PHARE PROGRAMME FOR CROSS-BORDER DEVELOPMENTS

Héthatáron PHARE PROGRAM A HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEKÉRT Na sedam državnih granica PHARE PROGRAM ZA POGRANIČNI RAZVOJ Seven Borders PHARE PROGRAMME FOR CROSS-BORDER DEVELOPMENTS Magyarország-Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Fondovi za Pokusne male projekte 2003 između Madarske-Hrvatske Hungary-Croatia Pilot Small Project Fund 2003 2003/004-347-05-02-03

Készült az Európai Unió támogatásával Izrađen je sa potporom Europske Unije Published with the support of the European Union Magyarország Mađarska Hungary Međimurska Zala Somogy Baranya Horvátország Hrvatska Croatia Koprivničkokriževačka Virovitičkopodravska Osiječkobaranjska

Bevezető Az 1990-es évektől az Európai Unió mind nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására mind az uniós külső határon belül, mind az EU-tagországok határ menti térségeiben. A határ menti térségek, települések gyakran érzik annak hátrányát, ha a terület távol fekszik az ország központjától, nincs megfelelő közlekedés és infrastruktúra vagy akkor, ha a határ nehezen átjárható és szegényesek a kétoldalú kapcsolatok. A belső európai határrégiók fejlesztését célzó INTERREG program mintájára 1995-ben, Ausztria csatlakozásakor indult el a Phare CBC (cross-border cooperation) program Magyarországon. Kezdetben a magyar osztrák határtérségben alakultak ki a közös fejlesztések tárgyi, személyi és pénzügyi feltételei, majd a határ menti programokba bekapcsolódtak a román, szlovák, szlovén határrégiók, végül a magyar horvát, magyar ukrán és a magyar szerb határszakaszok is. Az első európai uniós támogatási program a horvát magyar határszakaszon a Phare határon átnyúló együttműködésnek az ország teljes határszakaszára való kiterjesztésével kezdődhetett meg 2002-ben. Az indulás évében az ún. kísérleti kisprojekt alapban 14 projekt, majd a 2003. évi programban újabb 17 fejlesztés támogatására nyílt lehetőség. A teljesség igénye nélkül néhány példaértékű projekt a programból: a határon átnyúló együttműködések szélesítése érdekében új projektötleteket fejlesztettek; a hagyományok megőrzésére nevelve iskolás gyerekek bevonásával gyűjtötték össze és elevenítették fel a helyi népszokásokat; a határtérség környezeti terhelését csökkentheti a majdani biomassza-fűtőmű, a beruházás első lépéseként elkészült a kármentesítési tanulmány. A Phare Magyarország Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 eredményeként összegezhető, hogy erősítette az együttgondolkodást és cselekvést, amely elősegíti az Európai Unió régióihoz való felzárkózást a határ mindkét oldalán. A program befejezésekor megállapítható, hogy hosszú távon működőképes válaszokat lehetett találni az idő közben tagországgá vált Magyarország és a csatlakozásra váró Horvátország között olyan helyi kezdeményezések megvalósítására, amelyek a gazdasági fejlődés és versenyképesség alapjául szolgálnak. A Phare-korszak végéhez közeledve egy-egy program lezárása egyben olyan ünnepi pillanat, amelyet megragadva köszönetet mondok az együttműködésért és az eredményekért a kísérleti kisprojekt alap projektjeiben részt vevőknek, a közreműködő szervezeteknek és szakembereknek. Kiadványunk egyúttal példákkal is szolgálhat új és új határokon átnyúló fejlesztésekhez és együttműködésekhez. Galovicz Mihály programengedélyező ügyvezető 1

Uvod Od 1990-ih godina Europska unija obraća sve veću pozornost na podupiranje pogranične suradnje, podjednako unutar zemalja članica Europske unije kao i na teritorijima duž njihovih granica. Teritoriji i naselja duž granica često osjećaju da su u nepovoljnom položaju, ako je navedeni teritorij udaljen od središnjeg dijela zemlje, bez odgovarajućih prometnih sredstava i infrastrukture, ili u slučaju kompliciranih prijelaza granica i slabih međusobnih veza. Po ugledu na INTERREG austrijski program razvitka graničnih teritorija iz 1995., prilikom priključivanja Austrije pokrenut je Phare CBC (cross-border cooperation) pogranični program u Mađarskoj. U početku su stvoreni predmetni, financijski i osobni uvjeti za zajednički razvojni progam na austrijsko-magarskom graničnom području, nakon čega su se u pogranične programe uključila granična područja Rumunjske, Slovačke i Slovenije, i na koncu, granična područja između Mađarske i Hrvatske, Mađarske i Ukrajne, i Mađarske i Srbije. Europska unija je na hrvatsko-mađarskom graničnom području za prvi Phare program pograničnog podupiranja odlučila da se suradnja može proširiti duž cijele granice u 2002. U početnoj godini pokrenuto je 14 takozvanih malih pokusnih projekta, dok je tijekom 2003. omogućeno podupiranje pokretanja novih 17 projekta. Bez namjere za posve točnim nabrajanjem, samo nekoliko primjernih projekta iz programa: U cilju proširivanja međusobne pogranične suradnje, donijeti su novi prijedlozi za projekte; Oživljeni su narodni običaji uključivanjem djece školskog uzrasta; opterećenost okoliša pograničnog područja smanjiće izgradnja buduće toplane na bio-masu, za prvi korak ulaganja izrađene su studije očuvanja okoliša. Možemo reći, da je Zaklada Malog Pokusnog Projekta Phare Mađarska-Hrvatska u 2003. godini postigla jačanje zajedničkog mnijenja i aktivnosti, koje pomažu učlanjenje u Europsku uniju s obje strane granice. Na koncu ovog programa, može se zaključiti, da se mogu naći dugoročna, korisna rješenja podjednako za Mađarsku, koja je u međuvremenu postala član Europske unije, kao i za Hrvatsku, koja čeka na primanje u članstvo. To se odnosi na ostvarivanje domaćih projekata koji daju osnov gospodarstvenom razvoju i konkuretnosti. Približavajući se koncu Phare razdoblja, pojedinačno okončavanje programa su svečani trenutci, koje koristim da zahvalim svim sudionicima, stručnjacima i organizacijama u pokusnim malim projektima za suradnju i za ostvarene rezultate. Naše izdanje može ujedno poslužiti za primjer daljem pograničnom razvitku i međusobnoj suradnji. Mihály Galovicz PAO 2

Introduction Since the 1990 s the European Union has paid greater attention to supporting cross-border cooperation both within the external Union border and the borderland region of the European Union Member States. Borderland regions are often disadvantaged, especially so if they are located far from the central areas of the country, there are no appropriate traffic services and infrastructure or if the border is not easily permeable and cross-border cooperation is lacking. In the spirit of the INTERREG programme, aiming at the development of the internal European borderland regions the Phare CBC (cross-border cooperation) programme was started in Hungary in 1995, at the time Austria accessed the European Union. Initially the physical, personal and financial conditions for joint development schemes were formed in the Hungarian-Austrian borderland region, then the Romanian, Slovakian, Slovenian borderland regions also joined up and finally the Hungarian-Croatian, Hungarian-Ukrainian and Hungarian-Serbian borderlands were also included. The first European Union funding scheme of the Croatian-Hungarian borderland could be started in 2002 by the extension of the Phare Cross-border Cooperation programme for all borders of Hungary. In the year of the beginnings, the so called Pilot Small Project Fund was included 14 projects and in the 2003 programme a further 17 projects could be implemented. Some exemplary projects from the program without the full list: They developed new project ideas to broaden the cross-border cooperations; they collected and evoked the local customs involving school kids, to preserve traditions; the future biomass utilising power plant should reduce the environmental impact of the border area and the redemption survey is completed, as the first step of the investment. As a result of Phare Hungary-Croatia Pilot Small Project Fund 2003 it can be summarised that it has facilitated mutual thinking and action, thus helping the close-up to the European Union on both sides of the border. At the time of closing the programme it can be stated that functional and sustainable long term answers could be found to implement such local initiatives between Hungary, becoming a Member State in the meantime and Croatia, waiting for accession which may serve as the foundations for economic development and competitiveness. Approaching to the end of the Phare-era, the closing of a programme is such a festive occasion which I would like to use to express my gratitude to all the participants, contributing organisations and professionals, experts of the small project fund for their cooperation and the achievement. Our publication may also offer examples to further cross-border developments and cooperations. Mihály Galovicz Programme Authorising Officer 3

Phare Magyarország Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Az 1995 2003. évi Phare CBC programok összesen 135 millió euró támogatási kerettel segítették elő a határon átnyúló kapcsolatok fejlődését és a határ menti térségek felzárkózását. E programok jellemzően néhány nagy értékű projektből és a kisebb léptékű fejlesztéseket ösztönző támogatási formákból ún. kisprojekt alapból épültek fel, majd 2002-től vezették be a pályázati rendszerben működő, nagyobb fejlesztéseket befogadó támogatási alapokat. A határon átnyúló hatás és a határ menti együttműködés minden esetben alapkövetelmény volt. A támogatásokon belül speciális szerepet kapott a kisprojekt alap, amely az egyszerűsített pályáztatás révén a környezetés természetvédelem, a turizmus, a humán erőforrások fejlesztése, kulturális kapcsolatok erősítése, a gazdaságfejlesztés, valamint a regionális tervezés és fejlesztés területén hozott kistérségi eredményeket a határtérségekben. A kisprojekt alap célja volt, hogy erősítse a közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgáló, a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. Határszakaszonként évenként azonos támogatási keretet határoztak meg 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben, melyre általában 5 ezer és 50 ezer euró közötti összegért, mint vissza nem térítendő támogatásért lehetett projektekkel pályázni. A támogatási összeg és az egy-másfél éves megvalósítási idő, mint feltételek nagymértékben behatárolták a projektek körét: elsősorban szolgáltatásokra, képzések, konferenciák, kulturális események szervezésére, eszközbeszerzésekre adott lehetőséget. Jellemző volt az is, hogy egy-egy nagyobb, a határ menti területek fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú nagyberuházás előkészítése történt meg a kisprojektek keretében tervek, előkészítő tanulmányok elkészíttetése révén. A 2003. évi Phare Magyarország-Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alapot (KKPA) a határ menti gazdasági kapcsolatok erősítése, az együttműködési lehetőségek feltárása és új együttműködési javaslatok kidolgozása jellemezte. A kísérleti kisprojekt alap fő eredményei voltak: A kihasználatlan gazdasági lehetőségek feltárása a régió ipari, mezőgazdasági tevékenységében. A térségben élő vállalkozók marketing- és pénzügyi ismereteinek bővítése, a vállalkozások közötti kapcsolatteremtés ösztönzése, információs rendszerek alkalmazása. A turisztikai szolgáltatások információs háttérének fejlesztése. A Dráva környezetének hidrológiai vízminőségi és ökológiai monitoringjának fejlesztése. A civil szervezetek fejlesztése, a kulturális és nemzetiségi kapcsolatok ápolása, iskolák közötti együttműködés, a határ két oldalán élők kulturális azonosságtudatának és identitásának erősítése. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkózásának és integrációjának elősegítése. A 17 támogatott projekt együtt és külön-külön is bizonyítja, hogy a helyi kezdeményezéseknek óriási szerepük van egyegy régió fejlődésében, az ott élő emberek életkörülményeinek és munkalehetőségeinek javításában. A horvát magyar programokban kiemelt szempont volt, hogy a már-már kihalóban levő hagyományok, szokások a határ két oldalán élő közösségi együttműködési formák megerősödjenek. A KKPA hozzásegít azon európai célkitűzés eléréséhez, amely a jelenlegi és a jövőbeni tagországok polgárai számára elindítja a felzárkózási folyamatot, ismereteket, lehetőségeket, tudásbázist biztosít a jobb életminőséghez. 4

Zaklada za pokusni mađarskohrvatski Phare program malih projekata u 2003 Phare CBC pogranični programi su u razdoblju između 1995 i 2003. doprinijeli razvitku pograničnih veza pomaganju priključivanja pograničnih teritorija s podupiranjem u iznosu od ukupno 135 milijuna eura. Ove programe karakterizira nekoliko projekata veće vrijednosti, i nekoliko manjih potpornih projekata za razvoj, financiranih iz programa zaklade za takozvane pokusne male projekte. Nakon toga, od 2002. su uvedene veće zaklade kroz sustav natječaja za veće razvojne projekte. Pogranični utjecaj i pogranična suradnja su u svim slučajevima bili osnovni zahtjevi za ove projekte. U okviru ovog ppodupiranja vrlo bitnu ulogu je dobila zaklada malih projekata, koji su zahvaljujući pojednostavljenim natječajima postigli značajne rezultate na područjima zaštite okoliša i prirode, turizma, razvoju ljudskih resursa, jačanje kulturnih veza, razvoju gospodarstva, kao i rezultati postignuiti kod regionalnog planiranja pograničnih područja. Osnovni cilj malog projekta je bio jačanje podupiranja društvenih i mjesnih djelatnosti, jačajući jedinstvo pograničnog stanovništva. Za svaku graničnu oblast smo odredili podjednaki godišnji iznos podupiranja između 200 tisuća i 1 milijun eura, gdje se kroz natječaj mogao dobiti nepovratni iznos za projekte od 5 tisuća i 50 tisuća eura. Iznos podupiranja kroz vrijeme ostvarivanja od godine do godine i pol, su uvjeti koji su uveliko odredili vrstu projekata: to su uglavnom usluge, izobrazba, savjetovanja, organiziranje kulturnih događaja, nabavka sredstava. U pojedinim većim projektima razvoja pograničnih projekata ulaganja od ključne važnosti su organizirani manji projekti priprema i izrade odgovarajućih studija. Zaklada za pokusni mađarsko-hrvatski Phare program malih projekata u 2003. (KKPA) je služila za jačanje gospodarstvenih veza pograničnih teritorija, otkrivanje mogućnosti suradnje i izrada novih prijedloga dalje međusobne suradnje. Najbitniji ostvareni rezultati pokusnih malih projekata su bili slijedeći: Pronalaženje neiskoruištenih gospodarstvenih mogućnosti u regionalnim industriskim i poljoprivrednim djelatnostima. Proširivanje spoznaja o poslovnim i financijskim mogućnostima područja za mjesne poduzetnike, poticanje stvaranja poslovnih veza između poduzetništva, uporaba informativnih sustava. Razvoj informacijske pozadine turističkih usluga. Razvoj provjere hidrološkog okoliša Drave uz ekološki nadzor i provjeru kvalitete vode. Razvoj građanskih organizacija, produbljivanje kulturnih i narodnosnih veza, suradnja škola, jačanje kulturnog identiteta susjednih naroda na pograničnim teritotijima. Pomaganje priključivanja i integriranja skupina koje su u nepovoljnom položaju. 17 podupiranih projekata podjednako i pojedinačno i zajedno dokazuju da domaća inicijativa je od presudnog značaja u razvoju pojedinih regija, u poboljšanju uvjeta života ljudi koji žive u ovim krajevima. U hrvatsko-mađarskim programima je od izuzetnog značaja bilo oživljavanje tradicija koje polako padaju u zaborav, u oživljavanju i jačanju običaja i kulture sredine koja živi u ovim pograničnim krajevima. Zaklada za pokusni mađarsko-hrvatski Phare program malih projekata (KKPA) pomaže ostvarivanje onih europskih ciljeva koji pomažu prihvatanje građana sadašnjih i budućih članica, proširuje njihove spoznaje i izobrazbu u cilju postizanja bolje kvalitete življenja. 5

Phare Hungary-Croatia Pilot Small Project Fund 2003 During the period of 1995-2003 Phare CBC programmes facilitated the development of partnerships and the economic accession of border regions with a grant scheme of 135 million Euro. On the one hand, these programmes included several, high-budgeted projects and, on the other hand, small-scale grant schemes, the so-called Small Project Fund. Project fund operated in a tendering system have been introduced from 2002 on which was designed for major development schemes. Cross-border impact and cross-border cooperation was a basic requirement in the cases of both high-budgeted and small-scale projects. Small project fund was assigned a special part in the funding scheme area through a simplified tendering and application procedure which brought achievements and results in the small region of the borderland in the fields of environmental protection, nature conservation, tourism, development of human resources, strengthening of cultural ties, economic development and regional planning and development. The aim of small project fund was to strengthen the cross-border integration process between the people living in the borderland region serving the purpose of supporting the community and local development activities. For each borderland identical funding limits were yearly determined in an amount of EUR 200 thousand and 1 million, which could be usually applied for between 5 thousand and 50 thousand euros as non-reimbursable funding for project. The funding amount and the one - one and a half year long period for project implementation as funding criteria restricted the scope of eligible project to a great extent and allowed primarily the proposals and applications concerning the organisation of services, trainings, conferences, and cultural events plus procurement of equipment. It was very typical for the programme that every now and then the framework of the small project fund was used for making the plans and preparatory, preliminary studies for large investment projects of key importance from the perspective of development in the borderland area. The Phare Hungary-Croatia Pilot Small Project Fund 2003 (KKPA) was characterised by the strengthening of economic relations, exploration of cooperation possibilities and the development of new cooperation proposals. The key results of the pilot small project fund were as follows: Exploration of the unexploited economic possibilities in the industrial and agricultural operations of the region. Extension of the marketing and financial skills of the businesses operating in the area, encouraging the establishment of relationships and communication between the enterprises and the application of information systems. Development of the information technology background of tourist services. Development of the hydrological, water quality and ecological monitoring system of the riparian areas along the river Dráva. Development of non-governmental organisations, caring for the cultural and ethnic minority relations, cooperation between schools, strengthening the common identity awareness of those living on both sides of the border. Encouragement decreasing gaps and integration of disadvantaged groups. The 17 projects which were funded to prove the evidence both one by one and together as well that local initiatives have a paramount importance in the development of a region and the improvement of the living conditions and employment outlook of the people living there. In the Croatian-Hungarian programme strengthening the cooperative community practices and slowly dying off traditions and customs were of the first priority. The Pilot Small Project Fund assist in the achievement of the European objective which initiates the closing up process for the citizens of the current and future Member States by ensuring information, knowledge base for a better quality of life. 6

Gazdaságfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása Baranya megyében és az Eszék-Baranyai Zsupánságban Kedvezményezett: Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Támogatás összege: 42 200 euró A projekt célja A horvát magyar határ menti gazdasági kapcsola tok erősítése, a kihasználatlan együttműködési lehe tő ségek feltárása és új együttműködési javaslatok kidolgozása. Ennek keretén belül pedig a térség munkaerőpiaci lehetőségeinek, az ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási szektor kihasználatlan kapacitásainak, az érintett települések vállalkozási tevékenységre alkalmas, hasznosítás nélküli ingatlanjainak feltárása, illetőleg a térség gazdasági, önkormányzati szereplői között olyan személyes kapcsolatok kialakítása, amelyek keretet biztosítanak a jövőbeni együttműködésekhez, közös gazdaságfejlesztési projektekhez. A projekt tartalma A Baranya Megyei Önkormányzat az elsőként kidolgozásra és a nyitó konferencián bemutatásra került kérdőív széles körű szétküldésével, illetve a beérkezett válaszok alapján felmérte a térség humánerőforrás-állományát, annak szakképzettségét, a gazdasági szereplők aktivitásának irányait, feltárta szabad kapacitásaikat, valamint együttműködési, kooperációs igényeiket. A projekt tulajdonképpeni magját a kérdőíves adatgyűjtés mellett az a négy műhelymunka jelentette, amelyeken a célcsoport képviselői tevékeny részvételével beazonosították azon kezdeményezéseket, elképzeléseket és projekttervezeteket, amelyek a rendelkezésre álló európai uniós források igénybevételével képesek hozzájárulni a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, illetve a gazdaság szereplői határon átnyúló orientációjának erősítéséhez. Mindemellett kidolgozásra kerültek azok a magyar horvát angol nyelvű befektetői kiadványok is nyomtatott és elektronikus formában, amelyek befektetői szempontból mutatják be a térséget és a már meglévő gazdasági együttműködési formákat, és tartalmazzák magukat a kimunkált projekttervezeteket is. A projekt eredményei A kérdőíves felmérés segítségével, annak kiértékelése során összeállított adatbázis elektronikus formában, a világhálón keresztül érhető el a célcsoport és az érdeklődő befektetők, továbbá a széles nyilvánosság számára. Az adatbázis számos információt tartalmaz a térségben vállalkozási célra alkalmas, de kihasználatlan objektumokról, a rendelkezésre álló emberi erőforrásokról és az egyes szektorok kihasználatlan gazdasági potenciáljáról és határon átnyúló orientációs lehetőségeiről. Elkészült továbbá a térség háromnyelvű befektetői kézikönyve, amely anyag a világhálón elektronikus formában szintén hozzáférhető. Végül fontos eredmény a szakértők támogatásával kidolgozott 10 konkrét projekttervezet, amelyek a többi eredmény mellett a zárókonferencián is ismertetésre kerültek. A horvát magyar gazdasági kapcsolatok segítését szolgáló adatbázist a projekt befejezését követően a gesztor Baranya Megyei Önkormányzat további gondozásra, illetve felhasználásra átadta az érintett kamaráknak. Együttműködő partnerek Az Eszék-Baranyai Zsupánság volt a projekt horvátországi koordinátora. Az Európa Centrum Kht. (magyar) szakértőket biztosított a kérdőívek kialakításához és a projekttervezetek elkészítéséhez egyaránt. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (magyar) a horvát partnerrel és célcsoporttal való kapcsolattartásban vett részt, továbbá segédkezett a projekttervezetek kidolgozásában is. A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet (magyar) szakértőket biztosított a projekttervezetek készítése során, elsősorban a gazdasági és földrajzi egységek meghatározásához. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (magyar) gazdaságfejlesztési tanácsadást és üzleti adatbázist biztosított. 7

Mogućnosti suradnje na području razvoja gospodarstva na području županije Baranja i Osijek Baranja Korisnik: Samouprava Županije Baranja 7621 Pécs, Széchenyi trg 9. Iznos dotacije: 42,200 eura Cilj projekta Pojačavanje suradnje i obrada neiskorištenih mogućnosti na području gospodarskih odnosa hrvatsko-mađarske pogranične regije, odnosno izrada novih mogućnosti suradnje. U okviru toga potraga za mogućnostima tržišta radne snage, industrije, poljoprivrede te iskorištavanje uslužnog sektora na temelju poduzetničke djelatnosti dotičnih općina, pregled neiskorištenih nekretnina, odnosno uspostavljanje gospodarske veze među poduzetničkim sudionicima ovog prostora. Zajedno sa njima ostvarivanje novih projekata za razvoj gospodarstva. Sadržaj projekta Samouprava Županije Baranja je na temelju upitnika i skupljenih odgovora ispitala stanje humanih izvora snaga, školsku spremnost i smjernice gospodarske aktivnosti sudionika u ovom području, a isto tako su sastavili pregled slobodnih kapaciteta i potrebe za kooperaciju i suradnju. Pored poslatog upitnika bit projekta je i nazočnost četiri workshopa, gdje su zastupnici zaciljanih grupacija identificirali potrebne inicijative, zamisli i nacrte projekata, koji na temelju raspoloživih izvora Europske Unije mogu doprinjeti povećanju prihoda ovog područja i ujedno mogu ojačati ulogu poduzetnika i u preko graničnim orijentacijama. Pored svega izrađene su i publikacije o investicijama na hrvatskom, mađarskom i engleskom jeziku, koji u pogledu investitora predstavljaju ovu regiju sa već postojećim oblicima gospodarske suradnje, a isto tako sadrže i već izrađene nacrte projekata. Rezultati projekta Uz pomoć upitnika sastavljena je baza podataka u elektronskom obliku koji je dostupan i preko interneta za sve zainteresirane investitore, a i za široku javnost. Baza podataka sadrži mnogobrojne podatke o objektima koji su podobni za poduzetništva, a koji momentalno stoje neiskorišteno, o mogućnostima radne snage kao i o neiskorištenim gospodarskim potencijalima pojedinioh sektora te o preko graničnim mogućnostima i orijentacijama. Ujedno je sastavljen i priručnik za investitore na tri jezika, što je dostupno i na internetu za široku publiku. Na kraju jedan od važnih rezultata je i 10 izrađenih nacrta pojedinih projekata, koji su prezentirani na završnoj konferenciji. Baza podataka, koja potpomaže hrvatsko-mađarske gospodarske odnose je predata nakon uporabe dotičnim gospodarskim komorama na daljnju obradu i korištenje. Partneri suradnici Hrvatski kordinator projekta Županija Osijek-Baranja. Nonprofitna udruga Europa Centrum (mađarska strana) stručnjaci za sastavljanje upitnika, priprema nacrta projekata. Agencija za Regionalni Razvoj Južnog Zadunavlja (mađarska strana) sudjelovanje u hrvatsko-mađarskim kontaktima, izradad nacrta projekata. Geografski Institut Sveučilišta Znanosti u Pečuhu (mađarska strana) osigurani stručnjaci za pripreme projekata, određivanje gospodarskih i zemljopisnih cjelina. Industrijska i Gospodarska Komora Pečuha i županije Baranja (mađarska strana) gospodarsko savjetovanje, osiguranje poslovne baze podataka. 8

Exploration of economic development opportunities in County Baranya and the Zupanate of Osijek-Baranya Beneficiary: Baranya County Municipality 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Grant sum: EUR 42,200 Project objectives Strengthening economic ties along the Croatian-Hungarian border, exploration of unexploited cooperation potential and opportunities and development of new cooperation proposals. Under this framework, exploration of the labour market potentials, the unexploited capacities of the industrial, agricultural and service sector in the area, identification of unused real estates in the affected communities which would be suitable for business operations, and establishing such personal relations between the business and local governmental actors within the region, which ensure the appropriate framework for future cooperation and economic development projects. Project content The Baranya County Municipality assessed the stock of human resources in the region using the widespread dissemination of and processing the responses received to the questionnaire which has been completed as the first of this kind and presented at the opening conference, including the qualification level thereof, directions of activity among the players in the economic arena, exploring available capacities and their needs for cooperation and collaboration. The effective core of the project was represented in addition to the data collection with the questionnaire as a tool by the four workshops where the initiatives, concepts and project proposals were identified with the active participation of the representatives of the target group, which are able to contribute to the revenue generation capabilities of the region and to strengthen the transboundary orientation of the players in the economic arena by taking advantage of the available funds of the European Union. In addition, investor publications in Hungarian, Croatian and English have been developed both in electronic and printed format which present the area and the already existing forms of economic cooperation from the investor perspective, containing also the elaborated project proposals themselves. Project results The database compiled with the assistance of the questionnaire survey and in the evaluation process thereof can be accessed electronically, on the worldwide web for the target group and the interested investors as well as the general public. The database contains a number of pieces of information about facilities which are available in the region but are not utilised at the moment, about available human resources and underexploited economic potentials of the individual sectors as well as transboundary orientation possibilities. Furthermore, the trilingual investors manual has also been completed for the region which material is also accessible in electronic format through the worldwide web. Finally, an important result is the 10 project proposals which have been elaborated with the involvement of experts in the field. These project proposals have been presented at the closing conference alongside with the other project results. The database set up for the purposes of encouraging Croatian-Hungarian business relations has been handed over to the respective affected chambers of commerce upon completion of the project by the project sponsor Baranya County Municipality for further custody and use, respectively. Cooperating partners The Osijek-Baranya Zupanate has been acting as the project coordinator in Croatia. International House (Európa Centrum Kht. Hungarian nonprofit company) provided experts for the work of elaborating questionnaires and preparation of project schemes alike. South-Transdanubian Regional Development Agency Kht. (Hungarian non-profit company) participated in networking and maintaining contacts with the Croatian partner and target group, furthermore the organisation was instrumental in developing the project schemes as well. The Institute of Geography at the University of Sciences in Pécs (Hungarian) provided professionals during the preparatory work of project schemes in particular for the purposes of defining economic and geographic entities. The Pécs-Baranya Chamber of Commerce and Industry (Hungarian) provided advices on economic development issues and secured a business database. 9

Magatartási zavarokkal küzdõ gyermekek foglalkoztatása Kedvezményezett: Csödei Alkotótábor Alapítvány 8999 Csöde, Erdész út 4. Támogatás összege: 47 736 euró A projekt célja Az Csödei Alkotótábor Alapítvány célja, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, integrációját elősegítse. A projekt célja magatartási zavarokkal küzdő gyermekek táboroztatása volt két turnusban az alapítvány székhelyén, a sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek fejlesztésével, közösségbe való bevonásukkal. A projekt tartalma Csöde, az alapítvány otthona egy 30 főt számláló, festői szépségű parányi falu az Őrség területén. Ez a csodálatos helyszín kitűnően alkalmas a sajátos nevelést igénylő, magatartási zavarokkal küszködő gyermekek képességeinek fejlesztésére, melyben az alkalmazott módszer alapvetően a drámapedagógia és a kézműves foglalkozások. 2005 nyarán két alkalommal 10 napos táborban vehettek részt közösen a magyarországi és horvátországi gyermekek. A gyermekek népi mesterségek fortélyait sajátították el, animációs játékokban vettek részt, a napi programokban gyógylovagoltatás, drámajátékok, színjátszás is szerepelt. Fontos szerepet töltött be a tábori programokban a sport és a kirándulási alkalmak is, hiszen a résztvevők között számos óriási mozgásigényű, hiperaktív gyermek is volt. A projekt zárásaként szakpedagógusok részvételével zajlott egy kerekasztalmegbeszélés a fiatalok integrációs, foglalkoztatási lehetőségiről és a táborok tapasztalatairól. A projekt eredményei Az alapítvány és horvát partnere két tábort szervezett, összesen 73 gyermek részvételével. A magatartászavaros gyermekeknél a szocializáció mellett különösen fontos a személyre szabott foglalkozás, egyénekkel való szoros kapcsolat. Ezt biztosította táboronként 5 magyar és 5 horvátországi szakmai kísérő a színes és változatos tábori programok során. A magatartászavaros gyermekek pozitív személyiségfejlődésén nagyot lendített a tábor, segítette a tolerancia és az empátia fejlesztését, a résztvevők integrációját, valamint a gyermekek rengeteg barátságot kötöttek határon túl élő társaikkal is. Az alkotótábor felszereltsége javult az új eszközök beszerzésével, egy játszótér építésére is sor került. A játszótér különböző relaxációs, játékterápiás technikákra ad lehetőséget, a sporteszközök segítségével tovább bővíthető az alkotótábor programkínálata. Együttműködő partner A Horvátországban Vladislayciban működő, magyar nemzetiségű Haraszti Református Keresztyén Egyházközség (horvát). Az egyházközösség aktív szerepet vállalt a projektben. A programokat az alapítvány a Horvátországi Református Keresztyén Egyház (HRKE) Ifjúsági és Gyermek Misszióval közösen szervezte meg. Az alkotótábor ötletvilága és szervezése mint tapasztalat meghatározó tényezővé vált a partnerszervezet életében, a saját programjaik gazdagítását, minőségének javítását eredményezte. 10

Programi za djecu sa poremećajima Korisnik: Mađarsko-Hrvatska zaklada logora stvoritelja u Csödu 8999 Csöde, Erdész u. 4. Iznos dotacije: 47,736 eura Cilj projekta Cilj fonda Csödei Alkotótábor Alapítvány je u prvom redu uvrštavanje djece sa poremećajima i potpomaganje njihove integracije. Cilj projekta je bila organizacija tabora za djecu sa poremećajima u dva turnusa u mjestu sjedišta fonda sa namjerom razvoja sposobnosti djece u svojstvenom krugu starateljstva te njihovo uključivanje u zajednicu. Sadržaj projekta Csöde, sjedište fonda je jedno malo selo sa svojih tridesetak stanovnika na području regije Örség. Ovaj divan okoliš je izvanredno podoban za razvoj posebnih sposobnosti djece sa poremećajima, gdje su u prvom redu bile korištene metode dramske pedagogije i upoznavanje raznih ručnih zanata. U ljeto 2005. godine su dva puta po 10 dana bili održani dječji tabori gdje su bili nazočna djeca iz Hrvatske i Mađarske. Djeca su upoznala i naučila razne zahvate iz narodnih zanata i sudjelovali su u raznim animacijskim igrama. U okviru dnevnog programa djeci su organizirali jahanje sa ciljem liječenja, dramske igre, glumačke igre i razne druge uloge. U programu je od velike važnosti bio i šport te izleti u prirodu jer je među djecom bilo i brojne djece koji su bili hiperaktivni i koji su imali veliku potrebu za gibanjem. Kao završetak projekta, u sudjelovanju stručnih pedagoga je održano zasjedanje oko okruglog stola o mogućnostima integracije djece sa poremećajima i o iskustvima dječjeg tabora. Rezultati projekta Fond i hrvatski partneri su zajednički organizirali dva tabora na kojima je sudjelovalo ukupno 73 djece. Kod djece sa poremećajima je od izuzetne važnosti da se osobno treba sa njima baviti, odnosno uska veza sa djecom pored toka socijalizacije. To su osigurali po 5 stručna staratelja iz Hrvatske i Mađraske u sklopu navedenih programa. Spomenuti tabori su u mnogome doprinjeli osobnom razvoju djece sa poremećajima, pružena im je pomoć u razvijanju empatije i tolerancije te u njihovoj integraciji. Istovremeno su se mnoga djeca i sprijateljila sa ostalom djecom. Nabavkom novih sredstava opremljenost tabora je sve bolja, čak je došlo i do izgradnje jednog igrališta za djecu. Igralište omogućuje razne aktivnosti za tehniku terapije preko igre i za razne vrste relaksacije. Novim sportskim sredstvima će se dalje moći proširiti usluga dječjih tabora. Partneri suradnici Haraszti Reformatska Crkva u Hrvatskoj u Vladislaycima (crkva mađarske manjine). Crkva je preuzela aktivnu ulogu u cijelom projektu. Programi su organizirani zajedno sa Hrvatskom Reformatskom Kršćanskom Crkvom HRKE, sa Omladinskom Misijom. Organizacija ovog projekta je postala točka u razvoju kvalitete u životu partnerstva organizacija. 11

Engagement of children with behavioural disorders Beneficiary: Csöde Creative Camp Foundation 8999 Csöde, Erdész út 4. Grant sum: EUR 47 736 Project objectives The key objective of the Creative Camp at Csöde is to facilitate integration and catch-up of children coming primarily from a disadvantaged situation. The project objective was to organise two rounds of camping for children with behavioural disorders at the seat of the foundation where capabilities of children with specific education needs can be developed and they can be involved in the community. Project content Csöde, the home to the foundation is a tiny little village in the area of Őrség with scenic beauty counting a mere 30 people as inhabitants. This wonderful setting is most suitable to develop capabilities and skills of children struggling with behavioural disorders and needing special educational care, where the method applied is basically dramatic pedagogy which is complemented with handicraft workshops. Children from Croatia and Hungary were given the opportunity in the Summer of 2005 to participate jointly in 10 days camps at two occasions. Children learnt the know-how of traditional folk crafts, participated on animation plays and the daily programme also included equestrian healing treatment, dramatic plays, acting as well. Sports and excursions also has an important role to play in the camp programmes, since a great number of hyperactive children with a need for a lot of moving were included among the participants. A roundtable discussion with the participation of professional educators formed the closing of the project, where the integration and engagement possibilities of the youth and the lessons learnt from the camp were the subjected under discussion. Project results The foundation and its Croatian partner organised two camps with the participation of a total of 73 children. For children with behavioural disorders, custom-tailored programmes are especially important and in addition to socialisation, close ties need to be built with the individuals. These needs were ensured by 5 Hungarian and 5 Croatian escorts with professional backgrounds in each of the camps during the colourful and diverse camp programmes. The personal development of the children with behavioural disorders was positively boosted by the camp, assisting them in developing tolerance and empathy, integrating the participants, including transboundary friendships closed with their pales living on the other side of the border. The outfit of the creative camp was much improved with the procurement of the new equipment, and the construction of a playing ground was also completed. The playground provides the opportunity to various relaxation and play therapy techniques, while the programme range offered by the creative camp can further be widened with the involvement of the new sports instruments. Cooperating partners The Hungarian ethnic Calvinist Christian Congregation of Haraszti, operating in Croatia in Vladislayci (Croatian). The Congregation played an active role in the project. The programmes were organised jointly by the foundation and the Youth and Children Mission of the Croatian Calvinist Christian Church (HRKE). The world of ideas and organisation of the creative camp as an experience has become a decisive factor in the life of the partner organisation, resulting in the enhancement, enrichment and higher quality of their own programmes. 12

Drávai monitoring tervezése Bélavár térségében Kedvezményezett: Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Támogatás összege: 49 430 euró A projekt célja A Dráva folyó és környezete hidrológiai, hidraulikai, vízminőségi és ökológiai paramétereinek nyomon követésére monitoring állomások tervezése, amelyek bekapcsolása a létező rendszerbe lehetővé teszi a folyó vízügyi és ökológiai állapotának folyamatos megismerését, ezzel járulva hozzá a Dráva magyar és horvát oldalán egyaránt a hatékony és koordinált természet- és környezetvédelemhez és az európai uniós normatíváknak való megfeleléshez. A projekt tartalma Elsőként egy tanulmányterv segítségével fel kellett tárni a leendő mérőállomások optimális számát, elhelyezkedését és körét (vízállás-regisztrálók, talajvízkutak, illetve vízminőségi állomások), továbbá a leendő adatátvitel optimális módjait. Mindehhez számos szakterület szakértőjének vízépítő-hidrológus, vegyész-biológus, elektromérnökinformatikus összehangolt munkájára volt szükség. A fenti dokumentumra támaszkodva engedélyezési-kivitelezési tervdokumentációt kellett készíteni négy monitoring állomásra, illetve ezek bekötésére a távmérő hálózatba és a szükséges áramellátásba. A tanulmányterv és az engedélyezésikivitelezési dokumentáció kidolgozása közben folyamatos volt a kapcsolattartás és együttműködés a magyar és a horvát fél között, továbbá a tanulmány elkészítésébe a WWF egy szakértője is bevonásra került. A projekt végrehajtása egy közös munkaértekezlettel és a felsorolt dokumentumok megvitatásával, elfogadásával zárult. A projekt eredményei Elkészült a tevékenységeket, illetőleg az engedélyezési-kiviteli terveket megalapozó tanulmányterv a komplex monitoring rendszer tekintetében, és ennek alapján kerültek kimunkálásra maguk a tervek (a Dráva folyó vízállásregisztrálására, a bélavári holtág vízjárásának mérésére, az itteni talajvízszint elemzésére és a folyó vízminőségének regisztrálására). A tervezett állomások kialakításán keresztül a folyó tudományos megalapozottsággal történő és mindenkor naprakész vizsgálata mind a magyar, mind a horvát fél részére elérhetővé válik, elősegítve az esetleges katasztrófahelyzetek esetén való gyors operatív intézkedések megtételét is. Végül az Európai Unió által a folyók, vizes élőhelyek minőségi, mennyiségi és ökológiai paramétereinek javításával, illetve a megfelelő állapot megőrzésével kapcsolatban támasztott elvárásoknak való megfelelés és a Víz Keretirányelv rendelkezéseivel és célrendszerével való összhang is biztosítható a monitoring rendszerek ilyen irányú folyamatos és határon átnyúló, közös fejlesztésével. Együttműködő partner A Horvatske Vode Vodnogospodarski odjel za vodno podrucje sliva Drave i Dunava u Osijeku, Horvátország érintett területeinek állami vízügyi szervezete a projekt tartalmának meghatározásában és a tanulmányterv készítésében (monitoring műtárgyak helyének kijelölése) egyaránt aktívan részt vett. 13

Planiranje dravskog monitoringa na području Bjelovara Cilj projeta Korisnik: Ravnateljstvo za Zaštitu okoliša i vodogospodarstvo Južnog Podunavlja 7623 Pécs, Köztársaság trg 7. Dotacija: 49,430 eura Projektiranje monitoring postaja za opažanje hidroloških, hidrauličnih, kvalitativnih i ekoloških parametara rijeke Drave i bližeg okoliša, odnosno uključivanje istog u postojeći sustav što će omogućiti kontinuirano promatranje i upoznavanje hidrološkog i ekološkog stanja rijeke. Na taj način se može značajno doprinjeti djelotvornoj zaštiti okoliša i prirode na mađarskoj i hrvatskoj strani rijeke Drave, odgovarajući normativama Europske Unije. Sadržaj projekta U prvom koraku, uz pomoć jedne projektne studije je bilo potrebno odrediti optimalan broj budućih mjernih postaja, njihovu lokaciju i krug djelovanja (registratori vodostaja, bunari podzemnih voda, postaje za kontrolu kvalitete vode), kao i optimalan način prijenosa podataka. Za to je trebalo uskladiti rad mnogih stručnjaka (vodoindustrija, hidrolog, kemičar-biolog, elektroinžinjer informatičar). Oslanjajući se na gornji dokumenat bilo je potrebno izraditi projektnu dokumentaciju za izdavanje dozvola i za izvođenje radova za četiri monitoring stanice, odnosno za njihovo uključivanje u mjerni sustav i u potrebnu električnu mrežu. Za vrijeme izrade studije i projektne dokumentacije hrvatska i mađarska strana su bili u konstantnoj vezi. Kod sastavljanja studije u zajedničkom radu je sudjelovao i jedan stručnjak WWF organizacije. Izvršavanje spomenutog projekta je okončan sa zajedničkom radnom sjednicom, sa raspravom o spomenutim dokumentima i prihvatanjem istih. Rezultati projekta Sastavljena je studija kao temelj za izradu izvedbene i projektne dokumentacije koje su potrebne za izdavanje potrebnih dozvola u pogledu kompleksnog monitoring sustava i na temelju toga su izrađeni i sami projekti (za registraciju vodostaja rijeke Drave, za mjerenje toka vode u slijepoj grani rijeke kod Bjelovara, za analizu podzemnih voda, kao i za registraciju kvalitete vode rijeke). Preko izvođenja planiranih mjernih postaja omogućuje se znanstveno ispitivanje rijeke i kvalitete vode kao za hrvatsku, tako i za mađarsku stranu, osiguravši na taj način brze operativne korake u slučaju eventualnih katastrofa. Istovremeno ovim projektom se postiže poboljšanje ekoloških parametara rijeke i okoliša, koji su određeni sa strane Europske Unije sa zajedničkim razvojem sustava. Partneri suradnici Hrvatske Vode Vodogospodarski odjel za vodno područje sliva Drave i Dunava u Osijeku pružena pomoć u određivanju sadržaja projekta te u pripremi plana studije (određivanje mjesta monitoring postaja). 14

Designing Dráva monitoring in the area of Bélavár community Beneficiary: South Transdanubian Environmental and Water Management Directorate 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Grant sum: EUR 49 430 Project objectives To design monitoring stations for the purposes to follow up the hydrological, hydraulic, water quality and ecological parameters of the river Dráva and its surroundings, the connection of which into the existing monitoring system provides the possibility to have continuous information flow from the water management and ecological status of the river thus contributing on both sides of the Croatian- Hungarian border to the efficient and coordinated efforts of nature conservation and environmental protection including full compliance with the applicable European Union directives. Project content As a first step, the optimal number of the monitoring stations to be has to be determined using a design study, their positioning and scope (water level registration devices, groundwater monitoring wells, and water quality metering stations, respectively), and the most suitable modes of future data transmission. For all these, the concerted efforts of specialist from a number of special fields such as water engineer, hydrologist, chemist, biologist, electrical engineer and information technology specialist were needed. Based on the document described above, planning and implementation licensing design documentation has to be completed in respect of four monitoring stations and their connection to the remote metering network and the necessary power supply. During the preparation of the assessment study and the planning and implementation licensing design documentation contacts were maintained and ongoing cooperation preserved between the Croatian and Hungarian party, furthermore the preparation of the study was made with the involvement of an expert from WWF. Project implementation was completed by the organisation of a joint workshop and the discussion and approval of the aforementioned documents. Project results The design study providing the firm ground for the operations and the planning and implementation licensing design documentation for the complex monitoring system has been completed, and on the basis of this study the plans have been developed (for water level registration at the river Dráva, water regime measurements at the dead channel of Bélavár, analysis of the groundwater level here and registration of the water quality of the river). Through the establishment of the proposed metering stations upto-date study of the river at any time with scientifically sound background will be feasible for both the Hungarian and the Croatian partner, thus facilitating rapid response operative measures to be taken in case of an emergency situation. Finally, with the continuous, ongoing joint transboundary development of the monitoring systems will provide the opportunity to comply with the respective European Union requirements concerning the improvement of qualitative, quantitative and ecological parameters of water courses and wetlands, preservation of the appropriate conditions and to establish harmony with the provisions and set of target objectives laid down in the Water Framework Directive. Cooperating partner Horvatske Vode Vodnogospodarski odjel za vodno podrucje sliva Drave i Dunava u Osijeku, is the cognisant governmental water management body of Croatia which participated in the definition of the project contents and preparation of the design study (identification of exact location for the monitoring structures). 15

CROST (Projektfejlesztő műhelymunka-sorozat Horvátország és a Dél-Dunántúl határ menti megyéinek helyi szereplői számára) Kedvezményezett: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Mária u. 3. Támogatás összege: 46 735 euró A projekt célja Horvátország és Magyarország határának mentén működő, területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és szakemberek együttműködésének kialakítása és megerősítése a határtérség forrásabszorpciós képességének javítása érdekében, határ menti projekttervezetek közös beazonosítása és kidolgozása segítségével. A projekt tartalma A projekt módszertani előkészítéssel kezdődött, amelynek során elkészültek a későbbi tevékenységekhez nélkülözhetetlen alapdokumentumok, a kézikönyvek, a formanyomtatványok és az útmutatók. A nyitókonferencián több mint 60 résztvevővel bemutatásra került a projekt menete, az Interreg Szomszédsági Programok jelenlegi és tervezett szerkezete, a Dél-Dunántúl fejlesztési stratégiájának fő elemei, illetve a hallgatóság betekintést kapott a Horvátországban elérhető uniós forrásokba és a csatlakozási folyamatba is. A tevékenységek gerincét adó műhelymunkák két körben kerültek megrendezésre, amely 3-3 munkacsoportot jelentett, csoportonként kétnapi foglalkozással. A találkozókon a települések és a kistérségek képviselőin kívül részt vettek a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok, továbbá egyes dekoncentrált szervek képviselői is. Az első műhelynapon az elméleti háttér ismertetése, a Strukturális Alapok támogatási követelményrendszerének, a programmenedzsment és a logikai keretmátrix módszertanának bemutatása, majd a konkrét projektötletek azonosítása, résztvevők általi bemutatása és néhány 16 projektötlet logikai keretmátrixának körvonalazása történt meg. A második műhelynapok e projektek fő elemeinek bemutatását, a résztvevők által kidolgozott projektek finomítását tették lehetővé. Ennek során az ügynökség szakértői is kifejtették véleményüket, illetőleg közölték jobbító szándékú javaslataikat, ötleteiket az elhangzottak kapcsán. Minden munkacsoport kapcsán sor került a legjobb projektötletek utógondozására, konkrét kidolgozási segítségnyújtásra is. Az előzetes helyzetfelmérést és a műhelymunkák tapasztalatait foglalja össze a projekt befejezéseként elkészített zárótanulmány. A projekt eredményei A nyitókonferencián majdnem 70 résztvevő jelent meg, az egyes műhelymunka alkalmakon pedig átlagosan 20 30 fő vett részt. A workshop-sorozat eredményeként a zárótanulmányban 22 projektjavaslat kerül bemutatásra, amelyek közül a projektgazdák számosat be is nyújtottak a Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program időközben lezajlott második pályázati felhívására. A határrégió helyzetét részletesen bemutató és a projekttervezetek rövid összefoglalását is tartalmazó zárótanulmányt a workshopok résztvevői is megkapták, illetve az anyag megtalálható a kedvezményezett honlapján, magyar és horvát nyelven egyaránt. Együttműködő partnerek Az Eszék Baranya, Verőce Drávamente, Kapronca Kőrös Megyei Önkormányzatoknak meghatározó szerepük volt a képzési tematikai irányainak meghatározásában, a horvát oldali célcsoport kijelölésében, emellett pedig szakértőket és egyúttal helyszíneket is biztosítottak a műhelymunkák számára. A Baranya Megyei és a Somogy Megyei Önkormányzat résztvevőkkel képviseltették magukat a műhelymunka alkalmakon, észrevételeket tettek a projekt tervezése és végrehajtása során. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Európa Centrum Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht. szakértői munkával segítette a projektet. A Pécsi Tudományegyetem a képzéshez módszertani segítséget és szakértőket biztosított. Az MTA Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetének egy munkatársa pedig a műhelymunka-sorozat tematikájának és a zárótanulmány elkészítésében vett részt. A Pécsi Horvát Önkormányzat szintén részt vett a tematika kidolgozásában, továbbá szakértőt delegált a műhelymunkákra. A projektpartnerek másik csoportját a célterületet képező kistérségi önkormányzati társulások és a két megyei jogú város alkotta: a Drávamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, a Csurgó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulása, a Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás, a Rinyamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, a Pécs és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, az Ormánsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, a Siklósvidék Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Mecsekalja Térség Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, valamint Pécs és Kaposvár. A partnerek szerepe a workshopokon való részvétel, projektjavaslatok felvetése, valamint a műhelymunkák számára helyszín biztosítása.

CROST (Serija radova za razvoj projekata za lokalne sudionike pograničnih županija Hrvtaske i Južnog Zadunavlja) U korist: Non-profitno društvo za regionalni razvoj Južnog Podunavlja 7621 Pecs, Mária u. 3. Dotacija: 46,735 eura Cilj projekta Uspostavljanje i pojačanje suradnje stručnjaka i organizacija koje se bave sa prostornim razvojem na pograničnom prostoru Hrvatske i Mađarske u interesu poboljšanja mogućnosti izvornih absorpcija u pograničnoj regiji, uz pomoć zajedničke identifikacije i izrade pograničnih projektnih nacrta. Sadržaj projekta Projekat je započet metodičnom pripremom i na osnovu toga su sastavljeni temeljni dokumenti, priručnici, formulari i uputstva koji su potrebni za kasnije obavljanje djelatnosti. Prilikom konferencije otvaranja sa više od 60 sudionika je prezentiran kompletan tok projekta, konstrukcija momentalnih i planiranih Interreg Susjedskih Programa, glavni elementi razvojne strategije Južnog Zadunavlja, ujedno su nazočni imali prilike dobiti uvid i u izvore europske unije ponuđene Hrvatskoj, kao i u proces priključivanja Hrvatske Europskoj Uniji. Takozvani radionički radovi su se odvijali u dva kruga, što predstavlja po 3-3 radne skupine, svaka radna skupina po dva radna dana. Na susretu su, pored zastupnika općina i manjih regija, bili nazočni i zastupnici županisjkih samouprava i gradova županisjkog prava, kao i zastupnici pojedinih dekoncentriranih organizacija. Sadržaj prvog radnog dana je bilo prezentiranje i razmatranje principielne pozadine projekta, sustav potreba dotacija kod Strukturalnih Fondova, programski menadžment i logički okvirni matrix, identifikacija konkretnih ideja projekta. Drugim radnim danom je došlo do prezentacije i upoznavanja glavnih elemenata navedenih projekata, odnosno obrada izrađenih projekata sa strane sudionika, razmjena prijedloga, ideja na temelju navedenih programa. Kod svake radne grupe je došlo do dalje obrade najboljih projektnih ideja te do pružanja konkretne pomoći za detaljnu izradu ideja. Završna studija sadrži preliminarno ispitivanje situacije te iskustva zajedničkog rada radnih grupa. Rezultati projekta Na konferenciji otvaranja je bilo nazočno skoro 70 sudionika, a na pojedinim radioničkim susretima je bilo po 20-30 osoba u radnim skupinama. Kao rezultat serije worshop-a u završnoj studiji je predstavljeno 22 projektna prijedloga, od kojih su vlasnici projekta mnogobrojne predali na u međuvremenu obavljeni drugi natječajni poziv pod nazivom Susjedski Program Szlovenije- Mađarske-Hrvatske. Završne studije, koje sadrže kratak sažetak projektnih nacrta te prezentaciju kompletnog stanja pogranične regije, su dobili svi sudionici, a isto tako spomenuti materijal se može pronaći i na web stranici korisnika, na hrvatskom i na mađarskom jeziku. Partneri suradnici Samouprave Županija Osijek - Baranja, Virovitica-Podravina, Koprivnica Körös su imali određujuću ulogu u izradi tema za obuku, kao i u određivanju naciljane grupacije sa hrvatske strane te su osigurali stručnjake i lokacije za održavanje susreta radnih skupina. Samouprave županija Baranja i Somogy su poslali svoje zastupnike u rad radnih skupina, dali su svoje primjedbe i prijedloge u pogledu planiranja i realizacije projekata. Trgovačka i gospodarska Komora Pečuh - Baranja i Europa Centrum nonprofitna organizacija za obuku i informiranje su sa svojim stručnjacima potpomogli projekat. Sveučilište Znanosti iz Pečuha je osigurao stručnjake i metodiku za obuku. Jedan suradnik regionalne institucije Mađarske Znanstvene Akademije iz Središta Znanstvenih Istrađivanja je sudjelovao u pripremi tematike rada radnih skupina kao i u pripremi završne studije. Pečujska Hrvatska Samouprava je isto sudjelovalau izardi tematike, a isto tako su delegirali i jednog svog zastupnika u radnu skupinu. Slijedeću grupu projektnih partnera čine grupacije i organizacije samouprava naselja, općina i dva grada župansikog prava naciljanog područja: Samoupravno Društvo za Prostorni Razvoj Podravine, Samoupravno Društvo za Prostorni Razvoj područja Csurgo, Samoupravna Udruge Mohača, Sigetvara, regije Južni Želic, područje rijeke Rinya, Pečuh i okoline, područje Ormanšag, Šikloš te podnožja Mečeka, odnosno gradovi Pečuh i Kaposvar. Uloga navedenih i drugih partnera je bila sudjelovanje u radnim skupinama, u workshopovima, u nalaganju prijedloga za projekte, kao i u osguravanju lokacija za održavanje radioničkih radova radnih skupina. 17

CROST (A series of project development workshops for the local players in the borderland counties in Croatia and South Transdanubia) Beneficiary: South Transdanubian Regional Development Agency Kht. 7621 Pécs, Mária u. 3. Grant sum: EUR 46 735 Project objectives Establishment and strengthening of cooperation for organisations and professionals active in the field of regional development in the borderland counties of both Croatia and Hungary in order to improve resource absorption capabilities of the frontier with the help of joint identification and elaboration of transboundary project proposals. Project content The project started with a methodological preparation during which activity the fundamental documents, manuals, printed forms and information materials indispen sable for later operations were completed. At the opening conference, more than 60 participants were involved in the presentation of the project schedule, current and future structure of the Interreg Neighbourhood Programmes, the key elements of the development strategy in South Transdanubia, and participants also were given an insight into the funding resources of the European Union available in Croatia and into the accession procedure as well. Workshops providing the backbone of the activities were organised in two rounds, which included three work teams each with a two days workshop for each of the teams. In addition to the representatives of the communities and small regions, representatives from county level municipalities, cities with a rank of a county and certain deconcentrated organisations also participated at these meetings. The first day of the workshops dealt with the presentation of the theoretical background, introduction of the set of criteria for Structural Funds, methodology of the programme management and the logistical framework matrix, than with the identification of actual project ideas, their presentation by the workshop participants, and with outlining the logistical framework matrix of a number of such project ideas. On the second day of the workshop the presentation of the key elements of these projects and the fine tuning of the projects developed by the participants were made possible in the course of the discussion the experts from the Agency also aired their opinion and presented their positive recommendations or ideas in respect of the discussion topics. Each of the working teams selected the best project ideas for follow up and provide actual assistance in developing work. The final study prepared as the closing of the project summarises the conclusions of preliminary fact finding and the workshop experiences. Project results At the opening conference, almost 70 participants attended and the individual workshop occasions featured an average number of 20 to 30 participants. As a result of the series of workshops, 22 project proposals are presented in the final study, and programme hosts submitted a number of those to the second round of call for tenders of the Slovenia-Croatia-Hungary Neighbourhood Programme which was organised in the meantime. The final study presenting the situation in the borderland in details and containing a short summary on the project proposals was distributed among the workshop participants as well and the material can be accessed at the homepage of the beneficiary both in Hungarian and Croatian. Cooperating partners County Municipalities of Osijek-Baranya, Verőce-Drávamente, Kapronca-Kőrös had a decisive role to play in the determination of the thematic directions of the training, identification of the target group at the Croatian side and in addition they also provided experts and venues for the workshops. County Municipalities from Baranya and Somogy Counties were represented by attending participants at the workshop occasions and made observations during project planning and implementation. The experts from Pécs-Baranya Chamber of Commerce and Industry and Európa Centre Regional European Information and Training Centre Kht. provided assistance to the project in the form of their expertise. Methodological assistance and experts were provided to the training by the Pécs University of Sciences. A staff member from the MTA Regional Research Centre, Scientific Institute of Transdanubia was involved in the development of the agenda for the workshop series and the preparation of the final study. The Local Croatian Council of Pécs also participated in the development of the curriculum and delegated an expert for the workshops. Another group of project partners consisted of the association of local governments within the small region constituting the target area and two cities with the rank of a county. These included the Drávamenti Association of Local Governments for Regional Development, the Csurgó and Area Association of Local Governments for Regional Development, the Szigetvár Area and South- Zselic Association for Regional Development, the Mohács Area Association for Regional Development, the Rinyamenti Association of Local Governments for Regional Development, the Pécs and Surrounding Area Association of Local Governments for Regional Development, the Ormánság Association of Local Governments for Regional Development, the Siklós Country Association of Local Governments for Regional Development and the Mecsekalja Area Association of Local Governments for Regional Development, as well as the cities of Pécs and Kaposvár. Partner roles included participation at the workshops, raising project proposals and providing site for the organisation of the workshops. 18