Épületek gázellátása A gázkészülékek elhelyezésének szempontjai Épületgépészeti rendszerek I. 2013. április 15. 1
A gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások GOMBSZ: az 58 kw egység- és 116 kw összteljesítményt meg nem haladó teljesítményű készülékek elhelyezésére a következő általános követelmények vonatkoznak: a gázkészüléket úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy a készülék hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető és javítható, karbantartható legyen, a készülék környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse, a készülék légellátása és égéstermék-elvezetése, valamint a helyiség szellőztetése megfelelő legyen, az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói előírások betarthatók legyenek. 2
11/2013. (III. 21.) NGM rend. 2. mell. (MBSZ): a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozó előírások Az egyes készüléktípusokra (A, B, C) vonatkozó előírások az alábbiak szerint épülnek fel: általános elhelyezési feltételek, általános, a típusra vonatkozó, illetve az egyes készülékfajtákra vonatkozó előírások. Külön pontban kapnak helyet a légellátásra és az égéstermékelvezetésre vonatkozó előírások. 3
Műszaki Biztonsági Szabályzat: a gázfogyasztó készülékek általános elhelyezési feltételei az üzembiztos kezelhetőséget, és a készülék elzáró szerelvényének hozzáférhetőségét biztosítani kell, 8 10 éves gyermekek, tanulók a gázfogyasztó készülék kapcsolójához, automatikájához ne férhessenek hozzá, a készülék környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse, a gázkészülék helyiségének légellátása-szellőztetése és égéstermék-elvezetése biztosítható legyen később részletesebben, a gázfogyasztó készülék elhelyezése és villamos csatlakozása feleljen meg a villamos berendezésekre vonatkozó előírásoknak, az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói előírások betarthatók legyenek új berendezés kád fölé nem telepíthető, 4
Műszaki Biztonsági Szabályzat: a gázfogyasztó készülékek általános elhelyezési feltételei folytatás A és B tűzveszélyességi osztályú létesítményben, helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel, gépkocsi tárolóban csak C típusú gázkészülék lehet, garázsban mechanikus védelem szükséges, a készülék elé hőre záró szelepet kell beépíteni, a gázfogyasztó készülék elé max. 1,6 m magasságban kézi elzárót kell beépíteni, ez gázkonnektor is lehet, éghető anyagú hajlékony bekötővezeték esetén hőhatásra záró szerelvényt kell a készülékelzáró és a készülék közé beépíteni. 5
A gázfogyasztó készülék típusokra vonatkozó előírások A típusú készülékek Korlátozások a (nyílt) égésterű gázfogyasztó készülékek lakótérben való elhelyezésére. A típusú készülékek nem helyezhetők el az alábbi helyiségekben, a működéshez szükséges légtérbővítés sem nyílhat az alábbi helyiségekre: huzamos tartózkodásra szolgáló és azokkal légtér összeköttetésben helyiségek, testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségek, nevelési, oktatási építmények legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségeiben, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek, A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek. 6
Kivételek E feltételek alól kivételt képez: a konyhában, vagy konyha-étkező-nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, ha: égésbiztosítóval rendelkezik, a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel, a helyiség levegő-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított, a tervező nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás B típusú készülék égéstermék-elvezetésére nincs káros hatással. az időszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények félig nyitott a szabad légtérrel korlátlan összeköttetésben lévő helyiségében elhelyezett tűzhely és vízmelegítő, valamint ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (konyha, műhely, mezőgazdasági állattartó épület stb.). 7
A gázfogyasztó készülék típusokra vonatkozó előírások B csoportba sorolható, a helyiség légterétől nem független égésterű 140 kw alatti egység hőterhelésű, vagy 1400 kw alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtérösszeköttetésben lévő helyiségekben nem helyezhetők el. Kivétel: ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (konyha, műhely, mezőgazdasági állattartó épület stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos vagy kiegyenlített szellőzés üzemel, amely a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt. 8
A gázfogyasztó készülék típusokra vonatkozó előírások B 11, B 21, B 41 és B 51 csoportba sorolható, természetes huzattat működő gázfogyasztó készülékek reteszelés mellett helyezhetők el olyan helyiségben, ahol, vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben, vegyes tüzelésű nyíltt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, elszívó ventilátor, ventilátoros B típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. 9
Műszaki Biztonsági Szabályzat: a légtér összeköttetés definíciója Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van, és azon nincs az MSZ EN 12207 szerinti 4. osztályba sorolt, fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. 10
Új fogalom: egyszerűsített készülékcsere Ki végezhet egyszerűsített gázkészülék cserét? Egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetén a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezhet. Ennek személyi feltétele, hogy a gázszerelő rendelkezzen mester-vizsgával és műszaki-biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. 11
Az egyszerűsített készülékcsere feltételei Egy meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében végezhető: ha az új készülék legfeljebb 36 kw hőterhelésű, az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél; a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával; az új készülék MSZ CEN/TR 1749 szerinti besorolása (típusa) - megegyezik a meglévő készülék besorolásával (típusával), - a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, - az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek, - ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermékelvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe. 12
A gázkészülék légellátása A GOMBSZ szerint: Az égéstermék elvezetés nélküli (A típusú) gázkészülékek esetében: mivel a gázkészülék üzeme során keletkező égéstermék a helyiség légterében marad, arról kell gondoskodni, hogy az égéstermék egészségre káros alkotóinak koncentrációja ne nőjön az egészségügyi határérték fölé, sőt lehetőleg kellemetlen hatású koncentráció se alakuljon ki. A nyitott égésterű, kéménybe kötött (B típusú) gázkészülékek esetében a gázkészülék helyiségének légellátását úgy kell megoldani, hogy pótolja a szükséges égési levegő térfogatáramot és az áramlásbiztosítón keresztül távozó helyiséglevegő-térfogatáramot. 13
A gázkészülék légellátása a GOMBSZ szerint A fajlagos légtérterhelésen alapuló ellenőrzés lényege: az adott helyiségben üzemelő gázkészülék okozta fajlagos légtérterhelés:. e Q H Az egyidejűséget kifejező szorzótényezők értéke: az összes kéménybe kötött készülék: 1,0 1 főzőhelyes gázfőző: 1,0 2 főzőhelyes gázfőző és sütős tűzhely: 0,65 3 4 főzőhelyes és sütős tűzhely: 0,50 10,5 kw hőterhelésűnél kisebb, kéménybe nem kötött kisvízmelegítő: 0,65 14
Ellenőrzés fajlagos légtérterhelésre Az így kiszámított fajlagos légtérterheléssel a megfelelő légellátás a következő feltételek szerint ellenőrizhető: Kéménybe kötött kéménybe nem kötött Alaplégtér: az a helyiségtérfogat, amelynél a fajlagos légtérterhelés legfeljebb 3140 W/m 3 590 W/m 3 Összeszellőztetés szükséges, ha a fajlagos légtérterhelés 1750 3140 W/m 3 350 590 W/m 3 Nem kell összeszellőztetés sem, ha a fajlagos légtérterhelés kisebb, mint 1750 W/m 3 350 W/m 3 és a helyiségnek van 1,3 m 2 -nél nagyobb szabadba nyíló ajtaja, illetve ablaka, vagy ilyen helyiségből nyílik. 15
Az összeszellőztetés feltételei Kéménybe kötött Kéménybe nem kötött A szükséges kiegészítő intézkedések: két 150 150 cm 2 szabad keresztmetszetű szellőzőnyílás egymástól min. 180 cm távolságra; az együttes fajlagos légtérterhelés az összeszellőztetett helyiséggel együtt nem nagyobb 1250 W/m 3 245 W/m 3 a helyiségeknek együttesen legalább 1,3 m 2 felületű szabadba nyíló ablaka, ajtaja van felszerelik a szellőzőnyílás eltakarását tiltó táblát 16
Egyéb megkötések A gázkészülék az alaplégtérnél kisebb helyiségben általában nem helyezhető el, illetve meglévő helyiségek esetében ezt a gázszolgáltató engedélyezheti, ha a helyiséget legalább 400 cm 2 szabad keresztmetszetű alsó-felső szellőzővel más helyiséggel összekötve összefüggő légteret alakítanak ki. Gázvízmelegítő csak legalább 8 m 3 térfogatú helyiségben helyezhető el. A más helyiséggel (helyiségekkel) kialakított összeszellőztetés céljára lakószoba csak akkor vehető igénybe, ha az összeszellőzött helyiségek egyikében sincs gázmérő, illetve égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék. Gázmérőt tartalmazó helyiség lakószobával csak akkor szellőztethető össze, ha a gázmérőt a helyiség légterétől elválasztó és kiszellőztetett szekrényben helyezik el. 17
További megkötések GOMBSZ II. fejezet 83. : (1) Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve részt vevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek. (2) Pótlólag semmiféle légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fa, fém, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti, vagy eltömíti, nem alkalmazható GOMBSZ II. fejezet 77. : Mesterséges szellőzés létesítésekor a következő biztonsági alapkövetelményeket kell betartani: elszívásos (depressziós) szellőzés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható; 18
A terveken fel kell tüntetni: A terveken minden olyan adatot fel kell tüntetni, ami a helyiség légellátásának GOMBSZ szerinti megítéléséhez szükséges, így: a készülék hőterhelését, a helyiség térfogatát, a fajlagos légtérterhelés értékét, a szabadba nyíló ablakok, ajtók méretét, az összeszellőztetés tényét és helyét. utalni kell arra, hogy a gázkészülék légellátásában részt vevő nyílászárók nem lehetnek légzáró kivitelűek, és nem is tehetők légzáróvá. 19
A Műszaki Biztonsági Szabályzat alapelvei A típusú nyitott égésterű, kéménybe nem kötött gázkészülék esetében ki kell számítani azt a szellőzőlevegő-térfogatáramot, amely mellett a helyiségben a károsanyag-koncentráció nem emelkedik az egészségügyi határérték fölé, B típusú nyitott égésterű, kéménybe kötött gázkészülék esetében meg kell határozni az égési levegő térfogatáramát, valamint az áramlásbiztosítóba belépő helyiséglevegő gyakran hígító levegőnek nevezik térfogatáramát, amelyek összege adja a szellőzőlevegő-térfogatáramot, meg kell tervezni a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram beáramlását biztosító nyomáskülönbség létrehozásának módját, illetve méreteznie kell, vagy ki kell választania a levegő bevezetésre alkalmas elemeket. 20
A típusú gázkészülékek A GMBSZ szerinti feltételnek kétféle elrendezés felel meg: a helyiség központi elszívó rendszerre kapcsolódik és a levegő egy légszelepen keresztül távozik a helyiségből, vagy az elszívás általános helyzetű, nem a gázkészülék felett elhelyezett elszívónyíláson keresztül valósul meg (a.) ábrarész), a gázkészülék felett szagelszívó készüléket helyeznek el (b.) ábrarész), ami a gáztűzhelyek esetén jellemző kialakítás. 21
A típusú gázkészülékek A szellőzőlevegő-térfogatáram számításának lényege: a helyiségben adott a szennyezőforrásként üzemelő gázkészülék, amely üzeme során egészségre káros anyagot, elsősorban szén-dioxidot és nitrogén-oxidokat bocsát a helyiség légterébe. Ennek hatására a helyiségben a szennyezőanyag-koncentráció megnő. A növekedés mértéke a helyiség átszellőztetésével befolyásolható. 22
A típusú gázkészülékek A fenti elvek alapján a számítás a Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint: a szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján: a szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m 3 /h/kw legyen, A gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését (kw mértékegységben) az adattábla szerinti névleges hőterhelés (kw) és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell meghatározni: 3-4 főzőhelyes tűzhely: 0,5 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65 egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0 nem lakossági felhasználó készülékek: 1,0 23
B típusú gázkészülékek A kéményáramkör modell: 24
A légellátás fontos! A helyiség és a készülék levegő ellátásának kérdésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert viszonylag nagy levegőmennyiségekről van szó, a gázkészülékben kialakuló tökéletlen égési folyamat súlyos balesetek, sőt halálesetek okozója lehet, a gázüzemű készülékek használata széleskörű, ezért a lakosság igen jelentős részét érinti, az elmúlt mintegy 50 év lakásépítési programjai a kis légterű lakások építését helyezték előtérbe, ahol a gázkészülék égési levegő ellátásának biztosítása fokozott gondot jelent, az energiatakarékosság szempontjainak megfelelő, korszerű, nagy légzárású nyílászáró szerkezetek lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes úton kialakuló égési levegő ellátását. 25
A szellőzőlevegő-igény összetevői A gázkészülék üzeméből adódó szellőzőlevegő-igény összetevői : 26
A szükséges légmennyiség A szellőzőlevegő-térfogatáram két összetevő összege: szell égési lev hígító lev 27
A térfogatáramok számítása Az égési levegő térfogatárama.. QH égési lev. lev,elm gáz lev,elm 3600, H. a 3 m /h Korábbi szakmai szabály: az áramlásbiztosítón keresztül távozó helyiséglevegő térfogatárama (hígító levegő térfogatáram) legyen az égéstermék-térfogatáram legalább 30%-a:. hígító lev. 0,3[ ét,elm ( 1) lev,elm. Q ] H H a 3600, m 3 /h 28
A Műszaki Biztonsági Szabályzat más feltételt szab: A méretezés során az égéstermék-áramlásbiztosító utáni összes tömegáram nagysága ne legyen kevesebb, mint a készülékre számított elméleti égéstermék-tömegáram kétszerese. Ez azt jelenti, hogy m kev m ét m hig, lev 2m ét,elm Ebből a hígító levegő tömegáram legkisebb értéke: m hig, lev 2 mét,elm mét 29
30 A szellőzőlevegő-tömegáram: gáz ét lev,elm ét ét,elm lev lev,elm gáz ét lev,elm ét ét,elm ét ét,elm lev lev,elm ét gáz lev,elm ét,elm ét gáz ét,elm lev gáz lev,elm ét ét,elm é,lev hig,lev é,lev szell ] 1) ( [ ] 1) ( 2 [ ] 1) ( [ 2 2 m m m m m m
A számított szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatása A szellőzőlevegő-térfogatáram bevezetéséhez természetes vagy mesterséges úton nyomáskülönbséget kell létrehozni a helyiségben. A környezetinél kisebb nyomást a helyiségben elsősorban a kémény huzata hozhatja létre a helyiségben létrehozott szívás változó, azt az időjárási feltételek, így a külső hőmérséklet és a szélnyomás befolyásolják. Tervezési érték: 4 Pa Mesterséges levegőbevitel esetén ügyelni kell arra, hogy a helyiségben így létrehozott depresszió ne rontsa a kémény üzemét és a szükséges munkapont biztosított legyen. A tervezett szellőzőlevegő-térfogatáramot olyan légbevezető elemekkel kell bejuttatni a helyiségbe, amelyek légszállítása mérésekkel alátámasztott és megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. 31
Műszaki Biztonsági Szabályzat: a számított szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatása A szellőzőlevegő-térfogatáramot a következő módok valamelyikén kell a gázfogyasztó készülék helyiségébe juttatni: a gázfogyasztó készülék helyiségének külső határoló szerkezetén elhelyezett levegő-bevezető szerkezetekkel, amelyek a jelleggörbéjük alapján a tervező által kiválasztott szerkezetek legyenek; a közvetlenül szomszédos helyiségen keresztül, ha annak külső határoló szerkezetén a tervező által kiválasztott levegő-bevezető szerkezetek vannak, és ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével összeszellőztetik. A gázfogyasztó készülék helyiségében az összeszellőztető nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni; a szabadból nyíló légcsatornával, amelyen keresztül a tervezett szellőzőlevegő térfogatáram gravitációs vagy ventilátorral létrehozott nyomáskülönbség hatására a gázfogyasztó készülék helyiségébe áramlik. A légcsatorna szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában szabályozó- vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet teljesen nyitott állapotában üzemeltethető. Ha a szellőző levegő beáramlását ventilátor hozza létre, akkor annak üzemét a 32 gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell.
Nyílászáró légáteresztésének változása a nyomáskülönbség függvényében (mért adatok) 33
Mi történik, ha az égéstermék-elvezetés hatástalan, és visszaáramlás alakul ki? 34
A helyiséglevegő szén-dioxid-koncentrációja megnő, a gázkészülék szén-monoxid termelővé válik. 35
A szén-dioxid és a szén-monoxid hatása A szén-dioxid kis koncentrációban belélegezve nem fejt ki hatást. Növekvő koncentrációja a légzőközpontra hat, befolyásolja a vér anyagcserefolyamatát. A belélegzett levegőben 8 10 térfogat% koncentráció aránylag gyorsan öntudatlan állapotot, majd halált okoz [1]. A szén-monoxid erős vérméreg, mert a tüdőbe jutva sokkal jobban kötődik a vörös vértestekhez, mint az oxigén. Belélegzése a szakirodalom szerint először fejfájást, hányingert, légzészavarokat, majd egyensúly- és öntudatzavart okoz. Jellemző az elhatározó képesség hiánya. Nagyobb koncentráció esetén öntudatlanság lép fel, majd beáll a halál.