Fővárosi T örvényszék 2-K ó5íl20 7 /2 0 n /6 - szám A Fővárosi T örvényszék a dr. V I ügyvéd ( ) által képviselt A ccord-m ed K ereskedelm i és Szolgáltató K ft. (6500 Baja, N agy A ndrás u. 5/8.) felperesnek a dr. H argita Á rpád jogtan ácso s által képviselt G azdasági V ersenyhivatal (1054 B udapest, A lkotm ány u. 5., hivatkozási szám : V j/8 1-71/2011.) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi K özigazgatási és M unkaügyi B íróság 2013. évi m ájus hó 23. napján kelt 21.K.3 0.0 13/2013/10. szám ú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen - tárgyaláson kívül - m eghozta a következő ítéletet: A Fővárosi T örvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. K ötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen m eg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint m ásodfokú perköltséget, valam int az állam nak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 40.000 (azaz negyvenezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A z alperes a fogyasztókkal szem beni tisztességtelen kereskedelm i gyakorlat tilalm áról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseinek vélelm ezett m egsértése m iatt versenyfelügyeleti eljárást indított a felperessel szem ben. E nnek eredm ényeként hozta m eg a 2012. novem ber 9. napján kelt V j/0 8 1-61/2011. szám ú - kijavított - h a tá ro z a tá t m elyben m egállapította, hogy a felperes tisztességtelen kereskedelm i gyakorlatával figyelem m el az Fttv. 3, (3) bekezdésére és a 6. (1) bekezdés bg) pontjára - m egsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. A tisztességtelen piaci m agatartás és a versenykorlátozás tilalm áról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: T pvt.) 77. (1) bekezdés f) pontja szerinti eltiltáson túlm enően a Tpvt. 78. (1) és (3) bekezdései alapján 500.000 forint bírság m egfizetésére is kötelezte. Indokolása szerint a vizsgált kereskedelm i gyakorlatot azon reklám anyagok összessége képezte, am elyeknek a fő üzenete az A m azon Plus terhességi teszt érzékenységének pozicionálása volt. A szlogenek abban a tekintetben voltak eltérőek.
2.Kf.650.207/2013/6. 2 hogy az egyes állítások, m ondatrészek hogyan kapcsolódtak egym áshoz, befolyásolva (felerősítve) egym ást. A legérzékenyebb teszt m utatja ki a legkorábban a terhességet; a legérzékenyebb teszt lo m lu /m l érzékenységig az A m azon Plus érzékenysége lo m lu /m l; keresse az A m azon Plust; jobb nem kapható üzenetelem ekből, azok kom binációjából tevődtek össze a szlogenek. Ezek együttese a különböző reklám eszközökön m egjelenítve a felsőfokú je lző és a term ék nevének együttes használatával, egyéb szűkítő tartalom nélkül - azt közvetítette a fogyasztók felé, hogy a piacon kapható legérzékenyebb teszt az A m azon Plus, m árpedig m ás ugyanezen kategóriába tartozó term ékek is jelen vannak a piacon. A felperesnek vagy a piacelsőségét kellett volna igazolnia, vagy azt, hogy a vizsgált szlogeneknek nem az az üzenete, hogy az A m azon Plus terhességi gyorsteszt a legérzékenyebb gyorsteszt, azonban ilyen bizonyítás nem történt a telperes részéről, am i m iatt a szankcionálása indokolt. A felperes - jogsértés hiányában - az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte keresetében a versenyhatóság új el)árásra való kötelezésével. H angsúlyozta, hogy nem volt teljes körű a fogyasztói ügyleti döntést m eghatározó releváns tényezők vizsgálata, m ásrészt, az Fttv-ben előírt m ódon a m egtévesztő közlés és tisztességtelen kereskedelm i gyakorlat versenyhatósági értelm ezése nincs összhangban a vizsgált kom unikációk iogyasztókat érintő üzenetével. Á llította, hogy a term ékről nem adott közre valótlan inform ációt, így a fogyasztókat sem tévesztette m eg, hiszen a 10-es érzékenységű terhességi tesztek m utatják ki a leggyorsabban a terhességet. U talt továbbá arra, hogy az Fttv. 9. -a alapján egyértelm ű, hogy a felelősség azé, aki a kereskedelm i gyakorlatból eredő vagyoni előnyben közvetlenül részesedik. A z alperes a határozatában foglaltak fenntartása m ellett a felperesi kereset elutasítását kérte. A z elsőfokú bíróság ítéletével a felperes k eresetét elutasította. A z alperessel egyetértve állapította m eg, hogy a fogyasztói döntés kialakítására ható körülm ények értékelése helyes volt a határozatban rögzítettek szerint. K iterjedt és széles körű elem ezést végzett az alperes, feltárta a speciális fogyasztói csoport jellem zőit és viselkedésüknek a reklám üzenetek szem pontjából releváns összetevőit, am elyek egyértelm űen alkalm asak voltak a fogyasztók m egtévesztésére, m ivel a felperesi árúról félreérthető, nem igazolt tulajdonságokat közöltek. A z alperes jogszerűen já rt el, am ikor m egállapította, hogy a telperes m egsértette az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglaltakat. H elytállóan hivatkozott a Fővárosi ítélőtábla ítéleteire, m ivel a reklám okban bizonyítottan kim utatható az a m inden fogyasztóban kialakítható téves asszociáció, am ely a reklám ozott term ékről kialakítható; ezzel a fogyasztók m egtévesztésére alkalm as kereskedelm i gyakorlatot folytatott a felperes. A bíróság álláspontja szerint nem foghatott helyt az Fttv. 9. -át érintően az A ranyhajó Patika Kft. m agatartása kapcsán a saját felelősségét kifogásoló felperesi okfejtés sem. Az alperes az erre vonatkozó tényállást feltárta m ind a reklám, m ind a szem élyi kapcsolatok körében. Ebből következően m egalapozottan hivatkozott az,.érdek-elv" szerint a felperesnek az Fttv. alapján m egállapítható felelősségére. így a hivatal nem sértett jogszabályt, am ikor m érlegelése körébe vonta és a szankció m egállapításának körében éllékelte a vizsgált kom m unikációs gyakorlatot.
2.Kf.650.207/2013/6. 3 A felperes fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az alperes téves jo g értelm ezésén ek elfogadásával hozta m eg döntését, ezért az ítélet m egváltoztatásával kereseti kérelm e teljesítését kérte. M egism ételte az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érveit. K iem elte, hogy az elvárható figyelm esség és körültekintés keretébe beletartozik az is, hogy a fogyasztó az általa olvasott, vagy hallott reklám üzenetet nyelvtanilag helyesen értelm ezze és ez alapján hozza m eg a későbbiekben döntését, ugyanis a perbeli esetben azok nem voltak félrevezetőek, hom ályosak, de egyúttal valótlan, így m egtévesztő inform ációkat sem tartalm aztak. K om m unikációi azt célozták, hogy a legérzékenyebb teszt (lo m lu /m l ) m utatja ki a legkorábban a terhességet, és az A m azon Plus érzékenysége lo m IU /m l. A zt nem állította, hogy m ás terhességi teszt nincsen, am i ilyen érzékenységü lenne. A zt kellett volna m egvizsgálni, hogy ki volt a reklám ok m egrendelője, és hogy hol jelentkezett a közvetlen vagyoni előny. E lkülönült jogalanyisággal rendelkező jo g i szem élyként a tulajdonosi átfedéstől függetlenül az Fttv. 9. -át nem lehet kiterjesztően értelm ezni, m int ahogy a reklám közléseknek sem lehet eltérő a m egítélése a különböző hatóságok részéről. E körben utalt a G yőr-m oson-s opron M egyei K orm ányhivatal F ogyasztóvédelm i F elügyelőségének határozatára. A z alperes fellebbezési ellenkérelm ében, fenntartva és m egism ételve az elsőfokú eljárásban előadottakat az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte azzal, hogy az tartalm azza az ügy m egítélése szem pontjából relevanciával bíró tényállást, valam int az abból levont m egalapozott következtetéseket és a keresetet elutasító döntés indokait is. H elyesen alkalm azta az Fttv. 9, -a szerinti ún. érdek-elvet", m íg a hivatkozott fogyasztóvédelm i határozatot bizonyos tekintetben figyelem be vette, azonban az abban kifejtettek reá nézve kötelező jelleg g el nem bírtak. A felperes fellebbezése nem alapos. A m ásodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340. -ának (5) és (6) bekezdései alapján tárgyaláson kívül, a Pp. 253. (3) bekezdése szerint eljárva a felperesi fellebbezés és az alperesi ellenkérelem korlátai között bírálta felül. E nnek eredm ényeként m egállapította, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 206. rendelkezéseiben foglaltaknak m egfelelő, a rendelkezésre álló peradatoknak az egyenként és a m aguk összességében való értékelésével, m eggyőződése szerinti elbírálásával levont jo g i következtetései m inden tekintetben helytállóak és okszerűek voltak. D öntésével és annak indokolásával a m ásodfokú bíróság m aradéktalanul egyetértett, ezért azt nem ism étli m eg. M indezek m iatt azonban a Pp. 254. (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra reagálva utal a törvényszék arra, hogy a versenyhatóságnak m inden esetben a fogyasztói m agatartások azon elem ét kell m egragadnia, am ely lehetővé teszi az Fttv. szerinti fogyasztói érdekek védelm ének a biztosítását. Ennek m egfelelően a versenyhatóság vizsgálata során kellő m értékben feltárta a felperes kereskedelm i gyakorlatát és határozatában a vonatkozó jo g i szabályozás részletes ism ertetésével és a feltárt tények értékelésével helyesen ju to tt arra a következtetésre, hogy a felperesi m agatartás nem volt
2.K_f.650.207/2013/6. 4 versenyjogszerü. A z elsőfokú bíróság a felperes részéről a versenyfelügyeleti eljárásban érdem i védekezésként előadottakat - am elyeket lényegében a keresetében és a fellebbezésében is m egism ételt - értékelte, és a szükséges és elégséges körben indokolta is döntését. A z elsőfokú bírósággal egyezően a törvényszék is arra a következtetésre ju to tt, hogy az eljáró versenyhatóság feltárta a tényállást, ennek körében a szükséges bizonyítást lefolytatta: a különböző m édium okban m egjelenő reklám üzeneteket összességükben értékelte, azok gram m atikai és szem iotikái tartalm át éppen az előadott érvekre figyelem m el többféle szem pontú m egközelítéssel is alátám asztotta. A fogyasztók a..legérzékenyebb" kifejezést a felperes által forgalm azott terhességi teszttel kapcsolták össze. Az Fttv. a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalm as tájékoztatást tilalm azza; a felperes m arketing kom m unikációival érintett fogyasztói kör a potenciálisan várandós, és ennek tudatában lévő nőket jelen ti, akik gyorsan akarják m egtudni a teszt eredm ényét, így az ekörben használatos term ékek kiválasztását nem előzi m eg hosszas keresési folyam at. N em az a döntő, hogy a felperes közléseivel m it szeretett volna kifejezésre ju ttatn i (az A m azon Plus az egyike a piacon kapható legérzékenyebb teszteknek), m ert annak van jelentősége, hogy azt az érintett fogyasztói kör hogyan értelm ezi. A hogy az alperes is kiem elte, a m egjelent közlésekben a figyelem felkeltés kap nagyobb hangsúlyt, a fogyasztó a hirdetéseket összhatásában szem léli, azok pedig azt az üzenetet sugallták, hogy a felperesé a legérzékenyebb terhességi teszt, am i a piacon kapható. Ennek m egfelelően vonta le az alperes a jo g sértést m egállapító végkövetkeztetéseit. A tájékoztatásnak igazodnia kell a tisztességes verseny követelm ényeihez. A z alperes a felelősségi kérdésre figyelem m el az érd ek-elvet tekintve m egállapította, hogy az összes érintett kom m unikáció esetében fennáll a felperes érdekeltsége, függetlenül attól, hogy ném ely eszköz esetében a költségeket nem ő viselte. A z Fttv. 9. -a szerint a tisztességtelen kereskedelm i gyakorlat tilalm ának m egsértéséért az a vállalkozás felel, am elynek a kereskedelm i gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A z ehhez tartozó törvényi indokolása szerint, ahogy arra az alperes utalt is, az irányelv alkalm azásában kereskedőnek kell tekinteni nem csupán a fogyasztóval szem ben álló professzionális felet, hanem azt a szem élyt is, aki a vállalkozás nevében vagy jav ára já r el. A z egyértelm űség érdekében a törvény csak az előbbit definiálja vállalkozásként, az utóbbi szem élyek eljárását pedig a felelősségi szabályok körében, a 9. (2) bekezdésében tudja be a vállalkozás m agatartásának. A z érdekében vagy javára eljáró szem élyek m agatartásáért a vállalkozás felel. N em vitatottan a term ék im portőreként a felperesnek áll az érdekében, hogy a term ékből m inél több kerüljön m egrendelésre, eladásra. A cég és az A ranyhajó Patika Kft. tagjai között m últbéli rokoni és egyéb, az ügyvezetést érintő kapcsolatok álltak fenn, am it a felperes sem cáfolt. A G yőr-m oson-s opron M egyei K orm ányhivatal Fogyasztóvédelm i Felügyelőségének a fellebbezésben hivatkozott, az A ranyhajó Patika K ft.-vei szem ben m eghozott határozatát figyelem be véve építette fel a felperes reklám kam pányait, ugyanakkor érthetetlennek tartva, hogy am ennyiben az egyik eljárásban a hatósági értelm ezésben valam ely szöveg nem valósít m eg jogsértést, úgy egy m ásik eljárásban az m iért jo gsértő. A felperesi kereskedelm i gyakorlat egy része tekintetében az alperes is m egszüntette az eljárást, részben éppen a hivatkozott fogyasztóvédelm i döntésre tekintettel (határozat 48. pont). A z egyes ügyek többféle aspektusára figyelem m el azonban nem példanélküli a többféle fórum előtti eljárásban az eltérő m egítélés valam ely m agatartás tekintetében, ugyanis a döntésnek az adott ügy egyedi
2.Kf.650.207/2013/6. 5 szem pontjait kell tükröznie, és az értékelésnek az alkalm azandó jogszabályi rendelkezések vonatkozásban kell m egalapozottnak és jogszerű n ek lennie. A Fogyasztóvédelm i Felügyelőség által hozott döntés nem köti a versenyhatóságot. A Pp. 164. -ának (1) bekezdése szerint a felperes kötelezettsége, hogy bizonyítsa az alperesi határozat ténym egállapításainak a valótlanságát, avagy a vizsgált m agatartásokra vonatkozóan feltárt és értékelt határozati elem ek jo g sértő voltát. A felperes ténylegesen a jo g sértés hiánya körében tett állításai elfogadását kérte, azonban a versenyhatóság által levont jogi konzekvenciát, a logikus okfejtéssel és a beszerzett adatokkal alátám asztott indokokat, am elyeket az elsőfokú bíróság is jogszerű n ek ítélt, nem tette kétségessé hivatkozásaival. N em cáfolta m eg, hogy a közlések téves képzet kialakulását eredm ényezhették a fogyasztókban és m agatartásának m egtévesztő jelleg e fennállt, így a versenyhatósági jo g értelm ezés helyességét a felperes m egdönteni nem tudta. A szankcionálás körében pedig a perben érdem ben nem nyilatkozott. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles m egfizetni az alperes m ásodfokú eljárásban felm erült költségét és viselni a bírósági eljárásban alkalm azandó költségm entességröl szóló 6/1986. (V I. 26.) IM rendelet 13. -ának (2) bekezdése alapján a fellebbezési illetéket. B udapest, 2014. évi április hó 2. napján B orsainé dr. Tóth E rzsébet sk. a tanács elnöke. dr. Rácz K risztina sk. bíró dr. B acsa A ndrea sk. előadó bíró,