Napsárkányok Kajak-kenu és Sárkányhajó Klub Alapszabálya I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Napsárkányok Kajak-kenu és Sárkányhajó Klub (a továbbiakban: sportegyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. és a 2004. évi I. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás műhelye, közhasznú szervezet, mely jogi személyiségét és közhasznú jogállását a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 2. (1) A sportegyesület neve: Napsárkányok Kajak-kenu és Sárkányhajó Klub Rövid elnevezése: Napsárkányok (2) A sportegyesület székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7. (3) A sportegyesület pecsétje: kör alakú pecsét, benne nap és sárkány, az alapítás éve: 2010 és az Egyesület nevének rövidítése: Napsárkányok. (4) A sportegyesület alapításának éve: 2010. (5) A sportegyesület színe: narancs-kék. II. A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE 3. (1) A sportegyesület társadalmi, sport- és közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi. (2) A sportegyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet. (3) A sportegyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami
Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig- a közhasznú működés tekintetében- a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. (4) A sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. III. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI A sportegyesület célja 4. (1) A kajakozás, kenuzás és sárkányhajózás, mint sportág magyarországi népszerűsítése, illetve a sportágakban tevékenykedve részt vállalni a diák és utánpótlás korú fiatalok nevelésében, valamint a felnőtt, illetve a fogyatékos sportolók képzésében és versenyeztetésében. (2) Ennek keretében a sportegyesület elsődleges célja: a) tagjai részére a rendszeres testedzés, a sportolás és a versenyzés lehetőségének biztosítása, b) a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása, c) hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása. (3) A sportegyesület- céljainak megvalósítása érdekében- megállapodás alapján-szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében.
A sportegyesület közhasznú tevékenysége, feladatai 5. (1) A sportegyesület céljainak megfelelően a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) 14. pontja szerinti sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, tevékenységet végzi, és az alábbi feladatokat látja el: a) az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása, b) az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósulásáról, c) más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel d) versenyek e) szabadidős rendezvények szervezése, bonyolítása f) a sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése, g) a belföldi és külföldi egyesületekkel, klubokkal, szervezetekkel való társkapcsolatok létesítése, ápolása h) az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a sportegyesület hagyományainak ápolása, i) a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása. (2) A sportegyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is kifejezetten részesülhetnek, azt az alapszabály nem zárja ki. (3) A sportegyesület működése és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, beszámolói közléseiről internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Gondoskodik arról, hogy ugyancsak a sportegyesület székhelyén kifüggesztett hirdetőtábla szerint havi két és fél órás ügyfélszolgálat időtartama alatt bárki megtekinthesse a sportegyesület működésével összefüggésben keletkezett iratokat. (4) A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi, önkormányzati képviselőjelöltet az erre vonatkozó alapító okirat módosítás évét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott, valamint ezt a továbbiakban is kizárja.
IV. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA A sportegyesület tagjai és pártoló tagjai 6. (1) A sportegyesületnek tagja lehet minden olyan sportoló, magyar és külföldi természetes személy, aki belépési nyilatkozatában a sportegyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, és sporttevékenységet végez. Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr vagy hivatásos sportoló. a) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. b) Minden más versenyző, aki nem hivatásos sportoló, amatőr sportolónak minősül. (2) A sportegyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes személy, valamint szervezet, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. (3) A sportegyesület tiszteletbeli elnöke az lehet, aki a sportegyesület érdekében kimagasló tevékenységet végzett és a sportegyesület célkitűzéseit folyamatosan, elsősorban erkölcsileg támogatja. Tiszteletbeli elnöki cím viselésére csak olyan személy jogosult, aki egyesületnek elnöke vagy elnökségi tagja volt. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. (1) A sportegyesületbe való belépés illetve kilépés önkéntes.
(2) A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, kizárással szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét a sportegyesület elnökére átruházhatja. (4) A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni. (5) A sportegyesület tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet, és a tagokat tagsági könyvvel látja el. (6) A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnökségére írásban kell bejelenteni. (7) Az elnökség ilyen értelmű határozata alapján törléssel szűnik meg a tagság a tag halála esetén, valamint akkor, ha a tagsági díjának megfizetését 6 hónapnál hosszabb ideig felszólítás ellenére- elmulasztja. A tagdíjat minden év június 30. napjáig kell megfizetni. (8) A kizárást csak fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni. A sportegyesületből történő kizárás részletes szabályait a fegyelmi szabályzat tartalmazza. A kizárásról első fokon a Fegyelmi Bizottság dönt. Jogorvoslatért az Egyesület Elnökségéhez lehet fordulni. A kizárásra okot adó magatartások: -bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős büntetés -alapszabály ellenes tevékenység -tagdíj tartós nem fizetése. A tagok jogai és kötelezettségei 8. (1) A sportegyesület rendes tagjának jogai: a) személyesen részt vehet a sportegyesület közgyűlésén a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában, b) részt vehet a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c) választható a sportegyesület szerveibe (kiskorú tag azonban csak a korának megfelelő tisztségre választható, a sportegyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható), d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
e) a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát- a tudomására jutástól számított 30 napon belül- a bíróság előtt megtámadhatja, f) a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet egyesületi bizottságokban, g) használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét, h) részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. (2) A sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei: a) a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása, b) a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c) sportemberhez sportegyesület hírnevéhez- méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységben, mind azon kívül, d) részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken, e) a tagdíj megfizetése f) a sportegyesület vagyonának megóvása g) a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 9. (1) A sportegyesület pártoló tagjának jogai: a) javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, b) az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, c) az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein. (2) A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a) a sportegyesület alapszabályainak, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása, b) a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c) sportszerű magatartás a rendezvények látogatásakor, az adott terület rendjének betartása és betartatása, d) a vállalt hozzájárulás teljesítése
A tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei 10. (1) A sportegyesület tiszteletbeli elnökének jogai: a) az elnökség meghívása alapján meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén és az elnökség ülésein b) javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban c) az elnökség felkérésére részt vehet a sportegyesület protokolláris feladatainak ellátásában, d) részt vehet a sportegyesület által szervezett eseményeken és rendezvényeken, e) használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét (2) A sportegyesület tiszteletbeli elnökének kötelezettségei: a) a sportegyesület alapszabályainak, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása, b) a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c) sportemberhez sportegyesület hírnevéhez- méltó, sportszerű magatartás d) a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása A sportegyesület szervei: a) Közgyűlés b) Elnökség c) Felügyelő Bizottság d) Fegyelmi Bizottság. V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 11.
VI. A SPORTEGYESÜLET RENDES KÖZGYŰLÉSE 12. (1) A sportegyesület legfőbb szerve a nyilvánosan működő közgyűlés (2) A sportegyesület rendes közgyűlését évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább 30 nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat írásban vagy e-mail-ben kell értesítenie. A részvételre jogosult egyéb személyeket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell. (3) A közgyűlésen szavazati jogát mindegyik tag csak személyesen gyakorolhatja. (4) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult csak egy szavazattal rendelkezik. (5) A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés határozatképessége 13. (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani, és 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása az eredeti meghívóban a megismételt közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével, megtörtént.
A közgyűlés napirendje 14. (1) A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A sportegyesület rendes közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia: a) éves pénzügyi tervét b) az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló. A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót és közhasznúsági jelentést. A közgyűlés kizárólagos hatásköre 15. A közgyűlés hivatalos hatáskörébe tartozik: a) a sportegyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének,feloszlásának kimondása, b) az alapszabály megállapítása és módosítása, c) a fegyelmi szabályzat elfogadása, módosítása d) a sportegyesület elnöksége tagjainak, elnökének, a felügyelő és fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, e) a sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, mely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg, neve, székhelye, ügyintéző és képviseleti szervének neve külön alszámon történő nyilvántartásával, f) nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása g) a sportegyesület éves pénzügyi tervének, költségvetésének megállapítása, h) az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített elnökségi beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása i) az elnökség éves tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása, j) a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása k) a tagsági díj mértékének, megfizetési határidejének a meghatározása l) a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása m) a tiszteletbeli elnök megválasztása n) alapítvány létrehozása, vállalkozási célú gazdasági szervezet alapítása, vállalkozásban való részvétel elhatározása
o) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal A közgyűlés határozathozatala 16. (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. (2) A 15. a)-c) pontjai esetében a határozat meghozatalához a szavazásra jogosultak 2/3-os többségi szavazat szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással választja meg a 17. (1) bekezdésében meghatározott tisztségviselőket. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megbízott levezető elnök (amennyiben nem az elnök vezeti le a közgyűlést) és a jegyzőkönyvvezető, valamint két jegyzőkönyv hitelesítő személy írja alá. (5) A jegyzőkönyv kötelező tartalma: a közgyűlés helyének, időpontjának feltüntetése, a napirendek megnevezése, a felszólalások lényege, a döntések tartalmának, hatályának pontos rögzítése, illetve a döntést támogatók és ellenkezők számaránya (és ha lehetséges megállapítani a személye), a meghívó és a jelenléti ív, és az írásbeli előterjesztések, mint mellékletek. A közgyűlés határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni. A közgyűlés határozatairól a tagság, az érintett szervek és személyek a klub elektronikus levelezési listáján értesítést kapnak. A határozatok és a közgyűlés jegyzőkönyve a klub internetes honlapján elektronikus formában is megtekinthető. A tisztségviselők megválasztása 17. (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) az elnök b) elnökségi tagok
c) felügyelő bizottság tagok d) fegyelmi bizottság tagjai (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja. (3) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást a közgyűlés által megválasztott szavazatszámláló bizottság (15. o) pont) bonyolítja le. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt esetén az egyik választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki- az egyszerű többség megszerzésén túlmenően- a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. (5) A tagok egyharmadának indítványára visszahívható az a tisztségviselő, aki fegyelmi vétséget követett el, és az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedett, illetve aki egy éven át oly módon nem tesz eleget választott tisztségéből eredő feladatának, hogy nem jelenik meg az összehívott (elnökségi, vagy felügyelői, vagy fegyelmi bizottsági) ülésen. (6) A sportegyesület elnökségének tagjai, elnöke, felügyelő bizottságának tagjai, elnöke, fegyelmi bizottságának tagjai, elnöke tevékenységüket társadalmi munkában végzik, tiszteletdíjban nem részesülnek, készkiadásaik megtérítésére a költségvetésben meghatározott mértékben és módon tarthatnak igényt. VII. A SPORTEGYESÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE 18. (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a) az elnökség többségének döntése alapján b) ha a sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja c) ha a bíróság elrendeli d) ha az egyesület elnöki tisztsége megüresedik e) a felügyelőbizottság indítványára (2) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezéséből számított 15 napon belül össze kell hívni.
és (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok sz irányadók. VIII. A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE 19. (1) A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: 1. a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása 2. a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésnek biztosítása felügyelete 3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése 4. a sportegyesület gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása 5. a sportegyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala 6. a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása 7. a sportegyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása 8. az évi költségvetés és a beszámoló elkészítése 9. a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése 10. a tagfelvételi kérelmek elbírálása 11. az elnök által megkötött megállapodások jóváhagyása 12. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe utal. (3) Az elnökség - megfelelő fedezet birtokában- dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő kiadásokról. (4) Az elnökség egyedi határozattal egyéb -más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó- ügyet is saját hatáskörébe vonhat.
(5) Az elnökség tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. (1) Az elnökség létszáma 3 fő. Az elnökség tagjai 20. (2) Az elnökségnek csak az az egyesületi tag lehet a tagja,aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. (3) Az elnökség tagjai: a) az elnök b) az elnökségi tagok (4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggésben c) felvilágítás kérése a sportegyesülettel, illetőleg a sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására e) az elnökség tagjai jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni. (5) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (6) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával b) lemondással c) visszahívással d) kizárással e) elhalálozással. Az elnökség működése 21. (1) Az elnökség legalább négyhavonta nyilvánosan ülésezik. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével kérik, vagy a felügyelőbizottság indítványozza.
(2) Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban -írásban értesíteni kell az elnökség tagjait, a felügyelőbizottság elnökét és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (3) Az elnökség ülésein a felügyelőbizottság elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt, a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt. (4) Az elnökség ülését az elnök vezeti le, akadályoztatása esetén az elnökségi ülés levezetésére a korelnök jogosult. (5) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. 22. (1) Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú döntés szükséges. (2) Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. (3) Az elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörében hozott kérdésekben. (4) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a tagok egyharmadának indítványára (5) Az elnökség üléséről az elnök rövidített jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyének, időpontjának feltüntetését, a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a meghozott döntések tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét, számarányát. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni. Az elnökség határozatairól a tagság, az érintett szervek és személyek a klub elektronikus levelezési listáján értesítést kapnak. A határozatok és az elnökségi ülések jegyzőkönyve a klub internetes honlapján elektronikus formában is megtekinthető.
A sportegyesület elnöke 23. (1) A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét. Az elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el. (2) Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése b) irányítja a sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját c) a sportegyesület képviselete d) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete e) a sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése f) a hírközlő szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységéről g) utalványozási jogkör gyakorlása bármely elnökségi taggal együttesen h) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe i) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal. (3) Az elnök - akadályoztatása esetén - képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület más elnökségi tagjára is átruházhatja. IX. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 24. (1) A közgyűlés a sportegyesület törvényes, alapszabály szerinti működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére egy 3 tagból álló felügyelőbizottságot választ, mely elnökét tagjai soraiból maga választja. (2) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést, ügyrendjét maga állapítja meg az alapszabálynak a közgyűlésre és az elnökség üléseire vonatkozó szabályait figyelembe véve. A legalább egy
ülést az éves beszámoló, és közhasznúsági jelentés jóváhagyását, és elfogadását tárgyaló közgyűlés időpontja előtt kell megtartani. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha azon a bizottság legalább 2 tagja megjelent. Két tag jelenléte esetén egyhangú döntés szükséges. A felügyelőbizottság működésére egyebekben az elnökség működési szabályait kell alkalmazni. (3) A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a sportegyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a sportegyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal vehet részt, elnöke hivatalból vesz részt. (4) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (közgyűlést, elnökséget) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult szervet a felügyelő indítványára-annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a felügyelőbizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (5) A felügyelőbizottság jelentését az elnökség által készített éves beszámoló, és közhasznúsági jelentés ellenőrzésének eredményéről, valamint saját tevékenységéről a bizottság elnöke köteles írásban a közgyűlés elé terjeszteni. IX/A. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 24/A. A közgyűlés, elnökség, felügyelő és fegyelmi bizottság működése során a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alábbi összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(8. (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásból részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 9. (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. X. A SPORTEGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 25. (1) A sportegyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. E jogkörét akadályoztatása esetén vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök más elnökségi tagra is átruházhatja. (2) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (3) A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) tagsági díjak (pártolói hozzájárulások b) az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve nemzetközi forrásokból juttatott támogatás c) közcélú adományok és közérdekű kötelezettségvállalások d) rendezvények bevételei e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek f) egyéb bevételek.
(4) A sportegyesület vagyona: a) Készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg) b) Ingatlan-és ingó vagyona (5) A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai a tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenően saját vagyonukkal nem felelnek. (6) A sportegyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve kiegészítő tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalatot létesíthet magán-, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet. (7) A sportegyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (8) A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet ( ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is ) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése-e rendelkezés alkalmazásában- a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (9) A sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez. (10) A sportegyesület a Ptk.-nak az alkalmazott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel harmadik személynek okoznak. (11) A sportegyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. (12) A sportegyesület mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: -a számviteli beszámolót -a költségvetési támogatás felhasználását -a vagyon felhasználásával összefüggő kimutatást
-a cél szerinti juttatások kimutatását -a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, valamint az egyéb támogatók nevének, székhelyének, lakcímének feltüntetése mellett a tőlük kapott támogatás mértékét név szerint és összesítve is. -a sportegyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét -a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót A sportegyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A sportegyesület köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. (13) A sportegyesület, mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. XI. A SPORTEGYESÜLET KÉPVISELETE 26. (1) A sportegyesület általános képviseletét az elnök önállóan látja el. (2) A sportegyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A sportegyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a sportegyesület -elnök által aláírtírásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
XII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 27. (1) A sportegyesület megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával b) más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesüléssel c) feloszlatásával d) megszűnésének megállapításával. (2) A sportegyesület (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a sportegyesület vagyonáról a közgyűlés nem rendelkezik, a vagyon- a hitelezők kiegyenlítése után- állami tulajdonba kerül, és sportcélokra kell fordítani. (3) A sportegyesület a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. Törvény (Cstv.) szerinti felszámolása miatti bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az alapszabály felhatalmazása alapján, a közgyűlés határozatával jogi személlyé nyilvánított szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. A jelen módosított alapszabályt a sportegyesület közgyűlése 4/2010. (V.20.) számú közgyűlési határozatával 2010. május 20. napján fogadta el.... Levezető elnök... jegyzőkönyv hitelesítő... jegyzőkönyvvezető... jegyzőkönyv hitelesítő