Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6.
EU-s vidékfejlesztési prioritások 2014-2020 tudásátadás és innováció a versenyképesség fokozása, a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és fenntartható erdőgazdálkodás; az élelmiszerlánc szervezése, mezőgazdasági termékek feldolgozása és kockázatkezelés; ökoszisztémák megőrzése; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, klímavédelem; a társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki térségek fejlesztése. Átfogó célkitűzések: klíma, környezet, innováció 2
Vidékfejlesztési Program - EIP A 1305/2013/EU EMVA rendelet: a tagországok a 2014-2020 közötti időszakban az Európai Innovációs Partnerség keretében támogathatják az EIP céljait megvalósító operatív csoportok felállítását, működését és ezek innovatív projektjeinek beruházásait. Ez az intézkedés újszerű az EU-ban és nálunk is, így a rendszer kivitelezése és végrehajtása egyaránt most indul. Az EIP-ben érintettek közötti konzultációra, a nyitott kérdések megválaszolására van szükség. 3
Innováció Az innováció - egy új ötlet sikeres megvalósítása, amely a megvalósítási területen belül számít újnak. Az ötlet lehet új termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás vagy a szervezési folyamatok egy új módja. Az innováció lehet technológiai, nem technológiai vagy szociális jellegű, és alapulhat új vagy hagyományos gyakorlatokon. Az innováció hazai megközelítésénél az interaktív ("rendszer") innováció részesülhet előnyben, amelynek építőelemei nemcsak a tudományból, hanem a gyakorlatból és közvetítők által is származhatnak. 4
AGRI-EIP hazai bevezetése Magyarország az 5 tématerület (Aktív és egészséges időskor, Intelligens városok és közösségek, Víz, Nyersanyagok, Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság) közül egyedül a Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóságot célzó EIP-et vezeti be. E tématerület két kiemelt uniós szintű célkitűzést fogalmazott meg 2020-ig: A termelékenységnövekedés lassulásának visszafordítása; A talajműködés kielégítő szintjének elérése (a talaj termelési kapacitásának javítása, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, az ökoszisztéma-stabilitás biztosítása); 5
AGRI-EIP hazai bevezetésének háttere SWOT-ból levezetve: Az agrárgazdaság KFI szintje alacsony, nem igény orientált; Alacsony innovációs teljesítmény és tudástranszfer; Kutatói intézményi háttér gyenge; Hazai agrárvállalkozások innovációs aktivitása alacsony, jellemzően nincs kutatás-fejlesztési kapacitásuk; Alacsony a horizontális és vertikális együttműködések száma. 6
AGRI-EIP hazai bevezetésének céljai Az élvonalbeli hazai kutatás és a gyakorlati termelés kapcsolatának kialakítása, a termelők és kutatók közötti együttműködések erősítése; a kutatások tényleges innovációs eredményekre váltása; a kutatási célok gyakorlati oldalról történő megközelítése; a hazai gazdálkodók, piaci szereplők innovációs gondolkodásmódjának erősítése; a magyar élelmiszergazdaság EU innovációs közösséghez történő közelebb hozása; a hazai agrár kutatói bázis felpezsdítése; 7
Két művelet AGRI-EIP - gyakorlati szinten A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP célok megvalósítását segítő Operatív csoportok felállítása és működésének támogatása (35. cikk alapján) Agrár-Innovációs Operatív csoportok támogatása. EIP Operatív csoportok által megvalósítandó innovatív projektek beruházásigényének támogatása (17-es vagy más cikk alapján) Agrár-innovációs Operatív Csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása. 8
Agrár-Innovációs Operatív csoportok támogatása (1) Interaktív tudásátadásra alapozott olyan agrár-innovációs operatív csoportok kialakítása, melyek célkitűzése közhasznú, az EU-s innovációs közösségbe való bekapcsolódásra vagy nemzetközi együttműködésben való részvételre is alkalmas. Újdonság kifejlesztésére irányuló agrár-innovációs projekt kidolgozása és végrehajtása. A művelet célterületei: mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó innováció; élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó innováció; erdészethez kapcsolódó innováció; Rövid Ellátási Lánc alprogramhoz kapcsolódó innováció; 9
Agrár-Innovációs Operatív csoportok támogatása (2) A művelet célterületeinek pályázati kiírásai illeszkednek az EMVA fókuszterületeihez, valamint az EIP-AGRI által meghatározott tématerületekhez: termelékenység, fenntarthatóság, erőforrás-hatékonyság; bioalapú gazdaságot támogató innováció; biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások és talajművelés; innovatív termékek és az integrált ellátási láncra irányuló szolgáltatások; új termék- és piaci lehetőségek feltárása az elsődleges termelők számára; élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges életmód; a betakarítás utáni veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentése; 10
Agrár-Innovációs Operatív csoportok támogatása (3) A művelet kedvezményezettje: Agrár-Innovációs Operatív csoport agrár-innovációs projekt kidolgozására és megvalósítására, mezőgazdasági termelő, élelmiszer-feldolgozó vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások és kutatók, tanácsadók, szaktanácsadók konzorciumi formában létrehozott együttműködése. Jogosultsági feltétel: projektterv benyújtása. Elszámolható költségek: a csoport működésével kapcsolatban felmerülő költségek maximum 150 millió Ft - 5 évre. 11
Agrár-Innovációs Operatív Csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása Az interaktív innovációra alapozott Agrár-Innovációs Operatív Csoportok projektjeinek részét képező kísérleti beruházások megvalósítása - technológiai és/vagy immateriális beruházások költségei. Kedvezményezett: Agrár-innovációs Operatív Csoportban érvényes tagsággal rendelkező természetes vagy jogi személy. Agrár-Innovációs Operatív csoport konzorcium. Támogatási összeg maximum 300 millió Ft, támogatási intenzitás 70%. 12
EIP AGRI hazai működése Az operatív csoportok a termeléshez kötődő innovációs szükségletek, igények alapján szerveződnek. A csoportok feladata, hogy a tudástermelő, tudásfelhasználó és a tudásközvetítő funkciókat is egyesítsék. Támogatni a gazdálkodási szükségletek által vezérelt, igényalapú innovációs megoldásokat szabad. A innovációs tevékenységek megvalósításának koordinálására egy innovációs központot kell létrehozni, amely az ún. innovációs ügynökség feladatait tölti be. 13
EIP AGRI hazai felépítése (1) EIP Koordinációs Központ: Az EIP hazai működéséért felelős szerv. Kis létszámú programiroda (kb. 5 fő), mely a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozik. Fő feladatok: a koordinációs funkciók, uniós, nemzeti szintű tevékenységek ösztönzése, tájékoztatás, eredmények terjesztése, innovációs brókerek és operatív csoportok nyilvántartása, informálása. Innovációs bróker: Operatív csoportok működését segítő természetes személy, akit elsősorban a készségei tesznek alkalmassá az innovációs brókeri funkció betöltésére. A brókeri feladatok sikerdíjjal ismerhetők el. Döntés-előkészítő Testület: Az innovatív projekt tervek szakmai elbírálását végző független testület. 14
Az EIP AGRI hazai felépítése (2) EU EIP Irányító Hatóság Együttműködési Hálózat (Network) Ehálózati együttműk EIP Koordinációs Központ Innovációs bróker Döntéselőkészítő Testület Operatív csoportok 15
A hazai EIP elvárt hatásai Fokozódó hazai innovációs teljesítmény; Hatékony kutatói és termelői együttműködések; Szélesebb spektrumú helyi problémakezelés; Fenntarthatóbb és klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás széles körben történő elterjesztése; Növekvő és újító vállalkozói készség kialakulása; A hazai kutatói bázis EU kutatói közösségbe történő szélesebb körű bekapcsolódása. 16
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 17