b e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék/ 8 A palócok / 14 Védett természeti értékek / 18

> Hollókő és a palóc vidék b e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék/ 8 A palócok / 14 Védett természeti értékek / 18 A régió követei / 23 A múlt nyomában / 26 Programajánló / 32

B e s z á l l ó k á r t ya Hollókő és a palóc vidék Nógrád megye műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájegysége a hollókői Ófaluról és az ipolytarnóci ősleletekről a legismertebb. A legendás történelmi helyszínek a hősi múltról, az irodalmi emlékhelyek, a napjainkig élő népi hagyományok a vidék kultúrkincseinek gazdagságáról tanúskodnak. > Hollókő és a palóc vidék A világörökségek listáján szereplő hollókői Ófalu ( 50) és az Európa-diplomás ipolytarnóci őslénytani lelőhely ( 164) a legfontosabbak között említendő nevezetességei a Börzsöny és a Mátra határolta, palócok lakta vidéknek. A Mikszáth ( 24) novellákból és regényekből ismerős tájat, az itt élő emberek szokásait, napjainkig őrzött népi hagyományait azonban csak akkor ismerhetjük meg igazán, ha az idegenforgalom fő sodrából kieső aprócska falvakat is felkeressük. Tereske ( 128), Nógrádsáp ( 131), Tar ( 172), vagy a Bátonyterenyéhez tartozó Maconka ( 178) középkori temploma például kihagyhatatlan látnivalói az ezen

a vidéken tett kirándulásoknak. Páratlan kultúrtörténeti értékűek ugyanis azok a XIII-XV. századi falfestmények és freskótöredékek, amelyeket az ódon falak napjainkig megőriztek. Az említett templomok falképei közel abban a történelmi korban készültek, amikor egymás után épültek a vidék várai. A helyőrségek néhány emberöltővel később, a XV XVI. században a török birodalom terjeszkedését próbálták megállítani. A végvári harcok idején rommá lett erődítmények közül az elmúlt évtizedekben történt rekonstrukcióknak és helyreállításoknak köszönhetően jó állapotban láthatja az utókor Salgó ( 161), Somoskő ( 158) és Hollókő ( 56) erősségét. De méltóképpen emlékezhetünk meg Drégely várának ( 102) falai között az 1552. júliusi ütközetről, amelyben a Szondi György vezette várvédők hősi halált haltak. Akadnak azonban olyan erődök, amelyek emlékét napjainkban csupán néhány falmaradvány, vagy már csak a legendák és a helynevek őrzik. Ez utóbbiak közé tartozik a ma már nyomaiban sem látható Pocik-vár, Kakas-vár, Pogány-vár, Szalma-vár. De Fejérkő, Zagyvafő, Szandavár ( 135) és a cserteri vár ( 57) is szinte teljesen megsemmisült, a bujáki vár ( 74) maradéka is alig emlékeztet arra a magyar török vitézi párviadalra, amelynek históriáját a korabeli énekmondó lejegyezte. A magaslatokat megkoronázó hajdani erősségek ma remek kilátóhelyek. Jelzett túraútvonalakon ( 197) valamennyi felkereshető. A gyalogutak némelyike tanösvény, de olyan is akad közöttük, mint a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország A falu fölé magasodó Hollókő vára Petőfi-túra ( 203), amely az egymástól néhány kilométerre fekvő Salgót és Somoskőt köti össze. Mikszáthnak a palóc vidékhez kötődő írásaiból képet kaphatunk az egykor jellemző feudális, úri életformáról, amelyre napjainkban még számos fennmaradt kúria és kastély emlékeztet. Némelyike magántulajdonban van, többen polgármesteri hivatal, iskola vagy könyvtár működik, de a sziráki ( 80) és a berceli kastélyt ( 119) például szállodává alakították át. Irodalmi emlékhely lett a csesztvei Madách-kúria ( 96), múzeum a horpácsi Mikszáth-kastély ( 99) és a mohorai Mauks-ház ( 108). A szécsényi vár köveiből épült Forgách-kastélyban a Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) működik, és kiállítóhelyként hasznosítják a bátonyterenyei Gyürky Solymossy-kastélyt ( 181) is. A történelmi Nógrád vármegye fővárosa, szellemi központja évszázadokon

B e s z á l l ó k á r t ya 10 > Hollókő és a palóc vidék Csipkét Terényben is készítenek át Balassagyarmat volt. Fénykorát idézik elénk a főutca XVIII XIX. századi polgárházai, a vármegyeháza ( 88) hatalmas épülete és a Palóc ligetben álló múzeumpalota, amelyben a nógrádi vidék első közgyűjteményét, a Palóc Múzeumot ( 92) helyezték el. A város fejlődését 1920-ban az I. világháborút követő trianoni határmódosítás törte meg. Akkor történt, hogy a cseh hadsereg az új országhatárt átlépve az Ipoly árterületét is elfoglalta. A katonai hódítást a gyarmati polgárok fegyveres felkeléssel állították meg, megakadályozva ezzel az Ipoly déli partján fekvő települések Csehszlovákiához csatolását. Balassagyarmat ezért büszkén viseli igaz, csak 2005-től a Civitas Fortissima ( 86), a Legbátrabb város címet. Nógrád megye székhelye 1950-től Salgótarján. Az aprócska faluból lett város figyelemre méltó sajátossága, hogy arculatát neves magyar építészek tervezték. A mű olyan jól sikerült, hogy a belváros kialakítását Hild-díjjal ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság. A városképbe illeszkedő házak között ma már védett kortárs építészeti örökséget is találni: a Nógrádi Történeti Múzeum ( 152) épületét. A kiállítóhely azonban nemcsak erről nevezetes, hanem arról az állandó tárlatról is, amely a megye újkori történetét dolgozza fel. A kiállítás hangsúlyosan mutatja be a XX. századnak azt az időszakát, amelyben Salgótarján és környéke országos jelentőségű gazdasági övezetté vált. A virágzó nehézipar azonban ma már csak emlék. Csakúgy, mint a térségben másfél évszázadon át kiemelkedő szerepet betöltő szénbányászat, amelyet az 1980-as évek végére teljesen felszámoltak. A bányák bezártak, de a hagyományok nem tűntek el teljesen. Emlékét ápolja az egykori József-lejtősaknában kialakított föld alatti bányamúzeum ( 155), amely nemcsak ipartörténeti emlék, hanem olyan egyedülálló bemutatóhely, amely a bányajárás valóságos élményét kínálja a látogatónak. A palóc vidéken a vallás az élet természetes része volt évszázadokon át. Nevezetes egyházi ünnepek alkalmával szinte kötelező volt a kegyhelyek felkeresése ezt a hagyományt máig őrzik. A leghíresebb búcsújáró hely a Mátraverebély melletti Szentkút ( 168), egy XI. században lejegyzett Mária-jelenés helyszíne. Szent forrását több megmagyarázhatatlan gyógyulás legendája tette messze földön ismertté. A Nagyboldogasszony-napi szentkúti búcsúra napjainkban ezrével

H o l l ó k ő és a pa l ó c vidék érkeznek zarándokok az ország minden tájáról. A népi vallásosság tovább élő hagyománya nemcsak Szentkúton figyelhető meg. Ezt elevenítik fel Balassagyarmaton a színpompás körmenettel kezdődő Szent Annanapi palóc búcsú ( 33) alkalmával, és a kazári búcsú ( 36) idején is. Népi kegyhelyként ismert a Drégelypalánk és Hont közötti Csitári-völgyben álló kápolna ( 112), amelyet Szűz Mária-ünnepek alkalmával zarándokok százai keresnek fel. A szentkúti kegyhely békéjét eleinte a Szent Antal rendjéhez tartozó remeték vigyázták, ferences szerzetesek a XVIII. századtól élnek itt. A rend tagjai gondozzák a Szűz Mária tiszteletére szentelt szécsényi templomot ( 63) is, idegenvezetőként ők mutatják be az épület középkori egyházművészeti remekeit az ide látogatóknak. A hagyomány szerint a templom sekrestyéje fölötti helyiségben lakott II. Rákóczi Ferenc az 1705-ös szécsényi országgyűlés idején. A nevezetes történelmi esemény innen nem messze, a kolostorral határos Forgách-kastély mögötti Borjúpáston zajlott. Többek között ezt is bemutatják a Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) kiállításai, amelyek közül kiemelkedőek a Rákóczi-szabadságharc- Palóc ízek A vidék gasztronómiájából a legismertebb étel a palóc gulyás (palóc leves), amelyről úgy tartják: a neves Gundel dinasztia megalapítója, Gundel János találta ki Mikszáth Kálmán tiszteletére. Ő is tálalta fel az írónak az István Főherceg Szálloda különtermében. A zöldbab, krumpli, vöröshagyma, fokhagyma sertéshús, füstölt szalonna felhasználásával készülő étel hasonlít a palócok által kedvelt savanyú krumpli- vagy bablevesre, de azoknál sokkal gazdagabb ízesítésű. A szlovák nemzetiség ismertette meg a vidéken a sztrapacskát, amely liszttel összekevert reszelt krumpliból szaggatott, vízben megfőzött galuska (szlovákul: haluska). Ízesítése teszi változatossá: lehet juhtúrós, tehéntúrós, savanyú vagy édes káposztás, főtt krumplis, pirított hagymás, lekváros stb. Erre kerülhet ízlés szerint pirított szalonna, töpörtyű vagy akár sült libamájdarabkák. A süteményfélék közül érdemes megkóstolni a görhét, azaz a kukoricalepényt. Elkészítése hasonló a piskótához, állaga azonban a búzalisztnél durvább kukoricaliszt miatt keményebb. A palóc fánk a herőce, amely a csörögéhez hasonló. A tojással készített, kinyújtott tésztát derelyevágóval szögletesre darabolják, és olajban kisütik. Ugyancsak különleges nevű édesség a ferentő: kelt tésztából kis rudakat sodornak, ezeket föltekerik, majd sütés után a tésztát cukrozott tejbe mártják és mákban megforgatják, tetejére porcukrot szórnak. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 11

B e s z á l l ó k á r t ya 12 Boszorkány-kő A Salgó várától nem messze emelkedő, 571 méter magas Boszorkány-kőn a bazaltvulkanizmus földtörténeti változásai figyelhetők meg. A geológiai érdekességek megismerését 200 méter hosszú geológiai tanösvény ( 201) is segíti. Láthatók itt vulkáni bombák (a megolvadt bazaltba ragadt kövek), sakktáblás, oszlopos és kukoricacsöves bazaltalakzatok, bazalttufa maradványok, valamint a bazaltoszlopok alatt meghajlott kőlemezek is. > Hollókő és a palóc vidék nak a Nógrád vármegyéhez kötődő hadműveleteit ismertető tárlatok. Pásztó történelmi városközpontját akár múzeumi negyednek is nevezhetnék: a Pásztói Múzeum ( 68) ugyanis több kiállítóhelyet is működtet itt, a XII. századi bencés monostor romjainak szomszédságában. A palóc vidék arról is nevezetes, hogy a legtöbb településen tájházat, helytörténeti gyűjteményt talál az utazó. Mindenütt igyekeznek megőrizni a paraszti élet hagyományos eszközeit, és nem utolsó sorban a falura jellemző népviseletet. Kevésbé köztudott, hogy Nógrádban szinte minden településnek egyedi, rá jellemző népviselete van. Ám nemcsak a vidék népviselete, de programkínálata ( 32) is színes. Híres rendezvény a szlovákiai helyszínekre is eljutó Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál ( 34). A Tarjáni Tavasz ( 32) rendezvénysorozatának több mint húsz éve része a Salgótarjáni Dixieland Fesztivál ( 33), de ugyancsak a tradicionális dzsessz rajongóit várja Bánkra a Louis Armstrong Jazz Fesztivál ( 36). A népi hagyományok iránt érdeklődőknek föltétlenül érdemes ellátogatni a látványos külsőségek között zajló Hollókői Húsvéti Fesztiválra ( 32). Középkori hangulat, látványos vitézi torna, lármás forgatag várja a turistákat a hollókői várnapokon ( 34) és a drégelyi Szondi Várjátékokon ( 35). Hasonlóan vendégcsalogató a kozárdi Almavirág Fesztivál ( 34), amely április végén, május elején 250 ezer virágzó almfa díszletével várja a turistákat. A vidékre évszázadokkal ezelőtt betelepült szlovákság leszármazottai máig ápolják népi hagyományaikat a vidék legismertebb üdülőfalujában, Bánkon, de nevezetesek a Terényben tartott nemzetiségi ünnepek is. A nyaranta megrendezett terényi színházi napok ( 38) viszont egy új hagyomány kezdetét jelentették. A kulturális rendezvények mellett nevezetesek a gasztronómiai programok is. A hagyományos tót ételnek, a sztrapacskának például számtalan változatát kóstolhatják meg a vendégek a vanyarci gasztro-kulturális rendezvényen, a Haluska Fesztiválon ( 36), míg Kétbo-

H o l l ó k ő és a pa l ó c vidék A Bánki-tó partjánál nyaranta kiépített strandon lehet fürödni donyban ezerszám készül a szilvásgombóc a Szilva-szombaton ( 37). A műemlékek, a történelmi emlékhelyek, a páratlan gazdagságú néprajzi emlékek, a kulturális és szórakoztató programok mellett a természeti értékek jelentik a tájegység legnagyobb vonzerejét. A tájvédelmi körzeteket, védett területeket ( 18) behálózó túraútvonalakon, tanösvényeken ( 197) járva a legtöbb természeti nevezetesség megismerhető. Akadnak azonban olyan gyalogutak ilyen például a Palóc Grand Canyon, a Páris-patak völgye ( 181), vagy a honti szakadék ( 86), amelyek bejárása gyakorlottabb túrázóknak ajánlható. A Balassagyarmat melletti ipolyszögi égerláp ( 87) és annak tanösvénye a Duna Ipoly Nemzeti Park része. Találunk ma már példát a természeti szépségeket, a kultúrtörténeti látnivalókat és a falusi élet hagyományait ökológiai túraútvonalra felfűző, úgynevezett zöldútra is: a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország Magyarországon még nem elterjedt kezdeményezés egyike az Örökségeink útján Zöldút ( 211), amely tíz falu értékei között kalauzolja el a kirándulót. A természetes életmód és gazdálkodás iránt érdeklődők felkereshetik a Jákotpusztai Ökológiai Tájközpontot ( 126) is, amely a keletcserháti térség ökoturisztikai bemutatóhelye. Mindezek mellett a Palóc Út ( 209) már Nógrád megyéből kitekintő, a Palócföld egészét bejáró turisztikai útvonal. Ha ezen a tájon járunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy szellemi és kulturális életéhez egykor szervesen kapcsolódott a Felvidék. A történelmi Nógrád megyétől az első világháború után 117 település került át a Csehszlovák államhoz. A ma már Szlovákiához tartozó falvak, városok műemlékei, az ott élők kulturális gyökerei azonban máig kötődnek az ősi palóc hagyományokhoz. Érdemes meggyőződni erről egy felvidéki kirándulás ( 183) alkalmával! 13

B e s z á l l ó k á r t ya a palócok A jó palócok ezzel a címmel jelent meg 1882-ben Mikszáth Kálmán novelláskötete, amely nemcsak az írónak szerzett elismerést, hanem a Nógrádban élő palóc népcsoportot is a figyelem középpontjába állította. A palóc viseletek, néphagyományok és szokások ma is különleges értéket képviselnek. 14 > Hollókő és a palóc vidék A hagyománytisztelő, túlnyomóan római katolikus, életmódját és szokásait évszázadokon át megőrző palócság népi kultúrájának kutatását Szeder Fábián bencés szerzetes tanárnak 1819-ben megjelent, A palóczok című néprajzi-kultúrtörténeti tanulmánya indította el. Az életmódra jellemző sajátosságok között részletesen tárgyalja mindazt, amiért a palócföldi falvak máig különleges színfoltjai a hazai népi kultúrának. Ezek közé sorolhatók a népi építészet jellegzetességei, az egyedi népviselet és a látványos külsőségekkel megtartott közösségi ünnepek. Az itt élő emberek lelki sajátosságai között a falusi vendégszeretetről is említést tesz. Ma is megtapasztalható Különös characterük a vidám barátság, ember becsülés, és az adakozás Legyen ismérős, vagy idegen, egyformán kedvelik, és társaságokba hívják A vendégnek pedig minden bizonnyal feltűnik majd az itteni tájnyelv, az a és á hangok sajátos kiejtése.

A pa l ó c o k A palócság eredetének meghatározására a XIX. század óta a néprajztudomány számos, mindent eldöntő érveket azonban fölsorakoztatni nem tudó elméletet állított föl. (Egyes kutatók szerint a palóc elnevezés vélhetően a kun jelentésű orosz, lengyel polovec szóból alakult ki az Árpád-korban.) Napjainkra a kérdés megválaszolása teoretikussá vált. A Palócföldnek nevezett tájegység pontos történeti és földrajzi behatárolása szintén nem egyértelmű. A leggyakrabban emlegetett vélekedés szerint a Mátrától és a Bükktől északra, a történelmi Hont, Nógrád, Borsod, Gömör és Heves vármegyék területén található mintegy 150 település tartozik ide. A legtöbb Nógrád megyében található. A népi kultúra jellemzői között az első helyen a népviseletet említik. Úgy tartják, hogy minden palóc településnek egyedi, csak az ott élőkre jellemző beszédes viselete van. A főkötők (féketők) színe, díszítése és alakja, a szoknyák száma és hossza (melyek alatt nemritkán 10-15 alsószoknya található), az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik, a mell- és fejkendő anyaga, megkötésének módja kifejezik viselőjének korát, vagyoni állapotát. A díszes ruhákat már csak rendkívüli ünnepi alkalmak, búcsúk, lakodalmak, hagyományőrző rendezvények ( 32) idején öltik fel. Balassagyarmat és főleg Szécsény utcáin azonban hétköznap is láthatók színes palóc népviseletben járó menyecskék. Művek és művészek A palóc népművészet ihlető forrása volt a vidéken élő és az ide kötődő képzőművészeknek. A táj- és emberábrázolásban kiváló Glatz Oszkár (Budapest, 1872 Budapest, 1958) festőművész életének utolsó szakaszát Bujákon töltötte. Festői programjává vált a népviseletek, az itt élő emberek megörökítése, a palóc népi kultúra megmentése. Képeivel sokat tett a Palócföld turisztikai felfedezéséért. A művészt 1935-ben a község díszpolgárává választották, bujáki ihletésű képeiből állandó kiállítás ( 72) nyílt 2008-ban a nevét viselő művelődési házban. (Itt látható önarcképe fotónkon.) Az évtizedekig a benczúrfalvi Benczúrkastély műteremlakásában dolgozó id. Szabó István (Cered, 1903 Benczúrfalva, 1992) Kossuth-díjas szobrászművész életművének jelentős részét alkotják azok a faszobrok, amelyek a paraszti életformát, a népviselet jellegzetességeit ábrázolják. A művész állandó kiállítása a bátonyterenyei Gyürky Solymossy-kastélyban ( 181) látható. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 15

B e s z á l l ó k á r t ya Népszokások A palóc vidék népszokásai napjainkra már csak szórványokban maradtak fenn. Tudatosan a hagyományápoló kisközösségek, művészeti csoportok őrzik. Luca-nap Az adventi ünnepkörben a Luca napjához fűződő eseménysor a gonosz, ártó szellemek elűzését szolgálta. Ekkor kezdték el készíteni a lucaszéket, hogy tizenhárom nap múltán a karácsonyi misén azon ülve meglássák a templomba láthatatlan szarvaik miatt a bejáratnál lehajtott fejjel érkező boszorkányokat. Luca napján több asszonyi munkát tilos volt végezni. Vesszőhordás A pásztorok karácsonyi vesszőhordásával az állatok szaporodását vélték elősegíteni. A vesszőkből a gazdasszony annyit húzott, ahány jószága járt ki a legelőre. A vesszőkkel aztán megcsapkodta a pásztor lábát, aki azért ugrált, hogy az udvarról kijáró tehenek olyan frissek legyenek, mint ő. A pásztor szalonnát és bort kapott, a vesszők pedig az istállóba kerültek. Tavasszal ezekkel hajtották ki a jószágot a legelőre. Kiskarácsony Fontos volt, hogy a kiskarácsonynak nevezett újévkor a ház első látogatója férfi legyen. Újévkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét, viszont sok helyen főztek lencsét, hogy az új esztendőben a család pénze annyira sokasodjon és szaporodjon, amennyire sokasodik és szaporodik a lencse. Mátkatál A keleti palóc (Salgótarján környéki) falvakban a serdülő lányok a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdán készítettek ajándékkal (sütemény, gyümölcs, bor) megrakott mátkatálat, amelyet ismerős lányok vagy legények vittek el a kiszemelt komának. A szokás a nem vérrokonok közötti baráti gesztus kifejezését jelentette. Barkaszentelés A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnapon szentelték a barkát, a tavasz első virágát, új selymes, bimbózó hajtást hozó növényét. Egyes településeken úgy tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Kiszehordás Virágvasárnaphoz kötődő szokás a kiszehordás. Ilyenkor szalmabábut vetettek ki a szomszéd község határára, hogy a saját falujukat elkerülje a baj és a betegség. Télbúcsúztató-tavaszköszöntő jellegére vall, hogy a szalmabábut általában meggyújtották, elégették, vagy a falu patakjának vizébe dobva kiúsztatták azt a település határán túlra, mintegy szimbolikusan megsemmisítve, kiűzve az éppen elmúló telet. 16 > Hollókő és a palóc vidék

A pa l ó c o k Az elmúlt két évtizedben ugyanis egyes falvakban főleg a középkorúak és az idősebbek körében helyenként visszaöltöztek a többségében az 1960-as években elhagyott hagyományos paraszti viseletbe. Szép darabok láthatók azonban a falvak tájházaiban rendezett bemutatókon, valamint a vidék népművészetének legszebb emlékeit őrző Palóc Múzeumban ( 92) is. Megfigyelhető, hogy hímzéssel leginkább a vászon kötényeket (szakácskákat), a kendőket, az ünnepi abroszokat és a dísztörölközőket díszítették, de gyakori volt a juhbőrből készült ködmön (cucaj) hímzése is. A leginkább a piros, a kék, a fehér, a sárga és rózsaszínt használták. A házilag készített kender- vagy pamutszőtteseket és ágytakarókat főleg piros-kék és fehér hímzéssel díszítettek. Számos településen találkozhatunk a tájegység népi építészetére jellemző kontyolt tetős, vízvetős, oromdíszes, lakószobából, pitvarból és kamrából álló palóc lakóházakkal. A jellegzetes formájú házakból számos fennmaradt Hollókőn, Terényben, Kazáron, Rimócon és Szandaváralján. Szobabelső-rekonstrukciókat több tájházban is láthatunk. Jellegzetes berendezési tárgy volt a lóca, a kisszék, a víz tárolására használatos vizesszék, a tornyos ágy, a díszesen faragott szekrény, a festett láda, a terpeszlábú asztal, a cifratányér és a házi szentély. A közösségi és vallási ünnepek, a hozzájuk kötődő népszokások egykor természetes részei voltak az itteni életnek. Ezt hagyományozzák tovább napjainkban egyes falusi rendezvények, falunapok, búcsúk, amelyek közül a legismertebb a hollókői www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország A folklórtalálkozók állandó programja a néptánc ( 32), a kazári ( 36), a kétbodonyi, a terényi és a herencsényi. A palóc vidék legnagyobb, évről évre tömegeket vonzó népi vallásos eseményei a Mátraverebély melletti Szentkúthoz ( 168) és Balassagyarmathoz kötődnek. Az előbbi helyen a Mária- és a Szent László-, utóbbin a Szent Anna-kultusz ápolása és tisztelete miatt zarándokolnak el a hívek ezrei a Palóc búcsúba ( 33). A helyi hagyományőrzők legjobbjait a Nógrádi Nemzetközi Folklórtalálkozón ( 34) is láthatjuk. Néhány településen így Terényben, Kazáron, Herencsényben, Kétbodonyban a népi kultúra iránt érdeklődők szervezett formában, a falu mindennapi életébe bekapcsolódva ismerhetik meg a máig élő szokásokat. Helyi asszonyoktól tanulhatók meg az énekek, mesék, a jellegzetes palóc ételek elkészítése, de akár egyes kismesterségek fogásai is. 17

B e s z á l l ó k á r t ya Védett természeti értékek Az év-tízmilliókkal ezelőtti vulkáni működés nyomán egyedülálló tájképi környezet alakult ki az Északi-középhegység nógrádi nyúlványai mentén. A jellegzetes tájegységek természeti, földtani és kultúrtörténeti értékeinek megőrzésére védett övezeteket alakítottak ki. A Karancs Medves, a Hollókői, valamint a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli, míg az Ipoly mentén még fellelhető égerlápos rétek a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartoznak. A Palócföld karakteres tája a földrajzi vidék keleti határán álló Salgó vulkáni kúpjának magasából lenyűgöző panorámában tárul elénk. Ezen a vidéken alakították ki a Karancs Medves Tájvédelmi Körzetet, amelynek fokozottan védett értéke a 13 négyzetkilométer kiterjedésű Medves, Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. Földtani szerkezetét jól látható módon tárják fel a terület peremén nyitott kőfejtők, amelyek különleges látványosságai a lávaömlések nyomán kialakult, meglepően 18 > Hollókő és a palóc vidék

V é d e t t te r m é s z e t i ér t é k e k A feketekökörcsin védett faj www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország szabályos öt- és hatszög keresztmetszetű bazaltoszlopok. Szép példája a jelenségnek a somoskői Várhegy alatti bazaltzuhatag ( 159), ám a legtöbb vulkáni kőzetváltozattal a Kis-Salgón, a Boszorkány-kőn ( 12) lehet találkozni. A bazaltvulkánosság megjelenési formái között tanösvény ( 201) vezet végig, de földtani olvasókönyvként tanulmányozhatók a különböző kőzetfajták a Magyarbányai Kőparkban ( 200) és az Eresztvényi Kőbányákban ( 199) is. Az innen nem messze található Szilvás-kő ( 202) melletti felhagyott kőfejtő érdekessége, hogy az ívesen hajlott, néhol 20 méter magas függőleges bazaltoszlopokhoz vízszintes irányúak csatlakoznak. De különleges látványosság ezen a vidéken a Kazár mellett felszínre bukkanó, a felszíni vízmosások formálta riolittufa ( 203) is. A Medvessel határos Karancs-hegység ködbe burkolózó csúcsait Mikszáth Kálmán ( 24) elnevezése nyomán Palóc Olymposnak is nevezik. Formavilágát éles gerincek, meredek oldalak és mély szurdokvölgyek jellemzik. A két eltérő arculatú hegyvidéken az élőhelyek nagy része érintetlen. A főleg bükkösökből, a déli lejtőkön tölgyesekből álló erdőségekben több mint 300 védett növény- és állatfajt tartanak számon. Megjelenik itt a Kárpátok övének több karakteres növényfaja: a havasalji rózsa, a karéjos vesepáfrány, a nyúlsaláta, a fehér acsalapu, a fürtös bodza és a hegyi pajzsika. A Dunától keletre ritkaság, de a Karancson megtalálható a kora tavasszal nyíló májvirág. A bazalt sziklakibukkanásain kialakult növénytársulások jellemző fajai a leány- és fekete kökörcsin, a sárga kövirózsa és a hegyi árvalányhaj, míg a Területek számokban Karancs Medves Tájvédelmi Körzet Területe 6619 hektár, szigorúan védett 407 hektár. Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Területe 7425 hektár, szigorúan védett 493 hektár. Hollókői Tájvédelmi Körzet Területe 149,6 hektár. Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Területe 512 hektár. Sóshartyán Hencse-hegy Természetvédelmi Terület Területe 104,7 hektár. Ipolyszögi égerláp Területe 106 hektár, fokozottan védett. 19

B e s z á l l ó k á r t ya 20 völgyekben és a törmeléklejtőkön tömegesen élnek a különböző páfrányfélék. A változatos növénytakaró fajokban gazdag állatvilág élőhelye. A nedvesebb részeken foltos szalamandra, tarajos és alpesi gőte él. Olykor találkozhatunk rézsiklóval is, amely a vidék legértékesebb hüllőfajtája. Hasonlóképpen védelmet élveznek az emlősfélék közül a vadmacska, a borz és a nyuszt egyedei is. A Karancs Medves madárvilágának megismerését természetismereti bemutatóhely segíti Eresztvényben. A gyakran előforduló védett fajokat többek között a fekete harkályt, a hollót, a fehérhátú fakopáncsot, a kék galambot madárpark ( 180) mutatja be. A Salgótarján környéki hegyvonulatok 30-40 méter magas kőzetfalat alkotó homokkő területei köztük a kishartyáni Kőlyuk-oldal ( 182) természetvédelmi szempontból is értékesek. A Sóshartyánhoz közeli Hencse-hegy Természetvédelmi Terület azért kapott 2004-ben külön is védelmet, mert Magyarországon egyedül itt található meg egy élőhelyen mind a Ezt is jó tudni! > > > A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Kerékpárral a közutakon kívül csak a külön jelzéssel ellátott turistautakon szabad közlekedni. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését időszakosan korlátozhatják, ezért a túra szervezése előtt érdemes tájékozódni a terület védelméért felelős nemzeti parknál. > Hollókő és a palóc vidék négy hazai plebejusboglárka-faj: a fokozottan védett fóti (zefír) boglárka, a védett északi boglárka, a csillogó boglárka és az ezüstös boglárka. Védett lepkefaj a nagyfoltú hangyaboglárka, és az óriási dongóhoz hasonlító dongószender. A homokkőhöz alkalmazkodó növényzet az alföldi homokpuszta-gyepekhez hasonló. Az itteni növénytársulások meghatározó tagja a szártalan csűdfű, a magyar csenkesz és a szürkés ördögszem, de jellemző faj a hangyabogáncs, a csuklyás ibolya és az élesmosófű is. A kövek útja a Karancs-hegység északnyugati lábánál fekvő Ipolytarnócon folytatódik. A falu melletti Csapás-völgy páratlan értékű őstörténeti emlékeinek védelmére 1954-ben hozták létre az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. A palóc Pompeji a nagyközönség előtt nyitott bemutatóhely ( 164), amelynek élő természeti környezetében tanösvények ( 197) kalauzolnak el. Kultúrtörténeti jelentősége miatt kapott védelmet a palóc kisközség, Hollókő környezete, ahol Magyarország egyik legkisebb területű tájvédelmi területét hozták létre. A Hollókői Tájvédelmi Körzethez tartozik a világörökségi Ófalu ( 50), valamint a Hollókői-patak völgyének a település felé eső domboldala. Az Öregszőlők-dűlő ahogy a falurészt nevezik az itt élő emberek egykori gazdálkodási szokásairól tanúskodik. A meredek, agyagos talajú területek művelésével, a szőlő- és gyümölcstermesztéssel ugyan már régen felhagytak, de tájképi értékű látvány ma is a parlagon maradt parcellák sajátos szerkezete. A falu korhű természeti környe-

V é d e t t te r m é s z e t i ér t é k e k Árvalányhajas rét Dejtár mellett www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország zetéhez hozzátartoznak a patakvölgyben megtalálható mosó- és kenderáztató tavak, valamint a Vár-hegy déli lábánál lévő völgyben a parasztfürdő maradványai. A környék kaszálóinak elterjedt növénye a nagy pacsirtafű, az erdei réteken a harangvirág és a turbánliliom fordul elő nagy számban. A vulkáni eredetű, geológiai értékű Vár-hegy sziklakibúvásain sárga kövirózsa és varjúháj tenyészik. A tájvédelmi körzet tájházat és kutatóházat ( 54) működtet a hollókői Ófaluban, a védett terület biológiai és kultúrtörténeti tanösvényeken egyaránt bejárható. A Cserhát ugyancsak a miocén kori, mintegy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni működés nyomán alakult ki. A vidéket később elöntötte a tenger, amelynek viszszavonulása után helyenként százméteres vastagságot is elérő mészkőrétegek alakultak ki. A vulkáni alakzatok mellett így a mészkőhegységekre jellemző formakincs is megfigyelhető a területen. A Hollókő, Márkháza, Ecseg, Kozárd és Bokor községek által határolt vidéken létrehozott Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet látványosságai a felhagyott kőbányák, például Sámsonháza ( 198) mellett, valamint a Kis-Zagyva-, a Zsunyi-, vagy a Cserkúti-patak szurdokvölgyei. A Cserhát erdeinek többsége fiatal, aminek fő oka, hogy az itt élők évtizedeken át cserzőkéreg-termeléssel, faszén- és mészégetéssel foglalkoztak. A letermelt területek megújulását sok helyen a legeltetés akadályozta meg, ezért az erdős területek rétekkel, legelőkkel váltakoznak. A lágyszárú növényvilág értékes tagjai a tavaszi hérics, a tarka nőszirom, a leánykökörcsin, az agár- és bíboroskosbor, valamint Helyi értékek A tájvédelmi körzetek mellett helyi védettségű területek, kertek, kastélyparkok ugyancsak a vidék természeti értékei közé sorolhatók. Védett többek között a bátonyterenyei és dejtári kastélypark, a csesztvei Madách-kúria parkja, a szandai Várhegy, a balassagyarmati Nyírjes-tó, a bujáki Egidiusforrás és környéke, a balassagyarmati Palóc-liget, a horpácsi Mikszáth-park, a béri andezitoszlopok, a mohorai Mikszáth-fa. 21

B e s z á l l ó k á r t ya 22 Geológiai látványosság a Sámsonháza melletti kőfejtő a hegyi árvalányhaj és a homokliliom. Az erdőkben nyuszt és vadmacska él, a fészkelő madárfajok közül a legértékesebb a darázsölyv, a kabasólyom, a kövirigó és a holló állománya. A nedves területeken gyakori az erdei béka és a foltos szalamandra. A Duna Ipoly Nemzeti Park a Börzsöny-hegység keleti nyúlványánál, illetve az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszán érinti a nógrádi vidéket. Egyedi természeti értéke a Balassagyarmat és Ipolyszög között fennmaradt 106 hektárnyi lápos terület. A változatos mocsári élővilág ma már csupán hírmondója az Ipoly folyó medrét egykor kísérő mocsaras vidéknek, de még így is több mint 70 madárfaj utolsó, háborítatlan fészkelőhelye. A terület ma is járhatatlan, ezért megközelíthetetlen a 100-nál is több fészekből álló szürkegémtelep, valamint > Hollókő és a palóc vidék az itt gyakran előforduló fajok, a barátka, csilpcsalpfüzike, a foltos nádiposzáta, a bakcsó, a nádirigó és a berki tücsökmadár költőhelye. Az erdőfoltokkal, nádasokkal, sásoszsombékos bokorfüzesekkel tarkított lápvidéken a szabad vízfelületeket a bojtos békalencse, a békaliliom, a keresztes békalencse és a sárga tavirózsa (más néven a vízitök) uralja. A nedves területek peremén sárga nőszirom, nyílfű, erdei angyalgyökér és gyíkhagyma nő. A kétéltűek között gyakori a vöröshasú unka, a leveli béka és a barna varangy, míg a hüllők faját főleg a vízisikló és a fürge gyík képviseli. A kisemlősök közül a törpeegér, a mogyorós pele és a vízicickány a jellemző fajok. Az Ipoly menti lápvilág életközösségét csak távolról, a vasúti töltésről, vagy a 22- es számú közút mellől tanulmányozhatjuk. A megfigyeléshez egy jó távcső mindenképpen szükséges. praktikus Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6. Tel.: 36/411-581 Fax: 36/412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu Honlap: www.bnpi.hu Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: 1/391-4610 Fax: 1/200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Honlap: www.dinpi.hu

A régió k ö v e t e i A régió követei Balassi Bálint költő, katona Zólyom, 1554. okt. 20. Esztergom, 1594. máj. 30. A magyar nyelvű szerelmi líra első klasszikusának eredeti neve családi birtokaira utalva gyarmati és kékkői báró Balassa Bálint. Rózsavölgyi Márk zeneszerző, hegedűművész Balassagyarmat 1788 körül Pest, 1848. jan. 23. A verbunkos zene jelentős képviselője, egyben az első magyar csárdás-komponista Rosenthal Apja, Balassa János híres törökverő, akinek nyomdokán fia is a végvári vitézek életét élte. Kalandos élete elsősorban költészete miatt vált ismertté. A Lossonczy Annához fűződő szerelme nyomán születő Júlia-versekben megalkotja a később róla elnevezett, hármas tagolású, belső rímes Balassi-strófát. Balassi versgyűjteménye és színpadi műve, a Szép magyar komédia kéziratos másolatban maradt fenn az 1874-ben előkerült Balassa-kódexban. Márk néven zsidó kereskedőcsaládban született. Az országot járó hegedűvirtuóz 1824-ben került kapcsolatba a veszprémi zeneegylettel, amely társaság bemutatkozó estjén kapta a Rózsavölgyi nevet. A zenei sikerek 1833-ban Pestre vitték, ekkortól számítják életének legtermékenyebb évtizedét. Rózsavölgyi műveinek számát saját korában kétszáz körülire becsülték, dallamait Liszt Ferenc több rapszódiájában is felhasználta. Madách Imre költő, író Alsósztregova 1823. jan. 21. Alsósztregova, 1864. okt. 5. A világirodalmi értékű dráma, Az ember tragédiája költője Alsósztregován (ma Dolná Strehová, Szlovákia) született. Első drámáját www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 16 évesen írta, első verseskönyve, a Lant-virágok 1840-ben jelent meg. 1841-től Balassagyarmaton joggyakornok, majd aljegyző. Egy halálraítélt szabadságharcos rejtegetése miatt 1852-ben letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első verzióját Lucifer címen, a végső változat 1860-ra készült el. Ez írói sikereinek időszaka, ekkor írta további főműveit, A civilizátort és a Mózest. Utolsó műve, a Tündérkert töredék maradt. 23

B e s z á l l ó k á r t ya Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő Szklabonya, 1847. jan.16. Budapest, 1910. máj. 28. Benczúr Gyula festőművész Nyíregyháza, 1844. jan. 28. Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. júl. 16. A XIX. század végi magyar prózairodalom jeles képviselője a ma Szlovákiához tartozó Szklabonyán (Sklabiná) született. Pesten jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton esküdtként helyezkedett el Mauks Mátyás szolgabírónál. Leányát, Mauks Ilonát titokban vette feleségül 1873-ban, ám 1878-ban elváltak. Szegedre költözött és a Szegedi Napló újságírója lett. 1881-ben tért vissza Budapestre, ahol a Pesti Hírlapba írt karcolatai, a Tót atyafiak (1881), majd A jó palócok (1882) című novelláskötetei révén híres íróvá vált. Volt feleségével 1882-ben ismét házasságot kötött. Későbbi regényei híven tükrözik az úri társadalom erkölcsi-szellemi züllését. Mikszáth 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van. A magyar akadémikus történelmi festészet kiemelkedő alakja Kassán, a Klimkovics-féle magánrajziskolában kezdett festeni és rajzolni. A müncheni Képzőművészeti Akadémiára került, amelynek 1876 és1883 között tanára lett. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett, első sikerét Hunyadi László búcsúja című festményével érte el 1866-ban. Legjelentősebb művei a millenniumra készült Budavár visszavétele, illetve az 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képeit. Benczúr számos művészeti díjat nyert. Az utolsó alkotói korszakában monumentális kompozíciókat készítő művész dolányi birtokán hunyt el, tiszteletére a falut 1927-ben Benczúrfalvának nevezték el. 24 Balázs János festőművész, költő Alsókubin (Dolný Kubín) 1905. nov. 27. Salgótarján 1977. márc. 18. > Hollókő és a palóc vidék A roma származású művész ötévesen került a salgótarjáni Pécskő-domb cigánytelepére. Az elemi iskolának csupán két osztályát végezte el, de autodidakta módon hihetetlen mennyiségű ismeretanyagot halmozott fel. Festői és írói tevékenysége 63 éves korától ismert, ekkor készültek felfokozott színvilágú festményei. Első kiállítását 1971-ben rendezték Salgótarjánban, ezt további tárlatok követték országszerte és külföldön. Életében csupán tizenhárom képét adta el, hogy Füstölgések című verseskötetét megjelentesse. Ecsettel és irónnal című önéletrajzi írásait és verseit 1977-ben adták ki, a hagyatékában fennmaradt több ezer oldalnyi kéziratából Versek vallomások címen 2003-ban jelentettek meg válogatást.

A régió k ö v e t e i Csohány Kálmán grafikusművész Pásztó, 1925. jan. 31. Budapest, 1980. ápr. 2. Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége fakitermelőként, vasúti pályamunkásként és szénbányászként is dolgozott, mielőtt 1947-ben a Képzőművészeti Főiskolára került. Mesterei Koffán Károly, Szabó Vladimir festő- és grafikusművész Balassagyarmat, 1905. dec. 5. Budapest, 1991. dec. 31. A Képzőművészeti Főiskolán 1925 és 1926 között Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János növendéke. Tanulmányait sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette, Ék Sándor és Konecsni György a kor kiváló grafikusai voltak. A főiskola elvégzése, 1952 után rézkarcaival, tusrajzaival, litográfiáival rendszeresen jelentkezett a hazai és nemzetközi tárlatokon. Az 1960-70-es években több kiállítás első díját nyerte el. Jelentős könyvillusztrátori tevékenysége, de foglalkozott emellett akvarellel és egyedi kerámiával is. Munkásságának elismeréseként 1964-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1974- ben érdemes művész lett. Budapesten halt meg, kívánságára szülővárosában, Pásztón helyezték örök nyugalomra. és az orvosi egyetemen tanult tovább. A Képzőművészeti Főiskolát végül Benkhard Ágostonnál fejezte be. Az 1930 óta kiállító művésznek számos önálló tárlata volt. Munkásságáért 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes, 1980- ban kiváló művész címet kapott. Eredeti látásmódjában a századfordulós szecesszió keveredik a naiv realista és a szürrealista elemekkel. Történelmi témájú festményein a magyar múlt kiemelkedő alakjait idézte meg. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus Budapest, 1893. szept. 16. Woods Hall, Massachusetts, 1986. okt. 22. A tudós a Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán, szülei birtokán töltötte gyermekkora egy részét. Tanulmányait a fővárosban végezte: a tudományegyetemen www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország orvosi diplomát, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Kutatásai során a mellékvesében ismeretlen anyagot fedezett fel, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Amerikából hazatérve a szegedi egyetemen folytatta kísérleteit. Itt állított elő paradicsompaprikából hexuronsavat (később aszkorbinsavnak keresztelte át), amelyet a C-vitaminnal azonosított. Felfedezéseiért 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott. A tudós 1947 végén elhagyta Magyarországot és a Darthmouth-i Egyetemen a rosszindulatú daganatokkal foglalkozott. 25

B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában Tüzek földje i. e. 23 5 millió év A vulkanikus működés és az egymást követő földtörténeti folyamatok formálták karakteressé Nógrád megye tájait. Meghatározó volt a mintegy 23 5 millió évvel ezelőtti miocén kor, ekkor alakult ki a Medves-fennsík bazalttakarója, a Cserhát és a Karancs vulkáni eredetű kúpjai. Az egyes időszakokban bekövetkezett változások megfigyelhetők a felhagyott kőbányákban, hasadékokban és szurdokvölgyekben látható geológiai rétegeken és formákon. Egyikkel sem összehasonlítható azonban az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület ( 164), ahol egy 23 17 millió évvel ezelőtti trópusi dzsungel életközösségének nyomait konzerválta a megkövült iszap. A világ egyik leggazdagabb lábnyomos lelőhelyén 11 gerinces állatfaj ősi orrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak 3000 lábnyomát azonosították. A növénymaradványokból és levéllenyomatokból az egykori növényvilágot is rekonstruálták a kutatók. életközösségekről tanúskodnak a pilinyi Várhegyen, illetve a salgótarjáni Pécskődombon a bányaművelés során előkerült rézkori (i. e. 3000) telepek. Tárgyi emlékekben a leggazdagabb a késő bronzkor, főként az i. e. 1900 1300 körüli időszak, amelyből számos kisebb-nagyobb település nyomát tárták fel Zagyvapálfalván, Nagybátonyban, illetve a Benczúrfalva melletti Major-hegyen. Az ásatások során bronzkardokat, lándzsacsúcsokat és karpereceket, illetve több száz urnasírt hoztak a felszínre. A legjelentősebb ősi települést a kisterenyei Hársas-hegy oldalában a XIX. század elején fedezték fel. A helyet a földből előkerült aranytárgyakról az itt élők Aranyhegyként emlegették. Az értékes leletek maradékát az utolsó pillanatban mentette meg a gyűjtögetők elől az itt kutató Kubinyi Ferenc. Az első emberek i. e. 5500 900 26 Az első emberi jelenlétre utaló újkőkori régészeti leleteket Parassapuszta és Hont környékén fedezték fel. Jelentősebb > Hollókő és a palóc vidék

A múlt ny o m á b a n Az újkőkori és bronzkori kultúrák tárgyi emlékeit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum ( 59) állandó tárlaton mutatja be az érdeklődőknek. Honfoglaló Gyarmat, Tarján 997 1500 A nógrádi terület folyóvölgyeiben a népvándorlás korában germán, majd szláv népcsoportok éltek. A megye elnevezése a szláv eredetű novi-grád (új vár) szóból ered a Nógrád községbeli várat a honfoglalás előtti őslakók építették. A magyar törzsek megtelepedése, a nagy kiterjedésű szállásföld elfoglalása a X. század végétől vélhetően a XI. század elejéig tartott. Az egykori nemzetségi területek az ősi neveket őrző települések földrajzi elhelyezkedése alapján ma is behatárolható. A hét honfoglaló törzs neve megtalálható hét (történelmi) Nógrád vármegyei település nevében: Kürt (gyarmat)=balassagyarmat, valamint Erdőkürt (ma Pest megyében), Jenő=Diósjenő, Kér=Kiskér (Szanda és Terény között ma puszta), Keszi=Ipolykeszi (ma Szlovákia) és Karancskeszi, Megyer=Nógrádmegyer, Nyék=Ipolynyék (ma Szlovákia), Tarján= Salgótarján. Nógrád megye keleti felét előkelő családok, a Kacsics-, a Zách-, a Csák- és a Rátót-nemzetségek birtokolták. Politikai, gazdasági és katonai jelentőségüket bizonyítja, hogy területükön a XIII-XIV. században egymás után építtették fel kőváraikat. A XVI. század végére már több mint 50 állt a magaslatokon. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország Ciszterek, ferencesek 1138 Az Árpád-korban számos templom épült, majd a XII. században megalapították a vidék első bencés monostorát Pásztón. A kolostorba 1190-ben III. Béla király ciszterci barátokat telepített. A kertészetben és szőlőművelésben jeleskedő szerzeteseknek köszönhetően alakultak ki a környékbeli szőlőültetvények napjainkig ez az egyetlen bortermelő terület Nógrád megyében. Szécsényben ferences kolostor és templom ( 63) építésére 1332-ben adott engedélyt XXII. János pápa. A rendház a koldulórendi szokásoknak megfelelően közvetlenül a városfal mellé települt, benne iskola működött, közelében szegényházat és kórházat hoztak létre. A török korban a kolostorok kihaltak. A ciszterek 1526-ban menekültek el Pásztóról, és csak 1702-ben költöztek vissza. Új, ma is álló barokk kolostorukat 1715 1718 között emelték. 27

B e s z á l l ó k á r t ya 28 A középkorban Szentkúton ( 168) a ferences rend tagjai látták el a lelkipásztori szolgálatot. Tudhatjuk ezt Almásy János, a kegyhely urának 1765-ben kelt beszámolójából is:... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Állandó elhelyezést 1772-ben találtak itt. A szerzetesrendeket politikai utasításra 1950-ben feloszlatták. A barátokat elhurcolták, és csak a rendszerváltás után, 1989-ben térhettek vissza egykori tulajdonukba. Szécsényben azóta a ferences család minden ága megtalálható. A cisztercita rend a pásztói kolostort múzeum céljára a városnak adta át. Feltételül szabták, hogy a Pásztói Múzeumban ( 68) a szerzetesrend múltját és a magyarországi ciszterci monostorokat bemutató állandó kiállítást rendezzenek be. Végvárak, ostromok 1552 1683 Ali budai pasa 1552-ben hadjáratot indított a felvidéki területek elfoglalására. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben kilátástalan harcot vívtak a nógrádi várak néhány száz fős helyőrségei, az erődök sorra elestek. A végvári hősöknek emléket állító históriás énekek számos jeles vitéz nevét őrizték meg. A legismertebb köztük Szondi György, Drégelyvár ( 102) kapitánya, aki katonáival az 1552. július 6-án indított török támadásnak három napig tudott ellenállni. A küzdelemben a várvédők mind egy szálig odavesztek. > Hollókő és a palóc vidék Drégely után Gyarmat, majd Szécsény vára ( 76) is elesett. Ez utóbbinak védői a túlerőt látva elszöktek, így a vár ostrom nélkül került az ellenség kezére. Az erőd szandzsáki (török közigazgatási) székhely lett. Az 1552-es török hadműveleteknek Salgó vára ( 161) ellenállt. Kara Hamza bég seregei azonban két év múlva, csellel mégis bevették. A szomszédvár, Somoskő ( 158) azonban 1576 tavaszáig kitartott. Itt katonáskodott annak idején a vitéz költő, Balassi Bálint ( 23). Az ostromokban megsérült végvárakat általában nem építették újjá. A még használható részek lerombolását I. Lipót osztrák császár 1701-ben rendelte el. Országgyűlés Szécsényben 1705. szeptember 12 október 3. Az Oszmán Birodalom az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződésben Magyarországot a Habsburg Birodalomnak engedte át. A leigázott tartományként kezelt ország önrendelkezésének kivívásáért

A múlt ny o m á b a n 1703-ban felkelés tört ki. Élére II. Rákóczi Ferenc állt, aki a szabadságharc össznemzeti támogatásának érdekében 1705 szeptemberében országgyűlésre hívta a nemeseket és egyházfőket Szécsénybe. A 25 vármegye mintegy ezer küldötte verte fel sátrát a Borjúpáston. A tárgyalások során szövetségre lépett rendek szeptember 17-én Rákóczit választották az Haza szabadságáért öszveszövetkezett Magyarok Vezérlő-Fejedelmének. Mellé tanácsadó testületet (szenátust) választottak, a pénzügyek irányítására pedig gazdasági tanácsot hoztak létre. Rákóczi és a szenátus felhatalmazást kapott arra is, hogy béketárgyalásokat folytasson az osztrákokkal. Az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlen politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt végül elbukott Rákóczi szabadságharc utolsó csatáját Romhány és Érsekvadkert között vívták 1710. január 22-én. A küzdelemben elesettek emlékoszlopa ( 135) Romhány határában áll. Nógrád fekete aranya 1742 1993 szénásás helyébe lépő iparszerű bányászat 1861-ben, a Szent István Kőszénbánya Társulat létrehozásával kezdődött. Utódja, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. országos jelentőségű vállalattá vált. A cégnél 1867- ben, a Pest Salgótarján vasúti vonalon a szénszállítás megindulásakor 833 bányász dolgozott, számuk 1900-ra pedig elérte az 5600 főt. A kohászat és az energiaipar számára termelő Nógrádi-szénmedence bányáit 1946-ban államosították, a termelést pedig a nehézipar kívánalmai szerint fokozták. A 36 kisebb-nagyobb bányában 1955 és 1965 között 13 ezren dolgoztak, az átlag 1200-1500 kilotonnás termelést így megháromszorozták. A szénvagyon kimerülésének jelei az 1960-as évek végén már láthatóak voltak, gazdaságosan csak négy jelentősebb bánya termelt. A szénbányászat válsága az 1980-as évek végén tetőzött, ennek következtében a Nógrádi Szénbányák vállalat is fizetésképtelenné vált. A termelést 1993. december 31-én beszüntették. A társaság felszámolása és végleges megszüntetése 2005-re fejeződött be. Salgóbánya közelében a XVIII. század közepén büdös kövekre, öngyulladástól füstölgő szénterületre találtak. A további telepek felfedezéséhez Mária Terézia királynő 1766-ban, majd 1768-ban kelt dekrétumai járultak hozzá, amelyek jelentős jutalmat ígért azoknak, akik kitermelhető szénlelőhelyeket fedeznek fel a kincstár számára. Nógrádból négy ilyet jelentettek be: Kosd (ma Pest megye), Verőce, Somoskő és Tarján térségében. A felszíni www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 29

B e s z á l l ó k á r t ya 30 Tekintetes Vármegye 1763 1918 A Szent István idejében létrejött és egészen 1918-ig fennálló Nógrád vármegyében a XIX. század első harmadában a nemesi származásúak száma meghaladta a 17 ezer főt. A középbirtokos nemességnek köszönhető a gazdasági élet felvirágoztatása, a kultúra és a művelődés támogatása. Különösen nagy volt azonban a kisnemesek, illetve a szinte jobbágyi életszínvonalon élő bocskoros nemesek aránya, akik adóssággal terhelt birtokaikon tengődve könnyen áruba bocsátották szavazataikat a megyei követválasztásokon. Rokoni kapcsolataik révén komoly politikai érdekközösséget képviseltek, amely az atyafiságos világban jól működött a hivatalok megszerzésében. A több napos megyegyűléseket eleinte más-más udvarházban tartották egészen addig, amíg Szügyben 1763-ban felépült a megye első székháza. Az épület hamarosan szűkösnek bizonyult, ezért Balassagyarmaton új vármegyeház ( 88) építésébe > Hollókő és a palóc vidék kezdtek. Az 1835-re elkészült épületben volt joggyakornok, majd aljegyző Madách Imre ( 23), szolgabírói esküdt Mikszáth Kálmán ( 24). Civitas fortissima 1920 1923 A szén, a vas- és üvegipar meghonosodása, majd az 1867-ben megépült Pest Hatvan Salgótarján vasútvonal révén jelentős ipari övezetté vált a vidék. A fejlődést az első világháború akasztotta meg, a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban 1920. június 4- én aláírt békedekrétum pedig évtizedekre visszavetette. Az akkor szentesített határmódosítás értelmében a Csehszlovák államhoz került a történeti Nógrád vármegye területének több mint 42 százaléka (1765 négyzetkilométer), 117 település és az ott élő 95 222 ember, a megye lakosságának 57 százaléka. Az újonnan meghúzott határvonal nemcsak családokat és rokonokat választott el egymástól, hanem megszüntette a hagyományos felvidéki kereskedelmi útvonalakat, és felszámolta az egymás tevékenységére épülő ipari üzemek kapcsolatait és nyersanyagforrásait. A határ túloldalára került települések közül éveken át tartó tárgyalások után csupán Somoskőújfalut és Somoskőt csatolták vissza Magyarországhoz 1924. február 15-én. A faluban álló vár ( 158) azóta is Szlovákiá-ban van. Az 1918-ban véget ért háborút követően kijelölt demarkációs vonal mentén emlékezetes konfliktus történt. 1919. január 15-én a kijelölt határt átlépve, cseh és

A múlt ny o m á b a n szlovák legionáriusok vonultak be Balassagyarmatra. A további magyar területek megszerzését célzó hadműveletre válaszul a gyarmati civil lakosság fegyvert fogott, és kiszorította a betolakodókat. Ennek nyomán az Ipoly folyó déli partján elterülő falvak, valamint a vasútvonal Magyarországé maradt. A hősies tettet a magyar Országgyűlés törvényben ismerte el 2005- ben. Balassagyarmat azóta Civitas fortissima ( 86), azaz a Legbátrabb város címet viseli. Új megye, új város 1950 Rt., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Salgótarjáni Vasfinomító Rt., a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt., a Magyarhoni Üveggyárak Rt. államosításával a szocialista nehézipar egyik jelentős hazai központjává emelkedett. Nógrád új fővárosa igyekezett megfelelni a vidék életében betöltött vezető szerepének. Neves építészek tervei alapján átépítették a belvárost, a nagyvállalatok támogatásával kialakultak a művelődés és a sportélet új helyszínei. A kulturális élet gazdagsága napjainkban is nyomon követhető a több évtizedes múltra viszszatekintő rendezvények során. Salgótarjánt juttatja eszünkbe az 1960-as évektől megrendezett országos rajztriennále ( 38), a nógrádi folklórfesztivál ( 34), a világ minden tájáról muzsikusokat ide csábító dixielandfesztivál ( 32), vagy a nemzetközi hírességek részvételével megrendezett ugrógála ( 38). Itt jelenik meg a Palócföld, a tájegység szellemi életének jelenéről számot adó irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat is. Mind az I. világháborút lezáró trianoni, mind a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződések után Nógrád és a szomszédos Hont vármegyék területeik nagy részét elveszítették. A két megye közigazgatását Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. A honti területet 1950-ben Pest megyéhez csatolták, a maradék rész lett Nógrád megye. A megyeszékhely központjának Salgótarjánt jelölték ki. A város a legjelentősebb üzemek a Salgótarjáni Kőszénbányák www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 31