INNOVÁCIÓMENEDZSMENT Finnováció a finnországi innovációs eredmények és a soros elnökség az EU-ban Tárgyszavak: EU; Finnország; innováció; kutatás-fejlesztés; stratégia; intézmény. Finnország innovációs teljesítménye imponáló: az ország innovációt, illetve kutatás-fejlesztést támogató országos rendszere, az innovációban érintettek (egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok, politika és nagyközönség) együttműködését segítő tudományos és technológiai intézmények világszerte igen elismertek, ami nem csoda, hiszen az egyes országok innovációs teljesítményét mérő EU- és más nemzetközi öszszehasonlításokban az ország kiemelkedően jól szerepel. A finn innovációs eredményeknek különös aktualitást ad az a tény, hogy 2006 második felében Finnország az EU soros elnöke. Érthető, hogy a finn kormánynak az elnökségre vonatkozó elképzeléseiben fontos helyet kaptak az európai gazdaság innovativitását célzó kezdeményezések. Finnország mint az EU soros elnöke: középpontban az innováció 2006 második felében Finnország az EU Tanácsának soros elnöke. A finn kormány az előző EU-elnök, Ausztria kormányával közösen, még korábban részletes programot dolgozott ki az egész 2006-os évre, amely a 2004 2006-os időszakra érvényes ún. Többéves Programra épül. Ennek a még 2004-ben elhatározott együttműködésnek a célja a különböző akciók folyamatosságának biztosítása az év során. Az EU elnöki tisztét 2007 első félévében betöltő Németország is folytatni kívánja ezt az egyeztetést. A finn EU-elnökség alapvető céljait megfogalmazó 2005-ös anyagban a finn miniszterelnök, Matti Vanhanen az innováció fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a tudás és a szakképzettség szerepe a versenyképességben tovább nő, az innovációpolitika pedig olyan átfogó
törekvés, amely az EU számára lehetővé teszi a helytállást a világméretű műszaki és gazdasági versenyben. Ebből adódóan a finn elnökség nagy hangsúlyt helyez a szélesebb értelemben vett innovációpolitikára, amelynek központi elemei a kutatás, a műszaki oktatás és a pénzügyek. Az innováció tehát az összekötőkapocs a tudomány, a kutatás, a jólét megteremtése, a növekedés és a foglalkoztatás között. Következésképen az újrafogalmazott Lisszaboni Stratégia céljai, a növekedés és munkahelyteremtés tehát ugyancsak kulcsjelentőségű elemei a finn elnökségnek. Különös hangsúlyt kap ezen belül is olyan kutatás-fejlesztési keret megteremtése, amely bátorítja az innovációt, illetve a tudás alapú társadalom megteremtését. Nem kevésbé fontos kérdés az első nemzeti reformprogramok sikeres megvalósítása sem. Az innováció akkor javíthatja az európai versenyképességet, ha szorosan a vállalatokhoz kötődik. Ennek megfelelően a finn elnökség az utolsó lépéseket teszi annak érdekében, hogy még 2006-ban el lehessen indítani a Versenyképesség és Innováció Keretprogramot (Framework Programme for Competitiveness and Innovation, CIP). A CIP ösztönözni fogja az innovációs természetű beruházások növelését, elsősorban a kis- és középvállalatok szintjén, és szorosan kapcsolódik más területekhez (energetika, IT, kutatás és környezetvédelem). A finnek ezen kívül tervezik még más, szintén a Lisszaboni Stratégiához kötődő innovációpolitikai akciók elindítását, illetve támogatását. Ilyenek pl. a Kutatás és Innováció akcióterv, és a kis- és középvállalatok növekedését és munkahely-teremtését támogató politika új aspektusai. Várhatóan meghirdetik ezenkívül az ún. Élő Laboratóriumok kezdeményezés kibővítését is (lásd az első keretes részt). Az EU Hetedik Kutatási Keretprogramját (FP7) a finn elnökség ideje alatt fogják elindítani, a finn kormánynak kell tehát biztosítania a súrlódásmentes átmenetet. Az FP7 fontos szerepet játszik a Lisszaboni Stratégiában alapvető jelentőségű növekedés és versenyképesség megvalósításában. A világszerte elismert finn innovációs rendszer Finnországnak természetesen nagy tapasztalatai vannak a jólét innovációra épülő megteremtésében, mivel a csúcstechnológiák egyre nagyobb mértékű alkalmazása az ország jelenlegi látványos gazdasági fejlődésének az alapja. Ennek nagy és kedvező hatása volt Finnország nemzetközi versenyképességére, és így a finnek évek óta vezető helyen vannak az innovatitivtást vizsgáló különböző nemzetközi összehasonlí-
tásokban a növekedés, a versenyképesség, illetve a műszaki fejlettség és infr Az ország kormánya az elmúlt két évtizedben tudatosan és előretekintő, proaktív módon a fenntartható növekedés megteremtése és a versenyképesség javítása eszközeként kezelte az innovációt. Ennek megfelelően támogatták az új technológiák létrehozását, a K+F-et és az új vállalkozások létesítését segítő kezdeményezéseket. Információtechnológiai és kutatási programokat, kiterjedt finanszírozási lehetőségeket teremtettek az innováció és a technológiák számára. Ezekre példa az alábbi néhány intézmény: Országos Kutatási és Fejlesztési Alap, Országos Exporthitel-ügynökség, Finn Újítók Alapítvány, Országos Technológiai Ügynökség és regionális technológiai központok. Az Élő Laboratóriumok Hálózata A finn elnökség 2006. november 21-én indítja el az Élő Laboratóriumok Európai Hálózata nevű kezdeményezést. Ennek célja azoknak a szervezeti, strukturális és pénzügyi változásoknak az elősegítése, amelyekre az innovációra épülő növekedéshez szükség van. Az Élő Laboratóriumok tehát a Lisszaboni Stratégia céljai megvalósításának eszközei. Ezek a laboratóriumok a hagyományos klinikai környezeten kívül, a gyakorlati életben működnek, ami jelentős újdonság az innováció átfogó folyamatában. Ezt általában az információ- és kommunikációtechnika, valamint az élettudományok hatásának tekintik, mivel mindkét innovációs rendszer emberi és társadalmi problémákkal foglalkozik. Az Élő Laboratóriumok a magán és állami szféra közötti együttműködés (Public Private Partnership, PPP) eredményei. Vállalatok, hatóságok és magánszemélyek együttműködve hoznak létre, ellenőriznek és tesztelnek új szolgáltatásokat, vállalkozásokat, piacokat és technológiákat városokban, régiókban és magán- vagy állami tulajdonú virtuális hálózatokban. Az elképzelések szerint ez a fajta, a való életre épülő, hatóságok és polgárok részvételével működő módszer a kutatás-fejlesztést és az innovációt fogja ösztönözni. A piacok és az ipar számára az Élő Laboratóriumok különféle szociális és kulturális rendszerekre épülő kutatási és innovációs platformot jelentenek, amely az új üzleti célú technológiai rendszerek kipróbálásában és az ikt-n belüli vállalkozásalapításban nyújtanak segítséget. A kezdeményezés jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média főigazgatósága első lépésként 40 millió eurót utalt ki a Hatodik Keretprogramból az Élő Laboratóriumok Európai Hálózatának kísérleti jellegű létesítésére. Már 12 Élő Laboratórium működik Európában, Kínában, Indiában és Brazíliában. Az itt zajló projektekben új ikt-technológiákat és -szolgáltatásokat fognak kidolgozni, kipróbálni, ellenőrizni és tesztelni. A projekteket az ipar intenzíven támogatja, több fontos európai és multinacionális vállalat is részt vesz bennük.
Az országban nagy hangsúlyt helyeznek az innovációpolitikára, amely országos keretekben valósul meg, az Országos Innovációs Rendszeren keresztül. Ezt a megközelítést 1990 óta alkalmazzák. Finnországban igen kiterjedt innovációpolitikai adatgyűjtést és -feldolgozást használnak a nemzeti erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározása érdekében. Az országos innovációs rendszer az oktatás, a kutatás és termékfejlesztés, valamint a tudás alapú üzlet mindent átfogó rendszerében szoros kapcsolatot teremt az innovációt termelők (általában egyetemek, kutatóközpontok és az üzleti élet) és az azt fogyasztók (vállalkozások, politikusok, közönség) között. A rendszer célja széles körű nemzetközi együttműködés megteremtése az innovációs módszerek területén. Finnországban külön szervezet, a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács foglalkozik a nemzeti tudomány-, technológia- és innovációpolitikákkal. A Tanács elnöke a miniszterelnök, tagjai a magánszektor és a nyilvánosság ismert képviselői. A Tanács egyik feladata működő innovációs rendszerek kidolgozása. A tudásra épülő fejlődés minden ágazatban megvalósul, nemcsak a tudomány és technológia területén, ahol egyébként a kormány 1,7 milliárd euró beruházását tervezi a tudás általános támogatása címszó alatt. A tudomány és technológia kapcsolata a társadalom többi szektorával egyre fontosabb. Ezek közé az innováció szempontjából egyre nagyobb hajtóerőt jelentő egyéb szektorok közé tartozik pl. az oktatás, tudás és szakképzettség, a magán- és állami szektor közötti együttműködés és K+F-finanszírozás, a szociális innováció, a nemzetközi versenyképesség. A finn innovációpolitika azokban a régiókban is egyre fontosabb tényező, ahol a globalizáció hatása jelentős. A felsőoktatási intézmények, technológiai és szakértői központok aktívan támogatják az országos innovációs rendszerrel párhuzamosan működő regionális innovációs rendszert. A cél az, hogy ez is hozzájáruljon a nemzeti és regionális növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. Majd mindenhol az élen Finnország nagyon sok statisztika és mutató szerint világszerte vezető helyet ért el az innovációban. Az EU-Bizottságnak a tagállamok innovációs teljesítményét értékelő és összehasonlító ún. 2005-ös Innová-
ciós Ponttáblája szerint Finnország innovációs sztárnak számít, és csak Svédország teljesítménye mérhető a finnekéhez. Az összehasonlításban Finnország első helyen áll az innovációs kereslet és az innováció irányítása terén, a finn vállalatok pedig erősen hajlanak az ún. kreatív innovációra: 32%-uk foglalkozik stratégiai vagy közbenső innovációval. Az Innovációs Ponttábla 2005-ben csak egy gyengeséget talált: a finn cégek 55%-a nem foglalkozott innovációval, és ebben a tekintetben az ország az EU-rangsorban csak hetedik volt. Ezt a hiányosságot azonban a többi finn vállalat (45%) alaposan ellensúlyozza, mivel ezek a lehető legkreatívabb innovátorok. Fontos újdonság, hogy megváltozott a finn vállalatok stratégiája is: a jelek szerint az innováció és az innovációs módszerek egyszerű elterjesztése helyett előtérbe került a házon belüli innováció. Az innovációk átvétele helyett tehát a finnek egyre inkább maguk újítanak. Ez akár gyengeségnek is tűnhet, de a jelek szerint ez a stratégia sikeres. Adatok, információk a finnországi innovációról néhány fontos webhely Elsőként mindjárt a finn elnökség honlapját kell említeni (http://www.eu2006.fi/en_gb/), ahol figyelemmel lehet kísérni a hathónapos időszak munkáit és fejleményeit. A finn kormány 2006 20010 időszakra vonatkozó technológia- és innovációpolitikai irányelvei a finn Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kiváló honlapján tanulmányozhatók: http://www.ktm.fi/index_phtml?l=en&s=1045 Hasznos webhely a finn tudományos és technológiai információs központ is (http://research.fi/index_en.htlm), ahol fontos statisztikai adatok találhatók a finn tudományról és iparról. Meg kell még említeni High Technology Finnland honlapját (http://www.hightechfinland.com), a legfrissebb finnországi high-tech újdonságokkal. Természetesen, akárcsak a többi európai ország esetében, a finnországi K+F-ről is részletes információk találhatók az Európai Bizottság Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálatának, a CORDIS-nak a honlapján: (http://cordis.europe.eu/finland/) A Vállalkozás és Ipar Főigazgatóság (http://ec.europa.eu/enterprise/) irányítja az EU iparral, innovációval és kisvállalatokkal kapcsolatos politikáját, elősegítve a termékek belső piacának, a szabályozásoknak és a vállalkozószellemnek a fejlődését. Az innovációval és K+F-fel kapcsolatos alapvető információkat a Bizottság Munkahelyek és Növekedés webhelyén lehet találni (http://europa.eu/growthandjobs/), amelyen ismertetik a Lisszaboni Stratégia céljait is.
Az innováció egy további mércéje a szabadalmak száma, és a finnek itt sem okoznak csalódást. Finn magánszemélyek, kutatócsoportok és vállalatok évente mintegy 2000 szabadalmi igényt nyújtanak be, amelyek 70%-ából lesz végül szabadalom. Az ország ezzel Japán, az USA és Németország mögött a negyedik a világon. Összeállította: Liebner Anikó Northern Lights: Following Finland s innovation lead. = Euroabstracts, 44. k. 4. sz. 2006. aug. p. 8 12. Showing Europe how to finnovate. = Euroabstracts, 44. k. 4. sz. 2006. aug. p. 1. Mr Finnovation. = Euroabstracts, 44. k. 4. sz. 2006. aug. p. 7 8.