A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya

A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján alapszabályát az alábbiakban állapítja meg: 1. A hallgatói önkormányzat (1) A Semmelweis Egyetem hallgatói a vonatkozó jogszabályokon és az universitas évszázados eszméjén alapuló egyetemi önkormányzaton belül autonóm közösséget alkotnak. (2) E közösségnek mint hallgatói önkormányzatnak azon hallgatók kivételével, akik az egyetemen kizárólag doktori képzésben vesznek részt az egyetem valamennyi beiratkozott hallgatója tagja, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési szinten és formában folytatja. (3) A hallgatói önkormányzat hivatalos elnevezése: Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat. A hallgatói önkormányzat elnevezésének rövidítése SE HÖK. (4) Az egyetemi hallgatók közösségének szervezését, intézményes és kollektív képviseletét az egyetem szervezetének valamennyi szintjén és testületében, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat látja el, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredő kollektív hallgatói jogokat, ideértve a delegálás jogát is, amennyiben jogszabály vagy szabályzat valamely testületben a hallgatók részvételét előírja. (5) Az SE HÖK politikailag független, világnézeti és meggyőződési szempontból semleges szervezet, amely a demokratizmus, a pluralizmus, a törvényesség és a jóhiszeműség elvei szerint fejti ki tevékenységét. (6) Az SE HÖK fő célja az egyetemi hallgatók képviselete és a hallgatói élet színvonalasabbá tétele, egyes hallgatói szolgáltatások nyújtása. (7) Az SE HÖK tevékenysége az egyetem hallgatóit érintő valamennyi kérdésre kiterjed, azok kapcsán véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet. (8) Az SE HÖK jelen alapszabályban meghatározott tisztségviselői, képviselői és testületei útján végzi tevékenységét, gyakorolja jogait. (9) Az SE HÖK angol megnevezése Semmelweis University Students Union. (10) Az SE HÖK német megnevezése Studentische Selbstverwaltung der Semmelweis Universität. (11) Az SE HÖK székhelye: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. (12) Az SE HÖK hivatalos bélyegzőjének körirata: Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat. 2. A Hallgatói Önkormányzat feladatai és jogai (1) Az SE HÖK: a) ellátja az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét; b) gyakorolja a törvényekben, más jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban vagy bármely egyéb rendelkezésben ráruházott,

a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és véleményezési jogokat; c) segíti az oktatás színvonalának emelését, az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítását, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítását és fenntartását, az egyetemi közélet élénkítését; d) közreműködik az oktatás és az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében; e) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; f) szervezi és koordinálja az Egyetem hallgatóinak egyes szakmai, tudományos, sport-, kulturális és egyéb tevékenységét; g) koordinálja az egyetem hallgatói közösségi életének szervezését; h) koordinálja az egyetem hallgatóinak öntevékeny szerveződéseit, e jogkörében jogosult az egyetemen hallgatói öntevékeny szerveződések, (a továbbiakban: diákszervezetek) működését engedélyezni, szüneteltetni, valamint tevékenységüket hallgatói oldalról felügyelni; i) pályázatokat írhat ki a diákszervezetek támogatására; j) gondoskodik az egyetem életében hagyományossá vált hallgatói rendezvények megszervezéséről; k) kapcsolatot tart, támogathatja és képviselheti az egyetem vezetése irányában a diákszervezeteket, a hallgatók kollégiumi testületeit; l) részt vesz a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, m) megszervezi saját szervezetét és működését, testületeinek, tisztségviselőinek választását, biztosítja működésük feltételeit, megalkotja belső szabályait; n) kialakítja saját működési rendjét és dönt a feladatai ellátásához biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; o) elősegíti a hallgatók közösségi, szociális és tanulmányi ügyeinek intézését, részt vesz a hallgatók szociális, teljesítményalapú és egyéb támogatásainak felosztásában; p) a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat; q) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; r) közreműködhet a középiskolás diákok felé történő kommunikáció működtetésében, s) véleményezi és segíti az egyetem működését befolyásoló elképzelések, stratégiai tervek, határozatok kialakítását; t) képviseli a hallgatókat a kollégiumok vezetésében a vonatkozó szabályok szerint; u) az Egyetem hallgatóinak érdekében egyéb tevékenységeket folytat, a hallgató megbízása alapján a felsőoktatási törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében eljárhat; v) véleményezi az egyetem sportlétesítményeinek hasznosítását, w) gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat, egyedi aktus, illetve jelen szabályzat számára megállapít; x) folyamatosan tájékoztatja az egyetem hallgatóit saját tevékenységéről, az egyetem életéről, a hallgatókat és oktatókat érintő eseményekről; y) elősegíti az egyetemre újonnan felvett hallgatók tájékoztatását, egyetemi életbe való beilleszkedését, z) állandó kapcsolatot tart az ország más hallgatói önkormányzataival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és más bel- és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel, külföldi egyetemek hallgatói és kulturális, tudományos szervezeteivel, együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói civil szervezetekkel; 2

aa) ápolja az egyetem hagyományait és az egyetem szellemiségében újakat teremt, kitüntető címeket alapíthat és adományozhat; ab) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben; ac) gondoskodik a delegálásról, ha a vonatkozó jogszabályok, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell. ad)dönt a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról ae) dönt az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. (2) Az SE HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. 3. A választási alapelvek (1) Az SE HÖK jogait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (2) A hallgatói önkormányzati választásokon a küldöttgyűlési tagok, a részönkormányzati választmányok tagjai, továbbá az SE HÖK tisztségviselői megválasztását kell érteni. (3) A választások lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát, és a szavazók közti egyenlőséget a jelen alapszabályban meghatározottak szerint. (4) A részönkormányzati választmányi tagok megválasztása a hallgatók által közvetlenül, a küldöttgyűlési tagok, a tisztségviselők megválasztása közvetetten, elektorok által alkotott elektori testületek részvételével történik. Elektori testületek az SE HÖK Küldöttgyűlése és a részönkormányzati választmányok. Az elektorok szavazati jogukat lelkiismeretüknek alárendelve gyakorolják, e tekintetben nem utasíthatók. (5) A választásokon részt vevő teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók arányának megállapításakor a közvetlenül megválasztott elektorok megválasztásában részt vevő hallgatókat kell figyelembe venni. (6) A választások során minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató szavazati joggal rendelkezik, és egy egyéni választókerületben jelöltként indulhat. Amennyiben a hallgató egyéni választókerületéhez listás választókerület is tartozik, a hallgató a listás választókerületben is listát állíthat, és listán jelöltként indulhat. (7) Egy hallgató a választások közvetlen fázisában egyszer szavazhat. (8) A választás választókerületekben zajlik. A választókerületek elnevezését és az egyes válaszkerületekben megválasztható részönkormányzati választmányi tagok számát a 2. sz. melléklet tartalmazza, amelynek tartalmáról a hallgatókat a választás kitűzését követően tájékoztatni kell. A választókerületet a hallgatók által az egyetemen folytatott képzések valamely jellemzője vagy jellemzői alapján kell kialakítani, azonban a jelen bekezdés szerinti információk birtokában az SE HÖK bármely tagját megilleti annak joga, hogy a szavazást megelőzően átjelentkezzen másik választókerületbe, és szavazati jogát ott gyakorolja. E jogáról a hallgatót a jelen bekezdés szerinti tájékoztatásban kell tájékoztatni. Az átjelentkezés részletes szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza. (9) A hallgatói önkormányzat testületei tagjának vagy tisztségviselőjének az egyetem bármely hallgatója megválasztható, tekintet nélkül a képzése szintjére, munkarendjére, nyelvére jelen alapszabály rendelkezései szerint. Az egyes testületi tagságokkal és tisztségekkel kapcsolatban azonban jelen alapszabály összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg. 3

(10) Az SE HÖK által egyetemi testületbe a hallgatói részvétel biztosítása érdekében az egyetem bármely hallgatója delegálható. (11) A választások további szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4. A Hallgatói Önkormányzat felépítése (1) A hallgatói önkormányzat központi testületei a Küldöttgyűlés, a Tanács és az Ellenőrző Bizottság. (2) Valamely kar hallgatóinak sajátos érdekeinek képviseletére az SE HÖK részönkormányzatokat hoz létre. A részönkormányzatok az SE HÖK részei. (3) Az SE HÖK részönkormányzatai: (4) a) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE ÁOK HÖK vagy ÁOK HÖK. b) Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE ETK HÖK vagy ETK HÖK. c) Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE EKK HÖK vagy EKK HÖK d) Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE FOK HÖK vagy FOK HÖK, e) Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE GYTK HÖK vagy GYTK HÖK. (4) A hallgató egy naptári évben egy részönkormányzati választmány tagjainak megválasztásában vehet részt. (5) A (4) bekezdés szerinti szándékot a Titkárságon leadott nyilatkozatban kell kinyilvánítani a HÖK elnöke által meghatározott formanyomtatványon. 5. A küldöttgyűlés (1) Az SE HÖK kiemelt ügyekben eljáró, legfőbb döntéshozó testülete az SE HÖK Küldöttgyűlése. (2) A küldöttgyűlés létszáma legfeljebb 16 fő, tagjai az SE HÖK elnöke és a küldöttgyűlési képviselők. (3) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozóan dönt a) a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának elfogadásáról és módosításáról, b) a Hallgatói Önkormányzat elnökének megválasztásáról és megbízatása megszüntetéséről mint elektori testület, c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetéséről, d) a HÖK alelnökei megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről mint elektori testület, e) a Hallgatói Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, f) a Hallgatói Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szolgáló beszámoló elfogadásáról, g) a Hallgatói Önkormányzat valamely tisztségviselőjével vagy képviselőjével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenség kimondásáról, h) a HÖK elnökének és alelnökeinek a küldöttgyűlés részére megküldött beszámolója elfogadásáról, 4

i) a Választási Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, megbízatásuk megszüntetéséről, j) a szenátus hallgatói tagjainak megválasztásáról. (4) A küldöttgyűlés dönthet az SE HÖK bármely tisztségviselője vagy más testülete döntésének megváltoztatásáról, amennyiben az adott döntés még nem került végrehajtásra, és az adott döntés nem tartozik a tisztségviselő vagy testület kifejezetten kizárólagos hatáskörébe. (5) A küldöttgyűlés bármely döntés meghozatalát határozattal kizárólagos hatáskörébe vonhatja, amennyiben az nem tartozik más tisztségviselő vagy testület kifejezetten kizárólagos hatáskörébe. A kizárólagos hatáskörbe vonás hatálya legfeljebb 1 év, azonban az újabb határozattal meghosszabbítható. (6) A Hallgatói Önkormányzat egyetlen tisztségviselőjének, delegáltjának vagy szervének határozata, döntése, tevékenysége sem lehet ellentétes a Küldöttgyűlés azonos tárgykörben hozott határozatának tartalmával. (7) A küldöttgyűlés véleményt nyilváníthat a hallgatói önkormányzatot érintő valamennyi kérdésben. A küldöttgyűlés az SE HÖK nevében állásfoglalásokat bocsát ki. (8) A Küldöttgyűlés hatáskörét testületileg, ülésen gyakorolja. (9) A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az SE HÖK elnöke által meghívott személyek. 6. A küldöttgyűlési képviselők (1) A küldöttgyűlési képviselők: a) az ÁOK HÖK képviseletében 5 fő, b) az ETK HÖK képviseletében 4 fő, c) az EKK HÖK képviseletében 1 fő, d) a FOK HÖK képviseletében 2 fő, e) a GYTK HÖK képviseletében 2 fő, beleértve a részönkormányzati elnököket, akik tisztségüknél fogva küldöttgyűlési képviselők. (2) Amennyiben valamely részönkormányzat képviseletében 1-nél több küldöttgyűlési képviselő választható, a további küldöttgyűlési képviselőket a részönkormányzati választmány mint elektori testület választja. (3) A küldöttgyűlés tagjait a küldöttgyűlés üléseinek vonatkozásában részvételi, indítványozási, észrevételezési, véleménynyilvánítási, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. (4) A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlés ülésén vagy írásban a napirendtől függetlenül is jogosultak bármely témában az SE HÖK tisztségviselőihez, kérdést intézni. valamint az egyes feladatokkal megbízott képviselőktől tevékenységükkel kapcsolatban. A megkérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. (5) A küldöttgyűlés tagjainak kötelessége, hogy a küldöttgyűlés ülésein részt vegyenek, akadályoztatásuk esetén helyettesítésükről gondoskodjanak. (6) A (3) bekezdés szerinti küldöttgyűlési képviselőket a részönkormányzati választmány küldöttgyűlési képviselői helyenként egyesével, külön-külön köteles megválasztani úgy, hogy egy küldöttgyűlési képviselői hely betöltéséről szóló szavazás eredményének megállapításáig nem folytatható másik küldöttgyűlési képviselői hely betöltéséről szóló szavazás. Küldöttgyűlési képviselő választása során jelölt az lehet, 5

akinek a megválasztás hatályba lépésének idejével nem áll fenn küldöttgyűlési képviselői mandátuma a Küldöttgyűlésben. 7. A küldöttgyűlés póttagjai (1) A küldöttgyűlés póttagjai a küldöttgyűlés ülésén a küldöttgyűlés tagjának távollétében, ill. egy küldöttgyűlési képviselői hely betöltetlensége esetén jelen rendelkezései szerint teljes jogkörrel vehetnek részt. (2) Az ülésen a HÖK alelnöke teljes jogkörrel vehet részt, amennyiben őt helyettesítésére a HÖK elnöke írásban kijelöli. Egyidejűleg egy alelnök helyettesítheti az elnököt. A helyettesítésre jogosultak között sorrend is felállítható, amely szerint a sorrendben előrébb álló jogosult a szavazati joggal való részvételre. (3) Az adott részönkormányzatot képviselő küldöttgyűlési póttagok közül annyi vehet részt az ülésen szavazati joggal, ahány, az adott részönkormányzati választmány által választott küldöttgyűlési képviselő az ülésen nincs jelen, továbbá amennyi, az adott részönkormányzati választmány által választott küldöttgyűlési képviselői hely betöltetlen. (4) Az adott részönkormányzati választmány által megválasztott küldöttgyűlési képviselő távollétében, ill. a képviselői hely betöltetlensége esetén a szavazati jog a jelenlévő, az adott részönkormányzati választmány által megválasztott küldöttgyűlési póttagokat póttagsági sorrendjükben illeti meg. (5) A küldöttgyűlés ülésén egy személy egy szavazati jogot gyakorolhat. (6) A távollévő küldöttgyűlési tagot helyettesítő póttag a tagnak a Küldöttgyűlés ülésén az ülésen való részvétellel kapcsolatos valamennyi jogát gyakorolhatja, ideértve a szavazati jogot is, más jogosultságok azonban nem illetik meg. (7) Küldöttgyűlési képviselői mandátuma tekintetében a képviselőkre érvényes általános szabályok szerint helyettesítendő az elnök vagy az elnököt az (2) bekezdés szerint helyettesítő alelnök, ha valamely részönkormányzat képviseletében küldöttgyűlési képviselővé lett választva. (8) A részönkormányzati választmány legalább 3, legfeljebb 5 póttagot köteles választani. A HÖK Küldöttgyűlése póttagjainak választásán jelölt lehet az, akinek a megválasztás hatályba lépésének idejével nem áll fenn küldöttgyűlési képviselői vagy póttagi delegáltsága a Küldöttgyűlésben. A küldöttgyűlési póttagokat a részönkormányzati választmány póttagi helyenként, a sorrendben elfoglalt sorszám szerint egyesével, külön-külön köteles megválasztani úgy, hogy egy póttagi hely betöltéséről szóló szavazás eredményének megállapításáig nem folytatható másik póttagi hely betöltéséről szóló szavazás, továbbá egy adott sorszámú póttagi helyről, csak akkor folytatható szavazás, ha az összes, adott részönkormányzathoz tartozó, alacsonyabb sorszámú póttagi hely be van töltve. (9) Helyettesítés esetén a teljes ülésen folyamatosan vizsgálni a jelenlévők szavazati jogosultságának fennállását. Erre tekintettel, ha egy addig helyettesített küldöttgyűlési tag, vagy egy helyettesítésre jogosult póttag az ülés folyamán megérkezik, akkor ismételten meg kell állapítani a szavazati joggal jelenlévők körét, és e tényt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 8. A Küldöttgyűlés működési rendje (1) A Küldöttgyűlés üléseit az SE HÖK elnöke hívja össze. 6

(2) Amennyiben a (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a küldöttgyűlés ülését a HÖK alelnöke is jogosult összehívni. További 5 munkanap eredménytelen eltelte után az ülést a (3) bekezdés c) ill. d) pontja szerinti kezdeményezés aláírója is jogosult összehívni. (3) A Küldöttgyűlés ülését össze kell hívni legkésőbb az ülést megelőző 13. napon a) tanulmányi félévenként legalább kétszer, b) a rektori megbízásra benyújtott pályázatok rangsorolásáról döntő szenátusi ülést megelőző két héten belüli időpontra, c) a Küldöttgyűlés legalább 7 tagjának írásbeli kezdeményezésére a közléstől számított két héten belül, d) három részönkormányzat elnökének írásbeli kezdeményezése a közléstől számított két héten belül, e) az egyetem hallgatói létszáma 5%-ának megfelelő számú hallgató írásbeli kezdeményezése a közléstől számított két héten belül. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ülést legkésőbb a kezdeményezést követő 25. napra kell összehívni. (5) A Küldöttgyűlés ülését az elnök vagy megbízottja vezeti. Az elnök távollétében és megbízott hiányában az ülést az alelnökök a meghatározott helyettesítési sorrendben, az ő akadályoztatásuk esetén a hallgatói létszám szerinti csökkenő sorrend szerint valamely kari hallgatói önkormányzat elnöke vezeti. (6) A küldöttgyűlés ülésének kezdetén az ellenőrző bizottság megállapítja a jelenlévők szavazati jogosultságát, ennek eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben az ellenőrző bizottsági helyek részben vagy egészben betöltetlenek, akkor ezt a feladatot a három, a legutolsó küldöttgyűlési ülésen mandátummal rendelkezők közül a névsorban legelöl álló jelenlévő személyekből álló mandátumvizsgáló bizottság látja el. (7) A küldöttgyűlés hatáskörét ülését testületként, ülésen gyakorolja. A küldöttgyűlés határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal jelenlévő tagok és a 7. szerint szavazati joggal jelenlévő póttagok száma meghaladja a küldöttgyűlés létszámának felét. (8) A (7) bekezdésben a küldöttgyűlés létszámán a küldöttgyűlésben az ülés időpontjában szavazati joggal rendelkezők számát kell érteni. (9) A testület döntéseit személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben ha a Küldöttgyűlés másképpen nem határoz nyílt szavazással, a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazás során bekövetkező szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9. A tanács (1) A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Tanácsa az SE HÖK általános döntéshozó testülete. (2) A tanács létszáma legfeljebb 7 fő, tagjai az SE HÖK elnöke és a részönkormányzati elnökök, továbbá a) amennyiben egy alelnöki tisztség betöltött, a HÖK alelnöke, b) amennyiben több alelnöki tisztség betöltött, a HÖK alelnökei közül az elnök javaslatára 1 évre a küldöttgyűlés mint elektori testület által a Tanács tagjává választott alelnök. (3) A Tanács jogkörét testületileg, főszabály szerint ülésen gyakorolja. A tanács ülésen kívül az 1. sz. melléklet rendelkezései szerint hozhat határozatot. (4) A Tanács tagjai távollétük esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az ülés kezdetén, vagy a helyettesítő megérkezésekor, ill. a helyettesített távozásakor bemutatott 7

meghatalmazás alapján helyettesíthetőek. A HÖK elnökét a HÖK alelnöke, a részönkormányzati elnököt a részönkormányzati alelnök helyettesítheti. (5) A Tanács két küldöttgyűlési ülés között teljes jogkörrel irányítja a HÖK tevékenységét, ennek során: a) eljárhat és dönthet minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály kifejezetten más testület vagy tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem rendel, és amelyet a küldöttgyűlés nem vont kizárólagos hatáskörébe, b) felügyeli a jelen Alapszabályban foglaltak végrehajtását, c) felügyeli a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását, d) áttekinti és javaslatot fogalmaz meg a küldöttgyűlés napirendjére, e) megválasztja az SE HÖK delegáltjait, kivéve a Szenátus tagjait f) kezdeményezi az SE HÖK referensei megbízatásának megszüntetését, g) dönt eseti bizottságok felállításáról, megszüntetéséről, átalakításáról és egyesítéséről, feladat- és hatáskörének megállapításáról, tagjainak és vezetőjének megbízásáról, h) dönt az SE HÖK projektjének elindításáról és annak tartalmának meghatározásáról, i) gyakorolja az egyetértési jogot a jelen alapszabályban meghatározottak szerint, j) véleményt nyilváníthat a HÖK bármely testületének hatáskörébe utalt valamennyi kérdésben. 10. A tanács működési rendje (1) A tanács üléseit az SE HÖK elnöke hívja össze. (2) Amennyiben a (3) c) pontjaiban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a küldöttgyűlés ülését az SE HÖK alelnöke is jogosult összehívni. További 5 munkanap eredménytelen eltelte után az ülést a (3) bekezdés c) pontja szerinti kezdeményezés aláírója is jogosult összehívni. (3) A Tanács ülését össze kell hívni legkésőbb az ülést megelőző 3. munkanapon: a) szorgalmi időszakban legalább kéthetente, vizsgaidőszakban szükség szerint, b) a Szenátus ülését megelőző egy héten belüli időpontra; c) a Tanács legalább két tagjának vagy legalább 4 szavazattal rendelkező tag(ok) írásbeli kezdeményezésére a közléstől számított 3 napon belül; (4) A (3) c) pontjában meghatározott esetben az ülést legkésőbb a kezdeményezés közlését követő 14. napra kell összehívni. (5) Az Elnökség ülését az SE HÖK elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök a meghatározott helyettesítési sorrendben, az ő akadályoztatásuk esetén a hallgatói létszám szerinti csökkenő sorrend szerint valamely kari hallgatói önkormányzat elnöke vezeti. (6) A Tanács határozathozatala során minden tagot egy szavazati jog illet meg. (7) A Tanács határozatképes, ha a szavazati joggal jelenlévők száma meghaladja a tanács létszámának felét. (8) A (7) bekezdésben az összes szavazati jog számán a tanácsban az ülés időpontjában szavazati joggal rendelkezők számát kell érteni. (9) A tanács döntéseit személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben nyílt szavazással, a szavazati joggal jelenlévők szavazatai többségével hozza. Nyílt szavazás során bekövetkező szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 11. Az elnökség 8

(1) A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Elnöksége az SE HÖK vezetői testülete. (2) Az elnökség tagjai az SE HÖK elnöke, alelnökei és azon referensei, akiket a tanács az elnök javaslatára az elnökség tagjává választ. (3) Az Elnökség hatáskörébe tartozik eljárni és döntést hozni minden, az alapszabályban külön meghatározott kérdésben, de különösen: a. eljárni és dönteni az SE HÖK napi ügyvitele során, b. gondoskodni az alapszabály rendelkezéseinek, illetve a Küldöttgyűlés és a Tanács határozatainak végrehajtásáról, c. meghatározni az SE HÖK által használt helyiségek, műszaki és egyéb berendezések használati rendjét, d. meghatározni az SE HÖK által nyújtott hallgatói szolgáltatásokat, azok igénybevételének feltételeit, d. biztosítani az Ellenőrző Bizottság hatásköreinek ellátását, illetve vitás kérdésekben eljárni vagy a megfelelő tisztségviselőnél, testületnél eljárást kezdeményezni e. összehangolni és nyomon követni az SE HÖK szervezetének, tisztségviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek működését 12. Az Ellenőrző Bizottság (1) Az Ellenőrző Bizottság a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői, a Hallgatói Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek, és a Hallgatói Önkormányzat testületei egyetemi szabályzatoknak, a Hallgatói Önkormányzat szabályzatainak, jelen alapszabálynak és a Küldöttgyűlés döntéseinek megfelelő működését és a HÖK költségvetésének végrehajtását ellenőrző független testület. Az ellenőrző bizottság kizárólag a Küldöttgyűlés döntéseinek van alárendelve. (2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a HÖK bármely testületének ülésén részt vehetnek megfigyelőként. Írásbeli állásfoglalását az Ellenőrző Bizottság a HÖK bármely más testületének és tisztségviselőjének megküldheti. (3) Az Ellenőrző Bizottság feladatainak ellátása során és kifejezett érdekében jogosult betekinteni a HÖK működéséhez, tevékenységéhez, gazdálkodásához kapcsolódó nyilvántartásokba és teljes dokumentációba, valamint ezekkel kapcsolatosan tájékoztatást kapni a HÖK tisztségviselőitől, testületeitől. (4) Az Ellenőrző Bizottság amennyiben tagjai jelen vannak a Küldöttgyűlés üléseinek elején illetve kétség esetén a szavazások előtt ellenőrzi a küldöttgyűlési képviselők mandátumát. (5) Az Ellenőrző Bizottság ellátja a tisztségviselőkkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi indítványok előzetes vizsgálatát, és véleményét megküldi a küldöttgyűlésnek. (6) Az Ellenőrző Bizottság a fentiek mellett ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Küldöttgyűlés megbízza, amennyiben az jelen alapszabályban foglalt feladata ellátását nem akadályozza. (7) Az Ellenőrző Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagját a Küldöttgyűlés választja egy évre. Jelölésre a küldöttgyűlés bármely tagja jogosult. Az Ellenőrző Bizottság tagja kizárólag az egyetem hallgatója lehet. (8) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a részönkormányzati választmányok kivételével az SE HÖK semmilyen más testületének nem lehetnek tagjai, tisztségviselői. 9

(10) Az Ellenőrző Bizottság tagjai közül a Küldöttgyűlés választja meg az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja a testület munkáját, tartja a kapcsolatot az SE HÖK elnökével, tisztségviselőivel és testületeinek vezetőivel. (11) Az Ellenőrző Bizottság napi működési rendjének meghatározása, tevékenységének a hatályos szabályozások alapján való közvetlen irányítása az Ellenőrző Bizottság elnökének feladata. (12) Az Ellenőrző Bizottságnak ellenőrzési jogköre gyakorlását és az ehhez kapcsolódó döntéshozatalt illetőleg más tisztségviselők vagy a Küldöttgyűlés kivételével testületek által utasítás nem adható. (13) Az Ellenőrző Bizottság megállapításait meg kell küldeni az érintett személynek, továbbá az SE HÖK elnökének, és egyben, ha az Ellenőrző Bizottság szabálytalanságot tár fel, akkor fel kell hívnia az érintetteket a szabályszerű működés helyreállítására, amelyre az érintettnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia. 13. A Választási Bizottság (1) A Választási Bizottság az SE HÖK független, kizárólag a jogszabályoknak és a jelen Alapszabálynak alárendelt szerve, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. (2) A Választási Bizottság létszáma legalább 3, legfeljebb 5 fő, tagjai az SE HÖK tagjai lehetnek. (3) A Választási Bizottságban betöltött tagság megszűnik, ha a tag a hallgatói önkormányzati választásokon jelölteti magát. (4) A Választási Bizottság elnökét és további tagjait a küldöttgyűlés választja. (5) A Választási Bizottság tagja bármely szavazási cselekménynél jelen lehet. (6) A Választási Bizottság hatásköre a jelen Alapszabályban foglaltak szerint a) a jelölő- és a választási időszak kiírása, módosítása, b) az előzetes választói névjegyzékek választókerületenkénti megállapítása, c) az átjelentkezések alapján a végleges választói névjegyzék választókerületenkénti megállapítása d) döntés a jelöltek és listák nyilvántartásba vételéről, e) a választás eredményének megállapítása, kihirdetése, f) a választással kapcsolatos beadványok elbírálása. (7) A bizottság határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges, döntéseit ülésen a jelenlévők szótöbbségével hozza. 14. A szavazatszámláló bizottság (1) A Választási Bizottság egy vagy több választókerületre kiterjedő illetékességgel a szavazás lebonyolítására, a szavazatok számlálására szavazatszámláló bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámáról és a tagokról a szükségletek alapján a Választási Bizottság dönt. (2) A bizottság tagjai a bizottsági munkájuk során a választók döntését nem befolyásolhatják. (3) A bizottság tagja a szavazatok összegyűjtésében, a szavazatok megszámlálásában érintettsége esetén nem vehet részt. E bekezdés alkalmazásában érintettség egyéni választókerületben az egyéni jelölt, listás választókerületben a listavezető esetén áll fent. 10

(4) A választással kapcsolatos beadvány elbírálásához a szavazatszámláló bizottság köteles valamennyi rendelkezésére álló információt, dokumentumot haladéktalanul a Választási Bizottság rendelkezésére bocsátani. 15. A HÖK központi bizottságai (1) A központi bizottságok az SE HÖK a döntéshozó testületek döntéseinek előkészítésére létrehozott, javaslattételi és véleménynyilvánítási joggal rendelkező operatív szervei. (2) Az SE HÖK központi bizottságai: a) Tanulmányi és Oktatási Bizottság, b) Szociális Ösztöndíj Bizottság, c) Kollégiumi Bizottság, d) Sportbizottság, e) Kulturális és rendezvényszervezési bizottság f) Kommunikációs Bizottság. (3) A központi bizottságok üléseit a bizottság tagjai közül az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 16. A Tanulmányi és Oktatási Bizottság (1) Az SE HÖK tanulmányi érdekképviseleti és oktatásügyi tevékenységének összehangolására, indítványainak előkészítésére, az egyetem tanulmányi és oktatást érintő szabályzatainak figyelemmel kísérésére, továbbá a részönkormányzatok ilyen tevékenységének koordinálására egyetemi szinten Tanulmányi és Oktatási Bizottságot működtethet. (2) A Tanulmányi és Oktatási Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. (3) A Tanulmányi és Oktatási Bizottság üléseit az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 17. A Szociális Ösztöndíj Bizottság (1) Az SE HÖK a hallgatói szociális juttatásokkal kapcsolatos egységes elvek kidolgozásának előkészítésére és az ezzel kapcsolatos juttatási ügyek intézésére, a hallgató szociális helyzetének vizsgálatával kapcsolatos feladatokra, továbbá a részönkormányzatok ilyen típusú feladatainak koordinálásra Szociális Ösztöndíj Bizottságot hozhat létre. (2) A Szociális Ösztöndíj Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. (3) A Szociális Ösztöndíj Bizottság üléseit az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 18. A Kollégiumi Bizottság 11

(1) Az SE HÖK A hallgatók kollégiumi közösségi életének összehangolását, a kollégista hallgatók egyedi érdekképviseletére egyetemi szinten Kollégiumi Bizottságot hozhat létre (2) A Kollégiumi Bizottság legfeljebb 8 tagját a tanács választja, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. 19. Sportbizottság (1) Az SE HÖK a hallgatói sportélet szervezésére, az egyetemi szintű sportprogramok megszervezésére, a részönkormányzatok sporttal kapcsolatos tevékenységének koordinálására Sportbizottságot hozhat létre. (2) A Sportbizottság tagja a részönkormányzatok javaslatának megkérését követően a tanács által választott legfeljebb 24 fő, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. A bizottság tagjai között lehetőleg minden részönkormányzat képviseletét biztosítani kell. 20. Kulturális és Rendezvényszervezési Bizottság (1) Az SE HÖK a kulturális, közösségi és egyéb rendezvények megszervezésére, a részönkormányzatok e téren kifejtett tevékenységének koordinálására Kulturális és rendezvényszervezési Bizottságot hozhat létre. (2) A Kulturális és Rendezvényszervezési Bizottság tagja a részönkormányzatok javaslatának megkérését követően a tanács által választott legfeljebb 18 fő, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. A bizottság tagjai között lehetőleg minden részönkormányzat képviseletét biztosítani kell. 21. A Kommunikációs Bizottság (1) Az SE HÖK az külső kommunikációs feladatok ellátására, a részönkormányzatok e téren kifejtett tevékenységének koordinálására Kommunikációs Bizottságot hozhat létre. (2) A Kommunikációs Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. 22. A Titkárság (1) Az SE HÖK tisztségviselői munkájának segítésére, a testületek és tisztségviselők működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására Titkárságot működtet. (2) A titkárság feladatai: a. a tisztségviselők mindennapi munkájának segítése b. a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség ülésein jegyzőkönyveinek előkészítése, szükség esetén vezetése, c. az SE HÖK gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, d. az SE HÖK működése során keletkező iratok iktatása, irattározása az egyetem Iratkezelési Szabályzata szerint, 12

e. az iratok hozzáférhetőségének biztosítása jelen alapszabály rendelkezései szerint, f. ügyfélfogadás, telefonos megkeresések fogadása a titkárság munkaidejében, g. a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség határozatában meghatározott feladatok végrehajtása, h. az SE HÖK székhelyén az SE HÖK által használt helyiségek, műszaki és egyéb berendezések felügyelete, i. a titkárság munkatársai és az SE HÖK tisztségviselői és képviselői által használt számítógépek felügyelete, működőképességének biztosítása. (3) A titkárság munkájában az ott létrehozott munkakörök munkaköri leírása szerint az egyetem közalkalmazottja, továbbá a kinevezésében meghatározott feladatai szerint az SE HÖK referense vehet részt. (4) Amennyiben a titkárság munkájában közalkalmazott is részt vesz, munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy a napi munkavégzéshez kapcsolatos utasítási jogkört az SE HÖK elnöke gyakorolja. (5) A titkárság munkájában résztvevők tevékenységét a tanács évente vagy esetileg véleményezi. (6) A Titkárságon létrehozott, létrehozandó munkakörökhöz kapcsolódó munkaköri leírást az elnök, a tanács véleményezheti. 23. A részönkormányzati választmány (1) A részönkormányzati választmány a részönkormányzat közvetlenül választott, legfőbb döntéshozó testülete. (2) A részönkormányzati választmány létszámát a Választási Szabályzatban (2. sz. melléklet) kell meghatározni. A választmányi tagok megbízatása a következő általános választmányi választások eredményének jogerőre emelkedéséig szól. Az általános választmányi választások a hallgatói önkormányzati választások részét képezik. (3) A választmány dönt a) a részönkormányzati elnök megválasztásáról és megbízatása megszüntetésének kezdeményezéséről mint elektori testület, b) a részönkormányzati ellenőrző bizottság tagjainak megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről, c) a részönkormányzati elnökségi tagok megválasztásáról, és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről, d) a részönkormányzat költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, e) a részönkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szolgáló beszámoló elfogadásáról, f) a részönkormányzat elnökének és elnökségi tagjainak a küldöttgyűlés részére megküldött beszámolója elfogadásáról (4) A választmány véleményt nyilváníthat, minden a kar hallgatóit érintő kérdésben. (5) A választmányi ülést 7 munkanapon belül össze kell hívni, ha a) a részönkormányzati elnökség kéri, b) a választmányi tagok legalább egynegyede írásban kéri, c) tagjainak legalább egynegyede írásban kéri, d) az SE HÖK elnöke írásban kéri, e) szorgalmi időszakban legalább két alkalommal. 13

(6) A (3) bekezdés a)-f) pontjai alapján összehívott ülést az adott pontban szereplő feltétel bekövetkezésétől számított 15 munkanapon belülre kell összehívni. A (3) bekezdés a)- f) pontjai alapján összehívandó ülés esetén a határidő számításnak első napja az a nap, amikor az ülés összehívására okot adó körülmény az elnök tudomására jut. (7) A választmányi tagok választásának részletes szabályait a részönkormányzati Választási Szabályzatban kell meghatározni. 24. A részönkormányzati elnökség (1) A részönkormányzati elnökség a részönkormányzat általános vezető és döntéshozó testülete. Tagjainak létszáma legalább 7, legfeljebb 13 fő. (2) A részönkormányzati elnökség eljárhat minden olyan kérdésben, amely a részönkormányzat hatáskörébe tartozik, és amelyet jelen alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. (3) A részönkormányzati ülés jogkörét testületileg, főszabály szerint ülésen gyakorolja. A testület ülésen kívül az 1. sz. melléklet rendelkezései szerint hozhat határozatot. (4) A testület ülését szorgalmi időszakban legalább 3 hetente kell tartani. 25. A részönkormányzati ellenőrző bizottság (1) A részönkormányzati ellenőrző bizottságra az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, jelen -ban foglalt eltérésekkel. (2) Az ellenőrző bizottság hatásköre a részönkormányzat, annak testületei és tisztségviselői tevékenységére terjed ki. (3) Az ellenőrző bizottság létszáma a részönkormányzati választmány döntésétől függően elnökkel együtt 3 vagy 5 fő. A tagokat a választmány választja. (4) Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az SE HÖK tisztségviselője, küldöttgyűlési képviselő vagy póttag, részönkormányzati választmány vagy elnökség tagja. 26. Egyéb részönkormányzati bizottságok (1) A részönkormányzatot érintő kérdésekben döntés-előkészítő, javaslattevő jogkörrel további bizottságok működnek. (2) A részönkormányzati bizottságok felsorolásáról, feladatkörükről, létszámukról és tagjaik megválasztásáról a 3. sz. melléklet rendelkezik. (3) A részönkormányzati bizottság elnökét a részönkormányzati elnökség tagjai közül a választmány választja meg. A bizottsági elnökké választás történhet a részönkormányzati elnökségi taggá választással egyidejűleg is, ekkor a bizottság elnökévé történő megválasztás feltétele az elnökségi taggá történő választás. 27. A HÖK egyes testületei ügyrendje (1) A küldöttgyűlés, a tanács, a részönkormányzati elnökség és választmány ügyrendjét jelen szabályzat 1. sz. melléklete szabályozza. 14

(2) A bizottságok működésére az 1. sz. melléklet tanácsra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy egy tagot egy szavazati jog illet meg. II. Rész A HÖK tisztségviselői és egyes, feladatokkal megbízott személyek 28. Általános szabályok (1) Az SE HÖK tisztségviselője tisztségénél fogva a jelen alapszabályban meghatározott jogok gyakorlására jogosult. A HÖK tisztségviselője a) az SE HÖK elnöke, b) az SE HÖK alelnöke, c) a részönkormányzati elnök, d) a részönkormányzati alelnök. 29. Az elnök (1) Az SE HÖK szervezetét és működését a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke irányítja. A szervezet vezetőjeként az elnök ellátja az egyetem hallgatóinak képviseletét intézményen belül és kívül egyaránt, az egyetem hallgatóinak nevében nyilatkozatot tehet. (2) Az elnök a) képviseli az SE HÖK-öt és az egyetem hallgatóit külső szervek előtt, illetve egyetemi fórumokon, valamint minden olyan egyetemi testületben, ahol hallgatókat érintő kérdések merülnek fel; b) az SE HÖK képviseletében kapcsolatot tart az Egyetem vezetőivel és munkatársaival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, más egyetemek hallgatói önkormányzataival, civil és gazdasági szervezetekkel, c) szervezi és irányítja az SE HÖK munkáját, ennek során előkészíti, összehívja és vezeti a Küldöttgyűlés, a Tanács, az Elnökség üléseit, gondoskodik határozataik végrehajtásáról, d) irányítja az SE HÖK gazdálkodását, felügyeli a részönkormányzatok gazdálkodását, e) dönt az SE HÖK leltárában található eszközök személyes használatba adásáról, f) dönt az SE HÖK likviditásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről, g) törvényességi felügyeletet gyakorol az SE HÖK testületei, tisztségviselői és a részönkormányzatok működése fölött, e jogkörében eljárva ea) az Ellenőrző Bizottság véleményének megkérését követően, legkorábban az érintett testület vezetője részére az első írásbeli figyelmeztetést legalább 5 munkanappal követően megküldött 2. írásbeli figyelmeztetés megküldése utáni 5. munkanapon az érintett testületet feloszlathatja, amennyiben az érintett testület a törvényben, az alapszabályban foglalt kötelezettségének 45 napig nem tett eleget, vagy az alapszabálysértő állapotot 45 nap alatt nem szüntette meg, 15

eb) az SE HÖK testületeinek jogszabállyal, jelen Alapszabállyal vagy a küldöttgyűlés döntésével ellentétes határozatait megsemmisítheti, illetőleg a testületet új határozat meghozatalára kötelezheti h) jelentéseket, javaslatokat, indítványokat terjeszt az SE HÖK testületei elé; i) összehangolja a döntéshozó testületek, a bizottságok, a Titkárság és a részönkormányzatok munkáját, j) a Szinapszis, a Gólyahír és az SE HÖK egyéb kiadványainak felelős kiadója, e jogkörében vitás esetben dönt az adott tartalom megjelenésének engedélyezéséről, k) megbízza (kinevezi) az SE HÖK egyes feladatok ellátásával megbízott személyeit, és visszavonja megbízásukat, megbízza az SE HÖK tisztségviselőinek, testületin tagjainak feladatát ügyvivőként ellátó személyeket; l) beszámoltatja az SE HÖK tisztségviselőit, az egyes feladatok ellátásával megbízott személyeket, tájékoztatást kérhet az SE HÖK tisztségviselői vagy testületei, továbbá az egyes feladatok ellátásával megbízott személyek működéséről, gazdálkodásáról, m) személyesen vagy akadályoztatása esetén megbízottja által tanácskozási joggal részt vehet az SE HÖK valamennyi testületének ülésén; n) előterjeszti a HÖK költségvetését és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; o) kapcsolatot tart, támogathatja és képviselheti az egyetem vezetése irányában az egyetemen működő diákszervezeteket; p) gondoskodik a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség jegyzőkönyveinek, emlékeztetőinek elkészítéséről és azok nyilvánosságának biztosításáról a Titkárságon; q) meghatározza saját helyettesítésének rendjét, r) együttműködési és egyéb megállapodásokat köt az SE HÖK és más szervezetek között. (3) Az elnök tisztsége alapján tagja a) a küldöttgyűlésnek, b) a tanácsnak c) az elnökségnek, d) a Szenátusnak, e) a Rektori Értekezletnek. (4) Az elnök jogkörének gyakorlása során határozatokat hozhat, és utasításokat adhat ki, melyek az SE HÖK tagjai részére az SE HÖK működési körében kötelező érvényűek. Az utasítás nem lehet ellentétes a küldöttgyűlés, a tanács vagy az elnökség határozatával. Az SE HÖK valamely testületének tagjai az adott testület határozathozatala során leadott szavazatuk tekintetében nem utasíthatóak. Nem utasíthatóak továbbá az Ellenőrző Bizottság és a részönkormányzati ellenőrző bizottságok tagjai. (5) Az elnök mandátumának lejártakor köteles gondoskodni az SE HÖK munkájának folytonosságáról. A leköszönő elnök köteles az új elnök mandátumának kezdetét követő 7 munkanapon belül a) a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat, b) az SE HÖK nevében kötött megállapodásokról készült okiratokat, c) az SE HÖK-öt terhelő kötelezettségvállalásokról készült kimutatást és az ezekkel kapcsolatos bármiféle okiratokat (különösen, de nem kizárólag a teljesítésigazolásokat, számlákat, stb.), d) az SE HÖK által őrzött jegyzőkönyveket, nyilvántartásokat, kimutatásokat, e) az SE HÖK leltárában, kezelésében vagy használatában lévő ingatlanok, helyiségek és ingóságok leltárát és 16

f) az SE HÖK működéséhez kapcsolódó informatikai hozzáférési adatokat és jelszavakat átadni az új elnöknek. Az átadásról jegyzőkönyvnek kell készülnie. 30. Az elnök megválasztása (1) Az SE HÖK elnökét az SE HÖK tagjai választják meg közvetett választással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint az SE HÖK tagjai közül nyilvános pályázat alapján, titkos szavazással két éves időtartamra. (2) Az elnöki tisztség betöltésére a hivatalban lévő elnök javaslatában foglaltak szerint a Választási Bizottság az egyetem hallgatói számára nyilvános pályázatot ír ki, melyet az egyetem elektronikus tanulmányi rendszerében is meg kell hirdetni. A pályázatot legkésőbb az elnök mandátumának lejártát 2 hónappal megelőzően, amennyiben a 47. (6) bekezdés b)-e), h) pontjaiban foglalt feltétel bekövetkezése miatt erre nincs mód, a lehető legrövidebb időn belül kell kiírni. A pályázatok beadására legalább 11 munkanapos időtartamot kell meghatározni a pályázati kiírásban. (3) A pályázatnak tartalmaznia a. a jelölt saját kezű aláírásával hitelesített nyilatkozatát arról, hogy a pályázatra jelentkezik, nevének és Neptun-kódjának feltüntetésével, b. a jelölt önéletrajzát, fontosabb korábbi közéleti feladatai feltüntetésével, c. a jelölt programjának részletes leírását d. hallgatói jogviszony-igazolását, valamint e. a 54. szerinti nyilatkozatát. (4) Az elnökválasztó küldöttgyűlés elnökjelöltekről szavaz. Elnökjelölt az lehet, aki a választás időpontjában hallgatói jogviszonyban áll az egyetemmel, és érvényes pályázatot nyújtott be. A pályázat érvényességéről az Ellenőrző Bizottság, másodfokon a Küldöttgyűlés határoz. 31. Az elnökválasztó küldöttgyűlés (1) A küldöttgyűlés ülését az elnökválasztást tartalmazó napirendi pontnál nem vezetheti az, aki az elnökválasztáson jelöltette magát. Ebben az esetben a levezető elnököt az általános helyettesítési rend szerint kell megállapítani, de a küldöttgyűlés ettől eltérően is határozhat, és bármely személyt megbízhatja a levezető elnöki feladatokkal. Az eltérésről a küldöttgyűlés vita nélkül határoz. (2) Az ülésen a küldöttgyűlés meghallgatja az elnökjelölteket, ennek során a levezető elnök ismerteti a 54. szerinti nyilatkozatok tartalmát. Majd a küldöttgyűlés tagjai kérdéseket intézhetnek a jelölthöz, amelyekre a jelölt válaszol. Több jelölt esetén a jelöltek sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az összes jelölt meghallgatása után a küldöttgyűlés a jelöltek távollétében vitát tart a jelöltekről. (3) Az elnök megválasztásához az összes tag több mint felének támogató szavazata szükséges az első két körben. A harmadik szavazási körtől kezdve amennyiben kettőnél több jelölt van, és egyik se nyerte el az itt meghatározott szavazattöbbséget a további körökbe az adott szavazási körben szavazatot kapó jelöltek kerülnek be, kivéve az adott körben a legkevesebb szavazatot kapó jelölt. Az utolsó helyek kialakult szavazategyenlőség esetén külön szavazás dönt a kieső jelölt személyéről. Az utolsó körben, amikor már csak két jelölt között folyik a szavazás, az a jelölt kerül megválasztásra, aki a legtöbb támogató szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén 17

egy alkalommal újra kell szavazni, ismételt szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen. (4) Ha nem került elnök megválasztásra, és az elnöki és alelnöki tisztségek betöltetlenek, akkor a küldöttgyűlés a részönkormányzati elnökök közül ügyvivő elnököt választhat. Ennek hiányában a legnagyobb hallgatói létszámú karhoz tartozó részönkormányzati elnök látja el az ügyvivő elnöki tisztséget. Az ügyvivő elnök az elnök jogköreit csak a tanács egyetértésével gyakorolhatja. 32. Bizalmatlansági indítvány (1) A küldöttgyűlés négy tagja az SE HÖK elnökével szemben írásban az elnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, továbbá a 30. (3) bekezdés b)-e) pontban megjelölteket. (3) A bizalmatlansági indítványt napirendre venni legkorábban a benyújtását követő 4. munkanapot követően tartott ülésen lehet. Ettől a küldöttgyűlés az összes küldöttgyűlési tag legalább négyötödének írásbeli kezdeményezésére eltérhet. (4) Ha a küldöttgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, az elnök megbízatása megszűnik, egyben az SE HÖK elnökének megválasztja a bizalmatlansági indítványban a tisztségre javasolt személyt. A döntéshez a küldöttgyűlési tagok több mint a felének támogató szavazata szükséges. (5) A bizalmatlansági indítvány elfogadásával megválasztott elnök megbízatása az eredeti megbízatás végéig szól. 33. Az alelnök(ök) (1) Az SE HÖK elnökének munkáját az SE HÖK legfeljebb négy alelnöke segíti, akik munkájukat az elnök irányítása mellett, utasításai alapján látják el. (2) Az alelnökök az elnök által írásban meghatározott rendelkezések szerint és sorrendben teljes jogkörrel helyettesíthetik az elnököt, továbbá a fenti sorrendben ellátják az elnöki feladatkört, amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen. A fenti rendelkezés érvényességének feltétele, hogy arról az SE HÖK elnöke, továbbá a rektor tájékoztatásra kerüljön. (3) Az alelnököt az elnök javaslatára az SE HÖK tagjai választják meg közvetett választással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint 1 évre, a megválasztásról szóló döntésben szereplő időponttól. Az alelnök személyére a megválasztott elnök is javaslatot tehet, ebben az esetben az alelnök megbízatásának kezdete legkorábban az elnök megbízatásának kezdete lehet. (4) Az alelnök az elnök eseti megbízása esetén jogosult az SE HÖK külső felek előtti képviseletére. Az alelnök az eseti megbízás meglétéért maga felel. 34. A feladattal való megbízás, a referensek 18