Projekt Terv Dokumentum Debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt 2007. április
Tartalomjegyzék 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 3 1.1 Projektgazda adatai...3 1.2 Projekt partner...3 1.3 A beruházás tárgya...3 1.4 A projekt összefoglalása...4 1.5 Kivitelezés helyszíne...4 1.6 A projekt megvalósítása...5 2 TECHNOLÓGIAI ÁS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK... 6 2.1 Alkalmazott technológia...6 2.2 A projekt finanszírozásához kapcsolódó információk...6 3 KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉS... 7 3.1 Addicionalitás oka...7 3.2 Alapvonali tanulmány...10 3.3 Kibocsátás csökkentés...16 4 MONITORING KONCEPCIÓ... 22 5 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 23 6 TÁRSADALMI KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA... 24 7 MELLÉKLETEK... 25 2
1 Általános információk 1.1 Projektgazda adatai Vállalat neve: Civis Biogáz Kft. Telephely: Nyíregyháza, Sinai u. 4. Irányítószám: 4400 Postacím: 4400 Nyíregyháza, Sinai u. 4. Cégnyilvántartási szám: Cg. 15-09-070173 Adószám: 13573159-2-15 1.2 Projekt partner A hulladéklerakó üzemeltetője: Vállalat neve: AKSD Városgazdálkodási Kft. Telephely: Debrecen, István út 136. Irányítószám: 4031 A Kibocsátás Csökkentési Egységek vásárlója: Vállalat neve: Kamarvik Financial Inc. Telephely: Toronto Az Együttes Végrehajtási projekt szakmai tanácsadója: Vállalat neve: Carbon-Aero Kft. Telephely: Budapest, Varsanyi u. 12. Irányítószám: 1027 Kapcsolattartásért felelős személy: Juhasz Andras Telefonszám: 06 30 2508765 Fax: 06 1 225 1307 E-mail: juhasz_a@t-online.hu 1.3 A beruházás tárgya A megvalósuló Együttes Végrehajtási projekt keretében, a Civis Biogáz Kft. Debrecen Város Hulladéklerakóján keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását valósítja meg, az újonnan kiépített gázgyűjtő rendszerrel és a kapcsolódó fáklyákkal. A gázkutak és a gyűjtő vezetékek megépítését követően a kitermelt depónia gázt az 3
erre a célra kialakított 4 darab fáklyában fogják elégetni. A létrejövő projekt legfontosabb pozitív hozadéka, hogy megvalósul a depónia gáz ártalmatlanítása a beruházásban installált korszerű rendszeren keresztül a 10 éve lezárt hulladéklerakón. Így a legmagasabb környezetvédelmi elvárásokat kielégítő depónia gáz ártalmatlanító rendszer jön létre. 1.4 A projekt összefoglalása Projekt megvalósításra vonatkozó adatok - Beruházás megkezdésének időpontja: 2007. 2. negyedév - Depónia gáz ártalmatlanítás kezdete: 2007. 4. negyedév Együttes Végrehajtási projektre vonatozó adatok - Kibocsátás Csökkentési Egységek keletkezésének időszaka: 2008-2012 - A keletkező KCSE várható mennyisége 2008-2012 között: 462 177 tonna CO2e 1.5 Kivitelezés helyszíne Az Együttes Végrehajtási projekt Debrecenben a város 1978-1996 között üzemelő debreceni kommunális-hulladéklerakón valósul meg. A telep a jelenleg működő regionális kommunális-hulladéklerakó mellett található, azonban a két depónia jól különválasztható, semmilyen formában nem kapcsolódik egymáshoz. A debreceni kommunális-hulladéklerakó négy különböző méretű mezőből áll, ezek területe I. mező: 11.4 ha, II. mező: 10.1 ha, III. mező: 3.6 ha, IV. mező: 4.5 ha. A lerakón elhelyezett hulladék magassága 5-20 méter között változik és az elhelyezett tömörített kommunális hulladék mennyisége 4 500 000 m 3, ez 5 200 000 tonna hulladéknak felel meg. A kommunális és az építési hulladék lerakása elkülönítve történt, az építési 4
hulladék túlnyomó részben a lerakó oldalain helyezték el ezzel növelve annak stabilitását. Az 1996-ban történt felhagyást követően a lerakó lefedése megtörtént, azonban a keletkező depónia gáz ártalmatlanítása nem valósult meg forráshiány miatt. A debreceni kommunális-hulladéklerakó a regionális kommunális-hulladéklerakót üzemeltető AKSD Városgazdálkodási Kft. felügyeli. A projektgazda Civis Biogáz Kft. szerződést kötött az AKSD Kft.-vel a debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező depónia gáz ártalmatlanítására. A megállapodás szerint a Civis Biogáz Kft. 10 évig ártalmatlanítja a debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező depónia gázt. A Civis Biogáz Kft. felelős a projekt kivitelezésért és az üzemelésért, amely munkatársai releváns tapasztalatokat gyűjtöttek a Nyíregyházán megvalósult depónia gáz projekt megvalósításában és üzemeltetésében. 1.6 A projekt megvalósítása Kivitelezés ütemezése Az előkészítés és tervezés lezárását követően a projekt teljes megvalósítása, négy hónapot fog igénybe venni. A következőkben összefoglaljuk a kivitelezés fontosabb lépéseit. - A munkaterület előkészítése - Földmunkák - Gáz kutak kialakítása (119 dara) - Gázgyűjtő rendszer kialakítása - Gerinchálózat kialakítása - Víztelenítő rendszer megépítése - Kompresszorok telepítése - Mérőrendszerek és gáz analizátor telepítése - Fáklyák telepítése - Próba üzem 5
2 Technológiai ás pénzügyi információk 2.1 Alkalmazott technológia Depónia gázgyűjtő és ártalmatlanító rendszer A debreceni kommunális-hulladéklerakó négy mezőjében különálló, az adott mező tulajdonságához megfelelő kút hálózatot tervezett a beruházó. A beruházás keretében az I. mezőben 40 darab, a II. mezőben 36 darab, a III: mezőben 21 darab, a IV. mezőben 22 darab gázgyűjtő kút kerül kialakításra. A gázgyűjtő rendszer felső elszívású lesz és minden kút külön a depóniába süllyesztett vezetéken kapcsolódik az adott mező KPE gyűjtő csőrendszeréhez. Az egyes mezők gyűjtőcsövei kapcsolódónak a gerincvezetékhez, ennek végén találhatóak a kompresszorok. A depóniából kilépő gerincvezeték egy OMH hitelesített mérőórával lesz ellátva. Az így kapott mennyiségi adatok adják az Együttes Végrehajtási projekt monitoring rendszerének alapját. A beruházó két darab GM18LX típusú 800 m 3 /h kapacitású forgódugattyús fúvó, frekvenciaváltós kompresszort fog installálni, amely biztosítja a lerakóban keletkező depónia gáz folyamatos kinyerését. A négy darab 400 m 3 /h zárt tűzterű fáklya (három folyamatos üzemű és egy tartalék) ártalmatlanítja a lerakóban összegyűlt depónia gázt. A beruházó egy gáz-analizátort fog telepíteni az Együttes Végrehajtási projekt monitoring rendszerének kialakításához. 2.2 A projekt finanszírozásához kapcsolódó információk A projekt finanszírozása során semmilyen hitelt nem vesz igénybe. A beruházási költségének meghatározó részét a projekt gazda és a gázgyűjtő rendszer kivitelezésével megbízott alvállalkozó finanszírozza. Ezt a forrást egészíti ki a Kibocsátási Egységek vásárlója által biztosított előleg. A projektgazda - alvállalkozó konzorcium biztosítja a beruházási költség 60%-t és a fenn maradó 40% százalék a Kibocsátási Egységek 6
előlegéből kerül finanszírozásra. A depónia gáz gyűjtő rendszer és a kapcsolódó fáklyák kialakításának teljes költsége 259.000.000 Forint. A beruházás finanszírozásához a projektgazda nem vesz igénybe semmilyen Európai Uniós vagy magyarországi pályázati forrást, amely a projekt megvalósulását pozitívan befolyásolná. Ezt azért fontos kiemelni, mert a több mint negyed milliárd forintos beruházás egyetlen közvetett támogatását az Együttes Végrehajtási projekthez kapcsolódó jóváhagyás és a kibocsátás kereskedelmi tranzakcióból származó jövőbeni bevételek jelenthetik. A tervezett finanszírozás aránya: - Saját tőke: 150 Millió Ft (60%) - KCSE előleg: 109 Millió Ft (40%) - A projektek teljes beruházási költsége: 259 Millió Ft Tervezett bevételek A projekt nem rendelkezik semmilyen bevétellel. Tervezett működési költségek A költségek között meghatározó a depónia gáz gyűjtőrendszer üzemeltetési díja (villamos energia fogyasztás) és a fáklyák folyamatos karbantartása. 3 Kibocsátás csökkentés 3.1 Addicionalitás oka Az addicionalistás vizsgálat során a környezetvédelmi minisztérium útmutatásait 1 követtük. Ennek megfelelően a következőkben összefoglaljuk a lehetséges alternatívák 1 Útmutató az Együttes Végrehajtási projektek addicionalitásának ellenőrzéséhez és az energetikai projektek alapvonal kibocsátásainak meghatározásához. (http://www.kvvm.hu/szakmai/klima/dokumentum/pdf/utmutato_addicionalitas_es_alapvonal.pdf) 7
elemzésének, referenciaelemzésnek eredményeit. Véleményünk szerint a projekt esetében e két vizsgálat eredményének együttes figyelembe vételével lehet meghatározni a projekt addicionalitását. Jelenleg a már lezárt lerakókban termelődő depónia gáz égetéses ártalmatlanítása nem jogszabályi kötelezettség, amit figyelembe vettünk az alternatívák elemzése során. Alternatívák elemzése: A tervezett projektben az 1996-ban bezárt debreceni kommunálishulladéklerakóban keletkező depónia gáz hasznosítása valósul meg. A kommunálishulladéklerakó 1996-os bezárását követően a depónia befedése megtörtént azonban a rekultiváció szinte teljesen elmaradt. Az elmúlt tíz évben a 1996-os állapot fenntartás folyik. A kommunális-hulladéklerakó 2008-2012 közötti állapotának és lehetséges fejlesztésének alternatíváit két csoportba osztjuk, az üzemeltető saját forrásaiból megvalósítható és egy külső beruházó bevonásával megvalósítható lehetőségek, amelyek a következők: 1. Jelenlegi állapot fenntartása, az üzemeltető minimális összegű ráfordítása mellett. A keletkező depónia gáz a légkörbe távozik. Az üzemeltető anyagi forrása és az eddigi ráfordítások ismeretében, külső beruházó bevonása nélkül ez a legvalószínűbb lehetőség. 2. Szellőztető rendszer kiépítése. Ez biztosítja a keletkező depónia gáz biztonságos távozását hulladéklerakóból. Ebben a megoldásban nem építenek ki gázgyűjtő kutakat, csak a lerakó felső szintjét látják el a szellőztetésre alkalmas kavicsból készült réteggel. A keletkező depónia gáz a légkörbe távozik. Az üzemeltető saját forrásaiból nem valószínű, hogy meg tudja valósítani a kapcsolódó beruházás. Az elérhető pályázati források bevonása elősegítheti ennek az alternatívának a megvalósulását, de ebben az esetben is szükséges az üzemeltető pénzügyi szerepvállalása, ami kérdéses. 3. Depónia gáz gyűjtő rendszer és fáklya kiépítése. Biztosítja a keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását. A rendszer kiépítésének költsége 8
nagyságrendekkel meghaladja a 2. pontban leírt lehetőséget, ezért annak valószínűsége, hogy az üzemeltető ezt válassza a 2. lehetőség helyet, szinte nulla. Ha az üzemeltető külső beruházó bevonásával valósítja meg a rendszer kiépítését, csak abban az esetben valósul meg, ha a keletkező Kibocsátás Csökkentési Egységek értékesítésre kerülnek, mert részben ebből fedezhető a beruházás és ez biztosítja a beruházó által befektetett összeg megtérülését 2009-2013 között. A projekt egyéb bevételt nem termel. 4. Depónia gáz gyűjtő rendszer és villamos energiát termelő gázmotor kiépítése. Biztosítja a keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását. A rendszer kiépítésének költsége a kétszerese a 3. pontban leírt lehetőségnek, de a termelt villamos energia értékesítésén keresztül folyamatos bevételt termel. Ennek a projekt lehetőségnek a gazdaságossági mutatói kedvezőbbek, mint a 3. lehetőségnek, azonban a projekt banki finanszírozása erősen kérdéses. A banki finanszírozás előkészítése során komoly kockázati tényezők merültek fel, ezek közül a legfontosabb, a lerakóban elhelyezett hulladék összetételről és időbeli eloszlásáról szóló nyilvántartások hiányossága. Ezen kívül kockázati forrásként felmerült a lerakó bezárása óta eltelt 10 év és ennek negatív hatása a lehetséges gázhozamra. Ezen kockázati tényezők miatt a gázmotorokkal kiegészített projekt finanszírozása nem megoldható. A projekt lehetőség megvalósulásának alacsony valószínűségét támasztja alá, hogy Magyarországon a kialakítás során gázgyűjtő rendszerrel ellátott regionális hulladéklerakókon sem jellemző a depónia gáz alapú villamos energia termelés (pl. Pusztazámor). Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy sem a debreceni kommunális-hulladéklerakón, sem más a kilencvenes években bezárt hulladéklerakókon nem valósult meg gázmotoros villamos energia termelő projekt, annak ellenére hogy az Együttes Végrehajtási projekt lehetőség és a megújuló villamos energia kötelező átvételi rendszere 2002 óta elérhető. Összegezve a lehetséges eshetőségek valószínűségét, az üzemeltető a saját forrásaiból az első vagy második lehetőséget tudja megvalósítani, úgy hogy a másodikhoz valószínűleg pályázati forrásokat is igénybe kell vennie. Mindkét lehetőségnél a keletkező depónia gáz 9
teljes mennyisége a légkörbe távozik. A negyedik lehetőség elemzésénél arra a következtetésre jutottunk, hogy a finanszírozhatóságához kapcsolódó kockázatok, minimális valószínűséget adnak a projekt megvalósításának. Míg a harmadik lehetőség egy alacsonyabb pénzügyi kitettség mellett banki finanszírozás nélkül megvalósítható projektlehetőség, amely a keletkező depónia gázt ártalmatlanítja. A lehetőségek elemzése alátámasztja, hogy a tervezett projekt addicionalitással bír, hiszen annak megvalósulása nélkül, az üzemeltető saját forrásaiból megvalósítható lehetőségek egyikét választaná, amely a teljes depónia gáz mennyiséget a légkörbe juttatnák. Referenciaelemzés:Az addicionalitás igazolásának második lépése a referenciaelemzés, amelynek keretében megvizsgáljuk a projekt gazdaságossági mutatóit a Kibocsátási Egységek értékesítéséből származó bevételek figyelembevételével és anélkül. Mivel a depónia gáz gyűjtő rendszer a fáklyákkal (3. lehetőség) nem termel bevétel, ezért ennek kizárólagos megvalósulása a kibocsátás csökkentési egységek értékesítéséből származó bevételek mellett valósulhat meg. 3.2 Alapvonali tanulmány A alapvonal meghatározásánál használt metodológia A projekt kibocsátás csökkentésének meghatározásához a konszolidált és elfogadott ACM0001 metodológiát használtuk. Ennek a konszolidált metodológiának az alapját a következő elfogadott metodológiák adják: AM0002 AM0003 AM0010 AM0011 A metodológia hivatkozik a Tool for the demonstration and assessment of additionality utolsó változatára és a Tool to determine project emissions from flaring gases containing Methane utolsó verzióját. 10
Az ACM0001 metodológiát, olyan projekteknél lehet felhasználni, ahol az alapvonali esetben a keletkező depónia gázt részleges vagy teljes mértékben az légkörbe eresztik és projektben a keletkező depónia gázt fáklyázzák vagy villamos energiát termelnek belőle, de a villamos energia termeléshez kapcsolódó kibocsátás csökkentés nem része a projektnek. A metodológia használatához szervesen kapcsolódik az ACM0001 monitoring metodológia alkalmazása. A kibocsátás csökkentés meghatározása A Debreceni Kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektnél a kibocsátás csökkentés meghatározása AMC0001 metodológiának megfelelően két lépcsőben történik meg. Az első lépésben, a projektgazda ex ante alapon megbecsüli a 2008-2012 közötti kibocsátás csökkentés mértékét, ehhez egy nemzetközileg elismert modellt 2 és a lejjebb bemutatott képleteket 3 használja fel. Az így megbecsült mennyiség iránymutatásként szolgál a projektben résztvevő szereplőknek: - Projektgazda - KCSE vásárló - Magyarország - Befogadó ország A második lépcsőben, a projektben elszámolható és értékesíthető Kibocsátás Csökkentés mennyiségének meghatározása ex post történik, azaz a AMC0001 monitoring metodológia iránymutatása mellett kialakított monitoring rendszer verifikált adatai alapján kerül elszámolásra a vevő és eladó között a két Részes Fél közreműködésével 2008-2012 között évente. 2 FOD First Order Decay Model 3 Az AMC0001 metodológia egyenleteinek a projektre vonatkozó részei. A teljes metodológia melléklet formájában csatoltuk. 11
Az adott évben a projekt hatására keletkezett közvetlen kibocsátás csökkentés kiszámítása a következő képlet segítségével történik. ERy=( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 ahol: ERy : az adott évben keletkező kibocsátás CO2e MDprojekt,y: az adott évben a projektben megsemmisített metán mennyisége (t) MD reg,y: a projekt megvalósulás nélkül az adott évben megsemmisített metán mennyisége GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 A most benyújtott alapvonali tanulmány és a 2008-2012 között évente elvégzett verifikálás során ezt az képletet fogjuk használni a kibocsátás csökkentés kiszámítására. Ebben összevetésre kerül a projektben ártalmatlanított depónia gáz metán tartalma (MDprojekt,y) a projekt megvalósulása nélkül megsemmisített metán mennyiségével, amit törvényi szabályozás vagy egyéb megállapodás szabályoz (MD reg,y). Az így kapott metán mennyiséget megszorozzuk a (GWPCH4), amely CO2e ben megadja az ártalmatlanított üvegházhatású gáz mennyiségét. A most benyújtott alapvonali tanulmányban egy modell segítségével megbecsült adatokkal töltjük fel a képletet, míg a 2008-2012 közötti éves elszámolásnál a verifikált monitoring rendszerből származó mérési adatok lesznek használva. A projekt megvalósulása nélkül évente megsemmisített metán mennyiségét (MD reg,y) a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével kell meghatározni. Abban az esetben ha a vonatkozó előírások nem határozzák meg a megsemmisítendő metán mennyiségét, ott egy korrekciós tényezőt (AF) kell használni, amely a projekt 12
működése során ártalmatlanított metán mennyiségéből (MDprojekt,y) számítja ki a projekt megvalósulása nélkül megsemmisített metán mennyiségét (MD reg,y). MD reg,y = MDprojekt,y * AF A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt tárgya, egy több mint egy évtizede hulladékot nem fogadó, lezárt lerakó depónia gáz gyűjtő rendszerének kiépítése és fáklyázáson keresztüli ártalmatlanítása. A vonatkozó jogaszbályi előírások nem kötelezik a bezárt lerakó üzemeltetőjét a keletkező depónia gáz ártalmatlanítására. Ezért a projekt alapvonalának meghatározása során a keletkező depónia gáz ártalmatlanítását 2008-2012 között nem feltételezhetjük, így a gáz teljes mennyisége a légkörbe távozik. A korrekciós faktor (AF) a fent leírt ok miatt 0, azaz a projektben ártalmatlanított metán teljes mennyisége ártalmatlanítás nélkül kerülne a légkörbe a projekt megvalósulása nélkül. A teljes ártalmatlanított metán mennyiségének kiszámítása a következő képlettel történik: MDprojekt,y = MDfáklya,y + MDvillany,y + MDhő,y ahol: MDprojekt,y: az adott évben a projektben megsemmisített metán mennyisége MDfáklya,y: az adott évben fáklyázáson keresztül ártalmatlanított metán mennyisége MDvillany,y: az adott évben villanytermelésen keresztül ártalmatlanított metán mennyisége MDhő,y: az adott évben hőtermelésen keresztül ártalmatlanított metán mennyisége 13
A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektben a keletkező depónia gáz teljes mennyisége fáklyázáson keresztül lesz ártalmatlanítva, ezért a fenti egyenlet így egyszerűsödik: MDprojekt,y = MDfáklya,y A fáklyázás során ártalmatlanított metán mennyiségét a következő egyenletet használva határozzuk meg: MDfáklya,y = ( LFGfáklya,y * wch4,y * DCH4 ) (PEfáklya,y / GWPCH4 ) ahol: LFGfáklya,y: a fáklyába vezetett depónia gáz mennyiség (m 3 ) wch4,y: depónia gáz metán aránya DCH4: a metán sűrűsége (t/ m 3 ) PEfáklya,y: a fáklyázásból származó kibocsátás (tco2) 4 GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 Az egyenlet figyelembe veszi, a fáklyázás során fellépő metán kibocsátást. Ezt az egyenletet fogjuk alkalmazni az előzetes számítások során az alapvonalban és a verifikált monitoring adatokkal végzett számításoknál egyaránt. A fáklyázás során nem elégő metán mennyiségnek kiszámításához a következő egyenletet használjuk: PEfáklya,y = TMRG,h * ( 1 hfáklya,h) * GWPCH4 / 1000 ahol: 4 Tool to determine project emissions from flaring gases containing Methan lásd. melléklet 14
TMRG,h: a metán tömege az ártalmatlanított gázban (kg/h) hfáklya,h: a fáklya óránkénti hatékonysága 5 GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 A projekt határainak meghatározása során figyelembe vettük az ACM0001 metodológiát, amely előírja, hogy a projektben keletkező kibocsátás csökkentés kiszámításánál, figyelembe kell vennünk a depónia gáz gyűjtőrendszer működéséhez felhasznált villamos energiát, mint kibocsátási forrást. Ennek a közvetett kibocsátási forrásnak a kiszámításához a következő egyenletet használtuk: ELkibocsatas,y = ELIMP * CEFvillany,y ahol: ELkibocsatas,y: villamos energia felhasználáshoz kapcsolódó indirekt kibocsátás tco2 ELIMP: az adott évben a projekt működése során felhasznált villamos energia (MWh) CEFvillany,y: a felhasznált villamos energia CO2 intenzitása (tco2 / MWh) 6 Az általunk használt ACM0001 metodológia használatánál a leakage hatást nem szükséges figyelembe vennünk. Összegezve a debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt közvetlen és közvetett kibocsátási forrásaiból származó éves kibocsátás csökkentést a következő egyenlettel számítjuk ki. ERy=(( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 )-( ELIMP * CEFvillany,y ) 5 Az alapvonali tanulmányban a zárt égésterű fáklyákra vonatkozó 90%-os alapértelmezett hatékonysági értéket használjuk. 6 Itt KVVM által megadott évenkénti fajlagos értékekkel dolgozunk 15
3.3 Kibocsátás csökkentés A alapvonalban figyelembe vett kibocsátási források A hulladékkezeléshez kapcsolódó alapvonali kibocsátás kiszámításánál, figyelembe vettük a debreceni kommunális-hulladéklerakón elhelyezett 4 500 000 m 3 tömörített hulladék mennyiséget, amelynek súlya 5 200 000 tonna. A depónia bezárása 1996-ban történt ezért a 2008-2012 között keletkező depónia gáz mennyisége kis mértékben csökkenő tendenciát mutat. A keletkező depónia gáz metán tartalmát 50 %-nak vettük. A keletkező depónia gáz számszerűsítésénél a first-order decay egyenletet alkalmazó modellt használtuk. Projektvonalban figyelembe vett kibocsátási források A hulladékkezeléshez kapcsolódó közvetlen projektvonali kibocsátás, a gázgyűjtő rendszerek hatékonyságából adódik. Annak ellenére, hogy egy újonnan installált rendszerről van szó, amelynek célja a lehető legtöbb depónia gáz összegyűjtése, nem feltételezhetjük a termelődő depónia gáz teljes összegyűjtését. A tervezett gyűjtő rendszer hatékonyságát 80 %-nak vettük. Ezt egészíti ki a fáklyázás hatékonyságából adódó metán kibocsátás. A depónia gáz ártalmatlanítása során villamos energia felhasználás történik, ennek a villamos energia mennyiségnek a megtermeléséhez kapcsolódó közvetett CO 2 kibocsátás a projektvonalban figyelembe van véve. A fáklyázás során elégetett depónia gázból keletkező CO 2 kibocsátás, az IPPC iránymutatása szerint nem minősül antropogennek, így ezt nem vesszük figylembe. Alapvonali kibocsátás Az alapvonali tanulmányban az ACM0001-ben leírt képletet ex ante meghatározott kibocsátási értékekkel töltjük fel. Az ACM0001 metodológia szerint ezeket a kibocsátási értékeket egy elismert és ellenőrzött modell felhasználásával kell kiszámítani. Jelen alapvonali tanulmányban az US EPA által kifejlesztett Landgem 16
modellt 7 alkalmaztuk, amely a következő egyenletet használja az adott évben keletkező depónia gáz meghatározására. n Q M = 2 k L 0 M i (e -kt i) i=1 ahol: QM k = depónia gáz termelődés (m 3 /év) = metán bomlási állandó (1/év) L0 = metán termelési potenciál (m 3 / t) Mi ti = az i-edik évben lerakott hulladék mennyisége (t) = a lerakott hulladék kora az i-edik évben (év) A modellt feltöltése során a következő adatokat használtuk: Lerakott hulladék mennyisége: ~ 5.200.000 tonna (1978-1996) között lineáris eloszlás mellett) 8 A keletkező depónia gáz metán tartalmát 50% vettük k=0,05 L0=100 7 A modell a First Order Decay elv használatával dolgozik. 8 Valószínűsíthető, hogy a hulladék lerakás éves eloszlása a bezáráshoz közeli években többszöröse volt mint lerakó megnyitásakor. De a pontos adatok hiányában a lineáris eloszlást tartottuk a legkonzervatívabb megközelítésnek. 17
A 2008-2012 közötti depónia gáz és metán termelődés alakulása a US EPA modell eredményei alapján a következők: Depónia gáz (m 3 /év) Metán (m 3 /év) 2008 18 864 176 9 432 088 2009 17 944 159 8 972 080 2010 17 069 012 8 534 506 2011 16 236 547 8 118 273 2012 15 444 681 7 722 341 Az alapvonali kibocsátást (tco2e) a fenti eredmények felhasználásával számítottuk ki, amit a következő táblázat tartalmaz. Metán termelődés (m3/év) Metán sűrűsége (t/m3) GWP CH4 Metán termelődés (tco2e/év) 2008 9 432 088 0,0007168 21 141 979 2009 8 972 080 0,0007168 21 135 055 2010 8 534 506 0,0007168 21 128 468 2011 8 118 273 0,0007168 21 122 203 2012 7 722 341 0,0007168 21 116 243 9 A táblázatban megadtuk az US EPA modell segítségével kiszámolt alapvonali esetben termelődő metán mennyisége CO2e ben. Ez a metán mennyiség jelenti a debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt alapvonalát. Projektvonali kibocsátás csökkentés A projektvonali kibocsátás csökkentés megbecsülése az ACM0001 metodológiában meghatározott módszerrel történik, a következő képlettel: 9 A metán sűrűsége és GWP faktora az AMC0001 metodológiából származik. 18
ERy=(( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 )-( ELIMP * CEFvillany,y ) A projektben megsemmisíthető depónia gáz, azaz a fáklyába vezetett depónia gáz (LFGfáklya,y) mennyiségének kiszámításakor az alapvonalban keletkező depónia gáz mennyiségét korrigáltuk a depónia gáz gyűjtőrendszer hatékonyságával. A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektben a 10 éve lezárt lerakón építik ki a teljesen új felső elszívású gázgyűjtő rendszert. A depónia gáz gyűjtő rendszer hatékonyságát 80 %-nak vesszük a 2008-2012 időszak alatt. A fáklyába vezetett depónia gáz metán tartalmát (wch4,y) 50 % -nak vettük, a metán sűrűsége DCH4 = 0,0007168 t/m 3 10. A fáklyába vezetett metán mennyiségének (t/év) alakulását a következő táblázat mutatja be: Metán termelődés (m3/év) Gázgyűjtő rendszer hatékonysága Metán sűrűsége (t/m3) Fáklyába vezetett metán (t/év) 2008 9 432 088 80% 0,0007168 5 409 2009 8 972 080 80% 0,0007168 5 145 2010 8 534 506 80% 0,0007168 4 894 2011 8 118 273 80% 0,0007168 4 655 2012 7 722 341 80% 0,0007168 4 428 A fáklyában ártalmatlanított metán mennyiségét a fáklyába vezetett metán mennyiségéből és a fáklya hatékonyságából számítjuk ki. A debreceni kommunálishulladéklerakó depónia gáz projektben zárt égésterű fáklyák lesznek installálva. A projektvonal kiszámításában az AMC0001 metodológiában szereplő alapértelmezett értéket (h=0.1) használjuk. A fáklyában elégetett metán mennyiségét a következő táblázat tartalmazza. 10 AMC0001 metodológia 19
Fáklyába vezetett metán (t/év) Fáklya hatékonysága (1- h) Fáklyában ártalmatlanított metán mennyisége (t) MD fáklya 2008 5 409 0,9 4 868 2009 5 145 0,9 4 631 2010 4 894 0,9 4 405 2011 4 655 0,9 4 190 2012 4 428 0,9 3 985 A metán ártalmatlanításából adódó kibocsátás csökkentés kiszámításakor a projektben ártalmatlanított metán mennyiségét vetjük össze a vonatkozó szabályozás szerint ártalmatlanítandó metán mennyiségével. Az 1996-ban lezárt Debreceni kommunálishulladéklerakó esetében a vonatkozó jogszabályok nem írják elő a keletkező depónia gáz megsemmisítését, így a projekt során megsemmisített metán mennyisége megegyezik a metán ártalmatlanításából adódó kibocsátás csökkentéssel, amelyet a következő táblázat tartalmaz: A projektben ártalmatlanított metán mennyisége (t) MD projekt A projekt megvalósulása nélkül ártalmatlanított metán mennyisgége (t) MD reg GWP metán A metán ártalmatlanításából származó kibocsátás csökkentés 2008 4 868 0 21 102 228 2009 4 631 0 21 97 251 2010 4 405 0 21 92 505 2011 4 190 0 21 87 990 2012 3 985 0 21 83 685 A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt határainak meghúzása során közvetett kibocsátásként figyelembe vettük a projekt üzemeltetése során felhasznált villamos energia megtermeléséhez kapcsolódó CO2 kibocsátást 11. Ennek kiszámítása során a kompresszorok által felhasznált villamos energia mennyiségét megszoroztuk a 11 Az AMC0001 metodológia iránymutatása alapján 20
2008-2012 közötti villamos energia CO2 intenzitásával 12. A debreceni kommunálishulladéklerakó projekt villamos energia felhasználásához kapcsolódó CO2 a következő táblázat tartalmazza: Felhasznált villamos energia (GWh) Kibocsátási faktor (t/gwh) Villamos energia felhasználásából adódó közvetett kibocsátás (tco2e) EL kibocsatas 2008 0,42 707,5 297 2009 0,42 710,6 298 2010 0,42 713,8 300 2011 0,42 703,9 296 2012 0,42 694 291 A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt kibocsátás csökkentése a közvetlen és közvetett kibocsátási forrásokat figyelembe véve, a következők szerint alakul 2008-2012 között. A metán ártalmatlanításából származó kibocsátás csökkentés (tco2e) Villamos energia felhasználásából adódó közvetett kibocsátás (tco2e) A projekt kibocsátás csökkentése (tco2e) 2008 102 228 297 101 931 2009 97 251 298 96 953 2010 92 505 300 92 205 2011 87 990 296 87 694 2012 83 685 291 83 394 Összesen 463 659 1 482 462 177 12 A használt értékek a KVVM által nyilvánosságra hozott tanulmányból származnak. 21
4 Monitoring koncepció A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt 2008-2012 között kibocsátás csökkentési monitoring eljárása teljes mértékben az ACM0001 konszolidált monitoring metodológia 13 alapján kerül kiépítésre. A monitoring rendszer meghatározó szerepet játszik a projektben, mert a Kibocsátás Csökkentési Egységek 2008-2012 közötti elszámolása, a monitoring rendszerben mért és a hitelesítő által ellenőrzött adatok alapján fog történni, ex post. Az összegyűjtött és ártalmatlanított depónia gáz mennyiségének monitoringja A 2008-2012 között értékesíthető kibocsátás csökkentés mennyiségét, a monitoring rendszer által szolgáltatott adatok fogják szolgáltatni. A gyűjtő rendszer által összegyűjtött depónia gáz mennyiségét egy OMH által hitelesített mérőrendszer fogja mérni. A mérőóra állás minden hónapban leolvasásra kerül és a Civis Biogáz Kft. belső szabályainak megfelelően gyűjtik az év 12 hónapjában. Majd az év végén készített összesítés alapján határozzák meg a hulladékkezeléshez kapcsolódó kibocsátás csökkentést. Ehhez felhasználják a depónia gáz összetételét folyamatosan vizsgáló berendezés adatait és a fáklya üzemelésére vonatkozó adatokat, amelyeket havi rendszerességgel fognak összesíteni. A projektvonali kibocsátás kiszámítása a fent leírt mérőrendszer adataiból fogják kiszámítani. Villamos energia fogyasztáshoz kapcsolódó közvetett kibocsátás Mivel a projekt villamos energia fogyasztása, közvetett kibocsátási forrásként figyelembe vesszük a projekt vonalban, ezért a villamos energia fogyasztás havi rendszerességgel kerül összegyűjtésre és a monitoring dokumentációban 2008-2012 között. 13 Lásd melléklet. 22
5 Környezeti hatások összefoglalása Az elvégzett környezeti hatásvizsgálat során a következő környezeti hatások azonosíthatók: Levegő A hulladék lebomlása során keletkező gázok negatív hatással vannak a környezetre. Ezek közül az egyik legfontosabb a depónia gáz metán tartama amely fokozottan hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez. A depónia gáz gyűjtő rendszer kialakításával ezek a környezeti terhelések jelentősen csökkenthetőek és hosszú távon, a depónia gáz termelődés megszűnéséig biztonságos megoldást jelent. Víz A debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező csurgalék víz jelenthet bizonyos környezetei kockázatot a talajvízre, ami függ a depónia egykori kialakításából és talajvíz védelmi rendszeréből. A depónia gáz gyűjtő és ártalmatlanító rendszer installálásával nem változik a csurgalék víz kezelési módszer így ez nem jelent többlet terhelést a környezetre.. Talaj A debreceni kommunális-hulladéklerakó múltbeli üzemelése, kis mértékben befolyásolta a környező területek talajminőségét. A projekt itt sem jelent bármilyen elmozdulást a múltbeli állapotokhoz képest.. Települési környezet A települési környezetben egyértelmű javulást jelent a projekt megvalósítása, mert a jelenleg felszabaduló depónia gáz szaghatását szinte teljes mértékben megszünteti. A gázmotor zajkibocsátása lakott területen változást nem okoz, semleges hatású. 23
6 Társadalmi konzultáció folyamata Az Együttes Végrehajtási projekt keretében a Civis Biogáz Kft. három szintű társadalmi konzultációt hajt végre, ennek szintjei: helyi országos nemzetközi Helyi szinten a nyíregyházi székhelyű E-MISSZÓ-val történő személyes egyeztetés során kerül a projekt megvitatásra. Ezen az egyeztetésen felmerülő kérdésekről és azokhoz kapcsolódó válaszokról mind a két fél által aláírt jegyzőkönyv készül, amelyet 2007.április 27.-ig benyújtunk a KVVM-be. Az országos konzultáció folyamatában is részt vesz az E-MISSZIÓ, amely lehetőséget biztosít a Civis-Biogáz Kft.-nek, hogy a KVVM-hez benyújtott Projekt Terv Dokumentum összefoglalása társadalmi konzultáció céljából felkerüljön a honlapjára 14. A projekthez kapcsolódó kérdéseket, egy külön email címre lehet elküldeni, amelyek megválaszolása szintén a fent említett honlapon keresztül fog megtörténni. Ennek a társadalmi konzultációs szintnek az összefoglalása 2007. május 4.-n kerül benyújtásra a KVVM-hez. A nemzetközi társadalmi konzultáció a hitelesítő által lebonyolított 30 napos nyilvánosságra hozatal során fog megtörténni, az itt felmerülő kérdések és a vonatkozó válaszok összefoglalása a hitelesítői jelentés szerves részét képezik, amely a hitelesítési jelentéssel együtt kerül benyújtásra a KVVM-hez. 14 www.e-misszio.hu 24
7 Mellékletek I. ACM0001 metodológia II. Landgem modell eredményei III. Pénzügyi információk 25