Biofizika I

Hasonló dokumentumok
Biofizika I

Biofizika I

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Kollár Veronika

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

A citoszkeletális rendszer

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

A citoszkeletális rendszer

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

Vérkeringés. A szív munkája

Izomélettan. Vázizom

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai

Emberi szövetek. A hámszövet

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.

Izom energetika. Szentesi Péter

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Mozgás, mozgásszabályozás

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Az izomműködés élettana

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú


í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

Átírás:

ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI SAJÁTSÁGAI Biofizika I. -2013. 10. 01 02. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet AZ IZOM makroszkópikus mozgás létrehozására specializálódott szövet filamentális fehérje rendszerek összeszerveződése mechanokémiairendszer: kémiai energiát mechanikai munkává alakít AZ IZOM TÍPUSAI elhelyezkedése összehúzódás szabályozása sejt alak, megjelenés VÁZIZOM csontokhoz, bőrhöz kapcsolódik akaratlagos HARÁNTCSÍKOLT IZOM szív SZÍVIZOM (17. előadás) nem akaratlagos (belső szabályozás) SIMAIZOM v zsigerek, belső szem,légút, nagy artériák nem akaratlagos harántcsíkolat harántcsíkolat nincs harántcsíkolat hosszúkás, hengerszerű multinukleáris elágazó mono-, binukleáris sejt Ca 2+ forrás szarkoplazmikusretikulum szarkoplazmikusretikulum extracelluláris folyadék orsó mononukleáris sejt Ca 2+ szabályozás troponin troponin calmodulin szarkoplazmikus retikulum extracelluláris folyadék AZ IZOM SZERKEZETE HARÁNTCSÍKOLT IZOM IZOM szerv IZOMKÖTEG AZ IZOM SZERKEZETE SZARKOMER SZARKOMER: AZ IZOM LEGKISEBB FUNKCIONÁLIS(kontraktilis) EGYSÉGE SZARKOMER: Z-Z Z lemez H zóna Z lemez I szakasz izotróp/világos A szakasz anizotróp/sötét M vonal IZOMROST sejt vékony filamentum titin vastag filamentum MIOFIBRILLUM organellum http://bursaclab.bme.duke.edu/gallery.php?id=19 A szakasz: sötét I szakasz: világos L(szarkomer) ~ 2.2 µm 1

AZ IZOM SZERKEZETE MIOFILAMENTUM MIOFILAMENTUMOK makromolekuláris fehérjekomplex vastag filamentum vékony filamentum MYOSIN II, EGY MOTOR FEHÉRJE (vastag filamentum) MIOZIN II(8. előadás: motor fehérjék) kereszthíd fej nyak farok FEJ aktin-kötő régió NYAK emelőkar nukleotid-kötő régió VASTAG FILAMENTUM miozinii VÉKONY FILAMENTUM szabályozó fehérjék: tropomiozin, troponin, tropomodulin miozin II filamentum VASTAG FILAMENTUM Geevesand Holmes AdvancesinProtein Chemistry2005. FAROK A miozin IIfeji és nyaki régiójának 3D szerkezete (25. előadás: röntgendiffrakció) A VÉKONY FILAMENTUM: AKTIN, A MIOZIN II PÁLYÁJA AKTIN (7.előadás) IZOM SZERKEZET FUNKCIÓ MONOMER 1 fordulat: 37 nm FILAMENTUM MECHANOKÉMIAI ALKOTÓELEMEK (aktin, miozin)? SZERKEZET? FUNKCIÓ erőkifejtés, mozgás Az aktin monomer 3D szerkezete és az aktin filamentum szerkezetének 3D modellje. Értsük meg a szerkezet-funkció kapcsolatát! Hild, Bugyi et al. Cytoskeleton2010 9. A HARÁNTCSÍKOLTIZOMSZERKEZETEÉSMECHANIKÁJA IZOM SZERKEZET - FUNKCIÓ A VÉKONY FILAMENTUM Z CSÍK, M VONAL Mi másra van még szükségünk? horgony: Z csík, M vonal szabályozás: tropomiozin, troponin vékony filamentum vastag filamentum Z csík M vonal Z csík 9. A HARÁNTCSÍKOLTIZOMSZERKEZETEÉSMECHANIKÁJA 2

A VÉKONY FILAMENTUM -SZABÁLYOZÓ ELEMEK TROPONIN KOMPLEX TROPOMIOZIN TROPOMIOZIN alfa helikális coiled-coil dimer filamentum-kötő fehérje (N-C terminális kapcsolat tropomiozin polimer) 1 tropomiozin dimer 7 aktin alegységgel van kölcsönhatásban PDB: 2TMA C N AKTIN TROPOMIOZIN Greenfieldet al. JMB 2006. A tropomiozin 3D szerkezete és az aktin-tropomiozin komplex szerkezetének 3D modellje. TROPONIN KOMPLEX TROPONIN KOMPLEX három alegység: TROPONIN T 37 kda tropomiozint és a többi troponin alegységet köti stabilizálja a komplexet TROPONIN I 22 kda gátolja a miozin II aktin kötést TROPONIN C 18 kda Ca 2+ -otköt PDB: 1TCF A troponin C 3D szerkezete kötött Ca2+-mal. AZ IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA stimulus [Ca 2+ ] citoplazma atroponin CCa 2+ -otköt a troponin- tropomiozin elmozdul az aktin filamentumon: a miozin II az aktin filamentumhoz kötődik TÉRBELI KIZÁRÁSOS MODELL: Ca 2+ szerepe TÉRBELI KIZÁRÁSOS MODELL: ATP szerepe A: aktin, M: miozinii A:M ADP-Pi miozin II aktin kereszthíd: kapcsolt kapcsolás MUNKACSAPÁS erőkifejtés Pi disszociáció ADP disszociáció KERESZTHÍD CIKLUS RIGOR rigor mortis A:M miozin II aktin kereszthíd: kapcsolt ATP kötés szétkapcsolás M ADP-Pi miozin II aktin kereszthíd: kikapcsolt VISSZACSAPÁS ATP hidrolízis M ATP miozin II aktin kereszthíd: kikapcsolt 3

AKTO-MIOZIN KERESZTHÍD CIKLUS AKTO-MIOZIN KOMPLEX egy során kifejtett erő: í ~2 pn 2 10 N a kereszthidak száma: N összes erő : ö í A kereszthidak száma függ: a vékony és vastag filamentumok közötti átfedés mértékétől a miozin IIATPázaktivitásától: á idő: 1/ á 1: RIGOR állapot (kötött nukleotid nélkül) 2: szétkapcsolás (ATP kötés) 3: visszacsapás (ATP ADP+Pi) 4: kapcsolás (ADP, Pi disszociáció), munkacsapás, erőkifejtés 5: RIGOR állapot (kötött nukleotid nélkül) http://www.esrf.eu/usersandscience/publications/highlights/2003/mx/mx03 AZ IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA CSÚSZÓFILAMENTUM MODELL A.F. Huxley (1954), H.E. Huxley (1954) http://www.sci.sdsu.edu/movies/actin_myosin_gif.html Z-Z: szarkomer: rövidül I szakasz: rövidül A szakasz: nem változik H szakasz: rövidül IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS AKCIÓS POTENCIÁL STIMULUS RECEPTOR POTENCIÁL - AKCIÓS POTENCIÁL: a nyugalmi membrán potenciál időleges változása, amit annak visszaállásakövet.(3 4 előadás) VÁZIZOM Ca 2+ csatornák nyílása SZÍVIZOM IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS -VÁZIZOM egyszeri ingerlés STIMULUS KONTRAKCIÓS VÁLASZ MINTÁZAT RÁNGÁS & relaxáció gyors lassú páros ingerlés ÖSSZEGZŐDÉS S1: részleges összehúzódás az S2 stimulus érkezésekor: S1+S2 akciós potenciál ~ ms akciós potenciál ~ 250 ms többszöri ingerlés alacsony frekvencia LÉPCSŐZETES ÖSSZEGZŐDÉS INKOMPLETT TETANUSZ többszöri ingerlés magas frekvencia KOMPLETT TETANUSZ összefüggő, relaxáció nélkül (patológiás eset, görcs, Clostridium tetani) 4

IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS: IZOTÓNIÁS, IZOMETRIÁS IZOTÓNIÁS izom hossza változik állandó sebesség SZINERGIA A HAJLÍTÓ-, ÉS NYÚJTÓIZMOK KÖZÖTT FLEXORS(hajlítóizom) & EXTENSOR(nyújtóizom) triceps (nyújtó) biceps (hajlító) quadriceps femoris négyfejű combizom (nyújtó) triceps biceps gastrocnemius kétfejű lábikraizom (hajlító) IZOMETRIÁS az izom hossza állandó sebesség: 0 kar nyújtás kar hajlítás quadriceps femoris relaxáció gastrocnemius quadriceps femoris lábhajlítás láb nyújtás AZ IZOM MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI EMELŐ W: teher P: erőkifejtés F: forgáspont 1. típusú emelő libikóka mechanikailag kedvezőtlen vagy kedvező fej hátrabillentése alkar-könyök izület-triceps 2. típusú emelő talicska mechanikailag kedvező lábujjhegyre állás 3. típusú emelő lapát mechanikailag kedvezőtlen legtöbb izom alkar-könyök izület-biceps állkapocs-állkapocsizület AZ IZOM MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI 3. típusú emelő alkar + könyökizület + bicepsz * F erőkar - izom erőkar - teher 35 10 10 5 700N ERŐ SEBESSÉG, TELJESÍTMÉNY SEBESSÉG DIAGRAMM Fv F: kifejtett erő (%) IZOMETRIÁS W = 0 J P: teljesítmény (%) F max P max 100 % 100 % TERHELETLEN IZOTÓNIÁS W = 0 J ERŐ SZARKOMERHOSSZ DIAGRAMM maximum erő (%) szarkomer hossz (µm) 0 % 0 % 30 N/ 30% v max v: az összehúzódás sebessége (%) v max (17. előadás Frank Starling törvény) 5

AZ IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS ENERGETIKÁJA ENERGIA FORRÁS Δ 30.5 / 1 ATP/akto-miozin II A SIMAIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA stimulus [Ca 2+ ] citoplazma l calmodulin Ca 2+ -otköt(cacm) HATÁSFOK é hatásfok miozin tropomiozin caldesmon calmodulin Ca 2+ ATP CaCM miozin könnyű lánc kinázt köt(mlck) MLCKfoszforilálja a miozint (foszfomiozin) foszfo miozin az aktin filamentumhoz kötődik CaCM caldesmont köt a tropomiozin elmozdul az aktin filamentumon: A SIMAIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA VÁZ & SIMAIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁS SZABÁLYOZÁSA miozinii stimulus tropomiozin [Ca 2+ ] citoplazma Ca 2+ ATP miozinii tropomiozin caldesmon calmodulin Ca 2+ ATP atroponin Ca 2+ -otköt l calmodulin Ca 2+ -otköt(cacm) a troponin-tropomiozin elmozdul az aktin filamentumon: a miozin II az aktin filamentumhoz kötődik CaCM miozin könnyű lánc kinázt köt(mlck) MLCKfoszforilálja a miozint (foszfomiozin) CaCM caldesmont köt a tropomiozin elmozdul az aktin filamentumon: foszfo miozin az aktin filamentumhoz kötődik kontrackió kontrackió IZOM ÉS BETEGSÉGEK VÉKONY FILAMENTUM MIOPÁTIA: = myo izom" + pathos szenvedés" IZOM ÉS BETEGSÉGEK VASTAG FILAMENTUM dilatált kardiomiopátia hipertrófiás kardiomiopátia Moore J R et al. Circulation Research 2012;111:375-385 6