MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG

MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) által fenntartott Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) 2013 1

1. Általános rendelkezések... 5 1.1. Az SZMSZ célja, jogszabályi háttér... 5 1.2. Az SZMSZ hatálya... 5 2. Intézmény alapító okirata,feladatai... 6 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata... 6 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 7 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 7 4.1. Az alkalmazás feltételei... 7 4.2. Az iskolavezetés... 9 4.3. Az intézmény szervezeti diagramja... 11 4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése... 13 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 13 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 13 5.1.3 Az éves munkaterv... 15 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 15 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 18 6. Az intézmény működési rendje... 19 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 19 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 19 6.3. A pedagógusok munkarendje... 22 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 23 6.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje... 23 6.6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 27 6.7. A dohányzással kapcsolatos előírások... 28 6.8. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 28 6.9. A tanítási órán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje... 29 2

6.10. A hitoktatás és az iskola lelkisége... 32 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 33 7.1. Az intézmény nevelőtestülete... 33 7.2. A szakmai munkaközösségek... 36 7.3. Szakalkalmazottak közössége... 38 7.4. A szakmai tanácsadó testület... 39 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 39 8.1. A tanulók közösségei... 39 8.2. A szülők közösségei... 41 8.3. Iskolaszék... 42 8.4. Az intézményi tanács... 42 8.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 43 8.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 48 9. A felnőttoktatás... 52 9.1. Az oktatás formái... 52 9.2. Az oktatás irányítása... 53 9.3. A felnőttoktatás tagozatának tanulói... 53 9.4. A tanulói jogviszony megszűnése... 54 9.5. A képzés rendje... 54 9.6. Szervezési kérdések... 55 9.7. Pénzügyi intézkedések... 55 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 55 10.1.Ünnepek, megemlékezések:... 55 10.2. Kulturális rendezvények:... 55 10.3. Hagyományok ápolása:... 55 10.4. Iskolaújság, iskola TV, média... 56 3

10.5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények:... 56 11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 57 11.1. A tanulói hiányzás igazolása... 57 11.2. A tanulói késések kezelési rendje... 58 11.3. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 58 11.4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 58 11.5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 59 12. A könyvtár működése... 61 13. Egyéb intézményi védő, óvó előírások... 64 13.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 64 13.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén... 65 13.3. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 66 13.4. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje... 67 14. Egyéb rendelkezések... 67 14.1. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat... 67 14.2. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai... 68 14.3. A keresetkiegészítés feltételei... 68 14.4. Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása... 68 14.5. Kártérítési felelősség... 68 14.6. Viselkedési, megjelenési szabályok... 69 15. Munkaköri leírás minták... 71 4

1. Általános rendelkezések A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Köznev. tv.) 25. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Köznev. tv. 25. (1) bek.) 1.1. Az SZMSZ célja, jogszabályi háttér A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabállyal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Köznev. tv.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 5

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói (tagintézmény-vezetői) irodákban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013.március 22-i határozatával fogadta el. 2. Intézmény alapító okirata,feladatai 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata 1. Az alapító neve, székhelye: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. 2. A fenntartó, működtető neve, székhelye: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. 3. Az intézmény neve: Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Rövid neve: Szt. Benedek Középfokú Iskola és Kollégium Rövidített neve: Szt. Benedek Középfokú Isk. és Koll. OM azonosító: 201410 4. Utolsó alapító okiratának azonosítója: 14-19-1/2012 5. Utolsó alapító okiratának kelte: 2012. december 20. 6. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, Köznevelési Hídprogramok, kollégium) 7. Az intézmény feladatellátási helyei Központi (közös igazgatást ellátó) feladatellátási hely: Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium székhelye: 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. Az intézmény tagintézményei, telephelyei: 7.1 Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye címe: 3533 Miskolc, Kabar u. 12. telephelyei: 3532 Miskolc, Kiss Ernő u. 17. 3532 Miskolc, Andrássy út 36. 3860 Encs, Petőfi u. 60. 7.2 Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye címe: 1083 Budapest, Práter u. 11. telephelye: 1098 Budapest, Toronyház u. 11. 1149 Budapest, Pillangó park 3 5. 6

7.3. Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Tagintézménye címe: 6721 Szeged, Osztrovszky utca 5. telephelyei: 6724 Szeged, Mars tér 14. 6724 Szeged, Kálvária tér 7. 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 7.4. Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budaörsi Tagintézménye címe: 2040 Budaörs, Esze Tamás u. 3. 7.5. Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Balatonfüredi Széchényi Ferenc Tagintézménye címe: 8230 Balatonfüred, Hősök tere 1. 7.6. Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézménye 1 címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 24. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény saját, önálló központjában látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat. 4. Az intézmény szervezeti felépítése Vezetői hierarchia Felsővezetők: 1. Főigazgató 2. Főigazgató-helyettes 3. Tagintézmény-vezető (továbbiakban igazgató), 4. Gazdasági vezető Középvezetők: 5. Tagintézmény-vezetőhelyettes (továbbiakban igazgatóhelyettes), 6. Kollégiumi vezető, 7. Gazdasági vezető-helyettes 8. Központi szakmai vezetők 4.1. Az alkalmazás feltételei 4.1.1. Vezetői megbízás kritériumai: Főigazgató: törvényben előírt végzettség, Főapáti kinevezés. 1 2013. szeptember 1-jétől 7

Főigazgató-helyettes: egyetemi, illetve mester fokozatú pedagógiai végzettség és szakképzettség, 5 év pedagógiai gyakorlat. Lehetőség szerint rendelkezzen közgazdasági (felsőfokú) végzettséggel is. Igazgató: egyetemi, illetve mester fokozatú pedagógiai végzettség és szakképzettség, 5 év pedagógiai gyakorlat. Gazdasági vezető: gazdasági felsőfokú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat. Központi szakmai vezető: pedagógiai munkakörben egyetemi, illetve mester fokozatú pedagógiai végzettség és szakképzettség, 5 év pedagógiai gyakorlat / nem pedagógiai munkakörben felsőfokú végzettség és szakképzettség, 5 év szakmai gyakorlat. Igazgatóhelyettes, kollégiumi vezető: egyetemi, illetve mester fokozatú pedagógiai végzettség és szakképzettség, 5 év pedagógiai gyakorlat. Csak szakképző osztályok esetén elegendő pedagógiai főiskolai végzettség is, a többi kritérium megléte mellett. Gazdasági vezető-helyettes: mérlegképes könyvelői végzettség, szakmai gyakorlat A kinevezéseket a főigazgató adja, a fenntartó jóváhagyásával. A vezetőknek hívő, gyakorló (heti templomlátogató) keresztény embereknek kell lenniük. A pedagógiai vezetőknek közoktatás vezetői, pedagógus szakvizsgával szükséges rendelkezniük. A már kinevezett, de szakvizsgával nem rendelkező vezetőknek ezt a végzettséget a legrövidebb időn belül meg kell szerezniük. 2013. 09. 01-től pedagógiai vezetői megbízást már csak szakvizsgázott pedagógus kaphat. Minden tagintézmény élén külön igazgató áll. Az igazgatóhelyettesek számát tagintézményenként a mindenkor életben levő törvények határozzák meg. A gazdaságivezető-helyettes munkakörök számát a felső-vezetés határozza meg. Egy tagintézményben maximum egy lehet. Kisebb tagintézményeknél nincs ilyen munkakör. A központban kinevezett vezetők létszámát, feladatait a főigazgató adja. A munkakörök évente felülvizsgálatra kerülnek. A felülvizsgálat alapján a kinevezések megszüntethetők és újak is létrehozhatók. Hierarchia szempontjából közvetlenül a főigazgató-helyettes alá vannak beosztva, tagintézményi feladatoknál az igazgatókkal egyeztetniük kell. A tagintézményekben dolgozó vezetőkkel egy szinten állnak. Utasítási jogköröket csak a konkrét feladat és a főigazgató, ill. főigazgatóhelyettes által megadott mértékében láthatnak el. Az egyes vezetői szintek kinevezésénél figyelembe kell venni, hogy családtagok, hozzátartozók (házastársak, szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testvérek) nem tartozhatnak közvetlen egymás alá tartozó szinthez. Amennyiben családtagok dolgoznak együtt, a feladatok kiosztását, értékelését, ellenőrzését csak másik vezető láthatja el. A főigazgató és főigazgató-helyettes kinevezésénél az összes munkavállaló véleményezheti a kinevezést. Az igazgatók és az igazgatóhelyettesek kinevezéséhez a tagintézmény nevelőtestületének véleményét ki kell kérni, azt figyelembe kell venni. Amennyiben már működő iskola kerül át tagintézményként, az igazgató kinevezéséhez a szakmai előírások betartása mellett a főigazgató dönti el az egyéb kritériumokat. Az igazgatóhelyettes(ek) kinevezésénél a meglévő vezetők közül, mérlegelés alapján az is kinevezhető, aki a megfelelő végzettség és gyakorlat mellett nem felel meg minden kritériumnak. Új kinevezés esetén, minden feltételnek teljesülnie kell a vezetői kinevezéshez. 8

A főigazgató-helyettes, valamint a telephelyeken az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető határozatlan időre szóló megbízását - a fenntartó tudtával és a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával a főigazgató adja. Ilyen vezetői megbízást az intézményben határozatlan időre kinevezett, pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó kaphat. A gazdasági vezető határozatlan időre szóló megbízását - a fenntartó tudtával a főigazgató adja. Többi vezető kinevezését a főigazgató adja, fenntartó tudtával. A főigazgató-helyettes és a telephelyeken az igazgatók feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 4.1.2. A tagintézményekben való alkalmazás feltételei Minden munkakör csak a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel tölthető be. A tagintézményben betölthető álláshelyek számát a törvényi előírás alapján a főigazgató állapítja meg. A tagintézményeknél is figyelembe kell venni, hogy családtagok, hozzátartozók (házastársak, szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testvérek) nem tartozhatnak közvetlen egymás alá tartozó szinthez. Amennyiben családtagok dolgoznak együtt, a feladatok kiosztását, értékelését, ellenőrzését csak másik vezető láthatja el. Főállású pedagógusokat, szakoktatókat az igazgatók a főigazgató jóváhagyásával alkalmazhatják. A főigazgató távollétében az egyetértési jogot a főigazgató-helyettes gyakorolja. Új pedagógus felvétele esetében a gyakorló vallásosság elvárható kritérium. Iskolai átvételkor az utóbbi feltételtől el lehet tekinteni. A katolikus neveléshez viszont mindenkitől elvárjuk a pozitív hozzáállást. Óraadók alkalmazása estén az igazgatók önállóan dönthetnek. Munkaközösség-vezető, DÖK segítő tanár, ifjúságvédelmi felelős kinevezéseket a főigazgató egyetértésével az igazgatók adhatnak. Gyakorlati oktatásvezető kinevezés az igazgató és a főigazgató közös megegyezésével adható. A státusz addig adható, amíg a törvény előírja. A tagintézményben a gazdasági vezető-helyettes, ügyintéző és pénztáros, élelmezés vezető alkalmazásában a gazdasági vezető javaslata alapján a főigazgató dönt a munkakör betöltéséről. Az igazgatóknak egyetértési joguk van. A többi alkalmazott esetében (iskolatitkár, irodai-pedagógiai asszisztens, gondnok, karbantartók, konyhai személyzet, takarítók, egyéb technikai dolgozók) az igazgatók önállóan dönthetnek. 4.2. Az iskolavezetés 4.2.1. A vezetőség tagjai Felsővezetők: főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató gazdasági vezető Középvezetők: központi szakmai vezető, 9

igazgatóhelyettes kollégium vezető gazdasági vezető-helyettes 4.2.2. A vezetőség alapvető feladatai Főigazgató: intézmény képviselete, szellemiség, lelkiélet. Főigazgató-helyettes: központ és a tagintézmények pedagógiai, pénzügyi és adminisztratív tevékenységeinek irányítása, összehangolása és ellenőrzése. Igazgatók: tagintézmény pedagógiai irányítása, megszervezése, ellenőrzése. Gazdasági-vezető: az intézmény pénzügyi, gazdasági, adminisztratív irányítása és ellenőrzése, anyagbeszerzés részbeni koordinálása. Központi szakmai vezető: Szakmai területre, külön megbízás alapján. Tervezett központi vezetői státusok: levelező képzés vezetője, marketingprojekt vezető, műszaki vezető, titkárság vezető és belső ellenőr. Igazgató-helyettes: Igazgató által delegált feladatok ellátása, irányítása, ellenőrzése. Kollégiumi vezető: Kollégiumi élet, feladatok irányítása, ellenőrzése. Gazdaságivezető-helyettes: Tagintézmény gazdasági vezetése a gazdasági vezető irányításával. 10

4.3. Az intézmény szervezeti diagramja Főigazgató Főigazgató helyettes Igazgató Tagintézmény szintű Balatonfüred Igazgató Tagintézmény szintű Budaörs Igazgató Tagintézmény szintű Budapest Igazgató Tagintézmény szintű Kiskunfélegyháza Igazgató Tagintézmény szintű Miskolc Igazgató Tagintézmény szintű Szeged Gazdasági vezető Központi szakmai vezetők -levelező képzés vezetője -marketing-projekt vezető -műszaki vezető -titkárság vezető és belső ellenőr Hitoktatói munkaközösség Igazgató helyettes Igazgató helyettes Igazgató helyettes Igazgató helyettes Igazgató helyettes Igazgató helyettes Igazgató helyettes Gazdasági vezető helyettes 11

4.3.1. A tagintézmények szervezeti diagramja Igazgató Gazdasági vezető Műszaki vezető Kollégiumi vezető Igazgató helyettes Igazgató helyettes Gazdasági vezető helyettes Kollégiumi nevelő Munkaközösség vezető Rendszergazda Iskolatitkár Élelmezés vezető Gazdasági ügyintéző Kollégiumi ügyelő Pedagógus Osztályfőnök Pedagógiai asszisztens Konyhai alkalmazottak Pénztáros, számlázó Karbantartók Könyvtáros Gyakorlati oktató Portás Takarítók 12

Székhelyhez tartozik a főigazgató és a főigazgató-helyettes, ezért nincs igazgató Pannonhalmán. A székhelyen a pedagógusok és a technikai alkalmazottak a főigazgató közvetlen irányítása alatt látják el feladataikat. A Központban dolgozó vezetők a gazdasági vezető és a központi szakmai vezetők a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt végzik munkájukat. A Központ nem a székhelyen, hanem Budapesti Tagintézményben (esetleg Budaörsön) működik. 4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felel. Az ellenőrzés területeit és tartalmát, módszerét és ütemezését az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Belső ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető(k) gazdasági területen: gazdasági vezető. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezető megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Továbbá a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat 13

a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A pedagógiai program tartalmát a 20/2013. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. tartalmazza. Az intézmény számára a Pedagógiai Program megalkotásához a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói 14

irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvénymódosításáról a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan 15

megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles a szülőket nyilatkoztatni kell a normatív kedvezmények való jogosultságról. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen 16

tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, d) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; e) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig összegyűjti a tankönyvekre vonatkozó igényeket a pedagógusoktól, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 17

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Március 14-ig a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Március 31-ig a Tankönyvellátó Kft. által adott jogosultság felhasználásával elektronikus felületen rögzíti tanulónként a tankönyvigényt. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton 18

tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. 6. Az intézmény működési rendje 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 6.1.1. Vezetők közötti feladatmegosztás, helyettesítés rendje A közoktatási intézmény vezetője (főigazgató) képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében, tartós távollét esetén helyettesére (főigazgató-helyettes), vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A főigazgató akadályoztatása esetén azonnali döntést igénylő ügyekben a főigazgatóhelyettes jár el, az ő akadályoztatása esetén valamelyik megbízott vezető. Az intézmény működésére alapvető befolyással bíró, vagy megmásíthatatlan döntések előtt a vezetők konzultálni kötelesek a főigazgatóval. 6.1.2. A tagintézmény vezetőinek a nevelési- oktatási intézményben való benntartózkodási, helyettesítési rendje A tagintézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt tartózkodjon az épületben felelős vezető. Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettes, vagy az igazgató által megbízott személy helyettesíti. Egyéb vezetők helyettesítéséről az igazgató dönt. A helyettesítő csak az igazgató által meghatározott feladatokban dönt az aktuális kérdésekben. Döntéseiről tájékoztatja az igazgatót. 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb 19

munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket (benntartózkodási idejét) a törvény előírásait figyelembe véve az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával az igazgatók határozzák meg és teszik közzé a tanári szobában. Az értekezleteket, fogadóórákat a tagintézményekben előre kihirdetett napokon (éves munkatervben rögzítve) tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusmunkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása szakmai gyakorlati órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi program ok listája tartalmazza. Az órarend 20

készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. 21

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.3. A pedagógusok munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Köznevelési törvény 61., az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a Köznev. tv. 66., a pedagógusok jogait és kötelességeit Köznev. tv. 62. és 63. rögzíti. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti, készenléti és a helyettesítési rendet az igazgatók állapítják meg, az órarendi beosztás segítségével. A konkrét napi munkabeosztások összeállítását az egyes telephelyeken az igazgatók, a gyakorlatok esetében a gyakorlatioktatás-vezető végzi. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt legalább 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 00 percig köteles jelenteni az intézmény igazgatójának, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal a munkából való távolmaradás előtt. A tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgató, az igazgató-helyettes, vagy a gyakorlati oktatás vezető engedélyezi. Előre látható távollét esetén a hiányzó pedagógus köteles dokumentumait (tanmeneteit) az iskolavezetés illetékes tagjához, vagy a gyakorlati oktatás vezetőhöz eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára az óratervek (tanmenet) szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja. Ezen feladatok részletezését a munkaköri leírás, vagy a kollektív szerződés (amennyiben létrejött) tartalmazza. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken, szentmiséken, alkalomhoz illő öltözékben, a pedagógusi jelenlét kötelező. Pedagógus saját intézményének tanulóit magántanítványként nem taníthatja. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét - a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel összhangban az igazgató állapítja meg, különös tekintettel az intézmény zavartalan működésére. Az éves szabadságolási terv javaslatát is a fent említett dolgozók esetében az igazgató készítik. Az iskolával bármilyen jogviszonyban álló dolgozó az MT. 168. (2) alapján csak a munkába járáshoz és a munkavégzéshez szükséges dolgokat hozhatja be az 22

iskolába. Ha a munkavállaló e szabályt megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel. 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 6.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (SZMSZ, házirend, tűzrendészeti utasítás, munkavédelmi utasítás) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgató feladata. A házirend - amelyet az intézmény főigazgatója készít el, és a nevelőtestület fogadja el a Köznev. törvényben meghatározottak egyetértésével tartalmazza részletesen a tanulók munkarendjét. A tanév helyi rendje: a tanév rendjét szabályozó mindenkori miniszteri rendeletben rögzítetteknek megfelelően készül. A szorgalmi idő a felelős minisztérium által kiadott időpontban kezdődik és ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program, stb.) iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, időpontjáról, felelőseiről és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a tanórán kívüli foglalkozások formáiról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv és a tantárgyfelosztás elfogadásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) a tűzrendészeti és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 23

6.5.1. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 21 óráig tarthat nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A kollégiumi nyitva tartás rendjéről külön szabályzat rendelkezik. Szorgalmi időben a tanítás ideje alatt az iskola igazgatójának vagy az iskolavezetés egyik tagjának vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A tanítási órák időtartama: általában 45 perc, a gyakorlati képzésben - ha annak tanterve másképp nem rendelkezik - 60 perc. Rövidített tanítási óra ideje min. 40 perc. A tanítási órák rendjét a Házirend tartalmazza. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, az engedély alapján nulladik órát tartó pedagógus, a délután távozó vezető után, az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munkát az ügyeletes vezető hivatott biztosítani. Hiányzó pedagógus helyettesítéséről az igazgató, illetve távollétében az ügyeletes vezető köteles gondoskodni. Gyakorlati foglalkozás 6:00 és 20:00 óra között tartható, a köznevelési és a szakképzési törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartásával. Ha a gyakorlati képzési idő a napi hat órát meghaladja, a tanuló részére 30 perc munkaközi szünetet kell a képzési időn belül biztosítani. A gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlat megkezdése között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanulót a mindenkori minimálbér legalább 10 %-át kitevő díjazás illeti meg. A tanítás befejezése előtt - indokolt esetben - csak tanári vagy igazgatói engedéllyel távozhat el a tanuló. Az engedély hiánya az igazolatlan mulasztás minősített esete. Az elméleti oktatást 7 órától 19 óráig terjedő időszakon belül lehet tartani. Az elméleti órák száma napi 7 tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen tanulócsoportonként napi 8 tanítási óránál nem lehet több. Egy elméleti vagy elméletigényes gyakorlati tanítási óra időtartama 45 perc, ettől eltérő időtartamot az igazgató állapíthat meg. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13:30 órától 18:00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az egyes tanítási órákat általában 10 - tanítási naponként egy alkalommal 15-20 perces szünetek közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetekben a felügyeletet az ügyeletes tanárok és - az év elején megállapított rend szerint - az ügyeletes osztályok végzik. A tanítás befejeztével a termek rendjét is ők ellenőrzik és észrevételeiket feljegyzik. A tanulóknak és tanároknak az órakezdés előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. Késés esetén a Házirend az irányadó. 24