8. évfolyam 1. szám 21. március VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Időjárási viszonyok Felszíni vizeink minősége (21.) 21. éy az átlagnál magasabb hőmérsékletekkel és az átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékmennyiséggel (61 mm) jellemezhető, melyből ebben az évben is az Alföldön esett a legkevesebb (3-4 mm). A téli napok száma az átlag alatt maradt, ellenben több nyári meleg napban volt részünk mint a sokéves átlag. Január-február-március időszaka a megszokotthoz viszonyítva melegebb hónapnak bizonyult, többnyire pozitív hőmérsékletekkel, a csapadék mennyiség januárban és márciusban érte el az átlag értéket, kevés hótakarós napot regisztráltunk. Március 3. és 5. közötti három napra összegzett csapadék olyan 1-2 átlagos havi mennyiséget kitevő extrém értéket ad az észak-keleti térségben, ahol hatalmas árvizeket okozott (Bereg, Kárpátalja). Április átlagos hónapnak indult időjárási viszonyok vonatkozásában, majd 13-ra jelentősen lehűlt a levegő, a több napos fagy nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. Május nyárias idővel és a várt májusi aranyeső nélkül telt el. Június hűvös idővel köszöntött be, kevés volt a csapadékmentes napok száma, a borús időjárás hatására a napsütéses napok száma az éves átlag alatt maradt. Július-augusztus hónap az átlagnál melegebb volt. Július csapadékos hónapnak bizonyult, augusztus szárazabb volt. Szeptember hűvös, csapadékos, kora őszi hónapként jellemezhető. A csapadékos és szeles napok száma 12-14 között volt. Ebben az évben októberre esett a vénasszonyok nyara, napsütéses, meleg száraz hónap volt. November első napjaiban bekövetkezett az általános lehűlés mellyel beköszöntött a tél. A csapadékmennyiség az ilyenkor szokásos 5%-a volt. December majdnem teljes egészében a negatív hőmérsékletek jegyében telt el, átlag alatti csapadékmennyiséggel Hidrológiai jellemzés A Tisza folyó vízhozama ebben az évben az utóbbi években regisztrált magas vízhozamokhoz igazodott. Az év folyamán, február elején egy kisebb árhullám vonult le, 1185 m 3 /s csúcsértékkel, majd március 5- A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Időjárási viszonyok 2 Hidrológiai jellemzése 3 A Tisza folyó vízminősége 4 A Zagyva folyó vízminősége 5 Öntözővizek minősége 6 Belvízcsatornák minősége 7 Holtágak vízminősége A Tisza-tó vízminősége étől kezdődően a zöldár április 12-ig tartott. A szolnoki szelvényben mért vízhozam csúcsértéket 191 m 3 /s ot március 17-én regisztrálták, mely messze elmaradt az 1999-2 év árvízszintjétől. A Tisza folyó éves átlag vízhozama 64 m 3 /s volt, mellyel szemben a korábban említett maximum mellett a legalacsonyabb mért vízhozam 189 m 3 /s (június 17.) volt. A Zagyva folyó vízhozamában azonos ciklikus változás tapasztalható. Ebben az esetben is két jelentősebb árhullámot lehetett megfigyelni, március és április hónapokban. A jásztelki szelvényben mért maximális vízhozam márciusban 33, m 3 /s volt, míg az áprilisi csúcs mindössze 25,6 m 3 /s-ot ért el. Az átlag éves vízhozam 2,5 m 3 /s körül helyezkedett el, míg a legalacsonyabb vízhozamot július 16-án regisztrálták 1,91m 3 /s-al. 1
A Tisza folyó vízminősége A működési területünkön vizsgált négy szelvényben (Tiszafüred, Kisköre, Szolnok fölött, Tiszaug) egyenként vett 26 vízminta alapján végzett minősítés a vízfolyást tűrhető víz minőségi kategóriába sorolja. Ez a minősítés egyformán érvényes mind a négy szelvényre vonatkozóan, vagyis minden esetben az oxigén- és tápanyag háztartás mutatói illetve a mikrobiológiai paraméterek III. osztályba- míg a szerves mikroszennyezők IV. osztályba-és végül az egyéb paraméterek alapján II osztályba sorolhatóak. 14 13 12 11 1 9 8 7 6 A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 1995-21 időszakban havi átlagértékek alapján Szolnok fölötti szelvény mg/l 13,6 12,65 12,8 12,8 12,75 12,8 12,75 12,2 12,3 12,6 12,5 11,7 11,4 1,8 11,5 1,73 1,4 1,75 1,15 9,55 9,6 9,85 9,13 8,77 9 8,63 8,9 8,5 7,9 7,5 7,5 7,8 7,4 7,45 7,7 7,75 7,9 7,45 7 7 7,25 7,5 6,55 6,8 5,8 jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Oxigénháztartás komponenscsoportban vizsgált paraméterek közül a III. osztályba történő besorolást minden szelvény esetében az összes szerves széntartalom határozza meg 7,5-8,4 mg/l-es értékkel. Az oldott oxigén tartalom éves változása a természetes biológiai folyamatok intenzitását követi, vagyis a téli hónapokra jellemző a 12-13 mg/l es érték, míg a nyári hónapokban a magasabb oxigénigény miatt ennek koncentrációja 7 mg/l re csökken. 12 1 8 6 4 2 18 11 85 71 121 8 7 72 65 62 65 52 A Tisza folyó ortofoszfát (P) tartalma 21-ben 49 52 39 57 47 41 43 34 33 38 33 34 28 28 32 82,5 8 Oxigéntelítettség szempontjából nem annyira látványos a téli és nyári hónapokban mért eredmények közti különbség. A két időszak között 2%-os eltérés tapasztalható (77%-97%), de a ciklikus változás nem annyira egyértelmű. Szerves szennyezés szempontjából gyakorlatilag éves viszonylatban a havi átlag értékek alig változnak, a KOI k rendre 12 mg/l értékű, míg a BOI 5 folyamatosan 2, mg/l. A tápanyag háztartás osztályba sorolását minden esetben az összes foszfor tartalom határozza meg. A négy vizsgált szelvényben a komponens 57 47 19 98 62 6 57 5,5 52 47 49 46 4,5 39 44 46 37,5 39 42,5 31 dec. febr ápr jún aug okt dec 121 (9%-os összegzett gyakoriságú érték) a 244-34µg/l értéktartományba található. Mint minden esetben most is az összes foszfor tartalomhoz viszonyítva az ortofoszfát tartalom relatív alacsony, értéke 54-115µg/l között változik. Éves viszonylatban megfigyelhető a téli időszakra jellemző magasabb érték (6-62µg/l), és egy 35-4µg/l-es nyári időszakot jellemző érték. A fenti átlag értékektől eltér a tiszaugi szelvényben mért érték, összes foszfor esetében mintegy 2-3µg/l-el, ortofoszfát esetében 5-1µg/l-el. Ez feltehetően a Szolnok és Martfű városok szennyvízbevezetéseinek hatása. A nitrogénformák éves változása ciklikus (téli maximumok; nyári minimumok), melyet eseti csúcsok tarkítanak. Mindhárom vizsgált komponens (ammónia, nitrit, 1998 1999 2 21 nitrát) a II. osztálynak megfelelő értéktartományban található. A klorofill-a értéke átlag 4, mg/l, mely az I. osztálynak felel meg. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám került minden esetben meghatározásra. A Tisza folyóra jellemző coliformszám az 1,5-2,5i/ml, mellyel szemben előfordulnak esetenként kiugró eredmények is (12-13i/ml). A tiszaugi szelvényben ezek az értékek kissé emelkedettebbek, jellemzően 3,5-4,i/ml között váltakoznak. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők vizsgált komponensei közül az osztályba sorolást minden szelvényben a kőolaj és termékei határozza meg, egyedüli komponens mely IV. osztályú minősítésnek felel meg. Harmad osztályba sorolt komponens is egy van, az oldott higany tartalom,5µg/l értékkel. A többi komponens kivétel nélkül I. vagy II. osztálynak Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug felel meg. Az egyéb paraméterek csoportjában továbbra is négy komponens került meghatározásra, melyek többnyire I. osztálynak megfelelőek, kivétel a kissé megemelkedett ph érték (8,1-8,2) és az eseti magasabb oldott mangán tartalom. Összességében megállapítható, hogy a minősítési csoportok keretén belül minden esetben csak egy komponens az amely az osztályba sorolást meghatározza, és ezek rendszeresen minden mérésnél meghatározóak (A csoport: összes szerves szén; B csoport: összes foszfor; D csoport: kőolaj és termékei; E csoport: ph). Ennek megfelelően kissé méltánytalannak tűnik az így meghatározott tűrhető víz minőség, inkább jellemzőnek mondható a jó-tűrhető minősítés. 2
A vízminőség hosszú távú változása szempontjából a 21 év adatai illeszkednek egy csökkenő tendenciájú adatsorhoz. A csökkenő tendend erőteljesebb volt majdnem minden komponens vonatkozásában 1994-ig, majd következik egy változó, de összességében enyhén csökkenő adatsor. Az alábbi táblázatban a Szolnok fölötti Tisza szelvényben mért eredményekkel szemléltetjük a változást: Komponens 1986 1998 1999 2 21 Oldott oxigén (mg/l) 9,51 9,78 9,61 9,15 9,71 KOI k (mg/l) 26,5 14,7 12, 13, 11, Összes foszfor (µg/l) 367,3 173, 184, 151, 165, Ortofoszfát (µg/l) 86,7 38, 43, 46, 43, Nitrát (mg/l) 1,849 1,11 1,15 1,5,96 A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége az MSZ 12749 szerinti, a vízfolyás működési területünkön mért három szelvény vizsgálati eredménye alapján, szennyezett víz -nek minősül. A minősítés egyértelmű, a tápanyag háztartás mutatóit tartalmazó csoport kivételével (mely V. osztályú) minden osztály besorolása IV. osztályba történt. Oxigénháztartás mutatói szempontjából a IV. osztályba történő besorolást az összes szerves széntartalom határozza meg. Szerves anyag tartalom szempontjából a vízfolyás tűrhető minőségűnek mondható, a 28-3 mg/l értékű, 9%-os tartóssági KOI k alapján. A működési területünkre belépő víz minősége általában egy osztállyal rosszabb, mint a jásztelki vagy újszászi szelvényben mért értékek. Az oldott oxigén éves ciklikus változása a januárban mért 12,-12,7 mg/l és augusztusi 7,5-7,7 mg/l között váltakozik, mely a nyári hónapokban 1% fölötti oxigén telítettséggel társul. Tápanyag háztartás mutatói közül a foszforformák határozzák meg az erősen szennyezett minőségi meghatározást. Az mért összes foszfor tartalom a szentlörinckátai szelvényben 36-296µg/l között változott, a 9%-os tartóssági érték 114µg/l. A Zagyva esetében jellemzően magas az ortofoszfát µg/l 9 8 7 6 5 4 3 2 1 612 617 589 567 481 416 429 35 338 331 347 3 A Zagyva ortofoszfát (P) tartalma 21-ben 248 253 246 245 251 276 255 225 428 44 339 366 621 519 531 448 776 835 745 61 636 565 563 791 779 716 69 724 654 558 553 834,5 792 79 678 61,5 634,5 583,5 482,5 tartalom is (734 µg/l) az összes foszfor tartalomhoz (114µg/l) viszonyítva. A nitrogénformák vizsgálati eredményei is kevés kivétellel a III.-IV. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak. A klorofill-a 51,4-117,6µg/l közötti értékkel a IV. osztályba sorolható, melyet feltehetően a nyári hónapokban, ebben az évben gyakran dec. febr ápr jún aug okt dec előforduló algatúlprodukció okozott. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában rendszeres vizsgálatra (26 db/év) csak az újszászi szelvényben kerül sor. A kéthetente végzett vizsgálati eredmények szórása (42) igen nagy, a minimum Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa 3
érték 3,4i/ml, a maximum 16, i/ml. A szennyezés eredete egyértelmű, a vízfolyás több kisebb-nagyobb település kommunális szennyvízének a befogadója (Jászberény, Hatvan, Gyöngyös stb.) Szerves- és szervetlen mikroszennyezők szempontjából ez esetben is az osztályba sorolást meghatározó komponens a kőolaj és termékei. Harmad osztályba sorolható, a Tisza folyóhoz hasonlóan az oldott higany tartalom, illetve esetenként az összes béta- aktivitás,48-,63 Bq/l értékkel. A többi vizsgált szervetlen mikroszennyező a réz kivételével (II.o.) mind az első osztálynak megfelelő értéktartományban található. Az egyéb paraméterek osztályba sorolását az oldott anyagtartalom határozza meg, illetve esetenként az oldott mangán tartalom. Mindkét komponens a vízfolyás ipari szennyvízzel való szennyezettségét támasztja alá. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna vízgyűjtője, ezért az alsó szakasz vízminőségének meghatározó eleme a Tarnán A Zagyva nitrit-n tartalma 21-ben érkező vízmennyiség, illetve mg/l annak vízminősége. A Tarna,25 vízminősége tűrhető víz,2,28 besorolásnak felel meg, vagyis a Zagyva vízminőségére,152,16,15,158,149 kedvezően hat. Az évi 26,116 Sztlkáta vízminta vizsgálati eredményei,1,98,16 Jásztelek alapján az oxigén tartalom és,5,79,81,86,87,84,84,79,79,775,51,51,57,56,655,47,49,37,43,48,45,54,73,79,66,475,455,555,515,27,31,33,39,52,4,43,27,3,46,5,3,25,27 dec. febr ápr jún aug okt dec szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői kíváló-jó vízre utalnak, tápanyag szempontjából a nitrogéformák a II. osztály felső határát kis mértékben lépik túl, míg a foszforformák mért értéke inkább az erősen szennyezett víz minőséghez közelítenek. Szerves- és szervetlen mikroszennyezők szempontjából ez esetben is a kőolaj és termékei a meghatározó, és III. osztálynak megfelelő az oldott higany, réz és a béta aktivitás értéke. A vízgyűjtőn a Tarnába vezetett ipari szennyvizek III. osztályba sorolandó elektromos vezetőképességet okoznak. Az éves átlagértékek adatsorának hosszú távú ábrázolása a Zagyva esetében ugyan terhelés csökkenést mutatnak, de ennek mértéke visszafogottabb mint a Tisza esetében tapasztalt. Ugyanúgy megfigyelhető az utolsó hét-nyolc év stagnáló adatsora, mely 21-ben első alkalommal vízminőségromlást jelez. Az alábbi táblázatban egy pár jellemző komponens jásztelki szelvényben mért eredménysorát közöljük: Ujszász Jászdózsa Komponens 1986 1998 1999 2 21 Oldott oxigén (mg/l) 6,38 9,45 8,5 8,98 9,35 KOI k (mg/l) 42,8 2 23 24 2 Összes foszfor (µg/l) 1228 874 678 735 834 Ortofoszfát (µg/l) 837 746 466 47 568 Ammónium (mg/l) 1,68,13,23,27,56 Nitrát (mg/l) 3,41 1,99 2,47 3,18 2,89 A Hortobágy-Berettyó Mezőtúri közúti híd szelvényét vizsgáltuk vízminőség meghatározása céljából. A vízmintavétel gyakorisága 26 minta/év, illetve a 12 minta/év az oldott fémek esetében. A vízfolyás általános minősítése szennyezett víz tekintettel arra, hogy három komponenscsoport minősítése IV. osztály-, és két csoport III. osztályú minősítésnek felelt meg. Az oxigénháztartás többnyire III. osztályba sorolt mutatói közül a IV. osztályba történő Belvízcsatornáink vízminősége A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázására évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált besorolást az összes széntartalom határozta meg. A tápanyagháztartás osztályba sorolását (IV:o.) a foszforformák, míg a D csoport keretén belül vizsgált komponensek közül a kőolaj és termékei volt a meghatározó. Az egyéb paraméterek besorolását az elektromos vezetőképesség III. osztálynak megfelelő értéke határozta meg. belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd 4
m3/nap 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Tiszafüredi főcs. A belvízcsatornák szerves anyag terhelése ( KOIk) Mirhó-Gyócsi főcs. Sajfoki csat. Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Nagykőrös Kőrös-ér; Karcag Karcag I-es csatorna; Heves Sajfoki csatorna, vagy Törökszentmiklós Szajoli főcsatorna. Ezek közül is a legszennyezettebb a karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés Hanyi-ér Dobaifőcs. Szajoli főcs. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 Szennyvíz mennyiség m3/nap- Millér főcs. Görbe-ér KOIk Gerje-perje főcs. kivétellel minden komponenscsoport az V. KOIk kg/d osztályba van sorolva. A 2 belvízcsatornák vízhozama 18 augusztusi kisvizes 16 időszakban általában a 14 nullához közelít, így 12 rendszerint ebben az 1 időszakban csak 8 szennyvízelvezető szerepük 6 van. Minőségüket a 4 bevezetett nagymennyiségű 2 szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A vizsgált belvízcsatornák vízminőségi osztályba sorolását, illetve a meghatározó komponenseket az alábbi táblázatban összesítettük: Belvízcsatorna Komponenscsoport -besorolás megnevezése A- oxigén háztartás B- tápanyag háztartás D-mikroszennyezők E- egyéb paraméterek Tápió IV. szerves szén IV. össz foszfor II. fenolok IV: vezetőkép. Kakat-ér IV. szerves szén IV. össz foszfor II. fenolok III: vezetőkép. Karcag I. V. össz. komp. V. össz. foszfor V. ANA det. V. vezetőkép. Sajfoki csatorna IV. ox.tel. III. össz. foszfor II. ANA det. IV. vezetőkép. Hany-ér V. old. oxigén V. össz. foszfor IV: ANA det. IV: vezetőkép. Szajoli főcs. V. old. oxigén V. össz. foszfor III. ANA det. V. vezetőkép. Millér főcs. IV. ox. tel. III. össz. foszfor III. ANA det. III. vezetőkép. Dobai főcs. IV. ox. tel. V. össz. foszfor II. ANA det. IV. vezetőkép. Gerje főcs. V. szerves szén V. össz. foszfor IV. ANA det. IV. vezetőkép. Kőrös-ér V. össz. komp. V. össz. komp. V. ANA det. IV. vezetőkép. Villogó főcs. IV. szerves szén IV. össz. foszfor III. fenolok III. vezetőkép. Kőrös-ér Öntözővíz csatornák vízminősége Az öntözővíz csatornák vízvizsgálata egy szűkebb komponenskörre, és csak a vegetációs időszakban történik. A vizsgálatok a Nagykunsági főcsatorna (NK) négy szelvényében és még további két csatornára terjednek ki. A csatornák vízminősége többnyire a vízbázis vízminőségét tükrözik, az NK esetében a Tisza folyó vízminőségét. A Nagykunsági főcsatorna kiváló-jó Holtágak vízminősége A holtágak vízminőségének meghatározására évi 6 alkalommal kerül sor, általában április-október időszakban. Az évi hat minta minősítés szempontjából azt jelenti, hogy a legkedvezőtlenebb minta határozza meg a vízminőséget, mely értelemszerűen a nyári meleg időszakra tevődik. Ilyenkor általában vízminőséget képvisel, megfelelő oxigén- és tápanyagháztartással, alacsony oldott anyag mennyiséggel. A Millér felső szakaszának vízminőségét a Jászapáti települési és tejipari szennyvíz bevezetés határozza meg, mely több komponens esetében is érzékelhető. A Tiszafüredi öntözőcsatorna vízminősége az NKhoz hasonlóan jó vízminőségű. jellemző a magas vízhőfok, alacsony vízállás, és az eutrofizációs folyamatok kiteljesülése. Ezért a minősítés általában igen kedvezőtlen képet mutat, különös képpen azon holtágak esetében, ahol nincs lehetőség a vízutánpótlásra, vagy növényi borítottságuk igen nagy mértékű. Ebből eredően gyakori az osztályba sorolást meghatározó alacsony oldott oxigéntartalom, kedvezőtlen ph érték, és magas foszfor tartalom. 5
A Tisza-tó vízminősége A tározó vízminőségének meghatározása a négy öblözetben vett egy-egy minta alapján történik, évi 8 minta alapján. Az öblözetek többé-kevésbé különálló vízterek, átöblítésük a Tisza folyóból biztosított, ezért a Tiszavalki medencét leszámítva a többi három medence vize (Abádszalóki, Sarudi, Poroszlói) a Tisza folyóhoz hasonló vízminőséget tükröz. A Tiszavalki medence vízminőségét az ide torkolló Eger patak befolyásolja. A vizsgált komponenskör is egy bővített (6+6+1+13+4) 3 komponensre kiterjedő paraméter csoport. Az öblözetek minősítése jellemzően a következő: A: oxigénháztartás: III.osztály. Meghatározó komponens: össze szerv szén és oxigén telítettség. B: tápanyagháztartás: III. osztály. Meghatározó komponens: összes foszfor. C: mikrobiológiai paraméterek: I.-II. osztály. D: szerves- és szervetlen mikroszennyezők: IV. osztály. Meghatározó komponens: kőolaj és termékei és oldott réz tartalom. E: egyéb paraméterek II. III. osztály. Meghatározó komponens: ph. Az osztályba sorolást meghatározó komponensek utalnak a Tisza folyó vízminőségére (kőolaj és termékei, oldott réz), esetenként az alga túlprodukcióra (oxigén telítettség, ph). A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 22. március 29. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett : Város : Utca, házszám : Irányítószám 6