Iskolában leggyakrabban előforduló bűncselekmények törvényi tényállásai, azaz pontos megfogalmazása Testi sértés 170. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. A könnyű testi sértésnél csak akkor indul büntetőeljárás, ha a sértett feljelentést tesz. Írásban kéri, hogy az elkövetőt megbüntessék (ez a magánindítvány). A könnyű testi sértés vétség ügyében a bíróság jár el. Érkeznek feljelentések 1-2 pofon, lökdösődés ügyében. Amikor a bántalmazás következtében sérült személy tényleges gyógyulási ideje meghaladja a 8 napot, gyakran akkor is könnyű sérülés miatt folyik a büntetőeljárás. Ez azért történik, mert a konkrét sérülések minősítése az igazságügyi szakértők által felállított kategóriák szerint történik. Pl. egy végtag törése súlyos sérülés, az orrcsonttörés szintén. Amikor viszont test szerte tele van valaki kék foltokkal, zúzódásokkal, mindene fáj, több hétig táppénzen van, sérülése büntetőjogi szempontból mégis könnyűnek minősül. Az iskolában a gondatlanul elkövetett testi sértések kerülnek előtérbe. Amikor egy jól irányzott pofon, lökdösődés során nem is gondolják át a fiatalok, hogy társaik megsérülhetnek. Leeshetnek a lépcsőn, nekieshetnek az ablaknak, ajtónak, a radiátornak. Elsősorban a fiúk úgy gondolják, erőfölényük fitogtatásával, testi erejük bizonyításával a legtöbb nézeteltérést le tudják rendezni. Nem ritkán ezek a fiatalok sportolnak is, pl. bokszolnak, így átlagon felüli fizikai erejük köztudott, a szóbeli nézeteltérések során is félelmet keltő. A súlyos testi sértésnél nem kell a sértett feljelentésére várni, a rendőr észlelése alapján hivatalból megindítja a büntetőeljárást. Amennyiben a sértettek sérüléseivel az ügyeletes orvosnál jelentkeznek ellátás céljából, az orvosnak kötelessége azonnal jelezni a rendőrség felé a bántalmazást.
Kényszerítés 174. Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ritkán történik ilyen súlyos bűncselekmény, amikor pl. a sértett fiatalt társai arra kényszerítik, hogy igyon a pisiből, fejét dugja a WC kagylóba, majd a vizet lehúzzák közben stb. Személyi szabadság megsértése 175. (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentős érdeksérelmet okozva, e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére Ide tartozik, ha valaki társát szabad mozgásától megfosztja, akár csak rövid időre is. Pl. nem engedi ki a mosdóból, vagy oda bezárja. Ugyanez megvalósulhat az öltözőben, a tornateremben is, akár egy tanteremben is előfordulhat. Zaklatás 176/A. (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki a zaklatást a) volt házastársa vagy volt élettársa, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Iskolában (a feljelentések szerint) leggyakrabban akkor fordul elő, amikor pl. a fiatalok szerelmi háromszögbe bonyolódnak. Ilyenkor (általában) a fiúk minden áron megpróbálják meggyőzni egymást. Ez lehet akár a régi barát is. Pl. Folyamatosan hívogatja társát telefonon. SMS-ben megfenyegeti őt, melytől komolyan tartani lehet, mert p. annak írója bokszoló. ( Szállj le a barátnőmről, mert nem éred meg a holnapot! ) Az egyéb információk alapján gyakran történik zaklatás alacsonyabb, gyengébb fizikumú, magányos, vagy éppen kövér gyerekek sérelmére. Rágalmazás 179. (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva Becsületsértés 180. (1) Aki a 179. esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Hivatalos személy elleni erőszak 229. (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. A 229. rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Közfeladatot ellátó személynek minősül pl. a pedagógus, a családgondozó, a buszsofőr, a menetjegy ellenőr, a közterület-felügyelő. Iskolában egyre többször történik ilyen bűncselekmény, amikor a diák a pedagógust valami módon akadályozza munkavégzésében, illetve esetenként bántalmazza. Sajnos az iskolák igyekeznek intézményen belül kezelni az ilyen és ehhez hasonló eseteket, mintegy kaput nyitva ezzel az ismétlésnek, a folytatásnak. Ilyen lehet pl. amikor a pedagógus rendre int egy-egy fiatalt. Megpróbálja rávenni őt a helyes magatartásra, a kultúrált viselkedésre. Megkísérli figyelmeztetni őt elsődleges kötelességére. Ezt követően a diák rossz néven veszi az intelmeket, s nekitámad a tanárnak (pl. megrúgja, megüti, meglöki). Jó esetben csak megfenyegeti (pl. hozza sportoló, széles vállú testvérét, apukáját, s megvárják tanítás után, hogy megbeszéljék az esetet). Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 231. A 229. rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.
Közveszéllyel fenyegetés 270/A. (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Ilyen akkor fordul elő, ha pl. egy diáknak nincs kedve dolgozatot írni, így telefonon bombariadót jelent be. Arra számítva, hogy a rendőrség kiüríti az épületet, azt átvizsgálják, s órákon át nem tudnak tanítani, ezért a beígért dolgozat is elmarad. Kár, hogy a bűncselekmény elkövetője nem számol a következményekkel. A mai technikai eszközök segítségével villám gyorsan elfogják az elkövetőt, akinek szülei kénytelenek lesznek az egész eljárás költségeit megtéríteni. A legtöbb iskolában az elmaradt tanítási órákat szombati napokon pótolják. Vajon ezek után még mindig vicces volt a cselekedet? Garázdaság 271. (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Ezeket a cselekményeket általában alkohol hatása alatt követik el, többségében a fiúk. A kisebb/nagyobb mennyiségű, alkohol tartalmú ital elfogyasztása után erősnek érzik magukat, mindezt be is mutatják a jelenlévőknek. Berendezési tárgyakat rongálnak meg, erejüket fitogtatva belekötnek másokba, gyakran ajtó-ablaküvegeket törnek be. Ez a viselkedés a jelenlévőkből megbotránkozást, riadalmat vált ki. Ezt a típusú bűncselekményt nyilvános helyen követik el, mindig többen tartózkodnak ott, ahol történik. Rendbontás 271/A. (1) Aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) E alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll. Lopás 316. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e) f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) E témához kapcsolódóan a lopás tényállása a rablás könnyebb megértése miatt szükséges. Amikor egy gyermek olyan céllal nyúl társa őrizetlenül hagyott értéktárgyaihoz (a tanteremben, folyosón, öltözőben), hogy azt észrevétlenül eltulajdonítsa, lopást követ el. Leggyakrabban mobiltelefont, MP3 lejátszót, készpénzt lopnak az iskolákban. Amikor a lopás nem marad észrevétlen, a tulajdonos észleli azt, könnyen rablássá válhat a cselekmény. Olyankor az ellopott tárgy megtartása érdekében az elkövető erőszakot alkalmaz (pl. félrelöki a tárgy tulajdonosát). Az erőszak elkövetésének pillanatától már rablásról beszélhetünk. A 20.000,-Ft feletti eltulajdonított érték esetében beszélünk bűncselekményről, alatta szabálysértés (ez a kisebb súlyú jogsértés). Rablás 321. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, Többségében tanítási időt követően, az iskola kapun kívül követik el diákok sérelmére. A lopástól az különbözteti meg, hogy az érték megszerzése végett az elkövetők erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak. A kiskorú (18 év alatti életkorú) elkövetők általában csoportosan követik el a cselekedetet, hiszen egymást erősítve sokkal könnyebb végigcsinálni egy jó bulit. Gyakran unatkoznak, s ennek következtében követik el a rablást. Nem is sejtik, hogy ez egy nagyon súlyos
bűncselekmény. Azonnal őrizet, majd előzetes letartóztatás jár érte, így a megkezdett iskolát nem tudják folytatni. Értékhatár nincs, mint a lopásnál. Egy hetven forintos apróságnál is ugyanolyan súlyúnak ítélik meg a cselekményt. Erőszaknak minősül pl. egy pofon, több pofon, test szerte ütlegelés egyszerre több oldalról, rugdosás, leütés. Fenyegetés lehet ha pl. kést vagy pisztolyt tartanak a nyakához, veréssel fenyegetnek, megöléssel fenyegetnek, ha nem adja át értékeit azonnal a sértett. Zsarolás 323. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével (3) Itt is erőszakot, fenyegetést alkalmaz az elkövető, ám attól különbözik a rablástól, hogy a bántalmazást kilátásba helyezik. Pl. ha holnapra nem teljesíti a követelést a megzsarolt személy, akkor történik a bántalmazás. ( Ha holnapra nem hozol x összeget, kiverjük a fogaidat ). Amennyiben a sértett teljesíti a követelést, a zsarolók nem fognak megállni, újabb és újabb követeléssel állnak elő, s ez így fog menni, amíg le nem buknak. Itt is csoportos elkövetésről beszélhetünk. Ezért tanácsos a diákoknak (is) az első alkalommal azonnal felnőtt segítségét kérni. Rongálás 324. (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben (3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentős kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki idegen vagyontárgy megrongálásával kárt okoz. (pl. iskolai padot rongál, más iskolai berendezést megrongál (szék, asztal, szekrény, ajtó, ablak, pad), a tanár autójának kerekeit kiszúrja, grafitizés az iskola falára. Itt is érvényes a 20.000,-Ft-os értékhatár. Alatta szabálysértésnek minősül a rongálás.