SZAKMAI PROGRAM. Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

SZAKMAI PROGRAM Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

2 / 207

Jogszabályi háttér A szakmai program elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CLV. törvény A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet Az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendelet Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI-rendelet Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeleta szakképzési kerettantervekről A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 3 / 207

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 4 / 207

A fenti jogszabályoknak a szakmai programra vonatkozó konkrét előírásai az alábbiak: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. E törvény alkalmazásában 10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt 23. (7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg 5 / 207

6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete A B C D E 1 évfolyam gyermek, tanuló heti óraszáma osztályok heti időkerete nemzeti - ségi iskolai nevelés -oktatás többlet tanórai foglalkozásai - nak száma sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma 2 BA testnevelés nélkül BB testnevelés BC órák testneveléssel CA engedélyezett CB a hittan többlet órakerete egyházi intézményekben CC 6 és 8 évf. gimnázium többletórái DA nemzetiség EA értelmi fogyatékos EB gyengénlátó EC vak, nagyothalló, mozgás- és beszédfogyatékos EE siket és autista EF egyéb 3 óvoda 61 61 61 2 4 első évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3 5 második évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3 6 harmadik évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3 7 negyedik évfolyam 22 5 27 55 1 2 3 7 8 11 3 8 ötödik évfolyam 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3 9 hatodik évfolyam 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3 10 hetedik évfolyam 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4 11 nyolcadik évfolyam 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4 12 Nyelvi előkészítő és Híd-évfolyamok 25 5 30 56 2 3 4 9 10 13 4 13 kilencedik évfolyam 30 5 35 57 2 2 3 4 9 10 13 4 14 tizedik évfolyam 31 5 36 57 2 2 3 4 9 11 14 4 15 16 tizenegyedik évfolyam tizenkettedik évfolyam 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5 6 / 207

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2. E törvény alkalmazásában: 37. szakképzési kerettanterv a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakgimnáziumban ágazatonként és szakképesítésenként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben; 39. szakmai előképzettség: a szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. 41. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni; 42. szakmai követelmény: olyan követelmény, amely a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét; 43. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját; 44. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy; 7. (3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. 7 / 207

8. (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. (2) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakközépiskolai képzés kilencedik-tizenegyedik évfolyamán szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. (3) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. (4) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. (5) Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. 15. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok 21. Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. 22. (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai 8 / 207

programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. (2) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (3) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 16. A szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok 23. (1) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. (2) Az (1) bekezdés szerint szervezett szakközépiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb. (3) Azon tanuló részére, aki szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a (2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető. (4) Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. 24. (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait. (2) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett 9 / 207

szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. 17. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei 25. (1) 68 A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakgimnáziumi, szakközépiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszám-feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni, azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel lehet magasabb. (2) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. (3) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. 4) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. (5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, ha a felkészítés a Szakképzési Hídprogram keretében, valamint a szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul. (6) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is. (7) Az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni. 26. (1) A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. 10 / 207

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt - a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével - gyakorlati képzés nem szervezhető. (4) A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola közötti megállapodással lehet eltérni. (5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (7) A szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében megilletik mindazon jogok, amelyet a) az érdekvédelem tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény, valamint b) az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemre vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt kell érteni. 19. A szakmai képzés ingyenessége 29. (1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, 11 / 207

b) a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (3) Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg illetékes gazdasági kamara - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - a 60. -ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől. 12 / 207

(4) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának). (5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó - szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 33. (1) Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (3) Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. (4) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (5) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. 13 / 207

(6) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az (5) bekezdésben meghatározottak alapján. (7) A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben - az (5) bekezdésben előírtak megtartása mellett - a szakképzési évfolyamok OKJ-ban meghatározott száma a felére csökkenthető. 39. (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor - írásban - tájékoztatni kell. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. 14 / 207

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, (7) 20 Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 74. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 2. (1) Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések, szakképesítés-ráépülések, valamint a jelen rendelet alapján az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések, rész szakképesítések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. 3. (1) A szakképző iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 5. c) és d) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszokhoz a 2. -ban meghatározott iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos szakképzési célok teljesítéséhez e rendelettel kiadott szakképzési kerettanterveket alkalmazza. (2) A szakközépiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv amennyiben a szakképesítés szakközépiskolai ágazatba besorolásra került egyaránt tartalmazza az Szt. 21. a) (2) és (4) bekezdése szerinti képzés, valamint b) (5) bekezdése szerinti képzésóratervét. (3) A szakközépiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv amennyiben a szakképesítés szakközépiskolai ágazatba besorolásra került tartalmazza az adott szakképesítés ágazata szerinti közös kerettantervi elemeket. (4) A szakiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv tartalmazza a) az Nkt. 13. (1) bekezdésében meghatározott, három évfolyamos szakiskolai képzés, valamint 15 / 207

b) az Szt. 23. (2) és (3) bekezdésében meghatározott, két évfolyamos szakiskolai képzésóratervét. 4. (4) A nappali oktatás munkarendjétől eltérő munkarend szerint szervezett felnőttoktatás keretében folytatott szakképzésben a szakképző iskola a szakképzési kerettanterveket adaptálja. 5. (1) A szakképzési kerettanterv az egyes évfolyamok között az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott összefüggő szakmai gyakorlati óraszámokat határoz meg. Az óraszámok az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkoznak, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell. (2) A szakképző iskola a szakképzési kerettanterveket a kerettanterv szerinti tanévenkénti tagolásban építi be a szakmai programjába, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. (3) A szakképzési kerettanterv nem kötelezően alkalmazandó elemei a tantárgyak témaköreire meghatározott óraszámok, valamint a szakképzési kerettanterv ajánlásként megfogalmazott elemei. A szakképző iskola ezen nem kötelező elemeket a szakmai programjában szabadon alkalmazhatja vagy eltérhet tőle. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 12. b) az 1. (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet. 16 / 207

1. BEVEZETÉS Intézményünk közel 160 éves hagyományokkal rendelkező iskola. Célunk a piaci igényekhez igazodó szakképzési potenciál megteremtése. Pedagógiai Programunk részeként, a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakmai kerettanterv alapján állítottuk össze szakmai programunkat. Képzéseink: Szt. 7. (3), 8. (1) 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet 7. (1) c), (7) 2. AZ INTÉZMÉNY SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETE Képzéseink: 1+4+1 évfolyamos, szakmai kerettantervre épülő, Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, turisztika ágazat 5 évfolyamos magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás 5 év alatt érettségi és szállodai recepciós szakképesítés, érettségi után, 1 év alatt idegenvezető szakképesítés szerezhető meg. 4+1 évfolyamos szakmai kerettanterv re épülő, közgazdaság szakmacsoport, közgazdaság ágazat. 4 év alatt érettségi és pályázati támogatási asszisztens szakképesítés, érettségi után, 1 év alatt pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szerezhető meg. Idegen nyelv: angol nyelv Szakmai alapdokumentum Szt. 21., 23. 150/2012. (VII. 6.) Korm. r. OKJ 14/2013. NGM r. Ker_tanterv 2. 17 / 207

4+1 évfolyamos szakmai kerettanterv re épülő, közgazdaság szakmacsoport, közgazdaság ágazat. 4 év alatt érettségi és pályázati támogatási asszisztens szakképesítés, érettségi után, 1 év alatt pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szerezhető meg. Idegen nyelv: német nyelv 2017/2018. tanévtől: 1+4+1 évfolyamos, szakmai kerettantervre épülő, közgazdaság szakmacsoport, közgazdaság ágazat. 5 évfolyamos magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás 5 év alatt érettségi és pályázati támogatási asszisztens szakképesítés, érettségi után, 1 év alatt pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szerezhető meg. 4+1 évfolyamos, szakmai kerettantervre épülő, Ügyvitel szakmacsoport, ügyvitel ágazat 4 év alatt érettségi és ügyfélszolgálati ügyintéző szakképesítés, érettségi 18 / 207

után, 1 év alatt idegen nyelvi ipari és kereskedelmi ügyintéző szakképesítés szerezhető meg. 4+1 évfolyamos, szakmai kerettantervre épülő közgazdaság szakmacsoport, közgazdaság ágazat 4 év alatt érettségi és pénzügyi ügyintéző szakképesítés, érettségi után, 1 év alatt üzleti szolgáltatási munkatárs szakképesítés szerezhető meg Érettségire épülő képzések (2 éves nappali rendszerű képzések) Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 Államháztartási ügyintéző 54 344 04 Vám- jövedéki és termékdíj ügyintéző 54 344 03 Postai üzleti ügyintéző 54 841 09 Idegenvezető 54 812 01 19 / 207

Üzleti szolgáltatási munkatárs (SSC képzés) (2017/2018. tanévtől) 54 340 01 Képzéseinket úgy alakítottuk ki, hogy a pénzügyi-számviteli ügyintézői, államházartási ügyintéző szakképesítés megszerzését követően tanulóinknak legyen lehetősége egy magasabb szintű végzettség megszerzésére is: vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés megszerzését tesszük lehetővé számukra felnőttoktatás keretében. 2.1. Szakképzési felnőttoktatás (1-2 éves ingyenes képzések felső korhatár nélkül) Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 Államháztartási ügyintéző 54 344 04 Vám- jövedéki és termékdíj ügyintéző 54 344 03 Vállalkozási mérlegképes könyvelő 55 344 07 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I-II. 55 345 01 Szakmai alapdokumentum Nkt. 60. Szt. 21., 23., 33. 150/2012. (VII. 6.) Korm. r. OKJ 20 / 207

A képzések megkezdésének feltétele a szakképzési kerettantervek ill. a szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek megfogalmazásra. Szakképzéseink az érvényes szakmai kerettantervek alapján kerültek meghirdetésre. Mellékletként a jelenleg folyó szakképesítések szakmai kerettanterv alapján készült - helyi tanterveit, valamint szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazza a dokumentum. 3. SZAKKÉPZÉS TARTALMA, ÓRATERVEK Mellékelt helyi tantervek: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Idegenvezető Nappali munkarend szerinti képzések Szt. 8. 14/2013. NGM r. Ker_tanterv 5. (2)-(3) Postai üzleti ügyintéző Szakmai kerettantervek: (mellékletben) 21 / 207

Pénzügyi-számviteli ügyintéző Idegenvezető Postai üzleti ügyintéző 22 / 207

Az iskolai alapdokumentumok felnőttoktatásra vonatkozó különös helyi szabályairól: A felnőtt tanulói jogviszonyban nálunk tanulókra a Házirendben és az SZMSZ-ben foglalt általános magatartási szabályok kötelezőek. A tanuló beiratkozásával tudomásul veszi az iskola helyi rendjét. Magatartásával nem sértheti mások méltóságát, nem akadályozhatja a tanóra eredményes megtartását, mások tanuláshoz való jogát. 3.1. Szakképzési felnőttoktatás tartalmak, óratervek Az iskola tájékoztatási kötelezettségének a helyben szokásos módon tesz eleget, elsősorban a beiratkozás alkalmával, az iskolai honlapon illetve a könyvtárban tanulmányozható formában. Észrevétel, panasz esetén az általános szabályok szerint elsősorban a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, továbbiakban az iskolavezetéshez fordulhat a fogadóórákon személyesen vagy írásban az iskola címére küldve. A kivizsgált panaszra a Ket. szabályai szerint válaszolunk. Munkánk során a Köznevelési Törvény, a Szakképzési Törvény, a 20/2012. EMMI rendelet felnőttoktatásra vonatkozó előírásait követjük, a kerettantervek, a 29/2016. NGM rendelet és az iskola saját belső szabályzatainak figyelembe vételével. Szt. 33. (1), (3) (6) 23 / 207

Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Külön rendelkezés a vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés esti munkarend szerinti képzéséhez: Iskolai döntés alapján a hallgatók év közi értékelésén túl központi modulzáró szintű vizsgákat iktatunk be a modulok zárásaként. Ezzel is szeretnénk motiválni a hallgatókat a folyamatos felkészülésben. Fontos számunkra, hogy tanulóink a gyakorlati életben is használható kompetenciákkal rendelkezzenek, illetve ez által is elősegítsük számukra a komplex szakmai vizsga eredményességét. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz 24 / 207

lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, 25 / 207

b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket A Házirendtől eltérően az esti felnőttoktatást 40 perces órákkal és 5 perces szünetekkel szervezzük. A jelenlét ellenőrzése és adminisztrációja a szaktanár feladata és felelőssége. A szakmai és vizsgakövetelményeket az oktatás megkezdése előtt a tanulókkal ismertetni kell. Ugyancsak nyilvánosságra kell hozni a hiányzás megengedett maximális mértékét, az ismeretek ellenőrzésének módját, a továbblépés feltételeit. Az iskolarendszerű képzésben a tanév rendjét követjük. Az előrehaladást rendszeresen osztályzatokkal értékeljük, a záró (félévi, év végi, modulzáró) érdemjegy legalább három osztályzat alapján állapítható meg. Az ettől való eltérést méltánylandó esetben az igazgató engedélyezheti. Az elégtelen év végi osztályzat javító vizsgán ismételhető a Pedagógiai Programban leírtak szerint. Modulzáró vizsga ismétlésére a tanuló egyéni kérelmére van lehetőség legfeljebb a soron következő modulzáró vizsga időpontjáig. Iskolarendszerű képzésben modulzáró vizsga alól felmentés nem adható (hacsak a kerettanterv másként nem rendelkezik). Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az 26 / 207

iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. (8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. (9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Munkarend a felnőttoktatásban 27 / 207

1. óra 15:30-16:10 2. óra 16:15-16:55 3. óra 17:00-17:40 4. óra 17:45-18:25 5. óra 18:30-19:10 6. óra 19:15-19:55 Felnőttoktatás keretében az alábbi szakképesítések megszerzésére nyílik lehetőség: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Államháztartási ügyintéző Vám- jövedéki és termékdíj ügyintéző Vállalkozási mérlegképes könyvelő Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Esti munkarend szerinti képzések 28 / 207

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma. Felnőttoktatásunkat esti munkarend szerint alakítottuk ki. Heti három alkalommal kedd-szerda-csütörtöki napokon 15.30-19.55 óra között kerül sor az oktatásra. Az óraszámok meghatározásánál a szakképzési törvény felnőttoktatásra vonatkozó szabályait alkalmaztuk. Melléklet: Helyi tantervek a szakmai kerettanterv, valamint a szakképzési törvény felnőttoktatásra vonatkozó szabályainak figyelembevételével -. (Mellékletben) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Államházartási ügyintéző Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Vállalkozási mérlegképes könyvelő 29 / 207

30 / 207

A szakmai kerettantervben meghatározott szakmai gyakorlati képzésben vesznek részt hallgatóink. 4. SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSI HELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA Az 54 812 01 Idegenvezető szakképesítés: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 54 841 09 Postai üzleti ügyintéző szakképesítés: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A Postai üzleti ügyintéző képzés évközi gyakorlati óráinak tartása a Magyar Posta Zrtnél, a Posta által meghatározott ütemezésben a Postahivatalokban szakmai irányítás mellett történik. A tanulókkal kétéves tanulószerződést köt a Magyar Posta Zrt. Intézményünkben az Idegenvezető képzés keretében nyári összefüggő szakmai Szt. 26. 2011. évi CLV. törv. Szakk_hozzáj 8. (5) Szt. 36. (3) 31 / 207

gyakorlat teljesítését írja elő a szakmai kerettanterv a továbbhaladás feltételeként. A tanulók együttműködési megállapodás keretében teljesítik kötelezettségüket. A tanulók számára a gyakorlati helyeket az iskola biztosítja. A leendő partnerekkel befogadó nyilatkozat alapján kötjük meg az együttműködési megállapodást. A gyakorlat befejezését a gyakorló helyek igazolják, szövegesen és számszerűen értékelik. Ennek alapján kerül a megfelelő záradék a tanügyi nyilvántartásokba. A gyakorló helyek látogatását a gyakorlati idő alatt az iskolavezetés ill. a tanárok végzik. A tanulók által vezetett munkanaplót a látogatás alkalmával megtekintik, aláírásukkal igazolják ottlétüket. A gyakorló helyek, ill. tanulók visszajelzésére igényt tartunk. Ennek alapján alakítjuk ki a következő év gyakorlatihely-struktúráját.. A gyakorlati képzés tartalmát minden esetben a szakmai kerettanterv határozza meg, melyet a képző helyekkel megismertetünk. 32 / 207

5. ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA Képzési lehetőségeink kihasználása érdekében a jelentkező tanulók előzetes tanulmányainak beszámítására lehetőséget biztosítunk. A szakmai kerettantervek, ill. a szakmai és vizsgaszabályzatban rögzítetteknek megfelelően vesszük figyelembe az előzetes tanulmányokat, megfeleltejük azokat a képzés követelményeinek. A felsőokatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe beszámítjuk. Az előzetes tanulmányok és az azokal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani. Az intézményvezető a tanuló előzetes kérelme alapján a benyújtott igazolások vizsgálatával mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak, tananyagrészek tanulása alól. A beszámítás alapja a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai tartalom A szakmai vizsgával kapcsolatos mentességet az előzetes tanulmányok beszámítása nem befolyásolja, arról a szakmai vizsgáztatásról szóló jogszabály rendelkezik. Szt. 22. (3) Szt. 23. Szt. 27. (1)-(2) 5.1. Előzetes tanulmányok A szakgimnáziumba alapfokú iskolai végzettséggel, valamint ha a jelentkezők száma Szt. 22. 33 / 207

beszámíthatósága szakközépiskolában meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakgimnázium felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakgimnázium komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló, döntése alapján a szakgimnáziumi ágazathoz tartozó bármelyik szakképzésben is folytathatja tanulmányait iskolán belül, vagy másik intézményben. Erre az általános átvétel szabályai az érvényesek. Az érettségit követő szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai- és szakirányú szakképesítése a tanulmányokba beszámítható, melynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Az intézményvezető a tanuló előzetes kérelme alapján, a benyújtott igazolások vizsgálatával mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak, elméleti tananyagrészek tanulása alól, ezzel lerövidítheti a gyakorlati képzési időt. A beszámítás alapja a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai tartalom. A középiskola befejező évfolyamának elvégzésével a tanuló bekapcsolódhat az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe azzal a feltétellel, 34 / 207

hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. A szakképző évfolyamokra történő jelentkezés határidejét minden év júniusában az iskola honlapján tesszük közzé. A felvételi eljárás során figyelembe vesszük az előzetes tanulmányi eredményeket, a hiányzások számát, minőségét, ill. szóbeli elbeszélgetésen szerzett tapasztalatokat. 35 / 207

A tanuló mulasztásának kezelésére a házirend szabályait kell alkalmazni. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakgimnázium házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. 6. GYAKORLATI KÉPZÉSRŐL VALÓ MULASZTÁS KEZELÉSE Ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja valamint az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete dönt gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén, a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Az osztályozó nevelőtestületi értekezleten az osztályfőnök tehet javaslatot erre, amelyhez előzetesen kikéri a gyakorlati képzést folytató szervezet véleményét. Az iskolai gyakorlati oktatás esetén, ezt a javaslatot a szakmai Szt. 39. (5) 36 / 207

igazgatóhelyettes a szakoktató véleményének kikérése alapján teszi meg. A javaslatnál figyelembe veszik a pótolandó tananyagmennyiséget, a tanuló szorgalmát, a tanuló álláspontját, kiskorú tanuló eseté A szakmai vizsgával kapcsolatos mentességet az előzetes tanulmányok beszámítása nem befolyásolja, arról a szakmai vizsgáztatásról szóló jogszabály rendelkezik.n a szülő véleményét. Az így kialakított vélemény alapján a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. A nevelőtestületi jogot az intézmény SZMSZ-e értelmében az egy osztályban tanítók közössége gyakorolja. 7. ÉRTÉKELÉS SPECIÁLIS SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYAI 8. MENTOR PEDAGÓGUSOK FELADATAI A szakképző évfolyamok tanulóinak értékelése az iskola Házirendjének megfelelően történik. A felnőttoktatásban tanulók a szakmai és vizsgakövetelmények útmutatása alapján, valamint az intézmény Házirendje alapján értékelhetők. A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, abban az esetben, ha az adott szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a 14/2013. NGM r. Ker_tanterv SZVK Szt. 30. (7) 37 / 207

szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza. 38 / 207

9. MELLÉKLETEK Tartalmi elemek Definíció/meghatározás/ tartalom Jogszabályi hivatkozás Szakképesítések helyi tantervei Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 Postai üzleti ügyintéző 54 841 09 Idegenvezető 54 812 01 Az iskola honlapján megtalálhatók mind a a 2016/2017. tanévben, a 2015/2016.,mind a 2014/2015. indított szakképzési helyi tantervek. Szt. 2. (37. 8. 27/2012. NGM r. SZVK 14/2013. NGM r. Ker_tanterv 3., 5. Szakképzési felnőttoktatás helyi tantervek Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 Államháztartási ügyintéző 54 344 04 Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző 54 344 03 Vállalkozási mérlegképes könyvelő 55 344 07 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. 55-345-01 14/2013. NGM r. Ker_tanterv 4. (4) 39 / 207