyesületének elnöke 1968. november 20-án született. Nagyon sokat segít a község lakosainak a mezőgazdasági támogatások megpályázásában. Önzetlen munkájáért mind a polgármesteri hivatal munkaközössége, mind a község lakói rendkívül hálásak.

Lukács Áron egyházmegyei bíró Fenyéd SZékelyföldi Akadémia Lukács Áron a fenyédi római katolikus egyházmegye bírója. Hosszú évek óta áldozatos, példaértékű munkájával szolgálja egyházát, közösségét. Segítő szándéka fizikai munkában és anyagiakban egyaránt megtestesül. Ugyanakkor jelen van mindenhol, ahol segítő kezekre van szükség: rendezvények szervezésében, beruházások kivitelezésében. 5 Mincsor Erzsébet tanítónő Gyergyóremete nevelő és oktató Mincsor Erzsébet a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola pedagógusa. Tanítványai, a szülők és kollégái elismerését az általa kifejtett igényes oktatói-nevelői munkával érdemelte ki. Pedagógusi tevékenysége azonban nem merül ki a tanórákra való felkészüléssel és az órák megtartásával, nagyon változatos órán kívüli aktivitást is folytat. József Attilát parafrazálva egész népét tanítja példás közösségi munkájával, magatartásával. Pál Ákos pedagógus, Oroszhegy nevelő és oktató Pál Ákos több mint négy évtizede szolgálja az oroszhegyi oktatás ügyét, közel három évtizede igazgatja a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolát. Volt kultúrigazgató Ülkén, Oroszhegyen, 16 éve aktív tagja a község önkormányzatának, ahol az oktatási és nevelési, kulturális és ifjúsági szakbizottság vezetőjeként jelentős szerepet vállal a község ifjúsági, kulturális, oktatási és nevelési életének megszervezésében. A helyi iskola Petőfi Sándor Egyesületének tagja, aktív résztvevője az Oroszhegyi Kulturális és Ifjúsági Egyesület által szervezett valamennyi civil és kulturális rendezvénynek, amelyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítjük a Nárciszfesztivált, az oroszhegyi Gyermek Néptánc- és Népdalfesztivált, az oroszhegyi Szilvanapokat, a nyári tánctáborokat, az erdei iskolákat. A vezetése alatt álló helyi iskola által elért eredmények mind a tantárgyversenyeken, mind más jellegű versenyeken, rendezvényeken kiválóak, mindig rendkívül összetartó és hatékony tanári kört tudott maga köré csoportosítani, akik amellett, hogy elvégzik napi feladataikat, aktív szerepet vállalnak a község társadalmi életében. Az évtizedek óta egyre csak gyarapodó továbbtanulók száma az iskola teljesítményét méri és bizonyítja. Pál Ákos iskolaigazgató, közösségi tevékenységének és személyiségének köszönhetően, nagy tiszteletnek örvend a község lakóinak körében. Pál Gizella anyakönyvvezető Gyergyóremete Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza közigazgatási A szakmaiság szó jellemzi leginkább Pál Gizella anyakönyvvezető munkáját. A helyi közigazgatásban végzett példamutató tevékenysége mellett részt vállal különböző civil szervezetek munkájában is, gazdagabbá, változatosabbá, színesebbé téve azt. Ugyanakkor a helyi közügyek kitartó, következetes szolgálója. Pál László és Pál Dezső vállalkozók Szentábrahám Hargita Megye Tanácsa Keresztes Lajos-díjjal jutalmazza kiemelkedő sporttevékenységükért. Pál László 1975. szeptember 21-én, Pál Dezső pedig 1973. január 21-én született Szentábrahámon. A sport minden korban és minden időben hozzátartozott a közösség életének kiteljesedéséhez. Célja az egészséges élet ápolása, a tömegsport viszont a közösség életének jobbá tételét, a szülőfalu szeretetét is erősíti. Pál László és Pál Dezső sportszerető ember. Mindkettőjük szívügye volt a sportsikerek révén a falu hírnevének öregbítése, s hogy ezáltal megszerettessék a fiatalabb nemzedékkel is a sportot, jelenleg éppen a labdarúgást. Anyagi áldozatot hoznak azért, hogy a csapat működjön, személyes példával bizonyítják, hogy a sport jó, fontos és a siker örömet hoz az ember életébe. No meg azt, hogy mindezt csak összefogással, egymást bátorítva lehet elérni, együtt lehet a vereséget elszenvedni és örvendeni a győzelemnek is. Pál László aktív futballistája volt a székelykeresztúri egyesülésnek 1993 2005 között. 2005-ben létrehozták, pontosabban újraindították az időközben megszűnt szentábrahámi focicsapatot, mert a településen mindig nagy népszerűségnek örvendett a labdarúgás. Komoly hozzáállást igényelt a sikerekhez vezető út: a barátok meggyőzése a játék fontosságáról, a működéshez szükséges anyagi alapok előteremtése, a csapat népszerűsítése. 2009-ben az általuk bérelt földterületen kialakítottak egy új futballpályát. 2010-ben Szentábrahám labdarúgócsapata győzedelmeskedett az udvarhelyszéki körzeti bajnokság teremlabdarúgó-tornáján. Ezen a sikeren felbuzdulva megnyerte a körzeti bajnokság 2010 2011- es idényének nagypályás bajnoki címét is. E sikereket nem lehetett volna elérni Pál László és Pál Dezső hozzáállása nélkül, szükség volt arra az ösztönző erőre, amely összefogta a lelkes kis csapatot és a népes szurkoló közönséget, mindazokat, akik hisznek a sport örömében, a siker szépségében és abban, hogy a sport összekötő erő és a barátság helye is. Együvé tartozásunkkal küzdhetünk a közös sportsikerekért, amelyek egyben egy közösség életét teszik szebbé, gazdagabbá és az életet teljessé. Pál Zoltán történelemtanár Csíkszentmárton nevelő és oktató Pál Zoltán történelem szakos tanár cselekvően részt vesz a helyi közéletben, kiváló eredményeket ért el a történelemoktatás, honismereti oktatás terén. Egyik kezdeményezője és szervezője volt annak az 1848-as vándorkiállításnak, amelyet az elmúlt két évben kilenc csíki településen mutattak be. A nevéhez fűződik egy helytörténeti kiállítás létrehozása és az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése (1 500 000 forintot pályázott sikeresen a Bethlen Gábor Alaptól).

6 SZékelyföldi Akadémia Péter László történelemtanár Csíkszentdomokos nevelő és oktató Péter László csíkszentdomokosi történelem szakos tanár szakmai munkásságával járult hozzá a község oktatási színvonalának növeléséhez. 1946-ban született Csíkszentdomokoson, 1971-től tanít történelmet a felcsíki községben. 1978 1995 között muzeográfus volt a községi múzeumban. Jelentős szerepet töltött be a történelmi megemlékezések, ünnepségek szervezésében. Az ő nevéhez fűződik a Csíkszentdomokos monográfiájához végzett kutatás, ennek eredményeivel hozzájárult két későbbi könyvének, a Nehéz idők és a Kizöldülnek a koronák című kötetek megírásához. Az oktatás terén a felcsíki övezet történelem szakos módszertanosa volt, valamint rövid ideig a Márton Áron Általános Iskola aligazgatói tisztségét is betöltötte. Figyelmessége, találékonysága és fáradhatatlansága kitűnő közösséggé kovácsolta a rábízott 17 osztályt, amelyeknek osztályfőnöke volt. 2011-ben vonult nyugdíjba, de óraadó tanárként még mindig tevékenykedik. Portik-Bakai Ádám művelődésszervező Gyergyóremete Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális Portik-Bakai Ádám a Balás Gábor Művelődési Ház vezetője, a helyi kulturális élet állhatatos szervezője, kovásza. Nevéhez fűződik számos helyi és kistérségi rendezvény megszervezése, e munkában ötletgazdaként és lelkes kivitelezőként egyaránt kivette részét. Mindemellett a helyi ifjúsági élet, a fiatalság körében szervezett tevékenység moccantója, mindenese. Dr. Sata Attila Homoródszentmárton Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális 1972-ben született Lövétén, ahol az elemi iskoláit is végezte. Középiskolába Csíkszeredában a Márton Áron (egykori Matematika- Fizika) Gimnáziumba és Marosvásárhelyen az Egészségügyi Líceumba járt. 1997-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karán, majd két év Székelyudvarhelyen eltöltött gyakornokság után Oklándra, másfél év után, 2001-ben pedig Homoródszentmártonba kerül. Családorvosként a község 12 települését látja el. Már gyermekkorától megnyilvánul a művészetek, a kultúra iránti szeretete: tagja a lövétei fúvószenekarnak, rajzol, fest, gitározik. 2005-ben szerez oklevelet a Hargita Megyei Művészeti Népiskola gitár szakán, rá egy évre a fafaragás szakon, 2008-ban pedig a grafika és festészet szakon. 2000 és 2008 között tagja a Juvenalis régizene-együttesnek, amellyel a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon, valamint több bel- és külföldi koncerten is szerepel. 2000-ben a Kankalin nevű zenekarával (amely saját versmegzenésítéseket ad elő) kiad egy gyermekversalbumot ( Sajtból a hold ). Az együttessel kiállításmegnyitókon muzsikálnak. Idéntől tervezik egy rendhagyó irodalomórán több magyar költő verseinek előadását. 2006-ban a homoródszentmártoni kultúrigazgató (László Árpád) és a táncmester (Jónás István) segítségével létrehozza a Nagyhomoród táncegyüttest, amellyel 2007-ben részt vesznek a Székelyek a Nyugat-Balatonnál elnevezésű találkozón. Ekkor találkozik először Illésné Major Juliannával, a vonyarcvashegyi művelődési ház igazgatójával, akivel a későbbiekben szoros kulturális együttműködést alakít ki. Brácsásként azóta is aktív tagja a tánccsoport mellett működő Nyíres népi zenekarnak, valamint időszakosan besegít a székelyudvarhelyi Boróka táncegyüttesnek és a homoródszentpáli Csillagvirág együttesnek. A március 15-i felvonulás és ünnepi műsor, a homoródszentmártoni alkotótábor szervezője, 2008 óta a Homoródmente Művészetéért Alapítvány irányítója. 2009-től rendszeres résztvevője a vonyarcvashegyi alkotótábornak, ahol fotózással, faszobrászattal és festészettel foglalkozik. A tábor anyagából 2008 óta rendszeresen szervez kiállításokat Csíkszeredában, Székelykeresztúron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Balmazújvárosban (a megyei tanács segítségével), Budapesten, Vonyarcvashegyen és Nagybecskereken, illetve Erzsébetlakon (Belo-Blato, Szerbia). 2010 őszén létrehozza az alapítvány honlapját, amely többek között a község falvait, kulturális programjait és a képtár anyagát mutatja be (www.hmalapitvany.ro). Idén első alkalommal szervezte meg Lókodon a Népzenei Oktatótábort. Kopjafákat farag, rendszeres résztvevője a Míves Emberek Sokadalmának. Bodor Ernő mérnökkel közösen tartó-kopjafákat készít a homoródremetei, a homoródszentpéteri falutábláknak és a homoródszentmártoni unitárius templomkert labirintusának. Kétalakos szobrokat faragnak az öregotthon előterébe és az abásfalvi Országzászlóhoz. Jövőre az alkotótáborok mellett tervezi egy homoródmenti tánccsoport- és tánctábor-találkozó szervezését a falunapok keretében, a Homoródmenti Művészeti Műhelyek szervezését, amely egy összművészeti fesztivál kialakítását célozza meg a Homoród-mentére, a Szent Márton-napi búcsún pedig termékbemutatót és kézművesvásárt. Tervei közé tartozik a 35. Alkotótábor megszervezése és méltó megünneplése. Szávai Márton nyugalmazott tanító Énlaka nevelő és oktató Etéden született 1929. augusztus 13-án. Székelykeresztúron végezte a tanítóképzőt, majd az ezt követő tíz évben több helyen is tanított. Énlakára került, ahol több mint négy évtizedet tanított, igazgatóként pedig több mint harminc évet tevékenykedett. A tanítás mellett főbb tevékenységei közé tartozik a színjátszás, több mint 150 színdarabot tanított be, színjátszói országos első díjat is nyertek. 1989-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben újraszervezte az ifjúsági egyletet 1991-ben. Megalapította a Pro Énlaka Alapítványt. Emellett angliai testvérkapcsolatot alakított ki, amelynek keretében három főbb területen születtek projektek: a szociális szférában, a turisztikában és az őshonos gyümölcsfajták megmentése terén. 80 őshonos alma- és 60 körtefajtát gyűjtött össze Énlaka egyik kertjébe. Folyamatban van egy könyv szerkesztése is az őshonos gyümölcsfajtákról. 2007-ben a településen tudományos konferenciasorozatot indított útjára, amelyet kétévente rendeznek meg a következő témakörökben: székelyföldi népi mesterségek, a székelység története a középkorban.

Szőcs Béla agrármérnök Szentábrahám Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési SZékelyföldi Akadémia Szőcs Béla 1959. február 18-án született Szentábrahámon. Tanulmányait 1984-ben fejezte be Brassóban mezőgépész szakon, jelenleg vállalkozó, a Sebagro Kft. tulajdonosa. Szervesen bekapcsolódik a faluközösség életébe, fontosnak tartja, hogy a közösség, amelynek tagja, fejlődjön, ne maradjon le más közösségektől. Célja, hogy minden ember számára szép és teljes legyen az élet, ott, ahol született, és adja a mindennapi kenyeret is az a föld, amely az életet is adta. Az RMDSZ színeiben tanácsosi mandátumot szerzett, személyes kiállása és főként közösségének szeretete ösztönzi, hogy minden lehetőséget megragadva annak életét előre vigye. Munkája eredményét dicséri a Benedek Elek Általános Iskola Alapítvány létrehozása és működtetése, a szervezet az itthon elvégzendő munkálatokat, kulturális rendezvényeket, a Benedek Elek Általános Iskola diákjait, a Szentábrahámi Unitárius Egyházközség rendezvényeit támogatja. Szőcs Béla mindig kiveszi részét a közösségi feladatok elvégzéséből: a mezei utakat, sáncokat saját költségén tartja rendben, károk keletkezése esetén gyűjt a rászorulóknak, idejét és anyagi javait nem sajnálva azon fáradozik, hogy mindenkinek meglegyen a betevő falatja. Arra törekszik és azért dolgozik a köz érdekében, önzetlenül, hogy megmutassa és bebizonyítsa, hogy itthon is lehet élni, csak dolgozni kell. Meggyőződése, hogy a közért végzett munka mindannyiunk feladata, általa pedig mindannyiunk élete teljesebb lesz. 2011-ben az ő hathatós közreműködésének eredményeként szervezték meg a falu műemlék temploma 200 éves fennállásának megünneplését, ez alkalomból falutalálkozót is szerveztek. Munkával és anyagiakkal egyaránt hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Bármikor nyitott a lelke és értelme arra, hogy a közért mindent megtegyen. Érdemei, amelyet a közért tesz, mindenki előtt ismertek, segítségére mindig számíthat a közösség. 7 Varga Attila István vállalkozó Tusnádfürdő 1968. november 19-én született Budapesten, tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be 1987-ben, majd a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Vendéglátóipari Szakán folytatta. 1996-ban a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerez oklevelet. A Hungar Hotels alkalmazottjaként a Taverna Rt. étteremvezetője, majd igazgatóhelyettese. Később a Catering Kft. tulajdonosa és vezetője. 1985 1986-ban egy kerékpártúrán bejárja Székelyföldet, majd 2001-ben üzleti céllal látogatja meg régiónkat. 2004-ben Tusnádfürdőn megalapítja a Sylvania Tour Kft.-t, majd 2007 júliusában megnyitja a Szent Kristóf Panziót és letelepedik a városban. 2008-ban Hadnagy József budapesti vállalkozóval elindítja a nagy népszerűségnek örvendő Tusnádfürdői Nemzetközi Félmaraton szervezését, amelyen 2011-ben közel 300 személy vett részt. Varga Attila 2007 óta a Bőjte atya által működtetett gyermekotthon, a helyi tanintézetek és a civil szervezetek, események lelkes támogatója. A városfejlesztés aktív résztvevője. Varga János plébános Csíkszentsimon 1955. augusztus 2-án született Lujzikalagorban. Teológiai tanulmányait 1975 1981 között végezte a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Eddigi szolgálati helyei: Csíkszereda, Hunyad, Vágás. 1998-ban helyezték a csíkszentsimoni egyházközségbe. Varga János plébános nemcsak a lelkiek terén végzi áldásos munkáját, de a világi munkákban is kiemelkedően teljesít. Az ő nevéhez fűződnek az egyházközségi beruházások, amelyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítendők: a régi plébánia épületének felújítása, udvarának rendbetétele, a templom és a teljes orgona felújítása, valamint a temetőben lévő kápolna ravatalozóvá alakítása. Az egyházi épületeket visszaigényelte, felújíttatta. Mindezek megvalósításához igen nagy hit és bizalom kellett, hinni kellett abban, hogy a Jóisten ad elég erőt a munkák elvégzéséhez és az anyagi források megteremtéséhez. A munkák egy része önkormányzati összefogással, valamint a megyei tanács támogatásával létesült, de ha kellett, a plébános gyűjtést is hirdetett egy-egy nemes cél elérése érdekében. Lelkiek terén szívesen fogadta az új ifjúsági közösség megalakulását. Támogatja az ájtatossági gyakorlatokat, a csütörtöki engesztelést, rózsafüzér-társulatokat, részt vesz a szentségimádásokon és zarándoklatokon, bátorítva híveit. Minden időkben egyházközségének érdekeit tartotta szem előtt. Kiváló szervezői és egyházvezetői érdemei révén az átlagon felülihez tartozik, az isteni talentumok kamatoztatója, a közösségi összefogás prédikátora. Az egyházközségünkben megvalósítottakhoz Varga János személyéhez, a Jóisten kegyelméhez és a sok jóindulatú hívő segítségére volt szükség. Zöld Ilona tanítónő Csíkpálfalva nevelő és oktató Zöld Ilona 1966. március 29-én született Csíkdelnén. 1972-ben kezdte általános iskolai tanulmányait a helyi iskolában. 1980 1984 között a mai Johannes Kájoni Szakközépiskola tanulója, majd 1984- től a 80-as évek végéig az ún. Házgyár alkalmazottja volt. 1990-től helyettesítői állást vállalt a csíkpálfalvi általános iskolában tanítónőként, azóta is az intézmény munkatársa. 1991 1993 között a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben szerezte meg a tanítói képesítést. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy kitűnjön autonóm személyisége, feladatorientáltsága, hivatástudata, a köz és a kultúra iránti elkötelezettsége. Gyermek-, ifjúsági és felnőttprogramok támogatója, majd kezdeményezője, lebonyolítója, közössége hasznára válva. Kulturális tevékenységét 1998-ban kezdte a helyi amatőr színjátszó csoportban, azóta évente tanít be népszínműveket a Cintoria nevű színjátszó csoportnak. Számos ünnepség szervezésében vállal szerepet, így március 15-én zenés-verses összeállítással, az idősek napján műsorral, karácsony napján betlehemes játékkal gondoskodik a közösség szórakoztatásáról. Lelkes tagja a helyi egyházi kórusnak. Alapítója és aktív tagja a Dolna Egyesületnek. A falunapok programjainak egyik legaktívabb szervezője. Tanulmányt írt szülőfaluja, Delne helytörténete témában, ugyanakkor a helyi újság társszerkesztője. Életvidám alkata, derűs bölcsessége, józan ítélőképessége, a közügyek és a kultúra iránti lelkesedése példaértékű az egész közösség számára.

8 SZékelyföldi Akadémia A Székelyföldi Akadémia eseménynaptára Hónap Udvarhelyi térség Csíki térség Gyergyói térség Február Agyagfalva, február 3. Szépvíz, február 10. Március Felsőboldogfalva, március 23. Csíkcsicsó, március 16. Gyergyóditró, március 29. Április Csíkszenttamás, április 7. Gyergyószentmiklós, április 19. Május Máréfalva, május 19. Csíkszentmárton, május 25. Június Július Lövéte, július 20. Augusztus Fenyéd, augusztus 25. Csíkszentsimon, augusztus 11. Gyergyócsomafalva, augusztus 2. Szeptember Október Oroszhegy, szeptember 1. Szentábrahám, szeptember 6. Csíkpálfalva, szeptember 29. Románandrásfalva, szeptember 16. Homoródszentmárton, szeptember 28. Kőrispatak, október 1. Tusnádfürdő, október 20. Siménfalva, október 27. November Kányád, november 29. Csíkkozmás, november 7. Csíkdánfalva, november 16. Csíkkarcfalva, november 24. Gyergyóalfalu, október 4. Balánbánya, október 25. Gyergyószárhegy, november 15. Galócás, november 23. December Kászonaltíz, december 5. Csíkszereda, december 13. Gyergyóholló, december 7. Gyergyóremete, december 8. Bővebb információ: www.szekelyfoldiakademia.ro Programfelelős: Béres Tünde, tel.: 0721-382096 Kiadja Hargita Megye Tanácsa. Készült a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdában.