A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás. 1. kötet

A miskolci távhőszolgáltatás kiterjesztésének és a tisztán földgáz alapú hőtermelés megújuló energiahordozókkal történő részbeni helyettesítésének vizsgálata A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás 1. kötet

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék A MISKOLCI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK ÉS A TISZTÁN FÖLDGÁZ ALAPÚ HŐTERMELÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKKAL TÖRTÉNŐ RÉSZBENI HELYETTESÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA 1. kötet A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás Készült az UNI FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. részére Miskolc, 2011. 2

TARTALOM 1 A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE 6 2 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZINTÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA 8 2.1 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR 8 2.1.1 AZ ENERGIAPOLITIKA A TÁVHŐ ELLÁTÁSRÓL 12 2.2 A TÁVHŐELLÁTÁS JELLEMZŐI 13 2.2.1 A TÁVHŐELLÁTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ENERGETIKAI JELENTŐSÉGE 14 2.2.2 A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ELŐNYEI 14 3 MISKOLC JELENLEGI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE 16 3.1 TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS 17 3.2 EGYEDI KAZÁNTELEPEK 17 4 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZINTÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA 22 4.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 22 4.2 MŰSZAKI GAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT 25 4.2.1 SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK, RÁFORDÍTÁSOK 27 4.2.2 MEGTÉRÜLÉSI IDŐ 27 4.2.3 A FÖLDGÁZ KÖLTSÉGEIVEL VERSENYKÉPES TÁVHŐ ÁR MEGHATÁROZÁSA 31 4.2.4 A TÁVHŐ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE 35 4.3 JAVASLATOK A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA TÖRTÉNŐ BEVONÁS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRE 36 5 A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA GAZDASÁGOSAN NEM BEVONHATÓ INTÉZMÉNYEK EGYEDI, MEGÚJULÓ ALAPÚ HŐELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE 39 5.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 39 5.2 MŰSZAKI GAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT 41 5.2.1 MEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSÁVAL 41 5.2.2 SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK, RÁFORDÍTÁSOK 45 5.3 JAVASLATOK A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐFEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÁS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRE 49 5.4 ENERGETIKAI CÉLÚ BIOMASSZA TERMELÉS, ENERGIANÖVÉNYEK 54 3

5.4.1 A TERMŐHELYEK SZÁMBAVÉTELE ÉS ADOTTSÁGAINAK VIZSGÁLATA 54 5.4.2 ENERGIAÜLTETVÉNYEK LÉTESÍTÉSE ÉS MŰVELÉSE 56 5.4.3 HŐTERMELÉS ENERGIAÜLTETVÉNYBŐL SZÁRMAZÓ TÜZELŐANYAGGAL 56 5.4.4 BIOMASSZA TERMELÉS ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ TERÜLETEKEN 57 5.5 MISKOLC BIOMASSZA POTENCIÁLJA 59 5.6 FATÜZELÉS 61 5.6.1 TŰZIFA 63 5.6.2 FAAPRÍTÉK 63 5.6.3 FAPELLET A FOLYÉKONY FA KÉSZÍTÉSE 69 5.7 FATÜZELÉSRE ALKALMAS BERENDEZÉSEK 69 5.7.1 APRÍTÉK TÜZELŐ KAZÁNOK 70 5.7.2 PELLET TÜZELŐ KAZÁNOK 78 6 EGYÉB MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK 83 7 JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK 92 8 IRODALOM 99 9 MELLÉKLETEK 100 9.1 KAZÁNHÁZAK ÉS FŰTŐMŰVEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 100 9.2 A TÁVHŐ RENDSZERRE KAPCSOLT MISKOLCI KÖZINTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 101 9.3 AZ EGYEDI FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ INTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 102 9.4 CENTROMETAL BIO CKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 103 9.5 CENTROMETAL BIO CKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 104 9.6 APRÍTÉK ÉGETŐ KAZÁN, MOZGÓROSTÉLYOS, 800 1000 KW, MAX 50% NEDVESSÉGTARTALOM (TRSF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 105 9.7 CENTROMETAL EKO CK KAZÁN 50 KW CM PELLET SZETT TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 106 9.8 CENTROMETAL BIO CK CM PELLET SZETT KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 107 9.9 FAPELLET KAZÁN, RETORTÁS, 800 1000 KW (PRF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 108 4

5

1 A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A Megbízó Miskolci Hőszolgáltató Kft. 2011. március 24 én kelt szerződés keretében megbízta az UNI FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft t, illetve rajta keresztül a szakmai munkát végző Miskolci Egyetem Energia és Minőségügyi Intézetének Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszékét, hogy végezzen szakértői vizsgálatokat a következő témában: Távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás A téma feldolgozása során az alábbi részfeladatokat végeztük el: Az egyedi, földgázalapú hőellátással rendelkező közintézmények távhőszolgáltatásba való bekapcsolási feltételeinek vizsgálata. o Az érintett közintézmények felmérése, a releváns adatok összegyűjtése, értékelése. o Műszaki gazdasági feltételek vizsgálata intézményenként. Szükséges beruházások, ráfordítások. Megtakarítási lehetőségek. A gazdaságosság feltételeinek meghatározása. o Javaslatok a távhőszolgáltatásba történő bevonásra és annak finanszírozási lehetőségeire. A távhőszolgáltatásba gazdaságosan nem bevonható intézmények egyedi, megújuló alapú hőellátási lehetőségeinek elemzése. o Az érintett közintézmények felmérése, a releváns adatok összegyűjtése, értékelése. o Műszaki gazdasági feltételek vizsgálata intézményenként. Szükséges beruházások, ráfordítások. Megtakarítási lehetőségek. A gazdaságosság feltételeinek meghatározása. Javaslatok kidolgozása a fenti feladatok megoldására. A projekt résztvevői Miskolci Egyetem Energia és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék: Dr. Szemmelveisz Tamásné, témavezető 6

Koós Tamás, anyagmérnök Báthory Csongor, anyagmérnök hallgató Dr. Póliska Csaba, egyetemi adjunktus Dr. Palotás Árpád Bence, intézetigazgató Orosz Fórizs Nóra, ügyvivő ügyintéző 7

2 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZIN TÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FEL TÉTELEINEK VIZSGÁLATA 2.1 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során különös hangsúlyt kell fektetni az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. Az ellátásbiztonság pillérei az energiaforrás struktúra, infrastruktúra fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik. A versenyképesség pillérei az energiaárak és a technológiai előrehaladás, kutatás fejlesztés (K+F). Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy ez a verseny átlátható, megkülönböztetés mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezetvédelmi és gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: Az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése) (2.1. táblázat). A megújuló energiaforrások arányának növelése (2.1. ábra) 8

2.1. táblázat. Energiapolitikai indikátorok Megújuló energiaforrások Indikátor megnevezése Mértékegység 2013 Célérték 2020 A megújuló energiaforrások részaránya a teljes primerenergiafelhasználáson % 9,7 10,6 14 20 1 belül Biomasszából előállított bioüzemanyagok részaránya 2 % 8 min. 10 Energiahatékonyság Indikátor megnevezése Mértékegység 2013 Célérték 2020 Energiahatékonysági intézkedések révén megtakarított energiahordozó 3 PJ 13 18 30 35 1 Az indikátor a megújuló energiaforrások részarányát méri az összes primerenergia felhasználáson belül. 2 Az indikátor a biomasszából előállított bioüzemanyagok részarányát méri az összes felhasznált közlekedési célú üzemanyagon belül. 3 Az indikátor a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben foglalt intézkedések eredményeképpen jelentkező energia megtakarítást méri. 2005 2020 13,3% 3,6% 10,6% 15,0% 8,0% 33,7% 13,0% 25,0% 38,8% Szén Folyékony szénhidrogének Földgáz Primér villamos energia (nukleáris-, vízenergia és import) 39,0% Megújuló energia 9

2.1. ábra. Az energiaforrás struktúra változása [1] A 2007. tavaszi, az Európai Tanács által elfogadott célkitűzések, különös tekintettel a 2020 ra vonatkozó 20% os relatív energia megtakarításra, a 20% os megújuló energiaforrás részarányra, növekvő felvevőpiacot teremtenek a korszerű, energia hatékony, valamint a megújuló energiaforrásokat felhasználó gépek, berendezések és komplett műszaki rendszerek számára. Ez piaci lehetőségeket nyithat meg a hazai környezeti ipar számára is, különös tekintettel a kisebb részegységek hazai gyártására és beszállítói tevékenységekre, ezért támogatni kell a technológiafejlesztéseket és K+F tevékenységeket a környezeti iparban, valamint a magyar iparpolitikának meg kell találni a hazai gyártók és exportőrök részére a megfelelően kiaknázható piaci réseket. Magyarország energia igényességi mutatói nagyobbrészt az energiatermelés, átalakítás és a felhasználás hatékonyságától független okok miatt nagyobbak a fejlett országok mutatóinál. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia 10 20% a hosszútávon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. A fajlagos energiafelhasználás csökkentésének fő célkitűzései: az energiatermelés hatásfokának javítása (technológiai korszerűsítés, kapcsolt energiatermelés); az energiatakarékosság ösztönzése energiafogyasztás hatásfokának növelésével (pl. energiatakarékos készülékek alkalmazása, épületenergetika korszerűsítése); A fenti célok elérésének ösztönzése történhet gazdasági ösztönzés által, illetve a környezettudatos szemlélet elterjesztésén keresztül. A hő és a villamosenergia termelés összekapcsolása a legeredményesebb módszere az energiatermelés hatékonyság növelésének. Az a cél, hogy ahol erre gazdaságosan lehetőség kínálkozik, a kapcsolt hő és villamosenergia termelés megvalósuljon. Az energia és költséghatékony távhőszolgáltatás jelentős mértékben hozzájárulhat az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez. A műszakilag korszerű rendszerek kialakítása, a meglévő termelői, elosztási és fogyasztói rendszerek korszerűsítése jelentős energia és költség megtakarítást eredményez és lehetővé teszi, hogy a távhőszolgáltatás a jövőben valós alternatívát jelentsen az egyéb korszerű fűtési módozatokkal szemben. Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul az önkormányzatok és a lakosság költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelt célkitűzés a panelépületek hőszigetelésének javítása, a belső fűtési rendszerek korszerűsítése, a megbízható szabályozás és a hőfelhasználás mérésének megoldása, az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetése, összességében az épületek energia felhasználásának csökkentése. 10

Energiapolitikai cél, hogy a kínálatban azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, berendezések játsszák a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környezetterhelése a legkedvezőbb. Elő kell segíteni, hogy az elavult készülékeket és berendezéseket érdemes legyen lecserélni. Magyarországon az energiahatékonysági mutató mintegy 20 % kal kisebb az Európai Unió átlagánál. Az energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége, nő a vállalkozások és a beruházások, így a munkahelyek száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság érzése. A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggését és javítja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet és klímavédelmi célok teljesíthetőségét. A magyarországi adottságok alapján a megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomaszsza, a bioüzemanyag és a földhő (geotermikus energia), valamint Magyarország bizonyos területein a nap és szélenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket. Magyarországon jelentős tartalékok rejlenek a biomassza használatában, de a tervezés és kivitelezés során a legmesszemenőbben figyelembe kell venni az összes lényeges környezeti szempontot is. Az intenzív biomassza előállítás kérdéseinek (talajhasználat, műtrágyázás és az invazív fajták alkalmazása), illetve a jövőben bekövetkező gazdasági és technológiai változásokhoz való alkalmazkodás feladatainak megfelelő megoldása érdekében, a jogi és közgazdasági keretek kialakításakor alkalmazható, átfogó, részletes környezeti szempontrendszer kidolgozására van szükség. E szempontrendszer alapján tervezhető a folyamatosan keletkező mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek, (bio)hulladékok, valamint a szennyvízkezelésből származó biomassza energetikai hasznosítása. A fontos össztársadalmi szempontok között kiemelten szerepel a vidékfejlesztés, a vidéki foglalkoztatás, a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, így például az élelmiszer és takarmány célú termelésből kivonandó földterületek hasznosítása is. A hazai forrásból származó megújuló energia, különösen a mezőgazdaság által előállítható biomassza hatékony, versenyképes költségszintű használatának bővítése növeli az energiaellátás biztonságát, tehát ennek érdekében is stratégiai célja az energiapolitikának. Tekintettel a belföldi megújuló energiaforrások felhasználásának előnyeire, a nemzeti adottságok, a gazdasági versenyképesség, a pénzügyi teherbíró képesség szempontjainak és a foglalkoztatási hatások figyelembe vételével, hosszú távú kiszámítható jogi és közgazdasági keretrendszer kialakításával, illetve közvetlen EU és hazai pénzügyi források felhasználásával ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését [1]. 11

2.1.1 Az energiapolitika a távhő ellátásról A távhőszolgáltatást versenyképessé kell tenni állami eszközök felhasználásával a többi energiaellátással szemben. A távhőellátás energiahordozó struktúrájában egyre nagyobb szerepet kell kapnia a környezetbarát, megújuló energiaforrásoknak, a hő előállításnál a hatékony kapcsolt energiatermelési technológiák alkalmazásának minél nagyobb teret kell nyernie. A hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés ösztönzése és támogatása prioritás, tekintettel a kapcsolt energiatermelés által a primerenergia megtakarítás tekintetében nyújtott előnyökre, a hálózati veszteségek mérséklésére és a káros anyagok, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Ezen túlmenően az energiának a kapcsolt energiatermelés révén történő hatékony felhasználása az energiaellátás biztonságához, valamint a versenyképesség megőrzéséhez is pozitív módon járulhat hozzá. Minden eszközzel ösztönözni kell a fogyasztókat az energiatakarékosságra, és az önkormányzatokat és a hőszolgáltatókat az ebben való részvételre. A hosszú távú energiapolitikai elvek megvalósításában az állami szerepvállalás, irányítás nélkülözhetetlen. Fontos hangsúlyozni, hogy csak az energia és költséghatékony távhőszolgáltatás jelenthet a jövőben valós alternatívát az egyéb korszerű fűtési módozatokkal szemben. Ennek kialakítása alapvető energiapolitikai, társadalompolitikai feladat és hasonlóan fontos környezetvédelmi szempontból is. Az intézmények és a lakosság folyamatos energiaellátása létszükséglet. Az energiapolitika követelménye, hogy a felhasználók számára magas színvonalon és a piaci viszonyokat tükröző, mindenki által elérhető áron történő ellátást biztosítson. Jogos igény, hogy mindenki részesülhessen az energiaellátásban, azok is, akik szociálisan nehéz helyzetben vannak, ezért szükség van egy megfelelően megtervezett és alkalmazott szociális célzottságú kompenzációs rendszerre. Az energiapolitikának, valamint a javasolt szociális célzottságú kompenzációs rendszernek tükröznie kell a szociális felelősség elvét, amelynek értelmében összhangban az EU jogszabályi rendelkezéseivel kizárólag a rászoruló (az EU terminológiája szerint az ún. védelemre szoruló) fogyasztók megsegítésére van szükség, ellentétben a mindenkit érintő támogatási rendszerekkel. A lakosság életminőségét befolyásolja, tehát cél a megfizethető, környezetbarát, kényelmes, a fogyasztó igényeihez igazodó, folyamatos és színvonalas energiaellátás. A lakosság is a piacon, egymással versenyző szállítóktól szerezheti be a számára szükséges energiát. Alapvető célkitűzés, hogy a magyar energiapiacon olyan infrastruktúra és kínálati piac jöjjön létre, amely képes az igények kielégítésére. Összefoglalva, az energiapolitikának mindenkor garantálni kell a magyar lakosság folyamatos energiaellátását, kiegészítve egy hatékonyan és energiapazarlásra nem ösztönző szociális célzottságú kompenzációs rendszerrel [2 6]. 12

2.2 A TÁVHŐELLÁTÁS JELLEMZŐI A hazai távhő szolgáltatóknak nemcsak a fogyasztói előítéletekkel kell megküzdeniük, hanem az átfogó nemzeti energiastratégia hiánya is nehezíti a munkájukat, ugyanakkor a növekvő díjtartozások miatti forrásgondokat is meg kell oldaniuk, akárcsak a korszerűsítéseket. Az 1970 es és 80 as években a távhőszolgáltatás szinte gond nélkül és jórészt közmegelégedésre működött, a magasfokú komfortérzetet növelte a mintegy 70 százalékos állami ártámogatásnak is köszönhető alacsony díj. Ezek lényegében boldog békeidők voltak, még akkor is, ha számos szakember figyelmeztetése ellenére egy hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult politikai és gazdasági környezet terméke volt az akkori távhőszolgáltatás. A rendszerváltozást követő árrobbanás és az évekig csökkenő életszínvonal azonban radikálisan megváltoztatta a távhő megítélését, és sokáig az űzött vad szerepébe került. Az 1990 es évek közepén volt a legnehezebb időszakuk, amikor a szakma túlélése volt a tét, ugyanis a békeidőkhöz képest oly mértékben romlott a helyzet, hogy sokan lerombolták volna a távhő rendszereket. Ezt sajnos néhány kisebb településen meg is tették. Ám 1998 ban, a távhő törvény megjelenése jótékony hatással volt erre az energetikai ágazatra, és a fejlesztés, korszerűsítés időszaka következett. Ugyanakkor eddig nem sikerült a távhő versenyhátrányát felszámolni a földgáz alapú központi fűtéssel szemben. Szükséges, de nem elégséges lépésnek tekinthetjük a 2010 ben bevezetett ÁFA csökkentést. Persze ennek fontos üzenete van: nemzetgazdasági szinten lekerülhet a napirendről a távhő rendszerek felszámolása, hiszen ennek a közelmúltban is voltak baljós jelei, elsősorban a Budapesten tapasztalt leválások formájában. A távhő elleni averzió nem szűnt meg kormányzati szinten sem, de ami rosszabb, a fogyasztók fejében sem. Manapság még mindig valamiféle szükséges rossznak érezhetik magukat. Pedig nem kell messzire menni: a fejlett nyugat európai országokban a távhő közmegbecsülésnek örvend, támogatott és folyamatosan fejlesztett szolgáltatás. Itthon óriási hiányosság, hogy nincs átfogó, nemzeti energiapolitika. A részmegoldások együttvéve sem érnek fel a fejlett országokban érvényes energiapolitikával. Nagyon nagy torzítás a hagyományos panelépületekre jellemző energiaveszteségek és a távhőszolgáltatás közé egyenlőségjelet tenni. Ugyanis egy bármilyen típusú, korszerűtlen, rosszul szigetelt épület, a hőtermelés módjától függetlenül, energiapazarló. További nagy kihívás az, hogy a gázárak szabadpiacivá válásával és negyedévente történő változásával a jelenlegi, részben központosított árképzés nem tud lépést tartani. A távhőszolgáltatás gazdasági Achilles sarka a be nem fizetett díjak miatti kintlévőség csomag. Ez nehezíti és drágítja a szolgáltatók gazdálkodását. A megújuló energiákra szükség van, ezek szakszerű, országosan összehangolt elterjesztése optimistább perspektívát jelent. Miskolc távfűtésének racionalizálása során számos műszaki, gazdasági, társadalmi szempont rendszerszemléletű figyelembevétele javasolható, de fontos az EU fejlettebb országaiba követett tendenciák és a hazai újszerű megoldások kritikai elemzése is. 13

A tőlünk nyugatra fekvő országok felismerve a távfűtés számos energiahatékonysági és környezetvédelmi előnyét széles körben és folyamatosan korszerűsítve alkalmazzák. Napjaink leggyakoribb új eleme a fejlesztéseknek a megújuló energiahordozókra történő áttérés. Ez a jelenség szerencsére hazánkban is felismerhető és már vannak olyan megvalósult, ill. megvalósítás alatt álló projektek, amelyek hasznosítható tapasztalatokat nyújtanak az energiahordozó váltásban gondolkodók számára [2 6]. 2.2.1 A távhőellátás környezetvédelmi és energetikai jelentősége A nagyvárosok levegőtisztaságának romlásában kétségtelenül a gépjárműforgalom játssza a főszerepet, második helyre azonban az energiatermelés, ezen belül is a fűtési energiatermelés tehető. Ebben a vonatkozásban a lakosság a levegő rossz minőségének nemcsak szenvedő alanya, de okozója is lehet. A távhőszolgáltatás nagyban hozzájárulhat a levegőtisztaság megóvásához. Sajnos a gyarapodó, bővülő városokra ma már az egyre szennyezettebb, sokszor az egészségre is káros levegőminőség lett jellemző. Amennyiben mindezért a különböző fűtési módok is felelőssé tehetők, akkor meg kell keresni a lehetséges megoldást. Ha egy épületben távfűtés van, akkor mindenki számára egyértelmű, hogy helyben semmilyen tüzelőanyagot nem égetnek, maga a hő érkezik az épülethez, így káros anyag sem jut a levegőbe (2.2. ábra). 2.2. ábra. A különböző fosszilis energiahordozó alapú fűtési rendszerek emissziója [7] 2.2.2 A távhőszolgáltatás előnyei A távhőszolgáltatás a városi hőellátás ideális megoldása. A helyi tüzelésekkel működő rendszerekkel szemben számtalan előnye van, amelyek közül kiemelendő környezetkímélő jellege és az igénybevevőinek nyújtott kényelem. 14

Nem kell kéményfelújításról gondoskodni, nincs égéstermék visszaáramlás a kéményből, nem kell tartani a gázrobbanástól, nem kell évente üzembe helyezni gáz fűtőkészüléket, nem kell a kazánt javíttatni, cserélni, nincs a lakásban gázvezeték, gázmérő, gázkazán, stb.. A távhőszolgáltatás folyamatos szolgáltatás. A fűtési idény egy egy hónap pótfűtési időszakkal kiegészítve egy évből nyolc hónapot fed le. Lehetőség van ezen kívül is fűtésre, amennyiben arra igény jelentkezik. A használati melegvíz (HMV) szolgáltatás egész évben folyamatos, ma már előfordul, hogy nyári karbantartási leállás sem szakítja meg. A távhőszolgáltatás színvonala folyamatosan emelkedik és egyre inkább alkalmassá válik az hőigények kiszolgálására. A korszerű távhőellátó rendszer előnyeit akkor lehet maximálisan kihasználni, ha a helyiségfűtő berendezések is korszerűek. 15

3 MISKOLC JELENLEGI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE Miskolc város közintézményeinek energiafelhasználása jelentős terhet ró az önkormányzatra, annak költségvetésének egyik legnagyobb tétele. A rendelkezésünkre bocsátott 2008. évi adatok alapján az intézmények összesen 3,56 millió m 3 földgázt, 6,23 millió kwh villamos energiát, a távhő fogyasztásba bekapcsolt intézmények pedig összesen 110 834 GJ hőenergiát fogyasztottak. A földgáz fogyasztás éves költsége közel 360 millió Ft, a villamosenergia fogyasztás éves költsége kerekítve 250 millió Ft, a hőenergia költsége pedig 332 millió Ft volt. Az összes energia költség elérte a 942 millió Ft ot. Ez a jelentős költség és különösen a földgázfelhasználás nagy aránya indokolttá teszi, hogy elemzés készüljön a jelenleg földgázalapú hőellátást használó intézmények felülvizsgálatára. Elemzéseink kiterjednek ezen intézményeknek a távhőszolgáltatásba való bekapcsolási feltételeinek, illetve a földgáz egyéb, elsősorban megújuló energiahordozóval való kiváltásának vizsgálatára. A város intézményeit az alábbi főbb csoportokba lehet besorolni: Bölcsődék Óvodák Általános Iskolák Gimnáziumok Kollégiumok Kulturális Intézmények Polgármesteri Hivatal Szakképző Iskolák Szakközépiskolák Szociális intézmények A felsorolt intézményekben felhasznált energia fajták: Földgáz Villamos energia Hőenergia Az intézmények földgáz, távhő, és villamosenergia ellátását a Miskolc városban kiépített földgáz, távhő, és villamosenergia hálózat biztosítja. A továbbiakban csak a távhőszolgáltatás legfontosabb paramétereit ismertetjük, hiszen megbízásunk erre irányul. 16

3.1 TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Magyarország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltató, amely Miskolc város mintegy 32 000 lakossági és mintegy 1 000 közületi felhasználója részére végez hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet. Miskolc városának távhőszolgáltatását 12 távhő rendszer látja el. A 11 fűtőmű összes beépített teljesítménye 429,752 MW th, a csúcsigény 205,8 MW. A távhőigények ellátáshoz a fűtőművek beépített teljesítményén felül a MIHŐ Kft. megvásárolja a nem saját tulajdonú Hold utcai fűtőerőműben és a Bulgárföldi, Diósgyőri, valamint Tatár úti fűtőművekben létesített összesen 7 db gázmotor által megtermelt hőt is. További főbb műszaki jellegzetességek: A Tatár úti Fűtőműnél a hőfoklépcső 150/80, 130/80, a Diósgyőri kazánháznál 130/70, míg a kisebb kazánházaknál 90/70, A Tatár úti Fűtőműnél a rendszer nyomása 25 bar, a Diósgyőri kazánháznál 16 bar, míg a kisebb kazánházaknál 10 bar, A teljes fűtött lég m 3 5 674 700, a primer vezeték hossz 98 402 m, a szekunder vezeték hossz 50 715 m, A távfűtéssel ellátott lakások száma 31 311 db. A távfűtőműveken túlmenően a távfűtés nagy része kapcsolt (hőenergia + villamosenergia) a beépített gázmotorok és a fűtőerőmű révén. A 2009. évi teljes 1 263 TJ/év ből mintegy 81% a lakosság részesedése. Az összes hőenergia mintegy 80% a fordítódik fűtésre, a maradék HMV re. A területek részesedése az alábbi képet tükrözi: 82,5% jut a Belvárosi és Avasi területre, 12,5% jut a Diósgyőri és Bulgárföldi területre. 3.2 EGYEDI KAZÁNTELEPEK Hőenergia tekintetében számos intézmény nincs bekötve a távhő hálózatba és ezek hőenergia ellátására egyedi kazántelepek létesültek, összesen 40 különböző telephelyen. A kazántelepek összes beépített teljesítmény eléri a 18 MW ot. A kazántelepek illetve az általuk ellátott intézmények állapotával kapcsolatban az alábbi észrevételek tehetők. A kazánok fele csak fűtést lát el. A fűtőtest öntvény illetve acéllemez radiátor. Az épületek falának anyaga zömmel tégla. 17

6 épület több mint 100 éves, csak 4 épület épült 1980 után. Az 1990 es évek eleje óta csak 16 épületet újítottak fel. Sok épület gyenge állapotban van. A kazánok nagy része 100 kw nál nagyobb teljesítményű gáztüzelésű kazán. Ezekkel kapcsolatban 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet intézkedik az energetikai felülvizsgálatról. A kormányrendelet 4. (1 ) b) pontja szerint a 100 kw effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket az üzembe helyezéstől számított négyévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során szemrevételezéssel ellenőrizni kell az esetleges gázszivárgást, a kazán szigetelését, a koromszennyeződést, a szabályozás és a mérőműszerek megfelelőségét. Meg kell határozni a kazán teljesítményét (tüzelőanyag fogyasztást, hőteljesítményt, hatásfokot). Mindezek alapján ki kell állítani a felülvizsgálati igazolást és javaslatokat kell tenni a hiányosságok kiküszöbölésére. A fenti 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet előírásainak betartása továbbra is szükséges a 3.1. táblázatban szereplő kazánok további biztonságos üzemeltetéséhez. 3.1. táblázat. Egyedi kazánteleppel, kazánnal rendelkező intézmények Sorsz. Intézmény neve Kazán teljesítménye (kw) Mit lát el a kazán (fűtés, HMV, egyéb) A kazán kora, év 1 Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája;Lórántffy Zs. u. 28. 100 + 75 Fűtés 21, 4 2 Vasgyári Anyaóvoda, Kabar úti Tagóvoda; Kabar u.1. 2x45 Fűtés + HMV 3 3 József úti Anyaóvoda 2x116+8200kJ/h Fűtés + HMV 15, 33 4 Brigád úti Tagóvoda 2x116 Fűtés 17, 8 5 Pitypang Anyaóvoda 116 Fűtés + HMV + Egyéb 27 6 Selyemréti Tagóvoda 2x261 Fűtés 14 7 Zsolcai kapui Tagóvoda 100 + 70 Fűtés + HMV 36 8 Bulgárföldi Ált. isk. Erenyői tagiskola;faller Jenő út 138 Fűtés + HMV 26 100 Fűtés + HMV 26 9 Egressy Béni Zeneiskola;Palóczy út 2x116 Fűtés 8, 11 10 Egressy Béni Zeneiskola,Erkel Ferenc Tagiskola Kis tábornok út 2x60+52 Fűtés 42, 7 11 Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola;Szeles út 65 sz. 18 100 Fűtés 17 100 Fűtés 17 Fűtés 17 HMV 17 HMV 17

Sorsz. Intézmény neve Kazán teljesítménye (kw) Mit lát el a kazán (fűtés, HMV, egyéb) A kazán kora, év 12 13 14 15 16 17 18 19 II. Rákoczi Ferenc Ált. Anyaiskola;Zoltán út Kazinczy F. Általános Iskola Miskolc Tapolcai Tagiskola;Győri út Komlóstetői Általános Anyaiskola ;Olvasztár út Komlóstetői Ált. Isk. Fazola H. Tagiskola; Téglagyár út Könyves Kálmán Ált. Iskola, Kaffka Margit Tagiskola;Hunfalvy út Selyemréti Ált. Anyaiskola;Éder György út Selyemréti Ált. Iskola, József Attila Tagiskola;József A. út Szilágyi Dezső Ált. Anyaiskola;Szilágyi Dezső út 92 Fűtés + HMV 19, 17 3x120 Fűtés + HMV 16 174+2x232 Fűtés + HMV 25 5x87 Fűtés 11 2x290 Fűtés 14 6x135 Fűtés + HMV 17 2x81 Fűtés 17 4x87 Fűtés + HMV 12 20 Szilágyi Dezső Ált. Görömbölyi Tagiskola 3x116 Fűtés 23 21 Diósgyóri Gimnázium, Kiss tábornok út 2x261 Fűtés 4 22 Herman Ottó Gimnázium, Tizeshonvéd út 6x120 Fűtés 18 23 Földes Ferenc Gimnázium 3x132 Fűtés + HMV 8,7,6 2x116 Fűtés 8 24 Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium 2x87 Fűtés + HMV 9 25 Diósgyőri Ady Endre, Közp. Vas. Köz. Ház 110 HMV 3 2x41 Fűtés 11 26 Miskolci Csodamalom Bábszinház 55+59 Fűtés 11, 18 27 Miskolci Nemzeti Szinház; Déryné út 7x120 Fűtés + HMV 14 28 29 30 Miskolc Városi Könyvtár, Mindszent tér 2 sz. Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola, Hősök tere 1 sz. Eötvös Szakiskola Konyha műhely, Gagarin utca 2x25 Fűtés 17 6x120 Fűtés + HMV 11 2x120 Fűtés + HMV 12 31 Eötvös szakiskola főépület, Gagarin utca 720 Fűtés 18 19

Sorsz. Intézmény neve Kazán teljesítménye (kw) Mit lát el a kazán (fűtés, HMV, egyéb) A kazán kora, év 32 33 34 Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola; Soltész Nagy Kálmán út 10 sz. Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola 960 Fűtés + HMV 18 7x108 Fűtés + HMV 14 2x461 Fűtés + HMV 14 6x120 Fűtés 23 26,7+18 HMV 11 35 Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola 6x116+2x41+2x70 Fűtés 13 36 37 38 Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola, Fonoda u. Őszi Napsugár Otthon (vezető intézmény) Szentp.kapu 2x700 Fűtés + HMV 6 2x24 Fűtés + HMV 19,14 720 Fűtés 11 1300 Fűtés 43 205 HMV 18 39 40 Férfiak Mentálhigiénés Otthona; Mésztelep út Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 50 Fűtés 10 45 HMV 10 2x47 Fűtés 13 A fenti táblázat a rendelkezésünkre bocsátott Kazánházi kérdőiv ek és a 15 évesnél idősebb kazántelepekre kötelezően előírt Felülvizsgálati Igazolás ok (A 15 ÉVESNÉL RÉGEBBI HŐTERMELŐ BERENDEZÉSSEL ÜZEMELŐ FŰTÉSI RENDSZER 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti Energetikai felülvizsgálatról) alapján készült. Meg kell jegyeznünk, hogy a kérdőívek helyenként nagyon hiányosak és a kazánok életkora nem tudható meg, ami a későbbi döntéshozatalnál döntő szempont lehet. Javasoljuk, hogy a hiányzó adatokat a fejlesztések elhatározása előtt szerezzék be az adott intézményektől. 20

21

4 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZIN TÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FEL TÉTELEINEK VIZSGÁLATA Az előző fejezetekben bebizonyosodott, hogy Miskolc Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közintézmények közótt nagy számban vannak olyanok, amelyek egyedi földgáz alapú hőtermelő berendezésekkel működnek. Az alábbiakban számba vesszük ezeket az intézményeket, majd vizsgáljuk a távhőszolgáltatásba való bekapcsolásuk feltételeit. 4.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE A megbízó által rendelkezésünkre bocsátott különböző forrásokból származó adatok felhasználásával összeállítottuk a földgázalapú hőellátással működő intézmények listáját. Ezeket az intézményeket a 4.1. táblázat tartalmazza. Az intézményeket egyrészt az éves földgáz felhasználásuk, másrészt az éves hőfelhasználásuk alapján soroltuk be. A 4.1. ábra segítségével a felhasználói csoportok szerint mutatjuk be az intézmények számát és a hőfelhasználásukat. Intézmények száma 30 25 20 15 10 5 0 500 1000 GJ 1000 2000 GJ >2000 GJ Felhasználói csoportok 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Földgáz felhasználás, GJ 4.1. ábra. A földgáz alapú hőellátás intézményei felhasználói csoportok szerint A 4.1. ábra alapján a következő megállapítások tehetők: A földgázos intézmények száma 58, ebből 24 intézmény a kisebb (500 1000 GJ), 23 intézmény a nagyobb (> 2000 GJ) gázfelhasználó csoportba sorolható. A >2000 GJ csoportba tartozó 23 intézmény összes földgáz felhasználása, mintegy 3,5 szerese az alacsonyabb felhasználói csoportba tartozó 35 intézmény összes felhasználásának. A fentiekből következően a földgázfelhasználás csökkentésében jelentős eredményt a > 2000 GJ kategóriába sorolt intézmények távhő szolgáltatásba kapcsolása, vagy 22

megújuló energiahordozóra történő tüzelőanyag váltás jelenthetné. 23

4.1. táblázat. A földgázalapú hőellátással működő intézmények Éves tüzelőanyaghő és gázfelhasználás 2000 GJ< 1000 2000 GJ 0 500 GJ ~60000 m 3 < ~10000 60000 m 3 ~0 10000 m 3 Intézmény Cím Gázfelhasználás Hőfelhasználás m 3 /év GJ/év Diósgyőr Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Téglagyár u. 2. 419 100 14 249 Őszi Napsugár Otthon Szentpéteri kapu 101. 289 882 9 856 Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll. Gagarin u. 54. 280 000 9 520 Miskolci Nemzeti Színház Déryné u. 1. 235 000 7 990 Herman Ottó Gimnázium Tizeshonvéd u. 21. 187 250 6 367 Diósgyőri Uszoda Andrássy u. 63. 155 325 5 281 Miskolci Gyermekvédelmi Központ Egyetem u. 2. 142 315 4 839 Földes Ferenc Gimnázium Hősök tere 7. 137 000 4 658 Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Bajcsi Zsilinszky E. u. 33. 137 000 4 658 Debreczeni Márton Szakképző Iskola Debreczeni Márton tér 1. 124 336 4 227 Andrássy Gyula Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 10. 120 000 4 080 Iránytű Szociális Szolgálat Kabar u. 4. 113 728 3 867 Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Latabár Endre u. 1. 109 635 3 728 Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola Olvasztár u. 1. 92 000 3 128 Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola Hunfalvy Pál u. 1. 86 000 2 924 Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola Hősök tere 1. 80 000 2 720 Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Bolyai Farkas u. 10. 79 000 2 686 Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 7. 72 000 2 448 Diósgyőri Gimnázium Kiss tábornok u. 42. 71 000 2 414 Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola Éder György u. 1 70 300 2 390 Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona Kiss tábornok u. 34. 70 000 2 380 Komlóstetői Ált. Isk., Fazola Henrik Tagiskola Téglagyár u. 3 67 212 2 285 21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Móra Ferenc u. 1. 67 000 2 278 Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Csele u. 14. 54 830 1 864 Bulgárföldi Általános Iskola, Erenyői Tagiskola Faller Jenő u. 9. 54 435 1 851 II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola Miklós u. 13. 53 000 1 802 József úti Anyaóvoda József u. 2. 47 000 1 598 Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola Szilágyi Dezső u. 53. 44 000 1 496 Szilágyi Dezső Ált. Isk., Görömbölyi Tagiskola Kovács u. 1. 41 129 1 398 Kazinczy Ferenc Ált. Isk., Miskolc Tapolcai Tagiskola Győri u. 3. 41 008 1 394 Csodamalom Bábszinház Kossuth Lajos u. 11. 39 592 1 346 Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola Szeles u. 65. 37 000 1 258 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola Zoltán u. 5. 36 000 1 224 Fazekas Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola Kis Hunyad u. 7. 35 000 1 190 Egressy Béni Zeneiskola Palóczy László u. 4. 31 000 1 054 Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája Lórántffy Zs. u. 28. 28 512 969 Egressy Béni Zeneiskola, Erkel Ferenc Tagiskola Kiss tábornok u. 57. 28 428 967 Pitypang Anyaóvoda Fövényszer u. 35. 27 724 943 Őszi Napsugár O., Férfiak Mentálhigiénés Otthona Mésztelep u. 1. 27 555 937 Miskolci Galéria, Rákóczi ház Rákóczi u. 2. 27 523 936 Nyitnikék Anyaóvoda Andrássy u. 53/a 25 439 865 Bem József Általános Iskola, Anyaiskola Miskolci u. 38. 25 180 856 Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kerpely Antal u. 12. 23 000 782 1. sz. (Napsugár) Bölcsőde Selyemrét u. 36. 21 347 726 Pitypang Óvoda, Selyemréti Tagóvodája Selyemrét u. 38. 21 347 726 Polgármesteri Hivatal Okmány Osztály Kis Hunyad u. 9. 18 422 626 József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája Brigád u. 2/a 18 000 612 Miskolc Városi Könyvtár Mindszent tér 2. 17 829 606 Benedek Elek Óvoda, Mész úti Tagóvoda Mész u. 3. 16 170 550 Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Bornemissza u. 13. 15 969 543 Benedek Elek Óvoda, Várhegy úti Tagóvoda Várhegy u. 2. 11 660 396 Diósgyőri Ady Endre Közp., Vasgyári Közösségi Ház Vasgyári u. 24. 10 046 342 Szinva Népkerti Óvoda, Zsolcai kapui Tagóvodája Zsolcai kapu 17. 9 848 335 Benedek Elek Anyaóvoda Szolártsik tér 1. 9 607 327 Vasgyári Anyaóvoda Kabar u. 1. 9 170 312 Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvodája Vadász u. 2. 7 808 265 Pitypang Óvoda, Óvoda úti Tagóvodája Óvoda u. 7. 6 695 228 Vasgyári Óvoda, Bükkszentlászlói Tagóvodája Bükksz., Fő u. 101. 4 739 161 Összesen: 4 131 095 140 458 24

4.2 MŰSZAKI GAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT Mielőtt nekiláttunk volna az intézmények egyenkénti vizsgálatának, készítettünk egy, az elemzéseink lényegét bemutató folyamatábrát, amelyen követhető az egyedi földgázos intézményekre vonatkozó vizsgálatok láncolata, a távhőre köthetőségtől az egyedi biomassza felhasználásra történő átállásig (4.2. ábra). A folyamatábra szerint első feladat annak megállapítása, hogy az adott intézmény távhőre kötésének költségei mennyi idő alatt térülnek meg. Ha a megtérülési idő < 10 év, akkor minden esetben a távhőre kapcsolást javasoljuk, függetlenül az egyéb körülményektől (pl. kazánok állapota). Ha a várható megtérülési idő > 10 év, akkor a következő feladat megállapítani a kazántelep jelenlegi műszaki állapota alapján, hogy a kazán cserére szorul, vagy tovább működtethető nagyobb ráfordítások nélkül. Ha a kazán cserére szorul, akkor első feladat megállapítani, hogy az adott intézmény sűrűn lakott (belvárosi), vagy inkább külvárosnak tekinthető területen helyezkedik e el. Ennek vizsgálata fontos, hiszen elég csak emlékeztetni a 2010/2011 es fűtési szezonban számtalan esetben elrendelt szmogriadóra, melyet a közlekedés okozta légszennyezésen kívül elsősorban a belvárosban egyre nagyobb számban használt szilárd tüzelőanyagú fűtőkészülékekből eredő porszennyezés okozott. Emiatt gondoljuk úgy, hogy az érintett területeken lévő közintézményeknél a biomassza tüzelés nem, csak a korszerű gáztüzelés jöhet szóba. Amennyiben a vizsgált intézmény külterületen helyezkedik el, akkor két szilárd tüzelésű rendszer jöhet szóba a hőellátásra, az apríték illetve a pellettüzelés. A biomasszák egyéb változatait (tűzifa, brikett) azért zártuk ki a szóba jöhető tüzelőanyagok közül, mert túlnyomórészt kézi adagolású, állandó kezelőszemélyzetet igénylő berendezések kaphatók a piacon. Ezzel szemben mind az apríték, mind a pellettüzelésre alkalmas kazánok jól automatizáltak, mind a tüzelőanyag adagolása, mind a hamu eltávolítása, mind pedig a tüzelés vezénylése tekintetében. Ezen túlmenően ezek a kazánok széles teljesítménytartományban és nagy fajtaválasztékban állnak rendelkezésre a piacon. Levegőtisztaság védelmi szempontból is ezek a berendezések a legjobbak, hiszen valamennyi korszerű kazánnak része a füstgáztisztító rendszer is. Azt, hogy az adott intézményben az apríték, vagy a pellettüzelés az alkalmasabb megoldáse, a szükséges hőtermelés nagysága és az intézmény tüzelőanyag tárolási lehetőségei határozzák meg. A fent elemzett folyamatábra a következő oldalon látható. 25

4.2. ábra. A saját kazánokkal rendelkező intézmények vizsgálatához alkalmazott folyamatábra 26

4.2.1 Szükséges beruházások, ráfordítások Az összes földgázos intézményből azoknak az intézményeknek a vizsgálatával folytattuk a munkát, amelyeknél elvi lehetőség van a távhőszolgáltatásba történő bevonásra. Itt az elvi lehetőség határának a jelenlegi távhő kapcsolódási pontoktól a szóban forgó intézmény távolságát tekintettük. A másik kiválasztási szempont az intézmények jelenlegi gázfelhasználása. A kis hőfelhasználók esetén majdnem biztos, hogy a távhőre kötés nem lehet gazdaságos, elsősorban az alapdíjbeli különbségek miatt, de nem hanyagolhatóak el a beruházás megtérülési szempontjai sem. Ily módon a távolságok és a csatlakozási lehetőségek intézményenkénti meghatározása után, a jelenlegi hőfelhasználási adatokat figyelembe véve kiszámítottuk az intézményekre vonatkozó távhő bekapcsolási költségeket. Az összes költség tartalmazza a vezeték, a hőközpont, az éves hő és alapdíj és az ÁFA összegét. Ebből, alapul véve az adott intézményre vonatkozó földgázfelhasználást, annak hődíját, alapdíját és ÁFÁ ját számítottuk a távhőre kapcsolás beruházásának megtérülési idejét (4.4. táblázat). 4.2.2 Megtérülési idő A földgázfelhasználás csökkenéséből eredő megtakarítás egyúttal a hőtermelő kapacitás kihasználtságának növekedésével is jár, aminek elérése elsődleges célja vizsgálatainknak. Ha intézményenként vizsgáljuk a távhőre köthetőek beruházásának megtérülési idejét, igen szélsőséges időtartamokat találunk. Amíg a Miskolci Nemzeti Színház (a belvárosban) bekapcsolása a távhő hálózatba 2 év alatt megtérül, addig a Zoltán utcai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bekötésének megtérülési ideje 32 év. Ez utóbbinak két oka van, egyrészt a nagy távolság a szóba jöhető kapcsolódási ponttól (700 m), másrészt a viszonylag nagy névleges átmérőjű (NA 125) vezeték szükségessége. Általában is megállapítható, hogy a kapcsolódási pont távolsága egyértelmű meghatározója a megtérülési időnek. A megtérülési idő számításához az 4.2. táblázatban foglalt adatokkal számoltunk [MIHŐ adatszolgáltatása]. NA 4.2. táblázat. Távhő vezetékek méretei, költségei [Ft/nyomvonal fm] 2010 VB csatornában Előreszigetelt 50 44 100 65 48 900 80 54 750 100 79 350 125 92 000 150 115 000 200 146 800 NA [Ft/nyomvonal fm] 2010 VB csatornában Előreszigetelt 250 230 000 300 300 500 350 331 200 400 357 100 500 492 000 600 540 000 27

Intézmény Cím Honnan látnák el 4.3. táblázat. A távhőre köthető intézményekre vonatkozó fontosabb jellemzők Vezeték hossza nyomv. fm. Vezeték átmérője Vezeték költség HKP költség Tartalék költség (10%) Éves hődíj Éves alapdíj Összes költség Megtérülési idő MIHŐ nek NA MFt MFt MFt MFt MFt MFt év Miskolci Nemzeti Színház Déryné u. 1. A 32 j. akna 80 150 9,20 30,09 3,93 21,11 17,26 43,22 3 Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll. Gagarin u. 54. Kenderföldi kh. 300 150 34,50 35,86 7,04 25,15 20,57 77,39 4 Herman Ottó Gimnázium Tizeshonvéd u. 21. X 10/ 6P akna 110 150 12,65 35,97 4,86 16,82 13,75 53,48 4 Egressy Béni Zeneiskola Palóczy László u. 4. PU 1 j. aknából jövő gerincvez. 50 65 2,45 5,95 0,84 2,78 2,28 9,24 4 Miskolc Városi Könyvtár Mindszent tér 2. LA7/b2 j. akna 55 40 1,94 3,42 0,54 1,60 1,31 5,90 5 Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola Éder György u. 1 Kőrösi Cs.S. u. kh. ból 100 100 7,94 13,50 2,14 6,31 5,16 23,58 5 Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Bajcsi Zsilinszky E. u. 33. Kőrösi Cs.S. u. kh. ból 220 125 20,24 26,32 4,66 12,30 10,06 51,21 5 Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola Hunfalvy Pál u. 1. Dorottya kh. bővítésével 250 80 13,69 16,52 3,02 7,72 6,32 33,23 5 Csodamalom Bábszinház Kossuth Lajos u. 11. A 3. j. akna 150 50 6,62 7,60 1,42 3,56 2,91 15,64 5 Fazekas Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola Kis Hunyad u. 7. LA 6/a/3 120 80 6,57 6,72 1,33 3,14 2,57 14,62 6 Földes Ferenc Gimnázium Hősök tere 7. SZDA 3 j. akna 300 125 27,60 26,32 5,39 12,30 10,06 59,31 6 József úti Anyaóvoda József u. 2. A 110/b j. akna 200 65 9,78 9,03 1,88 4,22 3,45 20,69 6 Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona Kiss tábornok u. 34. 15. j. akna 200 100 15,87 13,45 2,93 6,29 5,14 32,25 6 Andrássy Gyula Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 10. K 1 j. akna 300 125 27,60 23,05 5,07 10,78 8,81 55,72 6 II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola Miklós u. 13. MA 1 j. akna 250 80 13,69 10,18 2,39 4,76 3,89 26,25 7 Diósgyőri Gimnázium Kiss tábornok u. 42. Dorottya kh. bővítésével 250 100 19,84 13,64 3,35 6,38 5,22 36,82 7 21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Móra Ferenc u. 1. P 6 j. akna 400 65 19,56 12,87 3,24 6,02 4,92 35,67 7 Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola Olvasztár u. 1. Komlóstetői kazánház 350 100 27,77 17,67 4,54 8,26 6,76 49,99 7 Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 7. K 1 j. akna folytatása 300 100 23,81 13,83 3,76 6,47 5,29 41,40 8 Miskolci Galéria, Rákóczi ház Rákóczi u. 2. LA7/a2 j. akna 190 65 9,29 5,29 1,46 2,47 2,02 16,04 8 Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola Szeles u. 65. PA 13 j. akna 300 65 14,67 7,11 2,18 3,32 2,72 23,95 9 Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola Hősök tere 1. SZDA 3 j. akna 400 100 31,74 15,37 4,71 7,19 5,88 51,82 9 Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája Lórántffy Zs. u. 28. I/16. j. akna 400 65 19,56 5,48 2,50 2,56 2,09 27,54 13 Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola Szilágyi Dezső u. 53. VA 1** j. akna 1000 80 54,75 8,45 6,32 3,95 3,23 69,52 22 József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája Brigád u. 2/a MA 1 j. akna 550 65 26,90 3,46 3,04 1,62 1,32 33,39 25 Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kerpely Antal u. 12. PA 1 j. akna 1300 32 36,66 4,42 4,11 2,07 1,69 45,19 27 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola Zoltán u. 5. A 111 vagy A 2 akna 700 125 64,40 6,92 7,13 3,23 2,64 78,45 30 Jelmagyarázat: 10 év alatt meg nem térülő beruházás 28

A következő, 4.4. táblázatban azokat az intézményeket foglaltuk össze, amelyeknél reálisnak ítéltük a megtérülési időt. A reális megtérülési időt 10 évben határoztuk meg. Így a távhőre köthető intézmények vizsgálata a jelzett megtérülési idő figyelembevételével 22 intézmény bevonását teszi indokolttá a távhő szolgáltatásba. Ezeknek az intézményeknek a zöme nagy hőigényű, ami azt jelenti, hogy már néhány intézmény bekapcsolása is jelentősen csökkentheti a város földgáz felhasználását és ennek eredményeként a földgáz tüzelésből eredő légszennyezést. 29

4.4. táblázat. A távhő szolgáltatásba bekapcsolható intézmények a reális megtérülési idő (<10 év) alapján Intézmény Cím Honnan látnák el Vezeték hossza nyomv. fm. Vezeték átmérője Vezeték költség HKP költség Tartalék költség (10%) Éves hődíj Éves alapdíj Összes költség Megtérülési idő MIHŐ nek NA MFt MFt MFt MFt MFt MFt év Miskolci Nemzeti Színház Déryné u. 1. A 32 j. akna 80 150 9,20 30,09 3,93 21,11 17,26 43,22 3 Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll. Gagarin u. 54. Kenderföldi kh. 300 150 34,50 35,86 7,04 25,15 20,57 77,39 4 Herman Ottó Gimnázium Tizeshonvéd u. 21. X 10/ 6P akna 110 150 12,65 35,97 4,86 16,82 13,75 53,48 4 Egressy Béni Zeneiskola Palóczy László u. 4. PU 1 j. aknából jövő gerincvez. 50 65 2,45 5,95 0,84 2,78 2,28 9,24 4 Miskolc Városi Könyvtár Mindszent tér 2. LA7/b2 j. akna 55 40 1,94 3,42 0,54 1,60 1,31 5,90 5 Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola Éder György u. 1 Kőrösi Cs.S. u. kh. ból 100 100 7,94 13,50 2,14 6,31 5,16 23,58 5 Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Bajcsi Zsilinszky E. u. 33. Kőrösi Cs.S. u. kh. ból 220 125 20,24 26,32 4,66 12,30 10,06 51,21 5 Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola Hunfalvy Pál u. 1. Dorottya kh. bővítésével 250 80 13,69 16,52 3,02 7,72 6,32 33,23 5 Csodamalom Bábszinház Kossuth Lajos u. 11. A 3. j. akna 150 50 6,62 7,60 1,42 3,56 2,91 15,64 5 Fazekas Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola Kis Hunyad u. 7. LA 6/a/3 120 80 6,57 6,72 1,33 3,14 2,57 14,62 6 Földes Ferenc Gimnázium Hősök tere 7. SZDA 3 j. akna 300 125 27,60 26,32 5,39 12,30 10,06 59,31 6 József úti Anyaóvoda József u. 2. A 110/b j. akna 200 65 9,78 9,03 1,88 4,22 3,45 20,69 6 Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona Kiss tábornok u. 34. 15. j. akna 200 100 15,87 13,45 2,93 6,29 5,14 32,25 6 Andrássy Gyula Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 10. K 1 j. akna 300 125 27,60 23,05 5,07 10,78 8,81 55,72 6 II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola Miklós u. 13. MA 1 j. akna 250 80 13,69 10,18 2,39 4,76 3,89 26,25 7 Diósgyőri Gimnázium Kiss tábornok u. 42. Dorottya kh. bővítésével 250 100 19,84 13,64 3,35 6,38 5,22 36,82 7 21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Móra Ferenc u. 1. P 6 j. akna 400 65 19,56 12,87 3,24 6,02 4,92 35,67 7 Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola Olvasztár u. 1. Komlóstetői kazánház 350 100 27,77 17,67 4,54 8,26 6,76 49,99 7 Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Soltész Nagy K. u. 7. K 1 j. akna folytatása 300 100 23,81 13,83 3,76 6,47 5,29 41,40 8 Miskolci Galéria, Rákóczi ház Rákóczi u. 2. LA7/a2 j. akna 190 65 9,29 5,29 1,46 2,47 2,02 16,04 8 Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola Szeles u. 65. PA 13 j. akna 300 65 14,67 7,11 2,18 3,32 2,72 23,95 9 Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola Hősök tere 1. SZDA 3 j. akna 400 100 31,74 15,37 4,71 7,19 5,88 51,82 9 30

4.2.3 A földgáz költségeivel versenyképes távhő ár meghatározása Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy milyen távhő árral tehető versenyképessé a földgáztüzeléssel szemben a távhőszolgáltatás. Az önkormányzati intézmények földgázbeszerzését a MIHŐ Kft. végzi. A 20m 3 /h alatti gázteljesítmény lekötéssel rendelkezők az egyetemes szolgáltatást veszik igénybe, a 20m 3 /h feletti gázteljesítmény lekötéssel rendelkezők pedig éves versenyeztetés alapján szabadpiaci gázkereskedővel kötnek szerződést egyedileg. A 2011 2012. gázévre (2011. július 01. 06:00 órától 2012. július 1. 06:00 óráig) vonatkozó csoportos földgáz beszerzés közbeszerzési eljárás keretében került lefolytatásra, ahol a nyertes a FŐGÁZ Zrt. lett. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a 2011. 07. 01 től érvényes szabadpiaci gázszerződés szerinti gázárakat (FŐGÁZ Zrt.) az érintett felhasználói körben. Azon fogyasztóknál, akiknél jelenleg külső vállalkozó végzi a kazánházak üzemeltetését, ott az átlagos fajlagos gázárral kalkuláltunk. Az árszabásokat a külön mellékletben szereplő 4.5. táblázat tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatásban résztvevők esetében a TIGÁZ Zrt. árképzését használtuk. A TIGÁZ Zrt. a földgázpiaci egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosításáról szóló 32/2011. (VI. 30.) NFM rendelet alapján a 2011. júl. 01. től érvényes, egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó árszabását az 4.5. táblázat tartalmazza. Érintett vásárlói kör <20 m 3 /h gázmérővel rendelkezők, kivéve fogyasztói közösségek <20 m 3 /h gázmérővel rendelkezők, kivéve fogyasztói közösségek <20 m 3 /h gázmérővel rendelkező fogyasztói közösségek 20 m 3 /h gázmérővel rendelkezők Gázmérővel nem rendelkezők 4.5. táblázat. A TIGÁZ Zrt. árszabása [9] Alapdíj (Ft/év) Alapdíj (Ft/m 3 /h) Gázdíj I. árkategória (Ft/MJ) 12000 3,022 Gázdíj II. árkategória (Ft/MJ) 12000 3,477 12000 3,181 19068 2,587 3,266 31