Sportmenedzsment 3. téma Testnevelő-edző II. évfolyam
A KLASSZIKUS SZERVEZETFELFOGÁS Környezeti hatások Belső adottságok STRATÉGIA A szervezet működése, vezetése Teljesítmény
KÜLSŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK Politic Economic Social Technologic Environmental Legal
A sportszervezetet befolyásoló külső környezeti hatások a társadalmi forma, politikai struktúra a gazdasági helyzet, gazdaságpolitika, gazdaságirányításai rendszer az eszközök tulajdoni kérdése a társadalom kulturális állapota a társadalmi szervek jelentősége és szerepe infrastruktúra (létesítményhelyzet) szponzorok, támogatók a működési terület jellemzői (helyi viszonyok)
BELSŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK a szervezet mérete létszám, munkamegosztás mértéke, növekedés lehet: horizontális, vertikális, a kettő kombinációja profilja tevékenységi kör eredete; telepítési helye; belső szervezeti kultúra Elfogadott közös értékek, gondolkodásmód, viselkedésminták LAPÍTSD LE A PIRAMIST! LAPOS SZERVEZET MAGAS SZERVEZET
Sportszervezeteket befolyásoló belső tényezők a szervezet nagysága a szervezet földrajzi helyzete a szervezet profilszélessége (sportágak fajtái, száma) a szervezet státusza (országos, helyi, lakótelepi) a szervezet személyi állománya (vezetők rátermettsége, sportolók, edzők) a sportági hagyományok szerepe a szervezetben folyó szakmai munka színvonala
A szervezetek típusai 1. Társadalom irányítási szintek és politikai alapján történő csoportosítás Állami szervezetek: állami-politikai szervezetek pl.: jogalkotó, rendfenntartó intézmények; állami-nem politikai szervezetek pl.: sportot irányító szervezet; Társadalmi szervezetek: társadalmi-politikai szervezetek politikai pártok; társadalmi-nem politikai szervezetek egyesület, szövetség; Magántulajdonon alapuló szervezet: bevételcentrikusság, tulajdonosi haszonmaximalizálás;
A szervezetek típusai 2. Eredmények alapján történő csoportosítás produktív kézzelfogható fizikai javak; inproduktív szellemi termék, szolgáltatás; Tevékenység célja szerint profitorientált pl.: magánsport centrumok, fitness termek; non-profit szervezetek egyesület, sportegyesület, alapítvány;
A szervezetek típusai 3. Vezetési rendszerben elfoglalt hely alapján történő csoportosítás irányító pl.: sportfőhatóság, sportági szakszövetségek, köztestületek; végrehajtó az a szervezeti egység, ahol a konkrét tevékenység folyik pl.: sportegyesület;
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság 1777 Ratio Educationis; - szabályozta az oktatást, a felvilágosodás szellemében külön kitér a diákokra nézve veszélyes tevékenységformákra, mint az úszás és a korcsolyázás. A 223. fejezet utasítása szerint a nevelőknek ezektől távol kell tartaniuk a diákságot. 1868 Népiskolai törvény Eötvös József; A törvény szövege szerint a következõ tárgyakat kellett tanítani: "hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; magyar nyelv; a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan; mezei gazdaság vagy ipartan, statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat".
Sportegyesületek, sportszövetségek Nemzeti Torna Egylet 1863 Magyar Atlétikai Club MOB 1895 FTC 1899 MLSZ 1901 1913 Országos Testnevelési Tanács (OTT) modern értelemben vett sporttámogatási rendszer lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra. Első magyar sporttörvény 1921 évi LIII. testnevelésről Klebelsberg Kunó; Minden vállalat, cég számára kötelezővé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását. 1920-as évek a kultúrfölény gondolatának körében telnek;
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság 1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja; Háború után Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, Legfelsőbb Ötös Sporttanács NSB 1946 feladatai: Testnevelés és sport irányítása, fejlesztése Szervezze meg a sport főhatóságait: Sport Főtanács, MOB, Magyar Sportorvosi Tanács 1948 márc. 5. Országos Sporthivatal Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alatt
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság A magyar testnevelés és sport totális irányítása, A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC Budapesti Kinizsi; MTK Vörös Lobogó; Kispest honvédség; Újpest rendőrség, belügyi tárca); 1951-1958 Országos Testnevelési és Sportbizottság; a magyar sport aranykora Élsportbeli sikerek
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság 1958 Magyar Testnevelési és Sporttanács; 1963 - Magyar Testnevelési és Sportszövetség 1968 gulyáskommunizmus centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerről váltás egy szabályozott piacgazdaságra; 1973 Országos Testnevelési és Sporthivatal kettéválik az állami sportfőhatóság és a civil szektort képviselő MOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad;
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság 1986 Állami Ifjúsági és Sporthivatal összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika; 1990 OTSH Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második; 1989 évi II. tv. az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga; A sportegyesületek, sportszövetségek nem voltak felkészülve az autonóm működésre; Gazdasági krízis politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltás;
Szervezeti rendszer 1995
A mindenkori irányító szervezet a sportfőhatóság 1999 jan. 1. Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. évi új Sporttörvény; 2003. Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium 2004. I. törvény a sportról 2005. Nemzeti Sporthivatal a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát; 2006 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság 2010 Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság
Az állam feladata 1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció 2) a sport állami támogatása 3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben 4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása 5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elősegíti a testkultúrális felsőoktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat); 6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről;
Működési modellek a sportban A sportszektor két működési modelljének összevetése Állami modell Üzleti modell Finanszírozás forrása Állami bevételek Üzleti bevételek Költségvetési korlát szerepe Tulajdonos jellemzője Működési kerete A sport jellemző szerepe Puha költségvetési korlát Nincs valós tulajdonos Non-profit: társadalmi, egyesületi forma Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása Kemény költségvetési korlát Valós tulajdonos megléte Üzleti: gazdasági társasági forma Szolgáltatás a szórakoztató iparág részterületeként Forrás: András (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium a) parlamenti államtitkár, b) egészségügyért felelős államtitkár, c) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, d) oktatásért felelős államtitkár, e) kultúráért felelős államtitkár, f) sportért felelős államtitkár.
Sportért Felelős Államtitkárság 6.7. Sportért Felelős Államtitkár 6.7.0.1. Sportért Felelős Államtitkári Kabinet 6.7.0.1.1. Sportért Felelős Államtitkári Titkárság 6.7.1. Sportért Felelős Helyettes Államtitkár 6.7.1.1. Sportért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság 6.7.1.2. Sportszakmai Főosztály 6.7.1.2.1. Versenysport és Utánpótlás Osztály 6.7.1.2.2. Szabadidő- Diák és Fogyatékosok Sportja Osztály 6.7.1.2.3. Stratégiai Osztály 6.7.1.3. Sportigazgatási Főosztály 6.7.1.3.1. Sportigazgatási Osztály 6.7.1.3.2. Sportlétesítményi Osztály
A Magyar Sport intézményrendszere Sportért felelős Államtitkárság sporttal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztása pénzeszközök elosztásának szabályozása, és ellenőrzése Együttműködés: a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, Kapcsolattartás: a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseleti szervekkel, Állami sportinformációs rendszert, Sportszakember-képzés és továbbképzésben
A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények Nemzeti Sport Központok Nemzeti Sport Intézet
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok Wesselényi Miklós Sportközalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, Hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez, pályázati rendszer útján támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok Mező Ferenc Sportközalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást.
A Magyar Sport intézményrendszere Köztestület - MOB Céljai, feladatai NOB célkitűzések és feladatok végrehajtása Hazai és nki olimpiai mozgalom fejlesztése A versenyzők felkészítése Az olimpiai eszme ápolása, az olimpiai mozgalom elterjesztésének elősegítése Az ifjúság testi, erkölcsi, kulturális nevelésének elősegítése Fair play támogatása Részvétel a Sportösztöndíj-rendszer működtetésében Részvétel a Nemzeti Sporttanácsban Utánpótlás-nevelés támogatása Káros jelenségek elleni fellépés Olimpiai központok fejlesztésében közreműködés Kapcsolattartás a NOB-bal
A MOB tagozatai a) olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat; b) nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat; c) diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat; d) fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat; e) szabadidősportért felelős szakmai tagozat.
A MOB tagjai Büntetlen előéletű magyar állampolgárok b)alanyi jogon a szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, az országos szabadidősport-szövetségek, valamint az országos diák- és hallgatói sportszövetségek által jelölt természetes személyek c)alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei által jelölt természetes személyek, azon szakszövetségek és országos sportági szövetségek által jelölt természetes személyek, amelyek sportága szerepel a Paralimpia illetve a Siketlimpia programján d)az Olimpiai Charta alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjai, e) a Nemzetközi Sportági Szakszövetségek magyar állampolgárságú Elnökei, f)a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert szervezetek magyar állampolgárságú Elnökei.
A MOB kizárólagos jogosultságai Nevezés Olimpiai zászló, jelképek, jelmondat, valamint az olimpia kereskedelmi és egyéb célú felhasználásának engedélyezése Állami támogatás felhasználása Elismerések alapítása és adományozása
A MOB tagjai 3-3 főt delegál: Atlétikai, Birkózó, Judo, Evezős, Kajak-kenu, Kézilabda, Korcsolya, Labdarúgó, Lovas, Ökölvívó, Öttusa, Sportlövő, Súlyemelő, Tenisz, Torna, Úszó, Vitorlás, Vívó, Vízilabda 2-2 főt delegál: Asztalitenisz, Ijász, Kerékpáros, Kosárlabda, Műugró, Ritmikus Gimnasztika, Röplabda, Taekwondo 1-1 főt delegál: Baseball, BMX kerékpár, Curling, Gyeplabda, Hosszútávúszás, Jégkorong, Mountain Bike, Sí, Snowboard, Szinkronúszó, Szörf, Triatlon, Tollaslabda
1. Helyi önkormányzatok (22) 2. Sportegyesületek (16) 4. A NOB magyar tagjai 5. Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/főtitkára 6. A MOB elnökségének meghívása alapján 7. Az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat (121) 8. MOB meghívás alapján (12) 9. Nemzet Sportolói (2) A MOB tagsága 240 fő 9. A diák-főiskolai sport képviselői 10. A fogyatékosok sportjának képviselői 11. A szabadidősport képviselői (9-11: 40fő) 12. Más szervezetek Magyar Edzők Társasága 1 Magyar Sportorvosi Társaság 1 Magyar Sportújságíró Szövetség 5 Magyar Sporttudományi Társaság 1 Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete 1 Olimpiai Bajnokok Klubja 11 Országos Sportegészségügyi Intézet 1 Semmelweis Egyetem (TF) 1 Nemzeti Sportközpontok 1 SPORTJUS -1
A MOB szervezeti egységei (1) Közgyűlés; (2) Elnökség; (3) Felügyelő Bizottság; (4) Szakmai tagozatok: Olimpiai sportágak versenysportjáért; nem olimpiai sportágak versenysportjáért; diák- és főiskolai-egyetemi sportért; fogyatékosok sportjáért; szabadidősportért felelős szakmai tagozat; (5) állandó bizottságok; (6) ideiglenes bizottságok; (7) Magyar Olimpiai Akadémia; (8) Magyar Olimpiai Bizottság Irodája; (9) Sport Állandó Választottbíróság.
Olimpiai Központnak minősül Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion, Millenáris, Népliget, Nemzeti Sportcsarnok) Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ Balaton Általános Olimpiai Központ Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ
A MOB felügyelete alá tartoznak a következő sporttelepek is: UTE Szusza Ferenc Labdarúgó Stadion UTE Atlétikai Stadion Ormai László Asztalitenisz-csarnok Budai Sport Hotel Kajak-kenu Sporttelep Ráckeve Galyatetői Síház Mátraházai Edzőtábor
A Sportinformációs rendszer Kire vonatkozik: Sportszervezetek versenyrendszert működtető sportszövetségek Sport köztestületek sportközalapítványok, helyi önkormányzatok, sportlétesítmények tulajdonosai sportigazgatási szervek. sportélet minden területéről származó információk integrált rendszere célja egy országos kiterjedésű, az egész sporttársadalmat átölelő, átlátható adatbázis kialakítása, amelynek az adatait interneten keresztül bárki, bárhol elérheti A hivatal a sportszervezetek számára adatfeltöltési lehetőséget is biztosít 2005. január 16-tól nem részesülhet állami támogatásban az az adatszolgáltató, amely nem tett eleget az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének