SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉSBEN Kari Tanács XLIII. rendes tanácsülés: 2005. szeptember 29. 23/2005. számú határozat 1
TARTALOMJEGYZÉK: Alapfogalmak/3 1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya/6 2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek/6 3. A tanév időbeosztása/8 4. Hallgatói jogviszony, beiratkozás/8 5. Átvétel/10 6. Tagozatváltás/10 7. Áthallgatás/11 8. Tájékoztatás a követelményekről/11 9.. Kurzusok felvétele/12 10. Kivételes tanulmányi rend/12 11. A leckekönyv aláírása és a gyakorlati jegy/13 12. A vizsgaidőszak/13 13. A vizsgáztatás rendje/14 14. A sikertelen vizsga megismétlése/15 15. A sikeres vizsga javítása/16 16. A kreditek nyilvántartása/16 17. Kreditátvitel/16 18. A tanulmányi eredmény kiszámítása/17 19. Elbocsátás a Karról/18 20. A végbizonyítvány/18 21. Záróvizsga/18 22. Az oklevél/19 23. Kitüntetéses oklevél/20 24. Kiegészítő rendelkezések a fogyatékossággal élő hallgatók részére/21 25. Hatálybalépés/23 Átmeneti rendelkezések a kreditrendszer bevezetésével kapcsolatban/24 1. sz. melléklet: Az Egyetemi naptár/26 2. sz. melléklet: A Kari naptár/26 3. sz. melléklet: A tanulmányokat lezáró záróvizsga rendje/26 4. sz. melléklet: GTK bizottságok (Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság) ügyrendjei/29 5. sz. melléklet: Tanulmányi ügyrend/34 6. sz. melléklet: Különeljárási és vizsgaismétlési díjak/34 7. sz. melléklet: Egyéb tudnivalók/34 8. számú melléklet: Képzési követelmények az SZTE GTK egyes tagozatain/35 2
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉSBEN) A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának (továbbiakban Kar) Kari Tanácsa a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. LXXX. törvény, a képesítési követelményrendszert szabályozó, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről szóló rendeletek, valamint az Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján a Kar Tanulmányi és vizsgaszabályzatát az alábbiakban állapította meg. (A dőlt betűs szöveg a felsőoktatásról szóló, az 1996. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXX. törvény megfelelő szakasza, továbbiakban: Ftv.) Alapfogalmak akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés: az egyetem karai által folytatott vagy koordinált, hallgatói (középiskolában tanulói) jogviszonyt eredményező, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képesítést nyújtó szakképzés, amely szakmai vizsgával és szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadásával zárul. aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen beiratkozott, a karok által meghatározott további feltételek mellett. alapképzés: egyetemi, főiskolai végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amely záróvizsga letételével és oklevél kiadásával zárul. magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású hallgató: az EU tagállamainak állampolgárai, az illetékes hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy a személyazonosító igazolvány, illetőleg letelepedési engedély kiállításának napjától. áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket az egyetem egy másik karán vagy intézményében oktatott, és ott felvett tárgy teljesítése révén szerzi meg. egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer): az oktatás- és tanulmányszervezést, valamint a hallgatói pénzügyeket kezelő számítógépes nyilvántartó rendszer; előtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, amelyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének, vagy más tanulmányi kötelezettség teljesítésének. 3
félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak engedéllyel történő megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről, a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert időtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze. ismételt vizsga: egy megelőző vizsga elégtelen, vagy a hallgató által el nem fogadott érdemjegyének javítását célzó vizsga. javító vizsga: egy vizsga/gyakorlat elégtelentől különböző érdemjegyének javítását célzó vizsga vagy más cselekmény. képzési terv: az egyes kurzusokról legalább az alábbi információkat tartalmazza: a kurzusok felsorolását, azok megnevezését és típusát, óraszámát, a számonkérés, illetve minősítés módját, a teljesítésért járó kreditek számát, a meghirdetés féléveit (őszi, tavaszi megjelölve, ha csak vizsgalehetőség van), az előtanulmányi kötelezettségeket kiegészítő alapképzés: főiskolai végzettség, szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon egyetemi végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, illetve egyetemi, főiskolai végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés. költségtérítés: 51/2002. (III.26.) Korm.rendelet Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről 19. (1) Az államilag nem finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézmény a Szabályzatában állapítja meg. kredit: tanulmányi pont, amely az elismert hallgatói tanulmányi munkaidő mérésére szolgál; egy kredit harminc óra hallgatói tanulmányi munkaidőt jelent. kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. kritériumfeltétel: a beiratkozáshoz (az első beiratkozás kivételével), valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, a tanulmányok valamely szakaszának folytatásához, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel. mintatanterv: a hallgató részére ajánlott olyan kurzus- és időbeosztás, amellyel a végzettséget a képzési követelményekben meghatározott idő alatt lehet megszerezni. passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. 4
párhuzamos képzés: egy hallgató az egyetemen folyó alapképzésben és egy másik, az egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy ugyanazon a karon, nem társítható szakon folyó alapképzésben egyidejűleg vesz részt. párhuzamosan felveendő tárgy: adott félévben együtt teljesítendő, összetartozó tárgyak, rendszerint előadás és gyakorlat. szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi végzettségre, szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely záróvizsgával és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. szigorlat: egy többféléves tantárgy vagy több tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése; tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, amely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját és a számonkérés tárgyát képezi, és ugyanakkor a kreditbeszámítás alapját jelenti. tandíj: 51/2002. (III.26.) Korm.rendelet Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről 17. (1) Tandíj fizetésére kötelezhető az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben és első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton, továbbá az első alapképzésben és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti, levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgató, aki nem kreditrendszerű képzésben oktatási időszakot ismétel, illetve kreditrendszerű képzésben az előző megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot. tanóra (kontaktóra): a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő alapegysége; az oktatói közreműködés formái lehetnek például: előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció, beszámoló. tantárgyfelvétel/kurzusfelvétel: egy tantárgy meghirdetett elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozására vagy annak vizsgájára (vizsgakurzusára) való jelentkezés. Feltétele a tantárgy/kurzus/vizsga előzetes követelményeinek teljesítése; tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó szakcsoporti előírások, amelyek tartalmazzák többek között: a foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatos követelményeket a félévi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét, időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségeit, a félévi osztályzat kialakításának módját, a kötelező és ajánlott irodalom, valamint segédanyagok listáját és hozzáférési lehetőségeit. tantárgyi program: az egy-egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgyi kredit teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: a tantárgy elnevezését, a tantárgyat oktató megnevezését a tantárgy oktatásáért felelős szakcsoport megnevezését, a tantárgy oktatási formáját, 5
a heti (félévi) órák számát, a tantárgy kreditpontjait, a számonkérés, illetve minősítés formáját, a kredit megszerzésének feltételeit, a tantárgy felvételéhez szükséges előtanulmányi feltételeket, a tárgy tematikáját, az írott tananyagok megjelölését. utóvizsga: elégtelen érdemjeggyel értékelt vizsga vagy elégtelen gyakorlati jegy javítását célzó cselekmény. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervvel előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével, a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara Tanulmányi és vizsgaszabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Karon alapképzésben, kiegészítő és szakirányú továbbképzésben részt vevő valamennyi személyre (továbbiakban: hallgató) és a Karon bármilyen jogviszony alapján oktatói tevékenységet végző személyre (továbbiakban: oktató). (2) A 2001/2002. tanév II. félévétől kezdődően a doktori (Ph.D.) képzés kivételével a Kar valamennyi szakán és tagozatán az újonnan indított évfolyamok hallgatói kreditrendszerű képzésben vesznek részt. (3) Azon hallgatók, akik tanulmányaikat a hagyományos rendszerű képzésben kezdték meg, a továbbiakban kreditalapú tanrend szerinti képzésben vesznek részt, amelynek eltéréseit a kreditrendszerű képzéstől az átmeneti intézkedések tartalmazzák. 2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek Ftv. 89. (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületben ötven százalékos hallgatói részvételt, szavazati jogot biztosítani kell. (2) Az első fokon hozott határozat ellen a hallgató, a kézhezvétel utáni tizenöt napon belül a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével a Szabályzatban rögzítettek szerint, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. 6
(3) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek helye nincs. (4) A hallgatók tanulmányi ügyeiben a kreditátvitel kivételével a kari Tanulmányi Bizottság jár el. A Tanulmányi Bizottság legalább 6 tagú. Elnökét és az oktató tagokat a Kari Tanács választja, a hallgatói tagokat a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) delegálja; az elnököt és az oktató tagokat a dékán megbízatásának időtartamára, a hallgatókat egyéves időtartamra. (5) A kari Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik első fokon valamennyi tanulmányi kérelem, a kreditátviteli kérelmek kivételével (különösen: átvétel, tagozatváltás, egyéni tanulmányi rend engedélyezése, valamint a szakmai gyakorlattal összefüggő döntések). (6) A Tanulmányi Bizottság hatáskörét részben vagy egészben meghatározott személyre (személyekre) átruházhatja. Az átruházott hatáskörben első fokon eljáró személy döntéseiről köteles a Tanulmányi Bizottságot tájékoztatni. Hatáskör hiányában a Tanulmányi Bizottság a kérelmet az Oktatási Bizottságnak, illetve a dékánnak továbbítja elbírálás céljából. A Tanulmányi Bizottság egyes típusú kérelmeket egyszeri határozattal átruházott hatáskörbe helyezhet, illetve általános érvényű döntést hozhat. (7) A Tanulmányi Bizottság határozataival kapcsolatban a másodfokú hatáskört a Kar dékánja gyakorolja. Az eljárásrend ekkor az első fokkal megegyező. (8) A Tanulmányi Bizottságot az elnök hívja össze, de kötelező összehívni, ha legalább a tagok fele kéri azt. A Tanulmányi Bizottság a Kari Tanács felkérésére tevékenységéről jelentést készít, és javaslatot tesz a Szabályzat esetleges módosítására. Egyebekben működési rendjét maga határozza meg. (A Tanulmányi Bizottság ügyrendje a TVSZ 4. számú, GTK bizottságok ügyrendjei c. mellékletében található.) (9) A benyújtott hallgatói kérelmek ügyében a Tanulmányi Bizottság köteles 15 napon belül határozatot hozni. A hallgató a kérvényére kapott első fokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést a Hallgatói Ügyek Irodáján kell benyújtani. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. (10) A hallgatók kreditátvitellel kapcsolatos ügyeiben a Kreditátviteli Bizottság jár el. A Kreditátviteli Bizottság legalább 3 tagú. Elnökét és az oktató tagokat a Kari Tanács választja, a hallgató tagokat a Hallgatói Önkormányzat delegálja, az elnököt és az oktató tagokat a dékán megbízatásának időtartamára, a hallgatókat egyéves időtartamra. (11) A Kreditátviteli Bizottság határozataival kapcsolatban a másodfokú hatáskört a rektor gyakorolja. (12) A Kreditátviteli Bizottságot az elnök hívja össze, de kötelező összehívni, ha a tagok legalább fele kéri azt. (13) A benyújtott hallgatói kérelmek ügyében a Kreditátviteli Bizottság köteles az érintett szorgalmi időszak hatodik hetének végéig határozatot hozni. A hallgató a kérvényre kapott elsőfokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az Egyetem rektorához. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. A kreditátvitel feltételeit a Kar Kreditátviteli szabályzata tartalmazza. (A Kreditátviteli 7
Bizottság ügyrendje a TVSZ 4. számú, GTK-bizottságok ügyrendjei c. mellékletében található.) 3. A tanév időbeosztása (1) A tanév időbeosztását az Egyetemi Tanács állapítja meg. (2) A tanítási évet két félév (szemeszter) alkotja. A félév szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll, amelyek pontos időtartamát az Egyetemi Tanács állapítja meg. (3) A tanórák (foglalkozások) 45 percesek. Az oktató két vagy több tanórát egybevonhat. (4) A rektor által tanévenként adható őszi és tavaszi szüneteken kívül a dékán félévenként, 3 3 nap oktatási szünetet engedélyezhet. Tantervileg nem kötelező tanulmányi kiránduláson való részvételt a dékán engedélyezhet, amennyiben az elmaradó órák pótlását a hallgatók az érintett oktatókkal előzetesen egyeztették. 4. Hallgatói jogviszony, beiratkozás Ftv. 27. (2) (1) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelik a hallgatót. (2) A tanulmányai megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első félévére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. Az első félévre be nem iratkozott hallgató elveszíti jogát tanulmányai megkezdésére. (3) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történhet. A beiratkozási időszak nem nyúlhat túl nappali tagozaton az adott félév szorgalmi időszakának második, távoktatási, levelező és szakirányú továbbképzési tagozaton negyedik hetén. A beiratkozási időszakot, a beiratkozás eljárási feltételeit a Tanulmányi ügyrend (a TVSZ 5. számú melléklete) határozza meg. Beiratkozási időszakon túli beiratkozást a Tanulmányi Bizottság a hallgató egyéni, írásbeli kérelmére engedélyezhet. (4) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. A már lezárt aktív félévvel rendelkező, be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). (5) Egy adott szakon a hallgató beiratkozásainak száma legfeljebb a mintatantervben előirányzott tanulmányi időt átfogó félévek számának kétszerese lehet. Ha a hallgató az így 8
korlátozott tanulmányi idő alatt nem teljesíti a végbizonyítvány (abszolutórium) kiadásának feltételeit, a hallgatói névsorból törölni kell. (6) Tandíjmentesség csak a képzési követelményekben (mintatantervekben) meghatározott számú félévben adható. Nem illeti meg a hallgatót a tandíjmentesség, ha az előző félévben 15-nél kevesebb kreditet teljesített. (7) A tanulmányi idő alatt aktív félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott. A beiratkozás feltétele az előző félévre előírt különeljárási díjak befizetésének igazolása. A különeljárási díjat utólag, egy összegben kell megfizetni. Érvényes a beiratkozás, ha a hallgató legalább egy tárgyat felvesz, illetve valamely tantervben előírt önálló tanulmányi követelmény (szakmai gyakorlat, szigorlat, szakdolgozat-konzultáció és szakdolgozatkészítés) teljesítését vállalja. A nyelvvizsga-követelmény teljesítésének vállalását dokumentálni nem kell, így e vállalás önmagában nem elégséges feltétele az érvényes beiratkozásnak. (8) A tanulmányi idő alatt passzív félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató nem iratkozott be. A passzív félévben a hallgatói jogviszony szünetel. Passzív félévben a hallgató tandíjat/költségtérítést nem fizet. (9) Négy passzív félévet követően a be nem iratkozott hallgatót a hallgatói névsorból törölni kell, hallgatói jogviszonya nem újítható meg. (10) Államilag finanszírozott képzésben a tandíjmentességben nem részesülő hallgató a beiratkozáskor tandíjat fizet. A tandíj összege egy képzési formán belül egységes, független a beiratkozáskor vállalt kreditek számától. Főiskolai képzésben a hallgató 8 féléves, vagy annál rövidebb képzési idő esetén plusz 2 félévig, egyetemi képzés esetében plusz 3 félévig nem válhat költségtérítésessé. (11) Államilag nem finanszírozott képzésben a hallgató a beiratkozáskor költségtérítést fizet. A költségtérítés összege egy képzési formán belül egységes, független a beiratkozáskor vállalt kreditek számától. A dékán a hallgató írásbeli kérésére méltányosságból engedélyezheti a költségtérítés mérséklését. A költségtérítés mérséklésének feltételeit a kar Gazdasági Bizottsága határozza meg. (12) Az érvényesen beiratkozott hallgató félévkihagyást kérhet anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. Törlésre kerülnek egyúttal a hallgató által az érintett félévben elért eredmények is. Félévkihagyás kérelemre és egyénileg, a hallgató tanulmányai során legfeljebb kétszer egy félévre, annak alapján engedélyezhető, hogy a hallgató méltányolandó okokból nem tud eleget tenni valamilyen tanulmányi kötelezettségének. A félévkihagyási kérelem az érintett félévben a szorgalmi időszak utolsó napjáig nyújtható be. (13) Amennyiben a félévkihagyás kérelmezése a beiratkozás határnapját követő 60 napon belül történik, a befizetett költségtérítés fele a következő aktív félév költségtérítésébe beszámíttatik. 60 napon túl benyújtott kérelmek esetében a befizetett költségtérítés részben sem számítható be a következő aktív félév költségtérítésébe. 9
5. Átvétel Ftv. 32. (1) Hallgatók joga különösen a, a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása; b, tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása; c, más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat; d, az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel a képesítési követelmények által meghatározott keretek között. (2) Más felsőoktatási intézmény képzéséről való átvételi kérelmek ügyében a Tanulmányi Bizottság dönt. A dékán a hallgatói létszámra tekintettel az átvehető hallgatók létszámát korlátozhatja. (3) Az átvételre vonatkozó kérelmeket augusztus 15-ig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell egy 15 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást, a leckekönyv valamennyi, bejegyzést tartalmazó oldalának másolatát, továbbá a kredittel elismertetni kívánt kurzusok hiteles leírását. (4) Más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, aki felsőfokú gazdasági képzésben legalább 60 kredit teljesítését igazolja. Az átvételi kérelmet a Tanulmányi Bizottság e feltételek teljesülése esetén is elutasíthatja, különösen, ha az eredeti képzési hely és a Kar Tanterve között lényeges különbség van. (5) Átvétel után beiratkozni csak akkor lehet, ha a hallgató korábbi intézményének törlési határozatát a Hallgatói Ügyek Irodáján bemutatja, ettől eltérő esetet (párhuzamos képzés) a Tanulmányi Bizottság engedélyezhet. 6. Tagozatváltás (1) A tagozatváltást a hallgató kérelmére a Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (2) A levelező és távoktatási tagozatokról a nappali tagozatra való, illetve nappali tagozatról távoktatási és levelező tagozatra való átlépés feltétele a Hallgatói Ügyek Irodája által igazolt 60 kredit teljesítése. A Tanulmányi Bizottság e feltétel teljesülése esetén is elutasíthatja a tagozatváltási kérelmet, ha a két képzési forma tanulmányi követelményei között lényeges különbség van. 10
7. Áthallgatás (1) A hallgató a Képzési tervben szereplő tárgyat az egyetem más karán, illetve más intézményében is felveheti. Az ilyen módon teljesített tárgy, illetve teljesítmény elismerése kreditátviteli eljárás alá esik. A Kreditátviteli Bizottság a hallgató írásbeli kérvénye alapján hoz határozatot. (2) A hallgató a Képzési tervben nem szereplő tárgyat is felvehet az Egyetem más karán, illetve más intézményében. A Képzési tervben nem szereplő kurzuson megszerzett kredit nem számít be a Kar szakján előírt kreditekbe, de nyilvántartását a hallgató kérheti a Hallgatói Ügyek Irodájától. A nyilvántartáshoz nem szükséges a Kreditátviteli Bizottság engedélye. (3) Az áthallgatással felvett kurzusok felvételét és kredit-követelményeinek teljesítését csak akkor veheti figyelembe a Hallgatói Ügyek Irodája, ha az a hallgatónak a Karon érvényes leckekönyvében dokumentálva van. (4) Az áthallgatással vállalt kreditek száma nem számít bele az egy félévre felvehető kurzusokat limitáló 45 kredites keretbe. (Lásd. 9. (2)-t.) 8. Tájékoztatás a követelményekről (1) A dékán köteles gondoskodni arról, hogy a Kar oktatói és hallgatói a Tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint a Tanulmányi ügyrendet megismerhessék. (2) Az egyes szakok, illetve képzési formák tanulmányi követelményeiről a kari Képzési terv tájékoztatja a hallgatókat. A Képzési terv határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditek számát, ezen belül a tantárgycsoportok, modulok minimális kreditkövetelményeit, a kredittel nem értékelt kritériumokat, továbbá a meghirdetett kurzusok listáját. (3) A Tantárgyi programok jegyzékében kell ismertetni a szigorlatokkal, szakmai gyakorlatokkal és a szakdolgozattal kapcsolatos követelményeket is. (4) A Képzési tervet, a Mintatantervet és a Tantárgyi programokat a Kari Tanács fogadja el. A dékán köteles gondoskodni arról, hogy azokat a Kar hallgatói és oktatói megismerhessék. (5) A tárgy oktatásáért felelős szakcsoport, illetve oktató a félév első tanulmányi foglalkozásán köteles a hallgatók számára közzétenni a tantárgyi követelményeket. Az előadások és szemináriumok látogatása nem kötelező, a kurzusokon való részvétel feltételeit és azok teljesítésének követelményeit a szakcsoporti előírások határozzák meg. Az oktató a gyakorlaton való részvételt nappali tagozaton a megtartott órák maximum 75%-ában, levelező tagozaton 50%-ában szabhatja meg. 11
9. Kurzusok felvétele (1) A tantervek és a kari szabályzatok keretei között a hallgató joga a kurzusok és oktatók megválasztása, a kurzusok felvételi sorrendjének eldöntése. A Mintatanterv a Kar által ajánlott tanmenet. (2) Egy félévben legfeljebb 45 kredit erejéig lehet kurzusokat felvenni. A kreditátvitellel elismert kurzusok kreditjei e szempontból figyelmen kívül hagyandók. (3) A hallgató tanulmányai során a Karon az adott szakon a záróvizsgára bocsátás feltételéül megszabott kreditek 120 százalékának erejéig vehet fel kurzusokat. A felvett, de nem teljesített kurzusok e korlát szempontjából nem számítanak felvett kurzusnak. A 120%-ot elért hallgatók a továbbiakban csak kötelező kurzusokat vehetnek fel. (4) A hallgató egy kurzust tanulmányai során három alkalommal vehet fel. Ha kötelező kurzus-követelményeit a három félév során nem teljesíti, a hallgatót törölni kell a hallgatói névsorból. (5) Az előadásos kurzusok meghirdethetők úgy is, hogy az adott félévben kontaktórát nem tart a meghirdető szakcsoport, csak kollokviumi, illetve beszámolási lehetőséget biztosít. Az így meghirdetett kurzust csak olyan hallgató veheti fel, aki az adott tárgyat ismétli. (6) Szeminárium/gyakorlat nem hirdethető meg kontaktóra nélkül. Ezen kurzusok tekintetében minősítést (háromfokozatú minősítés, gyakorlati jegy) csak abban a félévben lehet szerezni, amelyben az adott kurzust kontaktórával meghirdették. (7) Az állami nyelvvizsgát az egyéni tantervbe előzetesen felvenni nem kell; teljesítését hiteles dokumentumok alapján a Hallgatói Ügyek Irodája utólag ismeri el. (8) A kurzusok felvételére és leadására a szorgalmi időszak negyedik hetéig van mód. A kurzusok felvételének rendjét és eljárási szabályait a Tanulmányi ügyrend határozza meg. (1) A kivételes tanulmányi rend formái: egyéni tanulmányi rend, egyéni vizsgarend. 10. Kivételes tanulmányi rend (2) A Tanulmányi Bizottság a hallgatónak, írásban benyújtott kérelmére, kivételes tanulmányi rendet engedélyezhet, ha a hallgató méltányolandó okból nem tud a tantervben előírt módon a kurzusfelvétellel vállalt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. A kivételes tanulmányi rend felmentést jelenthet többek között a kötelező foglalkozások látogatása, egyes évközi követelmények teljesítése, vizsgák vizsgaidőszakon belüli teljesítése alól, lehetőséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérő teljesítésére vagy azok kiváltására. A kivételes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a Képzési tervben foglalt kötelezettségek teljesítése alól, csak a teljesítés módját érintheti. (3) A kivételes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmet az érintett félév szorgalmi időszakja negyedik hetének végéig kell benyújtani. 12
(4) A kivételes tanulmányi rend engedélyezésének feltételei: a Mintatantervnek megfelelő időarányos, de legalább 60 kredit teljesítése és a Kar oktatómunkájába való bekapcsolódás, amelyet az érintett szakcsoport igazol, vagy a Kar által elfogadott külföldi részképzésekben, tanulmányúton való részvétel, ösztöndíj elnyerése, vagy egyéb méltányolandó körülmény. (5) Az egyetemi tanulmányok mellett történő intézményes munkavégzés kizárólag utolsó éves hallgatók esetében vehető figyelembe. (6) A kérelemnek tartalmaznia kell a hallgató előző két félévi tanulmányi átlageredményét. A szakcsoportok valamennyi tantárgy vonatkozásában meghirdetik a kivételes tanulmányi rend kereteiben történő teljesítés feltételeit. A vizsga helyét, idejét, módját stb. illetően a hallgató egyénileg egyeztet az illetékes oktatóval. (7) Kivételes tanulmányi rend egyszerre legfeljebb egy félévre engedélyezhető. A hallgató a Karon folytatott tanulmányai során legfeljebb két félévben élhet a kivételes tanulmányi rend kedvezményével. 11. A leckekönyv aláírása és a gyakorlati jegy (1) A félévi követelményeket e Szabályzat keretein belül a szakcsoportvezető, illetve a tárgy oktatásáért felelős oktató határozza meg, A félévi követelményeket a félév első tanulmányi foglalkozásán ismertetni kell. (2) A gyakorlati jegyeket legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében ki kell hirdetni. A gyakorlati jegyek pótlólagos megszerzésére, illetve az elégtelen gyakorlati jegy kijavítására az első kurzusfelvételkor két alkalommal, a második és harmadik kurzusfelvételnél egy-egy alkalommal jogosult a hallgató. A pótlás vagy javítás végső határidejét a vizsgaidőszakon belül az illetékes szakcsoport határozza meg. A dékán, egy félévben egy tantárgyból, írásbeli kérelemre, második javítási lehetőséget engedélyezhet. (3) Aki a vizsgára bocsáthatóság feltételeit az adott tárgyból nem teljesítette, vonatkozó vizsgáit nem kezdheti meg. 12. A vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőszak időtartamát az Egyetemi Tanács határozza meg és teszi közzé az Egyetemi Naptárban. (2) A vizsgaidőszakon belül a rendes vizsgaidőszak hat hét. Ezen felül további egy hét az utóvizsga-időszak. A nyári vizsgaidőszakban az utóvizsga-időszak a következő félév szorgalmi időszakának kezdetét megelőző hétre esik. Utóvizsga-időszakra külön engedély nélkül maximum 2 megismételt vizsga vihető át, és az utóvizsga-időszakban hivatalból kapott elégtelen esetén a különeljárási díj a négyszeresére emelkedik. Az utóvizsga-időszakban hivatalból kapott elégtelen esetén a következő tantárgyfelvételnél a hallgató vizsgalehetőségeinek száma eggyel csökken. 13
(3) A vizsgaidőszakon belül a vizsgaalkalmakat a szakcsoportok határozzák meg. A vizsgalehetőségek számát a vizsgázók összlétszáma alapján úgy kell megállapítani, hogy a szakcsoport a potenciálisan vizsgára jelentkező hallgatók másfélszeresének biztosítson vizsgalehetőséget. Szóbeli vizsga esetén a szakcsoportok kötelesek tantárgyanként legalább heti egy vizsgaalkalmat biztosítani. (4) Kivételes esetben, az illetékes szakcsoportvezető kérésére, a dékán engedélyezheti vizsgák vizsgaidőszak előtti letételét (elővizsga). (5) A dékán, különösen indokolt esetben, a hallgatónak fel nem róható és írásbeli kérelmében hitelt érdemlően dokumentált esetben engedélyezheti a vizsga (vizsgák) vizsgaidőszakon túli letételét. (6) A hallgatókat a vizsgaidőpontokról a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel tájékoztatniuk kell a szakcsoportoknak. (7) Közös, írásbeli vizsga esetén a szakcsoport köteles az első, továbbá a megismételt vagy javító vizsgákra összesen legalább 3 vizsgaalkalmat biztosítani. (8) A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésőbb a vizsga letételét követő ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követő első munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni. (9) A hallgató legkésőbb a vizsgaidőszak kezdetéig az ETR-ben köteles jelentkezni, kizárólag egy-egy vizsganapra valamennyi vizsgatárgyából. A vizsgára való jelentkezés eljárási szabályait a Tanulmányi ügyrend rögzíti. 13. A vizsgáztatás rendje Ftv. 90. (1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeret-ellenőrzési formákat (vizsgákat) a képesítési követelmények, valamint a tanterv határozza meg. (2) A tananyag ismeretének értékelése általában a, öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b, három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történhet. (3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a tanulmányi követelmények teljesítésének ellenőrzésére és értékelésére más rendszert (pl. halmozott pontozás, tanegység, kredit) is választhat; ebben az esetben is biztosítani kell azonban a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési, értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot. (4) A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, illetve állhat írásbeli és szóbeli részből. A számonkérés formáját a szakcsoport határozza meg. (5) A vizsgán a hallgató köteles személyazonosságát igazolni. 14
(6) A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a felkészülésre legalább 10 percet, szigorlaton legalább 20 percet kell biztosítani. (7) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell letenni. A szigorlati bizottságot a intézetvezető jelöli ki és bízza meg. A szigorlati bizottság elnöke minősített oktató, kivételes esetben az intézetvezető írásbeli megbízásával egyetemi adjunktus, tagja külső szakember is lehet. (8) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen egyik számonkérési forma esetén sincs helye jogorvoslati kérelemnek. (9) Írásbeli vizsga esetén a hallgatónak joga van a szakcsoport által megjelölt időben betekinteni kijavított dolgozatába, és joga van a javítással kapcsolatos kérdéseire választ kapni. (10) Vizsga-előfeltétel nem teljesítése esetén a párhuzamosan felvett szigorlatra/kollokviumra történő jelentkezés utólag, automatikusan törlődik. A hallgató vizsgalehetőségeinek a száma ebben az esetben (a párhuzamosan felvett szigorlatot/kollokviumot illetően) nem csökken, de az esetlegesen jogosulatlanul teljesített vizsgajegye érvénytelen. (11) A tárgy oktatásáért és számonkéréséért felelős oktató a hallgatót, jegymegajánlás útján, egyénileg mentesítheti a vizsga vagy beszámoló alól a hallgató szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján. A jegymegajánlás nem terjedhet ki szigorlat, szakmai gyakorlat és szakdolgozat írása alóli mentesítésre. A jegymegajánlás ötfokozatú érdemjegynél csak jeles vagy jó minősítésre, egyéb esetben a legjobb minősítésre vonatkozhat. (12) A tanulmányokat lezáró záróvizsgára külön rendelkezések vonatkoznak (TVSZ 3. számú melléklet). (13) Vizsgáztatni csak az egyetem saját, vagy oktatási célra bérelt helyiségeiben lehet. 14. A sikertelen vizsga megismétlése (1) Amennyiben a hallgató az érvényes bejelentkezés ellenére nem jelenik meg a vizsgán, lehetséges vizsgáinak száma eggyel csökken, a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. A dékán, különösen indokolt esetben, a hallgatónak fel nem róható és az írásbeli kérelemben hitelt érdemlően dokumentált esetben engedélyezheti a vizsgára jelentkezés utólagos törlését. (2) A hallgató sikertelen vizsgáját az első kurzusfelvétel esetében kétszer ismételheti meg a vizsgaidőszakon belül. A második és harmadik kurzusfelvétel esetében a hallgatónak egy-egy ismételt vizsgára van lehetősége. Az ismétlés időpontja egyik esetben sem tűzhető ki a sikertelen vizsgától számított 3 napon belüli időpontra. (3) A hetedik sikertelen vizsgát követő kizáró határozattal szemben a hallgató különösen indokolt és a kérelemben hitelt érdemlően dokumentált esetben fellebbezést nyújthat be a dékánhoz. A fellebbezési kérelmeket a Tanulmányi Bizottság mérlegeli és támogató vagy ellenző javaslattal továbbítja a dékánnak. 15
(4) Egy kurzus ismételt felvétele esetén az első vizsga nem minősül utóvizsgának. (5) Adott tárgyból az adott félévben az ismételt vizsgát a hallgató, írásbeli kérelmére, dékáni engedéllyel, bizottság előtt teheti le. A bizottság összeállításáért a szakcsoportvezető felelős. A bizottság legalább háromtagú. 15. A sikeres vizsga javítása (1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, ugyanazon vizsgaidőszakon belül legfeljebb egy tárgyból, egy alkalommal, újabb vizsgát tehet. (2) A sikeres vizsga javítására a vizsgákra vonatkozó általános szabályok az irányadók. Az újabb vizsga az előző érdemjegyet érvényteleníti. A hallgató a sikeres vizsga javítása során szerzett elégtelent is köteles kijavítani. (3) Az elégtelentől különböző jegy javítására irányuló vizsga nem számít utóvizsgának. 16. A kreditek nyilvántartása (1) Az egyes hallgatók által felvett kurzusok és a teljesített kreditek nyilvántartása a Hallgatói Ügyek Irodájának feladata. A nyilvántartás eljárási szabályairól a Tanulmányi ügyrend rendelkezik. (2) A felvett kurzusok követelményeinek teljesítését és minősítését az oktató a leckekönyvben rögzíti. A kredit megszerzését a Hallgatói Ügyek Irodája a leckekönyvi bejegyzés, az ETR vagy a Kreditátviteli Bizottság határozata alapján veheti nyilvántartásba. (3) A kreditek nyilvántartását olyan rendszerben kell megvalósítani, hogy a Kar azon dolgozói, akik erre jogosítvánnyal rendelkeznek, valamint az érintett hallgatók folyamatosan tájékozódni tudjanak a képzési követelmények teljesítésének menetéről. (4) Külön nyilvántartásban kell rögzíteni azokat a krediteket, amelyeket a Kar Képzési tervében nem szereplő kurzusokkal szerzett a hallgató, s így azok nem vehetők figyelembe a Kar szakján előírt kreditekben. 17. Kreditátvitel (1) A Kreditátviteli Bizottság kérelemre elismerhet előzetes hallgatói teljesítményt egyes tantervi követelmények teljesítéseként, e követelmények teljesítéséért járó kreditek megadásával. (2) Kreditátviteli kérelmet kizárólag a leckekönyvbe felvett kurzusokra, valamint a tantervben előírt egyéb kötelezettségekre vonatkozóan lehet beadni. A kreditek elismerése csak a Karon 16
az adott kurzus teljesítésével elérhető kreditpontokra vonatkozhat, a kurzus minősítése nem számítható be az átlagba. A karra átjelentkező más intézményekben minimum 60 kreditet teljesített hallgatóknál az elismert krediteket külön kell kezelni az ETR-ben (2) Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75 százalékos. (3) A szakdolgozatra vonatkozóan kreditátvitelre nincsen lehetőség. (4) A kreditátvitelt a hallgató írásban kérelmezheti a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig. A kérelemhez mellékelni kell a korábbi teljesítmény igazolását (jellemzően a leckekönyvi bejegyzést), továbbá a korábbi képzést nyújtó intézménynél meghirdetett kurzus hiteles kurzusleírását. (5) Kreditátvitel esetén az a kreditszám írható jóvá, amelyet a Kar Képzési terve az adott kurzusra vonatkozóan előír. (6) A Kar Képzési tervében nem szereplő kurzusokra nem lehetséges kreditátvitel. A Képzési terv szabadon választható tárgyai helyett tetszőleges kurzus elismerhető. (7) Külföldi részképzésben teljesített tárgyak esetén a Képzési tervben külföldön teljesített tárgy megjelöléssel szereplő kurzust kell a leckekönyvbe felvenni, és a kreditátviteli kérelmet ennek megfelelően kell benyújtani. 18. A tanulmányi eredmény kiszámítása (1) A féléves tanulmányi eredmény minősítése a korrigált kreditindexszel történik. A korrigált kreditindex kiszámítása: (k j) K KI 30 K t t =, v ahol: k t j K t K v kivételével). egy adott, teljesített kurzus kreditszáma, az adott kurzus teljesítésének érdemjegye, az adott félévben teljesített kreditek száma, a félévben vállalt kreditek száma (a kreditátvitellel teljesített tárgyak (2) A tanulmányi eredmény kiszámításánál a nem ötfokozatú osztályzással értékelt kurzusok megfelelt minősítése közepes (3), a kiválóan megfelelt minősítése jeles (5) érdemjegynek számít. (3) A kreditindexet kéttizedes pontossággal kell kiszámítani. 17
19. Elbocsátás a Karról (1) El kell bocsátani a hallgatót a Karról, ha valamely kötelező kurzus követelményeit három kurzusfelvétel során nem teljesíti, vagy négy passzív félévet követően nem iratkozott be, vagy fegyelmi vétség miatt az Egyetemről vagy valamennyi felsőoktatási intézményből kizárták. (2) Akit fegyelmi vétség miatt zártak ki, a tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. 20. A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a TVSZ 3. számú melléklete 2. pontjában foglaltak kivételével valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett. (2) A végbizonyítványt a Kar dékánja írja alá. (3) A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget. (4) Ha a hallgató a végbizonyítvány kiadásához előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek a Képesítési követelményekben, illetve a Mintatantervben meghatározott képzési időnél korábban tesz eleget, részére a végbizonyítvány kiadható, de ehhez az első diplomát célzó főiskolai szintű képzésben legalább 6, egyetemi szintű képzésben legalább 8 aktív félév teljesítése szükséges. (5) Ha a hallgató korábbi tanulmányai során már egyetemi vagy főiskolai diplomát szerzett, a Kar tantervi követelményeiben meghatározott és kreditátvitellel teljesített kreditek alapján a (4) bekezdésben előírt minimális képzési idő csökkenthető. Főiskolai szintű képzés tanulmányi ideje legfeljebb két félévvel rövidíthető le, ha a beszámított kreditek száma legalább 60. Egyetemi szintű képzés tanulmányi ideje 60 kredit beszámítása esetén legfeljebb két félévvel, 120 kredit beszámítása esetén pedig legfeljebb négy félévvel rövidíthető le. Posztgraduális szakirányú továbbképzések ideje egy félévvel rövidíthető le. 21. Záróvizsga Ftv. 95. (1) A hallgató felsőfokú tanulmányait az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (2) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. 18
A végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató bármikor bejelentkezhet záróvizsgára a bejelentkezés idején hatályos képesítési követelményekre vonatkozó rendelkezések alapján. (3) A Kar a hallgató számára legalább évi egyszeri lehetőséget köteles biztosítani a záróvizsga letételére, vagy megismétlésére. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjéről. (4) A záróvizsga rendjét a Tanulmányi és vizsgaszabályzat A tanulmányokat lezáró záróvizsga rendje című 3. sz. melléklete szabályozza. 22. Az oklevél (1) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevelekhez tartozó betétlapokon feltüntetésre kerül mindazon szakok és szakirányok elnevezése, amelyekből a hallgató záróvizsgát tett. (2) Az oklevél kiadásának feltétele: a) az alábbi minimális kreditérték megszerzése: 4 féléves képzés esetén legalább 120, 5 féléves képzés esetén legalább 150 6 féléves képzés esetén legalább 180, 10 féléves képzés esetén legalább 300. b) sikeres záróvizsga letétele, c) az első és további alapképzési, illetve kiegészítő alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírtak szerint első és további alapképzésben, illetve kiegészítő alapképzésben egyetemi ágon: két idegen nyelvből legalább középfokú komplex (C típusú) szakmai nyelvvizsga (a két szakmai nyelvvizsga közül az egyik helyettesíthető egy általános felsőfokú C típusú egy- vagy kétnyelvű, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával), első és további alapképzésben főiskolai ágon: egy idegen nyelvből legalább középfokú komplex (C típusú) nyelvvizsga, szakirányú továbbképzési szakokon: egy idegen nyelvből legalább középfokú komplex (C típusú) nyelvvizsga. (2) Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a nyelvvizsgakövetelmény teljesítése alól mentesülnek a Ftv. XXXVIII. törvény 25. (2), illetve a 33. (6) bekezdése alapján azok a hallgatók, akik betöltik a 40. évüket a beiratkozás évében. (3) A (2) bekezdést azokra az alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatókra is alkalmazni kell, akik 2003 július 1-e előtt megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik a 60/2002. (III.29.) Kormányrendelet szerinti időpont 19
megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére és ezen időpontig betöltik 40. életévüket. (4) A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a hallgató számára oklevelét ki kell adni. (5) Az oklevélnek tartalmaznia kell az Egyetem megjelölését az oklevél birtokosának nevét, születési helyét, idejét, a végzettség megnevezését, a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség) megnevezését, a képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az Egyetem pecsétjét. (6) Az oklevelet a karok esetében a dékán és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. (7) Az oklevelet magyar nyelven kell kiadni. A külföldi hallgatók részére kétnyelvű (magyarangol) oklevelet kell kiállítani. (8) Az oklevél (diploma) minősítése a szigorlatok számtani átlagának és a szakdolgozat és a záróvizsga számtani átlagának egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (9) Az oklevél minősítése az átlageredmény alapján: kitűnő 5,00 jeles 4,51-4,99 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 (10) Az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők a felsőoktatási törvényben, illetve a képesítési követelményekben meghatározott címet használhatják. 23. Kitüntetéses oklevél Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs és tanulmányai során nem volt utóvizsgája. 20
24. Kiegészítő rendelkezések a fogyatékossággal élő hallgatók részére (1) A fogyatékossággal élő (érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, vagy beszéd-, illetve más fogyatékos) hallgató tanulmányai során a tanulmányi követelményeket kedvezményesen teljesítheti (vizsgák alóli teljes vagy részleges felmentés, azok más módon történő teljesítése, vizsgákon alkalmazható segítségnyújtás), illetve az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokban meghatározott azon tanulmányi követelmények teljesítése alól, amelyeket fogyatékosságukból kifolyólag nem vagy csak nagy nehézségek árán képes teljesíteni, mentesülhet. (2) A fogyatékossággal élő hallgató egyéni kérelemre az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető. (3) A felmentésre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez címezve a Hallgatói Ügyek Irodáján kell leadni, amelyhez mellékelni kell a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvéleményt. (4) A fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény akkor fogadható el, ha azt a 29/2002. (V. 17.) OM rendelet mellékletében meghatározott szerv állította ki. (5) A kérelmet a Kar dékánja a fogyatékos hallgatókkal foglalkozó intézményi koordinátor véleményének figyelembevételével bírálja el. (6) A határozat ellen 8 napon belül fellebbezéssel lehet élni a kar vezetőjénél. A döntésről mind első-, mind másodfokon 15 napon belül értesíteni kell a kérelmezőt. (7) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felvételi eljárás során az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell. (8) A fogyatékos hallgató a fogyatékosság típusától függően az alábbi kedvezményekkel élhet: a) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: 1. biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint a kari szabályzatban foglaltaknak megfelelően a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; 2. helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; 3. lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható, csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; 4. szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. 21
b) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: 5. a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; 6. a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; 7. aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani; 8. az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; 9. szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. c) Látássérült hallgató (vak, gyengén látó) esetében: 1. az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; 2. aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; 3. a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; 4. a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. d) Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) 1. a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; 2. a diszlexiás - diszgráfiás hallgató a) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a vizsga ezen része alól, c) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; d) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; e) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell, 22