9807 Jelentés a pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettsége teljesítésének általános gyakorlatáról

9807 Jelentés a pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettsége teljesítésének általános gyakorlatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, JAVASLATOK II. Részletes megállapítások 1. A vizsgálattal érintett pártok meghatározása 2. A pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettségének értékelése 3. A beszámolók értékelése Mellékletek Az ellenőrzés célja, módszere, időszaka körülményei A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: párttörvény) 9. (1) bekezdése kimondja, hogy a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben e törvény 1. sz. mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni. A párttörvény 10. (1) bekezdése kimondja, hogy a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. A 10. (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési támogatásban részesültek. A rendszeres állami költségvetési támogatásban nem részesülő pártokra vonatkozóan a párttörvény kötelező ellenőrzési gyakoriságot nem ír elő. Ennek alapján az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) megalakulása óta csak az 1989. és 1990-ben egyszeri, illetve 1990. óta rendszeres állami költségvetési támogatásban részesült pártok gazdálkodását ellenőrizte. Az egyszeri támogatásban részesült pártok esetében azonban az ellenőrzés csak az 1989-1991. évekre terjedt ki a vizsgálat időpontjától függően. A vizsgált szervezetek köre: A vizsgálat a párttörvény hatályba lépésétől 1997. február 1-jéig a bíróságokon vezetett nyilvántartásokban rögzített 202 pártra terjedt ki. Az ellenőrzés célja: annak elérése, hogy valamennyi nyilvántartásba vett működő párt tegyen eleget gazdálkodásáról szóló éves beszámolójának a Magyar Közlönyben történő közzétételi kötelezettségének. Az ellenőrzés módszere: a Magyar Közlönyben 1990. óta folyamatosan közzétett pártbeszámolók összevetése a bírósági nyilvántartás adataival. Annak megállapítása, hogy a pártok eleget tettek-e a párttörvény 9. (1) bekezdésében

előírt beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettségüknek. A beszámolási kötelezettségük teljesítését elmulasztó pártok egyedi felszólítása. Teljes körű felmérés valamennyi nyilvántartásba vett pártra. Az ellenőrzött időszak: 1989-től 1996-ig terjedő beszámolóval lezárt időszak. A jelentés megállapításainak alapjai: A jelentés megállapításai a pártok által a Magyar Közlönyben közzétett beszámolókon, a pártok bírósági nyilvántartásain, valamint a pártoknak az ÁSZ felszólító leveleire adott válaszain alapulnak. I. Összegző megállapítások, következtetések, JAVASLATOK Összegző megállapítások, következtetések A párttörvény 10. (1) bekezdése értelmében pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. Az ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó rendelkezést a törvény azonban csak a rendszeres állami költségvetési támogatásban részesülő pártok tekintetében tartalmaz. Ennek figyelembe vételével az ÁSZ 1991. óta csak a rendszeres állami költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét vizsgálta. Fenti hiányosság megszüntetését is szolgálta ez az átfogó, elemző jellegű vizsgálat a pártok beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségének áttekintésével. A vizsgálat főbb megállapításai a következők: ˇ Az egyesülési jogról szóló törvény kimondja, hogy a társadalmi szervezetnek megalakulását követően kérni kell nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. Kimondja a törvény azt is, hogy ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetve a szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályait és a nyilvántartás tartalmát a 6/1989. (VI.8.) IM rendelet határozza meg. Kimondja a rendelet azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezetek nevéről országos névjegyzéket vezet. ˇ A fenti jogszabályi előírások ellenére jelenleg nincs Magyarországon olyan országos vagy megyénkénti közhitelesnek tekinthető nyilvántartás, amelyből az adott pillanatban jogszerűen bejegyzett, működő társadalmi szerveztek neve, székhelye, képviselőjének neve, címe teljes körűen megállapítható lenne. Ennek oka, hogy a törvény és a

miniszteri rendelet a bejelentési kötelezettséget ugyan előírja, de határidőt nem szab meg. Így előfordulhat, hogy a változásokat akár évekig sem jelentik a kötelezettek. A mulasztásnak pedig nincs szankciója. Ugyanez a helyzet a megyei bíróságoknak a Legfelsőbb Bíróság részére előírt jelentési kötelezettségével. Így az Állami Számvevőszéknek, hogy a pártokkal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségét teljesíteni tudja, előzetes kutató munkát kellett végeznie az ellenőrzendők körének meghatározására és azok megkeresése érdekében. A Legfelsőbb Bíróságon vezetett névjegyzékben 1997. február 1-jén ugyanis 26 olyan párt szerepelt működő pártként, amelyet korábban a megyei bíróságok már töröltek a névjegyzékből. A megyei bíróságokon nyilvántartott adatok alapján sem tudott az ÁSZ 20 pártot sem annak székhelyén, sem nyilvántartott képviselőjének címén megtalálni. ˇ Hosszadalmas kutatómunka eredményeként sikerült csak megállapítani, hogy 1997. február 1-jén 144 nyilvántartott működőnek tekintett párt volt Magyarországon. Ezek közül 136 pártot 1996. január 1-je előtt vettek nyilvántartásba. Így a beszámolókészítési és közzétételi kötelezettség teljesítését rajtuk lehetett számon kérni. Közülük 20 db teljesítette maradéktalanul beszámolási kötelezettségét. További 12 párt csak részben teljesítette, ugyanis nem minden évről tett közzé beszámolót, 104 párt egyáltalán nem tett közzé beszámolót. ˇ A beszámolót közzé nem tett pártokat az ÁSZ a Magyar Közlönyben megjelentetett általános formában, majd ezt követően két ízben levélben is felkérte törvényi kötelezettségük teljesítésére. A beszámolási kötelezettségüket részben teljesítő pártokat külön levélben szólítottuk fel. A felhívások hatására 1998. február 28-ig 40 párt maradéktalanul, 23 párt pedig részben teljesítette beszámolási kötelezettségét. További 20 párt beszámoló közzététel helyett olyan tartalmú levelet írt az ÁSZ-nak, melyből az valószínűsíthető, hogy az elmúlt években valójában nem működött. Ezeket a leveleket az ÁSZ megküldte a Legfőbb Ügyésznek javasolva, hogy a pártok megszűnésének megállapítását kezdeményezze a bíróságoknál. További 33 párt a felhívás ellenére sem tett közzé beszámolót. Ezek ellen bírósági kereset megindítását kezdeményeztük. A fennmaradó 20 pártot pedig nem tudtuk a bírósági nyilvántartásban szereplő címeken elérni, a nekik küldött levelek visszajöttek. ˇ A beszámolók alapján az elmúlt években 35 párt ért el 100 E Ft-ot meghaladó bevételt, közülük azonban az ÁSZ csak 10-11

párt gazdálkodását ellenőrizte rendszeresen. Esetenként több millió Ft összegű bevételek jogszerűségének ellenőrzése nem történt meg. A beszámolók alapján a bevételek és kiadások eltitkolása sem zárható ki. Az 1994. év országgyűlési választásokon történt jelöltállításért kapott 2.142 E Ft állami támogatást 25 párt nem tüntette fel beszámolójában. ˇ A gyenge beszámolási hajlandóságnak két oka valószínűsíthető. Egyrészt a pártok nem ismerik megfelelően az azzal kapcsolatos kötelezettségüket. Másrészt a párttörvény a kötelezettségeket ugyan előírja, de elmulasztása esetére szankciót nem tartalmaz, így hiányzik a jogérvényesítéséhez az állami kényszer. J a v a s l a t o k Igazságügy miniszternek, hogy: 1. Kezdeményezze az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény olyan módosítását, hogy a társadalmi szervezeteknek a nyilvántartási adatait határidőhöz kötötten kelljen jelenteni a bejegyzésre illetékes bíróságnak, és nem teljesítés esetében szankció érvényesítésére legyen lehetőség; 2. Módosítsa a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI.8.) IM rendeletet oly módon, hogy az alapján alakuljon ki a társadalmi szervezetek közhiteles nyilvántartása; 3. Kezdeményezze a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítását oly módon, hogy a pártok beszámoló közzétételi kötelezettségének teljesítése állami szankció alkalmazásával kikényszeríthető legyen. Legfőbb Ügyészségnek, hogy: 1. Folytassa az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. (2) bekezdése alapján a párt törvénysértése miatt a kereset benyújtását az Állami Számvevőszék által folyamatosan átadott pártok esetében is, amelyek nem tettek eleget a gazdálkodásukról szóló éves beszámoló közzétételére irányuló kötelezettségüknek. II. Részletes megállapítások 1. A vizsgálattal érintett pártok meghatározása A vizsgálat előkészítése során meg kellett határozni a

vizsgálattal érintett szervezetek körét. Az érintett szervezetek meghatározásához két jogszabály ad iránymutatást, az egyesülési jogról szóló törvény és a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályait meghatározó IM rendelet. 1.1. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételének jogi szabályozottsága Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4. (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezetek megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. A törvény 15. (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Ugyanezen jogszabály (4) bekezdése szerint, ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni. A 6/1989. (VI.8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályait határozza meg. A rendelet 3. -a értelmében a Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezetek nevéről országos névjegyzéket vezet. Az illetékes bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről, nevének megváltoztatásáról, továbbá a társadalmi szervezet megszűnéséről - a bejegyezést elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően - értesíti a Legfelsőbb Bíróságot. 1.2. A bírósági nyilvántartási rendszer és gyakorlat értékelése A társadalmi szervezetek nyilvántartásának tartalmát a 6/1989. (VI.8.) IM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A rendelet értelmében a bejegyzésre kötelezett bíróságnak értesítenie kell a Legfelsőbb Bíróságot a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről, nevének megváltoztatásáról, továbbá a társadalmi szervezet megszüntetéséről. A rendelet hiányos fogalmazása következtében a Legfelsőbb Bíróság nem minden esetben szerez tudomást a társadalmi szervezet székhelyének címéről, képviselőjének nevéről és lakcíméről. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróságon vezetett névjegyzék alapján a pártok hivatalos megkeresésének lehetősége nem biztosított. Ezért elrendelték a nyilvántartással azonos tartalmú adatközlést a bíróságok részére. A korábban készített szűkebb adattartalmú formanyomtatványt azonban a forgalomból nem vonták ki. Így az országos névjegyzék nem minden esetben tartalmazza a pártok képviselőjének nevét és címét, még olyan esetekben sem, amikor a párt címe és képviselőjének címe megegyezik. A Legfelsőbb Bíróság névjegyzéke 1997. február 1-jei állapot szerint 184 párt nevét tartalmazta,

amiből 91 esetben hiányzott a párt képviselőjének neve és címe. További 56 esetben pedig a képviselő címe. Azáltal, hogy sem az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv, sem a párttörvény, sem pedig a 6/1989. (VI.8.) IM rendelet nem ír elő határidőt úgy a pártoknak az esetleges változások bejelentésére, mint a bíróságoknak a Legfelsőbb Bíróság számára történő tovább- jelentésre, a Legfelsőbb bírósági nyilvántartás és a megyei nyilvántartások nem alkalmasak arra, hogy azok alapján a pártok biztonsággal megkereshetők legyenek. A 184 központi névjegyzékben szereplő pártnál azok címe 14 esetben nem egyezett meg a bírósági nyilvántartásban szereplő címmel. További 38 esetben a pártoknak címzett levelet a bírósági nyilvántartásban szereplő székhely címre a posta nem tudta kézbesíteni, mert ott a párt nem volt megtalálható. Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróságon vezetett névjegyzék naprakészségének hiányára utal, hogy míg a névjegyzékben csak 13 párt neve mellett szerepelt megszűnésre vonatkozó adat, addig az ellenőrzés során a Legfőbb Ügyészségtől és az illetékes bírságoktól szerzett adatok szerint a vizsgálat időpontjáig további 26 párt szűnt meg, zömében 1993-1996. között. Előfordult olyan eset is, hogy a párt 1990. június. 24-én szűnt meg és a megszűnés ténye az országos névjegyzékben mégsem szerepelt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által nyilvántartott társadalmi szervezetek közül 3 olyan szervezet is szerepel a jegyzékben, amely a bíróságtól kapott tájékoztatás szerint nem párt. 1.3. A vizsgálat megkezdésének időpontjában működő pártok meghatározása A vizsgálat megkezdésének időpontjában működő pártok meghatározása céljából megkértük a Legfelsőbb Bíróságon vezetett, névjegyzékben szereplő pártok adatait. A jegyzékből megállapítható, hogy az egyrészt nem tartalmazza teljes körűen a valaha bejegyzett pártok adatait, másrészt a bejegyzett adatok nem minden esetben pontosak. A Legfelsőbb Bíróságon vezetett névjegyzékben tapasztalt hibák az alábbi négy típusba sorolhatok: ˇ hiányzott több olyan pártnak a neve, amely korábban beszámolót is közzétett (pl. Voks Humana Mozgalom, Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége), ˇ több olyan pártot is működő szervezetként tüntetett fel, melyekről köztudott, hogy már több éve megszűnt (pl. Független Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja stb), ˇ olyan székhely címeket tartalmazott, amelyek azóta már

megváltoztak, ˇ több esetben olyan képviselő neveket tartalmazott, amely köztudottan megváltoztak (pl. a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja elnöke nem Zcwack Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke nem dr. Surján László, a Magyar Demokrata Fórum elnöke nem dr. Fűr Lajos stb). A felsorolt hiányosságok miatt adategyeztetés és pontosítás végett meg kellett keresni a társadalmi szervezetek nyilvántartását végző megyei és fővárosi bíróságokat. Az adategyeztetés az egyes bíróságokkal az általuk nyilvántartott pártok számától függően különböző időt vett igénybe. A Fővárosi Bírósággal az adategyeztetés 1997. június 19-én zárult le. Az adategyeztetés eredményeként megállapítható, hogy a párttörvény megalkotásától 1997. február 1-jéig összesen 202 db pártot jegyeztek be a bíróságokon. Ebből 1997. február 1-jéig különböző indokok alapján 58-at töröltek a nyilvántartásból, tehát 144 működő párt volt a vizsgálat megkezdésének időpontjában. Tekintettel arra, hogy 8 pártot 1996. január 1-je után alapítottak, ezért azoknak az ellenőrzés megkezdésekor még nem volt beszámolási kötelezettsége, így 136 párt beszámolási kötelezettségének teljesítését érintette a vizsgálat. 2. A pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettségének értékelése 2.1. A kötelezettség teljesítés általános értékelése Az 1996. január 1-je előtt alapított 194 párt közül - a vizsgálat indításakor - a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt módon 54 párt tett eleget legalább egy évben beszámolási kötelezettségének (a kötelezettek 28%-a). Ezek közül azonban maradéktalanul csak 27 párt teljesítette beszámoló közzétételi kötelezettségét (a kötelezettek 14%-a). További 27 párt egy vagy több, de nem minden évről tett közzé

beszámolót. A fennmaradó 140 párt azonban a vizsgálat megkezdéséig egyáltalán nem tett közzé beszámolót (a kötelezettek 72%-a). 2.2. A kötelezettség tejesítés értékelése a vizsgálat megindításakor működő pártok esetében A vizsgálat megindításakor is működő - 1996. január 1-je előtt alapított - 136 párt közül mindössze 32 - a kötelezettek 28,5%-a - tett közzé legalább egyszer beszámolót. Maradéktalanul azonban 20 párt, az érintettek 14,7%-a teljesítette kötelezettségét. 104 párt egyáltalán nem tett közzé beszámolót. 2.3. A vizsgálat során tett intézkedések a kötelezettségüket nem teljesítő pártokkal szemben Az Állami Számvevőszék a Magyar Közlöny 1997. évi 42. (május 14-i) számában közzétételi kötelezettségük teljesítésére hívta fel azon pártokat, melyek egy vagy több évet illetően elmulasztották beszámolójuknak a törvény 1. számú mellékletében előírt formájú közlését. Az általános felhívás mellett a beszámolási kötelezettséget egyáltalán nem teljesítő 104 pártot az ÁSZ a bíróságon bejegyzett képviselőjének címzett levélben - 1997. április 25-én -felhívta a törvényesség helyreállítására. A felhívásban az ÁSZ figyelmeztette a pártok képviselőjét, hogy amennyiben a levélben megjelölt határidőig nem tesz eleget kötelezettségének, úgy az ÁSZ a Legfőbb

ügyésznél bírósági kereset megindítását kezdeményezi a párt ellen. A kibocsátott 104 felhívás közül a posta 20-at sem a párt, sem a képviselőjének bíróságon nyilvántartott címén nem tudott kézbesíteni. Ezeknek a pártoknak a névsorát az ÁSZ a szükséges intézkedések megtétele céljából átadta a Legfőbb Ügyésznek. 2.4. A vizsgálat során tett intézkedések a kötelezettségüket csak részben teljesítő pártokkal szemben 1997. szeptemberében ismét felmérés készült azon pártok köréről, amelyek nem teljes mértékben tettek eleget beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettségüknek. Ez alkalommal - tekintettel arra, hogy az 1996. évre vonatkozó beszámolási határidő már eltelt - az 1996-os gazdasági évet is figyelembe kellett venni. Tekintettel kellett lenni továbbá azokra a pártokra is, amelyek az első felhívásra nem teljes körűen jelentették meg beszámolóikat. Így összesen 30 párt bíróságon bejegyzett képviselőjének küldött az ÁSZ felszólító levelet a hiányzó kötelezettség teljesítésére. A felszólító levél figyelmeztette az érintetteket, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem teljesítik kötelezettségüket, úgy az ÁSZ a párttörvény 10. (4) bekezdésében foglaltak alapján bírósági eljárás megindítását kezdeményezi a párt ellen. 2.5. A vizsgálat során tett intézkedések hatása a teljesítésre A beszámolási kötelezettséget egyáltalán nem teljesítő 104 pártnak küldött felhívás hatására további 31 párt jelentetett meg beszámolót egy vagy több évre vonatkozóan. A kötelezettséget részben teljesítő pártoknak küldött felhívás hatására 16 párt kiegészítette beszámolási kötelezettségét. A két felhívás együttes eredményeként 1998. február 28-ig 40 párt maradéktalanul, 23 párt pedig részben tett eleget beszámolási kötelezettségének. A hiányzó 73 párt pedig különböző okok miatt egyáltalán nem tett közzé gazdálkodásáról szóló éves beszámolót. Közülük 20 olyan tartalmú levelet írt az ÁSZ-nak, amelyből arra lehetett következtetni, hogy nem működnek. Ezért a leveleket megküldtük a Legfőbb Ügyésznek, javasoltuk, hogy kezdeményezze ezen pártok megszűntetését. További 20 pártot nem tudtunk a bírósági nyilvántartásban szereplő címeken elérni, a Posta a leveleket nem tudta kikézbesíteni. Ezen pártok névsorát intézkedés végett szintén átadtuk a Legfőbb Ügyészségnek, 33 párt ellen pedig bírósági kereset indítását kezdeményeztük a beszámolási kötelezettség nem teljesítése miatt. A vizsgálat során tett intézkedések hatására a jelentés elkészítésének időpontjáig 40 párt, azaz a pártok 38,4%-a

tett maradéktalanul eleget a párttörvényben előírt kötelezettségének. E rossz teljesítési aránynak alapvetően két oka van: ˇ Egyrészt a pártok egy része nem ismeri a párttörvényt, helytelenül úgy értelmezi, hogy csupán az állami költségvetési támogatásban részesülő pártok kötelesek beszámolót közzétenni. ˇ Másrészt, ami sokkal nagyobb jelentőségű, hogy a párttörvény ugyan a kötelezettséget előírja, de a nem teljesítés esetére sem személyi, sem szervezeti szankciót nem tartalmaz. Erre a problémára nem jelent megoldást az sem, hogy az Áht 1998. január 1- jétől előírja, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek számára juttatott támogatás határidőre történő elszámolásának elmulasztása esetén kötelezettségeinek teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. Az államháztartás felé való elszámolási kötelezettség teljesítése ugyanis nem az éves beszámoló közzétételével - hanem attól függetlenül - valósul meg. A kötelezettséget nem teljesítő pártok többsége pedig sem rendszeresen, sem eseti állami támogatásban nem részesül. A jelen körülmények mellett sem az ÁSZ, sem a bíróság nem tudja hatékonyan kikényszeríteni a teljesítést. 3. A beszámolók értékelése 3.1. A beszámolók értékelése A vizsgálattal érintett 136 párt közül megalakulásától 1998. február 28-ig 63 tett legalább egyszer közzé beszámolót. Ezek közül 40 minden évről teljesítette kötelezettségét. További 23 (1. sz. melléket) nem minden évről tett közzé beszámolót. A többszöri felszólítás ellenére egyetlen esetben sem tett közzé beszámolót 33 párt, sőt nem is reagált a felhívásra (2. sz. melléklet).

A beszámolót közzétett 63 párt gazdasági adatai jelentős szóródást mutatnak az alábbiak szerint: A beszámolók szerint 28 párt évi 100 E Ft-nál kevesebb összegből gazdálkodik, ami kérdésessé teszi, hogy ezek a pártok érdemi tevékenységet folytatnak-e. Felvetődik tehát a kérdés, hogy vagy a beszámolók nem valósak, vagy a pártok tevékenységükkel felhagytak. Mid a két esetben intézkedések megtétele szükséges ezen pártokkal szemben. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy 5.000 E Ft-ot meghaladó éves bevételt az állami költségvetési támogatásban részesülő pártokon kívül csak egy-két párt volt képes elérni. 3.2. A beszámolók tartalmából levonható következtetések Az elmúlt években 35 párt ért el 100 E Ft-ot meghaladó bevételt. Az ÁSZ rendszeres kétévenkénti ellenőrzése a jelenlegi gyakorlat szerint eddig csupán az országgyűlési képviselőválasztások eredményétől függően 10-11 db állami költségvetési támogatásban részesülő pártra terjedt ki. A fennmaradó 24-25 jelentős bevételt elért pár esetében nem került sor ellenőrzésre. E pártoknál a bevételek között esetenként több millió Ft értékű adományok, illetve egyéb bevételek is szerepelnek pl.: ˇ a Magyarországi Zöld Párt 1994-ben jogi személyektől 349 E Ft vagyoni hozzájárulást és 3.445 E Ft egyéb bevételt mutatott ki, ˇ a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1995-ben jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól 6.914 E Ft vagyoni hozzájárulást fogadott el, ˇ a Szociáldemokrata Párt 1996-ban 2.167 E Ft adományt fogadott el, míg 1994. és 1995. években 1.900 E Ft körüli

egyéb bevételt ért el, ˇ A Magyar Természetgyógyászok Uniója 1995-ben 2.151 E Ft egyéb bevételre tett szert. 1994-ben emellett egyetlen alapítványtól 5.500 E Ft adományt fogadott el. A közzétett beszámolók alapján - helyszíni ellenőrzés hiányában - nem zárható ki esetenként a bevételek és kiadások eltitkolása sem. Az 1994-es választásokon való jelölt állítás után kapott állami költségvetési támogatás összege 5 párt közzétett beszámolójából hiányzik, illetve abban hiányosan szerepel, az összesen 651 E Ft állami támogatás ugyanis a bevételeik között nem szerepel. Egy párt pedig a támogatás felhasználásáról, mint kiadással nem számolt el. Pl.: ˇ a Kiegyezés Független Kisgazdapárt az 1993-1996. évekről egyaránt "0 " Ft bevételi és kiadási tartalmú beszámolót tett közzé, miközben 1994-ben 24 képviselőjelölt állítása után 504 E Ft állami támogatást kapott a párt, amit a beszámolónak minimálisan tartalmaznia kellene, ˇ a Magyar Szocialista Munkáspárt 1994-ben 1 db képviselőjelölt állítása után 21 E Ft állami költségvetési támogatásban részesült. Ez az összeg a Párt 1994. évi beszámolójában bevételként nem szerepel. Választással kapcsolatos kiadásként pedig csupán 15 E Ft szerepel a beszámolóban, ˇ a Magyarságért Választási Szövetség 1994-ben képviselőjelölt állítás után 21 E Ft állami támogatást kapott. Ez a bevétel azonban az 1994. évi beszámolóban nem szerepel, ˇ a Nyugdíjasok Pártja 1994-ben a választáson történő jelölt állításért 21 E Ft állami költségvetési támogatást kapott. A Párt 1994. évi beszámolója azonban választásokkal kapcsolatos kiadást nem tartalmaz. A beszámolót közzé nem tett pártok közül 20 db összesen 1.491 E Ft állami támogatást kapott 1994-ben képviselőjelölt állítása jogcímen, amiről nem tájékoztatta a közvéleményt. Mellékletek