Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013

Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Ambrus Zoltánné Novák Géza Varsányi Tamás A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Dobróka Zita Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Simonné Horváth Gabriella Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) 529-809, e-mail: Geza.Novak@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.056

TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló...7 1. A népesség száma és jellemzői...9 1.1. A népesség száma, népsűrűség...9 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...11 1.3. Családi állapot...13 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...15 1.5. Gazdasági aktivitás...18 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...20 1.7. Vallás...21 1.8. Egészségi állapot...22 2. Háztartások, családok...25 2.1. A háztartások száma és összetétele...25 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...27 2.3. A családok száma és összetétele...30 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...31 3. A lakásállomány jellemzői...35 3.1. A lakások száma...35 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...38 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...39 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...40 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...43 Táblázatok...45 Módszertani megjegyzések, fogalmak...201 3.9. Hajdú-Bihar megye 3

KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.9. Hajdú-Bihar megye 5

ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői A 2011. évi népszámlálás időpontjában Hajdú-Bihar megyében 546,7 ezer fő élt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint a 2001. évi népszámláláskor. 2001 2011 között folytatódott a népesség öregedése, és tovább emelkedett a nők népességen belüli aránya. Csökkent a házasok aránya, és ezzel összefüggésben nőtt a házasságon kívül született gyermekek száma. Javult a népesség iskolázottsága, és fokozódott a gazdasági aktivitás. A tíz évvel korábbinál többen vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. 1.1. A népesség száma, népsűrűség A népességszám csökkenését a természetes fogyás okozta, amit a vándorlási nyereség csak mérsékelni tudott. A megye népsűrűsége 88 fő/km 2 volt, egy fővel kevesebb, mint 2001-ben. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a fiatalok és a gyermekkorúak aránya csökkent, az időskorúaké nőtt. A lakónépesség átlagéletkora a férfiak esetében 38, a nőknél pedig 41 év volt, 2 2 évvel több a 2001. évinél. Erősödött a nőtöbblet, ezer férfira 1092 nő jutott. 1.3. Családi állapot A házasok arányának csökkenését az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kíséri. A hagyományos párkapcsolatok háttérbe szorulása elsősorban a fiatalabbaknál jelentkezik. A termékenység összességében tovább csökkent, ugyanakkor a hajadonoké és az elváltaké emelkedett. Az élettársi kapcsolatok elterjedésének fokozódása 2001 2011 között a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését okozta. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás 2011-re visszaesett a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel egyidejűleg a középiskolai és főként a felsőfokú végzettségűeké nőtt. Javult a népesség idegennyelv-tudása, legtöbben az angolt és a németet beszélik. 1.5. Gazdasági aktivitás A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt emelkedett a tíz évvel korábbihoz képest. Az eltartottak között a gyermekkorúak száma visszaesett az élveszületések csökkenéséből adódóan. Ugyanakkor a 15 39 éves eltartottaké gyarapodott, összefüggésben a fiatalok tanulmányi idejének hosszabbodásával. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben a megye lakónépességének 4,6 százaléka vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak. A megyei népesség legnagyobb létszámú (18 ezer fős) nemzetiségi csoportját a romák alkották 2011-ben. 1.7. Vallás 2011-ben a válaszadók 63 százaléka vallotta magát valamelyik vallási közösséghez, felekezethez tartozónak. A valamelyik vallási közösséget, felekezetet megjelölő népesség 62 százaléka református. E mellett a katolikusok létszáma számottevő. 1.8. Egészségi állapot Önbevallás alapján 2011-ben 25 ezer főnek volt fogyatékossága, és 90 ezren tartották magukat tartósan betegnek. Leggyakoribb a mozgásszervi, a látó- és hallószervi, illetve a pszichés fogyatékosság. 3.9. Hajdú-Bihar megye 7

2. Háztartások, családok A 2001. évi népszámlálás óta a háztartások száma emelkedett, a háztartásban élőké azonban kissé csökkent. Nőtt az egyszemélyes és az egyszülős háztartások aránya. Ugyanakkor a párkapcsolaton alapuló egycsaládos háztartások súlya a korábbiaknál intenzívebben csökkent. A családok száma és az átlagos családméret mérséklődött a 2001. évihez képest. 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartásokon belül a családháztartások aránya 66 százalék volt, melyek közül minden ötödiket a gyermekével egyedül élő szülő alkotott. Csökkenő súlya ellenére továbbra is a párkapcsolaton alapuló háztartások a leggyakoribbak. Ezen belül emelkedik az élettársi kapcsolat szerepe. 2011-ben minden harmadik háztartás egyszemélyes volt. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele Az átlagos háztartásméret csökkenése folytatódott, és 2011-ben egy háztartásra 2,42 személy jutott. A leggyakoribbak továbbra is a fiatal- és középkorúakból álló háztartások, azonban részesedésük csökkent. Ezzel egyidejűleg nőtt a kizárólag közép- és a kizárólag időskorúakból álló háztartások aránya. 2.3. A családok száma és összetétele A családok 80 százaléka párkapcsolaton alapult, a fennmaradó 20 százalék egyszülős volt. A családtípusok közül továbbra is a gyermekes házaspárok aránya a legmagasabb az összes családon belül. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma 2011. október 1-jén száz családra 296 családban élő személy jutott, 4-gyel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A családok 67 százalékában élt gyermek. A családok két legnagyobb csoportját az egygyermekesek és a gyermek nélküliek alkotják. A családok 10 százalékában van legalább három gyermek. Nőtt a lakások mérete, és javult a felszereltségük 2001-hez képest. Emelkedett a három- és több szobás lakások aránya. Számottevően javult a szennyvízcsatorna ellátottság. Csökkent a laksűrűség. 3.1. A lakások száma A lakások 9,5 százalékát nem lakták a 2011. évi népszámlálás időpontjában. A 2011. évi lakásállomány 11 százalékát 2000 után adták át. A lakások legjelentősebb része 1971 1990 között épült. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti szerkezete a magántulajdonú lakások túlsúlyát jelzi. Használati jogcím szerint a lakások 93 százalékában maguk a tulajdonosok éltek, a bérleti szektor szerepe nem jelentős. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete 2011-ben 75 m 2 volt, 3 m 2 -rel több, mint tíz évvel korábban. Szobaszám szerint a lakott lakások legnagyobb része kétszobás volt 2011. október 1-jén. A nagyobb lakások növekvő súlyának köszönhetően minden második lakott lakás legalább háromszobás. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága A 2011. október 1-jén a lakott lakások 94 százaléka volt közüzemi vízhálózatba kötve, és a szennyvízelvezető hálózatba 72 százalékuk kapcsolódott. A lakott lakások hattizedében működött központos fűtés, melyen belül a távfűtés szerepe fokozatosan csökken. A lakott lakások 90 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség A 2011. évi népszámlálás időpontjában száz lakásra 255 lakos jutott, 21-gyel kevesebb a tíz évvel korábbinál. A lakók korösszetétele szerint a fiatal- és középkorúak által együttesen lakott lakások a leggyakoribbak. 3. A lakásállomány jellemzői A 2011. évi cenzus során 230 ezer lakást írtak össze a megyében, 8,4 százalékkal többet, mint a 2001. évi népszámláláskor. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség 2011. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Hajdú-Bihar megyében 546,7 ezer fő élt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint a 2001. évi népszámláláskor. A népességszám csökkenését a 10,9 ezer fős természetes fogyás okozta. A két népszámlálás között a halálozások száma ennyivel haladta meg az élveszületésekét. A természetes fogyást 4,6 ezer fővel mérsékelte a megye vándorlási nyeresége, amely nagyobbrészt a nemzetközi vándorlásból eredt. Az egyes településcsoportok közül egyedül a megyeszékhely népessége (211,3 ezer fő) nem csökkent 2001 2011 között. 1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása 3.9. Hajdú-Bihar megye 9

1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely 2 750 3 036 211 320 100,1 457,7 Többi város 4 389 879 227 444 98,5 79,7 Városok összesen 7 139 3 915 438 764 99,3 132,4 Községek, nagyközségek 3 746 693 107 957 97,2 37,3 Megye összesen 10 885 4 608 546 721 98,9 88,0 A megye többi városában összességében 1,5 százalékkal, a községekben pedig 2,8 százalékkal éltek kevesebben, mint 2001-ben. A születések és halálozások egyenlege a Hajdúhadházi járás kivételével mindenütt fogyást okozott. A természetes fogyás ütemét a vándorlási pozitívum a Debreceni, a Derecskei és a Hajdúszoboszlói járásban ellensúlyozta, így e járások népessége összességében nőtt. Ugyanakkor a Nyíradonyi járásban a migrációs többlet csak mérsékelni tudta a lakónépesség csökkenését, a többi járásban pedig a negatív vándorlási egyenleg fokozta a népesség fogyását. 2011. október 1-jén a megye lakosságának 39 százaléka Debrecenben, további 41 százaléka a többi városban, 20 százaléka községekben élt. Összességében 1 km 2 -re 88 fő jutott. A megyeszékhely népsűrűsége az átlagos 5,2-szerese, 458 fő/km 2 volt. Történeti áttekintés Az első hivatalos népszámlálás, 1870 óta 1980-ig a megye népessége megduplázódott. Ezt követően az 1980-as és a 2000-es években csökkent a megye lélekszáma. A megyei népességszám változását a természetes népmozgalmi események mellett a vándorlások határozták meg. Az 1950-es, 1960-as, de az azt megelőző évtizedekben is Hajdú-Bihar megyét az országosnál lényegesen magasabb természetes szaporodási arányszámok jellemezték, a nagymérvű vándorlási veszteség azonban számottevően csökkentette azok népességnövelő hatását. A vándorlási veszteség Hajdú-Bihar megyében az 1960-as években volt a legmagasabb nagyságrendileg 40 ezer fős, meghaladta a természetes szaporodás mértékét, ami a népesség több mint egy százalékos csökkenését vonta maga után. Az 1970-es években már jóval kisebb (10 ezer fő) volt a negatív vándorlási különbözet, amelyet a viszonylag magas természetes szaporodás ellensúlyozni tudott. Az 1980-as években a vándorlási veszteség némileg meghaladta az előző évtized szintjét, és ezzel egy időben a természetes szaporodás is oly mértékben visszaesett, hogy fél százalékos népességcsökkenés következett be. Az 1990-es években a társadalmigazdasági változások hatására, illetve a megélénkülő nemzetközi vándorlásból eredően az ideköltözők száma már több volt (6 ezerrel), mint az elköltözőké. Ebben az időszakban tehát a vándorlás pozitívan befolyásolta Hajdú-Bihar népességszámát. Ugyanakkor a természetes népmozgalmi események már a népesség fogyását idézték elő, vagyis 1990-től kezdve összességében nagyobb volt az elhalálozások száma, mint a születéseké. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megye 6211 km 2 területén 2011. október 1-jén az ország népességének 5,5 százaléka élt. Lélekszáma és népességaránya alapján Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket követően a negyedik legnépesebb megye. Népsűrűségét (88 fő/km 2 ) tekintve azonban már a megyék rangsorában a 8. helyen áll. A népesség természetes fogyása országosan már 1981 óta tart, Hajdú-Biharban ez a folyamat csak az 1990-es években kezdődött. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a megye azon kevés térségek közé tartozott, ahol az országos tendenciával ellentétben még emelkedett a népességszám. A megye 2001 2011 közötti népességfogyása az országosan mért 2,6 százaléknál mérsékeltebb, és a megyék között a legkisebb ütemű volt. Népességnövekedést mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megyében regisztráltak. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség nemek szerinti megoszlásában permanensen jelen lévő nőtöbblet 2001 2011 között nagyobb lett, így 2011. október 1-jén ezer férfira 1092 nő jutott, 3-mal több, mint a 2001. évi népszámláláskor. A nemi aránynak az életkor emelkedésével fokozódó torzulását a férfiak és a nők halandóságának különbözősége magyarázza, mindazonáltal mindkét nem életkilátásai javulnak. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Az átlagéletkor mellett az úgynevezett függőségi (eltartottsági) ráták és az öregedési index is komplex módon tükrözi a korstruktúrát, illetve annak változását. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 2001-ben még 100, 2011-ben 138 fő volt. A megye egyes térségei, illetve járásai viszonylatában ez a mutató jelentősen eltér. A település típusa szerint az öregedési index a megyeszékhelyen volt kiugróan magas (159). Említésre érdemes a Hajdúhadházi járás igen alacsony mutatója (78) is. Ez utóbbi alacsony érték a településen a roma népesség megyei átlagnál nagyobb arányával magyarázható, akiknél magas a születési arányszám. A népesség korösszetételének változása befolyásolja az aktív korú népesség eltartási terhét, azt hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorú eltartása hárul rá. A gyermeknépesség eltartottsági rátája összefüggésben az élveszületések csökkenésé- Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 7 830 7 479 15 309 87,1 955 3 5 8 648 8 157 16 805 88,2 943 6 14 26 980 25 651 52 631 79,6 951 15 39 99 256 96 232 195 488 97,5 970 40 59 72 512 77 130 149 642 101,7 1 064 60 62 9 603 11 626 21 229 127,9 1 211 63 65 7 669 9 408 17 077 110,2 1 227 66 69 8 670 11 873 20 543 105,0 1 369 70 20 111 37 886 57 997 113,8 1 884 Összesen 261 279 285 442 546 721 98,9 1 092 A népesség korösszetételének változása leginkább a fiatalok, illetve a gyermekkorúak arányának csökkenésében, valamint az időskorúak arányának növekedésében nyilvánult meg. A főbb korcsoportokat tekintve 2001 óta a legjelentősebb visszaesés a 6 14 évesek körében történt, számuk 20 százalékkal maradt el a 10 évvel korábbitól. Az ennél fiatalabbak (0 2 és 3 5 évesek) száma szintén jelentősebb mértékben, 12 13 százalékkal csökkent. A 15 39 évesek létszáma kevésbé, 2,5 százalékkal mérséklődött 2001-hez képest. Az e feletti korcsoportok lélekszáma azonban rendre magasabb volt a 10 évvel korábbinál. Kiugró ütemben (28 százalékkal) a 60 62 évesek száma bővült, a 70 évesnél idősebbeké pedig 14 százalékkal haladta meg a 2001. évit. A 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában a megye lakónépességének átlagéletkora a férfiak esetében 38, a nőknél pedig 41 év volt, egyaránt 2 2 évvel több a 2001. évinél. 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint 3.9. Hajdú-Bihar megye 11

1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú vel folyamatosan mérséklődik, és 2011-ben száz aktív korúra már csak 26 gyermekkorú jutott. Az idős (59 év feletti) népesség eltartottsági rátája (34) ugyanakkor folyamatosan emelkedik, és 2011-ben a korábbiaktól eltérően meghaladta a gyermeknépességét is. A teljes eltartási teher a megyében összességében alig változott; a 2001. évi 59-ről 2011-re 58-ra mérséklődött. A mutató értéke a megyeszékhelyen alacsonyabb, a többi város és a községek átlaga magasabb a megye egészére jellemzőnél. A mutató a települések népességszámának csökkenésével többnyire növekszik. A 200 fősnél kisebb településeken száz aktív korúra már 123 gyermek és időskorú jutott. Az időskor határa népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban egyre elterjedtebben a 65. életévet tekintik annak, összefüggésben az átlagéletkor emelkedésével. Az időskorú népességen belül megfigyelhető a legidősebbek számának és arányának a csoport egészére jellemzőnél intenzívebb növekedése. Így 2001 óta az időskorú népesség felét a 70 évesek és idősebbek adják. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A 2011. évi népszámlálás alapján a megyei népesség 11 százaléka töltötte be 70. életévét. Arányuk a megyeszékhelyen a legalacsonyabb és a községekben a legmagasabb. A Berettyóújfalui és a Hajdúnánási járásokban a községi átlagnál is lényegesen nagyobb részt képviselt a 70 éves és idősebb korosztály, amelyben a kisebb lélekszámú települések nagyobb mértékű elöregedése a meghatározó. Ez alapján a megye legöregebb településének Bihardancsháza és Vekerd számít, ahol a 70 éves és idősebbek népességen belüli aránya 21 illetve 32 százalék volt. Történeti áttekintés A gyermekkorúak aránya az 1930. évi 30 százalékról 2011-re 16 százalékra csökkent, miközben az idősek hányada ugyanezen időszak alatt 9,6 százalékról 21 százalékra emelkedett. Az öregedési index 32-ről 138-ra növekedett, és az 1960. évi 43-hoz képest is nagymértékű emelkedést mutat. A nemi arány tendenciájában fokozódó nőtöbbletet mutat. Ezer férfira 1930-ban még csak 1034, 1960-ban 1065, 2011-ben pedig már 1092 nő jutott. Helyünk az országban Korösszetételét tekintve a megyei népesség fiatalabb az országosan jellemzőnél. A férfiak átlagos életkora mintegy másfél, a nőké pedig 2 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A népesség átlagosnál kedvezőbb korösszetételét az is jelzi, hogy a megyében száz gyermekkorúra lényegesen kevesebb (138) időskorú jutott, mint országosan. Ennél alacsonyabb értéket csak Szabolcs-Szatmár-Bereg (114) és Pest (126) megyékben regisztráltak. A mutató értéke országosan 161 volt. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak együttes száma (58) szintén alacsonyabb az országosan kialakultnál (61). Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyei aktív korúak úgynevezett eltartási terhe még valamivel alacsonyabb, mint országosan. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.3. Családi állapot A népesség családi állapotát a válaszadók önbevallása alapján az éppen fennálló jogi helyzetük szerint vizsgáljuk. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételének változásában folytatódott a már hosszabb ideje érvényesülő és a nyolcvanas évektől felerősödő tendencia. A házasok száma és aránya csökken, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér, az özvegyek arányának stagnálása mellett. 10 évvel korábban még 51 százalékuk. Ennek megfelelően a 30 éven aluliaknál nagymértékben visszaesett a házasok aránya. Amíg a 25 29 éves férfiak 44 százaléka, a nőknek pedig 60 százaléka házas volt az előző népszámlálás idején, addig 2011-ben az ilyen korú férfiaknak csak 16 százaléka, a nőknek pedig csak 31 százaléka. A házasok számának csökkenő tendenciája összefügg azzal is, hogy egyre növekvő számban élnek a párok házasság helyett élettársi kapcsolatban. 1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/hajadon 32,2 38,9 22,2 27,6 26,9 32,9 Házas 57,0 47,7 51,4 42,9 54,0 45,2 Özvegy 3,6 3,6 17,1 17,3 10,8 10,8 Elvált 7,2 9,7 9,3 12,2 8,3 11,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 2011. évi népszámlálás során a 15 éves és idősebbek mintegy 33 százaléka volt nőtlen, vagy hajadon, ami 10 évvel korábban még a megfelelő korúak 27 százalékát jellemezte. 2001-ben a népesség 54 százalékának volt törvényesen fennálló házassága, a legutóbbi népszámláláskor már csak 45 százalékuknak. A hagyományos párkapcsolatok háttérbe szorulása elsősorban a fiatalabb korosztályoknál jelentkezik markánsan. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 25 29 éveseknek 74 százaléka volt nőtlen, vagy hajadon, Termékenységen a 15 éves és idősebb nők élve született gyermekeinek száz azonos korú nőre jutó számát értjük, függetlenül attól, hogy a gyermek a népszámlálás időpontjában életben volt-e. A 2011. évi adatok alapján Hajdú-Bihar megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nőt számláltak, akiknek a népszámlálás eszmei időpontjáig összességében 382 ezer gyermeke született. Ez alapján számolva száz nőre 156 gyermek jutott, 9-cel kevesebb, mint 2001-ben. Legnagyobb és tendenciájában ugyancsak csökkenő az özvegy nők termékenysége, akiket jellemzően Történeti áttekintés Az 1980-as évekig a nőtlenek és hajadonok száma, illetve aránya folyamatosan mérséklődött, miközben a házasok száma és részaránya némileg emelkedett. 1960 1980 között az özvegyek a népesség mintegy tizedét alkották, ugyanakkor az elváltak aránya ezen időszak alatt megháromszorozódott. 1980-tól a nőtlenek, hajadonok illetve az elváltak száma emelkedik, a házasoké csökken. 1990 2011 között a nőtlenek, hajadonok népességen belüli súlya 1,6-szeresére, az elváltaké 2,4-szeresére nőtt, a házasoké pedig mintegy 30 százalékkal csökkent. Helyünk az országban A népesség családi állás szerinti összetételének változása az országosan jellemzőhöz hasonlóan alakult. A megyében a házasok aránya valamelyest magasabb, az özvegyeké és elváltaké pedig némileg alacsonyabb. Ugyanakkor a megyében az országoshoz képest kisebb részt tettek ki az élettársi kapcsolatban élők. 3.9. Hajdú-Bihar megye 13

1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 az időskorúak alkotnak. Az özvegyeket a házas nők termékenysége követi, ugyancsak folyamatos mérséklődést mutatva. Emelkedett ugyanakkor az elvált nők és a legkisebb termékenységet mutató hajadon nők termékenysége, azzal egyidejűleg, hogy a házas nők növekvő része lesz elvált. 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1980 12 212 289 172 192 1990 14 204 272 178 182 2001 19 200 242 181 165 2011 33 199 224 187 156 A korcsoportonkénti termékenységi mutatók időbeni változása alapján az első gyermek vállalása mind későbbi életkorra halasztódik. E mögött többnyire a nők tanulmányi idejének meghosszabbodása, a karrier, az egzisztencia megteremtése iránti törekvések húzódnak meg. Így a harmadik vagy többedik, és gyakran már a második gyermek megszületésére sem marad esély a szülőképes életkoron belül. A 2001. évihez képest a 25 29 és a 30 34 évesek termékenysége esett vissza legnagyobb mértékben. A 2001. évinél magasabb termékenységi mutató csak a 45 49 és az 50 54 éves korcsoportban számítható, akiknél száz nőre 6-tal, illetve 2-vel több gyermek jutott 2011-ben. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatok számának emelkedése a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését okozta, ebből eredően a hajadon nők termékenysége különösen a két legutóbbi népszámlálás között számottevően emelkedett. Míg a 2001. évi népszámlálás- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Történeti áttekintés A házas nők termékenységének alakulásáról 1920 óta vannak adatok. Ekkor száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 389 gyermek jutott (tehát közel négy gyermek egy nőre), ami meghaladta az országos átlagot (362). Az 1960-as évekre 275-re esett vissza a mutatószám (országosan 232 volt). A csökkenő tendencia tovább folytatódott, és az 1970-es évekre száz házas nőre 234 gyermek jutott. A termékenységi mutatónak a korábbi évtizedekben tapasztalt nagymértékű csökkenése az 1980-as évektől lelassult, a mutató az 1980. évi 212-ről 2011-re 200-ra mérséklődött. A házas nőknek 1920-ban még több mint 46 százaléka szült négy vagy több gyermeket. Az ilyen nők aránya 1970-re 20 százalékra, 1980-ra 13 százalékra, 2011-re 6 százalékra csökkent. Az utóbbi évtizedekben már a két gyermeket szült házas nők aránya volt a legmagasabb, amit a gyermektelenek és az egygyermekesek követtek. 1970- ben a házas nők 29 százaléka, 1980-ban 38 százaléka, 1990-ben 46 százaléka, 2001-ben pedig már 49 százaléka volt kétgyermekes. Ugyanakkor 1970-hez képest a gyermektelen házas nők aránya 5,2 százalékponttal csökkent, a háromgyermekeseké pedig 2,2 százalékponttal nőtt 2001-re. 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjáig a 15 éves és idősebb nők 17 százalékának született 3 gyermeke. Helyünk az országban A megyében élő nők termékenységi mutatója (156) magasabb az országos átlagnál (147). A megyei rangsorban Bács-Kiskun és Fejér megyékkel együtt a 8. helyen áll. Észak-Alföldön belül Hajdú-Bihar megye termékenységi mutatója a legalacsonyabb. Jász-Nagykun-Szolnok megyében száz nőre 162, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 175 gyermek jutott. Ez utóbbi érték országosan is a legmagasabb. A megyében a 3, illetve a 4 és több gyermeket szült nők aránya (13 és 5,9 százalék) magasabb az országos átlagnál (11 és 4,5 százalék). A gyermekteleneké és a 2 gyermekeseké ahhoz hasonló (27 és 35 százalék), míg az egy gyermekeseké (19 százalék) elmarad az országosan jellemző 22 százaléktól. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma kor száz megfelelő korú hajadon nőre 19 élveszületett gyermek jutott, addig 2011-ben már 33. Településtípus szerint a községekben élő nők termékenysége a legmagasabb, ami az itt élők átlagosnál idősebb korösszetételével, a tradíciók nagyobb szerepével magyarázható, mivel az idősebb korosztályokban még hagyományosan több gyermek vállalása volt jellemző. Legkisebb termékenység a megyeszékhelyen élőket jellemezte, ahol száz nőre 128 gyermek jutott. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedben tovább javult. A 15 éves és idősebb népességen belül 2001 2011 között 14 százalékról 6,6 százalékra esett vissza az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. Kevesebb lett a legfeljebb általános iskolát végzettek hányada is. Az ennél magasabban iskolázottak aránya emelkedett, főleg a legmagasabban képzett, egyetemet, főiskolát végzetteké. A legmagasabb végzettségként érettségit szerzettek aránya a 2001. évi 20 százalékról 2011-re 28 százalékra, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőké 19 százalékról 22 százalékra, a felsőfokú végzettségűeké 9,2-ről 15 százalékra változott. Az egyes végzettségi típusokat a megfelelő korú (a végzettség megszerezhetőségéhez kötődő életkorú) népességhez viszonyítva az előbbinél egzaktabb, a korszerkezet torzító hatásától megtisztított mutatóval értékelhetjük. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb népességből a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya a megyében 93 százalékra emelkedett, a 2001. évi 86 százalékról. Az időskorúaknál kedvezőtlenebbek az arányok. A 70 74 éveseknek 83 százaléka, a 75 év felettieknek csupán 58 százaléka végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát. 3.9. Hajdú-Bihar megye 15

1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként A 18 éves és idősebb népességen belül 2001 2011 között csaknem 11 százalékponttal, 45 százalékra emelkedett a legalább érettségizettek aránya. A 2011. évi összeírás szerint a 20 24 éveseknek az átlagosnál jóval nagyobb része, 70 százaléka rendelkezett legalább érettségivel. 2001-ben ez az arány még csak 50 százalék volt. Az érettségizettek hányada az életkor emelkedésével fokozatosan csökken, a legidősebbek (75 éves és idősebbek) körében már csak 18 százalék. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a 25 évesek és idősebbek 17 százaléka rendelkezett egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, 6 százalékponttal nagyobb részük, mint 2001-ben. A növekedés természetszerűleg itt is a fiatalabb korcsoportokban volt nagyobb ütemű. 1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,1 62,5 27,6 Többi város 92,0 36,4 10,9 Városok összesen 94,5 49,2 19,0 Községek, nagyközségek 88,9 26,9 7,4 Megye összesen 93,4 44,9 16,7 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Beszélt nyelv 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 450 143 85,6 370 529 79,2 Más nyelvet is beszél 75 599 14,4 97 149 20,8 Ebből: angol 42 951 8,2 66 395 14,2 német 31 212 5,9 33 100 7,1 orosz 10 304 2,0 6 998 1,5 A 25 29 évesek között 2,2-szer, a 30 34 évesek között 1,9-szer nagyobb a főiskolát, egyetemet végzettek hányada, mint 10 évvel korábban. Így a diplomások részaránya a 25 29 éveseken belül a legmagasabb (29 százalék), és a 75 év felettiek között a legkisebb (7,4 százalék). A népesség iskolázottsága nemek szerint is eltér. A magasabb végzettségeket (érettségi, egyetem, főiskola) tekintve összességében a megfelelő korú népességen belüli arányuk a nőknél magasabb, mint a férfiaknál. Ötéves korcsoportonként nézve pedig az érettségizettek között 64 éves korig, a diplomások között pedig 59 éves korig tart a nők megfelelő korú népességen belüli magasabb aránya. A népesség iskolázottsági szintje településtípusonként differenciált, amelyben az eltérő korösszetétel is szerepet játszik. A megyeszékhely 18 éves és idősebb népességén belül a legalább érettségizettek aránya 1,4-szerese az átlagosnak, a községekben annak mindössze 60 százaléka. A 25 éves és idősebb népességen belül főiskolát, egyetemet végzettek súlya még inkább szóródik. A megyeszékhely aránya 1,7-szerese az átlagosnak, a községeké pedig 44 százaléka. Az iskolázottsági szint emelkedésének egyik következménye, hogy az elmúlt tíz év alatt valamelyest javult a népesség idegennyelv-tudása. A kérdésre válaszoló magyar anyanyelvű népesség 21 százaléka Történeti áttekintés Az 1930. évi népszámláláskor a 10 éves és idősebb lakosság 12 százaléka az elemi iskola első osztályát sem végezte el, ez az arány 1960-ra már 5 százalék alá, 2001 óta pedig 1 százalék alá csökkent. Az érettségizetteket tekintve a nők magasabb iskolai végzettség megszerzése iránti törekvése csak az 1980-as években erősödött fel. Amíg az 1930-as összeíráskor minden negyedik a mai értelemben vett érettségivel rendelkező férfira jutott egy ugyanolyan végzettségű nő, 1980 óta az érettségizett nők aránya meghaladja a férfiakét. A 2011. évi összeírás során már száz férfira 134 érettségizett nő jutott. A diplomával rendelkezőknél is hasonló tendencia figyelhető meg. 1930-ban a 25 éves és idősebb férfiak 2,6 százaléka, míg a megfelelő korú nők mindössze 0,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Az 1990. évi összeírásra a nemenkénti összetétel gyakorlatilag kiegyenlítődött, a 2001. évi cenzus pedig már 2400 fővel, a 2011. évi pedig 10 600 fővel több főiskolát vagy egyetemet végzett nőt regisztrált, mint férfit. Az elmúlt fél évszázad alatt a diplomával rendelkezők száma több mint tízszeresére nőtt, így 2011-ben a megye 25 éves és idősebb népességének 17 százaléka rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. Helyünk az országban A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége alapján a megyében lényegesen magasabb azok aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, illetve akik maximum 1 7, vagy 8 osztályos végzettséggel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a megye korszerkezete fiatalosabb az országosnál. Ezzel egyidejűleg érettségivel és diplomával a népesség lényegesen kisebb része rendelkezik, mint országosan. 3.9. Hajdú-Bihar megye 17

minősítette idegen nyelvismeretét olyan szintűnek, mellyel alapvetően másokat megért és magát megértetni képes. 2001-ben ezt még a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta magáról. A magát magyar anyanyelvűnek valló népesség 14 százaléka az angol nyelvet jelölte meg nyelvismeretként, ami csaknem kétszerese a 2001. évinek. A német nyelvtudást a népesség 7,1 százaléka nyilatkozta, a 2001. évinek 1,2 százalékponttal nagyobb része. Az oroszul beszélők hányada 1,5 százalékra esett vissza. A többi idegen nyelvet a megyei népesség ennél kisebb része beszélte, értette. 1.5. Gazdasági aktivitás A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Hajdú-Bihar megyében a gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma 236 ezer főt tett ki, amely a 2001. évihez képest 14 százalékos bővülés. A gazdasági aktivitás fokozódásához mind a foglalkoztatottakhoz, mind a munkanélküliekhez tartozók számának emelkedése hozzájárult. A foglalkoztatottak száma 13 százalékkal, a munkanélkülieké 19 százalékkal haladta meg a 2001. évi népszámláláskor mértet. A munkanélküliek tábora 2001 2011 között a nők körében bővült kiemelkedő ütemben, 48 százalékkal. A férfiak 49 százaléka, a nők 38 százaléka számított gazdaságilag aktívnak. Az aktivitás fokozódásával párhuzamosan egyaránt 10 százalékkal mérséklődött az inaktív keresők és az eltartottak száma. Így az inaktív keresők a népesség 29 százalékát, az eltartottak pedig 28 százalékát adták. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A gazdaságilag aktívak száma valamennyi főbb korcsoportban emelkedett, a foglalkoztatottaké épp úgy mint a munkanélkülieké. Főleg a 40 59 év közöttiek és a jóval kisebb gyakoriságú 59 év felettiek foglalkoztatása élénkült, és a munkanélküliek száma is ezekben a korcsoportokban nőtt leginkább. Az inaktív keresők száma elsősorban a 15 39 és 40 59 éveseknél csökkent, az 59 év felettieknél ugyanakkor nőtt, döntően a nőknél, a 40 év szolgálati idővel való nyugdíjba vonulás lehetőségével összefüggésben. Csökkent az eltartott réteg. Ezen belül a gyermekkorúak száma jelentősen, 17 százalékkal visszaesett az élveszületések mérséklődéséből adódóan. A 15 39 éves eltartottaké viszont 8,8 százalékkal gyarapodott, és az összes eltartottak négytizedét adták. A növekedést a tanulmányi idő hosszabbodása magyarázza. Korcsoport, éves 1.5.1. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a 2001. évi százalékában (%) Összesen 14 100,0 100,0 x x 82,5 82,5 15 39 59,0 9,6 31,4 100,0 101,2 62,4 108,8 97,5 40 59 75,7 20,0 4,3 100,0 125,7 60,6 84,5 101,7 60 6,0 93,0 1,1 100,0 314,2 112,6 31,5 113,9 Összesen 43,1 28,8 28,1 100,0 114,2 89,4 90,1 98,9 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

A népesség munkaerő-piaci részvétele foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként többnyire a gazdasági szervezetek koncentráltságából, a munkaerő kínálat magasabb képzettségi szintjéből eredően a megyeszékhelyen volt a legnagyobb (45 százalék), amelynek a foglalkoztatottak és a munkanélküliek szerinti összetétele is kedvezőbb a megyei átlagnál. A községek foglalkoztatottsági szintje a legalacsonyabb volt, a munkanélküliség pedig a legmagasabb, mindezek eredőjeként a népesség aktivitási szintje a településtípusokat tekintve itt a legkedvezőtlenebb. A járások közül a Nyíradonyi és a Hajdúhadházi járás foglalkoztatottsági színvonala a legalacsonyabb (30 31 százalékos), amihez kiemelkedően magas (8,6 9,7 százalékos) munkanélküliségi szint társult. 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) 1.5.2. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott Összesen aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Összesen Megyeszékhely 50,2 20,1 29,7 100,0 41,3 32,1 26,5 100,0 Többi város 48,7 22,3 28,9 100,0 37,1 35,8 27,1 100,0 Városok összesen 49,4 21,2 29,3 100,0 39,2 34,0 26,8 100,0 Községek, nagyközségek 46,2 24,8 29,0 100,0 32,5 39,3 28,3 100,0 Megye összesen 48,8 22,0 29,3 100,0 37,9 35,0 27,1 100,0 Történeti áttekintés Hajdú-Bihar megye foglalkoztatott népességének már az 1980-as években is jellemző csökkenése a 1990-es évek első felében nagymértékben fokozódott, összefüggésben a rendszerváltással. A változások az ország keleti részében elsősorban a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar piacvesztésével, illetve egyéb, a termelés racionalizálását szolgáló intézkedéseket követő tömeges munkahely-megszűnéssel jártak. Az évtized második felében, az 1997 környékén kezdődő gazdasági növekedés hatására javulás következett be. A 2000-es években a gazdasági teljesítmény folyamatos emelkedésével tovább nőtt a foglalkozatás, amit az évtized utolsó harmadában az egyensúlyjavító intézkedések, majd a világgazdasági válság miatti recesszió mérsékelt. 2001 2011 között azonban összességében már növekedett a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás szűkülésével a munkanélküliek száma 1990 2001 között megnégyszereződött, és a növekedés 2001 2011 között is folytatódott. Az inaktív keresők száma 1980 1990 között mintegy 30 százalékkal, 1990 és 2001 között pedig 37 százalékkal nőtt, részben az elöregedésből, részben a foglalkoztatási gondok előli menekülés hatására. A 2001 2011 közötti időszak az inaktív keresők számának szűkülésével járt. Helyünk az országban A megyei lakosság gazdasági aktivitását az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatottság és a magasabb munkanélküliség, szűkebb inaktív réteg és az eltartottak magasabb részaránya jellemzi. A Hajdú-Bihar megyeinél alacsonyabb foglalkoztatási rátát csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben mértek. A munkanélküliségi ráta pedig ugyanezekben a megyékben volt a legmagasabb. 3.9. Hajdú-Bihar megye 19

1.6. Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben a megye lakónépességének 4,6 százaléka (25 ezer fő) vallotta magát valamilyen hazai nemzetiséghez tartozónak. Ez az arány 2001-ben 2,2 százalék volt. Hajdú-Bihar megyében mind a 13 hazai nemzetiség képviselteti magát, különböző arányban. A megyei népesség legnagyobb létszámú (18 ezer fős) kisebbségi csoportját a romák alkották 2011-ben, akik a megye népességéből 3,4 százalékos részarányt képviseltek, és számuk 2001-hez képest 1,6-szeresére növekedett. Hajdú-Bihar megye második legnépesebb (2600 fős) nemzetiségi csoportját a közös országhatár miatt is a románok adták. Számuk 2001-hez képest 2,7-szeresére nőtt, és a megye népességének 0,5 százalékát képviselték. A harmadik legnagyobb (2400 fős) nemzetiségi csoport a német, lélekszámuk a tíz évvel korábbinak a 2,7-szerese volt. Ennél jóval kisebb létszámban (300 400 fővel) vannak jelen a megyében a bolgárok és az ukránok, a többi nemzetiség előfordulása az önbevalláson alapuló adatok alapján elenyésző. A nemzetiséghez tartozást vállalók mellett a nemzetiségi nyelvet anyanyelvként már jóval kisebb részben jelölték meg a válaszadók: a roma nemzetiségűek 17 százaléka, a románok 41 százaléka, a németek 28 százaléka. Ez a nemzetiség vállalása mellett egyfajta nyelvi asszimilációra utal. Ugyanakkor családi, baráti körben jellemzően valamelyest nagyobb számú népesség használja a nemzetiségi nyelvet, mint amennyien azt anyanyelvüknek tekintik. A családi, baráti körben használt nyelvek közül a német nyelvet használóké jóval magasabb, mint ahányan ehhez a nemzetiségűnek 1.6.1. tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a 2001. évi fő százalékában Bolgár 118 172 115 341 0,1 410,8 Cigány (romani, beás) 18 132 3 041 3 401 18 546 3,4 157,9 Görög 76 46 81 114 0,0 74,0 Horvát 22 9 13 34 0,0 94,4 Lengyel 122 75 100 176 0,0 104,1 Német 1 047 291 1 590 2 398 0,4 265,9 Örmény 146 15 18 158 0,0 395,0 Román 1 943 787 1 291 2 592 0,5 265,3 Ruszin 117 41 45 143 0,0 246,6 Szerb 82 58 90 132 0,0 280,9 Szlovák 134 48 80 182 0,0 141,1 Szlovén 4 1 2 4 0,0 7,8 Ukrán 292 158 167 390 0,1 121,5 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen 22 235 4 742 6 993 25 210 4,6 171,4 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.6.1. ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (roma) Román Német vallották magukat, illetve mint ahányan anyanyelvként jelölték azt. Hasonló a helyzet a görög és a szerb nyelvek esetében is. 1.7. Vallás A vallás kérdésköre 1949-ig része volt minden népszámlálásnak, ezt követően csak a 2001. évi népszámlálástól került az erre vonatkozó kérdés újra a kérdőívre. Az adatokat a lakosság saját besorolása alapján tartalmazzák a különböző vallásokhoz, felekezetekhez tartozók számát. A 2011. évi kikérdezés alkalmával a népesség 25 százaléka nem kívánt nyilatkozni vallási hovatartozásáról. A válaszolók a 2001. évinél nagyobb része (28 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez. Hajdú-Bihar megyében a vallásukat jelölők 62 százaléka, ami 159 ezer főt jelent, református volt. A katolikus vallásukat a megyében 86 ezren jelölték. Az előzőekhez viszonyítva az egyéb egyházak szerepe elenyésző a megyében. Az ortodox keresztények, az evangélikusok és az izraeliták 0,1 és 0,4 százalék közötti részarányt képviseltek. A vallás szerepe a családokban az együttélés formája szerint mutat kisebb eltéréseket. A hagyományos házastársi kapcsolatokban a népesség egészére jellemzőnél alacsonyabb (20 százalék) azoknak a pároknak az aránya, amelyekben egyik fél sem érzi magát valamelyik felekezethez tartozónak. Az élettársi kapcsolatokban ez lényegesen magasabb arány (28 százalék). A házaspárok között 35 százalék azok részaránya, ahol mind a két fél azonos vallású. Az élettársak alkotta párok 21 százalékában vallották a felek magukat ugyanolyan vallásúnak. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megyében a hazai nemzetiségi népcsoport aránya összességében (4,6 százalék) kisebb az országosnál (6,5 százalék) és a megyék közel háromnegyedénél. Az ország legnagyobb nemzetiségi népcsoportjához tartozó romák részaránya (3,4 százalék) valamivel nagyobb az országosnál. Ugyanakkor Észak-Alföld másik két megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Hajdú-Bihar megyeinél nagyobb arányban vannak jelen. A romák mellett a németek élnek viszonylag nagyobb számban hazánkban, jelenlétük a dunántúli területeken gyakoribb. A megyében is megjelenő román nemzetiség országosan 0,5 százalék alatti részarányt képvisel (a hasonló nagyságrendű szlovák és horvát nemzetiség mellett). 3.9. Hajdú-Bihar megye 21

1.7.1. tábla A népesség vallás szerint 2001 2011 Vallás, felekezet fő a népesség a válaszolók százalékában fő a népesség a válaszolók a 2001. évi százalékában Katolikus 120 612 21,8 24,0 86 084 15,7 21,0 71,4 Ebből: római katolikus 73 305 13,3 14,6 53 697 9,8 13,1 73,3 görög katolikus 47 259 8,5 9,4 32 359 5,9 7,9 68,5 Református 236 065 42,7 47,1 158 513 29,0 38,6 67,1 Evangélikus 1 653 0,3 0,3 1 086 0,2 0,3 65,7 Ortodox keresztény 1 086 0,2 0,2 862 0,2 0,2 79,4 Izraelita 256 0,0 0,1 197 0,0 0,0 77,0 Más egyház, felekezet 6 595 1,2 1,3 10 133 1,9 2,5 153,6 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a) 135 436 24,5 27,0 147 001 26,9 35,8 108,5 Ateista b)...... 6 416 1,2 1,6 x Válaszolók együtt 501 703 90,7 100,0 410 292 75,0 100,0 81,8 Nem válaszolt, ismeretlen 51 295 9,3 x 136 429 25,0 x 266,0 Népesség 552 998 100,0 x 546 721 100,0 x 98,9 a) 2001-ben az ateistákkal együtt. b) 2001-ben az egyházhoz, felekezethez nem tartozókkal együtt. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megye vallásokhoz tartozását jelölő népességének 62 százaléka református, ami az országos átlag háromszorosa, és a megyék sorában a legmagasabb. Debrecen a magyarországi reformációban kiemelkedő szerepet játszott, ennek kapcsán vívta ki a kálvinista Róma elnevezést. A református egyház szerepe a megye egészében is kiemelkedő. A többi megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével, ahol 50 százalékos arányuk a reformátusok egyharmad alatti arányt képviselnek. E mellett a görög katolikusok jelenléte (13 százalék) is átlag feletti a megyében az országoshoz (3,3 százalék) képest. 1.8. Egészségi állapot A 2011. évi népszámlálási kérdőív a népesség egészségi állapotára vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket, melyekre a válaszadás önkéntes volt, és az adatok a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott szubjektív képét tükrözték. A veleszületett, vagy szerzett fogyatékosság mellett azokról a betegségekről nyilatkozhattak a kérdezettek, amelyek tartós, folyamatos kezelést igényelnek. 2011-ben 24,7 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen testi, szellemi fogyatékossága, és mintegy 90 ezren tartották magukat tartós betegségben szenvedőnek. Egy személy többféle fogyatékosságot is megjelölhetett, így száz fogyatékossággal élőre átlagosan 123 fogyatékosság jutott. A fogyatékossággal élők között a nők aránya magasabb, 53 százalék. Leggyakoribb a mozgásszervi fogyatékosság volt, amelyet a népesség 2,2 százaléka jelölt meg. E mellett a látó és hallószervi fogyatékosságok, illetve 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

a pszichés sérülések fordultak elő nagyobb számban. Egyes típusok, a beszédfogyatékosság és a beszédhiba, az autizmus a férfiaknál gyakrabban fordult elő, mint a nőknél. A különböző fogyatékosságok típusuktól és erősségüktől függően jelentenek akadályt a fogyatékossággal élőknek. A fogyatékossággal élők fele jelölte a mindennapi életvitelt, ugyancsak fele a közlekedést nehézségként. Háromtizedüket az önellátásban, negyedüket a tanulásban, munkavállalásban akadályozta a fogyatékossága. A tartós betegségek az előbbinél kisebb nehézséget jelentenek az életvitelben. Az érintettek harmadát a mindennapi életvitelben, negyedüket a közlekedésben gátolta betegsége. 1.8.1. tábla A fogyatékossággal élők* a fogyatékosság típusa szerint, 2011 A fogyatékosság típusa Férfi Nő fő Összesen a népesség százalékában Mozgássérült 5 347 6 653 12 000 2,19 Gyengénlátó, aliglátó 1 697 2 761 4 458 0,82 Vak 276 374 650 0,12 Nagyothalló 1 523 1 726 3 249 0,59 Siket 226 236 462 0,08 Súlyos belszervi fogyatékos 1 082 1 133 2 215 0,41 Mentálisan sérült (pszichés sérült) 1 358 1 517 2 875 0,53 Értelmi fogyatékos 1 228 1 054 2 282 0,42 Beszédhibás 549 303 852 0,16 Beszédfogyatékos 375 250 625 0,11 Autista 237 62 299 0,05 Siketvak (látás- és hallássérült) 84 96 180 0,03 Egyéb 42 40 82 0,01 Ismeretlen 108 88 196 0,04 Fogyatékossággal élők 11 535 13 183 24 718 4,52 * Egy személy több fogyatékosságot is megjelölhetett, ezért a fogyatékossággal élők száma eltér a megjelölt fogyatékosságok együttes számától. 3.9. Hajdú-Bihar megye 23

2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK 2.1. A háztartások száma és összetétele Hajdú-Bihar megyében 2011. október 1-jén 220 ezer magánháztartásban élt a lakosság 97 százaléka, 531 ezer fő. A népesség fennmaradó része, mintegy 16 ezer személy intézeti háztartásban (például kollégium, idősek otthona, börtön) lakott, illetve fedél nélküli hajléktalan volt. A 2001. évi népszámlálás óta a háztartások 1 száma 7,6 százalékkal emelkedett, a háztartásban élőké azonban 1,3 százalékkal csökkent. 2.1.1. ábra A háztartások és a háztartásban élők száma Háztartást azok a személyek alkotnak, akik egy lakásban (lakásrészben) élnek, és a létfenntartás költségeit legalább részben közösen viselik. Az egy, illetve a jóval kisebb gyakoriságú több családból álló háztartást családháztartásnak nevezzük. Családot alkotnak a házaspárok, élettársak gyermekkel vagy anélkül, valamint egy szülő gyermekkel. A háztartás tagjai közé tartoznak a családdal élő rokon vagy nem rokon személyek is. A háztartások közül a családot magukba foglaló, úgynevezett családháztartások aránya 66 százalék volt. A fennmaradó 34 százalékot a nem családháztartások jelentették, amelyek túlnyomó többségét egyetlen személy alkotta, kisebb részüket pedig az egyéb összetételű háztartások adják, amelyekben rokon és/vagy nem rokon személyek élnek együtt úgy, hogy statisztikai értelemben vett családot nem alkotnak. Az egyszemélyes háztartás háztartásvitel szempontjából jelent egyedülállóságot, tehát nem feltétlenül jelenti az egyedül élést. A háztartásszám emelkedése nagyrészt az egyszemélyes háztartások fokozódó elterjedtségének köszönhető, amelyek száma tíz év alatt 35 százalékkal bővült. Hozzájárult a növekedéshez az egyszülős háztartások számának 33 százalékos, és az előbbieknél lényegesen 1 A továbbiakban a magánháztartás, magánháztartásban élők helyett egységesen a háztartás, illetve a háztartásban élő kifejezést használjuk. 3.9. Hajdú-Bihar megye 25