I. számú ÚTMUTATÓ a népszámlálás előkészítéséhez Budapest, május 31.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2011. évi népszámlálás I. számú ÚTMUTATÓ a népszámlálás előkészítéséhez Budapest, 2011. május 31.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 Készült a KSH Népszámlálási főosztályán 2

Tartalom 1. Általános tudnivalók a 2011. évi népszámlálásról...5 1.1. A végrehajtás szervezete...5 1.2. A felvétel módszere...7 1.3. Az összeírás köre...7 1.4 Adatvédelem...9 2. A települési feladatai...10 2.1. A népszámlálás helyi előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos útmutatások...10 2.2. A népszámlálási előadó kijelölése...11 2.3. Számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása...11 2.4. Részvétel a felülvizsgálói hálózat szervezésében...14 2.5. Együttműködés a KSH területfelelősével...16 2.6. Együttműködés a védett intézetek vezetőivel...16 2.7. A címek ellenőrzése, a számlálókörzetek véglegesítése...16 2.8. A népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, tárolása...18 2.9. A népszámlálás monitoring rendszerének használata...19 2.10. Oktatással kapcsolatos feladatok...20 2.11. A lakosság tájékoztatása...22 2.12. Hajléktalanok összeírásának megszervezése és végrehajtása...22 2.13. Az összeírás teljességének biztosítása, a meghiúsulások kezelése, pótösszeírás megszervezése...22 2.14. Általános tudnivalók a pénzügyi fedezet biztosításáról és az elszámolási kötelezettségről...23 3. Mellékletek...25 3

Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! A népszámlálási törvény és a népszámlálással kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet értelmében a népszámlálás előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője, körjegyzője gondoskodik, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával. A feladatok végrehajtásának részletes tudnivalóiról és a határidőkről a KSH több részletben, az aktuális feladatokhoz kapcsolódóan útmutatókat ad ki. Jelen I. számú Útmutató a kormányrendelet 4. (1) bekezdésében szereplő valamennyi feladatra kitér, részletesen ismerteti az a)- e), g)-j), l) és q) pontjában felsorolt feladatokat, továbbá általános tájékoztatást ad a népszámlálás módszertanáról. Az útmutatóban foglaltak betartása a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés b) pontjának értelmében kötelező. Budapest, 2011. május 31. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 4

1. Általános tudnivalók a 2011. évi népszámlálásról A 2011. évi népszámlálásról a 2009. évi CXXXIX. törvény (1. számú melléklet) rendelkezik. A törvény értelmében a Magyar Köztársaság területén 2011. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás) kell tartani. A népszámlálás végrehajtásáról a Kormány 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete (2. számú melléklet) intézkedik. A népszámlálási törvény szerint az adatszolgáltatás a nemzetiségre, az anyanyelvre, a vallásra, a tartós betegségre és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések kivételével kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni. A népszámlálás statisztikai célú, egy adott pillanatra, az eszmei időpontra vonatkozó személy- és lakásösszeírás, amely alapvető jelentőségű adatokat biztosít az ország lakosságáról, a népesség fontosabb demográfiai, iskolázottsági, foglalkozási jellemzőiről, a háztartások és a családok összetételéről, valamint a lakások főbb jellemzőiről. A teljes körű, minden személyre és lakásra kiterjedő információk országos, regionális, megyei, kistérségi, települési, sőt településen belül meghatározott területi egységekre vonatkozóan is csoportosíthatók, így hosszú időre elengedhetetlenül fontosak a központi és a helyi igazgatás, a gazdasági és a társadalmi élet szereplői számára a döntések előkészítéséhez, a társadalmi folyamatok áttekintéséhez és értékeléséhez. A 2011. évi magyarországi népszámlálás módszere és vizsgálati témakörei összhangban vannak a korábbi népszámlálásainkkal, így megalapozzák a gazdasági és társadalmi változások vizsgálatát, továbbá az ENSZ és az Európai Unió ezen időszakra vonatkozó népszámlálási ajánlásaival, ami lehetőséget biztosít a más országokkal való összehasonlításra is. 1.1. A végrehajtás szervezete A népszámlálás sikerének kulcsa az adatgyűjtés országosan egységes elvek szerinti végrehajtása. A végrehajtás szereplőinek feladatai a népszámlálási törvényben és a végrehajtásról szóló kormányrendeletben rögzített felelősségi renden és munkamegosztáson alapulnak. A KSH feladata a népszámlálás előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítása. A KSH elnöke a megyékben és a fővárosban megyei felelőst nevez ki (a megyei felelősök névsorát és elérhetőségét az 3. számú melléklet tartalmazza). A megyei felelős szervezi az adatfelvétel helyi végrehajtásának előkészítését, irányítja az adott megyéhez, fővároshoz tartozó területfelelősök munkáját, valamint kapcsolatot tart a megyei közigazgatási népszámlálási felelőssel. A KSH a szakmai szempontok érvényesítését a területfelelősi hálózaton keresztül biztosítja. A településeken a KSH-t a területfelelős képviseli. A területfelelős szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a települési sel. A területfelelősök feladata a felülvizsgálói hálózat megszervezése, munkájának támogatása, ellenőrzése, a felülvizsgálók közreműködésével a számlálóbiztosok munkájának szakmai felügyelete, együttműködve a települési sel. Az irányítási, ellenőrzési hierarchia alsó szintjén a felülvizsgáló áll, aki a számlálóbiztosok munkáját közvetlenül irányítja, ellenőrzi, támogatja. Feladata a beérke- 5

zett kérdőívek minőségének értékelése, érkeztetése, az elektronikus monitoring rendszer által kért információk rögzítése. A megyei, fővárosi kormányhivatal (korábban közigazgatási hivatal) vezetője az összeírás előkészítése és végrehajtása időszakára megyei, fővárosi közigazgatási t nevez ki. Feladata az adatfelvétel törvényes lefolyásának ellenőrzése, szoros együttműködésben a megyei felelőssel. A népszámlálás helyi előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, mint települési népszámlálási felelős gondoskodik. Nagyobb települések esetén munkáját a népszámlálási előadó és/vagy népszámlálási ügyintéző segíti. A települési népszámlálási felelős feladata az adott településen a szükséges számlálóbiztosi létszámról való gondoskodás, a végrehajtás technikai feltételeinek biztosítása, az összeírás előrehaladásának felügyelete, az adatszolgáltatók által jelzett problémák kezelése, a pótösszeírás megszervezése. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása során a települési szorosan együttműködik a KSH területfelelősével. A számlálóbiztos áll közvetlen kapcsolatban az adatszolgáltatókkal. Feladata az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása. Munkáját közvetlenül a felülvizsgáló irányítja, ellenőrzi. A védett intézetek (Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek) esetében az intézetvezető felelős az intézetben lakók összeírásának végrehajtásáért, együttműködve az adott település jegyzőjével. A végrehajtás szereplőinek kapcsolatrendszerét a 1. számú ábra mutatja be. 1. számú ábra 6

1.2. A felvétel módszere A népszámlálás adatfelvételének eszmei időpontja 2011. október 1., 0 óra, az adatszolgáltatónak erre az időpontra jellemző állapot szerint kell megválaszolnia a kérdőív kérdéseit. Az összeírás 2011. október 1. és 2011. október 31. között, a pótösszeírás 2011. november 1. és 2011. november 8. között történik. A számlálóbiztosok előzetesen összeállított adatszolgáltatói csomagot kapnak, amely összeírandó címenként tartalmazza a tájékoztató levelet, a kérdőíveket (Lakáskérdőív és 1 db Személyi kérdőív), valamint a kitöltést segítő útmutatót. A számlálóbiztos összeírással kapcsolatos első feladata, hogy az eszmei időpont előtt bejárja a számlálókörzetét, ellenőrizze a számlálókörzet címállományának teljességét, és a számlálókörzetébe tartozó valamennyi, összeírás körébe tartozó címre eljuttassa az adatszolgáltatói csomagokat, és pontosítsa a címeket. A lakosság az adatszolgáltatási kötelezettségét három módon teljesítheti: A kérdéseket megválaszolhatók az interneten keresztül. Ehhez a www.enepszamlalas.hu honlapra kell belépni, ahol egy azonosító és egy egyedi kód megadásával lehetővé válik a népszámlálási kérdőívcsomag on-line felületen történő kitöltése. Ez az azonosító és az egyedi kód az adott címre szóló adatszolgáltatói csomagban eljuttatott lakáskérdőív első oldalán, az Azonosító és az Internetes belépési kód mezőben található. Internetes kitöltés esetén valamennyi ott lakó személynek ezt a kitöltési módot kell választania. A kérdések internetes megválaszolására 2011. október 1 16. között van lehetőség. Az adatszolgáltató a kérdéseket megválaszolhatja a borítékban lévő kérdőívek kitöltésével. Ebben az esetben a kitöltött papírkérdőíveket a kapott borítékba visszahelyezve a számlálóbiztosnak kell átadnia, amikor az ismét felkeresi az adott címet. Amennyiben az adatszolgáltatói csomagban található egy darab személyi kérdőív nem elegendő az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, a számlálóbiztos ellátja a válaszadót a megfelelő mennyiségű kérdőívvel. A papír alapú önkitöltésre a felvétel első két hetében, 2011. október 1 16. között van lehetőség. Az adatszolgáltató a kérdéseket megválaszolhatja személyesen a számlálóbiztosnak, aki az összeírás céljából 2011. október 1. és 2011. október 31. között keresi fel. Ehhez szükséges a borítékban található kérdőívek megőrzése. 1.3. Az összeírás köre A népszámlálási adatfelvétel során össze kell írni a számlálókörzetbe tartozó a címjegyzéken szereplő, illetve a térképvázlaton jelölt vagy a számlálókörzeti leírás- 7

ban megadott területen található valamennyi lakóegységet, továbbá a számlálókörzet területén élő személyeket az alábbiak szerint. Lakások, lakóegységek összeírása: Össze kell írni a számlálókörzetbe tartozó valamennyi. lakott lakást, akkor is, ha a lakhatási (használatbavételi) engedélyt még nem adták ki, beleértve az összeírás körébe nem tartozó külföldi személyek által lakott lakásokat, üdülőket is; nem lakott (üresen álló) lakást (pl. a használatbavételi engedéllyel már rendelkező, de még igénybe nem vett lakásokat, vagy a csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt falusi, tanyai lakásokat); nem lakás céljára (irodának, rendelőnek stb.) használt lakást; üdülőt, ha azt az összeírás eszmei időpontjában legalább egy fő életvitelszerűen lakja; lakott egyéb lakóegységet, vagyis a gazdasági, ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítményt (üzlet, műhely, mosókonyha, garázs, raktár, présház, putri, kunyhó, lakókocsi stb.), amelyben legalább egy fő életvitelszerűen él; intézetet (csecsemő- és gyermekotthont, diákotthont, kollégiumot, nevelőotthont, munkásszállást és alkalmazotti szálláshelyet, kórházat, szállodát, panziót, vállalati üdülőt, szociális otthont, szeretetházat stb.), függetlenül attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában lakott-e vagy sem; otthonházban levő lakóegységet, ha lakóik az intézménytől független magánháztartást vezetnek. Nem szabad összeírni a nem lakóépületeket, pl. templom, városháza, iskola (ha az épületben lakás van, azt természetesen össze kell írni): az építés alatt álló vagy a műszakilag már átadott, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, nem lakott lakásokat; a bontás alatt álló, vagy bontási engedély alapján erre váró, nem lakott lakásokat; a bármilyen okból (pl. elavulás, elemi kár miatt) lakhatatlan, használhatatlan, romos (tető, ajtó, ablak nélküli, leomlott külső falú) nem lakott lakásokat; azokat az üdülőket, a társasüdülők azon üdülőegységeit, melyeket üdülésre, pihenésre használnak; az eredetileg lakásnak épített, de az eszmei időpontban más célra használt, és oly mértékben át is alakított helyiségeket, helyiségek csoportját, amelyek közvetlenül, visszaalakítás nélkül már nem használhatók lakásként, függetlenül attól, hogy azt átminősítették-e új funkciójának megfelelően vagy sem; az eszmei időpontban nem lakott és a lakás fogalmának nem megfelelő helyiségeket, helyiségek csoportját (pl. a korábban lakóhelyként használt üzlet-, műhely-, raktárhelyiséget, mosókonyhát). 8

Személyek összeírása, összeírandó személyek meghatározása: Össze kell írni a lakóegységben élő minden olyan magyar és három hónapnál hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárt, aki életvitelszerűen él a lakásban, lakott üdülőben, lakott egyéb lakóegységben, intézetben, függetlenül attól, hogy ez a lakóegység neki - lakóhelye (bejelentett állandó lakcíme), - tartózkodási helye (bejelentett ideiglenes lakcíme), vagy - nem bejelentett lakcíme, akkor is, ha az eszmei időpontban átmenetileg pl. gyógykezelés, üdülés, rokonlátogatás miatt távol van; azokat a személyeket, akiknek ez a lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység az állandó otthonuk, de átmenetileg külföldön tartózkodnak, és a külföldi tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot; azokat, akiknek az adott lakcímen van az állandó otthonuk, de tanulás, munkavégzés stb. miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson) laknak, és csak hetente, kéthetente, havonta térnek vissza családjukhoz erre a címre; azokat a személyeket, akik az eszmei időpont és az adatok felvétele közötti időszakban meghaltak, vagy elköltöztek. Nem szabad összeírni azokat a személyeket akik turizmus, kirándulás, pihenés, vendégség, gyógykezelés, stb. miatt tartózkodnak az adott lakásban, üdülőben, lakott egyéb lakóegységben, de életvitelszerűen máshol laknak; akik 2011. október 1-jén vagy később születtek, illetve költöztek be a lakásba; akiknek ezen a címen van az állandó otthonuk, de tartósan külföldön tartózkodnak és a külföldi tartózkodásuk teljes időtartama már elérte, vagy várhatóan eléri a 12 hónapot; akik csak bejelentkeztek a lakásba, ám ténylegesen nem laknak ott, a lakást egyáltalán nem használják (pl. a teljes lakást bérbe adják); a külföldi diplomáciai testületek tagjait és családtagjaikat. 1.4 Adatvédelem A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában ügyelni kell az adatvédelem szempontjaira. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a kitöltött kérdőívek, címjegyzékek átadása, átvétele jól dokumentált legyen, csak az arra illetékes személyek kezeljék azokat, valamint tárolásuk és mozgatásuk biztonságos legyen. 9

2. A települési feladatai 2.1. A népszámlálás helyi előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos útmutatások A népszámlálások a világ minden országában a legnagyobb statisztikai célú adatgyűjtést jelentik. A végrehajtás Magyarországon mindig a helyi közigazgatási szervek feladata volt, s a népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény most is így rendelkezik. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjét, a körjegyzőségek körjegyzőjét települési népszámlálási felelősként nevesíti. A KSH a népszámlálás előkészítésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos feladatok részletes leírását útmutatókban rögzíti. A feladatokat rögzítő útmutatók tematikus csoportosításban és a végrehajtáshoz igazodó ütemezésben (a feladatok ütemezése a 9. számú mellékletben található) jelennek meg: I. A népszámlálás előkészítési feladatai o helyi előkészítés, népszámlálási apparátus felállítása o számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása o körzetesítési feladatok, a számlálókörzetek véglegesítése o oktatással kapcsolatos feladatok o általános tudnivalók a pénzügyekről II. A népszámlálás végrehajtásának feladatai o a népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, szétosztása, tárolása o helyi kommunikációval kapcsolatos feladatok o a népszámlálás monitoring rendszerének kezelése o az összeírás végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése o meghiúsulások kezelése, pótösszeírás lebonyolítása o népszámlálási összefoglaló elkészítése III. Útmutató az intézetek és az intézetben élők, valamint a fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásáról o az intézetek és az intézetekben élő személyek adatfelvételének lebonyolítása o a fedél nélküli hajléktalan személyek számbavételével kapcsolatos teendők o a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek adatfelvételével kapcsolatos teendők Az I. számú Útmutatót 2011. május 31-ig, a II. és III. számú Útmutatót 2011. augusztus 15-ig elektronikus formában küldi el a KSH megyei felelőse a jegyzőségek, illetve a körjegyzőségek címére. 10

2.2. A népszámlálási előadó kijelölése A népszámlálás előkészítése és végrehajtása számos feladattal jár, ezek túlnyomó része gyakorlati tennivaló, melyeket az adatfelvételt megelőző időszakban helyben, a településeken kell elvégezni. Annak érdekében, hogy a népszámlálással kapcsolatos feladatok végrehajtása a helyi közigazgatási szervek működését ne zavarja és ne akadályozza, a nagyobb településeken a kormányrendelet népszámlálási előadó kijelöléséről is rendelkezik. A települési az 5 000 főnél népesebb települések és körjegyzőségek népszámlálással kapcsolatos feladatainak segítésére népszámlálási előadót jelöl ki. Népszámlálási előadónak a polgármesteri hivatal munkatársai közül olyan személyt célszerű kijelölni, aki korábban már részt vett népszámlálásban vagy hasonló feladatokban, jól ismeri a települést, jó szervező, képes másokat irányítani, az új feladatokat a szakmai útmutatók alapján önállóan megoldani. Népszámlálási előadónak az informatikához is értő vagy abban járatos személyt célszerű kijelölni, mivel az elektronikus monitoring rendszer használatához alapvető informatikai ismeretek is szükségesek. A népszámlálási előadó nevét és elérhetőségét 2011. június 20-ig küldjék meg a KSH megyei ének. A 20 000 főnél népesebb településeken a szervezési és adminisztratív feladatokat a települési népszámlálási felelős által kijelölt népszámlálási ügyintéző(k) végzi(k). 2.3. Számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása A népszámlálási adatfelvétel végrehajtásához számlálóbiztosokra van szükség. Létszámukat a kialakított számlálókörzetek száma és mérete határozza meg. Egy számlálókörzetbe kb. 110-140 cím tartozik. A számlálóbiztosok toborzásáról a települési gondoskodik, kiválasztásukat a KSH által megadott szempontok alapján végzi. A települési feladata, hogy biztosítsa a munkára jelentkezők előzetes felkészüléséhez szükséges, a KSH által előállított és eljuttatott tananyagok átadását. Ezeket az augusztus közepétől a településekre kiszállított számlálóbiztosi oktatócsomagok fogják tartalmazni. A számlálóbiztosok feladata hat elemből áll: 1. Jelentkezés a munkára: A munkára jelentkezők papíron vagy az interneten (www.nepszamlalas.hu) elolvashatják a Számlálóbiztosi feladatleírás -t (4. számú melléklet), majd kitöltik a Számlálóbiztosi jelentkezési lap -ot (5. számú melléklet). Ez kérdéseket tartalmaz a jelentkezőről (iskolai végzettség, életkor), elérhetőségéről (cím, telefon, e-mail), az általa megjelölt összeírási területről (ahol dolgozni szeretne), továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a munka feltételeként vállalja az előzetes tananyag elsajátítását, a tantermi oktatáson való részvételt, és hogy nincs elvi akadálya a számlálóbiztosi feladat ellátásának, a munkát a megismert elvárások (ismeretek, készségek, tulajdonságok) tudatában vállalja el. 2. Előzetes felkészülés, minősítésben való részvétel: Augusztus 15. után a számlálóbiztos a települési től elektronikus (CD-n/DVD-n, illetve interneten is elérhető) és írott formában megkap egy tananyagcsomagot, amelyet még a tantermi képzés előtt el kell sajátítania. Az egyéni felkészülés 11

részeként a számlálóbiztosnak ki kell töltenie egy-egy lakás- és személyi kérdőívet, például saját magáról és otthonáról, valamint megválaszolja a tanulást segítő önellenőrző kérdéseket, és kitölti a tudását ellenőrző feladatlapot (tesztet) is, amit majd a próbaként kitöltött kérdőívekkel együtt a tantermi oktatásra magával hoz. A népszámlálás végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően szerződést a tantermi oktatást követően csak azzal a számlálóbiztossal lehet kötni, aki az előzetes felkészülés során tanultakról ellenőrző kérdések (teszt) formájában számot adott, és megfelelő minősítést kapott. 3. Részvétel a tantermi oktatáson: Szeptember hónapban a számlálóbiztosok részére félnapos tantermi képzést tart a KSH, amelyen a részvétel kötelező. A tantermi oktatásra a résztvevőknek a próbaként kitöltött kérdőíveket magukkal kell hozniuk. Az oktatást és a szerződéskötést követően (nem az oktatás helyszínén), a települési től kapja meg a számlálóbiztos az összeíráshoz szükséges anyagokat (kérdőívek, táska, igazolvány, íróeszköz, címjegyzék, térkép stb.). 4. Kérdőívek kikézbesítése az adatszolgáltatóknak: Szeptember 27-30. között a számlálóbiztos lakásról lakásra járva minden címre eljuttatja az adatszolgáltatói csomagot. Ahol szükséges, javítja, illetve kiegészíti a címjegyzéket, a módosításokról értesíti a felülvizsgálóját. Ekkor még nem kezdheti meg a kérdőívek kitöltését, legföljebb tájékozódik a válaszadás várható módjáról és az igényelt papír kérdőívek számáról. 5. Az adatgyűjtés végrehajtása: Október 1-jétől kezdődően a számlálóbiztos újra végigjárja a számlálókörzetét, és minden összeírandó címen felveszi a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal, akiket tájékoztat arról, hogy három módon válaszolhatják meg a kérdőívet. Aki papíron maga kívánja kitölteni, annál annyi személyi kérdőívet hagy, ahányan ott laknak, és egyezteti a kitöltött kérdőívek átadásának időpontját. Akik személyes interjút kérnek, azokról kitölti a lakás- és személyi kérdőíveket. Ebben a szakaszban a számlálóbiztos naprakészen tájékozódjon a felülvizsgálójától arról, hogy mely lakásokban töltötték már ki interneten a kérdőíveket. Ezeket a lakásokat már nem keresi fel. 6. Az elvégzett munka átadása: Ahol az adatszolgáltatók maguk töltötték ki a kérdőíveket, ott a számlálóbiztos összegyűjti azokat, és az általa kitöltöttekkel együtt a megbeszélt időpontban, de legalább hetente egyszer eljuttatja a felülvizsgálójához. A kérdőíveket az előírásoknak megfelelően rendezi, egyezteti a címjegyzéken szereplő adatokat a felülvizsgálójával és elvégzi az összesítéseket. Számlálóbiztos csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. A számlálóbiztosok kiválasztásánál a következő szempontok figyelembevételére van szükség: OLVASHATÓ ÍRÁS: az írott anyag igényes, rendezett külalakja (mérhető a Jelentkezési lap kitöltésénél); BIZALOMKELTŐ MEGJELENÉS: ápolt, tiszta, a környezethez alkalmazkodó ruházat; FIZIKAI ERŐNLÉT, MUNKATERHELHETŐSÉG: vállalja a számlálóbiztosi munkával járó napi folyamatos munkavégzést és a jelentős fizikai, szellemi igénybevételt; TANULÁSI KÉSZSÉG: vállalja az új ismeretek elsajátítását, az oktatáson való részvételt; 12

MOTIVÁLTSÁG: elkötelezettség, érdeklődés a kérdezői munka, illetve a népszámlálás iránt; JÓ FELLÉPÉS, BESZÉDKÉSZSÉG: érthető, helyes beszéd, jó fogalmazás; KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG, NYELVTUDÁS: udvariasság, kedvesség, megfelelő meggyőző erő, a beszélőpartnerre koncentráló figyelem; a számlálókörzetben jelentős számban élő nemzetiségek nyelvének ismerete, elsősorban városokban előnyt jelent az idegennyelvtudás vagy; LELKIISMERETESSÉG, PRECIZITÁS: vállalja az útmutatások, határidők betartását, a pontos, gondos feladatvégzést; KONFLIKTUSTŰRŐ-KEZELŐ KÉSZSÉG: vállalja, hogy az adatgyűjtéssel, adatszolgáltatókkal kapcsolatos problémákat igyekszik elviselni, kezelni; TITOKTARTÁS: vállalja, hogy a kapott válaszokat bizalmasan kezeli, nem él vissza velük; HELYISMERET, HELYI ELFOGADOTTSÁG: tájékozódási, térképkezelési készség, illetve különösen kisebb településeken a helyi lakóközösség részéről való elfogadottság, jó hírnév, jelentős számban nemzetiségek lakta számlálókörzetekben a közösséghez való tartozás; KIZÁRÓLAGOSSÁG: vállalja, hogy a népszámlálás idején, a KSH-n kívül más szervezet vagy személy részére sem adatgyűjtést, sem kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem végez; TELEFONOS ELÉRHETŐSÉG a hívások fogadására: az interjúk időpontjának szervezése céljából vállalja, hogy telefon elérhetőségét a számlálókörzetében lakókhoz eljuttatja; HOZZÁJÁRULÁS ahhoz, hogy nevét, elérhetőségét a KSH kezeli. Ezeket a települési részben a Számlálóbiztosi jelentkezési lap alapján tudja mérlegelni, részben a jelentkezővel való személyes kapcsolatfelvétel alkalmával folytatott beszélgetésből ítélheti meg. A beszélgetés során célszerű elmondani a számlálóbiztosokkal szemben támasztott követelményeket, és megtudni, ezek alapján vállalja-e a jelentkező a munkát. Abban a számlálókörzetben, ahol különböző nemzetiségű személyek élnek, lehetőleg olyan számlálóbiztost kell megbízni, aki az ott jelentősebb számban élő nemzetiség nyelvét beszéli, szokásait ismeri. Kiválasztásukba célszerű bevonni a kisebbségi önkormányzatokat vagy civil szervezeteket (ha a településen működik ilyen, ill. ha ilyen szervezet jelzi együttműködési szándékát). Adott esetben a települési mérlegelése alapján gondoskodni kell arról, hogy a számlálókörzetben dolgozó számlálóbiztost a munkája során elkísérje ilyen segítő, díjazására azonban a KSH nem tud forrást biztosítani. Az intézeti háztartások esetében célszerű az intézet vezetőjével egyeztetni a számlálóbiztos személyét, nagyobb létszámú intézetekben az alkalmazottak közül felkérni, illetve kijelölni a számlálóbiztost. A védett intézeti számlálókörzetek (laktanyák, büntetés-végrehajtási intézetek, menekülteket befogadó állomások, stb.) számlálóbiztosait minden esetben az adott intézet vezetője jelöli ki. Az otthoni felkészülést követően nekik is részt kell venniük a számlálóbiztosok képzésén. 13

A számlálóbiztosok kiválasztása, az összeírás szervezése, illetve végrehajtása során az általánostól eltérően kell készülni a település területén élő hajléktalanok összeírására, akik két csoportba sorolhatók: az intézetben lakók speciális csoportját képezik azok a hajléktalanok, akik az önkormányzat, szeretetszolgálat, karitatív vagy egyéb szervezet által üzemeltetett éjszakai szállást igénybe veszik. Összeírásuk az éjszakai szállás címére szervezett számlálókörzetben, azaz címhez kötötten történik; a településeken élnek olyan hajléktalan személyek is, akik az átmeneti szállásokat sem veszik igénybe, inkább fedél nélkül élnek, pályaudvarokon, aluljárókban, kapualjakban, padlásfeljárókban, félreeső zugokban húzzák meg magukat éjszakára. Az ilyen hajléktalanokról kitöltött személyi kérdőíveket speciális, a többi számlálókörzet földrajzi területét átfedő, úgynevezett hajléktalan számlálókörzetbe kell majd összegyűjteni. A hajléktalanok összeírásával olyan személyeket kell megbízni, akik szót tudnak érteni a hajléktalanokkal, illetve akikkel a hajléktalanok is hajlandók kommunikálni. A hajléktalanokat ellátó intézményekben hasonlóan az intézeti összeírás előkészítéséhez az intézet alkalmazottai közül célszerű számlálóbiztosokat szervezni. A szállást igénybe nem vevő hajléktalanok esetében szintén közülük vagy a polgármesteri hivatalok szociális munkásai illetve a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek, civil szervezetek tagjai közül kell az alkalmas számlálóbiztosokat kiválasztani. A hajléktalanok összeírását úgy kell szervezni, hogy adataik felvétele során kiszűrhető legyen a kettős vagy többes számbavétel, ami a népszámlálás teljességi elveit ugyanúgy sérti, mintha valaki kimaradt volna az összeírásból. Egy számlálóbiztos általában egy számlálókörzetben végez összeírást. Ettől csak a kis létszámú és üres intézetek, az átlagosnál jóval kisebb lakás-, illetve népességszámú belterületi számlálókörzetek, valamint a külterületek esetén célszerű eltérni. (Ez utóbbi területeken a kis népességű lakott helyek ugyanis külön-külön számlálókörzetet alkotnak.) Az adatfelvétel biztonságos végrehajtásához szükség szerint tartalék számlálóbiztosokról is gondoskodni kell. A tartalék számlálóbiztosok számát a KSH megyei felelős határozza meg, egyeztetve a települési sel, figyelembe véve a település nagyságát. 2.4. Részvétel a felülvizsgálói hálózat szervezésében A számlálóbiztosok munkáját felülvizsgálók irányítják és ellenőrzik. A felülvizsgálók feladata és felelőssége, hogy a kérdőívek kitöltésével kapcsolatos minőségi és egyéb követelményeket betartassák a számlálóbiztosokkal, továbbá hogy segítsék őket munkájuk szervezésében, végrehajtásában. Ehhez állandó kapcsolatot kell tartaniuk a számlálóbiztosaikkal, és főleg az adatfelvétel kezdeti szakaszában naponta kell ellenőrizni, hogy megfelelő-e a felkészültségük, jól töltik-e ki a kérdőíveket, helyesen értelmezik-e a felvételi utasítást, a statisztikai szakmai tudnivalókat. A számlálóbiztosok terepen végzett munkáját a felülvizsgálók szúrópróbaszerűen ellenőrzik. A kapcsolattartáshoz, amennyiben szükséges, a települési népszámlálási felelős helyet biztosít. A felülvizsgálóknak az adatfelvétel folyamán napi szintű pontos információt kell biztosítaniuk a számlálóbiztosok számára arról, hogy a körzetükben mely cí- 14

mekről érkeztek vissza a KSH-ba interneten kitöltött kérdőívek. Ezeket a háztartásokat ugyanis a számlálóbiztosok már nem zavarhatják az adatszolgáltatás kérésével. A felülvizsgálók is előzetesen, elektronikus formában (interneten) eljuttatott tananyag segítségével készülnek föl munkájukra. Alkalmazásuknak szintén feltétele a szükséges ismeretek elsajátítása és a tantermi oktatáson való személyes részvétel. A felülvizsgálók szervezését a KSH területfelelőse végzi, együttműködve a települési sel. A felülvizsgálók szakmai irányító szerepének fontossága, valamint a KSH-val közös, az adatok minőségét biztosító felelősségük miatt kiválasztásuk és megbízásuk a KSH hatáskörébe tartozik. A felülvizsgálók létszámát úgy kell meghatározni, hogy egy felülvizsgáló általában öt számlálóbiztos munkáját szervezi, irányítja, ellenőrzi. A számlálóbiztosok felülvizsgálókhoz történő beosztásánál célszerű a területi elvet érvényesíteni, azaz lehetőség szerint egymással szomszédos körzetek összeírói tartozzanak egy felülvizsgálóhoz. Ez a fegyveres szervek intézeteinek számlálóbiztosaira is érvényes, de az azonos intézményben összeírókat mindig ugyanahhoz a felülvizsgálóhoz kell beosztani. (Ilyen esetben ötnél több számlálóbiztos is tartozhat egy felülvizsgálóhoz.) A körjegyzőségek kisebb községeit, illetve az ott működő számlálóbiztosokat lehetőleg közös felülvizsgálói körbe kell szervezni. A fedél nélküli hajléktalanok összeírását végző számlálóbiztosok munkáját összefogó felülvizsgáló ahol azt a hajléktalanok várható száma indokolja lehetőleg valamely hajléktalan ellátó szervezet vagy szociális szolgáltató dolgozója legyen. A felülvizsgálói munka alapvető feltétele a szélessávú internet elérés. A felülvizsgáló kiválasztásánál fontos szempont, hogy tőlük is elvárható a számlálóbiztosokkal kapcsolatban felsorolt tulajdonságok megléte, de ezen felül olyan rátermett személyeket kell keresni, akik rendelkeznek vezetői, irányítói képességekkel is, illetve eleget tesznek az alábbi elvárásoknak: TAPASZTALAT, GYAKORLAT: nagy előnyt jelent a lakossági kapcsolatot igénylő feladatokban való jártasság, korábbi népszámlálásoknál vagy statisztikai felvételeknél megszerzett adatgyűjtési tapasztalat; SZERVEZŐKÉSZSÉG: az irányítása alatt dolgozó számlálóbiztosok munkájának hatékony összefogása, szervezése, ellenőrzése; IRÁNYÍTÓ KÉSZSÉG: a feladatok érthető közvetítése az irányítása alá tartozók felé, a velük való jó emberi és szakmai kapcsolat, teljesítményre ösztönző képesség, türelem a problémák meghallgatásában, rugalmasság azok megértésében és megoldásuk segítésében; ALAPVETŐ INFORMATIKAI ISMERETEK: a KSH által működtetett elektronikus adatgyűjtést támogató alkalmazás használata; CSAPATMUNKA: ne az egyéni sikert tartsa szem előtt, hanem a népszámlálás ügye érdekében a közös jó teljesítményre törekedjen, és erre ösztönözze a számlálóbiztosokat is; minden fontos információt osszon meg az érintettekkel, és ne az elkövetett hibák szankcionálása, hanem a hibák megelőzése legyen a célja; OBJEKTIVITÁS: a számlálóbiztosok munkájával kapcsolatos észrevételeit, kritikáit képes legyen határozottan szóvá tenni, de értékelése legyen reális, építő jellegű, ítéleteit ne érzelmei, ne személyes szimpátiája befolyásolják; 15

KITARTÁS, TERHELHETŐSÉG, RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS: a számlálóbiztosokkal folyamatosan tartsa a kapcsolatot, kísérje figyelemmel tevékenységüket, segítse, ösztönözze munkájukat, a népszámlálás idején folyamatosan álljon rendelkezésre; MEGFIGYELŐKÉPESSÉG: legyen jó megfigyelő, lássa át az egész munkafolyamatot, és vegye észre, ha valami nem megfelelően zajlik, szűrje ki és kezelje a problémás eseteket, az ellenőrzések során legyen gondos, jó felismerő; GYAKORLATIASSÁG: mindig ésszerűen mérje fel az adott szituációt, a legmegfelelőbb és legcélszerűbb megoldásokat alkalmazza; HATÁROZOTTSÁG: a számlálóbiztosokkal és a lakossággal való kapcsolat során legyen határozott, problémás esetekben tudjon és merjen dönteni. 2.5. Együttműködés a KSH területfelelősével A népszámlálás sikeres végrehajtásához alapvető feltétel a KSH és az önkormányzatok hatékony együttműködése. A települési (illetve a népszámlálási előadó) a népszámlálás előkészületi és végrehajtási szakaszában folyamatos kapcsolatot tart a KSH által delegált területfelelőssel, tájékoztatja az aktuális feladatok előrehaladásáról, segíti annak munkáját, tanácsot kérhet szakmai vonatkozású kérdésekben. 2.6. Együttműködés a védett intézetek vezetőivel A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó intézetek vezetői ezeket az intézeteket védett intézeteknek tekintjük a településtől függetlenül felelősek az általuk irányított intézetek és az intézetben lakók összeírásáért, eközben folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk a települési sel és a KSH területfelelősével. A települési az adatfelvétel végrehajtása során együttműködik az adott intézet vezetőjével, ellátja a megfelelő mennyiségű nyomtatvánnyal, értesíti a településen tartandó számlálóbiztosi oktatás időpontjáról és helyszínéről, gondoskodik a számlálóbiztosi oktatási csomagok átadásáról, segíti az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. Az intézetek, azon belül a védett intézetek összeírásáról a III. számú Útmutatóban adunk részletes tájékoztatást. 2.7. A címek ellenőrzése, a számlálókörzetek véglegesítése A népszámlálás előkészítésének egyik fontos eleme a számlálókörzetek kialakítása. A körzetesítés célja az ország teljes területi lefedettségének biztosítása, a KSH által ismert címek körzetbe sorolása. A körzetek kijelölése meghatározza a népszámlálás végrehajtásában résztvevők (számlálóbiztosok, felülvizsgálók) tényleges számát, a számlálóbiztosok által bejárandó terület nagyságát, az összeírásra kerülő címek számát, valamint az egyes körzetek összeírásához szükséges kérdőívek mennyiségét. 16

A körzetesítés alapjául a népszámlálási címállomány szolgál. A címállományban szereplő címeket a KSH címregisztere adja. Belterületen rendeltetéstől függetlenül valamennyi épület (ingatlan) címét, míg külterületen csak a lakóépületek, üdülőépületek és intézeti épületek címeit tartalmazza. Létrejötte óta a területszervezési változások (település, településrész, közterület változások) az önkormányzatok 1728 nyilvántartási számú évenkénti OSAP jelentései alapján folyamatosan átvezetésre kerültek. A regiszterben található kezdeti címállomány folyamatosan bővült a használatba vett lakások és üdülők címeivel, a bontási engedélyt kapott lakóépületek címei pedig kikerültek az állományból. A népszámlálási címállomány teljességének, pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a címállomány minőségét a KSH minden rendelkezésére álló eszközzel javította. Ennek ellenére a címállományban előfordulhatnak hibák, hiányosságok. A hibás címek javítására az adatfelvétel során lesz lehetőség. A népszámlálási címállományban a címeket rendeltetésük alapján az összeírás körének megfelelően két csoportba soroltuk: a lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek és intézetek címei az összeírandó címek csoportjába, a (nem lakott) üdülők, az üres telkek, az egyéb címek valamint a sarokházak második, nem bejárati címei a nem összeírandó címek csoportjába tartoznak. A címek rendeltetésének részletes leírását a 6. számú melléklet tartalmazza. A címek számlálókörzetbe sorolását a KSH munkatársai végzik el. A számlálókörzetek meghatározott paraméterek és szabályok alapján jönnek létre. A körzetesítési eljárás során különböző típusú számlálókörzetek keletkeznek. Belterületi számlálókörzet (B jelű számlálókörzet): A központi belterületi és egyéb belterületi településrészek számlálókörzetei. Az összeírás sikeres végrehajtása érdekében ezen számlálókörzetek jellemzően 110 140 összeírandó címet tartalmaznak. A népszámlálást megelőző próbaszámlálások során azt tapasztaltuk, hogy ez az a címmennyiség, amelynek összeírását a számlálóbiztos a kijelölt időszakban még nagy biztonsággal el tudja végezni. Külterületi számlálókörzet (K jelű számlálókörzet): Külterületi településrészek számlálókörzetei, amelyek a címek egymástól való távolsága miatt legfeljebb 70 összeírandó címet tartalmazhatnak. Intézeti vagy védett intézeti számlálókörzet (I és V jelű számlálókörzet): Az intézet rendeltetésű címek önálló számlálókörzeteket alkotnak. Az egy intézethez tartozó épületek címei egy számlálókörzetbe kerülnek (például Budapesten a János kórház 18 épülete egy számlálókörzetet alkot), azonban az azonos címen található eltérő funkciójú intézetek külön számlálókörzetbe sorolandók (pl. kórház és nővérszálló). Az intézetek között találhatóak speciálisan kezelendő intézetek, melyeket védett intézeteknek nevezünk. Ezen intézetek fenntartója a Honvédelmi Minisztérium vagy a Belügyminisztérium. A népszámlálásról szóló törvény szerint ezen intézetek összeírásáért az intézményvezető felelős, így ezen címek elkülönítésére védett intézeti számlálókörzeteket hoztunk létre. Hajléktalan számlálókörzet (H jelű számlálókörzet): Településenként egy ilyen számlálókörzetet hozunk létre, amelynek minden esetben 0000 a számlálókörzet azonosítója. Ez a számlálókörzet a településen élő fedél nélküli hajléktalan személyek összeírására szolgál. 17

A számlálókörzetek településenként négyjegyű, folyamatos sorszámmal rendelkeznek. A körzetesítési folyamat eredményeként minden számlálókörzetre elkészül a számlálókörzeti címjegyzék, a körzetleírás és a számlálókörzet térképszelvénye. Ezeket a dokumentumokat a többi nyomtatvánnyal együtt 2011. augusztusában a nyomda szállítja a településekre. A települési feladatai a számlálókörzetek kialakítása során: segítségnyújtás a KSH által kijelölt körzetesítő számára a problémás címek helymeghatározásában; közreműködés a nehezen beazonosítható külterületi címek számlálókörzetbe sorolásában; a körzetstruktúra ellenőrzése abból a szempontból, hogy a számlálókörzetek lefedik-e a település teljes területét; a kialakult számlálókörzetek vizsgálata összefüggőség, határaiknak egyértelműsége, nagyság szerint; a számlálókörzetesítés lezárását megelőzően a jegyzői körzetlista ellenőrzése, az áttekintésről visszajelzés küldése a KSH megyei felelősének. A jegyzői körzetlista (7. számú melléklet) a települési munkájának alapdokumentuma, mely a településen kialakult számlálókörzetek tételes felsorolását, azok típusának, településrészének megnevezését, a számlálókörzetekhez tartozó közterület szakaszok leírását és a címek számát tartalmazza. Ez a dokumentum a számlálóbiztosok toborzásához használható. A jegyzői körzetlistát a települési a körzetesítés lezárását megelőzően elektronikus formában kapja meg, amelyet át kell tekinteni. Az áttekintés eredményéről a települési vagy a kijelölt népszámlálási előadó legkésőbb 2011. június 23-ig írásbeli visszajelzést küld a KSH megyei felelősének. A körzetesítés lezárását követően a címállomány érvényessége érdekében, a népszámlálás megkezdéséig kerüljék a településen belüli településrészekre, közterületekre vonatkozó változtatásokat. Amennyiben erre mód van, ne hozzanak létre, ne csatoljanak át, és ne vonjanak össze településrészeket, a közterületek nevét vagy jellegét ne változtassák meg, kerüljék a közterületek átszámozását. Az összeírás sikeressége érdekében a hiányzó vagy pontatlan közterületnév táblákat pótolják, ezzel is segítve a számlálóbiztosok településen belüli tájékozódását. 2011. október 1-je előtt a helyben szokásos módon (pl. helyi lapban, az önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján) hívják fel a lakosság figyelmét a házszámok, ajtószámok kihelyezésének fontosságára, a címek postaládákon való elhelyezésének szükségességére, hiszen a számlálóbiztosok csak így tudják minden adatszolgáltatóhoz eljuttatni az adatszolgáltatói csomagot. 2.8. A népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, tárolása A népszámlálási kérdőíveket, az összeíráshoz szükséges egyéb anyagokat és nyomtatványokat közvetlenül a nyomdától kapják meg a jegyzői, körjegyzői hivatalok. A számlálóbiztosok oktatási anyagokkal, kérdőívekkel és egyéb nyomtatványokkal való ellátása a települési feladata. A nyomtatványokból csak a 18

szükséges mennyiségeket szabad kiadni, a maradékot az adatfelvétel közben felmerülő hiányok pótlására települési tartalékként kell kezelni. A nyomdai anyagok szállítása 2011. augusztus 15. és 31. között történik. A szállítás várható időpontjáról a nyomda előzetes értesítést küld a települési népszámlálási felelős e-mail címére. Az egyes nyomtatványfajták szállítandó mennyisége a település népesség- és lakásszáma, a kialakított számlálókörzetek alapján került meghatározásra. A nyomda számlálókörzetenként csomagolva szállítja a településekre, körjegyzőségi székhelyekre a számlálóbiztosi csomagokat, az oktatási csomagokat, a tartalék kérdőíveket és egyéb segédleteket. Átvételkor szállítólevél szerint ellenőrizni szükséges a szállított anyagokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakás- és személyi kérdőíveket gondosan kell tárolni és kezelni, mert az adatbevitel optikai jelolvasó és felismerő gépekkel történik, és az átnedvesedett vagy gyűrött kérdőívek feldolgozása nehezen megoldható. A nyomdai anyagok, majd az összeírást követően az összeírt anyagok fogadásáról és tárolásáról részletes tájékoztatást a II. számú Útmutatóban adunk. 2.9. A népszámlálás monitoring rendszerének használata A KSH a népszámlálás adatgyűjtési és feldolgozási feladatainak informatikai támogatására internetes elérésű monitoring rendszert működtet. Az elektronikus monitoring a kérdőívek nyomdai kiszállításától a kérdőívek rögzítésének befejezéséig, megsemmisítéséig működik, és követi a kérdőívcsomagok, számlálókörzetek állapotát, mozgását. A monitoring rendszer célja a népszámlálást lebonyolító személyek munkájának megkönnyítése, ellenőrzése, a címek és a begyűjtött adatok gyors feldolgozása és ellenőrzése. Ezen a rendszeren keresztül az irányítók a saját hatáskörükön belül képet kaphatnak a népszámlálás pillanatnyi állásáról. A települési, a települési előadó és a települési ügyintéző egyaránt felhasználója a rendszernek. Át kell tekinteniük, és el kell sajátítaniuk az elektronikus oktatási anyagot, mert ennek ismerete szükséges az alkalmazás használatához. A rendszer 2011. szeptember 1-től működik. A települési indítja el és az ő bejegyzése után zárul az összeírási folyamat. Napi aktualitással tájékozódhat az összeírás alakulásáról, előrehaladásáról, az esetleges hibákról valamint lekérhet adminisztrációt támogató adatokat. A rendszer indulása előtt a következő információkat tartalmazza: címadatok, körzetadatok; települési, népszámlálási előadó és ügyintézők adatai (név, elérhetőség); számlálóbiztosok, felülvizsgálók adatai; a népszámlálás dokumentumainak nyomtatható változata (például címjegyzék, körzetleírás, térképszelvény). A monitoring rendszer első feltöltését a rendszer üzemeltetője végzi el. A felhasználói adatok betöltése (települési adatai, számlálóbiztosok adatai) a KSH megyei felelősei által összegyűjtött, fix formátumú 19

Excel táblák alapján történik. A számlálóbiztosok és a települési irányítók adatainak összegyűjtése, a táblák kitöltése és azok eljuttatása a KSH megyei felelősének a települési feladata. A kezdeti adatfeltöltést követően, az esetleges változások átvezetését a karbantartási funkció segítségével a települési vagy előadó végzi. A monitoring rendszer ellenőrzi az adatgyűjtési folyamat feladatainak egymásutániságát. Az egyes munkafolyamatok elkezdéséhez, lezárásához a települési résztvevőknek bizonyos beállításokat végre kell hajtaniuk. A rendszer nyomon követi és kezeli a települések, számlálókörzetek és címek aktuális állapotát. Elvégzendő feladatok, amit a rendszerben jelölni kell: számlálóbiztosok számlálókörzethez rendelése A monitoring rendszer tartalmazza minden település körzetesített adatait. Az adott település minden számlálókörzetéhez hozzá kell rendelni induláskor egy-egy számlálóbiztost. A népszámlálási időszak folyamán ezek karbantartása a települési népszámlálási felelős feladata (új számlálóbiztos kirendelése, számlálókörzet megosztása); nyomdából érkezett szállítmány átvétele Az átvétel bevezetése, valamint az esetleges szállítási elmaradás feljegyzése a települési népszámlálási felelős feladata; a népszámlálási folyamat előrehaladásának követése, rendkívüli események bejegyzése; településrész adatok javítása A települési feladata a hozzá tartozó település(ek) településrész adatainak karbantartása, a településrészekhez tartozó közterületek listájának ellenőrzése és javítása; a településen az összeírás befejeződésének rögzítése, az adatgyűjtési folyamat lezárása. A monitoring rendszer kezeléséhez kapcsolódó részletes feladatokat a II. számú útmutató fogja tartalmazni. 2.10. Oktatással kapcsolatos feladatok A települési nek a következő oktatásszervezési feladatai vannak: a számlálóbiztosok, felülvizsgálók, tartalék számlálóbiztosok számára az előzetes felkészülést szolgáló tananyagok átadása, eljuttatása; közreműködés a számlálóbiztosi oktatási terv elkészítésében; a számlálóbiztosok, felülvizsgálók, tartalék számlálóbiztosok tantermi oktatásának megszervezése, a tantermi oktatást megelőzően legalább 1 héttel; együttműködés a számlálóbiztosi oktatás lebonyolításában és a technikai feltételek biztosításában (amennyiben az elfogadott oktatási terv szerint a település biztosítja az oktatás helyszínét). 20

Az oktatásokat a KSH által kijelölt, kiképzett területi oktatók végzik. Az oktatók szakmai felkészültségét hosszú adatgyűjtés-szervezési és végrehajtási gyakorlat, oktatástechnikai ismeretek, valamint a KSH Népszámlálási főosztálya által tartott felkészítő értekezlet és konzultáció biztosítja. Az oktatókat a KSH területileg illetékes igazgatója, főosztályvezetője írásban bízza meg az oktatások megtartásával. A szakmai tudnivalók átadásának leghatékonyabb módszere a viszonylag kis létszámú maximum 50 fős csoportokban történő oktatás, amelyen nemcsak előadást hallgatnak meg a résztvevők, hanem interaktív módon, kérdések feltevésével és megvitatásával sajátítják el a szakmai ismereteket. Az adatfelvétel minőségét alapvetően meghatározza a végrehajtásában részt vevők szakmai felkészítése, ezért az oktatások szervezésénél ezt az alapelvet figyelembe kell venni és lehetőleg el kell kerülni az ennél nagyobb létszámú csoportokban történő oktatást. Az oktatási helyeket és időpontokat a települési ök és a KSH megyei felelősei együttműködve jelölik ki. A lakás- és népességszámok alapján viszonylag pontosan megbecsülhető a számlálóbiztosok és felülvizsgálók létszáma, ennek ismeretében megállapítják a szükséges oktatások számát és összeállítják az oktatási tervet. A KSH igazgatósága az oktatók beosztásával véglegesíti a tervet és 2011. augusztus 25-ig megküldi a települési öknek. Az oktatás helyéül kijelölt településeken a települési gondoskodik az oktatásra alkalmas helyiségről és az előadáshoz szükséges eszközökről (pl.: projektor, számítógép). A számlálóbiztosoknak és felülvizsgálóknak készített oktatási anyagok elektronikus formában már júliustól elérhetők lesznek a (későbbiekben) megadott internetes felületen (vagy igény szerint e-mail-en keresztül). Így a munkára jelentkezők már jó időben megtekinthetik a rájuk váró feladatokat és elsajátíthatják a szükséges ismereteket, illetve önellenőrző és ellenőrző kérdések formájában készülhetnek a munkára. A nyomtatott formában elkészített oktatási anyagok 2011. augusztus 15-től kerülnek kiszállításra a települési nek, akinek gondoskodnia kell arról, hogy minden számlálóbiztos és felülvizsgáló a tantermi oktatások előtt időben hozzájusson ezekhez. A települési legalább egy héttel az oktatás előtt minden számlálóbiztost, felülvizsgálót, tartalék számlálóbiztost értesít az oktatás helyéről és időpontjáról. Kiadja részükre az előzetes felkészülést szolgáló oktatási anyagokat és felhívja a figyelmüket, hogy a tantermi oktatásig tanulmányozzák át és ismerjék meg a felvételi utasítást, tekintsék meg az oktatófilmeket, válaszolják meg az önellenőrző kérdéseket és az ellenőrző feladatsort és kérdezzenek le legalább egy lakás- és személyi kérdőívet. Az oktatásra a résztvevők már egy-egy kitöltött kérdőívvel és megválaszolt tesztlappal jöjjenek. Az oktatásokat úgy kell szervezni, hogy a felülvizsgáló és az irányítása alá tartozó számlálóbiztosok ugyanazon az oktatáson vegyenek részt. A települési, a népszámlálási előadó és az ügyintézők is kötelesek egy számlálóbiztosi oktatáson részt venni. Az oktató az oktatási tanúsítvány aláírásával igazolja, hogy a számlálóbiztos, a felülvizsgáló oktatásban részesült és megfelelt a minősítés követelményeinek. Az adatfelvételt csak olyan személy végezheti, aki a számlálóbiztosok részére szer- 21

vezett oktatáson részt vett. Az oktatások ellenőrzésére a KSH területi igazgatója, a KSH megyei, fővárosi felelőse és a KSH Népszámlálási főosztályának munkatársa jogosult. 2.11. A lakosság tájékoztatása Az adatfelvételi időszakot megelőző hetekben a központi népszámlálási kommunikációs kampány egyre intenzívebbé válik. Emellett a települési népszámlálási felelős feladata, hogy a helyi lehetőségek felhasználásával is tájékoztassa a lakosságot az összeírásról, a népszámlálás jelentőségéről, az adatfelvétellel kapcsolatos eseményekről és teendőkről. A lakosság számára a népszámlálással kapcsolatos információs tartalmakat a KSH állítja össze és adja át. A lakosság tájékoztatására a népszámlálásról szóló, hivatalos szövegezésű Hirdetmény készül, amit 2011. augusztus 15-től a nyomda szállít a településekre. Ezt a polgármesteri (körjegyzői) hivatal a kirendeltség hirdetőtábláin, továbbá a közintézményekben, autóbuszmegállókban, vasútállomáson, esetleg boltokban, üzletekben kell kifüggeszteni szeptember második felében. A Hirdetmény kihelyezéséről a települési gondoskodik. 2.12. Hajléktalanok összeírásának megszervezése és végrehajtása A népszámlálás végrehajtási rendeletének 4. (1) bekezdésének n) pontja szerint a települési feladata az adott településen élő fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásának megszervezése. A fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásáról a III. számú Útmutatóban adunk részletes tájékoztatást. 2.13. Az összeírás teljességének biztosítása, a meghiúsulások kezelése, pótösszeírás megszervezése A települési feladata az összeírás lebonyolításának megszervezése, a végrehajtás nyomon követése, a kieső számlálóbiztosok pótlása. Különösen fontos szerepe van az olyan problémás eseteknél, amikor a megkérdezettek megtagadják a válaszadást. A települési feladata ilyen esetben, hogy személyesen is megkísérelje az adatgyűjtést, ha az is sikertelen, a megtagadás miatt eljárást indítson. Az összeírásból esetlegesen kimaradt személyek november 8-ig jelentkezhetnek a települési nél. Erre a lehetőségre célszerű az összeírási időszak végén a helyi propaganda keretében felhívni a lakosság figyelmét. Az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos részletes feladatleírást a II. számú Útmutató tartalmazza. 22