A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK 21. SZÁMÚ MELLÉKLETE AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK 21. SZÁMÚ MELLÉKLETE AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYA BUDAPEST 2010 (2016. november 30. napjától hatályos változat)

2 A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 60. -a alapján, a hatályos jogszabályok és az Egyetem szabályzatainak figyelembevételével az Alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) az alábbiakban állapítja meg 1. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Egyetem hallgatóinak egyetemi szintű szervezete az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK). (2) Az EHÖK az Egyetem hallgatóinak az Nftv. alapján létrehozott, demokratikus elven működő érdekképviseleti szervezete, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredő kollektív hallgatói jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban ráruházott hatásköröket. Az EHÖK tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (3) Az EHÖK elnevezése: Budapesti Gazdasági Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Rövidített neve: BGE EHÖK. Angol nyelvű elnevezése: Students Union of the Budapest Business School, Budapest, Hungary Székhelye: 1055 Budapest, Markó u (4) Az EHÖK tagja minden, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló hallgató, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (5) A kari részönkormányzatokra vonatkozó különös szabályokat jelen Alapszabály mellékletei tartalmazzák. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ÖSSZETÉTELE 2. (1) Az EHÖK a hallgatóság egyetemi szintű érdekképviseletét a karonként szerveződött részönkormányzatokon keresztül látja el. A részönkormányzatok minden olyan esetben eljárnak, ahol a kar hallgatóit érintő kérdések merülnek fel. (2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat részönkormányzatai: a) Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon működő részönkormányzat (BGE KVIK HÖK), Székhelye: 1055 Budapest, Alkotmány u b) Külkereskedelmi Karon működő részönkormányzat (BGE KKK HÖK), Székhelye: 1165 Budapest, Diósy Lajos u c) Pénzügyi és Számviteli Karon működő részönkormányzat (BGE PSZK HÖK), Székhelye: 1149 Budapest, Buzogány u d) 2 1 Az alapszabályt a Szenátus április 23-i ülésén hagyta jóvá. Hatályos: április Hatályon kívül helyezte a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: október 25.

3 e) 3 Gazdálkodási Kar, Zalaegerszegen működő részönkormányzat (BGE GKZ HÖK) Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a. (3) 4 5 Ahol e szabályzat a továbbiakban kart, kari részönkormányzatot említ, ott ezen a három budapesti székhelyű kar mellett a zalaegerszegi kart, illetve ezeken a telephelyeken működő részönkormányzatokat is érteni kell. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 3. (1) Az EHÖK az Nftv.-ben és egyéb jogszabályokban, valamint az Egyetem szabályzataiban meghatározott döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattevő, ellenőrzési és delegálási jogokat, illetve azokban ráruházott egyéb hatásköröket gyakorolja. (2) Az EHÖK feladat- és hatásköre: a) ellátja az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét; b) közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében; c) 6 d) 7 képviselője részt vehet az Oktatási Bizottság ülésén, valamint a hallgatókat érintő napirendi pont esetén, meghívás alapján a Rektori Tanács ülésén, e) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának értelmében 5 hallgatói tagot delegál az Egyetem Szenátusába; f) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; külső oktató (előadó) meghívására; g) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; h) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolhat a hallgatókat érintő szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésének vonatkozásában, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról; i) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; j) gondoskodik a delegálásról, ha az Nftv., vagy más jogszabály, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell; november Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november november 30. 3

4 k) a Hallgatói térítések és juttatások szabályzatában meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében; l) 8 kialakítja saját szervezeti és működési rendjét, azt beterjeszti a Szenátusnak jóváhagyásra; m) irányítja az adminisztráció és a kapcsolódó irodák működését, közreműködik az alumnirendszer működtetésében; n) ellátja mindazokat a feladatokat, amiket jogszabály, egyetemi szabályzat, egyedi aktus illetve jelen szabályzat számára megállapít; o) kizárólagosan jogosult a hallgatói hirdetőfelületek gondozására; p) ápolja az Egyetem hagyományait, újakat teremt. (3) 9 Az EHÖK egyetértési jogot gyakorol: a) az Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának, a Hallgatói térítések és juttatások szabályzatának, az Oktatói munka hallgatói véleményezés rendjének, valamint a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor; b) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (4) 10 Az EHÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az Egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésében, így különösen: a) az Nftv.-nek a képzési munkarendjére meghatározott rendelkezéseitől való eltérés esetén; b) a hallgatói jóléti, kulturális és sportcélú ingatlanok és intézmények rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban; c) a jogszabályban, illetve az Egyetem szabályzataiban meghatározott egyéb esetekben. (5) A 3. (2) bekezdés c), e), h) és o) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (6) Az EHÖK tevékenységéről, az Egyetem életével kapcsolatos kérdésekről honlapján valamint egyéb módon folyamatosan tájékoztatja az Egyetem hallgatóit, feladatainak ellátása során együttműködik az Egyetem és a karok vezetésével, az Egyetem oktatóival és hallgatóival, a hazai és nemzetközi hallgatói és felsőoktatási szervezetekkel. (7) Az EHÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. Az EHÖK feladatainak ellátásához, előzetes egyeztetés után térítésmentesen használhatja az Egyetem, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok működését november

5 (8) 11 Az EHÖK valamennyi képviselőjét és munkatársát a hallgatói szervezeten keresztül, illetve az Egyetemen végzett munka során tudomásukra jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amelyről általános vagy eseti jellegű titoktartási nyilatkozat rendelkezik. AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE 4. Az EHÖK hatásköreit az alábbi testületek, tisztségviselők gyakorolják: a) Küldöttgyűlés, b) elnök, c) elnökhelyettes, alelnökök, d) e) Elnökség, f) 16 referensek, g) 17 megbízottak, h) 18 szaktestületi bizottságok. Az EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT KÜLDÖTTGYŰLÉSE A Küldöttgyűlés hatásköre 5. (1) Az EHÖK legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely dönthet minden olyan ügyben, amit jogszabály, jelen alapszabály, egyetemi vagy egyéb szabályzat, egyedi aktus a hatáskörébe utal, illetve ezen túlmenően minden, az EHÖK testülete, tisztségviselője, illetve a hallgatói önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek által meghozott döntést felülvizsgálhat, figyelemmel a jogorvoslati rendszer szabályaira. (2) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: 11 Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november Beépítette és a számozást változtatta a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április november Beépítette és a felsorolás számozását módosította a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: október Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november 30. 5

6 a) az EHÖK elnökének, megválasztása, beszámoltatása, visszahívása; b) az EHÖK Alapszabályának és egyéb szabályzatainak elfogadása, módosítása, hatályon kívül helyezése; c) az EHÖK éves költségvetésének elfogadása, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; d) 22 a kari részönkormányzatok által biztosított EHÖK anyagi források jogszerű felhasználásának felügyelete; e) az Egyetem hallgatói közül öt tag delegálása a Szenátusba, f) megállapítja az EHÖK elnöke vonatkozásában a 8. (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget; g) döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattevő, ellenőrzési és delegálási jogot gyakorol minden olyan ügyben, melyet jogszabály, jelen alapszabály, valamint bármely egyetemi szabályzat, egyedi aktus a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) Az 5. (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott hatáskörök a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, további hatásköreit az EHÖK egyéb testületeire, illetve tisztségviselőjére átruházhatja. Az átruházott hatáskörben végzett feladatokról a megbízott testület vagy tisztségviselő a Küldöttgyűlésnek beszámolni köteles. A Küldöttgyűlés felépítése, tagjai 6. (1) 23 A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai: a) az EHÖK elnöke (1 fő); b) az EHÖK elnökhelyettese (1 fő); c) a kari részönkormányzatok elnökei (4 fő); d) 26 e) 27 a kari részönkormányzatok Küldöttgyűlése által karonként delegált három-három hallgató (12 fő) A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október 25. napjától november A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október 25. napjától 24 Beépítette és a számozást javította a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április november Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november november 30. 6

7 (2) (2) 30 A Küldöttgyűlés ülésén a Kollégiumi Bizottságokat érintő kérdések tárgyalása esetén, meghívás alapján, tanácskozási joggal a Kollégiumi Bizottságok által delegált személy részt vehet. (3) A Küldöttgyűlés tagját indítványozási, javaslattételi, véleményezési, észrevételezési és szavazati jog illeti meg, ezeket a jogokat a tagok kizárólag az ülésen, személyesen, illetve videokonferencia keretében tartott ülés esetén saját telephelyükön gyakorolhatják. A Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az EHÖK elnök, távolléte esetén a levezető elnök szavazata dönt. (4) A Kollégiumi Bizottságok képviselője kollégiumi ügyekben egyetértési joggal rendelkezik. (5) A Küldöttgyűlés tagjának mandátuma: keletkezik. a) az (1) bekezdés c)-d) pontjai esetén a kari tisztség keletkezésével, b) az (1) bekezdés e) pontja esetén az illetékes kari részönkormányzat elnökének az EHÖK elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával (6) A Küldöttgyűlés tagjának mandátuma megszűnik: a) az (1) bekezdés c)-e) pontjai esetén a kari mandátum megszűnésével; b) 33 az (1) bekezdés e) pontja esetén a mandátumnak az illetékes kari részönkormányzat Küldöttgyűlés általi visszahívással, és ezzel együtt új tag delegálása esetén, amely tényről az illetékes kari részönkormányzat elnöke köteles írásban nyilatkozni az EHÖK elnöknek; c) lemondással; d) hallgatói jogviszony szünetelésével; e) jogerős fegyelmi büntetés kiszabásával; f) hallgatói jogviszony megszűnésével; g) halállal. (7) Az Egyetem rektora, továbbá az EHÖK elnöke által meghívott más személyek az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt. A Küldöttgyűlés levezető elnöke ülésein további személyeknek is biztosíthatja a tanácskozási joggal való részvételt. 28 Beépítette és a többi bekezdés számozását módosította a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: október Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november Beépítette a Szenátus december 17-i ülésén a 2012/2013. tanévi (XII. 17.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos:

8 (8) A Küldöttgyűlés működése 7. (1) 36 A Küldöttgyűlés hatáskörét az Alapszabály 7. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével ülésen gyakorolja, ülései az Egyetem polgárai számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a Küldöttgyűlés tagjai legalább egyharmadának kérésére a jelenlévő tagok legalább háromnegyedének egybehangzó határozatával kizárhatja. (2) 37 A Küldöttgyűlés üléseit az EHÖK elnöke hívja össze szükség szerint, azonban legalább félévente egy alkalommal (rendes ülés). A Küldöttgyűlést az Egyetem rektorának, a küldöttgyűlési tagok legalább egyharmadának, illetve legalább két kari részönkormányzati elnöknek az EHÖK elnökéhez a javasolt napirend megjelölését is tartalmazó, írásban benyújtott indítványára legkésőbb tíz napon belül össze kell hívni (rendkívüli ülés). Amennyiben az összehívás tíz napon belül nem történik meg, akkor a kezdeményezők önállóan is összehívhatják az ülést. (3) A Küldöttgyűlés a) rendes ülésére szóló meghívóját az ülés tervezett napját legalább nyolc nappal megelőzően, elektronikusan ( , internetes tartalom) formában igazolhatóan közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal; b) a rendkívüli ülésére szóló meghívóját az ülés tervezett napját legalább három nappal megelőzően elektronikusan ( , internetes tartalom) formában igazolhatóan közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal. (4) A meghívónak minden esetben tartalmaznia kell az ülés tervezett kezdő időpontját (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, száma, terem), a tervezett napirendi pontokat, a határozati javaslatokat, az esetleges megismételt ülés idejét (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, száma, terem). A meghívót közzé kell tenni az Egyetem honlapján is. (5) 38 Az ülés határozatképes, ha a tagok több mint fele, és rész-önkormányzatonként legalább egy küldött jelen van. Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, az ülést változatlan napirenddel nyolc napon belül ismét meg kell tartani (megismételt Küldöttgyűlés). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a Küldöttgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné azzal, hogy ilyenkor a megismételt Küldöttgyűlést a határozatképtelenséggé válás miatt nem tárgyalt napirendi pontok tekintetében kell megtartani. A megismételt Küldöttgyűlés határozatképes, ha a Küldöttgyűlés tagjainak több mint fele jelen van. (6) A Küldöttgyűlés határozatot hozhat: 34 Beépítette a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november november A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október 25. 8

9 a) ülésen, ebben az esetben a határozathozatalhoz a jelenlevő tagok több mint felének egybehangzó szavazata, és karonként legalább egy küldött szavazata szükséges, kivéve, ha jelen Alapszabály alapján a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok legalább kétharmadának, illetve háromnegyedének egybehangzó szavazata szükséges, így különösen az 5. (2) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott esetekben. b) elektronikus szavazás formájában, melynek lebonyolítására a Küldöttgyűlés által meghatározott felületek valamelyikén segítségével kerül sor. A határozathozatalhoz a küldöttek több mint felének egybehangzó szavazata és karonként legalább egy küldött szavazata szükséges. A határozathozatal nyílt szavazással történik, kivételt képez ez alól a személyügyi kérdésekben hozott határozat. A szavazás eredményét a határidőt követő legkésőbb három munkanapon belül az EHÖK elnöke ben küldi meg. (7) A Küldöttgyűlés üléseit az EHÖK elnöke, vagy az általa írásban megbízott küldöttgyűlési elnök vezeti. A küldöttgyűlési elnököt minden, az ülés vezetéséhez kapcsolódó eljárási jog megilleti. (8) A határozatképesség megállapítását követően az ülés elnöke megnyitja az ülést. (9) 41 A Küldöttgyűlésen a határozathozatal általában nyílt szavazással történik, titkos szavazásra kerül sor a személyi kérdésekben, illetve ha azt a Küldöttgyűlés tagjai legalább fele javaslatára határozatával elrendelte. (10) 42 Nyílt határozathozatalkor a szavazatok összeszámlálása és a szavazás eredményének megállapítása jelen szabályzat 7. (7) bekezdése alapján a Küldöttgyűlés üléseit vezető küldöttgyűlési elnök feladata. Amennyiben a határozathozatalra titkos szavazással kerül sor, abban az esetben a szavazatok számlálására a Küldöttgyűlés levezető elnöke a Küldöttgyűlés jelenlévő tagjai közül három személyből álló eseti Szavazatszámláló Bizottságot jelöl ki. A Szavazatszámláló Bizottság feladata a titkos szavazás lebonyolítása, a szavazatok megszámolása, és a megszületett eredmény közlése. (11) 43 A Küldöttgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelen levők névsorát, az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, a szavazások eredményeit, továbbá a napirendi pontokkal és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat, különös tekintettel a szavazásra feltett kisebbségi véleményekre. A jegyzőkönyv vezetéséről az ülést levezető elnök által kijelölt személy gondoskodik. Az ülést követően a jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal hitelesítik. (12) 44 Az ülésről készült jegyzőkönyvet valamennyi küldöttgyűlési tagnak és meghívottnak, valamint az Egyetem rektorának az ülést követő nyolc munkanapon belül, meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítéséért és kiküldéséért az EHÖK elnöke felel. Az elnökválasztó küldöttgyűlési ülés A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október november 30. 9

10 8. 46 (1) Az elnököt a Küldöttgyűlés választja. A választás lebonyolítására a leköszönő elnök beszámolóját követően kerül sor. Az elnökválasztó Küldöttgyűlést évente a tanév őszi szemeszterében kell megtartani december 15-ig. Amennyiben az EHÖK elnök mandátuma annak kitöltése előtt szűnik meg, a megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell összehívni az elnökválasztó Küldöttgyűlést. (2) Az elnökválasztó Küldöttgyűlés határozatképes, ha az összes tag legalább kétharmada, és részönkormányzatonként legalább egy küldött jelen van. Az elnöki pályázat kiírásáról, és a választás szabályszerű lebonyolításáról a Küldöttgyűlés által megválasztott legalább 3 fős Választási Bizottság gondoskodik. (3) 49 Az elnökválasztó Küldöttgyűlés elnök-jelöltekről szavaz. Jelölt az lehet, aki a választás időpontjában az Egyetemmel aktív hallgatói jogviszonyban áll, és a kiírásban meghatározott időpontig a tisztség elnyerésére irányuló érvényes pályázatot adott le, amely tartalmazza mandátumának idejére vonatkozó elképzeléseit. Az aktív hallgatói jogviszony meglétét a Tanulmányi és Oktatásszervezési Főosztály által kiállított, érvényes hallgatói jogviszony igazolással kell bizonyítani. Elnök-jelöltet hallgatói részönkormányzat is jelölhet. (4) Amennyiben az EHÖK elnöke a megválasztásakor kari részönkormányzat elnöke, tisztségviselője vagy az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a megválasztástól számított harminc napon belül köteles ezeket megszüntetni. (5) Az elnökválasztó küldöttgyűlési ülést a Választási Bizottság elnöke vezeti le és gondoskodik a vonatkozó szabályok betartásáról. Az elnökválasztó Küldöttgyűlés megnyitása után a jelöltek nyilatkozni kötelesek, hogy a 8. (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség személyük vonatkozásában fennáll-e, és vállalják-e a jelölést. (6) Ezt követően a Küldöttgyűlés egyenként, a többi jelölt távollétében meghallgatja a jelöltek programját, az EHÖK-kel kapcsolatos elképzeléseit, majd az ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyek kérdéseket tehetnek fel a jelölteknek. Ha több jelölt van, közöttük sorsolás útján kell a meghallgatás sorrendjét felállítani. Az összes jelölt meghallgatása után a Küldöttgyűlés a jelöltek távollétében vitát tarthat. (7) A vitát követően a Választási Bizottság irányítása és ellenőrzése mellett kerül sor a szavazásra. (8) Az elnökválasztás eredményes, ha valamelyik jelölt a szavazatoknak több mint felét megkapja. Amennyiben az első forduló eredménytelen és az első fordulóban kettőnél több jelöltre szavaztak a Küldöttgyűlés tagjai, a szavazást amennyiben azt a határozatképesség ugyanazon az ülésen lehetővé teszi meg kell ismételni. A megismételt szavazáson a Küldöttgyűlés legfeljebb az első fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül választ, a megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatok több mint felét megkapja. (9) 50 Az elnökválasztó Küldöttgyűlés megismételt ülését annak napját követő tizenöt napon belül kell megtartani, az elnökválasztó ülésre vonatkozó szabályok alapján. Amennyiben a választás a megismételt ülésen is eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles ügyvivő elnököt kijelölni. Ebben az A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október november A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október november

11 esetben két hónapon belül meg kell ismételni a választást. Az ügyvivő elnök az elnök hatásköreit kizárólag az Elnökség jóváhagyásával gyakorolhatja. (10) Az elnököt a Küldöttgyűlés legfeljebb két évre választja, mely időszak február 1-től január 31-ig tart. Az új elnök mandátuma a korábbi elnök mandátumának lejártát követő napon jön létre, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az előző elnök a két évet nem töltötte ki, az új elnök mandátuma a megválasztásának napján keletkezik. (11) Az elnökválasztás eredményét a választástól számított nyolc naptári napon belül meg kell küldeni a BGE rektorának, a dékánoknak, valamint nyilvánossá kell tenni az Egyetem honlapján. (12) Az elnök mandátuma megszűnik: a) a tevékenységet megkezdő év utáni év január 31-én; b) az aktív hallgatói jogviszony megszűnésével; c) jogerős fegyelmi büntetés kiszabásával; d) lemondással; e) a Küldöttgyűlés általi visszahívással; f) a 8. (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségnek a Küldöttgyűlés általi megállapításával; g) amennyiben a 8. (4) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok az elnöki mandátum alatt következik be; h) halálával. (13) Az EHÖK alelnökeinek megválasztására az érvényes és eredményes elnökválasztást követően kerül sor. (14) 57 Az EHÖK elnöki pozícióra ugyanazon hallgató legfeljebb kétszer választható újra. (15) A Küldöttgyűlés a hivatalban lévő elnököt a Küldöttgyűlési tagok több mint felének indítványára visszahívhatja. A visszahívás feltétele, hogy az indítványról a Küldöttgyűlés határozatot hozzon az ülésen jelenlévő tagok több mint kétharmadának egybehangzó szavazatával, és karonként legalább egy küldött visszahívással egyetértő szavazatával. A visszahívásról döntő Küldöttgyűlés határozatképes, ha az összes tag legalább kétharmada jelen van. Eredménytelen visszahívási indítvány esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. 51 A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október november A módosítást a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával fogadta el. Hatályos: október november Beépítette a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április november Beépítette a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április

12 (16) Az elnökválasztó Küldöttgyűlésre egyebekben a Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE, ELNÖKHELYETTESE ÉS ALELNÖKEI (1) 59 Az EHÖK elnöke (rövidítése: BGE EHÖK elnök) az Elnökség és a Küldöttgyűlés döntéseinek megfelelően, a hatályos jogszabályok, egyetemi szabályzatok és az EHÖK Alapszabályának, szabályzatainak rendelkezései alapján irányítja, vezeti, és egy személyben képviseli az EHÖK-öt, valamint közvetve az Egyetem összes hallgatóját. (2) 60 Az elnök feladatai és hatáskörei: a) vezeti és képviseli az EHÖK-öt; b) az EHÖK nevében az Elnökség jóváhagyásával kötelezettség-vállalásra jogosult, melyről köteles tájékoztatni az Elnökséget és a kari részönkormányzatokat, ennek keretében jogosult aláírni minden a kari részönkormányzatok által elfogadott, kezdeményezett szerződést is; c) előkészíti és összehívja a Küldöttgyűlés, az Elnökség üléseit, vezeti azokat, valamint végrehajtja és képviseli a Küldöttgyűlés, és az Elnökség döntéseit; d) a küldöttgyűlési ülések alkalmával köteles beszámolót tartani a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységéről, e) hallgatói ügyekben állásfoglalást fogalmaz meg, folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az Egyetem rektorával, más vezetőivel, a részönkormányzatok elnökeivel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Elnökségi tagjaival és a felsőoktatás egyéb szereplőivel; f) 61 irányítja az EHÖK Iroda és a Kabinet tevékenységét, az Iroda munkatársai tekintetében utasítási joga általános; g) kinevezi, beszámoltatja és visszahívja az elnökhelyettest, az alelnököket és a referenseket; h) felelős az EHÖK szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, valamint a gazdálkodási szabályzat, valamint az EHÖK gazdálkodásáról szóló gazdasági igazgatói utasítás betartásáért; i) a Küldöttgyűlés elé terjeszti az EHÖK éves költségvetési javaslatát, valamint az EHÖK éves beszámolóját; j) gondoskodik az EHÖK dokumentumainak iktatásáról; felelős az Elnökség jegyzőkönyveinek elkészítéséért és nyilvánosságáért; k) megválasztása esetén tagja a Szenátusnak, az Oktatási Bizottságnak, az Elnökségnek, valamint a hatályos jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban, jelen alapszabályban meghatározott testületeknek, mely feladatköreit delegálhatja; november november

13 l) mandátumának megszűnésével az új elnöknek a függő és lezárt ügyeket, a tevékenység folytatásához szükséges információkat rendben átadja, miközben az új elnökkel szorosan együttműködik; m) ellátja mindazokat a feladatokat, amit jogszabály, jelen alapszabály, az Egyetem szabályzata vagy egyedi aktus a hatáskörébe utal, n) 62 kari hallgatói részönkormányzat tisztségviselőjének, illetve tagjának mulasztása esetén az elnök Elnöki utasítást adhat ki, melynek 10 munkanapon belüli végrehajtása a mulasztó személyre nézve kötelező. Elnöki utasítás kizárólag írásban adható ki, melyet másolatban az elnök megküld a dékánnak és az intézkedésben érintett személy(ek)nek. Az Elnöki utasítás végrehajtásának megtagadása, valamint a határidőn túli intézkedés hallgatói fegyelmi eljárást vonhat maga után. (3) (4) (5) 67 Az elnök a 9. (2) bekezdés b), g), h) és k) pontjaiban foglaltak kivételével, amennyiben jogszabály, egyetemi szabályzat vagy egyedi aktus eltérően nem rendelkezik, feladat- és hatáskörét az Elnökség tagjaira átruházhatja. Ebben az esetben a megbízott személy tevékenységéért sajátjaként felel. (6) 68 Az elnök tevékenységéről Elnökségi beszámoló formájában az Elnökségnek legalább havonta beszámol. (7) 69 Az elnök megválasztása után nyilatkozatot köteles aláírni, hogy amennyiben a tevékenysége eredményeként az Egyetemnek kárt okoz, úgy annak megtérítésére kötelezett. 9/A. 70 (1) Az elnökhelyettes és az alelnökök az EHÖK szakmai feladatait látják el az elnök irányítása és felügyelete mellett, utasításai alapján. Az alelnököket az elnök nevezi ki, mandátumuk legfeljebb egy évig, legkéso bb azonban az elnök mandátumának megszu néséig tart. A kinevezéshez az Elnökség jóváhagyása szükséges. (2) Az EHÖK alelnökei: a) tanulmányi alelnök, b) hallgatói juttatásokért felelo s alelnök. (3) Amennyiben az EHÖK elnökhelyettese vagy alelnöke a megválasztásakor kari 62 Beépítette a Szenátus december 17-i ülésén a 2012/2013. tanévi (XII. 17.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 63 Beépítette a Szenátus április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi ( ) 96. számú határozattal elfogadott módosítással. Hatályos: április Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november Beépítette és a többi bekezdés számozását módosította a Szenátus október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 13. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: október Hatályon kívül helyezte a Szenátus november 29-én a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november

14 részönkormányzat elnöke, tisztségviselője vagy az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a megválasztástól számított harminc napon belül köteles ezeket megszüntetni. (4) Nem nevezhető ki elnökhelyettesnek azon kar hallgatója, amellyel az elnök jogviszonyban áll. (5) Az elnökhelyettes és az alelnök megbízatása megszűnik: a) az elnök általi, indokolt visszahívással; b) a kinevező elnök mandátumának megszűnésével; c) lemondással; d) az aktív hallgatói jogviszony megszűnésével; e) a 10. (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségnek a Küldöttgyűlés általi megállapításával; f) amennyiben a 10. (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok az alelnöki vagy elnökhelyettesi mandátum alatt következik be; g) halálával. (6) Az elnökhelyettes feladatai: a) segíti és támogatja az elnök munkáját, b) az elnök akadályoztatása esetén amennyiben jogszabály, egyetemi szabályzat, vagy egyedi aktus eltérően nem rendelkezik gyakorolja jelen szabályzat 9. (2) bekezdés i), h) és k) pontjaiban foglaltak kivételével mindazon tevékenységet, mely az elnököt megilleti; c) irányítja a Kabinet tevékenységét, d) ellátja mindazokat a feladatokat, amit jogszabály, jelen szabályzat, az Egyetem szabályzata, vagy egyedi aktus, illetve megbízás alapján a hatáskörébe utal, e) a küldöttgyűlési ülések alkalmával köteles beszámolót tartani a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységéről, f) mandátumának megszu nésével az új elnökhelyettesnek a függő és lezárt ügyeket, a tevékenység folytatásához szükséges információkat rendben átadja, miközben az új elnökhelyettessel szorosan együttműködik. (7) A tanulmányi alelnök: a) megválasztásával elnöke az EHÖK Tanulmányi Bizottságának, b) tanulmányi ügyekben állásfoglalásokat fogalmaz meg, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyekben a Hallgatói Önkormányzat egyetértési jogot gyakorol, c) véleményezi és folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem tanulmányi és a képzéssel kapcsolatos szabályzatait és javaslatot tesz a szükséges módosításokra, d) koordinálja a részönkormányzatok tanulmányi alelnökei munkáját 14

15 e) az elnök utasításai alapján valamint jogszabály, egyetemi szabályzat és jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelo en egyéb feladatokat lát el. (8) A hallgatói juttatásokért felelo s alelnök: a) megválasztásával elnöke az EHÖK Hallgatói Juttatások Bizottságának, b) a hallgatói juttatásokkal kapcsolatosan koordinálja a kari Diákjóléti Bizottságok elnökeinek munkáját, felügyeli az egyetemi szintű juttatások elosztását, figyelemmel kíséri a juttatási keret változását, c) felelős a hallgatói normatíva központosított részéből, valamint a központilag kezelt hallgatói előirányzatokból pályázat alapján megítélt juttatások pályázati felhívásainak az elkészítéséért és megfelelő közzétételéért, d) az elnök utasításai alapján valamint jogszabály, egyetemi szabályzat és jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően egyéb feladatokat lát el. AZ ELNÖKSÉG Az Elnökség feladat-, és hatásköre 10. (1) Az Elnökség az EHÖK végrehajtó, irányító és e szabályzatban meghatározott esetben döntéshozó testülete. (2) Az Elnökség feladat- és hatásköre: a) 71 b) 72 dönt minden olyan kérdésben, amelyet az EHÖK Alapszabálya, egyéb szabályzat ráruházott, vagy részére megállapított; c) az EHÖK nevében javaslatot tehet kötelezettség-vállalásra, amelyről köteles tájékoztatni a kari részönkormányzatokat; d) meghatározza az EHÖK Irodájának szervezetét és működési rendjét; e) koordinálja a kari részönkormányzatok munkáját, segíti az azok közötti információáramlást. f) az EHÖK döntéshozó tevékenységének előkészítése, g) lebonyolítja az EHÖK döntéseinek végrehajtását, h) 73 amennyiben jelen alapszabály eltérően nem rendelkezik, gyakorolja a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban, egyéb aktusokban az EHÖK-re delegált hatásköröket, feladatokat. 71 Hatályon kívül helyezte a Szenátus december 17-i ülésén a 2012/2013. tanévi (XII. 17.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan:

16 (3) 74 (4) A kari elnökök és az EHÖK elnöke megválasztásuk után nyilatkozatot kötelesek aláírni, hogy amennyiben a tevékenységük eredményeként az Egyetemnek kárt okoznak, úgy annak megtérítésére kötelezettek. Az Elnökség tagjai (1) Az Elnökség tagja az EHÖK elnök, az EHÖK elnökhelyettese, valamint a kari részönkormányzatok elnökei. A tagokat egy-egy szavazat, valamint indítványozási, javaslattételi, véleményezési és észrevételezési jog illeti. (2) Az Elnökség üléseire kollégiumokkal kapcsolatos ügyekben a Kollégiumi Bizottságok elnökeit, vagy képviselőjét meg kell hívni. Az elnökségi ülés 12. (1) 77 Az Elnökség üléseit szükség szerint, de félévenként legalább kétszer az elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada kéri. Az ülést az elnök vagy az általa kijelölt személy vezeti. (2) 78 Az Elnökség határozatot ülésen hozhat, az ülés helyét, idejét és napirendi pontjait tartalmazó meghívót az összehívást megelőzően legalább öt nappal, valamint a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal közölni kell a tagokkal (elnökségi rendes ülés). Az elnökségi rendes ülés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. (3) Halaszthatatlan esetben az Elnökség ülése az ok, körülmény felmerülésekor azonnal megtartható, amennyiben azon legalább négy tag, közöttük az elnök jelen van (rendkívüli ülés). Rendkívüli ülés esetén a jelen nem lévő tagokat telefonon vagy más módon meg kell próbálni értesíteni, ebben az esetben a távollévő tag telefonon is szavazhat. (4) A határozathozatalhoz a jelenlevő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az EHÖK elnök szavazata dönt. (5) Az Elnökség ülése nyilvános, a nyilvánosságot az Elnökség tagjai legalább egyharmadának kérésére, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedének egybehangzó határozatával kizárhatja. (6) Az Elnökség ülésén a határozathozatal nyílt szavazással történik, titkos szavazásra a tagok több mint egyharmadának kérésére vagy személyi ügyekben való határozathozatalkor kerülhet sor. (7) Az Elnökség ülésén az elnök által meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt. Az Elnökség más személy tanácskozási joggal való részvételéről is határozhat. 74 Hatályon kívül helyezte a Szenátus december 17-i ülésén a 2012/2013. tanévi (XII. 17.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november

17 (8) 79 Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök valamint a jegyzőkönyvvezető hitelesít. A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik. Az ülés jegyzőkönyvét a tagoknak és a meghívottaknak az ülést követő nyolc napon belül meg kell küldeni. Az Elnökségi határozatok a hallgatók számára nyilvánosak. (9) Az Elnökség egyebekben az általa elkészített és elfogadott ügyrend alapján működik. A Szenátus hallgató tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok 13. (1) Az EHÖK elnökének és a részönkormányzatok elnökeinek megválasztásakor az illetékes testületek egyben a szenátorrá történő választásról is döntenek. Az így megválasztott személyek Szenátusban való delegálását a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. (2) 80 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott hallgató szenátor megbízatása a 8. (10) bekezdésében meghatározottakkal összhangban két évre szól, a (2) bekezdésben meghatározott hallgató szenátor megbízatása egy évre szól. Megszűnik a hallgató szenátori megbízatása abban az esetben is, amennyiben hallgatói önkormányzati tisztségviselői mandátuma e szabályzatban meghatározott okok miatt megszűnik. (4) A Szenátus hallgató tagja a Szenátus üléséről való távolmaradás esetén szavazati joggal nem helyettesíthető. A referens és a megbízott 13/A. 83 (1) Meghatározott feladat vagy feladatkör ellátására az elnök referenst vagy megbízottat nevezhet ki. A kinevezés előtt az Elnökség véleményét ki kell kérni. (2) A referens vagy megbízott munkájáért az elnök a felelős, aki a referens vagy megbízott munkájáról az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A referens vagy megbízott a munkáját az elnök közvetlen utasítása és irányítása mellett végzi. (3) A referens vagy megbízott megbízatása megszűnik: a) az elnök általi visszahívással, b) az elnök mandátumának megszűnésével, c) lemondással, d) hallgatói jogviszony megszűnésével, e) az elnök által meghatározott feladat teljesítésével, Hatályon kívül helyezte a Szenátus december 17-i ülésén a 2012/2013. tanévi (XII. 17.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november

18 f) halállal. A kabinet 13/B. 84 (1) A kabinet az EHÖK elnöki tanácsadó, döntés-előkészítő és szakmai munkát koordináló testülete, feladata az alelnökök és a referensek szakmai munkájának összehangolása, a kabinet tagjai közötti információáramlás biztosítása. A kabinet önálló döntési joggal nem rendelkezik. (2) A kabinet tagja az elnök, az alelnökök és a referensek. Az EHÖK irodavezetője és a Választási Bizottság tagja a kabinet ülésein tanácskozási joggal - részt vehet. (3) A kabinet ülései az Elnökség valamint a Küldöttgyűlés tagjai számára nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni nem lehet. (4) Az elnök hívja össze, szorgalmi időszakban szükség szerint, de legalább havonta. (5) A kabinet munkájának előkészítését, a kabinet tagok munkájának koordinálását az elnökhelyettes végzi. A szaktestületi bizottságok 13/C. 85 (1) A szakmai döntések előkészítésére és meghozatalára az EHÖK-ben állandó vagy eseti jelleggel szaktestületi bizottságok működnek. (2) Az EHÖK-ben az alábbi állandó szaktestületi bizottságok működnek: a) Tanulmányi Bizottság (rövidítése: BGE EHÖK TB) b) Hallgatói Juttatások Bizottsága (rövidítése: BGE EHÖK HJB) (3) Az állandó szaktestületi bizottságok tagjai a kari részönkormányzatok által delegált egy-egy fő, valamint az EHÖK illetékes elnökhelyettese, továbbá Kollégiumi ügyeket érintő kérdéskörben a kari Kollégiumi Bizottságok által delegált egy-egy fő. (4) A szaktestületi bizottsági tagok megbízatása megszűnik: a) a mandátum megszűnésével; b) az illetékes kari részönkormányzat általi delegálás írásbeli visszahívásával, új személy delegálásával; c) lemondással; d) a bizottság megszűnésével; e) hallgatói jogviszony megszűnésével; f) halállal. (5) A szaktestületi bizottságok tagjának feladata, hogy a szaktestület munkájában legjobb tudása szerint részt vegyen és - állandó szaktestületi bizottsági tag esetén - az illetékes 84 Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november Beépítette a Szenátus november 29-i ülésén a 2016/2017. tanévi (XI. 29.) 12. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: november

19 részönkormányzatot tájékoztassa az ülésen elhangzottakról és a bizottság által hozott döntésekről. A szaktestületi bizottság tagja kizárólag az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személy lehet. (6) A szaktestületi bizottságok tagjai személyenként egy-egy szavazattal és indítványozási, javaslattételi, véleményezési, valamint észrevételezési joggal rendelkeznek. A szaktestületi bizottsági tag jogai eseti jelleggel a bizottság ügyrendjében meghatározott módon másik hallgatóra átruházhatók. (7) A szaktestületi bizottságok üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni az EHÖK elnökét, akit az ülésen indítványozási, véleményezési, javaslattételi jog illet meg. (8) Az szaktestületi bizottság rendes ülését szükség szerint, de a tanulmányi időszakban legalább félévente két alkalommal kell összehívni. A szaktestületi elnök akadályoztatása esetén az ülést az általa felkért személy vezeti. Össze kell hívni a szaktestületi bizottság ülését, ha azt az elnök vagy tagjainak legalább egyharmada kéri. (9) A szaktestületi bizottságok szükség szerint, de legalább félévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek. A beszámolókat a szaktestületek elnökei készítik el és terjesztik elő. (10) A szaktestületi bizottságok rendes üléseinek helyét, idejét, pontos napirendjét és a megismételt ülés idejét, helyét az összehívást megelőzően rendes ülés esetén az ülést legalább öt nappal megelőzően, elektronikusan illetve írásban, rendkívüli ülés esetén az ülést legalább egy nappal megelőzően elektronikusan és telefonon közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal. (11) A szaktestületi bizottságok határozatképesek, ha tagjaiknak több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévőtagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges. (12) Szavazategyenlőség esetén a szaktestületi bizottság elnökének szavazata dönt. Ha az összehívott ülés nem határozatképes, úgy azt 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni (megismételt ülés). (13) A szaktestületi bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető és a szaktestületi bizottsági elnök aláírásukkal hitelesítenek. (14) A Küldöttgyűlés és az Elnökség az Egyetem hallgatóiból egyes feladatok vagy feladatkörök ellátására, meghatározott időre eseti szaktestületi bizottságokat létesíthet, meghatározva azok tagjait, hatáskörét. A Küldöttgyűlés vagy az Elnökség az eseti szaktestületi bizottságoknak nem delegálhat olyan feladatot, hatáskört, ami jelen Alapszabály alapján az EHÖK egyéb testületeit, tisztségviselőit állandó jelleggel illeti meg. Az eseti szaktestületi bizottságokra vonatkozóan az állandó szaktestületi bizottságokra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. (15) A szaktestületi bizottságok a fentieken túlmenően az általuk megalkotott, és a Küldöttgyűlés által jóváhagyott ügyrendjük alapján működnek. (16) A Tanulmányi Bizottság feladatai: a) A Bizottság feladata a hallgatók tanulmányi ügyeinek képviselete, az Egyetem tanulmányi szabályzatainak folyamatos felülvizsgálása, továbbá a kari részönkormányzatok tanulmányi feladatainak koordinálása, b) A bizottság tagjai a kari részönkormányzatok tanulmányi alelnökei (a GKZ esetében a HÖK elnöke), az EHÖK tanulmányi alelnöke és az EHÖK elnökhelyettese, c) tanulmányi ügyekben elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg az Elnökségnek, Küldöttgyűlésnek, 19

20 d) elősegíti a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézését, e) figyelemmel követi az egyetem tanulmányi ügyekkel foglalkozó illetékes testületeinek működését, döntéseit, f) tanulmányi ügyek szempontjából figyelemmel kíséri a Neptun működését, és szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg, (17) A Hallgató Juttatások Bizottságának feladatai: g) Az EHÖK a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos elvek kidolgozására és a hatáskörébe tartozó juttatási ügyek intézésére, továbbá a kari hallgatói részönkormányzatok ilyen típusú feladatainak koordinálása, h) A Bizottság tagjai a kari Diákjóléti Bizottságok által delegált egy-egy fő, az EHÖK hallgatói juttatásokért felelős alelnöke és az EHÖK elnökhelyettese, i) véleményezi és folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem hallgatói támogatásokkal kapcsolatos szabályzatait, továbbá javaslatot tesz a szükséges módosításokra, j) koordinálja a hallgatói támogatások elosztásában javaslattételi hatáskörrel felruházott kari Diákjóléti Bizottságok munkáját, továbbá velük együttműködve kidolgozza a hallgatói támogatások elosztásának általános egyetemi elveit. II. RÉSZ A KARI RÉSZÖNKORMÁNYZATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A hallgatói részönkormányzat jogai és kötelezettségei 14. (1) A hallgatói részönkormányzat (továbbiakban: HÖK) elsődleges célja a kari hallgatók érdekeinek képviselete, és azok érvényesítése. Kötelessége a kari szintű vitás kérdések megoldásának elősegítése, kari hallgatók képviselete a kar vezetése előtt, a kari hallgatók érdekeinek közvetítése az EHÖK felé. Kari honlapján, illetve hallgatói hirdetői felületein folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a Szenátus és az EHÖK döntéseiről, tevékenységéről, az oktatókat és vezetőket pedig a hallgatókat foglalkoztató ügyekről. (2) A HÖK egyetértési jogot gyakorol az EHÖK keretein belül a szabályzatok, illetve azok módosítási javaslatainak esetén, az alábbi körben: a) Tanulmányi és vizsgaszabályzat, b) Hallgatói térítések és juttatások szabályzata, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, d) az ifjúságpolitikai célokra fordítandó pénzeszközök felhasználásának rendje. (3) A HÖK konzultál a kar vezetésével és az EHÖK-kel a hallgatókat, illetve a HÖK-öt érintő kérdésekről, észrevételeket és javaslatokat tesz a Kar működésével kapcsolatban. 20

21 (4) A HÖK segíti az oktatók és a hallgatók közti minél közvetlenebb személyes kapcsolat kialakítását. Feladata továbbá a kar, egyetemi közösségi élet mozgásban tartása és összefogása, a hallgatók önszerveződéseinek támogatása. (5) A HÖK betartja és betartatja a hatályos tűz-, munka-, és vagyonvédelmi előírásokat, és a gazdálkodására vonatkozó szabályokat. (6) A HÖK-nek kötelessége maradéktalanul ellátni minden olyan feladatot, amellyel az EHÖK megbízta. A hallgatói részönkormányzat felépítése és általános működése 15. (1) A kari HÖK együttműködik a karral és a különböző hallgatói szervezetekkel, csoportokkal. (2) Az Nftv. alapján a HÖK tagja alanyi jogon az Egyetem minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A HÖK tagjainak joga: a) saját kari HÖK képviselőinek megválasztása és visszahívása, b) választhatóság a kari, illetve az EHÖK tisztségeire, c) kérdéssel fordulhat a kari HÖK-höz, illetve az EHÖK-höz; írásban benyújtott kérdéseire 15 napon belül írásban választ kap, d) a tagok legalább 10%-ának írásos kezdeményezésére Küldöttgyűlést kell összehívni. (3) A kari HÖK legfőbb döntéshozó szerve a kari Küldöttgyűlés. (4) A kari HÖK Vezetőség a HÖK irányító és végrehajtó szervezeti egysége, amely a kari HÖK Küldöttgyűlés ülései között gyakorolja a legfőbb döntéshozó szerv jogkörét. (5) 86 A kari HÖK képviselőket delegál a kari Tanulmányi Bizottságba, a kari Diákjóléti Bizottságba, a kari Fegyelmi Bizottságba és az EHÖK-be. A HÖK küldöttgyűlési képviselőinek megválasztása Általános irányelvek 16. (1) 87 A választójog egyenlő, általános és titkos: minden, az adott szavazókörhöz tartozó, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató választó és egyben választható, aki nem áll fegyelmi, vagy közügyektől eltiltó büntetés hatálya alatt. (2) 88 Az Egyetemen tanuló hallgatók szakokra és évfolyamokra, képzési formára és a képzés nyelvére való tekintet nélkül karonként külön szavazókört alkotnak. A hallgatói önkormányzati választások szavazókörönként kerülnek lefolytatásra. (3) A kari HÖK-ökbe az indulók számától függetlenül legfeljebb 25 fő képviselő választható, melytől a kari HÖK-ök a kari HÖK Vezetősége által hozott döntés alapján ±40% -kal eltérhetnek. Az adott