GYAKORI TRÓPUSI FERTŐZÉSEK KORAI FELISMERÉSE. Prof. Dr. Ternák Gábor 2013. 11. 16.



Hasonló dokumentumok
Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon Betegség

MAGYARORSZÁG JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE (táblázat)

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos

INFEKTOLÓGIA. Bakteriális és viralis gastroenteritisek (kórokozó, diff. dg.) Mononucleosis infectiosa és az EBV fertőzések Helminthiasisok

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA a április havi fertőző megbetegedésekről

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA a július havi fertőző megbetegedésekről

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

Heti tájékoztató hazai járványügyi helyzetről hét

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

Pályázó 0-10 pontig. Családta g 0-5 pontig. Cholera (Vibrio cholerae 01, cholera biovariáns okozta)

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban

Cholera (Vibrio cholerae 01, cholera biovariáns okozta) Cholera (Vibrio cholerae 01, El Tor biovariáns okozta) Cholera k.m.n. Hastífusz és paratífusz

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

23. évfolyam 45. szám november 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. A regisztrált HIV-fertőzött személyek nemenkénti megoszlása

Pályázó Családta KÓD NÉV 0-10 g 0-5 pontig pontig

23. évfolyam 30. szám augusztus 5. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. HIV/AIDS - MAGYARORSZÁG, március 31.

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

22. évfolyam 31. szám augusztus 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. Jelentési kötelezettség

Dr. Maszárovics Zoltán Makhot Ferenc Kórház Infektológiai Osztály Eger. Zoonozisok és vektorok által terjesztett fertőzések

**** Főcsoport: 04 Légzőrendszeri betegségek

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

17. évfolyam 3. szám január 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

23. évfolyam 49. szám december 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

21. évfolyam 21. szám május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója. a nyugat-afrikai Ebola-láz járványról

9. Ävfolyam 22. szåm jçnius 7.

Naegleria. Acanthamoeba. Vérben és szövetekben élő protozoonok. Vérben és szövetekben élő protozoonok

FÓKUSZBAN A ZOONOSISOK Az olvasók kérdéseire szakértô válaszol

14. évfolyam 14. szám április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA

A LABORBAN ELÉRHETŐ GYORSTESZTEK ÉRTELMEZÉSE

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

18. évfolyam 17. szám május 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 14. szám április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam 38. szám szeptember 25. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam szám október 31. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

17. évfolyam 9. szám március 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 28. szám július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Intrauterin magzati infectiók. Dr. Timmermann Gábor

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: )

22. évfolyam 40. szám október 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések

22. évfolyam 17. szám április 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 22. szám június 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 38. szám szeptember 25. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZÉSEK, MAGYARORSZÁG, III. NEGYEDÉV

9. Ävfolyam 15. szåm Åprilis 19.

14. évfolyam szám augusztus 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 7. szám február 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 46. szám november 21. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

16. évfolyam 24. szám június 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév

17. évfolyam 10. szám március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA

22. évfolyam szám január 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

12. évfolyam 19. szám május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 46. szám november 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT AIDS VILÁGNAP, DECEMBER 1.

16. évfolyam 25. szám június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

21. évfolyam 39. szám október 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 8. szám március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 30. szám augusztus 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 12. szám március 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

10. Ävfolyam 9. szåm mårcius 7. VeleszÇletett fejlődäsi rendellenessägek. Hazai influenza helyzet Fertőző betegsägek adatai Impresszum

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.

17. évfolyam 2. szám január 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT HAZAI ELSŐ HULLÁMÁNAK FONTOSABB JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZŐIRŐL

12. évfolyam 29. szám július 29. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

20. évfolyam 10. szám március 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 48. szám december 5. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 35. szám szeptember 4. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 23. szám június 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

VÄdőoltÅsok, 2002 RegionÅlis näpegäszsägégyi obszervatñriumok Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd:

22. évfolyam 41. szám október 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 2. szám január 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 36. szám szeptember 16. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK

17. évfolyam 37. szám szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap

21. évfolyam 44. szám november 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 48. szám december 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam 30. szám július 31. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam szám augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Átírás:

GYAKORI TRÓPUSI FERTŐZÉSEK KORAI FELISMERÉSE Prof. Dr. Ternák Gábor 2013. 11. 16.

Public transport

OPD

Leprosy OPD

The hospital yard in Kafanchan, Nigeria

Hospital ward, Vientiane, Laos

A child with pericarditis

Preparation for opium pipe

Cambodia, Pre Veng town

Reality show

Cholera ágy, Somalia, 2013 május

Cholerás beteg

Cholerás gyermek

Kwashiorkor

Hydrocephalus, meningitis basilaris következtében

Morbilli

Meningitis, elődomorodó fontanella

Miért fontos? A jelenlegi tendenciák Az elmúlt évtizedben megnőtt annak a veszélye, hogy Magyarországon olyan trópusi betegségek jelennek meg, és terjednek el, ill. kerülnek behurcolásra, melyek nem kerülnek felismerésre és ezért járványügyi problémát jelenthetnek, ill. a megbetegedett személy egészségügyi károsodást szenved, vagy meghal.

Miért fontos? A jelenlegi tendenciák Ennek a jelenségnek a mozgatórugói: Megnövekedett turizmus Migrációs nyomás Éghajlati változások Az orvosi tudás nem megfelelő szintje A képzés hiányai A meglevő infrastruktúra (infectológiai szolgálat) ellehetetlenülése (nem kifizetődő!!!!!!!!!!!!!)

A felismerés lehetőségének feltételei Az észlelő orvos megfelelő ismeretei, tudása (betegségek megjelenése földrajzi elterjedtség szerint, a fontosabb tünetek, stb.) Az utazás (migráció) és a betegségek megjelenése közötti összefüggések felismerése A megfelelő diagnosztikus háttér A megfelelő ellátási körülmények (infrastructura)

Melyek a fontosabb általános szempontok? Trópusi betegség nem alakul ki megfelelő járványügyi kapcsolat (fertőzőforrás) nélkül. /Trópusi betegségek nem teremnek nem endémiás területen, de oda be lehet hurcolni/ Trópusi betegségre hívhatja fel a figyelmet, ha a beteg a közelmúltban trópusi országban járt Az orvos (családorvos) nem illeszkedő tüneteket észlel, melyeket korábban nem látott (utazási anamnézis!)

Lázas állapotok A trópusi betegségek leggyakoribb megjelenési formája a láz A nemzetközi utazók kb. 3%-ában alakul ki láz, melynek eredete igen eltérő lehet. A beteg részletes utazási anamnézisének megismerése és az a körülmény, hogy a hazatérés után mennyi idő elteltével alakul ki a láz, fontos támpontot jelenthet. Természetesen egy betegség (pl. malária) többféle hosszúságú inkubációs idő után is jelentkezhet, ezért többször kell rá gondolni

Lázas állapotok Láz esetén mindig kell malária gondolni, akkor is, ha a beteg szedte a malária profilaxist, vagy/ és csak nagyon rövid ideig tartózkodott malária endémiás területen. Típusos lázmenetre ritkán számíthatunk, mert gyakran interferáló ciklusok vannak jelen, bár szinkronizáció is kialakulhat. Malária kialakulására számítani kell az endémiás területre való érkezés nyolcadik napjától kezdve a visszaérkezést követően több mint egy évig, és ezen kívül is még számos oka lehet a láznak Gyakoriságukat tekintve a maláriát követi a Dengue-láz, valamint a typhus, paratyphus. A többi lehetőség gyakorisága elenyésző, de fontos tudni, hogy a turista milyen veszélyeknek volt kitéve.

Betegség neve 14 napnál rövidebb lappangási idő 2-6 hét közötti lappangási idő 6 hétnél hosszabb lappangási idő Nem differenciált láz Malária Dengue Foltos lázak (rickettsiosisok) Bozót typhus Leptospirosis Campylobacteriosis, salmonellosis, shigellosis Akut HIV fertőzés Kelet-afrikai trypanosomiasis Malária Tuberkulózis Hepatitis A, B, E Visceralis leishmaniasis Akut schistosomiasis (Katayama fever) Amoebás májtályog Leptospirosis Afrikai trypanosomiasis Vírusos haemorrhagiás lázak Q-láz Malária Tuberkulózis Hepatitis B, E Visceralis leishmaniasis Filariasis Schistosomiasis Amoebás májtályog Krónikus mycosisok Rabies Afrikai trypanosomiasis Láz és vérzések Láz és pulmonalis manifesztációk Meningococcaemia Leptospirosis és egyéb bakteriális fertőzések Malária Vírusos haemorrhagiás lázak Influenza Legionellosis Akut histoplasmosis Akut coccidioidomycosis Q-láz SARS Megjegyzés: A hosszabb inkubációs idő elteltével jelentkező azonos betegségek (malária, vérzéses lázak, stb.), szintén jelentkezhetnek más, felsorolt tünekekkel: pl. vérzések, központi idegrendszeri, stb.) Megjegyzés: A hosszabb inkubációs idő elteltével jelentkező azonos betegségek (malária, vérzéses lázak, stb.), szintén jelentkezhetnek más, felsorolt tünekekkel: pl. vérzések, központi idegrendszeri, stb.)

Csípések, harapások, kontaktus Ingestio (étel, ital, stb.) Természetes vizekben történő fürdés Föld/homok/sár kontaktus (pl. mezitlábas járás) Sexualis kontaktus Beteg emberrel való kapcsolat Expositiós forrás Moszkitók Kullancsok Legyek (kontaktterjesztés is!) Bolhák Poloskák Emlősök harapása, kontaktus Víz (nem megfelelően kezelt) Tej, tejtermék (nem pasztőrizált) Nem kellően hőkezelt ételek (húsok, halfélék, zöldségek) Lehetséges megbetegedés Malária, Dengue, sárgaláz, encephalitis, filariasis Borreliosis (Lyme-kór, rickettsiosisok, vissztérő láz), Krími-Kongói vérzéses láz, Q-láz, tularaemia, encephalitis, ehrlichiosis Afrikai trypanosomiasis, onchocerciasis, leishmaniasis, bartonellosis, salmonellosis, myiasis Pestis, tungiasis Chagas-kór Rabies, sodoku (patkányharapási láz), tularaemia, anthrax, Q-láz, cellulitis Hepatitis A/E, cholera, Norwalk agens, calicivirus, salmonellosis, shigellosis, giardiasis, poliomyeltis, cryptosporidium, cyclospora, dracunculosis Brucellosis, tuberculosis, salmonellosis, shigellosis, listeriosis Enterális baktériumok, helminthek (ascaris, trichinella, taenia-félék, oxyuriasis, amoebiasis, toxoplasmosis Leptospirosis, schistosomiasis, acanthamoeba, naegleria Ancylostomiasis, cutan larva migrans, visceralis larva migrans, leptospirosis HIV, hepatitis B, gonorrhoea, chlamydia, herpes, papilloma vírus Pneumonia, tuberculosis, Epstein-Barr vírus, meningitis, rheumás láz, Lassa-láz

Láz + egyéb tünetek Láz + bőrmanifesztációk 1. Megjelenésük aspecifikus is lehet, de a kialakulás időrendje és a kiütések megoszlásának jellegzetessége támpontot jelent. Maculo-papulosus kiütések általában a gyermekkori fertőző betegségekre jellemzők, de ilyenek alakulhatnak ki Dengue-lázban, haemorrhagiás lázakban és korai meningococcaemiában is. Gyógyszerkiütések megjelenése általában penicillin (származékai), vagy szulfonamidok szedésével áll kapcsolatban és fotoszenzitivitás észlelhető a doxycyclint szedők kb. 10%-ában.

Láz + bőrmanifesztácó 2. Halvány, rózsaszínű papulák-maculák megjelenése a törzsön, oldalt (roseolák) a typhus abdominalis lehetőségét vetik fel. Petechiák, echymosisok, vagy más haemorrhagiás laesiok megjelenése esetén meningococcaemiára, leptospirosisra, Dengue-lázra ill. más, vírusos eredetű haemorrhagiás lázakra kell gondolni. Rickettsiosisok lehetősége is felmerül, ha endémiás területen belül a bőrvérzések elsősorban a bokákon ill. a csuklókon helyezkednek el.

Láz + bőrmanifesztácó 3. Fekete, necroticus közepű bőrfekély (eschar) észlelésekor más rickettsiosisok (pl. schrub typhus), anthrax, Krími-kongói (Crimean-Congo) haemorrhagiás láz lehet az elváltozás hátterében.

A laesio jellegzetessége Maculopapulosus kiütések Erythema chronicum migrans Roseolák Petechiák, ecchymosisok, haemorrhagiák Eschar Bőrfekély Urticaria Lehetséges diagnózisok Dengue-láz, vírusos haemorrhagiás lázak, leptospirosis, akut HIV fertőzés, gyógyszer által okozott kiütések Lyme-kór (korai) Typhus abdominalis Meningococcaemia, Dengue-láz, vírusos haemorrhagiás lázak, sárgaláz, Szikláshegyi foltos láz (Rocky Mountain spotted fever), kiütéses typhus (tetű által terjesztett), leptospirosis Anthrax, Krími-kongói haemorrhagiás láz, kullancs, vagy bozót-typhus (scrub typhus). Tularaemia, bőrdiphtheria Helminthiasis, egyéb allergiás manifesztációk

Bőrinfekciók: Anthrax korai stádiuma

Kialakult anthrax

Anthrax

Anthrax

Old world cutaneous leishmaniasis

Cutaneous leishmaniasis

Mucocutaneous leishmaniasis

Diffuse cutaneous leishmaniasis

Légylárva

Felülfertőződött scabies

Poloskacsípések

Variola vera (smallpox) 2.

Monkeypox in monkeys and humans in West and Central Africa

Láz és GI tünetek Az ún. utazók hasmenése az esetek kb. 15%-ában jár lázzal. Ezekben az esetekben többnyire láz és véres székürítés jelentkezik, melyet salmonella, shigella, campylobacter és yersinia fertőzések, valamint parasitosisok (amoebiasis, cyclosporiasis, strongyloidosis) okozhatnak, de számos más szisztémás megbetegedés, pl. malária is járhat hasmenéssel (véres is lehet).

2. táblázat: A fontosabb tünetek megoszlása %-ban kifejezve 70 60 50 40 30 20 10 0 Dysenteria syndroma Hasi görcsök Hányinger Láz Hányás

Typhusos roseola 1.

Typhusos roseola 2.

Bacillaris dysenteria rectoscopos képe 1.

Súlyos, fatalis kimenetű, bacillaris dysenteria (S. dysenteriae) rectoscopos képe

Kolerás széklet

Kolera ágy 1.

Kolera ágy 2.

Kolerás beteg rehydrálás előtt

Kolerás beteg rehydrálást követően

Láz és icterus A hepatitisen kívül, melyben a láz csak a betegség kezdetén, néhány napig áll fenn, sárgalázra, leptospirosisra, haemorrhagiás lázakra, typhusra, paratyphusra gondolhatunk, de a súlyos maláriás esetek 20%-ában is észlelhetünk icterust. Ritkábban egyéb vírusfertőzések, HIV, EBV infekciók, Q-láz, cytomegalovírus infekciók ill. toxoplasmosis, fascioliasis, trypanosomiasis okozhatnak icterust. A lázhoz számos betegségben társulhat transzamináz emelkedés icterus nélkül.

Acute phase

Dengue láz, conjunctivális bevérzés

Grade 2 erythema on hand impression in an adult patient with short-duration fever admitted to Colombo North Teaching Hospital, Sri Lanka during February June 2004.

Láz, splenomegália és lymphadenopathia Számos megbetegedésben társulhat a lázhoz splenomegália, ill. nyirokcsomó duzzanat. A splenomegália a tünetek kezdetén hiányozhat és csak később válik észlelhetővé. Splenomegália jellemző a maláriára, leishmaniasisra, trypanosomiasisra, Dengue lázra, más haemorrhagiás lázakra, leptospirosisra, ill. a typhus abdominalisra. Mivel a nyirokcsomó megnagyobbodások gyakran fordulnak elő, nem biztos, hogy segítenek a diagnózis felállításában. Regionális nyirokcsomó duzzanatot észlelhetünk scrub typhusban, különböző STD-ben. Generalizált nyirokcsomó duzzanat alakulhat ki EBV infekcióban (mononucleosis szindróma), HIV fertőzésben, Dengue lázban és viscerális leishmaniasisban. Maláriára nem jellemző a generalizált nyirokcsomó duzzanat.

Bubopestis kialakulása

Visceral leishmaniasis

Splenic aspiration

Leishman - Donovan bodies (bone marrow)

Láz és pulmonalis manifesztáció 1. Az utazókban kialakuló lázas állapotok kb. 11%-ában légúti infekció okozza a lázat. Mindazok az alsó és felső légúti infekciók, melyek mérsékelt égövön előfordulnak, trópusi országokban is jelen vannak, de a szezonális ingadozás a déli féltekén ellentétes az északihoz képest. Így pl. influenza acqirálására egész évben folyamatosan van lehetőség. Kirándulóhajókon, ill. egyéb, légkondicionálóval ellátott, járműveken utazók körében legionellosis kialakulására lehet számítani.

Láz és pulmonalis manifesztáció 2. Az elsősorban melegebb klímájú országokban előforduló pathogének közül számos kórokozó produkál légúti tüneteket. A vírusok közül kiemelendőek a haemorrhagiás lázakat okozó vírusok, valamint bizonyos helminthek (strongyloides, ascaris, schistosomiasis, paragonimus) és protozoonok (entamoeba, trypanosoma, leishmania), melyek légúti tüneteket, vagy a rtg. vizsgálaton észlelhető pulmonalis infiltrációt okoznak. Tuberculosis lehetőségére is gondolni kell, de ennek tünetei nem jelentkeznek a visszatérést követően rövid időn belül.

Láz és neurológiai tünetek Lázzal, zavartsággal, meningeális tünetekkel, esetleg convulsiókkal jelentkező beteg esetén, különösen, ha a szubszaharai térségben tett látogatást, elsősorban meningococcus meningitis lehetőségére kell gondolni. Asepticus meningitist elsősorban vírusok okoznak, de a typhus abdominalis, leptospirosis, vagy különböző rickettsiosisok lehetőségét is fel kell vetni. Encephalitist különböző arbovírusok okozhatnak, mint pl. a Japan B encephalitis. Malária cerebrális formájának a lehetőségére is gondolni kell.

Primary chancre

Typical chancre of a patient infected with Trypanosoma brucei rhodesiense

Comatose terminal stage patient with sleeping sickness

AZ EXPOZÍCIÓ JELLEGE Állatkontaktus Mezítláb járkálás BETEGSÉG Anthrax, kullancs-eschar, tularaemia, Q-láz, brucellosis Cutan larva migrans, ancylostomiasis, strongyloidiasis, tungiasis Természetes vizekkel való kontaktus Cercaria dematitis, Mycobacterium marinum, Sós vízben (tengerben) fürdés Tengeri élőlények, corallok, medúzák hatásai, csípése Ruhaszárítás földön (füvön) Myiasis Bőrtrauma Ecthyma, sporotrichosis, M. marinum, trópusi fekély, maduramycosis, chromomycosis, Buruli fekély, pyoderma gangrenosa Rovarcsípések: Sandfly Blackfly Tsetse légy Deer fly Egyéb rovarok Pillangófajták Nem megfelelően hőkezelt ételek fogyasztása Személyes kontaktus Antibiotikumok hatása Növényekkel való kontaktus Magas fűben történő járkálás Leishmaniasis Onchocerciasis Trypanosomiasis Loa loa Hólyagos dermatitis Lepke-dermatitis Gnathostomiasis Tuberkulózis, lepra, diphtheria, yaws, syphilis Photodermatitis Photodermatitis, növények által kiváltott dermatitis Lárvák, kullancsok, kígyók csípése

Ebola vírus

Oedema és conjunctivtis (bevérzés) lassa-lázban

A szájpadon kialakuló hólyagok lassalázban

Ebola vírus betegségek

Marburg vírus által okozott megbetegedés

STD: Primer syphilis.

Syphilises fekély ajkon és ujjon

Másodlagos syphilis

Másodlagos bőrsyphilis necrosissal

Plantaris hyperkeratosis (T. pertenue)

Másodlagos framboesiform yaws (T. pertenue), késői forma (gangosa)

Késői endemiás syphilis

Verruga peruana

Filariasis

Extrém hydrochele W. bancrofti infekció következtében.

Lymphaticus filariasis.

Dracuncula mediensis infekció

Ancylostoma duodenale következtében kialakult generalizált oedema

Cutan larva migrans egy gyermek talpában (Karib szigetek).

Tuberculoid lepra a beteg bal karján.

A n. auricularis duzzanata leprában

Borderline lepromatosus leprában kialakult talpi fekély.

Borderline-tuberculoid lepra

Mid-borderline lepra

Lepromatosus lepra

Lepromatosus leprában szenvedő beteg kezén kialakult destructiv elváltozások.