Nemzeti Pályaorientációs Tanács - NPT. A október 17-i ülés előterjesztései

Nemzeti Pályaorientációs Tanács - NPT A 2011. október 17-i ülés előterjesztései

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2011. október 17. (hétfő) 10.00-14.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló) 14/2011. előterjesztés: A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) tevékenysége, feladatai és lehetőségei Előterjesztő: NPT titkára 15/2011. előterjesztés: A 7/2011. MPA KA NGM számú miniszteri döntés alapján újjáalakuló NPT tisztviselők (elnök, titkár) megválasztása tagok bemutatkozása és az ügyrend módosítása Előterjesztő: NPT titkára 16/2011. előterjesztés: Tájékoztató az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium előkészítéséről Előterjesztő: NPT titkára 17/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. első akciótervének (AT1) fenntartandó eredményeiről Előterjesztő: NPT titkára 18/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. második akciótervének (AT2) terveiről és a program állásáról Előterjesztő: NPT titkára 19/2011. előterjesztés Tájékoztató az ELGPN soron következő feladatairól, beszámoló a 9. varsói plenáris ülésről Előterjesztő: NPT titkára 20/2011. előterjesztés Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2013-14-es időszakára vonatkozó koordinátori pályázat Előterjesztő: NPT titkára 21/2011. előterjesztés Egyebek

14/2011. előterjesztés A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) tevékenysége, feladatai és lehetőségei Hazánk alapító tagként vesz részt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkájában, amelynek célja, hogy összehangolja és segítse a tagállamok életpályatanácsadással, pályaorientációval kapcsolatos fejlesztéseit, mind az oktatási, mind pedig a foglalkoztatási területen. A Hálózat tevékenységeiben jelenleg 29 rendes tag és 2 megfigyelői státusszal rendelkező ország vesz részt. Hazai és közösségi cél az életpálya-tanácsadási szakpolitika és szolgáltató rendszer kialakítása, működtetése. ELGPN tagságunk feltétele és egyben eredménye is, hogy a Nemzeti Pályaorientációs Tanáccsal Magyarországon is létrejött egy olyan kooperációs és koordinatív feladatokat egyaránt ellátó szektorközi testület, amely képes a már megindult és a még előttünk álló szakpolitikai feladatok hatékonyabbá tételére, az egyes szektorok közötti együttműködés kialakítására. Ennek megfelelően a szakterületi felelősség függvényében az NPT-be a következő kormányzati, társadalmi és szakmai szervezetek delegáltak tagot: Nemzetgazdasági Minisztérium o Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság Szakképzési delegált o Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság Felnőttképzési delegált Nemzeti Erőforrás Minisztérium o Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált o Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság o Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság o Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium o Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) o munkaadó oldal képviselője o munkavállalói oldal képviselője o országos kamarák képviselője Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek o Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület (FETA) o Kontakt Alapítvány Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Oktatási Hivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) Az NPT elnökét az érvényes ügyrendnek megfelelően a Tanács választja, titkárát pedig a Foglalkoztatási Hivatal delegálja. Az NPT évente minimálisan 4 rendes ülést tart, amelyek kiegészülhetnek rendkívüli, illetve tematikus ülésekkel. Az egyes ülések előterjesztései, illetve kivonatos jegyzőkönyvei minden esetben elérhetőek a Tanács honlapján. Illeszkedés a nemzeti és a közösségi célkitűzésekhez A Tanács tevékenysége révén hatékonyan járul hozzá az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv/Nemzeti Reform Program stratégiai célkitűzéseihez, különösen: minél több új, adózó munkahely létrejötte, versenyképes munkaerő kialakulása, munkaerő-piaci rugalmasság (iskolából a munka világába, egyik munkahelyről a másikra, munkanélküliségből vagy inaktivitásból a munka világába), hátrányos helyzetű munkavállalók támogatása, a szak- és felnőttképzés hatékonyabbá tétele. Nemzetközi viszonylatban az NPT munkája szorosan összefügg az alábbi dokumentumokban lefektetett elvekkel és irányvonalakkal:

Európa 2020 stratégia o Új készségek, új munkahelyek (NS4NJ) o Oktatás és Képzés 2020 (E+T 2020) o Poszt-Bologna munkafolyamat o Bruggei Kommüniké a szakképzés megújítására o Állami Foglalkoztatási Szolgálatok 2020 Stratégiája (PES 2020) Az NPT 2011-12-es időszakra tervezett feladatai: - A Testület ellátja a TÁMOP 2.2.2. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése program második akciótervi időszakának szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat. - Támogatja az ELGPN keretében hazánk által vezetett 4. munkacsomag (tény alapú pályaorientációs szakpolitika és minőségbiztosítás) tevékenységét, valamint két delegálttal képviselteti magát a Hálózat horizontális, szakpolitikák közötti tematikus munkacsoportjában. - Támogatja a 2011. december 5. és 7. között Budapesten megrendezésre kerülő Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket. - Támogatja a Közpolitika és Életpálya-tanácsadás Nemzetközi Központ (ICCDPP) tevékenységét - A delegáltak részvételével, állásfoglalások kialakításán keresztül közreműködik a szakpolitikai vetülettel rendelkező törvények véglegesítésében, különös tekintettel a következőkre: o Köznevelés o Szakképzés o Felsőoktatás o Felnőttképzés o Közművelődés o Szociálpolitika- társadalmi befogadás pályaorientációs vonatkozásai - Gyűjti, elemzi és értékeli az egyes szektorok pályaorientációs fejlesztéseit, támogatja az egységes (cross-cutting) szemléletű LLG szakpolitika hazai kialakítását. - Elősegíti a pályaorientációs tanácsadók országos szakmai protokolljának további szakmai egyeztetését és végleges kialakítását, javaslatot tesz a nemzeti szintű pályaorientációs szakpolitika fejlesztésére. - Támogatja az érintett szektorok (közoktatás, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, szociálpolitika, közművelődés) LLG elvekkel egyező, de egyben szektorális igényeket kielégítő rendszereinek fejlesztését. - A pályatanácsadás egységes etikai kódexének, minőségbiztosítási rendszerének kialakításában játszott támogató szerepkör. - Munkája során együttműködik a kamarákkal, RFKB-kal és az Oktatási Hivatallal. Kapcsolódó információk: - A Nemzeti Pályaorientációs Tanács honlapja a Nemzeti Pályaorientációs Portálon - Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat honlapja (angol nyelven) - EU2020 stratégia honlapja - A PES2PES Dialogue honlapja (angol nyelven)

15/2011. előterjesztés A 7/2011. MPA KA NGM számú miniszteri döntés alapján újjáalakuló NPT tisztviselők (elnök, titkár) megválasztása tagok bemutatkozása és az ügyrend módosítása Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) Budapest, 2008. december 22.

Nemzeti Pályaorientációs 1 Tanács ügyrendje (Magyar Lifelong Guidance Tanács) A Nemzeti Pályaorientációs Tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 1. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban: NPT, magyar LLG Tanács, Tanács) életre hívását olyan gazdasági és társadalmi változások indukálták, mint az Európai Unió lisszaboni és poszt-lisszaboni célrendszerei (Európa 2020), az Oktatás és Képzés 2020, és az Új készségek új munkahelyekhez uniós agendák és 2007-ben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network rövidítésben: ELGPN) megalakulása. Ez utóbbi konkrét tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű Életpálya-tanácsadási (lifelong guidance, LLG) Tanácsok felállítását. A Tanács feladatterve az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkatervével összehangoltan készül el. A hazai igényekhez és feladatokhoz alkalmazkodva az állampolgári pályautakat támogató, az egyes szektorok (oktatásügy, munkaügy, szociálpolitika- társadalmi befogadás, művelődés) állampolgári átjárhatóságát biztosító nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer kialakításának igénye indokolta. 2. A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások, vagy korrekciók számát, hozzájárul a hosszú távú gazdasági inaktivitáshoz. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak. 3. A nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztését indokolja a társadalmi összetartozás erősítését elősegítő szolgáltatások és rendszerek szektorközi fejlesztése, a társadalmi befogadás hatékony támogatása. 4. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (röviden: NPT, vagy magyar LLG Tanács, a továbbiakban Tanács) a NSZFT által tárgyalt és elfogadott előterjesztés alapján a 20/2007. MPA KA sz. 2007. szeptember 26. Miniszteri Döntés alapján jött létre. Folyamatos működését 2008-ban a 9/2008 számú NSZFT szerződés, 2009-2010-ben a 68/2008 számú NSZFT, 2011-2012-ben a nemzetgazdasági miniszter 7/2011. MPA KA NGM vonatkozó döntése alapján, az MPA-KA-NGM-5/2011 számú támogatási szerződés biztosítja. 5. A Tanács létrejötte a magyar European Lifelong Guidance Policy Network (továbbiakban: ELGPN) tagság feltétele. Az ELGPN működését az Oktatási és Képzési 1 Pályaorientáción érteni kell a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya-tervezést, életpálya-építést, karrierépítést stb. is, valamint az Európai Unió 2004-es definíciójának megjelölt egyéb feladatokat. A pályaorientáció hazánk által is elfogadott közösségi definíciója az alábbi; Olyan tevékenységek; például pályainformáció-nyújtás, pályatanácsadás, képességfelmérés, mentorálás, döntéshozatal támogatása, életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, amelyek segítik az állampolgárokat abban, hogy bármilyen életkorban fel tudják mérni, azonosítani tudják képességeiket, kompetenciáikat, érdeklődési köreiket és meghozzák a képzéssel, munkavállalással kapcsolatos döntéseiket, ezáltal a tanulás, a munka világában - valamint minden olyan esetben, amikor a képességeiket, kompetenciáikat fejlesztik, vagy alkalmazzák saját maguk legyenek képesek életpályájukat irányítani (EU/OECD 2004. közös definíció az életpálya-tanácsadási tevékenységek összességéről).

Bizottság, valamint a 30 EU/EGT tagállamot tömörítő ELGPN hálózat között született Támogatási Szerződés (No. EAC-2010-1376 (továbbiakban: GA) biztosítja. A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács feladatai 5. A Tanács feladata a hazai és nemzetközi pályaorientációs szakpolitikai helyzet és fejlesztések áttekintése alapján konkrét állásfoglalások készítése az életpálya-tanácsadási szakpolitika vonatkozásában releváns területekről. Az állásfoglalásokon keresztül a Tanács, konzultatív testületként, támogatja az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szakpolitika hazai fejlődését. A Tanács továbbá az alábbi feladatokat látja el: a. Összegyűjti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket a szolgáltatásokkal megcélzott célcsoportok és azok pedagógiai- andragógiai tanácsadási tartalmai szerint. b. Áttekinti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket, törekszik az egyes szakpolitikai területeken megvalósításra kerülő fejlesztések összehangolására. c. Pályaorientációs kutatási kérdéseket azonosít, és javaslatot tesz új kutatási, fejlesztési feladatokra. d. Ellátja a TÁMOP 2.2.2. Intézkedés második időszakának A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése" szakmai támogatását. e. Rendszeres beszámolót készít az egyes szektorokban megvalósításra kerülő pályaorientációs fejlesztésekről, történésekről. Az így elkészített anyagokat évente közzéteszi. f. Beszámolók készítését kezdeményezi a pályaorientációt érintő szakmai munkákról, fejlesztésekről, kutatásokról a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, munkaügyfoglalkoztatás, közművelődés, egészségügyi rehabilitáció területeiről. g. Figyelemmel kíséri az Európai Unió, az OECD, ENSZ, ILO és a Világbank, egyéb nemzetközi (mint ELGPN, ICCDPP, IAEVG stb.) szervezetek pályaorientációval kapcsolatos friss állásfoglalásait. h. Tartalmi szakmai javaslatokat tesz a magyar pályaorientációs szolgáltató rendszer további fejlesztésére és működtetésére. i. A Tanács üléseire egyes témákban szakértőket hív meg, illetve kér fel egyes résztémák bemutatásra. A Tanács alakuló ülése 6. A Tanács alakuló ülését a Foglalkoztatási Hivatal, mint a Tanács titkárságát ellátó szervezet hívja össze. 7. A Tanács tagjait feladatuk ellátásával a Foglalkoztatási Hivatal, a hatályos hazai támogatási szerződésben foglaltak alapján, írásban bízza meg. 8. Az alakuló ülés megkezdése előtt a Tanács elnöke ellenőrzi a tagok megbízásának érvényességét. 9. A Tanács alakuló ülésének napirendjét a Tanács elnöke állítja össze. Az alakuló ülés napirendjére legalább fel kell venni: a. az ügyrend, b. a tisztségviselők,

c. feladatterv megtárgyalását 10. A Tanács akkor tekinthető megalakultnak, ha elfogadja ügyrendjét. A Tanács üléseinek összehívása 11. A Tanács negyedéves gyakorisággal ülésezik, titkársági teendőit az NSZFT támogatási szerződése alapján az FH látja el. 12. A Tanács elnöke rendkívüli ülést hívhat össze saját hatáskörében vagy kell összehívnia a Tanács tagjainak egynegyedének indítványára. A rendkívüli ülésre is a rendes ülés szabályai az irányadók. 13. Az ülések összehívására az előző ülésen egyeztetett időpontban kerül sor. 14. A Tanács ülését az elnök hívja össze a titkár útján, a helyszín illetve a napirendet tartalmazó írásos meghívó alapján. 15. A Tanács üléseinek egyes napirendi pontjaira javaslatot tehet: a) a Tanács bármely tagja, b) a Tanács titkára A javaslatnak tartalmaznia kell a napirendi pont címét és a napirendi ponttal kapcsolatos írásos anyagot. A javaslatot a Tanács titkárának kell eljuttatni az ülést megelőző 10. munkanapig, aki a javaslatokat 14. pontban meghatározottak szerint a Tanács tagjainak megküldi. 16. Az ülésekre készülő háttéranyagokat, a feldolgozhatóság érdekében, öt munkanappal az ülés előtt meg kell küldeni a titkár számára. A Tanács ülése 17. A Tanács elnöke megállapítja a Tanács határozatképességét. a) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A Tanács tagjai önmaguk helyettesítéséről kettő munkanappal az ülés előtt írásban tájékoztatják a Tanácsot a tikáron keresztül. A helyettesítő megfigyelőként vesz részt az ülésen. Szavazati joggal nem rendelkezik. b) Amennyiben a Tanács határozatképtelenné válik, a Tanács elnöke az ülést bezárja,és megismételt ülést rendel el 15 napon belül, amelyre a távollévőket a titkár útján írásban hívja meg. A megismételt ülés napirendje az eredeti ülés napirendjével azonos. 18. A Tanács az elnök javaslata alapján megállapítja az ülés napirendjét. A Tanács az előző ülésen elnapolt napirendi pontot vagy pontokat a többi napirendi pont előtt, szavazás nélkül tűzi napirendre. 19. A Tanács ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánossága nem sértheti a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A nyilvános üléseken a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni

köteles. Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az elnök a hallgatóság létszámát a szükséges mértékben korlátozhatja. 20. A Tanács üléseit a Tanács elnöke vagy az általa kijelölt Tanácstag vezeti (levezető elnök). 21. A Tanács az egyes napirendi pontokat az alábbiak szerint tárgyalja: a) A Tanács titkára bejelenti a napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag(ok) címét, és amennyiben szükséges, ügyszámát. b) A Tanács titkára bejelenti azon meghívott szakértők jelenlétét, akiknek személyét a tanács tagjai az ülést megelőzően legalább öt nappal az elnöknek bejelentették. c) A napirendi pont előterjesztője - amennyiben szükségesnek tartja - szóbeli kiegészítést fűz az írásos anyaghoz. d) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel a napirendi pont előterjesztőjének, aki a kérdésekre köteles válaszolni. e) A kérdések sorozatát a levezető elnök zárja le. f) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők - a napirendi pont előterjesztőjének kivételével - kifejtik a napirendi pontra vonatkozó általános észrevételeiket; ennek során indítványt tehetnek a határozati javaslat módosítására. g) Az észrevételek sorát a levezető elnök zárja le. h) Az észrevételek sorozatának lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat az általános észrevételekre és a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványokra. i) A Tanács elnöke vagy az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot akként, hogy annak egyes rendelkezései tekintetében a Tanács először a módosító indítványokról, majd a határozati javaslatban szereplő javaslatokról szavaz. Jegyzőkönyv és emlékeztető 22. A Tanács üléseiről kivonatos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a titkár felelős. a) Az emlékeztető tartalmazza a jelenlévők névsorát, a határozatképességet, az ülés napirendjét, illetve a Tanácsnak az ülésén hozott döntéseit és a döntések szavazati arányát, a jegyzőkönyv pedig a hozzászólásokat is. A Tanács által hozott döntések sorszámozása folyamatos, a számozás naptári évenként újraindul. A határozatszám után per" jellel (/) elválasztva mindig fel kell tüntetni a határozat keltének évét. b) A Tanács ülésén a Tanács tagjai az előző ülés emlékeztetőjére észrevételt tehetnek. Az emlékeztető elfogadásáról határozatot kell hozni. A Tanács üléséről készült kivonatos jegyzőkönyvet jogszabályban meghatározott ideig a titkár megőrzi. A Tanács üléseiről készült emlékeztetőket és egyéb tanácsi dokumentumokat a Nemzeti Pályaorientációs Portálon közzé kell tenni, a közzétételért a Tanács titkára felel. A Tanács működésével összefüggésben keletkezett dokumentumok, valamint az ülések jegyzőkönyvei mindenki számára nyilvánosak.

c) Az emlékeztető megőrzéséről a titkár gondoskodik. d) A Tanács ülésein született döntések, illetve mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok, szakértői vélemények, amelyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához készültek nyilvánosak. Határozathozatal 23. A határozatokat javaslati jelleggel a jelenlévők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. 24. Szavazategyenlőség esetén - függetlenül attól, hogy mely kérdésekben történő szavazás során jött létre- az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében a Tanács levezető elnökének szavazata dönt. 25. A Tanács bármely tag javaslatára a hozzászólások időtartamát az ülés egészére vagy egyes napirendi pontjaira vonatkozóan korlátozhatja. A Tanács szervezete, működése 26. A Tanács 16 főből és egy állandó meghívottból áll, amely a támogatást biztosító döntése és a Tanács szakmai indoklása alapján bővíthető. 27. A Tanács felépítése: 1. Elnök: a Tanács választja 2. Titkár: a Foglalkoztatási Hivatal delegálja Az NPT munkájában állandó delegáltak útján részt vevő szervezetek a szakterületi felelősség függvényében: Nemzetgazdasági Minisztérium: 3. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért Szakképzési delegált 4. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért Felnőttképzési delegált Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 5. Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált 6. Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság 7. Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság 8. Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: 9. Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság 10. NGTT, munkaadó oldal 11. NGTT, munkavállalói oldal 12. NGTT, országos kamarák 13. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - FETA 14. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - Kontakt 15. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 16. Oktatási Hivatal 17. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) 28. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet: a Tanács által tanácskozási joggal meghívott szakértő. 29. A GA-t magyar részről a Foglalkoztatási Hivatal (továbbiakban: FH) főigazgatója jegyzi. Az ELGPN magyar kapcsolattartását 2011-2012-es két éves periódusra a

Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/7093/3 (2010) hivatkozási számú államtitkári levele alapján Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors végzi. 30. A magyar LLG Tanács működési költségeit a magyar kormány finanszírozza. 31. A Tanácstagok személyes megjelenésükkel is hozzá járulnak a munkához, a helyettesítés indokolt esetben fogadható el. A helyettesítésről a Tanácstag köteles gondoskodni. A helyettesítő személy csak megfigyelő státusszal vehet részt az ülésen. Az évi négy ülésből maximálisan két esetben elfogadott a hiányzás, ezt meghaladó hiányzás esetében a Tanács titkára felkéri a delegáló szervezetet új tag jelölésére. 32. A Tanácstagok maguk is kezdeményezhetik visszahívásukat az őket delegáló szervezetnél. 33. A Tanácstagok javaslataikkal, az előterjesztések készítésével, véleményezésével, értékelésével is hozzájárulnak a Tanács munkájához, amelyek a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. Nem részesülhetnek díjazásban azok a Tanácstagok, akik az adott évben nem járultak hozzá a Tanács munkájához a fentiek szerint a jegyzőkönyvben visszakereshető módon, illetve akik az adott évben tartott ülések legalább felén nem jelennek meg személyesen. Egyéb rendelkezések 34. A Tanács az első ülésén elnököt választ, amely tisztségviselőt a megválasztásától számított két évenként megerősíti vagy helyére új személyt választ meg. 35. A Tanács tagjai személyes közreműködésükért negyedévente tiszteletdíjat kapnak, amelynek összege a mindenkori legkisebb munkabér kétszerese. Ennek kifizetésére megbízási szerződés alapján kerül sor. 36. A Tanács állásfoglalásait a Nemzeti Pályaorientációs Portál tanácsi oldalain teszi közzé. Budapest, 2011. október 17. Elfogadta a magyar LLG Tanács alakuló ülése 2008. január 29-i ülésén. Módosította a Tanács 2008. december 11-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. február 10-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. szeptember 20-i ülésén. Módosította a Tanács 2011. október 17-i ülésén. yar LLG Tanács elnök alakuló ülése 2008. január 29-i ülésén. titkár

16/2011. előterjesztés Tájékoztató az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium előkészítéséről A hazánkban megindult pályaorientációs nemzeti fejlesztések elismeréseként 2011 decemberében Magyarország rendezheti az ICCDPP (Karrier Tanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelős Nemzetközi Központ) kétévente megtartott világszimpóziumát melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkársága támogat. Az előkészítéssel és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel létrejött, MPA-KA-NGM-2/2011 támogatási szerződés értelmében a Foglalkoztatási Hivatal látja el. Összefoglaló a 2011. október 15-ig megvalósult tevékenységekről: - Meghatározásra került a rendezvény négy fókusztémája: o Politikai, gazdasági és társadalmi változások, illetve a karrier-tanácsadás és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikai folyamatok változó szerepe o Életpálya-tanácsadási szakpolitika, mint az egységes humán erőforrás fejlesztési szakpolitika része kihívások és lehetőségek o Változó világ és a karrier-tanácsadás változó szerepe életpálya-tanácsadói készségek és kompetenciák o Tény alapú gyakorlat tény alapú szakpolitikák - Az egyes témákra vonatkozóan kiválasztásra és felkérésre kerültek azok a nemzetközi szakértők, akiknek feladata a fókusztémák előzetes feldolgozása: o Gideon Arulmani (India) o Raimo Vuorinen (Finnország) o John McCarthy (Új-Zéland) o Lynne Bezanson (Kanada) - 29 ország jelezte részvételi szándékát: Ausztrália, Ausztria, Kanada, Horvátország, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, India, Írország, Izrael, Írország, Koszovó, Lettország, Libanon, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szerbia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Spanyolország, Hollandia, Törökország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok. - Ebből 17 ország részéről kaptuk meg a konkrét ország-delegáció összetételét is. - Szintén 17 ország küldte meg az előzetesen összeállított felépítésnek megfelelő ország-jelentést, amelyeknek megkezdtük a feldolgozását/szintetizálását. - Augusztus-szeptember folyamán az FH, az NGM és a NEFMI közös munkájának eredményeképp elkészült a magyar ország-jelentés, amely jelenleg van hivatalos elfogadáson Czomba Sándor államtitkár úrnál, illetve Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynál. - Megkeresésre kerültek a rendezvény meghívott magyar előadói, beleértve a nyitóbeszéd megtartására felkért Köztársasági Elnök Urat. - Rendszeres telekonferenciák keretében folyamatosan egyeztetjük az előrehaladást az ICCDPP Irányító Testületével. - Megkezdtük a rendezvény honlapjának kialakítását a Nemzeti Pályaorientációs Portálon belül. - A megfelelő egyetemek szakfelelősein keresztül megkezdtük a rendezvény interaktív részén szerepet kapó facilitátorok megkeresését és felkérését. - Elkészült a rendezvény logója, valamint megkezdtük a kapcsolódó arculati elemek kialakítását.

A rendezvénnyel kapcsolatos kockázatok A 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) Kormányhatározatban elrendelt zárolások jelenleg lehetetlenné teszik az előkészítéssel kapcsolatos, még le nem szerződött tevékenységek végrehajtását, beleértve a helyszín biztosítására vonatkozó teljes megrendelés leadását is. A zárolás alóli felmentésre vonatkozó kérelmünket szeptember 27-én elküldtük, ennek elutasítása, illetve késve történő megadása a teljes rendezvény elmaradását eredményezni. Az ICCDPP Irányító Testületével történt egyeztetés alapján Hivatalunk október 21-ig kapott határidőt, amennyiben addig a helyszín nem válik biztosítottá, a rendezési jogunkat megvonják. Ennek következményei: - a világrendezvény első alkalommal marad el, - Magyarországot jelentős diplomáciai presztízsveszteség éri, amin felül az érintett nemzetközi szakpolitikai szervezetekből való kizárásunkra is sor kerülhet, - az utazási, illetve szállásköltségeiket már lekötő nemzetközi küldöttségek hazánk felé pénz-visszafizetési kezdeményezéssel élhetnek. Melléklet: - elkészült magyar ország-jelentés - a rendezvény programja

17/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. első akciótervének (AT1) fenntartandó eredményeiről A TÁMOP 2.2.2 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése program bármely ország tekintetében az egyik legszisztematikusabb kísérletnek számít, amely az állampolgárokat egész életükön át támogatni képes életpálya-tanácsadási rendszer infrastruktúrájának kiépítésére irányul. Ennek megfelelően széleskörű nemzetközi érdeklődésre tart számot. Részlet a programról készült nemzetközi szakpolitikai értékelésből (A.G. Watts 2010) A nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer fejlesztését célul kitűző kiemelt uniós program első akciótervi (2008-2011) tevékenységei 2011. június 30-ával sikeresen zárultak. A projektindikátorok a következőképpen teljesültek: Indikátor megnevezése Vállalt érték Teljesített érték Új foglalkozás-bemutató 100 db 100 db mappák Felújított foglalkozásbemutató 50 db 50 db mappák Új foglalkozás-bemutató 20 db 42 db filmek 2x3 napos érzékenyítő 2000/1900 fő 1996/1996 fő képzésben részt vevők/képzést sikeresen elvégzők száma Posztgraduális képzést 50 fő 82 fő sikeresen elvégzők száma Pályaorientációs fajlagosan 40 000 fő/év fajlagosan 51 013 fő év tanácsadásban részesülők száma Pályaorientációs min. 20%-os 92,91%-os elégedettség tanácsadást igénybe vevők elégedettségnövekedés elégedettsége Új készítésű 10 db 10 db pályaorientációs segédanyagok (tananyagok) száma Pályaorientációs portál 268 000 látogató/év 298 788 látogató/év látogatottsága Az elért eredmények rövid összefoglalása Nemzeti Pályaorientációs Portál: az FH új tematikus portáljai közül elsőként 2010 szeptemberében elindult a Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.eletpalya.munka.hu), amely az epálya rendszer továbbfejlesztéseként mind a tanácskérők, mind pedig a tanácsadó szakemberek elsődleges hazai online rendszerévé kíván fejlődni. A portál legfontosabb tartalmai és funkciói: Keresők: o FEOR-08 szerinti foglalkozáskereső o OKJ-kereső

o Képzési témák keresője o Közoktatási intézmények és induló középiskolai osztályok keresője Önismereti kérdőívek Foglalkozás-bemutató mappák és filmek Várható keresetek bemutatása Interaktív feladatok Tudástár (fogalomtár, gyakran ismételt kérdések, linkek stb.) Cikksorozatok, karrier-rovat Tanácsadók Virtuális Közössége A portál létrehozása során bevont legfontosabb partnerek: Oktatási Hivatal, Educatio, Felvi.hu, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapesti Művelődési Központ, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Új foglalkozás-bemutató anyagok: elkészültek azok a foglalkozás-bemutató anyagok (filmek és mappák), amelyek a FEOR-08 teljes lefedésének alapját jelentik. Jelenleg 150 szöveges anyag (mappa) és 42 film került publikálásra, amelyek elérhetőek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon: mappák: http://eletpalya.munka.hu/mappak filmek: http://eletpalya.munka.hu/filmek Országos szakmai hálózat: a program keretében, személyes megkeresés formájában több mint 3500 tanácsadási, illetve kapcsolódó (oktatási, szociális, közművelődési, foglalkoztatási) területen dolgozó szakemberrel történt kapcsolatfelvétel. Ezen szakmai közösségnek mintegy 20%-a rendelkezik valamilyen tanácsadói szakmai végzettséggel. A program keretében megtettük az első lépéseket, hogy ez a közösség (valamint az ehhez a későbbiekben kapcsolódók is) egy online eszközön (Tanácsadók Virtuális Közössége) keresztül képesek legyenek egymással kommunikálni, közös tudásbázist építeni. Ez az online eszköz lehet az alapja egy, a tanácskérők által is használható tanácsadó-kereső alkalmazásnak, amely egyfajta szakmai névjegyzékként képes funkcionálni. Képzések: a program keretében posztgraduális és 2x3 napos érzékenyítő képzések kerültek lebonyolításra. Előbbiek a SZIE és az ELTE diáktanácsadó, valamint pályaorientációs tanár szakán, 82 fő részvételével zajlottak. Az érzékenyítő képzések célja az volt, hogy a kapcsolódó területen dolgozók alapvető tudást szerezzenek a pályaorientációhoz kötődő témák kapcsán. A 10 saját fejlesztésű, akkreditált tananyag felhasználásával lefolytatott képzéseken 1996 szakember vett sikeresen részt. Egységes szakmai protokoll alapján dolgozó életpálya-tanácsadó szakemberhálózat: a projekt időtartama alatt az ország 24 városában dolgoztak azok az életpálya-tanácsadók, akik mind egyéni, mind csoportos tanácsadási formában ingyenesen fogadták az állampolgárokat. Jelentős eredmény, hogy az első akciótervi időszak alatt ez a tanácsadó csapat több tízezer ember számára nyújtott segítséget mind a képzések, mind pedig a munka világával kapcsolatban. Fontos előrelépés, hogy elkészült a pályaorientációs szakemberek egységes szakmai protokolljának első változata, amely igen fontos lépés annak érdekében, hogy minden polgár ugyanolyan magas színvonalon, ugyanolyan szakmai alapokon nyugvó tanácsadási szolgáltatásokhoz jusson hozzá. Egyéb módszertani fejlesztések: a projekt keretében összhangban az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) által is nevesített célkitűzésekkel elkészült a tanácskérői elégedettséget mérő eszközök első csoportja, amely egyaránt alkalmas az egyéni és a csoportos szolgáltatások felhasználók által történő értékelésére. E mellett lezajlott a tanácsadás hatékonyságának vizsgálatát célul kitűző kutatást, amely a következő akciótervi

időszak egyik célkitűzésének tekinthető tény-alapú vizsgálat alapjául szolgálhat. Elkészült az életpálya-tanácsadással kapcsolatos szakirodalom gyűjteménye. A projektidőszak alatt folyamatosan megjelent az Életpálya-tanácsadás szakfolyóirat, amely a hazai szakmai közösség egyik fontos kiadványa lehet a későbbiekben is. Szakmai műhelymegbeszélések: a projekt 2009-es, illetve 2011. nyári szakaszában megtartották azokat a régiós, illetve megyei műhelymegbeszéléseket, amelyek kiváló alkalmat biztosítottak arra, hogy megismertessék a fejlesztéseket a gyakorló szakemberekkel, valamint megismerjék a gyakorló szakemberek véleményét. A műhelymegbeszélések tapasztalatai a következő akciótervi időszak alatt is hasznosíthatóak. Kapcsolódó anyagok: TÁMOP 2.2.2 zárókiadvány Nemzetközi szakpolitikai értékelés a projektről Pályaorientációs szakemberek szakmai protokollja Projektbemutató honlap

18/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. második akciótervének (AT2) terveiről és a program állásáról akciótervi időszaka 2011. június 30-ával lezárult. A nemzetközi független szakértői értékelés (Watts-jelentés, 2010). a rendszer több elemét EU-s és világszinten is kiemelkedő és követendő kezdeményezésnek minősítette. Ennek eredményeképp kapta hazánk a felkérést a 2011 decemberében rendezendő Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium lebonyolítására. A fejlesztő program második akciótervi időszakának célkitűzése egy fenntartható és működtethető, szakpolitikákon átívelő, egységes jogszabályi környezettel rendelkező nemzeti életpálya-tanácsadási szolgáltatói rendszer és eszközkészlet kialakítása, amely megteremti, hogy a pályaorientációs tanácsadás minden korosztály, minden társadalmi réteg és minden gazdasági társaság számára az ország egészében elérhető, hozzáférhető, megbízható és naprakész információkat biztosítson. A módszertani fejlesztő program hozzájárul az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv stratégiai célkitűzéseihez is: - új munkahelyek kialakulása, - munkaerő-piaci rugalmasság, versenyképes munkaerő létrejötte, - hátrányos helyzetű munkavállalók integrációja, - a szak- és felnőttképzés hatékonyságának javítása. A projekt célja a megkezdett fejlesztések folytatása mellett az egyes karrier-, munka-, pályatanácsadást érintő fejlesztések összehangolása, továbbá a támogatási időszak végét követően a rendszer folyamatos működtetésének biztosítására felhasználói értékelés és monitoring kialakítása az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2011-12. évi munkatervével összhangban. A második akciótervi időszak fókuszpontja: - Az életpálya tanácsadás eszközkészletének fejlesztése és validálása, munkaadói információkkal való kibővítése és a Nemzeti Pályaorientációs Portálra történő integrálása; - Szakemberhálózat fejlesztése, szakemberek felkészítése: a pályaorientációs feladatokat is ellátó szakemberek képzése, közösségének fejlesztése, egységes szakmai alapokon, protokollon nyugvó közösség kialakítása, - Az életpálya tanácsadás egységes módszertani-minőségének-etikai irányelveinek biztosítása: szakmai protokoll és szabályozási koncepció továbbfejlesztése, az ELGPN 2011-12 és a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) munkájának támogatása; - Munkaadói kapcsolatok fejlesztése: tanácsadási szolgáltatások nyújtói, valamint a munkaadók és a kamarák közötti kapcsolatok szervezett fejlesztése, bevonásuk a pályaorientációs célú üzemlátogatások, gyakornoki programok, orientációs közoktatási munkahetek lebonyolításába. Célcsoport A kiemelt projekt közvetlen célcsoportja a pályaorientációt végző szakemberek (az első AT időszakban felmért szakmai hálózat cca. 3600 fő), míg közvetett célcsoportja a

pályaválasztásban, orientációban és korrekcióban, az életpálya-tervezésben, megerősítésben érintett egyének (~7,7 millió fő). A jól kiépített, az életutat végigkísérő szolgáltatási rendszer javítja az egyén munkavállalói képességeit, segíti a társadalmi beilleszkedését, ezért a 21. századi társadalmak versenyképessége és kohéziója szempontjából is fontos a mindenki számára elérhető nemzeti rendszer kialakítása. Ez a feladat azonban csak keresztirányú szakpolitikai lépéseken keresztül érvényesíthető maximálisan. A fejlesztő program választ ad a tudásalapú társadalommal, a befogadó közösséggel kapcsolatos kihívásokra, valamint elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat hatékonyabb egymásra találását. Erősíti az állampolgári és a munkavállalói rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. Elősegíti a guidance for all! elv érvényesülését, a keresztirányú együttműködések facilitálásával támogatja az integrált humánpolitikai (oktatási, munkaügyi) megoldások terjedését, a komplex és életút szemléletű szolgáltatásnyújtását.

19/2011. előterjesztés Tájékoztató az ELGPN soron következő feladatairól, beszámoló a 9. varsói plenáris ülésről Lengyel elnökségi panel A lengyel elnökség alatti hálózati értekezletet Hanna Swiatkiewicz-Zych a munkaügyi és szociális minisztérium főosztályvezetője és Irena Mazek a minisztérium szakképzéspályatanácsadási osztályvezetője elnökölték. Az első előadást a munkaügyi és szociális minisztérium helyettes-államtitkára, Czeslawa Ostrowska tartotta. Kiemelte, hogy az Európa 2020 stratégia részeként kiemelt a generációk közötti szolidaritás kérdése, amely a lengyel elnökség prioritása is. A második elnökségi prioritás az aktív Európa, amely a rugalmasbiztonság modul implementációját segíti. A harmadik prioritás: civil és kormányzati együttműködés, e tekintetben az ELGPN harmadik munkacsomagja jó kapcsolódási pontot jelent. Az ülésen részt vettek: ETUC, ICCDPP, CEDEFOP, EG, IAVEG képviselői. Jerzy Barski a lengyel oktatási minisztérium nemzetközi és koordinációs főigazgató helyettese a lengyel elnökség oktatási prioritásairól beszélt. A lengyel elnökség jelszava: mobilitás és oktatás-képzés. Fontos az új keleti tagállamok valamint az EU-n kívüli keleti (volt szovjet) országok közötti kapcsolatépítés az önkéntesség, a fiatalok és a tanulmányi ösztöndíjak eszközeivel. A lenyel elnökség 2011 júliusában egy 300 fős konferenciát rendezett a témában, ahová a volt szovjet országok és Jugoszlávia utódállamai is meghívást kaptak. Októberben Gdanskban találkoznak az oktatási miniszterek, az informális találkozó témája a mobilitás és oktatás lesz. Pl. a nyelvtudás ill. annak hiánya meghatározó probléma, beszélnünk kellene legalább a szomszédok nyelvét. Lengyelországban az oktatási és felsőoktatási-tudománypolitikai minisztérium különálló. Az LLL szintén kiemelt elnökségi téma, szeptember 23-án Varsóban a felsőoktatás-szakképzés közötti párbeszéd konferenciára ezért is kerül sor. Lengyelországban átalakul a szakképzés rendszere is. Elindult egy új országos weblap a tanulási lehetőségek áttekintésére, most folyik a tesztelés. Mindezen változások támogatására van szükség az életpálya-tanácsadás (LLG) fejlesztésére. Dr. Hanna Swiatkiewicz-Zych az életpálya-tanácsadás (LLG) területén kialakított lengyel koordinációs és kooperációs modellt mutatta be (vö. magyar NPT). Lengyelország azok között volt, akik pilotban kipróbálták a nemzeti koordinációt e területen, majd egy alternatív megoldás alakult ki. Az ELGPN és az EG közötti országon belüli szinergia sokat segített a hazai koordinációs mechanizmus kialakításában. A munka 2007-ben kezdődött. A modell közepén a minisztériumok alkotta egyeztető fórum áll, a külsőbb kör az egyes intézmények (szakmai szervezetek, NSZFI, ÁFSZ, egyetemek stb..), majd a harmadik körben állnak a regionális szervezetek (pl. iskolák, ÁFSZ kirendeltségek stb.), végül a negyedik, külső kör a szakemberek formális és informális hálózataiból áll. A belső kör (minisztériumok) évente csak egyszer találkoznak. Az együttműködés keretében egy on-line kérdőívet dolgoztak ki a fiatalok szakképzési érdeklődésének meghatározására, a kérdőívet eredetileg az ÁFSZ használta. A szakképzési pályatanácsadás területén 2010-ben három munkacsoport alakult; - az ÁFSZ-ben dolgozó szakképzési pályatanácsadók licencének kialakítása (képzés) - a pályatanácsadók képzési igényeinek felmérése - jó gyakorlatok terjesztése, tanácsadó elérhetővé tétele minden kirendeltségen Másik jó gyakorlat a Pályaválasztási Hét, amelyet országosan rendeznek meg (vö. PVK 12 éve otthon). www.tydzienkariery.pl Minden évben versenyt is hirdetnek különböző

kategóriákban a szervezésre. Idén a harmadik országos pályaválasztási hét október 17-23 között lesz. Helyi kezdeményezés a Mazuri tavak régióban 57 szervezet között megkötött együttműködési megállapodás (paktum). (www.doradca.up.gov.pl) Elzbieta Majchrowicz-Jopek az LLG megvalósításáról beszélt Lengyelországban az LLL támogatására. A lengyel stratégiát 2009-ben fogadták el. A 2004-es ír elnökségi dokumentum a lengyel értelmezés szerint igazi jégtörő szereppel bírt a szakpolitika számára. A lengyel belpolitikai értelmezésben kritikus annak az üzenetnek az eljuttatása, hogy az LLG nem csak a fiatalokról, de a felnőttekről is szól! Az iskolákban lehetőséget teremtettek, pedagógiai végzettség nélkül is, a pályatanácsadók alkalmazására külső erőforrásként. A másik változás az iskolákban a szaktanárokra bízott kereszttantervi pályaorientációs tevékenység. Javasolják a tanároknak, hogy kiscsoportban dolgozzanak a tanulókkal és az osztályfőnökökre bízzák az összegzést. 2012-től indul az új NAT, amelyben megjelenik a kereszttantervi pályaorientáció, mint minden tanár felelőssége és nem csak az iskolapszichológusok feladata. Elvárják az iskoláktól, hogy környezetükkel kommunikáljanak. A tanárok támogatására készül a már említett honlap. 2012. szeptembertől új szakképzési rendszer indul. Új tanterv készül, új FEOR és OKJ, valamint az előzetes tudás beszámítása (APEL) is feladat. Új külső vizsgáztatás lesz, ez egyben a beszámítást/validálást is lehetővé teszi majd. Országosan 8 szervezet szervez jelenleg külső validációt. Bizottsági folyó tevékenységek (DG EAC, DG EMPL) Felnőttképzési Akciótervek megújítása A lengyel elnökség alatt folyik a felnőttképzési akciótervek 2012-2014-es megújítása. A magyar elnökség alatt 2011 márciusában Budapesten rendezték a korábbi akciótervek záró konferenciáját. Az új akciótervekről megjelent a tanács állásfoglalása! (Council Resolution on renewal of the Adult Learning Action Plan) E folyamat egyik ajánlása a felnőtteknek nyújtott pályatanácsadás megerősítésére tett közösségi ajánlás. Szintén ajánlás a minőségbiztosítási rendszerek megújítása a felnőttképzésben (vö. FAT). A harmadik ajánlás a tanuló régiók kialakítása, kooperáció az intézmények között és a civil részvétel erősítése. A peremhelyzetű csoportok elérése (romák, migránsok, menekültek stb.) szintén elvárás. Az új pedagógiai technikák és tartalmak támogatása a felnőttképzésben (pl. kulturális kifejezésmód, (könyvtárak, múzeumok, sportegyesületek), ITK tudás, pénzügyi ismeretek időseknek). Az LLG ebben a tekintetben meghatározó jelentőségű. A PIACC eredmények alkalmazása megint csak egy fontos elem. Az ELGPN tagokat kérik, hogy nemzeti szinten vegyék fel a kapcsolatot az új felnőttképzési tervekért felelős szakértőkkel a pályatanácsadás megfelelő beemelésére az új tevékenységben. A DG. EDU. még nem döntötte el hogyan vonja be a társadalmi partnereket, közöttük az ELGPN-t az előkészítésbe. A plenáris ülés elfogadta a budapesti plenáris jegyzőkönyvét. A lengyel elnökségi plenáris ülés fő célja a Hálózat 2011-12-es tevékenységéhez kapcsolódóan a produktumok áttekintése és a további tevékenység szakmai tartalmának véglegesítése. A négy munkacsomag közötti szinergiák áttekintése plenáris és munkacsoport felállásban is feladat. A budapesti plenáris óta ülésezett a Hálózat Irányító Testülete, amely elfogadta a kommunikációs és irányítási dokumentumokat. 2011 júniusában az ELGPN és a DG EAC, DG EMPL találkozott rendezett Brüsszelben az ELGPN 2011-12-es tevékenységének bemutatására valamint az Európa 2020 megvalósításához való kapcsolódására.

A DG EAC nevében Koen Noemden tartott előadást. A2 Skills and Qualifications, az A1 pedig csak az EU 2020-ért felel. Az Európai Szemeszter fontos változást jelent. 2011 áprilisban a tagállamok leadták az EU 2020-hoz kapcsolódó előrehaladási jelentéseiket, 2012 elején várható a Bizottság és Tanács közös értékelése. A 2014-2020-as időszakra a bizottsági ajánlás a GNI 1.0.5% (1025 milliárd EUR) ebből 15.2 milliárd mennek oktatásra és a fiatalokra, amely 25%-os növekmény. A fő cél évi 800 ezer fő mobilitásának elérése. Az EKKR kapcsán ajánlás az összekötése a validációval, az ESP (Európai Készség Útlevél) - tal, és a Brugesi Kommünikével. ESCO, amelynek van egy irányító testülete egy technikai testülete és egy 30 fős referencia testülete. Mai tervek szerint 2017-ben fejezik be. Javaslat az ESCO felelős meghívása az ELGPN következő ülésére. Tanácsi ajánlás a korai iskolaelhagyásról (2011. május 20) cél 10% alá kerülni. 2011. szeptember 20. Felsőoktatás modernizációja (terv) 2011. július Teaching Reading in Europe EKKR (EQF) és ELGPN szeptember 20.-ig várják az EKKR portálhoz a kommenteket 1.7 millió EUR félretettek az ELGPN 2013-14-es időszakára a 2013-ig tartó büdzséből. Manuel Hubert a DG EMPL nevében szólalt meg (Unit CSR, European Globalisation Fund (EGF) NS4J) EU Skills Panorama összegyűjteni a mobilitás területén létező információmorzsákat Ehhez kapcsolódóan egy újabb közösségi hálózat alakul, minden tagállamból 2 főt delegáltak. 2012- re várható ajánlás DG EAC és EMPL skill governance jobb integrációjára a tagállamokban. 2012 júniusában a PES hálózat és az ELGPN is megkeresésre kerül. 2008 óta működik a szektor szintű tanácsrendszer a munkaerő-piaci előrejelzésekre (Skills Sector Councils), 22 országban van ilyen. Magyarországon nincsen ilyen, az RFKB-t tekintik annak. Közösségi cél a nemzeti szervezetek hálózatba szervezése. Susanne Kraatz a DG EMPL PES hálózat nevében szólalt meg. Fontos a PES 2020 HoPES munkacsoportja. Ma délután az EMCO kap tájékoztatást a PES 2020 stratégiáról. A P2P Dialógus Fórum szintén foglalkozik az LLG-vel és kapcsolatot épít az ELGPN-nel. ETUC input: A megfelelő képességekkel, készségekkel való felruházás és az ELGPN kapcsolata egy lehetséges és fontos kapcsolat az ETUC számára. Az IG Metal (DE) példáját említette az előadó, ahol egy felmérés szerint a munkások fele informális tanulás útján tudja amit tud. Az ESP szintén hasznos lehet a szakszervezet számára, a VET marketingesítése kapcsán az ETUC igen szkeptikus. Mika Launikari az LLG szakpolitikákról szóló CEDEFOP jelentés a 2007 és 2010 közötti közösségi történéseket tekinti át az EU-27 valamint Törökország, Horvátország, FYROM, Izland vonatkozásában. A CEDEFOP önálló kiadvány megjelentetése mellett döntött bár az

ELGPN kiadta 2008-2010-es saját kötetét. A kötet szerint az európai LLG szakpolitika még kevéssé látszik. A Hálózat kommunikációs és irányítási dokumentumait az ülés elfogadta. Kiegészítési igények voltak: Irányítási dokumentum: - a plenáris ülés hagyja jóvá a két éves munkatervet és a költségvetést - a Tematikus Munkacsoportnak (TG) tagjai a meghívott szervezetek is - az Irányító Testületet (SG) a koordinátort jelölő ország kormányzati delegáltja elnököli, a koordinátor terjeszti elő a napirendi pontokat - az IT tagjait a 24 hónapos hálózati munkaterv ideje alatt érintett elnöklő országok adják. A 2011-12-es időszakban: ES, HU, PL, DK, CY, BE (nem vett részt korábban a Hálózat munkájában). Kommunikációs Terv: - egy megjegyzés 14. old. az ELGPN szakpolitikai háttértámogatást nyújtó hálózat, nem szakpolitikai döntéshozó. 2013-2014-re új koordinátort kell választani. Az OMC modell alapján valamely tagállamnak lehet pályáznia, a választásra a dán elnökség alatt 2012 áprilisában kerülne sor. A folyamatot a lengyel elnökség a dán elnökséggel együtt fogja koordinálni. Készül a hálózat 2011-12-es tevékenységének a belső értékelése. Ennek részeként az ELGPN elmúlt öt évben kifejtett szakpolitikai-fejlesztési hatása is áttekintésre kerül majd, mint az OMC része. Kérdés, hogy minden PLA után kelljen értékelését írni, vagy csak összegző értékelés szülessen. Az IT feladata a 2011. októberi PLA-re a kérdőív kialakítása. A budapesti ülés alapján egyetlen dokumentumba foglalja össze a Hálózat a 2011-12-es eredményeit (CRT). A kötet elemei: - 2004-es közös keretrendszer (CRT) módosításával és a szintek elhagyásával a nemzeti LLG rendszereket értékelő deszkriptorok kialakítása - Esettanulmányok KSLLL formában - a 4 fejezet a 2008-as állásfoglalás alapján épül fel és minden fejezet lefedi a 6 szektort A munka várható időzítése: Submission of revised drafts of Components 1-2 and of comments on Components 3-5: end of June 2011. Editing of drafts, including email exchanges: July 2011. Review in Task Group of revised drafts of Components 1-2 and of notes on Components 3-5: 24 or 25 August 2011. Presentation of progress report to 9 th Plenary Meeting in Warsaw: 13-14 September 2011. Task Group meeting to review initial field testing in Spain of the existing common reference tools (already planned): late September 2011. Review of revised drafts of Components 1-2, and piloting within field visits: second round of WP meetings, between 10 October and 15 November 2011. Detailed drafting of Components 3-5: December-January 2011.

Further field-testing of Components 1-2, plus reviews of Components 3-5: final round of WP meetings, February-May 2012. Task Group meeting to review all Components: June 2012. Final rewriting and online meeting of Task Group: July-August 2012. Printing of manual/tool-kit: August-September 2012. Launch and dissemination of manual/tool-kit: Plenary Meeting and European conference in Cyprus, 24-26 October 2012 Spanyolország lefordította a CRT-t kialakította a spanyol verziót és a 17 tartományban a szakképzésben és a BA szinten tesztelik. Minden régióban alakult egy külön munkacsoport az oktatásügy egyes szereplőinek bevonásával. Glosszárium: át kell tekinteni a többi kezdeményezést IAVEG, ICCDPP, CEDEFOP stb. a szavazás alapján összeállt az ELGPN listája, 20 szó munkacsomagonként. Munkacsomagonkénti megbeszélések összegzése: Wp1- életpálya-építési készségek fejlesztése (CMS) Jelenleg két munkaverzió létezik a CMS meghatározására és kategorizálására. Ezzel szeretne a munkacsoport tovább dolgozni. Horvátország az IPA program keretében az ÁFSZ vezetésével egy saját CMS definíció kialakításán dolgozik. Prof. Ronald Sultana készített egy munkaverziót a Wp1 munkatevékenységére. Egy európai katalógust szeretnének kialakítani, a hálózati szintű glosszárium kialakításával szemben szkeptikus a munkacsoport. A munkacsoport adatgyűjtést szervez az összes tagállamban. 12 kérdésből áll a kérdőív, amely lefedi a hat szektort és a célcsoportokat. Az eredeti CRT 5 szintje helyett a munkacsoport 3 szinttel dolgozik Wp2- hozzáférés A 2. munkacsoport szerint a CRT szintjeinek elnevezése helyett javasolják a lépések fogalom használatát A Wp4 felé a munkacsoport a szakemberek tudásának, kompetenciáinak meghatározásával szeretnének előrelépni A Wp4 felé megfogalmazott második kérdés a kliensek utánkövetése. Adatokat szeretnének gyűjteni, nem egyértelmű mire? Wp3 koordináció, kooperáció Milyen igények merülnek fel a koordináció irányába a minőségbiztosítás felől? Wp4- minőségbiztosítás és tény alapú pályaorientációs szakpolitika