Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése alapján Készítette: Tóth-Szivós Anna vezető- tanácsos Készült: Decs, 2014. május 16.
Tartalomjegyzék: Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 1.1. Össznépességi statisztikai adatok 1.2. 0-18 év közötti korosztály megoszlása 1.3. A szociális rászorultság megoszlása az általános iskolai tanulók között 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása. 2.1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2.2. Óvodáztatási támogatás 2.3. Újszülöttek támogatása 2.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás 3.2. A gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozásának biztosítása 4. A felügyeleti szervek, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek 8. Összefoglalás 2
Vizsgált évek Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: 1.1. Össznépességi statisztikai adatok: Az előző évek statisztikai adatai népességünk folyamatos csökkenését mutatja. Össznépesség: Év Fő Sor 2006 4313 1 2007 4311 2 2008 4260 3 2009 4239 4 2010 4234 5 2011 4220 6 2012 4153 7 2013 4156 8 Év Fő 2006 4313 2007 7 4311 2008 4260 2009 4239 2010 5 4234 2011 4220 2012 3 4153 2013 4156 1 4000 4100 4200 4300 4400 Fő 3
0-18 év közötti korosztály megoszlása: Ev Fő Ebből férfi Ebből nő 2006 899 440 459 2007 889 436 453 2008 869 432 432 2009 844 414 432 2010 826 426 400 2011 811 427 384 2012 791 408 383 2013 785 415 370 Decs Nagyközség összes lakónépessége 2006- óta folyamatos csökkenést mutat, ezzel párhuzamosan az elhalálozások száma növekszik: Halálozások száma: Év Fő 2006 29 2007 38 2008 26 3000 2009 37 2000 2010 43 2011 76 1000 0 Év Év Fő 2012 80 2013 81 Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Fő 29 38 26 37 43 76 80 81 4
1.2. A 0-18 éves népesség kor szerinti megoszlása: Sajnos a fiatalkorúak száma továbbra is csökkenést mutat. 0-18 éves 0-2 éves 3-5 éves 0-14 éves 15-18 éves Település Év Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Decs 2013 415 370 60 51 71 57 326 290 89 80 Decs 2012 415 373 63 54 68 52 329 286 86 87 Decs 2011 427 384 69 58 74 55 336 298 91 86 Decs 2010 426 400 69 62 70 60 331 308 95 92 Decs 2009 432 412 68 54 69 56 327 303 105 109 Decs 2008 432 437 66 54 61 61 320 312 112 125 Decs 2007 436 453 63 59 69 57 321 321 115 132 Decs 2006 440 459 66 54 61 68 321 326 119 133 Decs 2005 447 457 60 52 60 67 325 337 122 120 Decs 2004 473 475 68 51 58 76 351 364 122 111 Decs 2003 472 494 58 65 65 71 344 379 128 115 Decs 2002 478 494 59 72 64 65 352 382 126 112 2013- ban a 0-14 évesek száma számottevően nem változott, a 0-2 évesek száma csökkent, a 3-5 évesek száma kis mértékben nőtt, a 15-18 éves férfiak száma nőtt, a nőké csökkent. 1.3. A szociális rászorultság megoszlása az általános iskolai tanulók között: Évek 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Hátrányos helyzet (ált. iskolások) 108 109 100 112 136 95 115 129 (2013.10.01.) 81 (2014.01.15.) Hátrányos helyzet (óvodások) 49 48 41 65 86 81 90 70 (2013.10.01.) 52 (2014.01.15.) Hátrányos helyzet összesen Halmozottan hátrányos helyzet (ált. iskolások) 157 157 141 177 222 176 205 199 (2013.10.01.) 133 (2014.01.15.) 92 78 78 86 73 68 73 58 (2013.10.01.) 47 5
(2014.01.15.) Halmozottan hátrányos helyzet (óvodások) 23 26 27 27 34 36 46 20 (2013.10.01.) 18 (2014.01.15.) Halmozottan hátrányos helyzet összesen 115 104 105 113 107 104 119 78 (2013.10.01.) 65 (2014.01.15.) Középfokú intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok száma: - 2013. október 1-jén: 55 fő - 2014. január 15-én: 38 fő Középfokú intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma: - 2013. október 1-jén: 16 fő - 2014. január 15-én: 13 fő. A tanulók létszáma az utóbbi években csökkent. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása miatt a hátrányos helyzet (HH) és a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapításának feltételrendszere gyökeresen megváltozott. A 2013. szeptember 1-jén, vagy azt követően benyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmekkel párhuzamosan vizsgálni kell a gyermek HH-ra, vagy HHH-ra jogosító körülményeit. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelembe beépítettek egy ún. B - lapot, melyen a szülő kérheti e státusz megállapítását. A három feltétel közül HH esetén egynek, HHH esetén minimum kettőnek kell együttesen fennállnia. A feltételek: a szülő(k) alacsony iskolázottsága (legfeljebb 8 általános iskolai végzettség), a szülő(k) alacsony foglalkoztatottsága (a kérelem benyújtásakor aktív korúak ellátására való jogosultság, vagy ennek hiányában a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 16 hónapon belül minimum 12 hónapnyi álláskeresői státusz), illetve harmadik feltétel: a szegregátumnak nyilvánított településrészben, vagy a gyermek egészséges fejlődéséhez elégtelen lakókörnyezetben nevelkedés. Fontos megemlíteni, hogy míg korábban, 2013. szeptember 1-jét megelőzően azok a gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, eleve HH-s státuszba kerültek, illetve azok a gyermekek, akiknek a szülei önkéntesen nyilatkoztak arról, hogy legfeljebb alapfokú végzettségük van, HHH-s státuszt kaptak, addig az új szabályozás szerint már a jegyző e státuszt külön, alakszerű határozattal állapítja meg a szülő önkéntesen tett nyilatkozatai, illetve erre irányuló kérelme alapján. 6
Az iskolás gyermekek esetében az átmeneti szabályozás (a Gyvt. 161/Q.. (1) bekezdése) kimondja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. (3) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani. A Gyvt. 2013. szeptember 1. napjától hatályos 67/A. (3)-(4) bekezdése szerint a gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. A HH, vagy a HHH megállapítására a megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamán belül bármikor sor kerülhet, illetve az módosítható, ha olyan irányba változnak meg a körülmények, amik ezt lehetővé teszik, pl. a szülő aktív korúak ellátására lesz jogosult (Kormányhivatal állásfoglalása). Az új, szigorúbb szabályozás miatt a megállapított hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: Ezekről az ellátásokról a Gyvt. és a Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a gyermekvédelmi ellátások formáiról szóló 8/2013. (V.10.) rendelete rendelkezik. Ide tartoznak: 2.1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a gyermeket nevelő szülőt (törvényes képviselőt) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, feltéve, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében 150 %-át. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézőjénél kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelméről szóló igazolásokat. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként 1.000.- Ft -tól 5.000.- Ft -ig terjedhet. A kérelmező kötelezhető arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének felhasználásáról 15 napon belül számlákkal számoljon el. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott ellátás formájában is megállapítható, különösen a védelembe vett gyermekek esetében. 2013. évben nem került benyújtásra rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény iránt kérelem. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2014. január 1. napjától beolvadt az önkormányzati 7
segély ellátásba, ezért Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó szabályozást. 2.2. Óvodáztatási támogatás: 2009. január 1. napjától került bevezetésre ez a pénzbeli támogatási forma. Erre a támogatásra azok a szülők jogosultak, akik: 3-4 éves gyermeküket beíratták az óvodába, gondoskodnak rendszeres óvodába járásukról, a szülők iskolai végzettsége nem magasabb, mint az általános iskola 8. osztálya, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülnek. (2013.08.31-ig) A Gyvt. 2013. szeptember 1-jével történt módosítása e támogatás kapcsán is új feltételrendszert állított fel. A támogatást azon gyermekek részére lehet megállapítani, akik a kérelem benyújtásának napján HHH-s státuszra jogosultak. Továbbá, akik: - első alkalommal történő megállapítás esetén: a kérelem benyújtását megelőző két hónapig rendszeresen jártak óvodába (óvoda vezetőjének igazolása szükséges hozzá), - további támogatás megállapítása esetén: akik a jogszabályban részletezettek szerint rendszeresen jártak óvodába (óvoda igazolása ugyancsak szükséges) - a gyermek legkésőbb annak az óvodai évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt. 2009. évben 11-en kérték ezt a támogatást, melyből 4 elutasításra került. 2010. évben a kérelmezők száma 19 fő volt, az elutasított kérelmek száma 2 volt, míg 7 esetben került sor megszüntetésre. 2011-ben 23 új kérelmező részére került megállapításra a támogatás, 4 kérelem került elutasításra. 2012-ben 50 támogatást kérő személyből 6 kérelme lett elutasítva, 44 személy lett támogatásban részesítve. A felhasznált összeg 367.000.- Ft. 2013-ban 9 kérelem érkezett, melyből 6 vonatkozásában el kellett elutasítani, vagy az eljárást meg kellett szüntetnünk, így 3 gyermek részére lett első alkalommal megállapítva a támogatást az elmúlt évben. Az óvodáztatási támogatásra nem kell minden évben új kérelmet benyújtani, gyakorlatilag a folyósítás folyamatos a gyermek óvodai nevelésének végéig. A támogatás továbbfolyósítását évente kétszer felül kell azonban vizsgálnunk, május 5-ei és november 5-ei fordulónappal. Ekkor meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályban előírt jogosultsági feltételek e napokon is fennállnak-e. Amennyiben igen, úgy június 5., illetve december 5. napjáig ki kell fizetni a további óvodáztatási támogatást a szülő részére. A HHH feltételeinek változása miatti nagy felülvizsgálatot a 2013. szeptember 1-jét megelőzően indult ügyekben novemberben kell elvégeznünk, már az új szabályozás szerint. 2013. november 5-ei felülvizsgálat után 29 gyermek részére rendeltük el az óvodáztatási támogatás továbbfolyósítását, gyermekenként 10.000,- Ft összegben, illetve egy gyermek részére fizettünk ki első alkalommal történő támogatást 20.000,- Ft összegben. Összességében az elmúlt év folyamán 43 gyermek részesült ebben a támogatásban. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében szabályozta az első alkalommal folyósítandó támogatás természetbeni kifizetésének lehetőségét. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági 8
csomag biztosítása. Ezek megvásárlását a családgondozó bevonásával, az ő felügyeletével biztosítjuk. Az esetek többségében az elutasítások oka a jövedelmi határ meghaladása volt. Az óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg: Év Óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg: 2009 120.000.- Ft. 2010 290.000.- Ft. 2011 620.000.-Ft 2012 367.000.-Ft 2013 710.000.-Ft 2.3.Újszülöttek támogatása A képviselő-testület minden decsi állandó lakóhelyű újszülöttet 5.000.- Ft/fő összegű támogatásban részesíti, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási keret terhére. A támogatás kizárólag természetbeni juttatásként (babakelengye, virág) adható. A támogatás megállapításával a bizottságot ruházza fel, míg annak átadására a képviselőtestület a nagyközség polgármesterét kéri fel. 2013. évben 34 újszülött gyermek részére nyújtottunk támogatást, 170.000.- Ft értékben. 2.4.Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt. 151. (5) bekezdésének a.) és b) pontja szerinti gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a Gyvt. 20/A -ban meghatározott természetbeni támogatásnak, és a Gyvt-ben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A gyermekvédelmi törvény 2012. október 1-től hatályos módosítása alapján a korábbi pénzbeli támogatás helyett a jogosult természetbeni támogatást kap Erzsébet-utalvány formájában. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, ha a) gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) nagykorúvá vált gyermek megfelel az előírt feltételeknek; illetve az előzőekbe nem tartozó esetekben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értékhatárt. 2013-ban a kedvezményt 234 családban nevelődő, 418 gyermek vehette igénybe. A 234 családból 119-ben egyedülálló szülő gondozza a gyermekeket. 9
444 gyermek részére kérelmezték, ebből 26 gyermek esetében el kellett utasítani a kérelmet, vagy az eljárást meg kellett szüntetni (a jövedelemhatárnál magasabb jövedelem, hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény benyújtásakor meg kell vizsgálnunk, hogy ahhoz kapcsolódóan jogosult-e a kérelmező kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra is. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi pénzbeli támogatás, illetve évente kétszer a támogatottak pótlékra jogosultak. A támogatás havi összege 2013. évben 6.270,- Ft, a pótlék mértéke pedig 8.400,- Ft/alkalom. A támogatást a gyermek olyan családbafogadó gyámként kirendelt közeli hozzátartozója kérheti, aki egyrészt a gyermek tartására köteles, továbbá valamiféle nyugdíjszerű ellátásban részesül. 2013. évben három családbafogadó gyám részesült e támogatásban, három gyermek vonatkozásában. Támogatás megnevezése Normatíva összege 2013. Önerő 2013 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 4.692.000.- 0 Óvodáztatási támogatás 710.000.- 0 Újszülöttek támogatása 0 170.000.- Összesen 5.402.000.- 170.000.- Ellátás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás: Jogosult kérelmezők száma Elutasítások/eljárás megszüntetése száma 2013-ban folyósított ellátás összege 418 26 4.692.000.- 0 0 0 gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás 43 6 710.000.- Újszülöttek támogatása 34 0 170.000.- Összesen 0 0 5.572.000.- A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, a szolgáltatás a szülő vagy a gyermek törvényes képviselője kérelmére, valamint a jegyző, gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végezhető. 10
A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet. A Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központja fenntartója a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás. A gyermekjóléti szolgálat ellátási területe: Szekszárd, Decs, Harc, Szálka, Őcsény, Kéty, Felsőnána, Murga, Szedres, Zomba. A gesztortelepülés Szekszárd. Az intézmény 1997-ben került alapításra, Decs község 2006. óta tagja a társulásnak. A gyermekjóléti szolgáltatás és szolgálat feladatait a gyermekvédelmi törvény előírásai szerint végzi. 2013. évben összesen 191 gondozási esetet látott el a családgondozó a községben, amely 102 családot érintett. A családgondozó általános szociális munkás diplomával rendelkezik, ami megfelel a törvényi előírásoknak. Gondozási esetek 2013-ban: Gondozás formája Családok száma Érintett gyerekek száma Önként együttműködő (alapellátás) 18 41 Védelembe vétel 4 4 Vér szerinti családgondozás 5 11 Gondozásba nem vett, és egyszeri esetek 75 135 Összesen: 102 191 A gyermekek veszélyeztetettségének okai A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint Kezelt probléma száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb) 45 Gyermeknevelési 16 Szülői elhanyagolás 21 Családi konfliktus (szülők egymás közötti, szülő-gyermek közötti) 12 Szülő vagy család életvitele 7 Gyermekintézménybe való beilleszkedés 3 Magatartászavar, teljesítményzavar 6 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 24 11
Fogyatékosság, retardáció 2 Szenvedélybetegségek 8 Összesen: 147 3.2. A gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozásának biztosítása - A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. 2010. évben szeptemberig 6 gyermek, októbertől 2011. április 12. napjáig 3 gyermek ellátását oldották meg a családi napközi keretein belül. A gyermekek 2,5 éves koruk után óvodások lettek. A családi napközi működtetésére a 2012-es évben már nem volt igény, ezért a képviselő testület a 187/2012. (IX. 26.) számú határozatával a működési engedély visszavonását kezdeményezte, mely még 2012-ben visszavonásra került. - A Decs Tesz-Vesz Óvoda alapító okiratába 2013. július 1-jei hatállyal került be az egységes óvoda-bölcsődei ellátás közfeladat biztosítása. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportban 5 fő bölcsődés korú, két évesnél idősebb gyermek van. - Az önkormányzat a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó helyi rendelete alapján a gyermekek napközbeni ellátását az óvodai ellátás, illetve iskolai napközis ellátás keretében biztosítja, igénybevételére a nemzeti köznevelési törvény, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni. - Az önkormányzat a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás keretében működő helyettes szülői szolgálattal biztosítja a gyermekek átmeneti gondozását. 4. A felügyeleti szervek, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása. 2013. évben Decs Nagyközség Önkormányzatánál nem történt szakmai ellenőrzés a gyermekvédelem területén. 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása. A gyermekek fokozott pszichés terhelésnek vannak kitéve, egyre nagyobb a gyermekkorban jelentkező pszichés betegségek aránya. A sajátos nevelési igényű tanulók száma a 2008. tanévtől növekedett, a rossz anyagi körülmények között élő gyermekek száma szintén. Nagyobb hangsúlyt igényelne a gyermekvédelem az általános iskolában, egy csak ezzel a munkakörrel foglalkozó szakembert. A tanítás egy komoly, felelősségteljes, több mint teljes embert igénylő feladat. A gyermekvédelmi gondoskodás más szemszögből közelíti meg, segíti a gyermeket. A két feladat össze nem mosható. Kevés eszközünk van a gyermekek helyzetének javítására, és ehhez nagy szükség van a gyermekellátó- és védőrendszer összes szakemberének jelzésére, amennyiben problémát észlelnek egy gyermeknél vagy családnál. 12
Az általános iskolával, az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnőkkel, a háziorvosokkal, a gyermekorvossal, a gyámhivatallal, a rendőrséggel rendszeres kapcsolatban vagyunk, a jelzőrendszer együttműködése megfelelő. 6. Bűnmegelőzési program településünkön nem készült. Jelzés nem érkezett az önkormányzathoz gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetőről. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek: A településsel együttműködő, gyermekközpontú civil szervezetek széleskörű tevékenységei közül a Szülők a Gyermekekért Alapítvány 2013. évben gyógytornát szervezett a rászoruló gyermekeknek. A Decs Oktatási, Kulturális és Sportéletének Fejlesztéséért Közalapítvány a gyermekek egészséges fejlődésének támogatását segítette. A Decsi Általános Iskolás Gyermekekért Alapítvány, a Tesz-Vesz Ovi Óvodás Gyermekeiért Oktatási, Nevelési Alapítvány, a Folland Alma Mater Alapítvány szintén a decsi gyermekek megsegítésére hivatott. Alapítvány a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképesítéséhez Jutásának Támogatásáért nevű civil szervezet szekszárdi székhelyű ugyan, de Decsen működik, célja a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez jutása, és ezzel integrációja a munka világába. A Decsi Szabadidősport- és Természetbarát Egyesület, és a Decs Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület a környezetvédelemre nevel. A sport területén kiemelkedő a Községi Sportegyesület és a Decsi Diáksport Egyesület. A Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Néptáncegyüttes a mozgáskultúra fejlesztését, a tánc szeretetének felismerését, megőrzését és a hagyományok ismeretére és tiszteletére nevelést tűzte ki célul. 8. Összefoglalás Szinte minden adat jövedelem, nélkülözés, gyereknyomor, bizalom rosszabb, mint 2007- ben és mint 2010-ben volt, az ország pedig tovább csúszott lefelé az európai rangsorban. 2010 és 2013 között a reálbér valamit nőtt, azonban az egy főre jutó reáljövedelem, az általános vásárlóerő 3,5 százalékkal csökkent. A csökkenés a legszegényebb kétmilliónál a legnagyobb, 10 százalék körüli. Az alsó egymilliónak 2010-ben 25 ezer forint jövedelme volt, most vásárlóértéken számolva 22 ezer. Ha valamivel kevesebbet is, minden középosztályi csoport vesztett. Csak a leggazdagabb egymilliónak sikerült a korábbinál többet kivennie az összjövedelemből. A csúszás általános, a javulás ritka. A foglalkoztatottság kicsit javult, de ez csak a közmunkának köszönhető. Ennek ellenére a jövedelmi szegénység durván növekszik, a 2009-es 46 százalékról 57 százalékra nőtt a gyerekek között 2013-ra. Az évismétlők aránya 2011 és 2013 között 14-ről 16 százalékra nőtt. Egy százalékról hat százalékra nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik 15 17 éves korukban nem tanultak és nem is dolgoztak. A korai iskolaelhagyók aránya a 2011-es 21-ről 31 százalékra nőtt! Itt az akkori 10,5 százalékkal a 9. helyen voltunk az EU-ban, most 11,9 százalékkal a 21.-en. A segélyek csökkentek, a gyerekek rendszeres gyermekvédelmi támogatása (évi kétszer 5800 Ft) összegben valamit nőtt, de csak Erzsébet-kártyán adják, kötött felhasználással. A minden gyereknek adott családi pótlék értékét 2008 óta nem növelték, azóta ennek jó ötödét elveszítette. A jobb helyzetű háromgyerekes családok a családi adókedvezménnyel havi 100 ezer forintot kaptak, és most már az 1-2 gyerekesek többsége hozzájut a havi 10 vagy 20 ezerhez ha van kereső. Annyit tudunk biztosan, hogy sokan esznek kevesebbet, sok gyerek és még több felnőtt fekszik le éhesen. De nem csak ez a baj, bár ez a legnagyobb. Az emberek 13
többségének romlik a helyzete, több mint felének (egyes mérések szerint 70 százaléknak) rosszabb a helyzete, mint a rendszerváltáskor. Vagyis a középosztálynak is egyre rosszabb, 70 százalék nem tudja a számláit fizetni, nincs egy hónapnyi tartaléka, nincs lazítás, csak szorongás. És ennek ellenére még mindig nem érinti meg a többséget a közös tragédia, inkább talán félelemből is a legrosszabbtól, a mélyszegénységtől elfordul. Az egészen súlyos nyomorjelenségek jól érzékelhetők, ami jelzi a túlélési stratégiák kudarcát is. Ott valóban éheznek. Tömeges nyomorjelenség a víz és villany nélküli élet: ez is egyfajta stratégia a spórolásra. Itt nincs rezsicsökkentés. Az adatokból látszik, hogy a tízszázalékos rezsicsökkentés a nem szegény gyerekes családoknál 2013-ban valójában nyolc százalékot jelentett, a szegényeknél viszont mindössze négyet, hiszen nincs gáz vagy távfűtés. A szegények ezzel kaptak havi ezerhatszáz forintot, de a családi pótlék, a gyes, a segélyek befagyasztásával ennek a sokszorosát veszítették. 1 Hazánkban emberek milliói ugyanis a létminimum küszöbén tengetik életüket és sokuk jajszó nélkül csendben tűri, hogy a családjával együtt nyomorog. Ők azok, akik mögött semmilyen érdekvédő közösség nincs. Ők azok, akik egyáltalán nem érzik úgy, hogy számukra ez a rendszer igazságos lenne. Ezrek látják nap, mint nap gyermekeiket éhezni és válik belőlük megélhetési bűnelkövető. 2 Állapítja meg Ferge Zsuzsa szociológus. A szociális védőháló- amennyiben beszélhetünk még létezéséről, legalsó segítő fokán állunk mi, a települési önkormányzat. Ezért a mi szerepünk a szociális szolgáltatások terén kiemelkedő. Munkánk során egyszer sem szabad elfelejtenünk a professzionális segítés fontosságát. Minden esetben szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani. / Rudolf Steiner/ Decs, 2014. május 16. Készítette: Tóth-Szivós Anna Vezető- tanácsos 1 Ferge Zsuzsa és Bass László szociológusok: http://nol.hu/belfold/nyilvantartasuk-szunetel-1451655 2 http://geza.nolblog.hu/archives/2011/05/19/ferge_zsuzsa_intelmei/ 14