1. A savas esők jellemzője (jelölje a helyes választ!) A. Globális probléma B. Lokális probléma C. Regionális probléma D. Hosszú légköri tartózkodási

1. A savas esők jellemzője (jelölje a helyes választ!) A. Globális probléma B. Lokális probléma C. Regionális probléma D. Hosszú légköri tartózkodási idejű gázok jellemzik

2. A mállás (folytassa helyesen!) A. tipikus talajképző tényező B. folyamatában az időjárás nem játszik szerepet C. tönkreteszi a jó ökológiai talajt D. csak a puha kőzetekre jellemző

3. A troposzféra (folytassa helyesen!) A. Felső határa átlagosan 50 km magasságban B. Szennyeződések dinamikus színtere C. Felső határa fokozatosan olvad bele a bolygóközi térbe D. Hőmérséklet: kb. -50 C-ról 0 C-ra emelkedik

4. A földi élettér a következőkből áll: (jelölje a helyes állítást!) A. Bioszféra + litoszféra + atmoszféra B. Hidroszféra + litoszféra + sztratoszféra C. Atmoszféra + mezoszféra + hidroszféra D. Hidroszféra + litoszféra + atmoszféra

5. A zárt rendszerekre jellemző (jelölje a helytelen választ!) A. Energiát vesz fel és ad le B. Anyagot nem cserél a környezetével C. Ritkán fordul elő a Földön D. A környezeti rendszerek zárt rendszerek

6. Jelölje a helytelen választ! A. A termőföld az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele. B. Az urbanizáció jelentős termőterületcsökkenést eredményez. C. A művelhető területek korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. D. A mezőgazdasági extenzív talajművelés jelentős környezeti károkkal jár.

7. Az ökoszisztéma (jelölje a helyes állítást!) A. Az élőlények rendszerbe besorolását jelenti. B. Természetes élőhely típus. C. Szervetlen alkotókon kialakult élőlények közössége. D. Növénytársulásokat vizsgáló tudomány.

Környezetvédelem 8. Hulladékgazdálkodás "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2016/2017. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 15

Bevezetés Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, anyag- és energiagazdálkodás Hazánkban 300-450 kg/fő/év nagyrészt lerakásra kerül Tartamos hulladékgazdálkodás értékes alapanyag, energiaforrás Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk és túl sok szemetet állítunk elő

Bevezetés Települési hulladékok elhelyezése A hulladékok előkészítése A hasznos összetevők kinyerése Enyhíti az elhelyezés gondjait Hasznos nyersanyagok gazdaságosság Okai Urbanizálódás Ipari növekedés Fogyasztói társadalom modellje Társadalmi változások Egykor: alig keletkezett hulladék Most: nők munkába állása

Okai Nagy lélekszámú városok kialakulása Nem létfontosságú termékek fogyasztása Kevéssé tartós termékek Kidobható termékek, eldobható csomagolás Kis %-ban újrahasznosítás, visszaforgatás Nincs érdek a hulladék csökkentése mögött (pl. olcsó a földterület) jó üzlet a hulladékgazdálkodás

A hulladékok fogalma Természeti folyamatokban ismeretlen civilizáció megjelenése Emberi tevékenység sokfélesége hulladékok anyagi jellemzői is sokfélék Csoportosítás?

A hulladékok fogalma Az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező a keletkezés helyén feleslegessé váló, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a birtokosuk sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni

Hulladékgazdálkodás Célja, hogy a társadalom a termelést és a fogyasztást a hulladékképződést megelőző hulladékszegény technológiák alkalmazásával és környezetbarát termékek előállításával, a hulladékanyagok termelési-fogyasztási folyamatba való minél teljesebb visszaforgatásával, a hulladékok kezelésével, ártalmatlanításával a környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő módon folytassa

A hulladék mint globális probléma A probléma fontossága Gazdaságilag fejlett, fogyasztásorientált társadalmakban Környezetszennyezés Nyersanyaghiány 1953: Mount Everest meghódítása 2000 óta: hulladékgyűjtő akció ~ 600 tonna sátor, oxigénpalack, doboz, kanna és műanyag hulladék Nepáli Kormány elvárása: 4000 $ letét Lokális globális

A Világ hét szemétcsodája 1. A Csendes Óceáni Szemét-sziget 700 ezer-15 millió km 2 -nyi területet borít (a teljes Csendes-óceán 0,41-8,1 %-a, ~ 15x-e Magyarország területének) akár több millió tonnányi (műanyag) hulladékból is állhat

A Csendes-óceáni Szemét-sziget

A Világ hét szemétcsodája 2. New York szemétlerakója a világűrből két ember alkotta műtárgy látszik: az egyik a Kínai Nagy Fal, a másik a New-Yorki szemétlerakó (67 méter magas, közel 9 millió m 2 területű) fénykorában mintegy 30 ezer tonna hulladékot fogadott naponta (1947-2009)

Fresh Kills, New York

A Világ hét szemétcsodája 3. India, Roro azbeszt bányák 1983-ig bányásztak azbesztet a Roro hegységben A bezárást követően ~ 700 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő azbeszt hulladék maradt hátra, Rendkívüli látványa beemeli a hét világcsoda közé

India, Roro azbeszt bányák

A Világ hét szemétcsodája 4. Füstös hegység, Fülöp-szigetek, Manila -1995. nevét a lerakóról felszálló metánról kapta 155 ezer ember talál megélhetést

Füstös-hegység, Fülöp-szigetek, Manila

A Világ hét szemétcsodája 5. Hajóbontó kikötő, Alang, India Minden évben hajók százait szállítják Indiába, ~ 160 futballpályányi terület

Hajóbontó kikötő, Alang, India

A Világ hét szemétcsodája 6. Yucca hegység, Nevada, USA Felderítő munkálatok az USA majdnem összes nukleáris hulladékának elhelyezésére Kb. 70 ezer tonna sugárzó hulladékot 10 ezer évre kell elszigetelni a környezetétől. 300 méter mélyen a hegy gyomrában élőlény sohasem láthat Elvetették

A Világ hét szemétcsodája 6. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína USA, Japán, Kanada és Dél-Korea ~ 1 M t/év hulladék elektronikus hulladékának veszélyes hulladék lerakója Kábelek égetése, savas maratás értékes fém kinyerése, elkülönítése (100e ember) Gyerekek 80 %-a ólommérgezésben szenved

Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína

EU hulladékgazdálkodási stratégiája A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése REDUCE A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása REUSE, RECYCLING A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeinek kielégítő ártalmatlanítása A hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja

A hulladékkezelés prioritási szintje

Megelőzés és újrahasznosítás Hulladékok keletkezésének megelőzése keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése ártalmatlanítás Hasznosítás és újrafelhasználás a lehető legtöbb anyagot hasznosítani kell

Lerakás Végső lerakás és monitoring javítása biztonságos elégetés vagy lerakás Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiakénti felhasználására a műszaki vagy gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak Hulladéklerakás az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás

A hulladékprobléma kezelése Tervezési és gyártási szakasz Hulladékmegelőzés Gyártási, elosztási és használati szakasz Hulladékcsökkentés Újrahasználat Hasznosítás Energia-visszanyeréssel járó égetés Energiavisszanyerés nélküli égetés Hulladéklerakás

A termelés és fogyasztás összefüggése Emberi tevékenység szükségletek kielégítésére irányul Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk alapvető feltétele) Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag + energia + segédanyag + közeg (levegő/víz) Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési hulladék) könnyen hulladékká válhat

Hulladék keletkezésével járó anyagkörfolyamat

A hulladékkezelés alapmodelljei Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer) Nyersanyag-kitermelés Alapanyag-előállítás Feldolgozás, gyártás Elosztás, értékesítés Felhasználás Hulladék (lerakás, égetés) Modern folyamat-modell (zárt rendszer) Az életút végén a termék visszaforgatása a termelésbe Termék-szintű visszaforgatás A termék visszaforgatása a közhasználatba

A zárt rendszer modellje

Termék-szintű visszaforgatás Körforgási modell

Tervezett elavulás (planned obsolescence) USA (1930-as évek) Új termékek előállítása serkentené a gazdaságot Brooks Stenevens (1950) Több gyártó ellenkampányra kényszerült Szándékosan korlátozott élettartamú termékek Egyre gyorsuló technikai fejlődés egyre jobb termékek A fogyasztók is hozzászoktak az újdonságokhoz Sok kézimunka (szalagmunkások) a teljesítmény nem tökéletes Microsoft Xbox 360 >30 %) Marketing: rávenni a fogyasztót, hogy magától cseréljen (Apple iphone)

Tervezett elavulás (planned obsolescence) Cserélhetetlen alkatrészek Projektorlámpa felrobban Mozgó alkatrészek Ne legyen: csereszabatos, egyforma Lap-top akkumulátorok: nem lehet kivenni Software: azonnali elavulás Sony Play Station 3 a korábbi Linux operációs rendszer telepítését lehetetlenné tette; Amerikai Légierő: 1760 db modellezésre Megoldások??? Villanykörte-összeesküvés

A hulladékok halmazállapotai Szilárd hulladék szilárd halmazállapotú szerves és szervetlen anyagok Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül Iszapszerű hulladék folyadékból kiülepedett vagy kiülepített anyagi rendszer Inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson

A hulladékok csoportosítása kommunális A mindennapi élet során a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán, túlnyomórészt a háztartásokban keletkező hulladékok elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak, összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól (fogyasztási szokások), a település összetételétől (tömbházas, családi házas beépítés) függ

A hulladékok csoportosítása Eredet szerint Azzal a tevékenységgel, folyamattal, technológiával jellemzik, amelyben a hulladék keletkezik Anyagi minőség szerint A hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul Sokkal több eligazítást ad a hulladék kezelhetőségéről és veszélyeztető hatásairól

A hulladékok csoportosítása Környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás szerint veszélyes nem veszélyes Inert veszélyes: önmaga vagy bármely bomlásterméke; közvetlenül vagy közvetve; azonnal vagy késleltetetten jellege: mérgező (toxikus), fertőző, tűz-és robbanásveszélyes, mutagén (karcinogén), korrozív, radioaktív hulladékok. Halmazállapot alapján szilárd folyékony iszapszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag

A hulladékok csoportosítása Felhasználhatóság szerint Felhasználhatatlan Más területen még felhasználható Újrahasználható Újrahasznosítható Éghetőanyag-tartalom szerint Éghető Önállóan nem éghető Főbb összetevők szerint Papír, műanyag, fém Szerves Kombinált csomagolóanyag Egyéb

Települési hulladékok fizikai jellemzők Mennyiség, térfogatsúly a gyűjtés, szállítás, lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése súly (kg vagy t) és térfogat (m3) egy évre vonatkoztatva (kg/lakos/év, m3/lakos/év) mennyiség évszakonkénti ingadozása tömege alig növekszik, térfogata rohamosan nő Magyarországon évente kb. 21 millió m 3 (~4,3 millió tonna) ~62 %-a háztartási és 38 %-a intézményekből származó hulladék

Települési hulladékok fizikai jellemzők Összetétel, minőség nedvességtartalom éghető anyag (szervesanyag-) tartalom hamutartalom, fűtőérték méret szerinti osztályozás mechanikai összetétel szétválasztásra kerülő anyagjellemzők: szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb.) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb.)

Települési hulladékok kémiaibiológiai jellemzők ph-érték nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos nitrogéntartalom mezőgazdasági hasznosítás szempontjából C:N arány komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók bomlás beindulása (zárt rendszer) hőhatás fontos szerepe

A hulladékok környezeti hatásai Probléma helytelenül megválasztott hulladékkezelés helytelen fogyasztói magatartás Környezetkárosító hatások valamely környezeti elem szennyezése nagy népességet érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó növényi, állati szervezetekbe beépül tápláléklánc Káros hatások ritkán jelentkeznek azonnal, sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderítéséig

A hulladékok környezeti hatásai A talaj, talajvíz és felszíni vizek szennyeződése A levegő szennyeződése Fertőzésveszély A rovarok és rágcsálók elterjedése A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége hulladékok káros környezeti hatása elleni védelem jelentősége

A hulladékok környezeti hatásai

Újrahasznosítás

Hulladékgyűjtő szigetek

Hulladékgyűjtő szigetek Funkció Gyűjthető anyagok kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők Nem gyűjthető anyagok veszélyes hulladékok bomló szerves hulladékok más egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok

Hulladékudvarok

Hulladékudvarok Funkció Gyűjthető hulladékok másodnyersanyagként hasznosítható összetevők, darabos hulladékok, lakossági körből származó veszélyes hulladékok, lakossági körből származó építési, bontási hulladékok.

A keletkező TSZH mennyisége és regionális eloszlása Keletkező TSZH mennyiségének régiós eloszlása, 2004 (tonna) 610 700; 13% 377 006; 8% 559 572; 12% 1 524 062; 34% 552 392; 12% 586 844; 13% 381 040; 8% 374 062; 8% 1 150 000; 26% Ny-Dunántúl Kö-Dunántúl É-Mo É-Alföld D-Alföld D-Dunántúl Közép-Mo. Pest megye Budapest

A hulladék mennyisége (millió tonna/év) Millió t 6 Települési szilárd 5 4 3 2 Települési szilárd 1 0 1980 1985 1990. 1995. 2000. 2005. 2008. Év

A keletkező TSZH kezelése TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2000-2005 között (et) 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500-348 353 288 245 155 270 357 372 404 490 540 661 3 847 3 878 3 954 3 958 3 896 3 715 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Égetett Anyagában hasznosított Lerakott

A kezelt hulladékmennyiségek alakulása TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 155 540 3904 420 1114 3293 918 1860 2520 Termikus hasznosítás Anyagában hasznosítás Lerakás 0 2004 2009 2016

Települési szilárd hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása (ezer t/év) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Nem gyűjtött Hasznosított biológiai hulladék Hasznosított csomagolási hulladék Égetés energia hasznosítással Lerakott biológiai hulladék 0 1995 1999 2004 2007 2008 2014 Lerakott kevert hulladék

A 2000. évben képződött hulladék összetétele 7% 41% 31% 5% 1% 8% 7% Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék (szenyvíziszap nélkül) Települési szennyvíziszap Veszélyes hulladék Biomassza

% A hulladékgyűjtésbe bevont háztartások száma 100 90 80 70 60 728 800 700 600 500 50 400 40 30 20 10 0 100 2000 2008 2014 37,5 300 200 100 0 Bevont lakások aránya / ratio of households Bevont lakosok aránya / Ratio of inhabitant Lerakók száma / Number of landfills /piece/

A hulladéktermelés csökkentésének stratégiái Input (bemeneti) stratégia a fogyasztást és a csomagolóanyagok mennyiségét csökkenteni, a tartósságot növelni Throughput (köztes) stratégia 1. Újrahasználat 2. Újrafeldolgozás 1 t újrapapír 17 fát ment meg, és 1/2-1/3-nyi E-t fogyaszt Alumínium: 95%-kal kevesebb E

A hulladéktermelés csökkentésének stratégiái Output (kimeneti) stratégia minél hatékonyabb és környezetkímélőbb tárolás/megsemmisítés 1. Hulladéklerakás: megfelelő földterület, földmunka, kialakítás, szigetelés, tömörítés, karbantartás, a fejlődő biogáz kezelése 2. Komposztálás: szerves anyagok aerob bomlása tápanyag-utánpótlás

Az újrafeldolgozás nehézségei A gyárak termék-előállításra épültek, az újrafeldolgozási technológiák még alulfejlettek A nyersanyag néha még olcsóbb (lásd pl. papír és újrapapír) a termék árában a környezeti károk nem jelentkeznek A szelektív hulladékgyűjtés nehézségei

Köszönöm a figyelmet! 74