Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 1. Írjátok az állatok nevét a vonalra! Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő 2016. május 13. 4. évfolyam II. forduló Páratlan ujjú patás, fejlett izomzatú állat. Az 1-4 éves nem herélt hím állat neve csikó, a 4 évesnél idősebb hím csődör vagy mén, a legfeljebb 4 éves nőstény a kancacsikó, a 4 évesnél idősebb a kanca nevet viseli. Kizárólag növényi táplálékot fogyaszt. Szeret fűféléket legelészni, szénát és szalmát rágcsálni. A tenyésztett állat legfontosabb tápláléka az abrak. A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható. Számára az a legfőbb, hogy környezetében táplálékot jelentő levéltetveket találjon. Rendkívül hasznos bogár, mert nagyszámú levél- és pajzstetvet elfogyaszt, amelyek károsítanák a növényeket. A kifejlett egyedek az áttelelést követő szaporodás után elpusztulnak. Nagy testű, kérődző, patás állat. Húsáért és tejéért tenyésztik. Homlokát tülkös szarv fedi, amely a homlokcsont nyúlványa. A szarvon a bőr vastagon elszarusodott, ezt a képződményt nevezzük tülöknek. Az állat az ujjhegyén jár. Zápfogai redős felületűek, jellegzetes növényevő fogak. Párosujjú patás, elsősorban húsáért tenyésztett haszonállat. A kölyök állatot malacnak, a hímet kannak, a nőstényt kocának nevezzük. Szaglása kiváló. Állandóan növő metszőfogakkal rendelkezik, az alsó és felső szemfogai agyarrá nőhetnek. Mindenevő. Szinte bármilyen zöldséget, gyümölcsöt, ételmaradékot megeszik, de mivel általában az a cél, hogy minél előbb elérje a vágósúlyt, eledelét fehérjedús táppal keverik. A föld alatt éli életét. Szinte mindenféle élőhelyet kedvel, kivéve a köves területeket. Sötét járataiban nincs szüksége látásra, kiváló tapintása segíti a tájékozódásban. Ásás közben hátsó mancsaival a járat falának támaszkodik, s közben a mellső lábain található erős karmok segítségével ás. Hosszúkás orra jelentős szerepet játszik a zsákmány felkutatásában. 1
Ragadozó. Elsősorban gilisztákkal, rovarlárvákkal és csigákkal táplálkozik. Portyázásai során az útjába kerülő falatokat elfogyasztja. Húsevő ragadozó, de a megfelelő emésztéshez bizonyos növényi táplálékra is szüksége van. A nőstény évente többször tüzel, ilyenkor készen áll a párzásra. A vemhesség 61-63 napig tart, majd világra jönnek a kölykök, melyeknek száma igen változó, akár 10-nél több kölyök is születhet. Nagy termetű baromfi. Feje csupasz, a csőr tövében bőrlebeny látható, amely a hímek esetében különösen feltűnő. A mellkason lévő úgynevezett tollecset a kakasnál a földig is leérhet. A hím példány vastag sarkantyúkat visel. Lefelé ívelő, erős, vaskos csőre segítségével könnyen felszedegeti a talajon lévő magvakat és a kemény növényi részeket. Amikor eljön a dürgés ideje, a kakas legyezőszerűen szétterjeszti farktollait, így igyekszik elnyerni a tojó tetszését. Elsősorban húsáért és tolláért tartják. Páros ujjú patás. Hazánkban úgy is nevezték: a szegény ember tehene. A hím neve bak, a fiatal hímé gida, a nőstény neve anya, a még nem ivarérett nőstény pedig a gödölye. Fején egy pár tülkös szarvat visel, amely hátrafelé hajlik. Növényevő. Különösen kedveli a káposztaféléket, szívesen fogyaszt répaféléket, alacsonyan lévő faleveleket is. Hallása és látása kiváló. Még az egerek egymás közötti halk kommunikációját is képes meghallani. Térlátása és színlátása egyaránt jól fejlett. Behúzható karmai segítik a megkapaszkodásban, zsákmányszerzésben, harcban. Remekül fut, kiválóan ugrik. Mindig talpra esik. Ezt úgy éri el, hogy esés közben testével megcsavarodik, s a megfelelő irányba (a talaj felé) fordul. Zsákmányát hosszasan figyeli, a földre lapul, majd megtámadja áldozatát. Mivel ragadozó, a húsféléket, húskészítményeket kedveli leginkább, de kis mennyiségben növényi táplálékra is szüksége van. Baromfi. Tollazata általában fehér, de létezik szürke vagy tarka változata is. Úszóhártyás lábainak és csónakszerű testének köszönhetően jól alkalmazkodik a vízi életmódhoz. A töméssel hizlalt általában mást már nem fogyaszt. Húsáért, májáért, tollazatáért tenyésztik. A hasznosítás szerint megkülönböztetünk hús-, pecsenye-, toll-állatokat stb. Haszonállatként és házi kedvencként egyaránt tartják. A bak (vagyis a hím) valamivel nagyobb termetű a nősténynél. Négy metszőfoga van, fogait rendszeresen koptatja, nehogy túlnőjenek. Többnyire ugrálva halad előre. Kizárólag növényi eledellel táplálkozik. Kedvenc 2
csemegéje a sárgarépa, kedveli a káposztaféléket, a gyenge füveket, a búzát, az árpát és a szénát. Ez a kétszárnyú rovar minden élőhelyen megtalálható, az ember lakta környezetet is kedveli. Egy pár repülő szárnya segítségével zümmögő hangot hallat, valamint manőverezni tud repülés közben. Többnyire cikkcakkban repül. Szeme összetett szem. Alaklátása gyenge, ám érzékelni tudja a legkisebb mozgásokat is. Tapogatópárnás nyaló-szívó szájszervvel rendelkezik. Csápjai igen rövidek. Három pár lábán tapadókorongok vannak. Rászáll az ember által fogyasztandó élelmiszerre, leginkább a húsra, húskészítményekre, gyümölcsre. Ezek nedvéből szívogat. Az egyik legfőbb tápforrása az állati ürülék. Rendkívül szapora rovar. 2. Írjátok a növények nevét a vonalra! Fólia alatt és szabad földben is termesztik, nyáron vagy ősszel ültetik, általában palántázással. A tápanyagban dús, kellően nedves talajt kedveli. Csapadékos, párás, meleg helyeken érleli a legszebb fejeket. Kétéves növény, a második évben hozza a magszárat, a virágokat és a becőtermést. A fej tulajdonképpen egy nagyra nőtt rügy. Levelei nagyméretűek, fodrosak és hólyagosak. Belső, sárga színű feje alkalmas fogyasztásra, külső levelei nem. Más néven: forgó, tányérrózsa, tányérvirág, magját szotyolának, ricának is nevezik egyes helyeken. Egyéves növény. Szára a 3 m magasságot is elérheti, széles levelei oválisak vagy szív alakúak. Rendszerint egyetlen, kb. 30 cm átmérőjű fészekvirágzat fejlődik a növényen. A külső virágok szirmai aranysárgák. Tányérjában találhatók az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő, szürkés héjjal borított magok, amelyek többek közt növényi olajat és fehérjét tartalmaznak. Afrikában és Európában elterjedt, kúszónövény, hazánkban is sokfelé termesztik, gyümölcsét fogyasztjuk. Erős főgyökeret ereszt, gyökérzete legfeljebb 25 cm-re hatol. Szárán szőrök láthatók. Zöld színű levelei az 5-10 cm hosszúságú levélnyélen helyezkednek el. A kacsok több irányba is elágazhatnak. Porzós és termős virágai egyaránt zöldessárga vagy sárga színűek, tölcsér alakúak, megtermékenyítésük a méhek és a rovarok feladata. Termése lehet gömbölyű, gömbölyded vagy megnyúlt. Egynyári növény, rokona a burgonyának és a paradicsomnak. Az egyik legnépszerűbb zöldség hazánkban. A laza szerkezetű, jó tápanyagtartalmú talajt kedveli. Megfelelő 12 3
mennyiségű vízre és tápanyagra van szüksége. A növény magvait február-március hónapban védett helyre melegágyba vagy fólia alá ültetik. A palántákat csak a májusi fagyok után ültetik ki szabadba. Szára lágy, puha és nedvdús, később megfásodik. Termésének húsa vékony, benne a fejlődés során egy erekkel részekre osztott üreg alakul ki. Ezért felfújt bogyótermésnek nevezzük. C-vitamin tartalma igen magas. Szent-Györgyi Albert vonta ki először belőle a C-vitamint. 4 Zamatos gyümölcséért termesztik. Többek közt majombaracknak is nevezik. Lombhullató fa, amely 3-10 m magasra nő. Leginkább a nedves, homokos vagy agyagos talajt kedveli. Levelei tojásdad alakúak, hegyesek, fűrészes szélűek. Fehér vagy halványrózsaszín virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak. 4-8 cm átmérőjű csonthéjas termése többnyire gömbölyű, héja bársonyos tapintású, narancsszínű, helyenként bíborszínnel tarkított. Húsa sárga vagy narancssárga, édes vagy savanykás. Gyümölcsét fogyaszthatjuk nyersen, készíthetünk belőle kompótot vagy lekvárt. Sütemények ízesítésére is kiváló. Tengerinek is nevezik ezt a növényt, melyet hazánkban is sokfelé termesztenek. Akár 2 m magasra is megnő. Laza címert alkotó porzós virágait a csúcson találjuk. A nővirágok torzsavirágzatot alkotnak, a virágokból többnyire sárga színű szemek fejlődnek. Fagyasztva és konzervként is szokás tárolni, árusítani. Kiváló csemege, sokak kedvence a főtt növény. Csonthéjas termésű zamatos gyümölcs. Viszonylag kis termetű fa. Szürke színű kérge sima felületű. Levelei rövid nyelűek, lándzsa alakúak. Lombosodás előtt virágzik. A termés héja kívül bársonyosan szőrös, némelyik fajtánál kívül sima. Régebben az augusztus-szeptember folyamán érők voltak gyakoriak, ma már júliusban is ehetünk ilyen gyümölcsöt. Készítenek belőle lekvárt, befőttet, szűrt és rostos gyümölcslevet. C-vitaminban gazdag zöldségféle. Föld alatti szára, vagyis gumója (ezt fogyasztjuk) lehet gömbölyded, tojás vagy henger alakú, héja piros, lila vagy fehér. Az egyik legkeresettebb a piros gumójú fajta. Népszerűségét valószínűleg gyors növekedésének is köszönheti, ugyanis a csírázástól a beérésig mindössze két hónapra van szüksége. Jellegzetessége, hogy kizárólag nyersen fogyasztjuk. Ritkán nő 10 m-nél magasabbra. Barázdált kérge sötétszürke színű. Levelei sötétzöldek és hegyes végűek. Nagyon sok fajtája létezik, ezek színükben, ízükben, méretükben, alakjukban némileg különböznek egymástól. A legtöbb fajta ehető nyersen, némelyiket azonban meg kell főzni, hogy fogyaszthatóvá váljon. Mivel puha fa, igen kedvelik a fafaragók.
Zöldségféle. Törökparadicsomnak és tojásgyümölcsnek is nevezik. Magvetéssel és palántáról egyaránt szaporítható. Meleg, napsütéses időben fejlődik leginkább. Szára legfeljebb 80 cm magasra nő. Levelei kb. 10 cm hosszúak. A termés tojásdad vagy gömbölyded alakú, hossza akár a 30 cm-t is elérheti. A termés héja lehet pl. mélykék vagy sötétlila. Az első termések általában július végén, augusztus elején jelennek meg. Ránthatjuk, süthetjük, párolhatjuk, ízletes krémet is készíthetünk belőle. Kétnyári zöldségféle. Tavasszal melegágyba vetik a magját, majd kiültetik a palántát. Bizonyos típusát ősszel ültetik, ezt áttelelő fajtának nevezik. A tápanyagdús, kellően nedves talajt kedveli. A fej szárból és szorosan egymásba boruló levelekből áll. A szár (más néven torzsa) vaskos és rövid. Rajta fejlődnek ki a húsos levelek. A széles leveleket levélerek hálózzák be. Egy idő után a fej szétnyílik, majd a torzsából egy magas, elágazó szár nő ki. Ezen a második évben sárga virágok és becőtermések jelennek meg. Sokféle étel készíthető belőle, savanyítható is. Igen magas C-vitamin tartalma miatt is érdemes rendszeresen fogyasztani. 3. Fejtsétek meg a rejtvényt! 2. 1. 8. 9. 6. 11. 7. 3. 4. 10. 5. 11 Megfejtés:. 12 1. Ez a szemterméssel rendelkező fűféle leginkább réteken és mezőkön él, néhány faja jelentős takarmánynövény. 2. Mezőgazdasági kártevő rovar, csak a hím tud repülni. A fás szárú növények lombját rágja. 3. Évelő dísznövény, hagymái évről évre kihajtanak. 4. Ez a hosszú távú vonuló madár kedveli a Hortobágyot. 5. A fejeskáposzta közvetlen rokona ez a magas vitamintartalmú zöldségféle, melyet hazánkban elsősorban házi kertekben termesztenek. 5
6. Kabakterméssel, talajon futó szárral rendelkező zöldségféle. 7. A hím neve kakas. 8. Mindenevő, szapora emlősállat. Számos emberre is veszélyes betegséget terjeszt, pl. iszapláz, vérzéses láz, tetanusz. 9. Mellékgyökérzettel rendelkező zöldségnövény. Talajban fejlődő részét rézvörös buroklevelek fedik. 10. Rokon értelmű kifejezései pl. pityóka, kutyatök. 11. Európa-szerte kedvelt zöldség. Megkülönböztetünk kígyó-, csemege- és salátafajtákat. 4. a) Magyarország melyik nagy tájegységére ismertek rá? Írjátok a nevét a vonalra! Az ország középső és keleti részén helyezkedik el. Hazánk legmelegebb és legszárazabb vidéke. Hazánk nyugati határvidékén húzódik. Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke. Hazánk északnyugati részén helyezkedik el. Kialakításában a Duna és mellékfolyói vettek részt. Vonulatai a Dunától a Bodrog folyóig DNY-ÉK-i irányban húzódnak. A Balatontól délre fekszik. Hazánk egyik legerdősebb vidéke. Vonulatai DNY-ÉK-i irányban a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódnak. b) A pontozott vonalak melletti keretekbe írjátok a megfelelő számokat! 1. Kiskunság 2. Somogy-Tolnai-dombság 3. Kőszegi-hegység 4. Börzsöny 5. Hortobágy 6. Szigetköz 7. Bakony 8. Hanság 9. Mátra 10. Nagykunság 11. Mecsek 12. Soproni-hegység 13. Keszthelyi-hegység 14. Cserhát 15. Zalai-dombság 16. Bükk 17. Tiszántúl 6
18. Jászság 19. Zempléni-hegység 20. Vértes c) Az alábbi nemzeti parkjaink hazánk mely nagy táján helyezkednek el? A nagy tájak neve melletti keretek egyikébe írjátok a megfelelő betűt! A) Bükki Nemzeti Park B) Hortobágyi Nemzeti Park C) Fertő-Hanság Nemzeti Park D) Duna-Dráva Nemzeti Park E) Aggteleki Nemzeti Park 31 5. Igaz vagy hamis az állítás? Írjatok a vonalra I vagy H betűt!.. Az Aggteleki Nemzeti Park címerében lisztes kankalin található... Az Alföldön zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és kukoricát termesztenek... A Kiskunságon jellemzőek a homokbuckák... Debrecen az Északi-középhegység nagy városa... A Kisalföld felszínét a Duna és mellékfolyói alakították ki... Hazánk legmagasabb csúcsa a Mecsekben található... A Balatontól délre terül el a Dunántúli-középhegység... Az Alföld hazánk legnagyobb tájegysége... A Duna-Dráva Nemzeti Park a Nyugat-magyarországi peremvidéken található... Miskolc megyeszékhely. 10 6. Az igaz válaszok előtti betűjeleket karikázzátok be! Melyik nemzeti parkunk címerében fordul elő a havasi cincér? a) Körös-Maros Nemzeti Park b) Duna-Dráva Nemzeti Park c) Duna-Ipoly Nemzeti Park Hazánk legmagasabb csúcsa. a) 988 m b) 1014 m c) 1923 m Milyen színnel jelöli a térkép a síkságot? a) zöld b) barna 7
c) sárga A Nyugat-magyarországi peremvidék éghajlata melyik állat tenyésztésének kedvez? a) szarvasmarha b) tyúk c) kacsa Melyik város Hajdú-Bihar megye székhelye? a) Miskolc b) Eger c) Debrecen Hazánk melyik nagy tájegységén található a Bükki Nemzeti Park? a) Dunántúli-dombság b) Dunántúli-középhegység c) Északi-középhegység 6 7. Töltsétek ki a táblázatot a kép alapján! Színezzétek ki a kép alatti térképet a magasságoknak megfelelően! Elérhető pontszám: 95 pont Elért pontszám:.. 13 8