Havi jelentés (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám
Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály Kiadói Irodája 1850 Budapest V., Szabadság tér 8 9. Telefax: 269-2091 Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: 428-2600/14-29 Internet: http://www.mnb.hu ISSN 1216-4860 A megjelenés idõpontja: 2002. április 5.
Tartalom Gazdasági konjunktúra... 5 Áralakulás... 7 Fogyasztói árak... 7 Termelõi árak... 8 Monetáris folyamatok... 9 Monetáris feltételrendszer... 9 A forint piaci árfolyama.... 9 Az MNB statisztikai mérlege... 10 A monetáris intézmények konszolidált mérlege... 11 Állampapírpiac... 12 Piaci kamatok... 14 A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása... 16 Az értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása... 16 Fizetési mérleg, külkereskedelem.... 19 A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása... 19 Az adósság- és követelésállományok alakulása... 20 Külkereskedelem... 21 Államháztartás... 23 Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége... 23 A háztartások pénzügyi megtakarításai... 25 A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása... 25 Összefoglaló adatok... 27 Táblázatok... 29 Módszertani megjegyzések... 121 A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései... 151 Publikációs naptár... 155 MNB Általános tájékoztató... 159 2002/3 HAVI JELENTÉS 3
Gazdasági konjunktúra Az elõzõ hónapok tendenciáihoz hasonlóan, 2002 januárjában folytatódott az ipari kibocsátás csökkenése. Sem a külpiaci, sem a belföldi értékesítési lehetõségekben nem következett be lényeges javulás az elõzõ hónapokhoz képest, ami a kibocsátás élénkülését indukálta volna. (Lásd 1. ábra.) A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok 1 szerint az ipar januári kibocsátása 3,2%-kal, értékesítése pedig ennél kisebb mértékben, 2,1%-kal haladta meg a decemberi értéket. Az összes értékesítésen belül az exporteladások volumene 2,7%-kal múlta felül az elõzõ havi szintet, a belföldi keresletet pedig stagnálás jellemezte. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2002. januárban az ipar kibocsátása 0,7%-kal, összes értékesítése 1,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítésen belül az export 1,3%-kal, a belföldi értékesítés volumene 0,9%-kal mérséklõdött 2001 januárjához képest. A feldolgozóipar kibocsátása 1,1%-kal mérséklõdött, míg a villamosenergia-, gáz-, gõz- és vízellátás teljesítménye 6,3%-kal növekedett 2001 azonos idõszakához képest. Az ipar ágazatainak termelését továbbra is nagyfokú differenciáltság jellemezte. A feldolgozóipar jelentõs súlyú ágazatai közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelése 5,3%-kal haladta meg a 2001. januári szintet, ezzel szemben a jármûgyártásé 11,7%-kal visszaesett. Legnagyobb mértékben a gépek, berendezések gyártása, illetve a máshova nem sorolt feldolgozóipar termelése bõvült (33,9%, illetve 33,8%-kal). Szintén jelentõsen növelte kibocsátását a kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás ágazat (24,7%-kal), valamint a kisebb súlyt képviselõ gumi-, mûanyag termék gyártása ágazat (15,8%-kal). Dinamikusan bõvült még a termelés volumene a fafeldolgozás (10,5%), a bõrtermék, a lábbeligyártás (9,4%) és a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység (3,6%) ágazatokban. Ezzel szemben csökkenést regisztráltak a villamosgép-, mûszergyártás (3,8%), az egyéb nemfém ásványi termékek elõállítása (4,5%), valamint a vegyi anyagok, termékek gyártása (6,7%) ágazatokban. 1 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 1. ábra Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga = 100) % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 38 28 18 8-2 -12 Trend Szezonálisan kiigazított Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexe (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) % Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 2002 1998 1999 2000 2001 2002 % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 % 38 28 18 8-2 -12 2002/3 HAVI JELENTÉS 5
Gazdasági konjunktúra 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása % % 10,0 10,0 9,5 9,5 Munkanélküliségi ráta 9,0 Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) 9,0 8,5 Munkanélküliségi ráta (trend) 8,5 8,0 8,0 7,5 7,5 7,0 7,0 6,5 6,5 6,0 6,0 5,5 5,5 5,0 5,0 4. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása Ezer fõ 4000 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 3550 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2002 Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend) Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ezer fõ 4000 1998 1999 2000 2001 2002 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 3550 Az egy fõre jutó ipari termelés a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások körében az év elsõ hónapjában 1,5%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos idõszakában. 2002 januárjában az elõzõ hónapok tendenciáihoz hasonlóan a kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai továbbra sem jeleznek fellendülést. A január végi rendelésállomány volumene már nem érte el az egy évvel korábbi szintet sem, attól 1,4%-kal elmaradt. Az eddigi tendenciáktól eltérõen a belföldi rendelésállomány január végi volumene ugyanakkor 12%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az új rendelések januári volumene az exportkereslet jelentõs mértékû, 35,8%-os visszaesése következtében közel 30%-kal csökkent 2001 januárjához képest. A belföldi új rendelések volumene ezzel szemben 8,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkaerõ-piaci folyamatok alakulását tekintve 2002 januárjában folytatódott a munkanélküliségi ráta lassú mérséklõdése. A KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból számított, szezonálisan kiigazított mutató 2 szerint a munkanélküliségi ráta 5,5%-ot tett ki, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a decemberi értéknél. (Lásd 3. ábra.) A szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliek száma 1%-kal mérséklõdött decemberhez képest, és 4,2% a csökkenés mértéke 2001 januárjához viszonyítva. 2002. januárban a szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatotti létszám 1%-kal haladta meg a decemberit, és 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. (Lásd 4. ábra.) 2 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 6 MAGYAR NEMZETI BANK
Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által mért fogyasztói árszint 2002 januárjában 1,3%-kal emelkedett. A KSH által e hónapban elõször közölt maginflációs mutató szezonálisan igazított értéke 0,3% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve, az energiahordozók közül tovább csökkentek a jármûüzemanyag-árak, a csökkenés mértéke a hónap során 0,8% volt. A piaci energia 3 ára 0,7%-kal, míg a hatósági áras energia ára 0,1%-kal nõtt. A hatósági áras szolgáltatások árai januárban 3,1%-kal emelkedtek, míg a gyógyszerek ára változatlan maradt. Az alkohol- és dohánytermékek ára 2,2%-kal emelkedett. Az élelmiszerek ára a vizsgált hónapban 2,8%-kal nõtt, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 1,1%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 6,9%-kal emelkedett. A piaci szolgáltatások árai 1,7%-kal magasabbak, az iparcikkek árai pedig 0,1%-kal alacsonyabbak voltak, mint 2001 decemberében. A 12 havi fogyasztói árindex 6,6% volt januárban, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2001. decemberi értéknél. A KSH által számított, ugyanerre az idõszakra vonatkozó új típusú maginfláció értéke 7,2% volt (0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az utólag publikált 2001. decemberi érték). (Lásd 5. ábra.) Az MNB által használt kategóriák 12 havi áralakulását tekintve januárban tovább csökkent az élelmiszerek árnövekedésének üteme, az élelmiszerek árai januárban átlagosan 9,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése jelentõsen, a decemberi 11,9%-ról 9,1%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 4,8%-ról 8,7%-ra emelkedett. Az energiahordozók csoportján belül a jármûüzemanyag-árak csökkenésének éves mértéke 9,6% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia csoportjánál az árnövekedés éves üteme 2001. februártól novemberig folyamatosan csökkent, majd decemberben és ezt követõen januárban is már árcsökkenés volt tapasztalható, amelynek mértéke az év elsõ hónapjában 0,3% volt. A szabályozott energia éves árindexe 8,7%-ra csökkent, az iparcikkek 5. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % % 112 112 111 111 110 110 109 109 108 108 107 107 Fogyasztói árindex Új maginfláció 106 106 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 2000 2001 2002 Forrás: KSH 3 Ez a kategória nem tartalmazza a jármûüzemanyag árváltozását. 2002/3 HAVI JELENTÉS 7
Áralakulás 6. ábra Az MNB fõcsoportok 12 havi áralakulása* % % 125 Ipari temék Alkohol, dohány Piaci szolgáltatások Szabályozott árak 125 Élelemiszerek 120 115 110 105 100 102 101 100 99 2000 Márc. 7. ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % % Belföldi értékesítés árindexe, hatósági áras energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva Márc. Máj. Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov. * Az MNB által szezonálisan kiigazítva. 2000 2001 * KSH alapadatai alapján 2001 Márc. Márc. Máj. Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov. 2002 120 115 110 105 100 2002 8. ábra Az energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap=100) % % 120 120 102 101 100 99 pedig továbbra is mérsékelt ütemben, 3,5%-kal drágultak az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja 9,0%-ra mérséklõdött januárban. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a novemberi 7,8% és a decemberi 7,3% után januárban 6,7%-ra csökkent. Az alkohol- és dohánytermékek árindexe minimális változást mutat, 0,1 százalékponttal 10,2%-ra mérséklõdött. A gyógyszerek ára 17,2%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 7,1%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap során. (Lásd 6. ábra.) Termelõi árak A termelõi árak változását jellemzõ ipar belföldi értékesítésének hatósági áras energia nélkül számított 4 az MNB által szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,3%-kal csökkent januárban az elõzõ hónaphoz képest. 5 A KSH által közölt belföldi értékesítési árak a 2001. év utolsó hónapjaiban tapasztalt árcsökkenés után januárban 1,1%- kal emelkedtek az elõzõ hónaphoz képest, az MNB által szezonálisan kiigazított adatok ugyanakkor 0,1%-os árcsökkenést mutatnak. (Lásd 7. ábra.) A belföldi értékesítés árszintje az elmúlt 12 hónapban összesen 1,5%-kal emelkedett. A belföldi értékesítési árak januári emelkedése döntõ részben hatósági árintézkedések hatására következett be: a villamosenergia ipar, gáz-, hõellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás ágazatoknál mért havi áremelkedés 3,4% volt. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 0,5%-kal nõttek az elõzõ hónaphoz képest. A feldolgozóiparon belül a vegyipari árak 0,5%-kal csökkentek, a gépipariban 0,3%-kal, az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás ágazatban pedig 1,9%-kal emelkedtek az árak a vizsgált hónapban. A bányászatban 1,7% volt az árnövekedés mértéke. (Lásd 8. ábra.) Az ipar belföldi- és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 2002 elsõ hónapjában 0,1%-os emelkedést mutat. 115 115 110 110 105 100 Márc. Máj. Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Új maginfláció Belföldi értékesítési árak energia nélkül Júl. Szept. Nov. 2000 2001 2002 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 105 100 4 Villamosenergia-, gáz-, gõz- melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Amonetáris feltételrendszerben 2002 januárjában az alábbi változások történtek: 2002. január 1-jétõl az állami költségvetés 1991. évet megelõzõen keletkezett államadósságát finanszírozó hitel kamatlába 7,64%-ról 7,00%-ra változott a központi költségvetésrõl szóló törvény elõírása alapján. 2002. január 8-i hatállyal a jegybank 25 bázisponttal, 9,75%-ról 9,50%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A kamat csökkentésére a hazai makrogazdasági helyzet kedvezõ alakulása nyújtott lehetõséget. A jegybanki alapkamat változása következtében az overnight jegybanki betét kamatlába 8,25%-ról 8,00%-ra, az overnight fedezett hitel kamatlába 11,25%-ról 11,00%-ra módosult. A jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban változtak a jegybanki alapkamatlábhoz kötött konstrukciók kamatlábai is. 2002. január 22-i hatállyal a jegybank további 50 bázisponttal, 9,50%-ról 9,00%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat az utóbbi idõszak kedvezõ gazdasági és pénzügyi fejleményeinek mérlegelése alapján. A jegybanki alapkamat változása következtében az overnight jegybanki betét kamatlába 8,00%-ról 7,50%-ra, az overnight fedezett hitel kamatlába 11,00%-ról 10,50%-ra csökkent. A jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban módosultak a jegybanki alapkamatlábhoz kötött konstrukciók kamatlábai is. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát akárcsak a 2001-es év egészében 2002 januárjában is a sáv 6 erõs oldali tartományában jegyezték. A forint árfolyama gyakorlatilag a hónap végéig (január 29-éig) folyamatosan erõsödött, mintegy 12%-ra eltávolodva a sávközéptõl. A hónap végén 243,89 forint/euró értéken (11,81%-kal a sávközép felett) zárt, ami 6 A sávközép rögzített értéke 2001. október 1-jétõl 276,1 forint/euró. 2002/3 HAVI JELENTÉS 9
Monetáris folyamatok 9. ábra A forint devizakosárral szembeni árfolyamának alakulása a sávon belül % % -20,00-20,00-17,50-17,50-15,00-15,00-12,50-12,50-10,00-10,00-7,50-7,50-5,00-5,00-2,50-2,50 0,00 0,00 2,50 2,50 5,00 5,00 7,50 7,50 10,00 A forinterõsödés 10,00 12,50 iránya 12,50 15,00 (inverz skála) 15,00 17,50 17,50 20,00 20,00 Ft/euró 240 245 250 255 260 265 270 275 280 jan.01. jan. 01. febr. 01. márc. 01. ápr. 01. máj. 01. jún. 01. júl. 01. aug. 01. szept. 01. okt. 01. nov. 01. dec. 01. jan. 01. 2001 2002 10. ábra A forint euró-árfolyamának alakulása febr.01. márc.01. A forint erõsödés iránya (inverz skála) ápr.01. máj.01. jún.01. júl.01. 2001 2002 aug.01. szept.01. okt.01. nov.01. dec.01. jan.01. Ft/euró 240 245 250 255 260 265 270 275 280 1,15%-kal erõsebb, mint a decemberi záróérték volt. A havi átlagos árfolyam januárban 243,95 forint/euró volt, amely 1,49%-kal erõsebb a decemberi átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1164 bázispont volt a sáv erõs oldalán, amely 133 bázisponttal magasabb a decemberi értéknél. (Lásd 9. ábra.) A jegybank az intervenciós sáv kiszélesítése óta 7 nem hajtott végre intervenciós mûveletet. Az MNB statisztikai mérlege Januárban a forgalomban lévõ készpénz mennyisége az év elsõ hónapját jellemzõ szezonalitásnak megfelelõen 68,6 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 69,9 milliárd forinttal csökkent a december végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az egyéb monetáris intézményeknek nyújtott éven túli forinthitelek állománya 1,1 milliárd forinttal, az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya pedig 100,1 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények forintbetéteiknek állománya 33,9 milliárd forinttal, a központi kormányzat forintbetéteinek állománya 194,8 milliárd forinttal növekedett. (Lásd 1. táblázat.) Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 6,4 milliárd forinttal, a forintbetéteké 23,1 milliárd forinttal nõtt, a devizaforrásoké 15,5 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ, belföldi kibocsátású MNB-kötvények átlagállománya 21,4 milliárd forinttal csökkent a decemberi értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) Milliárd forint 2000 2001 2002 III. n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év ebbõl január** január** átlag* átlag* tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 16,3 13,8 73,4 18,8 27,7 68,6 68,6 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 21,3 11,3 253,1 3,0 29,8 66,7 66,7 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 9,3 5,2 79,7 11,6 25,7 49,6 49,0 0,6 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 10,2 27,0 396,5 19,9 27,0 226,9 205,3 21,6 ebbõl: forinthitel 6,0 6,3 0,0 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 állampapírok 4,4 1,1 193,6 0,0 0,0 2,5 2,5 0,0 devizahitel 11,8 33,7 10,5 35,0 28,4 2,8 0,0 2,8 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 1,7 3,6 3,2 20,3 8,0 0,7 0,7 0,0 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 4,2 50,6 6,6 44,4 7,2 42,6 21,6 21,0 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 7 Az intervenciós sáv 2001. május 4-étõl ±15%. 10 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok A monetáris intézmények konszolidált mérlege 2002. januárban a monetáris bázis éves növekedési üteme a 2000 2001. évi kötelezõtartalék-szabályozásban történt változások hatásaitól statisztikailag megtisztított adatok alapján számítva az elõzõ havihoz képest 1,3 százalékponttal 15,8%-ra nõtt. Az konszolidált mérleg forrástételeibõl a végleges januári adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M4 kivételével valamennyi aggregátum esetében lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe decemberrõl januárra 0,8 százalékponttal csökkent, hó végi állománya így 15,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe 0,1 százalékponttal 16,8%-ra csökkent. Hasonló irányban és mértékben változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 0,2 százalékponttal 17,0%-ra mérséklõdött. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állampapír-állományt és a belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló, legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme az elõzõ havihoz képest 0,6 százalékponttal gyorsult: hó végi állománya így éves szinten 16,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (Lásd 11. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 92,5 milliárd forinttal csökkentették. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 33,1 milliárd forinttal nõtt, árfolyamváltozás következtében 1,8 milliárd forinttal csökkent. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 12,6 milliárd forinttal bõvült. Ebbõl kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 26,4 milliárd forinttal nõtt. A devizabetétek tranzakciók következtében 13,1 milliárd forinttal, árfolyamváltozás hatására további 0,7 milliárd forinttal csökkentek, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 13,8 milliárd forinttal csökkent. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt amely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 107,4 milliárd forinttal, az árfolyamváltozások további 28,4 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 31,8 milliárd forinttal bõvült januárban, amelynek összetevõi közül a fo- 2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* 2001. dec. 2002. jan. Milliárd forint Havi változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1171,0 1087,6 83,4 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 882,4 890,5 8,1 ebbõl: bankszámla 416,5 422,9 6,4 forintbetét 357,0 380,1 23,1 belföldi kibocsátású MNB-kötvények 108,9 87,5 21,4 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 291,5 276,0 15,5 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 919,4 815,5 103,9 ebbõl: forinthitel 233,6 217,4 16,2 állampapírok 172,1 169,6 2,5 devizahitel 1193,6 1148,6 45,0 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 63,8 47,3 16,5 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1361,7 1391,3 29,6 * Napi állományok havi átlaga. 11. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva* % 130 125 120 115 110 105 Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1997 1998 1999 2000 2001 2002 % 130 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a 2000 2001 évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek. M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól). M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + hitelintézeti értékpapírok. M4 = M3 + bankrendszeren kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya. Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái. Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve a hitelintézetek jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak 1998. augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza. 125 120 115 110 105 2002/3 HAVI JELENTÉS 11
Monetáris folyamatok 3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint 2000 2001 2002 III. negyedév IV. negyedév III. negyedév IV. negyedév ebbõl**** január január átlag*** átlag*** tranzakció árfolyam változás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) 67,7 18,5 185,8 38,7 57,0 89,0 93,2 4,1 követelés 91,7 63,4 78,7 65,9 20,0 43,3 49,2 5,8 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 24,0 44,8 107,0 27,3 77,0 45,8 44,0 1,8 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) 22,1 4,5 87,7 10,4 32,6 14,9 15,6 0,7 követelés 5,4 12,9 34,2 11,7 11,5 23,3 24,0 0,7 betét+visszavásárlási megállapodás 16,8 8,4 53,5 22,0 21,2 8,4 8,4 0,0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 6,5 13,7 141,8 35,2 9,7 178,8 157,2 21,6 Központi kormányzat, nettó* (S.1311) 22,1 12,2 167,4 56,9 7,8 219,7 198,0 21,6 Helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 15,6 1,5 25,6 21,7 1,8 40,8 40,8 0,0 hitel 0,2 1,4 1,1 0,2 4,5 0,9 0,9 0,0 betét 15,4 2,9 26,7 21,5 6,3 39,9 39,9 0,0 Társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Háztartások, nettó** (S.14) 31,8 34,5 20,5 30,9 84,7 80,7 80,2 0,5 hitel 18,2 20,5 7,0 27,8 25,3 12,0 12,2 0,2 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 50,0 55,1 13,4 58,8 109,9 68,8 68,1 0,7 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) 1,6 1,0 4,4 0,7 0,8 3,8 3,8 0,0 hitel 0,0 0,8 0,3 0,0 3,1 0,7 0,7 0,0 betét 1,7 0,2 4,0 0,7 2,2 4,5 4,5 0,0 Külföld, nettó (S.2) 20,3 21,6 54,7 40,3 49,1 55,8 34,0 25,0 Egyéb tételek, nettó 83,1 2,5 27,0 72,2 68,8 53,8 6,0 50,9 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = ( ); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. rinthitelek állománya tranzakciók következtében 25,1 milliárd forinttal emelkedett. A devizahitelek tranzakciók miatt 12,6 milliárd forinttal nõttek, árfolyamváltozás következtében 5,7 milliárd forinttal csökkentek. Az egyéb volumenváltozások 0,1 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 198 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 21,6 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az elõzõ havihoz képest 15,6 milliárd forinttal emelkedett. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása januárban 178,8 milliárd forinttal csökkent. A háztartások nettó megtakarítása 80,7 milliárd forinttal mérséklõdött, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 89 milliárd forinttal bõvült, a külfölddel szembeni nettó követelés 55,8 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat.) Állampapírpiac Az állampapírpiacon januárban összességében ismét csökkentek a hozamok. Fõleg a hónap elsõ felében volt szembetûnõ a hozamesés, míg január második felére in- 12 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok kább a stagnálás volt jellemzõ. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok 8 esetében valamennyi lejáraton estek a hozamok, a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön nagyobb mértékû (86 115 bázispontos), a hosszabb lejáratokon valamivel kisebb (26 74 bázispontos) elmozdulás következett be. (Lásd 12. ábra.) Januárban az egyéves származtatott határidõs hozamok 9 a hónap egészét tekintve az 1 4 év múlva kezdõdõ lejáratokon csökkenõ mértékben (6128, bázisponttal) estek, míg a távolabbi lejáratokon kismértékben (13, illetve 16 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 13. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 29,7 milliárd forinttal nõtt a hónap folyamán, január végén így 1105,218 milliárd forint névértékû állampapír volt e szektor tulajdonában. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Januárban négy alkalommal volt MNB-kötvényaukció. 10 Az aukciókat a hónap folyamán lassuló ütemben csökkenõ hozam és mérséklõdõ kereslet jellemezte. A januárban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 9,06% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke január 31-én 225,4553 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 13,32% volt. 12. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % 14 13 12 11 10 9 8 7 6 3 hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 2 hetes betét 15 év 3. 17. 31. Febr.14. Febr.28. Márc. 13. Márc. 28. ápr. 11. ápr. 25. Máj. 9. Máj. 23. Jún. 6. Jún. 20. Júl.7. Júl. 18. Aug. 1. Aug. 15. Aug. 29. Szept. 12. Szept. 26. Okt. 10. Okt. 25. Nov. 7. Nov. 21. Dec. 5. Dec. 19. 3. 16. 30. 2001 2002 % 14 13 12 11 10 9 8 7 6 8 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl MNB füzetek 1998/2. 9 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok jelen esetben a 9, valamint a 14 év múlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozamok kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 10 A Magyar Nemzeti Bank 2000. március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet elõször 2000. március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A 2001. márciusi, monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani, és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 13. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok) % Azonnali 1 év múlva 2évmúlva % 3 év múlva 4 év múlva 9évmúlva 14 év múlva 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 3. 17. 31. Febr.14. Febr.28. Márc.13. Márc.28. Ápr.11. Ápr.25. Máj.9. Máj.23. Jún.6. Jún.20. Júl.4. Júl.18. Aug.1. Aug.15. Aug.29. Szept. 12. Szept. 26. Okt. 10. Okt. 25. Nov. 7. Nov. 21. Dec. 5. Dec. 19. 3. 16. 30. 2001 2002 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 2002/3 HAVI JELENTÉS 13
Monetáris folyamatok 14. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 2002. januárban % 1 napos jegybanki betét % 12 1 napos jegybanki fedezett hitel 12 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába 11 10 9 8 7 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 jan. 2. jan. 3. jan. 4. jan. 7. jan. 8. jan. 9. jan. 10. jan. 11. jan. 14. jan. 15. jan. 16. jan. 17. jan. 18. jan. 21. jan. 22. jan. 23. jan. 24. jan. 25. jan. 28. 15. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 12,13 % Febr. Márc. Ápr. 1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek 1 napos Bankközi hitelek 1 hónap Bankközi hitelek 3 hónap Bankközi hitelek 6 hónap Máj. Jún. Júl. 2001 2002 16. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % 14 14 13 12 11 10 9 8 7 Febr. Márc. Ápr. Éven belüli betét Éven túli betét Máj. Jún. Júl. Aug. Aug. Szept. Okt. Nov. Éven belüli hitel Éven túli hitel 2001 2002 Szept. Okt. Nov. Dec. Dec. 11 10 9 8 7 % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 13 12 11 10 9 8 7 Piaci kamatok A bankközi forintpiacon 11 2002. januárban a forgalom 1513,8 milliárd forint volt, ami 52,2 milliárd forinttal maradt el az elõzõ havi értéktõl. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlába januárban erõsen ingadozott: a hónap elsõ felében a kamatfolyosó alsó tartományában mozgott a kamatláb, január 20-ára azonban már elérte a folyosó felsõ határát. (Lásd 14. ábra.) Januárban az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 142 bázisponttal, 10,49%-ról 9,07%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 70 bázisponttal, 10,02%-ról 9,32%-ra csökkent 2001 decemberéhez képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 87 bázisponttal, 9,80%-ról 8,93%-ra mérséklõdött az elõzõ hónaphoz viszonyítva. A 6 napos hitelek átlagkamata 9,76%-ról 9,26%-ra csökkent az év elsõ hónapjában. (Lásd 15. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába nagyobb részben kamatváltozás miatt 68 bázisponttal, 11,18%-ról 10,50%-ra, az éven túli hiteleké alapvetõen az összetétel megváltozása következtében 67 bázisponttal, 11,15%-ról 10,48%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 71 bázisponttal, 8,40%-ról 7,69%-ra, az éven túli betéteké pedig 7,70%-ról 7,45%-ra csökkent, mindkét esetben kamatváltozás miatt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,78 százalékpontról 2,82 százalékpontra módosult 2001. decemberhez képest. (Lásd 16. ábra.) A háztartási szektor piaci kamalábváltozásait tekintve a lakossági hitelkamatlábak alakulására az év elsõ hónapjában a csökkenés volt jellemzõ. A piaci feltételû ingatlanhitelek átlagkamata a hónap folyamán 14,63%-ról 14,57%-ra csökkent, a teljes hiteldíj mutatója (THM) 14 pedig 15,6% volt januárban. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 20,65%-ról 20,37%-ra mérséklõdött. A kamatcsökkenést mindkét konstrukció esetében kamatlábváltozás okozta. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je januárban 24,65% 15 volt. (Lásd 4., táblázat, 15. oldal.) A lakossági látra szóló betétek átlagkamatlába 15 bázisponttal, 3,13%-ról 2,98%-ra, az éven belüli lejáratra lekötött betéteké 31 bázisponttal, 8,16%-ról 7,85%-ra csökkent. E konstrukciók esetében is a hitelintézetek kamatcsökken- 11 Az átlagkamatok számítása az egyes szektoroknál az adott havi betételhelyezéssel, illetve hitelnyújtással súlyozva történik. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket. 12 A kamatfolyosó 2001. december 11-étõl 300 bázispontra szûkült. 13 Az MNB 2001. december 18-ától az egynapos óvadéki típusú aktív repó helyett az egynapos jegybanki fedezett hitellel áll rendelkezésre. 14 Az egyes hiteltípusok teljes hiteldíj mutatója az adott havi hitelnyújtással súlyozva. 15 2001. decemberben csak a 3 hónapnál hosszabb lejáratú, 2002. januárban pedig az összes fogyasztási és egyéb hitelre közlünk teljes hiteldíj mutatót, ezért a THM-ek nem összehasonlíthatóak. 14 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok 4. táblázat A háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** 2001 2002 május június július augusztus szeptember október november december január LAKOSSÁG Folyószámlahitel átlagkamatláb 20,11 20,09 20,33 20,27 18,89 19,00 18,90 18,82 18,68 átlagos teljes hiteldíj mutató 26,56 26,53 26,82 26,75 23,98 24,14 23,82 23,79 23,10 Személyi hitel átlagkamatláb 23,88 23,57 23,15 22,99 23,08 23,54 23,18 21,38 22,72 átlagos teljes hiteldíj mutató 29,12 29,65 28,72 28,68 28,64 28,50 27,78 26,49 26,81 Lombard hitel átlagkamatláb 17,89 17,35 18,09 16,92 17,25 17,78 16,20 16,94 15,88 átlagos teljes hiteldíj mutató 20,25 19,73 20,94 19,81 20,59 19,84 18,02 18,27 17,81 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27,05 28,09 28,17 27,34 27,93 27,54 27,95 28,81 27,44 átlagos teljes hiteldíj mutató 30,64 32,38 32,55 32,04 32,07 32,40 32,89 33,68 33,12 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19,88 19,82 19,76 19,93 19,94 19,42 18,68 18,00 18,56 átlagos teljes hiteldíj mutató 22,40 22,40 22,28 22,47 22,39 20,84 20,31 18,54 19,67 Jelzáloghitel átlagkamatláb 18,65 18,73 18,61 18,69 18,61 18,61 18,45 18,60 18,70 átlagos teljes hiteldíj mutató 20,37 20,46 20,37 20,79 20,14 19,39 20,85 20,99 22,38 Egyéb hitelek átlagkamatláb 17,37 16,70 16,82 17,64 16,69 16,24 17,65 15,45 31,83 átlagos teljes hiteldíj mutató 20,49 21,10 22,29 19,30 19,95 20,57 22,01 20,15 37,24 % Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 20,59 20,59 20,80 20,66 19,98 20,01 20,06 19,97 20,37 átlagos teljes hiteldíj mutató 25,57 25,82 25,98 25,89 24,30 24,14 24,39 24,31 24,65 Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb................ 14,57 átlagos teljes hiteldíj mutató................ 15,60 EGYÉNI VÁLLALKOZÓK Összes hitel átlagkamatláb................ 17,45 átlagos teljes hiteldíj mutató................ 19,05 * A hiteltípusokra vonatkozó adatszolgáltatás 2001. május hónaptól került bevezetésre. ** 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. 5. táblázat A hónap során nyújtott, lakossági fogyasztási és egyéb hitelek megoszlása az egyes hiteltípusok szerint* % 2001 2002 május június július augusztus szeptember október november december január Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámlahitel 51,82 52,44 53,26 54,73 53,94 55,53 54,47 52,47 62,27 Személyi hitel 12,50 12,89 12,44 12,11 12,83 11,18 12,21 12,14 8,47 Lombard hitel 2,98 3,43 2,18 1,60 2,06 2,19 2,03 1,84 1,63 Áruvásárlási hitel 5,59 5,44 6,95 6,43 6,59 6,85 8,65 10,06 8,31 Gépkocsi-vásárlási hitel 7,93 7,75 7,08 6,13 6,16 6,57 7,50 5,39 4,79 Jelzáloghitel 18,37 17,15 16,61 17,02 17,34 16,82 14,19 16,72 9,43 Egyéb hitelek 0,80 0,90 1,48 1,97 1,09 0,86 0,95 1,40 5,09 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. 2002/3 HAVI JELENTÉS 15
Monetáris folyamatok 17. ábra A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlágba és átlagos THM-je* % 25 22 19 16 13 10 7 Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. 2001 2002 Aug. Szept. Okt. Nov. Összes egyéni vállalkozói hitel (kamatláb) Egyéni vállalkozói éven belüli betét (kamatláb) Összes lakossági fogyasztási és egyéb hitel (THM) Összes lakossági fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Lakossági piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Lakossági éven belüli betét (kamatláb) * Az összes lakossági fogyasztási és egyéb hitel THM-je 2001. decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú hitelek adatait tartalmazza. 18. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000) Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 % 180 160 140 120 100 80 60 40 dec.29. jan.31. 19. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX Dec.29. 26. Febr.23. Márc.23. Ápr.20. Máj.18. Jún.15. Júl.13. Aug.10. Szep.7. Okt.5. Nov.2. Nov.30. Dec.28. 25. 2000 2001 2002 Forrás: Reuters febr.28. márc.30. ápr.27. máj.31. jún.29. júl.31. aug.31. szept.28. okt.31. 2000 2001 2002 Forrás: BÉT nov.30. Dec. dec.28. jan.31. % 25 22 19 16 13 10 7 Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 180 % 160 140 120 100 80 60 40 tése okozta az átlagkamatláb változását. Az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába szintén elsõsorban kamatlábváltozás miatt 18 bázisponttal, 8,41%-ról 8,23%-ra módosult januárban. (Lásd 17. ábra.) A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe a decemberi stagnálást követõen januárban igen jelentõsen, 13,7%-kal emelkedett. A növekvõ tendencia a hónap elejétõl érvényesült, és a hónap folyamán csak néhány esetben fordult elõ, hogy az elõzõ naphoz képest csökkent a BUX. A január 2-i 7168,03 pont jelentette a havi minimumot, míg a 8108,22 pontos januári záróár volt egyben a havi maximum. (Lásd 18. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX a decemberi 2,4%-os erõsödést követõen januárban további 10,2%-kal nõtt. Ez önmagában is számottevõ, nemzetközi összehasonlításban pedig különösen az, hiszen a jelentõs tõzsdeindexek kivétel nélkül visszaestek. A legkisebb csökkenés a Dow Jones indexnél következett be, amelynek értéke (a decemberi 1,7%-os emelkedést követõen) kereken 1%-kal mérséklõdött. A technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQ-index is csak kisebb mértékben, mindössze 1,7%-kal esett vissza (decemberben 1,2% volt a csökkenés mértéke). Az európai tõzsdeindexek közül a FTSE 4,0 %-ka, a DAX pedig ezt is meghaladva, 4,6%-kal csökkent (a decemberi 2,4%-os, illetve 2,8%-os növekedés után.) (Lásd 19. ábra.) A távol-keleti piacok részvényindexei még erõteljesebben estek. Ugyancsak dollárbázison, a tokiói Nikkei 7,2%-ot vesztett értékébõl (decemberben 7,6%-ot), míg a Hong-Kong-i tõzsdeindex 5,9%-kal esett vissza (az elõzõ havi 1,0%-os emelkedés után). Az értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása Az állampapírok 16 állománya piaci értéken 3,4%-kal nõtt 2001 IV. negyedévében. Ezt fõként a kincstárjegyek állományának 8,8%-os növekedése okozta, de jelentõsen, 2,8%-kal emelkedett a forgalomban lévõ államkötvények értéke is. Az MNB-kötvények állománya a korábbi negyedévekhez hasonlóan ugyanakkor 7,2%-kal tovább csökkent. A háztartások tulajdonában lévõ állampapírok piaci értéke elsõsorban a kincstárjegyek vásárlása révén 14,4 milliárd forinttal nõtt. Részarányuk az állampapírokból ennek ellenére továbbra sem éri el a 15%-ot. 16 Az állampapírok közé soroljuk a hazai kibocsátású, forintban denominált államkötvényeket, a kincstárjegyeket és az MNB által kibocsátott forintkötvényeket. 16 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok A külföld birtokában lévõ állomány az elõzõ negyedévi visszaesést követõen ismét jelentõsen (139,9 milliárd forinttal) nõtt. A szektor súlya a forgalomban lévõ összes állampapír-állományban így év végére 17,1%-ról 18,9%-ra emelkedett. A pénzügyi vállalatok a IV. negyedévben 105,7 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat, a szektor állampapír-piaci részesedése azonban nem változott. Legnagyobb mértékben az egyéb monetáris intézmények súlya esett vissza (1,8 százalékponttal), míg a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint az egyéb pénzügyi közvetítõk aránya valamelyest emelkedett. (Lásd 6. táblázat.) A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévõ állampapírok állománya a korábbi években is megfigyelhetõ szezonalitásnak megfelelõen aiv.negyedévben 33,1 milliárd forinttal csökkent, így részarányuk az 1997 óta tapasztalt legalacsonyabb értékre 5,5%-ra esett vissza. Az államháztartás részesedése 2,8%-ról 2,2%-ra mérséklõdött, elsõsorban az önkormányzatok tulajdonában lévõ állampapír-állomány 28 milliárd forintos csökkenésének hatására. A háztartásokat segítõ nonprofit intézmények állampapír-piaci súlya hosszú ideje stabilan 0,7% körüli, bár a IV. negyedévben 3,6 milliárd forinttal csökkentették állampapír-állományukat. A tõzsdei részvények állománya piaci értéken az I III. negyedévben bekövetkezett 990,0 milliárd forintos visszaesés után aiv.negyedévben 444,1 milliárd forinttal nõtt, s az év végén a tõzsdei részvények összértéke 2848,8 milliárd forintot tett ki. A növekedést kizárólag a papírok árfolyam-emelkedése okozta, miközben ellene hatott, hogy egy részvényt amelynek 9,0 milliárd forint volt a kapitalizációja kivezettek a BÉT-rõl. A háztartások nettó tõzsdei részvényeladása tovább emelkedett: a IV. negyedévben a lakosság részvényeladásainak értéke 14,5 milliárd forinttal haladta meg a vásárlásokét (az elõzõ két negyedévben a különbség egyaránt 9,5 milliárd forint volt). A háztartások ugyanakkor 34,6 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el a tõzsdei részvényeken, így összességében közel 19 milliárd forinttal emelkedett a részvényállományuk. December végén a tõzsdei részvények 6,2%-a volt közvetlenül a háztartások tulajdonában. (Lásd 7. táblázat.) A külföldi befektetõk részvényállománya közel 348 milliárd forinttal emelkedett, amelybõl 330 milliárd forint a tõzsdei részvényeken keletkezett árfolyamnyereség. A nem rezidensek ebben a negyedévben csaknem 21 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók (a III. negyedévi közel 8 milliárd forint után). Mindezek eredõjeként, a nem rezidensek részesedése 1 százalékponttal, 72,9%-ra emelkedett. A pénzügyi vállalatok részvényállománya mintegy 15 milliárd forinttal emelkedett, jóllehet, több mint 12 milliárd forintot tett ki a nettó eladásaik értéke. A pénzügyi vál- 6. táblázat Állampapírok tulajdonosi szektorok szerinti megoszlása* % Állampapírok összesen 2001 jún. szept. dec. Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) 6,0 6,2 5,5 Magyar Nemzeti Bank (S. 121) 3,2 3,2 3,1 Egyéb monetáris intézmények (S. 122) 24,4 27,0 25,3 Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123) 9,7 8,6 9,9 Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124) 1,3 1,5 1,3 Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125) 17,3 17,9 18,4 Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12) 56,0 58,2 58,0 Központi kormányzat (S. 1311) 0,1 0,1 0,1 Helyi önkormányzatok (S. 1313) 2,4 2,7 2,2 Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) 0,0 0,0 0,0 Államháztartás összesen (S. 13) 2,5 2,8 2,2 Háztartások (S. 14) 15,5 15,0 14,8 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15) 0,7 0,7 0,6 Külföld (nem rezidensek) (S. 2) 19,2 17,1 18,9 Összes állomány 100,0 100,0 100,0 * A szektorok és alszektorok neve után szereplõ kód (pl. S.121) a nemzetközi gyakorlatban általánosan használt osztályozás megfelelõ csoportjára utal. Az egyes szektorok tartalmi leírása az MNB honlapján a Pénzügyi adatok/statisztika címszó alatt Az új statisztikai szektorbontás 2001. júniusától menüpont alatt található. 7. táblázat Tõzsdén jegyzett részvények tulajdonosi szektorok szerinti megoszlása % Tõzsdén jegyzett részvények 2001 jún. szept. dec. Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) 6,4 5,7 6,1 Magyar Nemzeti Bank (S. 121) 0,0 0,0 0,0 Egyéb monetáris intézmények (S. 122) 1,5 1,6 1,5 Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123) 1,5 1,5 1,2 Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124) 0,1 0,2 0,2 Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125) 3,3 3,5 3,3 Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12) 6,4 6,8 6,3 Központi kormányzat (S. 1311) 7,5 8,2 7,7 Helyi önkormányzatok (S. 1313) 0,8 0,7 0,8 Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) 0,0 0,0 0,0 Államháztartás összesen (S. 13) 8,4 9,0 8,5 Háztartások (S. 14) 6,9 6,6 6,2 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15) 0,1 0,1 0,0 Külföld (nem rezidensek) (S. 2) 71,8 71,9 72,9 Összes állomány 100,0 100,0 100,0 2002/3 HAVI JELENTÉS 17
Monetáris folyamatok 8. táblázat Fõbb tulajdonosi szektorok tulajdonában lévõ befektetési jegyek nettó eszközértékének a megoszlása (negyedév végi állományi adatok) Nettó eszközérték millió forint % 2001 2001 jún. szept. dec. jún. szept. dec. Egyéb monetáris 13 825 13 693 15 563 2,3 2,1 2,2 intézmények (S.122) Háztartások (S.14) 494646 511738 573326 81,6 78,9 80,6 Egyéb szektorok 85281 109883 107352 14,1 16,9 15,1 (S.1-S.122-S.14) Nemzetgazdaság (S.1) 593751 635314 696241 98,0 97,9 97,9 Külföld (S.2) 12 247 13 412 15 214 2,0 2,1 2,1 Összesen (S.1+S.2) 605998 648726 711454 100,0 100,0 100,0 lalatok részesedése összességében valamelyest csökkent, az év végén így 6,3% volt. A nem pénzügyi vállalatok közel 8 milliárd forint értékben nettó vásárlók voltak, emellett 32,5 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el, így részesedésük kismértékben, 6,1%-ra emelkedett. Az államháztartás részvényállománya közel 27 milliárd forinttal nõtt, gyakorlatilag teljes egészében a papírokon elért árfolyamnyereség következtében. Az államháztartás részaránya lényegesen nem változott a negyedév folyamán, a tõzsdei részvényeknek 8,5%-át birtokolta 2001 IV. negyedévében. A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a IV. negyedévben 9,7%-kal növekedett. Az egyes tulajdonosi szektorok részesedése az elõzõ negyedévekhez képest csekély mértékben változott. A háztartások arányának kismértékû növekedésével párhuzamosan az egyéb szektorok súlya enyhe csökkenést mutat. (Lásd 8. táblázat.) 18 MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 17 egyenlege 2002. januárban 265 millió euró deficittel zárt. (Lásd 9. táblázat.) A januári adat beillesztésével a folyó mérleg trendje 2001. augusztustól havonta 18 20 millió euróval növekvõ hiányt mutat. (Lásd 20. ábra.) Az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés októbertõl tart, és kisebb mértékû (8 10 millió euró), mint a folyó egyenleg esetében. (Lásd 21. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 144 millió euróval mutat kisebb hiányt, mint 2001 decemberében. Legnagyobb mértékben az idegenforgalom egyenlege változott, amelynek aktívuma elsõsorban az alacsonyabb bevételek miatt 111 millió euróval csökkent. A kisebb bevételek hátterében az euró átváltás miatti valutabeváltási szokások megváltozása állhat. Az áruforgalom az alacsonyabb export és a magasabb import következtében 27 millió euróval zárt nagyobb deficittel. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások kiadási többlete 13 millió euróval csökkent; az osztalék és a kamatjellegû jövedelemáramlás hiánya pedig 10, illetve 6 millió euróval lett nagyobb. A szezonális hatások nélkül számított januári folyó fizetési mérleg hiánya 187 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A változást az idegenforgalom kiugróan alacsony, 74 millió euróval kisebb bevételi többlete, valamint az áruforgalom 62 millió euróval nagyobb deficitje határozta meg. A jövedelemtételek egyenlege lényegében nem változott, mivel az osztalékjellegû kifizetések hiánya ugyanannyival lett nagyobb, mint amennyivel a kamatjellegû jövedelemáramlás deficitje csökkent. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 8 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint januárban a folyó fizetési mérlegben 390 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 18 millió euró többlettel zárt, így a 17 Az 1994. január 2001. december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modellbeállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 9. táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró 2001 2002 jan. nov. dec. jan. Áruk 184 219 219 246 Export 2577 2671 2587 2535 Import 2783 2908 2843 2874 Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások 44 43 58 45 Idegenforgalom 223 264 260 149 Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 49 53 48 58 Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 59 67 46 52 Viszonzatlan folyó átutalások 23 26 30 31 Folyó fizetési mérleg 78 195 121 265 * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. 20. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 Millió euró 50 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 2000 Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend 2001 21. ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 2000 2001 2002 Millió euró 50 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 2002 2002/3 HAVI JELENTÉS 19