Jubileum és jövöbetekintés

HÍRLEVÉL Jubileum és jövöbetekintés MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG 2. SZÁM 2006. Márton- nap Kedves Olvasóink! Amint az számotokra is hamarosan érzékelhető lesz, a Szövetségben új szelek fújnak. Ezen őszi-ünnepi számunkban rengeteg új és színes hír-levelet tárunk elétek. Megemlékezőt, jövőbetekintőt, beszámolót, bemutatkozót, verselőt, elgondolkodtatót, felhívót. Jó időtöltést! A Szerkesztőség Soha nem felejtem el, hogy a táj, ami elöttem van, mögöttem folytatódik. (Egry János) 80 éves a Waldorf-pedagógia Visszatekintés Beszámoló Összefoglaló Új szelek a Szövetségben 2006 II. félév Gyermekkor az egész életért Márton nap Kihirdették a Waldorf-iskolák kerettentantervét

NYOLCVAN ÉVES A WALDORF-PEDAGÓGIA MAGYARORSZÁGON Mi a nevelés? Két emberi lélek közös funkciója: a nevelőé és a növendéké. A nevelő növeli a növendéket, a növendék nő. Nevelés akkor történik, ha a növendék a nevelő funkciója következtében nő. Mi a demokratikus nevelés? Ha a növendéknek szabad növekednie, nem kénytelen vele. Ha a nevelés közben felszabadult a növendék is, a nevelő is. Ha mindkettőnek autonómiája biztosítva van. /Karácsony Sándor A magyar demokrácia 1945/ A magyarországi Waldorf-mozgalom nyolcvan éves múltra tekint vissza, hiszen az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében nyílt meg Budapesten. Alapítója Nagy Emilné dr. Göllner Mária Rudolf Steinerrel történt személyes találkozásokat követően saját budapesti házában hozta létre az iskolát. Vámosi Nagy István, Göllner Mária fia, aki maga is a Kissvábhegyi Waldorfiskola diákja volt a következőképpen emlékezik vissza az iskola első éveire: A külvilág kezdetben értetlenül fogadta ezt a pedagógiát. A szülők megszokták, hogy a tanulás azt jelenti: a diák otthon elkészíti a házi feladatot később, amikor már írni-olvasni tud, magolja a könyvet, és minél pontosabban mondja fel az anyagot, annál jobb osztályzatot kap. Ezzel szemben a kissvábhegyi Waldorf-iskolában 9-10 éves korig nem tanultunk könyvből. Bárki olvashatott, ha kedvét lelte benne, de a házi feladatok zömét emlékezetből kellett elvégeznünk A II. világháborút megelőzően, számos más főleg németországi Waldorfiskolához hasonlóan az egyetlen magyarországi Waldorf-iskolát is 1933-ban bezáratták. Magyarország későbbi társadalmi berendezkedése és természetesen a diktatórikus politikai vezetése elítélte és tiltotta az antropozófia és a Waldorf-pedagógia bármiféle megjelenését. Így egészen a 80-as évek végéig, a rendszerváltás kezdetéig nem lehetett nyíltan a Waldorfpedagógiával és annak a szellemi hátterével foglalkozni. Ezt követően a Waldorf-iskolák száma évről-évre rohamosan növekedett. Jelenleg 21 Waldorf-iskola működik az országban, körülbelül 40 óvodai csoport és 6 különböző tanárképzés és tanártovábbképzés. E hirtelen történő mennyiségi növekedés hosszú évek óta hatalmas kihívás elé állítja a hazai Waldorf-mozgalmat. Nemcsak a Waldorfpedagógia elmélyítése és a Waldorf-minőség fenntartása a cél, hanem az egész iskolai és óvodai mozgalmat a saját reális működési kereteivel kell folyamatosan elfogadtatnunk az aktuális oktatáspolitikai rendszerrel úgy, hogy megfelelő szakmai, jogi és gazdasági környezetben tudjanak működni a különböző intézmények. Azonban a Waldorf-iskolák külső jogi és gazdasági helyzetének rendezése mellett a növekedéssel járó belső kihívásokkal és nehézségekkel is szembe kell néznünk. Alapvető kérdésként fogalmazódik meg, hogy miként lehet hiteles és minőségi pedagógiai munkát végezni úgy, hogy az iskolák és az óvodák száma évről-évre emelkedik. A növekedésből adódóan egyre több iskola érte és éri el a felső tagozat alapításának kezdetét, amellyel szinte egy újabb, nemcsak pedagógiai, hanem gazdasági értelemben is vett iskolaalapítás történik. A felső tagozat kiépítéséhez komoly szakmai-pedagógiai és szervezési segítséget várnának az intézmények. A kisebb iskolák tapasztalt tanácsadó tanárok folyamatos jelenlétét igényelnék, az új kezdeményezések pedig az intézménnyé válásukhoz szeretnének jogi, iskolaszervezési és pedagógiai segítséget kapni. A tantervi kutatómunka folytatása, a szülőkkel való együttműködés új formáinak megtalálása, az iskolák belső felépítése, a döntéshozatalok módja, a feladatok és a felelősségek vállalása a Waldorfpedagógia azon területei közé tartoznak, amelyek további folyamatos közös gondolkodást és együttműködést igényelnek. Mindezek mellett pedig az antropozófiai emberszemlélet és a gyakorlati pedagógiai munka közötti egészséges kapcsolat megteremtése is a magyarországi Waldorf-mozgalom legégetőbb feladatai közé tartozik. A Waldorf-pedagógia mindenki számára érthető bemutatása, sokoldalú megismertetése és elfogadtatása a külvilág felé létérdeke a Waldorfintézményeknek, hiszen Vámosi Nagy Istvánnak, az első kissvábhegyi Waldorf-iskola tanulójának fenti megjegyzése a Waldorf-pedagógia megítéléséről a mai napig aktuális. Természetesen nagyon nehéz önmagunkat definiálni, arra a kérdésre egzakt választ adni, hogy mi is a Waldorf-iskola lényege. Száraz meghatározás helyett egy művelődéstörténeti példával talán ez is jobban érzékeltethető. A II. világháborút megelőző időben, 1935-ben a kor néhány neves írója megalakított egy ókortudományi és művelődéstörténeti folyóiratot. Ebben a korban egészen a II. világháború kezdetéig születtek meg a zsidókat kirekesztő törvények, és ekkor kezdődött a nyilaskeresztes hatalomra jutás Magyarországon és Európa számos országában. Ebben a vészjósló időben, amikor a világháború kitörése mindenki számára érzékelhető volt, rendszeresen megjelent egy folyóirat, amely nem a kor aktuális borzalmaival foglalkozott, hanem mindazzal, ami a világban örök, állandó és érték. Kiváló írók Németh László, Prohászka Lajos, Gulyás Pál, Szerb Antal, Hamvas Béla és a szerkesztő Kerényi Károly segítségével az olvasók megismerhették a 2

különböző korok művészetének meghatározó és állandó értékeit; azaz mindazt, ami jó, szép és igaz a világban. Ennek a folyóiratnak a címe: Sziget volt. A Waldorf-iskola is egy ilyen sziget, amely nem a külvilág rohanásával akar mindenáron lépést tartani, de nem is elszigetel, hanem felmutatja mindazokat az értékeket, amelyek lelkesítők lehetnek a fiatalok számára, hogy a számtalan híd valamelyikén bizalommal tudjanak kilépni a világba. Idén nyolcvan éves a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az ez idő alatt kialakult szokások, az összegyűjtött tapasztalatok tiszteletben tartása és a Waldorf-pedagógia értékeinek megőrzése mellett az új évezred elején a nevelés létérdeke, hogy válaszokat találjon a kor aktuális kérdéseire és kihívásaira. Ehhez a nevelőknek - szülőknek és pedagógusoknak - a kortárs szerepét kell betölteniük, aktuálisnak kell lenniük a világban és a felnövekvő gyermek megismerésében egyaránt. Hiszen csak az a pedagógiai maradhat hiteles, amelyik képes a változásra. Kulcsár Gábor BESZÁMOLÓ A STRATÉGIAI TERVEZÉSRÖL ÉS AZ EDDIG MEGTETT LÉPÉSEKRŐL Az elmúlt tanévben beszámoltunk arról, hogy a Szövetség jövőjét igyekeztünk tudatosan átgondolni, és ehhez a folyamathoz A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (CTF) munkatársait hívtuk segítségül pályázaton nyert támogatásból. Ennek a stratégiai tervezési folyamatnak első felvonásáról részletesen beszámoltunk azoknak, akik eljöttek az erről szóló fórumra. Röviden mégis felidézem, hogy akkor mire jutottunk: 1. Megfogalmaztuk a Szövetség társadalmi jövőképét 2. Újragondoltuk és megfogalmaztuk a Szövetség vezérképét 3. Meghatároztuk szervezeti alapértékeinket 4. Elkészítettük a külső és belső környezetünk elemzését (GY.E.L.V.) 5. Megkerestük a stratégiai kérdéseket és válaszokat 6. Kidolgoztuk a stratégiai irányokat Négy fő stratégiai terület rajzolódott ki: Érdekképviselet Szakmai értékvédelem (névhasználat, szakmai felügyeleti jogok, minőséggondozás) Szolgáltatás Szervezeti működtetés (új források, belső kommunikáció, arculat, emberi erőforrásgazdálkodás, juttatások, ösztöndíjak) A második stratégiai tervezés időszakra 2006. március 6-8-ig került sor. Bár kevesebben voltunk, mint az első héten, mégis volt eredménye a munkánknak: az első három stratégiai területen az eredményeken alapuló tervezés módszerével meghatároztuk a hosszú, közép és rövid távon várt eredményeket és célokat. Ízelítőnek leírom a megfogalmazott hosszú- és középtávú célokat, az elérendő és eddig elért eredményeket. (A teljes anyagnak itt most nincs elég hely, de bárki megtekintheti egyelőre az irodában, hamarosan a honlapon is.) Érdekképviselet Hosszútávú cél: a Waldorf-intézmények teljes körű jogi és gazdasági biztonságának elérése. Hosszútávú eredménynek azt tekintenénk, ha a Waldorf-intézmények minden tekintetben államilag elismertek és támogatottak volnának, önálló és stabil, jogilag és gazdaságilag törvényi garanciával biztosított státusszal bírnának. Középtávú célok: Jól felkészült érdekvédelmi csoport jöjjön létre. Jól működő intézmények legyenek. Jól működjön a szervezeti kommunikáció. Középtávú eredménynek tekintjük, ha van egy jól használható kapcsolatrendszerünk és felkészült, tárgyalóképes, folyamatos érdekképviseleti erő áll rendelkezésre. Elért eredmények A jogszabályi változások folyamatos kísérése és értelmezése érdekében megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy új kollégát, Németh Ágnest, akinek feladata az előzőeken túlmenően egy jogi csoport munkájának összefogása a Waldorf-barát jogi szabályozás megteremtése érdekében. Az érdekképviseleti teendők ellátását erősítését várjuk a másik új munkatárs, Kovács Mirkó alkalmazásától, akinek több feladata között a kapcsolattartásban is szerepe lesz a különböző érdekképviseleti, szakmai szervezetek, önkormányzatok, parlamenti képviselők és csoportok valamint a Szövetség között. Megkezdjük a közoktatási intézményekre érvényes jogszabályokban foglaltak teljes körű összevetését a Waldorf-intézmények szükségleteivel, és mindezen összegzések 3

alapján elkészítjük azokat a jogszabályi és jogszabály-módosítási tervezeteket, melyeket elengedhetetlennek tartunk a biztonságos és eredményes szakmai és intézményi működés szempontjából. Szakmai értékvédelem Hosszútávú cél: Értékelvű gondolkodás legyen szakmai és egyéni szinten Hosszútávú eredménynek azt tekintjük, hogy a Waldorf-pedagógia értékeinek megfelelően, pedagógiailag és szervezeti tekintetben magas színvonalon működnek az intézmények. Középtávú célok: önszabályozó legyen a Szövetség. Dolgozza ki a névhasználati kritériumrendszert, a belső ombudsmani rendszert és a belső monitoring rendszert. Tudatosuljon az érintettekben a Waldorf Szövetség szerepe. Középtávú eredményeknek tekintjük, ha a névhasználati jogával élni tud a Szövetség (betartható), működik egy jogorvosló, minőségvédő és segítő rendszer, elfogadjuk és betartjuk a magunk által meghatározott szabályokat és intézményi szinten jelen van az egymás iránti felelősségtudat, elkötelezettség. Elért eredmények: központi helyre került a Szövetség mukafolymataiban a névvédelem és a minőség iránti elkötelezettség. végének közeledtével ezen a ponton felfüggesztettük a további munkát. A következő próbálkozásunk, hogy megismertessük veletek a stratégiai tervezést végző csoport munkájának eredményeit, májusban következett el, amikor szerettünk volna egy kétnapos, rendkívüli közgyűlést tartani. (Ismertetni az újrafogalmazott célokat, az előttünk álló nagy feladatokat és az igazán nagy horderejű döntések meghozatalához kellő információval ellátni a képviselőket.) Sajnos nagyon sokan jelezték, hogy nem tudnak részt venni, így végül lemondtuk ezt a programot. Itt állunk most. Annak ellenére, hogy ez a tervezési folyamat nem volt olyan széleskörű, mint lehetett volna, eredményesnek tekinthető, hiszen világosan kirajzolta feladatainkat. S hiszem, hogyha ezeket a feladatokat a legjobb tudásunk szerint végezzük, akkor a Magyar Waldorf Szövetség valóban szövetséggé válik a szó legnemesebb értelmében. (S remélem, hogy a következő stratégiai tervezés négy-öt év múlva már nagyobb érdeklődés mellett zajlik.) Liszka Andrea Szolgáltatások Hosszútávú cél: olyan szakmai és szervezeti keretek megteremtése, amely lehetőséget nyújt mind a Waldorf-pedagógia, mind a közoktatás oldaláról felmerülő igények kiszolgálására. Hosszútávú eredménynek azt tekintjük, hogy a Waldorf-pedagógia szakmai erőként van jelen a közoktatásban Középtávú célok: alakuljon meg egy szakmai központ. Legyenek megfelelő képzettségű, jogosítványokkal bíró szakemberei, szakértői, tanácsadói. Középtávú eredménynek tekintjük, ha van megfelelő helyszín és infrastruktúra, ismerjük a valós igényeket és hozzáférhető szellemi forrásokkal rendelkezünk Az elért eredményekről az ezután következő cikkekben olvashattok részletesebben. Szervezeti működtetés A negyedik terület, a szervezeti működtetés fejlesztéséhez - úgy ítéltük meg, hogy - a szervezeti menedzsment területeket kellene közösen megismernünk. Hozzá is fogtunk újabb időpontokat kijelölve, a szervezeti menedzsment néhány területét tekintettük át, foglalkoztunk a belső és külső szerveztei kommunikációval, de a tanév ÚJ SZELEK A SZÖVETSÉGBEN Az elmúlt fél évben bővült az iroda. Stratégiai célokon, tapasztalatokon, terveken túl új munkatársakkal is. Ők szólnak most hozzátok. ANCSA Júniusi szelek szárnyukra vettek minket, két fiatalt. Meg sem álltak velünk a szövetségi irodáig, majd finoman leraktak az ajtó elé. Különkülön beléptünk, kezet nyújtottunk, beszélgettünk, kezet nyújtottak. Hazafelé könnyed volt a lépés, tiszta és forró a levegő. Aztán hívtak, mehetünk még, ha mi is úgy gondoljuk, minden nap, júliusban és azután. Mi örömmel mentünk. Az irodaajtót kinyitva velünk együtt érkeztek a szelek. Körbekarikáztak a polcokon, felkavartak könyvet, irkát, rajzot, beszámolót, elébünk tártak tudást, lelkesedést és közös célt. Forogtak körülöttünk 4

gyermeki és felnőtt gondolatok, pedagógia, steineri filozófia. Mi rácsodálkoztunk a sokadalomra, beléjük lapoztunk, aztán belevetettük magunkat. Lassan-lassan megtalálják a helyüket mellettünk, bennünk. Így jutottunk el ketten a Szövetséghez, Ancsa és Mirkó, ezen túl pedig szeretnénk eljutni hozzátok. A mi feladatunk egyre szorosabb kapoccsá válni, közöttetek és a Szövetség irodája, a Szövetség és az állami szervek között. Több helyről, több ízben jutottak el hozzánk a szövetségi munkák érintő vélemények, igények és kritikák. A visszajelzéseitekre kíváncsiak vagyunk, sőt, igényeljük is, hiszen csak így tudunk biztos szívvel továbbmenni a Titeket érintő kérdésekben, vagy éppen változtatni azokon. Szükségünk van a véleményetekre. Szükségünk van arra, hogy tudjuk, amin dolgozunk, az valóban előre visz-e Benneteket. Ha igen, folytatjuk, ahogy elkezdtük. Ha nem, ezt is jelezzétek, minden javító szándékot örömmel veszünk. Ne maradjanak építő kritikák és új ötletek felhasználatlanul. Ahhoz, hogy a Szövetség valóban szövetségként tudjon működni, elengedhetetlen a szövetségi tagokkal való folyamatos párbeszéd. Az én feladatom, hogy ennek a párbeszédnek a fonalát felvegyem Veletek. Közgazdász és lakberendezői végzettségemen, illetve eddigi munkatapasztalatomon túl a Veletek való személyes beszélgetések lesznek útmutatóim a közös munka során. MIRKÓ A 06-30-336-01-76-os telefonszámon és a Szövetség közös E-mail címén (mwsz@waldorf.hu) várom észrevételeitek, elképzeléseiteket, kérdéseiteket. Üdvözlettel: Kovács Mirkó Ancsán és Mirkón kívül még két új kolléga lesz segítségetekre: ANI Balogh Tiborné, Ani. Rakoviczki Erika utódaként március óta Ani viszi a gazdasági ügyeket, tarsolyában mérlegképes könyvelői végzettséggel és 12 év szakmai tapasztalattal, amit gazdasági társaságok könyvelésében szerzett. Számlázással, könyveléssel, bankszámlaszámmal kapcsolatban, vagy egyéb gazdasági kérdésekkel őt keressétek. ÁGI Németh Ágnes ügyvéd vagyok, tizenegy éves fiaim óvodáskoruk óta Waldorfosok. Feladatom a szövetségi jogsegélyszolgálat ellátása, emellett részt veszek az intézményeinkre vonatkozó jogszabályi problémák feltárását végző csoport munkájában. Waldorf-szülőként bekapcsolódtam előbb gyermekeim óvodájának, majd iskolájának működtetésébe, így jártasságot és gyakorlati tapasztalatokat szerezhettem a közoktatási jog területén. A jogsegélyszolgálat keretében telefonon és e-mailen várom megkereséseteket óvodai, iskolai és fenntartói működéssel kapcsolatos jogi kérdésekben. Hát így gazdagodott az Iroda az elmúlt fél évben. Reméljük, javatokra válik. Kedves Kollégák! Kovács Mirkó vagyok, a Magyar Waldorf Szövetség másik új munkatársa. Feladatom a Szövetség Waldorf-érdek érvényesítés éredekében kifejtett tevékenységének segítése, a háttérmunka. Az iskolákkal, óvodákkal, fenntartókkal való érdekképviseleti konzultáció előkészítése, dokumentálása. A Waldorf intézményekre ható jogszabályváltozások figyelemmel kísérése, a problémák-javaslatokalternatívák összegyüjtése és a jogi munkacsoport felé közvetítése. Részvétel a megoldási javaslatok kidolgozásában és a Szövetség lobbitevékenységében. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakon végeztem, B szakom politikaelmélet volt. huszonnyolc éves vagyok, nős, karácsonykor lesz kétéves a kisfiam. 5

bövülö közösségi terek 1 AZ IRODA A Szövetség nagy lépést tett a régóta tervezett Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (PSZSZI) megalakítása felé. A PSZSZI széleskörű szolgáltatási tevékenységet (pl.: pedagógiai, minőséggondozási, szaktanácsadási feladatokat) lát majd el. OM pályázati támogatásból a Szövetség tágasabb irodába költözött, ami új lehetőségeket teremt szakmai és közösségi téren egyaránt. A szakmai munka mellett szeretnénk majd könyvtárnak és kisebb rendezvényeknek is helyet adni, illetve örülnénk, ha találkozások színhelyéül is igénybe vennétek. Próbáltunk olyan helyet találni (anyagi kereteinken belül), ami mindenki számára - fővárosiaknak és vidékieknek egyaránt - könnyen megközelíthető. Örömmel jelentjük, ez sikerült. Egy régi irodahelyiséget raktunk rendbe, ahol lehetőségünk lesz barátságos környezetben vendégül látni benneteket. A Szövetség új irodai elérhetősége :. Magyar Waldorf Szövetség Cím: 1075 Budapest, VII. ker. Asbóth u. 17. félemelet 2. 6-os kapucsengö Telefon: 461-0090*, 30 328 7448 Fax: 413-6866* E-mail: mwsz@waldorf.hu Postacím: 1243 Budapest Pf. 644 * a vonalas számok beüzemelés alatt állnak, addig a mobilszámokon vagyunk elérhetőek Megközelíthetőség: Metróval (M1, M2, M3), illetve villamossal (47, 49) a Deák Ferenc térig. A Deák Ferenc tértől a Király utcán át gyalogosan egy perc alatt eléritek az irodát. Az Asbóth utca a Király utca és Madách tér között helyezkedik el. Központunk és munkatársaink mind vonalas, mind mobilszámokon elérhetőek, kérjük, válasszátok a számotokra kedvezőbb hívási módot. Fontos tudnivaló, hogy egy kis telefonközpontnak köszönhetően a vonalas számokon akkor is elérhetőek vagyunk, ha éppen nem az irodában tartózkodunk. Mindemellett kérünk benneteket, hogy lehetőleg munkaidőben hívjatok minket. ELNÖKSÉG: Elnök, érdekképviselet, szervezeti koordináció: Both Erzsébet 30/ 327-3207, 1 461-0094* Óvodai ügyek: Ivaskó Ilona 30/ 328-8405, 1 461-0097* Pedagógiai tájékoztatás, tantervfejlesztés: Kulcsár Gábor 30/ 328-9655, 1 461-0095* Minőséggondozás, tanügyigazgatás: Liszka Andrea 30/ 327-3611, 1 461-0092* Felső tagozatos ügyek, továbbképzések: Tallós Péter 30/ 327-5281, 1 413-6868* Az IRODA munkatársai: Tájékoztatás, továbbképzések szervezése: Radics Helga 30/ 327-2706, 1 461-0096* Gazdasági ügyek, számlázás: Balogh Tiborné - Ani 30/ 327-3059, 1 461-0091* Szervezeti kommunikáció, hírlevél, honlap: Horváth Andrea- Ancsi 30/ 328-7838, 1 461-0093* Érdekképviselet: Kovács Mirkó 30/ 336-0176, 1 413-6867* Jogi tanácsadás: Németh Ágnes 30/ 328-7306, 1 413-6865* SZERETETTEL VÁRUNK! bövülö közösségi terek 2 WWW.WALDORF.HU A fizikai tér bővülése mellett a világhálón is megjelenünk. Örömmel jelentjük, hogy a www.waldorf.hu portálunk terveink szerint a közeljövőben elindul. A design- és honlapstruktúra kész. Hosszas előkészítő munka és várakozás után az utolsó lépéseket tesszük annak érdekében, hogy egy hiteles, átfogó, színes Waldorf-honlapot indítsunk el. Fontosnak tartjuk a hitelességet, hiszen a honlap tartalmára támaszkodva is születhetnek akár intézményi, pedagógiai döntések. Éppen ezért csak olyan információk kerülnek majd fel, amelyért a Szövetség vállalja a felelősséget: naprakész, megbízható források a pedagógia, nemzetközi Waldorf-események, külföldi és hazai hírek, állami szabályzás stb. területéről. 6

Egy pár szót elöljáróban: a portál létrehozatala és használata minden intézmény és magánszemély számára ingyenes (kivéve néhány jövőben tervezett letöltési szolgáltatást) lehetőségetek lesz: - tájékozódni pedagógiai és szövetségi ügyekben - hozzáférni címekhez, közérdekű adatokhoz - információs és szakmai anyagokat olvasni - megismerni az óvodák alapprogramját és az iskolák kerettantervét - betekinteni a gyermekek munkáiba - fórumok segítségével kapcsolatba lépni egymással - jelszavas belépési felületeken folyamatosan közös munkát végezni - jogi, tanügyigazgatási kérdésekkel szakértőkhöz fordulni - nyomon követni az aktuális eseményeket - híreket, hirdetéseket küldeni és azokhoz hozzájutni - linkeken keresztül kapcsolódni a hazai és külföldi intézmények és szervezetek honlapjaihoz és még sok egyebet felfedezni, amit most nem emeltünk ki a lehetőségek közül. Közösségformáló erejű portált terveztünk, ami nem csak egyirányú információközlésre ad lehetőséget, hanem interaktív csatornaként is működik. Amint felléptünk az utolsó lépcsőfokra, és elindítottuk az oldalt, minden intézményt e-mailben értesítünk. Addig kíváncsian várjuk kérdéseiteket, kéréseiteket az induló honlappal kapcsolatban. Horváth Andrea Felhívás: Minden intézménynek saját bemutatkozó oldalt biztosítunk a honlapon. Ez remek lehetőséget kínál Nektek arra, hogy egy A4-es lap terjedelmében bemutassátok magatokat. Ennek a bemutatkozó lapnak szeretnénk egy egységes arculatot adni. Fotónak, elérhetőségnek, bemutatkozó soroknak lesz hely. Ha szeretnétek megjelenni a www.waldorf.hu honlapon, az adatlapért forduljatok a Szövetséghez, keressétek Ancsát. KIHIRDETTÉK A WALDORF-ISKOLÁK KERETTANTERVÉT A Magyar Köztársaság oktatási minisztere a 20/2006 (V.5.) OM rendeletben kihirdette A magyar Waldorf-iskolák kerettantervét. A Waldorf-iskolák kerettanterve a Magyar Közlöny 2006. május 5-én megjelent 53. számának mellékleteként nyomtatták ki. A kerettanterv minisztériumi jóváhagyásának során több megkeresést kaptunk a hagyományos közoktatási rendszerhez tartozó iskolák igazgatóitól az iránt érdeklődve, hogy a Waldorf-pedagógia egyes módszertani elemeit milyen módon és milyen feltételekkel alkalmazhatnák a saját iskolájukban. Szándékaik szerint egyrészt a Waldorf-iskolák és a Waldorfpedagógia jó gyakorlatait szeretnék átültetni az iskolájukba, másrészt alternatívát is kínálnának a szülőknek egy, a többi osztállyal párhuzamosan futó, Waldorf-módszerekkel dolgozó osztály elindításával. Szándékaik szerint ezzel meg tudnák állítani a csökkenő gyermeklétszámot az iskolában, így az ott dolgozó pedagógusok egy részét sem kellene elbocsátaniuk. A Waldorf-kerettanterv kihirdetésével lehetősége nyílt a közoktatási intézményeknek, hogy a számukra befogadható Waldorf-pedagógiai elemeket átültessék és alkalmazzák a saját környezetükben és oktatási formájuk keretei között. A most kihirdetett kerettanterv bevezetőjében hangsúlyoztuk, hogy a kerettanterv Waldorf-iskolák számára készült, ugyanakkor szemléletében, módszereiben, eljárásaiban részben vagy egészben forrásul szolgálhat más iskola helyi tantervének készítéséhez. Ugyanakkor azt is meghatároztuk, ha az iskola Waldorf-, illetve Rudolf Steineriskolaként kívánja megnevezni magát vagy helyi tantervében hivatkozásként szerepelteti e neveket, akkor - mivel e nevek szabadalmi oltalom alatt álló védjegyek - köteles a névhasználat engedélyezéséért Magyar Waldorf Szövetséghez fordulni. A kerettanterv szövegében a korábban elfogadott változathoz képest néhány kiegészítést tettünk. Erre egyrészt az eredeti szövegezésben fellelt pontatlanságok, másrészt a visszakapott szakértői anyagok késztettek minket. (A kihirdetett kerettantervben történt változásokról az iskolák pontos tájékoztatást kapnak.) A javítások során azonban számos tartalmi-pedagógiai kérdés is megfogalmazódott és kirajzolódott jó néhány kutatási terület is. Ezekre a kérdésekre a Magyar Waldorf Szövetség kezdeményezésével az azonos évfolyamokon tanító tanárok és az egyes szakterületek képviselőinek bevonásával egy közös munka és együttgondolkodás eredményeként kellene választ adnunk. Ez a törekvésünk egybevág 7

azzal a szándékunkkal, amelyet a 2004-ben kiadott kerettanterv lezárásaként közösen megfogalmaztunk, azaz hogy a tantervi munkák tovább folytatódjanak úgy, hogy a tudományos kutatómunka ne az iskolai oktatástól függetlenül történjen, hanem minden iskola maga is kutatóintézménnyé váljon. Ily módon a kerettanterv a gyakorlatból merített közös tapasztalatok megfogalmazása révén egy állandóan megújuló, új kérdéseket felvető gyűjteménnyé válhat Az előttünk álló legfontosabb teendők a következők: A jelenlegi esszészerű szövegek nyelvistilisztikai áttekintése a nyelvhelyesség és a közérthetőség szempontjából. (Ez felveti egy értelmező szótár összeállításának is a lehetőségét a leggyakrabban használt Waldorf-pedagógiai és antropozófiai fogalmak közérthető megfogalmazása érdekében.) Az emberismeretből kiinduló és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó tantárgyi áttekintés, amelynek egyik alapvető kérdése, hogy miként lehet a magyar kultúrát és művelődést belegyökereztetni a tantervbe. A mellékletek átdolgozása az iskolák önigazgató rendszerétől a minőséggondozásig. A tantárgyi felülvizsgálat is rengeteg izgalmas témát kínál a kutatómunkához. Csupán néhányat emelek ki a Pedagógiai Tagozat legutóbbi találkozóján elhangzottak közül: Az irodalomtanítás súlypontjai A szexuális felvilágosítás szerepe (7. osztály) Geometria a 4-5. osztályban Számítástechnika a 8. osztályban Drámatanítás a középtagozaton Éves munkák a 8. és a 12. osztályban Zeneoktatás, szolmizáció Alapvető és általánosan megfogalmazható kérdés is felmerült ezen az ülésen: mi a gyakorlat az iskolákban a kerettantervhez képest? Erre a kérdésre minden Waldorf-iskolában tanító pedagógus a saját gyakorlata és tapasztalata alapján választ tudna adni. Az így összeállított gyűjtemény megfelelő kiindulási pont lehet a közös munkához. A Magyar Waldorf Szövetség elnöksége elkötelezett a pedagógiai kutatás és a tantervmegújító munka támogatása iránt, így ezeket a jövőben a közös pedagógiai fórumok kiemelt témájaként kezeli. A Pedagógiai Tagozat szeptemberi ülésén, amelyet a Kamaraerdei Waldorf Iskolában tartottunk, az iskolák jelen lévő képviselővel rátekintettünk a kerettanterv aktuális helyzetére és az előttünk álló feladatokra. Célul tűztük ki a tantervmegújító munka elindítását, amelyhez megfelelő formaitechnikai kereteket kerestünk. Tartalmi szempontból fontosnak éreztük az iskolák eddigi tapasztalatainak és jó gyakorlatainak megismertetését. Munkacsoportok és nyitott, szalonszerű szakmai fórumok létrehozásán gondolkodtunk, amelyeken egy-egy adott korosztály vagy szakterület állna a figyelmünk középpontjába. Elfogadtuk, hogy a Pedagógiai Tagozat üléseit rendszeresen más-más iskolába tartjuk. A következő találkozóra Fehérlófia Waldorf Iskolában, Nemesvámoson kerül sor. Összefoglaló az Iskolafenntartói konzultációról Kulcsár Gábor A Magyar Waldorf Szövetség a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában 2006. október 27-én iskolafenntartói, működtetői konzultációt tartott a közoktatásról szóló (1993. évi LXXIX.) törvény legújabb módosítása (2006. évi LXXI. tv.) kapcsán. A Szövetségben áttanulmányoztuk, összevetettük az új és a korábbi törvényszöveget. Az így körvonalazódott fontosabb változásokat, illetve a továbbiakban felmerült témaköröket igyekeztünk együtt végigbeszélni. Először abból a szempontból vizsgálódtunk, hogy az adott törvényszövegrész biztosan vonatkozik-e ránk, vagy sem. Azután, hogy milyen következményei lehetnek (lesznek) ránk nézve, és erről mi az álláspontunk. Ha elvetjük, milyen indokkal tehetjük ezt meg, és ez esetben milyen további lehetőségeink vannak, ha vannak. Megállapodtunk, hogy az iskolafenntartói konzultációt havi rendszerességűvé tesszük, minden hónap harmadik péntekén találkozunk. Kovács Mirkó 8

VISSZATEKINTÉS AZ UTAK A MINŐSÉGHEZ KONFERENCIÁRA A Szövtetségben évek óta próbálkozunk megtalálni az igazán nekünk való minőséggondozási eljárást. Az eddigi közös mukák során (Országos Waldorf-konferenciák, Minőséggondozási munkacsoport, stb.) találkoztunk az Utak a minőséghez nevű eljárással, majd hosszú idő után végre arra is lehetőség nyílt, hogy szélesebb körben is megismertessük. Mivel a szövetségi mukamegosztásban én lettem a minőséggondozás felelőse, arra invitáltalak benneteket, hogy jöjjetek el egy napra és ismerkedjetek meg az Utak a minőséghez című minőséggondozási eljárással. Tudom, az időpont nem volt ideális, de Herrmannstorfer úrnak tavaly ősz végén, amikor a szervezést elkezdtem, már csak ez az egy hétvégéje volt szabad a naptárjában. Kellemes három napról számolhatok be annak ellenére, hogy a tanév legelején, egy szokatlan téma kapcsán hívtalak Benneteket erre a konferenciára. A három nap, három különböző helyszínen zajlott, 8-án Veszprémben, 9-én Szolnokon és 10-én Óbudán hallgathatták az érdeklődők Udo Herrmannstorfer urat az általa és munkatársai által kifejlesztett eljárásról. A délelőtt tíztől este hétig tartó program során előadások és csoportmunkák váltották egymást. Az előadásokból estére kikerekedett, hogyan öleli fel ez az eljárás az intézmény egész életét, és hogyan adhat választ azokra a kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. A csoportmunkák pedig arra mutattak rá, hogy a gondok mindenhol szinte egyformák, vagy legalábbis nagyon hasonlóak. munkához az egész közösség akaratára, munkájára lesz szükség. Azon intézmények számára, akikben megérett az elhatározás, elindítunk egy közös műhelymunkát (a nevét még ki kell találni), ahol szakavatott segítséggel nekiláthatunk az Utak a minőséghez nevű eljárás részletes megismeréséhez, alkalmazásához. (Akik szeretnének részt venni a közös munkában, de a döntéshez még segítségre, információra van szükségük, keressenek engem.) Még egy megjegyzés: a közoktatási megállapodásban leírt kötelezettségként szereplő tanúsíttatás is hozzákapcsolható ehhez a folyamathoz, mivel nemzetközileg elismert, és a Confidencia nevű cég által tanúsítható eljárásról van szó. Itt az irományom végén szeretnék köszönetet mondani a résztvevőknek az aktív jelenlétért és a jó hangulatért, a helyszíneket biztosító és a szervezésben segítséget nyújtó iskoláknak: Nemesvámosnak, Szolnoknak és Óbudának, valamint személy szerint Szabó Gyöngyinek és Krivácsy Zolinak, akik a vidéki helyszínekről godoskodtak, és végül, de nem utolsó sorban a Csernus családnak, akik szállást biztosítottak Herrmannstorfer úrnak. Liszka Andrea Ezután a hétvége után többekben felmerült a kérdés, hogyan lehet az eljárással közelebbről megismerkedni, hogyan lehet hozzájutni, hogyan lehet vele dolgozni. Egy iskola pedig már konkrét elhatározásukról tájékoztatott minket, miszerint szeretnének minél hamarabb dolgozni ezzel az eljárással. A vasárnapi találkozó után a Magyar Waldorf Szövetség elnöksége hosszas beszélgetést folytatott Herrmannstorfer úrral a továbblépés lehetőségeiről. A Szövetség kapott egy példányt az eljárás Kézikönyvéből, persze németül (ezt még le kell fordítanunk), valamint ígéretet arra, hogy ha lesznek olyan iskolák, óvodák, akik szeretnék az eljárást alkalmazni, segítőket, tanácsadókat is küldenek, illetve megszervezhető a magyar tanácsadók képzése is. Ez lesz a jövő feladata. Herrmannstorfer úr hangsúlyozta azonban, hogy az eljárás alkalmazásához mindenképpen az egész iskola, illetve óvoda elhatározása, elkötelezettsége szükséges. Egy-két lelkes ember nem elég. Az elkezdéshez talán igen, de az eredményes 9

Márton-napi verselö Márton hava Csendjébe burkolva lován ült, kardját meztelen arcok emelték. S a hasítás elhatolt az égig: Emberfiát: a földet hófehér kendőbe borítja. (Tallós Péter) Hogyan ünnepeljünk gyermekeinkkel? November 11-én Szent Mártonra emlékezünk (szül. 316), aki ezen a napon halt meg 397-ben. A korai kereszténység ezt az évfordulót, mint az isteni világban való születés napját ( dies natalis ) ünnepelte. Márton az az ájtatos férfi a keresztényeknél, aki megosztotta a köpenyét egy koldussal. Ő valósította meg az Újszövetség igéit: Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek. (Máté 25,40) Ezért lett Márton a keresztény testvéri érzés példája. A napok már nagyon rövidek. A nap már fél öt körül lenyugszik, és az esti égbolton megjelennek a csillagok. Valaha ilyenkor kora este a gyermekek lehetőleg a saját maguk által készített lámpácskákkal énekelve sétálnak az utcán. Ezt a szokást érdemes ápolni. Az egyre jobban sötétedő világban felvillan mindaz, ami az ember belső fényévé vált, és még azzá akar válni. A lámpásokat napok, holdak, csillagok díszítik és a felcsendülő énekekben is megjelennek ezek az égitestek Az égi erőkről van itt szó, amely az emberi lélek segítségével hatni akar a földön is. Sok helyen a Márton-nap kulduló nap (Heische-Tag). A gyermekek adományokat gyűjtenek, kérnek, koldulnak sétájuk ideje alatt. Márton alakjának azonban jobban megfelelne, ha a gyermekeket nem kérésre, hanem adásra bíztatnánk. A Márton-érzést nem másoktól várják el, hanem maguk gyakorolják. Mindenhol él elég idős, magányos, beteg és szomorú ember, akiknek egy jó szó, egy köszöntés, amit a Márton-napi lámpásvivőktől kapnának, fényt, melegséget hozna szürke életükbe. Erre az időszakra megfelelő mese Grimm: A csillagtallérok, de kereshetünk más népek meséiből is az alkalomhoz illőt, és a mondanivalónak megfelelőt. Évszakasztal a Márton ünnepkörben Az évszakasztal fülé ezen a napon Márton-képet tegyünk és az asztalon már készen álljanak a lámpások, tegyünk egy tálkába minden gyermek részére egy-egy gömbölyű, ízletes Márton-kenyeret. A kenyér arra vár, hogy miután közösen elénekeltünk egy Márton-éneket, minden gyerek megossza a saját kis eledelét egy másik gyermekkel. (Az írás megjelent a Magyar Waldorf óvónők Hírlevelének 12. számában, 1996 Márton-időszak) Munkaanyag Brigitte Barth nyomán 10

EMBERTAN A FELnöTTKÉPZÉSBEN Közép-kelet-európai IAO-találkozó Ljubljanában 2006. július 16. és 21. között találkoztak újra a közép-kelet-európai országok Waldorfmozgalmaiban tevékeny szövetségi munkatársak, tanárképzések és tanártovábbképzések tanárai, IAO-képviselők az IAO által szervezett Embertan a felnőttképzésben témájú konferencián. A közös munkára 2001 óta ötödik alkalommal került sor. A csehországi Semily (amely 3 éven át adott otthont a találkozónak), a magyarországi Miskolc-Felsőhámor és a csehországi Pribram után, idén Szlovéniában, a ljubljanai Waldorf-iskola vállalta magára a szervezést. Szlovénia első és 14 éven át (ez évig) egyetlen Waldorf-iskola épületének, amely az alapközép- és felső tagozatot egyaránt magában foglalja, az a rendkívüli előnye, hogy a város szívében található, érdekessége, hogy 400 éve mindig kapcsolata volt a város szociális életével, mindig nyitva állt a város lakói előtt. Az egykori kis kápolnából kialakított tanteremben a vakolat alól elő-előtűnnek az öt keresztény szentet és a szláv világ szentjeit szivárvány alatt ábrázoló freskók részletei. Természetszerűen ebben a teremben zajlott a közép-kelet-európai találkozó. A mintegy 35 fős társaságban képviseltette magát Csehország, Románia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország, Bulgária, Észtország, Örményország, továbbá Németország, Svájc és Dánia. A konferencia fő témája Rudolf Steiner pedagógiai alapművének, az Általános Embertannak 8. fejezete. Reggelente a szlovén zenetanár vezette közös éneklés után Markus Osterrieder (közép- és kelet-európa történelmét, különösen az európaiság kérdését kutató antropozófus szemléletű német történész) előadásait hallgattuk a világban ma érzékelhető folyamatokról. (Szó esett többek között a globalizációról, a polarizáltságról és a manipulációkról.) Azután Wolfgang Schad (Wittenben élő természettudós), Christian Ohlendorf (a kasseli Tanárképzés tanára, oroszországi és szlovákiai tanácsadó tanár) és Christof Wiechert (a dornachi Goetheanum Pedagógiai Szekciójának vezetője) vezetésével studiummunkát végeztünk, három csoportban (angol, orosz, német) feldolgoztuk a tizenkét érzékszervről szóló előadást. Ebéd előtt és után, kitekintésül egymás munkájára, országbeszámolók következtek, amelyek mindig segítenek nagyobb összefüggésben látni saját, magyarországi helyzetünket. Meglátásom szerint mi a Waldorf-intézmények önálló jogi helyzetének rendezésében mutatunk egyedülálló példát szomszédaink számára. Magyarországon kívül nem sok országban létezik alternatív iskolai státusz önálló Waldorf-tantervvel. Amíg Magyarországnak már négy éve elkészült az önálló Waldorf-kerettanterve, addig Oroszországban a tantervírási folyamat épp most zárul le. Ukrajnában az 1-4. osztályok tanterve van eddig kidolgozva. A térség országai nagyrészt a Waldorfpedagógia megismertetésével, meghonosításával, társadalmi elfogadtatásával, illetve az oktatáspolitika pluralizmusáért való küzdelemmel foglalatoskodnak. Bulgáriában az első óvoda megalapításán fáradozik egy maroknyi csoport, és az első pedagógusok képzése van folyamatban. Szlovákiában egy Waldorf-iskola, egy óvodakezdeményezés és egy pedagógustovábbképzés működik, a felépítés időszakát élik. Lengyelországban az erős katolikus szemlélet mellett próbálják meggyökereztetni a Waldorfpedagógiát és újabb és újabb intézményeket (idén két új Waldorf-óvodát) alapítani. Szlovéniában 14 év után végre új iskola jött létre Mariborban, és a Bothmer-képzés is elindult 28 fővel (a magyarországi 60-100 fős Bothmer-képzés egyedülálló!) és az egyház képviselőivel közösen dolgoznak a magániskolai törvényen. Ukrajna sajátossága, hogy a 12 éves kísérleti státusz és a Waldorf-iskola 1-4, 5-8, 9-12 éves tantervének elkészítése állami kutatásokkal jár együtt, amely a Waldorf-iskolás gyerekek fizikai és mentális egészségét vizsgálja összehasonlítva az állami iskolába járó gyerekekével. (Az első publikációk ősszel várhatók!) A szélesebb intézményhálózattal rendelkező Waldorf-mozgalmak, mint az oroszországi, a romániai és az ukrajnai, hozzánk hasonlóan a minőségvédelem, a névvédelem és az intézmények közötti együttműködés segítésének feladatai előtt állnak. Az országbeszámolók közül az örményországi beszámoló volt a legnagyobb hatással mindannyiunkra. 1993 óta működik jogilag kísérleti jelleggel egy Waldorf-óvodájuk és egy Waldorf-iskolájuk Jerevánban. A labilis politikai helyzetben, ahol évente leváltják, nemegyszer bebörtönzik az oktatási minisztert, és a Waldorfpedagógiát politikai csatározásokra 11

használták fel, a háború és éhínség okozta nehéz évek után új fejezetéhez érkezik a Waldorfmozgalom. A privát iskolává válás lehetőségét mérlegelik. Az állami iskolai tantervet, amely 10 évet ölel át (és a Waldorf-iskolák is ezeddig a kötelező katonai szolgálat miatt tíz évfolyamosak, éppúgy mint Oroszországban) 12 évre szeretnék átformálni. Az országbeszámolók után a napi programot Wolfgang Schad érzékszervekről, az érzékszervek fizikai orgánumairól tartott előadásai zárták, amelyek aztán a másnapi szemináriumi munka alapjául szolgáltak. Esténként Szlovénia változatos földrajzával ismerkedtünk, a bledi tónál kirándultunk, középkori várjátékokat láttunk, korhű táncokat táncoltunk a várban. Megjártuk Vintgar kanyonját, elbarangoltunk a Ljubljanica folyó egyik forrásáig, koncertet hallgattunk az ottani zeneakadémián, sokat sétáltunk a hangulatos belvárosi utcákon és a szemet gyönyörködtető piacon. A találkozó lehetőséget nyújtott a 12 ország képviselőinek a Waldorf-pedagógia hátterében való elmélyedésre, egymás megismerésére, az egyes országok fejlődésére való rápillantásra, tapasztalatcsere alakult ki. Szép konferenciát tudhatunk magunk mögött és örömteli a gondolat, hogy a munka jövő nyáron tovább folytatódik, tervezetten Litvániában, Vilniusban. Radics Helga Gyermekkor az egész életért, mi nevelök együtt a gyermekkorért Kedves Óvónőtársak, Óvodák közössége! A magyar Waldorf-óvodák együttműködési folyamatában az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy szakmai kérdésekre mindig mozdult az óvodák közössége, a gyerekek egészséges fejlődéséért való tenniakarás erősnek mutatkozott. Ezt érzékelve 2004. őszén Christopher Clouder, az ECSWE (Európai Tanács a Steiner Waldorf Oktatásért) elnöke, a Magyar Waldorf Szövetség képviselőivel beszélgetett az óvónők a Magyar Waldorf Szövetségben való megnövekedett jelenlétéről és szerepéről. Az óvónői munkában újra és újra felmerül a kérdés, milyen hatása van az óvodai nevelésnek a gyermekek későbbi fejlődésére (az iskolai évek és az élet vonatkozásában). Christopher Clouderrel együtt, aki egyben a Jog a gyermekkorra mozgalom társalapítója, nagyon fontosnak találtuk a témát. Clouder úr felajánlotta közreműködését, továbbá javasolta Geseke Lundgren, svédországi óvónő meghívását, aki jelenleg az ISWECA (Nemzetközi Egyesület a Steiner Waldorf Kisgyermekkori Nevelésért) elnökségi tagja. Hosszú előkészület után született meg a Gyermekkor az egész életért, mi nevelők együtt a gyermekkorért témát feldolgozó Waldorf Pedagógiai Műhely - Waldorf Óvónői Szakmai Nap rendezvénysorozata, amely tanárok, óvónők, szülők számára egy közös kehely lehet a gondolatok találkozására. A szervezést a Magyar Waldorf Szövetség a Waldorf-Óvónő Képzéssel közösen vállalta magára. Tanulni, tapasztalni akartunk e találkozásban, és kapcsolódni önmagunkhoz, egymáshoz, a világhoz. Kapcsolódni közös dolgainkhoz. A mindennapi élet mutatja, milyen nehéz időnként találkozni, együtt dolgozni, gondolkodni, de talán a legnehezebb együtt maradni, a megkezdettet folytatni. Ezért azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a téma kifejtése, elmélyítése mellett a közös munka folyamatát ápoljuk. Útra keltünk közösen. A gyerekek egészséges fejlődéséért való tenniakarásból kiindulva óvónők, szülők, kisebb (ám növekvő számban) tanárok és érdeklődők. 12

A négy találkozón 28 Waldorf-óvoda, vagy óvodai csoport, 9 Waldorf-iskola, 7 Waldorfóvodai vagy Waldorf-iskolai kezdeményezés, 3 Waldorf-képzés és 3 állami óvoda óvónői, tanárai, szülői, hallgatói és az érdeklődők vettek részt. Azoknak az érdeklődőknek, akik szándékuk ellenére sem tudtak minden alkalommal velünk tartani, közkinccsé tesszük a szakmai napok előadásainak anyagát. Az első két találkozó emlékeztetője már most megrendelhető a Csimota Ringató Waldorf Óvodában (2009 Pilisszentlászló, Béke u. 2.). A harmadik és negyedik találkozó témáinak feldolgozása folyamatban van. Emlékeztetőül a folyamatról: 2005. március 5-e fő témája volt: az óvodai nevelés lehetőségei az egész életért. Az első hét év, mint az egész későbbi élet alapja. Rápillantottunk a gyerek fizikai fejlődésére és a játékfejlődésre. A játék, mint a gyermek személyiséggé válásának alapja, melyen keresztül építkezik és belső képeit megvalósítja. Megfogalmazott feladatul tűztük ki a praktikus hétköznapi élet megvalósítását az óvodában, amely a gyerekek egészséges fejlődését szolgálja. Christopher Clouder a játékot a béke kulcsának nevezte. A gyermeki beleérzőképesség, a fantázia képessége, a belső képek világa vezeti el a gyereket a másik ember megismeréséhez és ez szociális képességeinek kialakulásának alapja. A játék képessége az alapja annak, hogy tevékeny, hozzáértő világpolgár váljon a gyermekből. Kiemelte a mese, mint a belső átalakító erő szerepét, mely kapcsolatban van a játékkal, mely összekötődik a szeretettel. A nap témája volt: Gyermekkor az egész életért, nevelők együtt a gyermekkorért- e kettőt kellett összekapcsolni: a valamivé válást a valamiként létezés részévé kell tenni. 2005. szeptember 10-ei, második találkozó fő témája a fantáziaerő átalakulása volt 1-9 éves kor között, kitekintve 12 éves korig. A pedagógus feladata megérteni, mi játszódik le a gyermekben és hogyan tudja őt támogatni, segíteni ahhoz, hogy a gyermek képes legyen saját képzelőerőit birtokba venni. Képzeleti erőit, melyet a környezet hatásai befolyásolnak. A kisgyermekkori fantáziaerő teszi lehetővé, hogy kapcsolatba kerüljön környezetével. A játékot (és a valóságot is) elvarázsoló fantáziaerő fejlődése által, a gyermek beletanul a szociális kompetenciába. Christopher Clouder előadásában utalt arra, hogy a boldogság forrása - ahogy Chagall életpéldáján bemutatta - a gyermekkorban van. A fantázia és képzelőerő, mint átalakító erő. A nevelő felelőssége, hogy a gyermek magába szívja a környezetét. Fontos, hogy olyan képek vegyék körül a gyerekeket, amelyek táplálják őket. Ezek a képek az alapjai későbbi életünk gondolkodásának. Gondolkodni annyi, mint képeket fűzni egymás mellé. A belső képzelőerő fejlesztése, mint az egészséges szociális közösségi élet alapja a nevelő feladata. 2006. március 4-ei találkozón a képzelet és az akarat erői és a szociális képességek volt első témánk, és az életpraktikus óvoda. Emellett az élő szociális képességek fejlődése a gyermekkorban és a felnőttkorban. Ennek alapja a világ iránti érdeklődés képességének megőrzése, a lélek öröme, a bizalom. Tanulandó a gyerekek számára a helyes hallgatás, a morális hallgatás. Ezek segítik felnövekedve őket a valamivé válás folyamatában. A 2006. Mihály-napi találkozón ezen a szálon haladtunk tovább, az együttműködés formáit és módjait keresve. Az eddigi három találkozó mottója volt: a GYERMEKKOR AZ ÉLETÉRT, és a negyedik találkozó hangsúlya a MI NEVELŐK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT lett. Idézem Christopher Clouder gondolatát, amely az első találkozón hangzott el: Sokfelé járok, mindenkinek van egy története, amit el akar nekem mesélni. Szükségünk van a történetekre, a nyelv táplálékára, hogy belül egészségesek legyünk. Fiziológiailag és lelkileg is hatással vannak ránk a történetek, beleértve a minőséget, ahogy azt elmeséljük. A történet alapja kifelé a világra vetett érdeklődő tekintet. Ha a gyerekek nem nőnek ebben az érdeklődő tekintetben a világ felé, akkor elfogynak. Mi szervezők örömmel fogadtuk azoknak az embereknek az érdeklődő tekintetét, akik a világban különböző szervezetekben az általunk - óvónők által is - képviselt közös célért, a gyermekek egészséges gyermekkoráért dolgoznak. Mi is fontosnak tartjuk, hogy érdeklődő tekintetünket az ő munkájukra a mi közös célunkra: MI NEVELŐK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT irányítsuk. E szándéktól vezérelve kértük fel vendégeinket, hogy számoljanak be a ISWECA (Nemzetközi Egyesület a Steiner Waldorf Kisgyermekkori Nevelésért), a Jog a gyermekkorra Mozgalom és a ECSWE (Európai Tanács a Steiner Waldorf Oktatásért) szervezetek munkájáról. Szép rátekintést kaptunk a Waldorfpedagógia átfogó, ugyanakkor területenként eltérő sajátosságairól. Geseke Lundgren megfogalmazta, hogy a nemzetközi óvónői egyesületi munkában kirajzolódik, hogy az egyes kontitenseken milyen fő feladatot kell ellátnia a Waldorfintézményeknek. Megállapíthatjuk, hogy a Föld különböző részein a Waldorf-pedagógiának különböző gyermeki igényekre kell válaszolniuk. 13

Afrikában a biztonság és a védelem a fő feladat. Egy négy év körüli gyermeknek több kilométert kell gyalogolnia azért, hogy a napot egy biztonságos helyen töltse. (Sokaknak a szülei sem élnek már.) Boldogok, ha egy pohár tejet ihatnak és a védelmet élvezhetik. A szabad játék itt élettechnika. Dél-Amerikában az írástudatlanság nagy. A munkábaállás elengedhetetlen feltétele, hogy valaki írni és olvasni tudjon. Ezért a szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyermekünk az írás és olvasás képességét elsajátítsák, és ennek megtanulása egyre korábbi életkorra csúszik előre. A Waldorf-pedagógia sokat tesz azért, hogy megvédje a gyerekeket a szülők azon óhajától, hogy a két éves gyereknek már írnia és olvasnia kelljen. Dél-Amerikában a Waldorf-pedagógiának ellensúlyt kell képeznie a túl korai tanulással szemben. Ázsiában a legfontosabb feladat az egyéni út élésének létjogosultságának kivívása. A túl korai ideológiai neveléssel szemben kell ellensúlyt teremtenie a Waldorf-pedagógiának. Európában a fogyasztói társadalom erős befolyásolásával szemben kell fellépni. A hatások és befolyások túláradásától és a tanulás egyre korábbi elkezdésére való törekvéstől kell megvédeni a gyermekeket. Ugyanolyan fejlődési folyamatot jár be a világ minden Waldorf-intézménye, de a saját gyermekei számára kell jól működőnek lennie. Az a fő kérdés: mitől lesz gyümölcsöző a pedagógiai munka ott, ahol azt végzik. A hatodik találkozó tervezett időpontja 2007. Mihály idő (szeptember vége-október eleje), amely egyben nyitott országos óvónői találkozó is. Téma: 10 éves a awaldorf-óvodapedagógiai program (WOP) Visszatekintés - mi történt a programmal az elmúlt években A magyar Waldorf-óvodák helyzete Hogyan tovább? (Az óvodák együttműködési lehetőségei) A névvédelem, minőséggondozási kérdései) A magyar Waldorf-óvodák és a Magyar Waldorf Szövetség kapcsolata Egyéb felmerülő témák és kérdések a Waldorf-pedagógia kapcsán A két utolsó találkozó előkészítését tervezetten januárban kezdjük el, e munkában is kérjük és várjuk segítségeteket. Reménységgel a szívünkben hisszük, hogy az akarat közös. Köszönjük. Ivaskó Ilona a Magyar Waldorf-óvodai képzés nevében A találkozók alkalmával a beszélgetésekből, kérdésekből láthatóvá vált, milyen sok tapasztalatot oszthatunk meg egymással Waldorf-pedagógusok, nevelők. Ezen a finom nevelői szálon haladnánk tovább az együttműködés formáit, módjait keresve. A következő, ötödik találkozó időpontja 2007. március 24-e, szombat. Témája: Konferencia munka az óvodában és iskolában (tartalmi kérdések, lehetőségek, formák, tapasztalatok). Erősítené a találkozó munkáját, ha e témát átgondolva készülnétek, elhozva az óvodátok, iskolátok egyéni ízeit a konferenciai munkáról megosztanátok a szakmai nap alkalmával. 14

A 2006. ÉV II. FÉLÉVÉNEK ESEMÉNYEI: DÁTUM RENDEZVÉNY HELYSZÍN június 25-30. Waldorf Tanári Műhely-Nyári Akadémia osztálytanítóknak Szolnoki Waldorf Iskola vasárnaptól péntekig július 10. A Waldorf Tanári Műhelyeket (IAO-konferenciákat) Budapest előkészítő csoport találkozója július 17-21. vasárnap Embertan a felnőttképzésben Ljubljana, Szlovénia estétől csütörtök estig Közép-kelet-európai IAO-találkozó július 21-22. péntektől IAO-Tanács ülés Ljubljana, Szlovénia szombatig augusztus 30. A Waldorf Tanári Műhelyeket (IAO-konferenciákat) Solymár, Waldorf Tanárképzés előkészítő csoport találkozója szeptember 6-7. Tárgyalások a Software AG képviselőjével, Magyar Waldorf Szövetség irodája Walter Hillerrel szeptember 8. Utak a Minőséghez - Minőséggondozási konferencia Udo Veszprém Herrmannstorferrel szeptember 9. Utak a Minőséghez - Minőséggondozási konferencia Udo Szolnok Herrmannstorferrel szeptember 10. Utak a Minőséghez - Minőséggondozási konferencia Udo Óbudai Waldorf Iskola Herrmannstorferrel szeptember 10. Elnökségi megbeszélés Udo Herrmannstorferrel Óbudai Waldorf Iskola szeptember 15-17. ECSWE-ülés Avignon, Franciaország szeptember 19. A Waldorf Tanári Műhelyeket (IAO-konferenciákat) Magyar Waldorf Szövetség irodája előkészítő csoport találkozója szeptember 29. Elnökségi megbeszélés a ECSWE képviselőjével, Budapest Christopher Clouderrel szeptember 30. Gyermekkor az egész életért, nevelők együtt a gyermekkorért 4. Waldorf Pedagógiai Műhely óvónőknek és tanároknak Solymár, Waldorf Tanárképzés Christopher Clouderrel és Geseke Lundgrennel (A Waldorf-Óvónő Képzéssel közös szervezésben) szeptember 30. Elnökségi megbeszélés az ISWECA képviselőjével, Geseke Solymár, Waldorf Tanárképzés Lundgrennel október 7. Pedagógiai Tagozat ülése, téma a tantervkutatás Kamaraerdei Waldorf Iskola október 20. Konfliktuskezelői csoport találkozója Pesthidegkúti Waldorf Iskola Walter Appl-el október 27. Iskolaműködtetési konzultáció 1. Pesthidegkúti Waldorf Iskola október 30-november Felsőtagozatos tanárok Őszi Akadémiája Budapest, Óbudai Waldorf Iskola 2. Waldorf Tanári Műhely november 8. EFFE (Európai Fórum a Szabad Oktatásért) konferencia AME előkészítésében való részvétel november 13. Tanácsadói Kör ülése Magyar Waldorf Szövetség új irodája november 17-18. péntek 16 órától Közgyűlés Fóti Szabad Waldorf Iskola szombat 16 óráig november 24. Kezdeményezések találkozója Magyar Waldorf Szövetség új irodája 16. órától november 24. Iskolaműködtetési konzultáció 2. Óbudai Waldorf Iskola 16 órától november 28. Waldorf Tanári Műhely Nyári Akadémia előkészítő Magyar Waldorf Szövetség új irodája megbeszélése december 1-3. Educatio 2006. Oktatási kiállítás és börze Budapest december 2. A végzett Waldorf-iskolai diákok körében végzendő Magyar Waldorf Szövetség új irodája Sorskövető kutatás előkészítése december 15-16. Konfliktuskezelői csoport találkozója Magyar Waldorf Szövetség új irodája Walter Appl-el folyamatos Sorskövető kutatás előkészítése és elindítása Budapest 15

WALDORF TANÁRI MŰHELYEK Pedagógus-továbbképzési konferenciák a 2006-2007-es tanévben TERVEZET (pontosítva: 2006. 11.08.) TÉMA IDÔPONT HELYSZÍN TÉMA TANÁROK Konferencia munka az óvodában és iskolában 2006. március 24. PILISSZENT- (tartalmi kérdések, (szombat) LÁSZLÓ lehetőségek, formák, tapasztalatok) Gyermekkor az egész életért, nevelők együtt a gyermekkorért WALDORF PEDAGÓGIAI MŰHELY óvónőknek és tanároknak (Waldorf-Óvónő Képzéssel közös szervezésben) Német Geseke Lundgren Christopher Clouder Roswitha Garff Német felső tagozat Uta Konowalenko NEMZETKÖZI NYELVI-ZENEI MÛHELY (A solymári Waldorf Tanárképzéssel közös szervezésben) 2007. április 10-14. (kedd délutántól szombat estig) HÁMOR Angol Angol felső tagozat Zene Christof Jaffke Peter Lutzker Gerhard Beilharz Zene felső tagozat Dominik Petri KÉZMÛVES-MÛVÉSZETI- KÉZIMUNKA MÛHELY (A solymári Waldorf Tanárképzéssel közös szervezésben) 2007. május 2-6. (szerda délutántól vasárnap délig) GÖDÖLLÔ Kézimunka Kézművesség Festés-rajz (egyeztetés alatt) (egyeztetés alatt) (egyeztetés alatt) OSZTÁLYTANÍTÓK NYÁRI AKADÉMIÁJA (A solymári Waldorf Tanárképzéssel közös szervezésben) TANÉVELŐKÉSZÍTŐ PEDAGÓGIAI MŰHELY 2007. június 24-29. (vasárnap estétôl péntek estig) 2007. augusztus 27. és 31. között SZOLNOK GÖDÖLLŐ 1-8. osztályok Magyar tanárok Studium, Gyermekmegfigyelés, Konferenciamunka Christof Wiechert MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG Levelezési cím: 1243 Budapest, Pf.: 644 Az iroda címe: 1075 Budapest, Asbóth u. 17. félem. 2. Telefon: 06 1 461-0090, 06 30 328-7448, Fax: 06 1 413-6866 E-mail: mwsz@waldorf.hu Az Elnökség tagjai: Both Erzsébet (elnök), Ivaskó Ilona, Kulcsár Gábor, Liszka Andrea, Tallós Péter Az Iroda munkatársai: Radics Helga (továbbképzések, tájékoztatás), Balogh Tiborné Ani (gazdasági ügyek), Kovács Mirkó (érdekképviselet), Horváth Andrea (szervezeti kommunikáció) A Hírlevelet kiadja a Magyar Waldorf Szövetség, szerkesztette az Elnökség. A készítésben közreműködtek az Iroda munkatársai. 16