PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar, mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg? N é v: ELTE Bölcsészettudományi Kar Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék Vida Tivadar Születési helye és ideje: Celldömölk, 1962. február 7. Anyja neve: Munkahelye: Bali Terézia ELTE BTK Lakhelye: 1056 Budapest, Bástya utca 15. II. 10. Beosztása, tudományos fokozata: habilitált egyetemi docens, kandidátus intézetigazgató-helyettes
Oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: Régész történelem tanári diplomám megszerzése (1986) után az MTA Régészeti Intézetébe kerültem, ahol kutatási területem a népvándorláskor régészete lett. 1987-92 között részt vettem a budakalászi avar temető feltárásában. Az ELTE Régészettudományi Intézetében megbízott előadóként 1996-tól tartottam alkalmanként szemináriumokat. 1998-ban a Német Akadémiák Szövetsége által adományozott fél éves ösztöndíj keretében a marburgi egyetemen (Vorgeschichtliches Seminar, Philipps-Universität-Marburg) voltam vendégkutató és oktató, ahol Die Awaren im Mitteldonaubecken címmel szemináriumot tartottam. 1997-ben részt vettem az Olympia in der römischen Kaiserzeit und der Spätantike c. DFG-Projekt nemzetközi kutatócsoportjának munkájában és Dr. Thomas Völlinggel együtt feldolgoztam az olympiai hamvasztásos szláv temetőt. Bóna István nyugdíjba vonulása után 2001-ben meghívást kaptam korai történeti régészeti előadások és szemináriumok tartására, majd 2002-ben egyetemi docensi kinevezést kaptam az ELTE Régészettudományi Intézetében. Ettől kezdve részt veszek a Régészeti Doktori Programban, amelynek külső alapító tagja és jelenleg 17 doktorandusz témavezetője vagyok. 2008-ban az Erasmus oktatói csereprogram keretében a müncheni egyetemen tartottam előadássorozatot. 2000-2003 között Bolyai ösztöndíjasként A kora avarkor időrendje és etnokulturális viszonyai témában folytattam kutatásokat, célom a germán, a helyi romanizált és az avar népesség leletanyagának az elkülönítése volt. 2002-2005 között a Foreigners in the Early Medieval Europe. Migration-Integration Acculturation. c. az European Comission Culture 2000 programja keretében képi és szöveges adatbázis összeállításával és értékelésével vizsgáltuk a kora középkori népmozgásokat, az etnikai és kulturális átalakulás, valamint a letelepedés folyamatát ( www.rgzm.de/foreigners). 2006-2009-ben a Kontinuität und Migration in und um Keszthely-Fenékpuszta von der Spätantike bis zum 9. Jahrhundert c. MTA-DFG projektben létre hozott kutatócsoport tagjaként a Keszthely-fenékpusztai késő római erődben a horreumi temető leletanyagát dolgoztam fel és a népesség életmódjának, életfeltételeinek, társadalmi tagozódásának, gazdasági helyzetének és kulturális kapcsolatainak kérdését vizsgáltam. 2005- ben kezdtem el a szóládi langobard kori temető feltárását és feldolgozását a Römisch Germanische Komission (DAI) és a mainzi egyetem munkatársaival együtt. A szóládi langobard kori lelőhely népességét régészeti és természettudományos módszerekkel vizsgáljuk. Keressük a bevándorló személyeket és a helyi lakossághoz tartozókat (romanizáltakat). E kérdésekre hagyományos fizikai antropológiai vizsgálatok (kor, nem, betegség, sebesülés) és molekuláris genetikai (stroncium-izotóp, DNS, rokonsági kapcsolatok) elemzés segítségével keresünk választ. Törekszünk a környezet, az egykori táj rekonstruálására (talajtípusok, növényzet, pollen, magok, kiszáradt növényi maradványok). Elemezzük a közösség társadalmi tagozódását, életmódját és táplálkozását. 2010-ben Romania Gothica -- Az európai identitás gyökerei c. konferenciát szerveztem az ELTE Régészettudományi Intézetében együttműködésben a bolognai, toulousei egyetemekkel és egy barcelonai tudományos intézménnyel. Az előadások elsősorban a római birodalom határvidékén a Kr. u. 4. sz. végén és az 5. sz. első felében végbement változásokkal, a fegyveres réteg kérdéseivel foglalkoztak. A különböző kulturális identitású csoportok közötti dialógus fő formáinak, a kapcsolatok szerteágazó rendszerének elemzése az európai identitás kialakulása folyamatának kezdeteit segítenek megérteni. Az 1990-es évek óta rendszeresen veszek részt hazai és nemzetközi konferenciákon, és ugyancsak rendszeresen publikálok. Összesen 79 tudományos közleményem van. Az MTA Régészeti Bizottsága megbízásából Garam Évával együtt 1994 óta szerkesztem a Monumenta Avarorum Archaeologica c. avar, és 2002 óta a Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae c. germán korpuszsorozatokat. Az MTA Régészeti Bizottságának 1999 óta vagyok tagja (2008-tól titkára), és 1999-től vagyok az Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottságában is. 2004-ben lettem a Szlavisták Nemzetközi Szövetsége, Régészeti Bizottsága tagja. 2006-ban a Német Régészeti Intézet (DAI) választott levelező taggá. 2009-ben bekerültem a mainzi RGZM nemzetközi tanácsadó bizottságába (Bewerungskomission). 2012-től az OTKA Régészet Magyar Őstörténet zsűri elnöke vagyok.
Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: 1981-86 egyetemi tanulmányok, ELTE BTK régészet-történelem 1984 részképzés a szentpétervári (akkor leningrádi) egyetemen (4 hónap) 1985 múzeumi gyakorlat a Magyar Nemzeti Múzeumban 1986 az MTA Régészeti Intézetének munkatársa 1985-90 részvétel az Awarenforschungen című nemzetközi tudományos programban 1987 egy hónapos baskíriai tanulmányút 1987-92 leletmentő ásatás a gyomai avar kori telepen és a budakalászi avar temetőben 1990 két-két hetes tanulmányút Bulgáriában és Oroszországban 1990 Akadémiai Ifjúsági Díj 1993-94 DAAD-ösztöndíj (14 hónap), Institut für Vor- und Frühgeschichte der Ludwig- Maximilian-Universität, München 1993-99 nyertes OTKA pályázatokok a budakalászi avar kori temető feldolgozására 1993 Az MTA Régészeti Bizottsága megbízásából a "Monumenta Avarorum Archaeologica" című forráskiadvány-sorozat társszerkesztője, megjelent 9 kötet dr.univ cím megszerzése az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1994 kandidátusi cím szerzése, CSc 1996-97 Akadémiai Kutatási Pályázat (AKP), A dunántúli késő avar kori edényművesség 1997-99 az Olympia in der römischen Kaiserzeit und der Spätantike - DFG-Projekt nemzetközi kutatócsoportjának tagjaként Dr. Thomas Völlinggel együtt feldolgozta az olympiai hamvasztásos szláv temetőt 1998-99 a Német Akadémiák Szövetsége által adományozott fél éves ösztöndíj keretében a marburgi egyetemen vendégkutató és oktató. Die Awaren im Mitteldonaubecken címmel szemináriumot tartott. (Vorgeschichtliches Seminar der Philipps-Universität-Marburg.) 1999 Az MTA Régészeti Bizottságának tagja Az Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottságának tagja 2001- Népvándorlás kori előadások és szemináriumok tartása az ELTE Régészettudományi Intézetében. 2001 november nemzetközi konferenciát szerveztem Neue Funde und Ergebnisse in der archäologischen Forschung des Karpatenbeckens im 5.-6. Jahrhundert címmel az MTA Régészeti Intézetében. 2001-2004 Bolyai János kutatási Ösztöndíj 2002 egyetemi docensi kinevezés az ELTE Régészettudományi Intézetében A "Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae" című, a Magyar Nemzeti Múzeum által kiadott forráskiadvány-sorozat társszerkesztője, megjelent 6 kötet 2002-03 Humboldt-ösztöndíj, 12 hónap, Institut für Vor- und Frühgeschichte der Ludwig-Maximilian-Universität, München. 2002-2005 Részvétel a Foreigners in Early medieval Europe c. Culture 2000 EU- Projektben 2004-2008 Szlavisták Nemzetközi Szövetsége, Régészeti Bizottsága, tag Mednarodni Slavistični Komite, Komisia Archeologičká 2006 Deutsches Archäologisches Institut, Römisch-Germanische Komission (Berlin-Frankfurt) levelező tag 2005-2014 A szóládi langobard kori temető feltárása magyar német közös projekt Römisch-Germanische Komission des DAI, Institut für Anthropologie der Johannes-Gutenberg-Universität Mainz. 2005-2008 OTKA Régészet - Magyar Őstörténet Zsűri tagja 2006-2008 MTA-DFG magyar-német közös kutatási projekt: Kontinuität und Migration in und um Keszthely-Fenékpuszta von der Spätantike bis zum 9. Jahrhundert (GWZO, Leipzig -- MTA Régészeti Intézete) 2007 főállású egyetemi docens az ELTE Régészettudományi Intézetében Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Tudományos Tanácsadó Testület, tag 2008 igazgató-helyettes az ELTE Régészettudományi Intézetében 2009 az MTA Régészeti Tudományos Bizottsága titkára a Römisch Germanisches Zentralmuseum (Mainz) tudományos tanácsadótestületének (Bewertungskomission) tagja 2011 OTKA Régészet - Magyar Őstörténet Zsűri elnöke 2012 habilitált doktori fokozat megszerzése
Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az Egyetem illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre? Még nem kaptam. Budapest, 2012. május 29. (aláírás) Beküldendő 2 példányban. Kérjük mellékletben csatolja szakmai programját! Szakmai program Az Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék tanszékvezetői pályázatához Az Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék jelenleg kiegyensúlyozott személyi feltételei a következő ciklusra is biztosítják a színvonalas oktatói és kutatói tevékenységet, amelyet alapvetően a már megszilárdult és egymásra épülő BA, MA, PhD képzési szintek és a továbbiakban is fennmaradó tömegszak jelleg határoznak meg. Emellett az egyetemi oktatást új feladatok és új kihívások elé állítja a régészeti tevékenység és intézmény-rendszernek az elmúlt években elkezdődött drámai átalakítása (múzeumok, kutatóintézetek). Ezért az oktatásnak a korábbi oktatási struktúra továbbfejlesztésével, tartalmi változtatásokkal kell igazodnia a megváltozott igényekhez és lehetőségekhez. Ennek szellemében teszek javaslatot a Tanszék korábbi hagyományokra alapuló oktatási programjának megújítására, és szükség esetén az oktatási feladatot ellátó belső és külső munkatársak személyére. Az alapképzést biztosító BA fázisban új tematikus és módszertani szaktárgyi segédtudományi órák indításával szeretném elősegíteni a hallgatók elmélyülését és témaválasztását. A mesterképzés során az előadások és a szemináriumok témáinak kiválasztásánál nemcsak a kutatás aktuális kérdéseit, hanem a meghatározott kutatási programon dolgozó hallgatók igényeit is figyelembe veszem. Mind a BA és MA tanulmányok ideje alatt fontosnak tartom a hallgatók felkészítését a kutatói munkára. Oktatóként és témavezetőként továbbra is részt veszek a PhD képzésben, előadásokat tartok, elméleti-módszertani ill. gyakorlati szemináriumokat vezetek. A nagy leletmentő ásatások megszűnésével, a múzeumi szervezet átalakításával ugyan kevesebb szakemberre van szükség, mégis az elmúlt évek hallgatói létszámának fenntartását egyetemi és szakmai érdeknek tartom, mert így továbbra is nagyobb számból lehet kiválasztani a tudományos utánpótlást, és nem csökken a szakon végző, a tudományterület elméleti és módszertani alapjait, valamint gyakorlatát is elsajátító, a társadalomba kutató régészként vagy művelt értelmiségiként beilleszkedő hallgatók száma. Az egyetemi oktatómunka minőségét csak magas színvonalú kutatómunkát végző oktatók biztosíthatják, hiszen a sokoldalú és eredményes kutatási programok adják meg az oktatói tevékenység hitelét. Ezért az Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék munkatársait segítem és arra ösztönzöm, hogy minél több kutatási pályázatot, ösztöndíjat nyerjenek, minél több hazai és nemzetközi szakmai intézménnyel alakítsanak ki közös kutatási programokat. A Magyar Nemzeti Múzeummal létrehozott oktatási és kutatási együttműködés keretében az ősrégészeti és népvándorlás kori gyakorlati képzést a múzeum jelenlegi lehetőségei és új személyi feltételeinek megfelelően szervezzük újjá (anyagismereti órák, múzeumi gyakorlat). Örvendetes, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének munkatársai egyre aktívabban kapcsolódnak be egy-egy szakelőadás vagy akár szaktárgyi segédtudományi órák tartásával is a graduális és posztgraduális képzésbe. Közülük
többen a Régészeti Doktori Program külső alapító tagjai, gyakran készülő diplomamunkák konzulensei vagy disszertációk témavezetői. Továbbra is célom hasonló együttműködések kialakításával fokozni a tanszéki oktatómunka tematikus és módszertani sokszínűségét, s ezzel emelni az oktatás színvonalát. E kutatóintézetekben lehetővé válik, hogy kiemelkedő hallgatók a tudományos kutatóprogramok munkájába is bekapcsolódjanak. Az új oktatási és kutatási ciklusban az Európai Unió keretei között nagyobb hangsúlyt szeretnék helyezni tanszéki-intézeti nemzetközi oktatási és tudományos együttműködések létrehozására. Az Erasmus-program keretében intézetünk már ma is rendszeresen fogad hallgatókat Németországból, Olaszországból, Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból stb., és küldd is az Európai Unió szinte valamennyi országába. A korábbinál is tudatosabban szeretnék az Erasmus program keretében meghívni oktatókat rendszeres kurzusok tartására (pl. berlini, müncheni, mainzi, bonni, padovai, torinoi egyetemek). Már eddig is több hallgató és tanszéki munkatárs kutathatott a Römisch Germanisches Zentralmuseum-mal kötött tudományos együttműködés keretében a mainzi könyvtárban, és néhányan jelenleg futó kutatási és publikációs projektekbe is bekapcsolódhattak (avar kori ötvössírok, ékkőberakás a népvándorláskorban, gyakorlati régészet, stb.). Hasonló tudományos együttműködés aláírását tervezzük a schleswigi múzeumhoz kapcsolódóan újonnan alapított, fiatal tudományos intézménnyel (Zentrum für Baltische und Skandinavische Archäologie), és más külföldi intézetekkel is. Egy Erasmus oktatói meghívásból alakult ki az a több évre tervezett tanásatási program, amelyen 2012 nyarától a Tanszék egy adjunktusa vesz részt 5 hallgatóval együtt a lengyelországi Wielbarkban (Wielbark Archaeological Field School. Malbork-Wielbark Fundplatz 1 Eine Internationale Lehrgrabung in Polen). A több mint két évszázadra visszatekintő hazai régiségtani-régészeti oktatás és kutatás, valamint intézményei történetének megismerése céljából szeminárium indítását tervezem egyelőre a Tanszék keretei között. Az elméleti-módszertani megnyilvánulások és a gyakorlati munka folyamatának alaposabb megismerése tudatosabb, önreflexív oktatói és kutatói magatartásra nevelnek. Az egyetemi régészeti oktatás és kutatás vezető személyiségei életművének megismerése, elemzése nemcsak jól felfogható tudományos érdek, hanem morális kötelesség is. Ennek szellemében tervezem a László Gyula születésének 100. évfordulóján rendezett emlékkonferencia előadásainak megjelentetését, valamint további aktuális emlékkonferenciák, vagy tudományos előadássorozatok szervezését. Az autópályás és egyéb leletmentő ásatások visszaszorulása a kötelező nyári ásatási gyakorlat tekintetében veszélyezteti a hallgatók gyakorlati képzésének megvalósulását. Ezért a Tanszék oktatóinak elemi érdeke hazai vagy nemzetközi intézményekkel együtt pályázati pénzekből fontos lelőhelyeken rendszeres terv- ill. tanásatások és országos jelentőségű régészeti kutatási programok indítása. (Korábban számos hallgató töltötte ásatási gyakorlatát a szóládi langobard temető ásatásán, s e nemzetközi projektet a következő években Balaton környéki 5-6. századi települések kutatásával szeretném folytatni). Így a tanszéki kutatásokkal összhangban továbbra is biztosítható lesz szakdolgozatok és disszertációk témáinak kiválasztása. A megváltozott körülmények miatt a múzeumi kollégákkal együttműködve (MNM NÖK, megyei és városi múzeumok) igyekszem elérni, hogy minél több hallgató végezhesse diplomamunkájában vagy disszertációjában korábban kiásott, gazdátlan leletanyagok feldolgozását, vagy a már megjelentetett adatbázisok, leletkorpuszok anyagának kiértékelését. A régészeti szakma intézményrendszerének átalakítása ugyanakkor azt a lehetőséget is kínálja az egyetemi tanszékek, intézetek számára, hogy a szakterületen szellemi és módszertani központokká váljanak, amit az egyetemi keretek között folyó színvonalas oktató- és kutatómunkán túl a rendszeresen szervezett tematikus előadások és kiadott tanulmánykötetek jelezhetnek. Mindezt kiegészíti az intézetben az archaeometriai és interdiszciplináris vizsgálatok infrastrukturális hátterének fejlesztése, amely remélhetően nemcsak a tanszéki-intézeti, hanem az országos kutatási programok számára is lehetőséget nyújt, akár szolgáltatás formájában is. Hasonlóan a 2010-ben rendezett Romania Gothica c. konferenciához újabb nemzetközi rendezvények szervezését tervezem. Igyekszem elősegíteni a hallgatók kutatói képességeinek fejlődését és a tudományos pályán történő elindulását. Ennek érdekében a következő ciklusban több hallgatót szeretnék bevonni a tanszéki kutatómunkába és bővíteni szeretném a munkacsoportok számát. A rendszeres oktatáson kívül az Őskoros Műhely és Népvándorláskoros Műhely keretei között előadások szervezésével segíteném a régészeti kutatómunka aktuális kérdéseinek jobb megismerését.
Az elmúlt években sikerült újjáindítani a nagy hagyományú Dissertationes Pannonicae (1932) sorozatot disszertációk és habilitációs dolgozatok kiadására. A sorozatot új ősrégészeti és népvándorlás kori kötetekkel szeretném bővíteni, mert csak ezzel mutatható be az intézményben folyó tudományos munka a hazai és nemzetközi szakmai körök számára. A kisebb terjedelmű, kiváló BA alapszakos szakdolgozatok és MA diplomamunkák közlésére szerényebb költségvetésű publikációs formát keresünk és továbbra is támogatjuk a Tanszékhez kötődő Ősrégészeti Levelek rendszeres megjelenését. A Tanszék publikációs tevékenysége a cserekapcsolatok révén segíti az intézeti könyvtár fejlesztését. Budapest, 2012. május 29. ( Dr. habil. Vida Tivadar ) docens