HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FŐOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI HIVATAL SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN ÉRINTETT KÖZALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNY RÉSZÉRE 2006.
2 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggő egyes feladatainak végrehajtása érdekében kiadásra került a 114/2006. (HK ) HM utasítás. A szervezeti korszerűsítésben és létszámcsökkentésben érintett szervezeteknél a közalkalmazottakra vonatkozó döntéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a végrehajtására kiadott rendelkezések betartásával kell meghozni. A tájékoztató kiadásának célja: a Magyar Honvédség átalakításával és szervezeti korszerűsítésével összefüggő konkrét feladat-végrehajtás megkezdése előtt az érintett közalkalmazotti állomány kellő időben megismerhesse a változásokat és az információk birtokában döntésképes helyzetbe kerüljön a vele lefolytatandó személyi beszélgetés időpontjára. Jelen tájékoztató a 2006. november 01-én hatályos jogszabályok rendelkezései alapján készült, a vonatkozó helyeken külön megjelölve a 2007. január 01-től hatályos változásokat. A tájékoztató nem helyettesíthet jogszabályt, így joghatás sem fűződik hozzá. A szervezeti érdekből a hadsereget elhagyni kényszerülő állomány esetében gondoskodni kell a járandóságok jogszerű és méltányos biztosításáról. A szervezeti korszerűsítés során érintett közalkalmazottak munkaviszonyát illetően személyre szabott tervet kell készíteni, valamint a személyi beszélgetések lefolytatására bizottságot kell létrehozni. A közalkalmazottak azon csoportjával, akik a prémiumévek programban történő részvételhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, (a 2004. évi CXXII. tv. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról 3. (3) bekezdése alapján) a személyi beszélgetés előtt írásban tájékoztatni kell a részvétel lehetőségeiről és a legfontosabb szabályokról. A bizottságok által lefolytatandó személyi beszélgetéseket úgy kell megtervezni, hogy az illeszkedjen az újonnan létrejövő, illetve átalakuló szervezetek humán erőforrás szükségleteihez. Igény szerint érdekképviseleti képviselő jelenlétét is biztosítani kell. A bizottságnak a személyi beszélgetés során tájékoztatnia kell az érintettet jogairól, illetve sorsa további alakulásának lehetőségeiről. A személyi beszélgetésen az elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az érintett és a bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett személy részére át kell adni. Az érintettet a személyi beszélgetés megkezdése előtt jegyzőkönyvben rögzítve nyilatkoztatni kell, hogy a beszélgetésen az érdekképviseleti szerv, vagy jogi képviselő részvételét kéri-e.
3 II. ELJÁRÁSOK A HM ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEIT/KATONAI SZERVEZETEIT ÉRINTŐ SZERVEZETI KORSZERŰSÍTÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN 1. A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszűnése esetén követendő eljárással kapcsolatos tudnivalók továbbfoglalkoztatás esetén A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszűnése esetén az adott állománytábla, munkaköri jegyzék hatályon kívül helyezésével az ezt elrendelő intézkedésben rögzített időpontnak megfelelően a vonatkozó munkakörök megszűnnek. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni, hogy a közalkalmazott részére más katonai szervezetnél, esetleg más helyőrségben lehet-e biztosítani munkakört, illetve azt az érintett elfogadja-e. (2007. január 01-től megszűnik a más munkakör felajánlhatóságának vizsgálatára vonatkozó munkáltatói kötelezettség.) Amennyiben van lehetőség és szándék a közalkalmazotti jogviszony folytatására, az áthelyezés szabályait kell alkalmazni. (A más katonai szervezet állományába átcsoportosításra kerülő katonai szervezetek közalkalmazottai jogviszonyát nem kell megszüntetni, esetükben a Kjt. 25. (2) bekezdés b) pontját, illetve a 25/A. -t valamint a 25/B -t, illetőleg a 26. -ban foglaltakat kell alkalmazni.) 2. Amennyiben nincs lehetőség a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására, jogviszonyát felmentéssel (Kjt. 30. (1) bek. b) pont) meg kell szüntetni, mely során az alábbiakat kell figyelembe venni. A csoportos létszámcsökkentés Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint: húsz fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő, húsznál több és száznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő, száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka, háromszáz vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül megszüntetni. Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a közalkalmazotti tanáccsal, közalkalmazotti tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a közalkalmazottak képviselőivel írásban közölni: a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait;
4 foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentésben érintettek; illetve az Mt. 94/A. (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát. A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a közalkalmazottak képviselőivel írásban közölni: a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését; a kiválasztás szempontjait; valamint a jogviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját. A konzultációnak a megállapodás értelmében ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés: elkerülésének lehetséges módjára, eszközére; elveire; következményeinek enyhítését célzó eszközökre; valamint az érintett számának csökkentésére. Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni, és meg kell küldeni a területileg illetékes munkaügyi központnak. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint a meghatározott adatokról és körülményről írásban értesíti az érintett alakulat helye, illetve önálló állománytáblával rendelkező alakulatok esetén a saját helyük szerint illetékes munkaügyi központot. Az értesítést a közalkalmazottak képviselői részére történő tájékoztatással egyidejűleg kell megküldeni a munkaügyi központnak, és ennek másolatát a közalkalmazottak képviselőinek át kell adni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett katonai szervezet helye szerint illetékes munkaügyi központot a (felmentés) közlésétől legalább harminc nappal megelőzően írásban tájékoztatja. Ennek során közli a létszámcsökkentéssel érintett a: személyi adatait (ideértve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét is); utolsó munkakörét; szakképzettségét; átlagkeresetét. A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett közalkalmazottat a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal korábban írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a közalkalmazottak képviselőinek, illetve az illetékes munkaügyi központnak is.
5 Ha a tájékoztatás közlésének időpontjában a közalkalmazott meghatározott felmentési védelem alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető. A közalkalmazotti igazolás tartalmazza: közalkalmazott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év hónap, nap); a közalkalmazott TAJ számát; a munkáltatónál munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) töltött idő tartamát; a közalkalmazott munkabéréből jogerős határozat, vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját (a munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás nem terheli); a által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát. Az igazolásnak tartalmaznia kell a fentiek mellett a közalkalmazott pénztártag által választott magán-nyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt is jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. Az előzőeken túlmenően a közalkalmazotti igazolásnak tartalmaznia kell: a közalkalmazott munkakörét; a Kjt. 22. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát; minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült; jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját; a közalkalmazott a Kjt. 37. (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését; továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell. a) Felmentés és felmentési járandóság Ha a közalkalmazott nem él az áthelyezés lehetőségével, és a létszámcsökkentés után további foglalkoztatására nincs lehetőség, a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. (Kjt. 30. (1) bek. b) pont) A csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmakra vonatkozó szabályokat nem a felmentés közlésekor, hanem ezt legalább 30 nappal megelőzően a felmentésről szóló tájékoztató kiadásakor kell alkalmazni. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell őt felmenteni a munkavégzés alól. Az egyes személyi döntések meghozatalakor a munkáltatói jogokat
6 gyakorló elöljárók a honvédségtől kiválni kényszerülő közalkalmazottakat a felmentési idő teljes tartamára mentesíthetik a munkavégzési kötelezettség alól. Az alábbi esetekben nem lehet a közalkalmazottat felmenteni (felmentési tilalom): a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság; a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés; a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság; a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak illetve a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama. Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a kollektív szerződés a közalkalmazottra nézve kedvezően tér el a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytől, abban az esetben a kollektív szerződésben foglalt eltéréseket kell figyelembe venni. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén, ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni. A munkajogi állományban lévő személyek közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, az érintetteket írásban kell előzetesen értesíteni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, csak a munkajogi állományból történt kikerülést követően kerülhet sor. Ha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létszámcsökkentés miatt meg kell szüntetni (a Kjt. 27. (2) bekezdését kell alkalmazni), a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét előre ki kell fizetni. A közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.
7 A jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a illetményét, egyéb járandóságát, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. b.) A végkielégítés A felmentéssel egyidejűleg a későbbiekben leírt kivételek figyelembevételével végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, amelynek mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább: három év: egy havi; öt év: két havi; nyolc év: három havi; tíz év: négy havi; tizenhárom év: öt havi; tizenhat év: hat havi; húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet az esetleges jogutódlás folytán a Kjt. hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott, a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el. A végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Nem jár továbbá végkielégítés annak a közalkalmazottnak, aki a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítést eltérő megállapodás hiányában a felmentési idő utolsó napján kell a közalkalmazott részére kifizetni. A katonai szervezet vezetője azonban a közalkalmazott kérésére dönthet úgy is, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor. Fontos megjegyezni, hogy tekintettel arra, hogy a törvény a végkielégítés tekintetében nem ad felhatalmazást a kollektív szerződésekben való pozitív eltérésre, az ilyen tartalmú kollektív szerződésbeli megállapodások semmisnek tekintendők. Megjegyzés: a 2007. január 01-ét követően közölt felmentések vonatkozásában a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló 2006. évi LXXII törvény eltérő szabályozást vezet be. E szerint: a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult. Továbbá lényeges változás, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít:
8 ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. c.) A szabadság megváltása A közalkalmazott jogviszonyának megszűnésekor, ha a katonai szervezetnél eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy az utolsó munkában töltött hónapjára számított távolléti díjat osztani kell az adott hónap munkanapjainak számával. d.) A tizenharmadik havi illetmény A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az előbbiek szerinti idő számításánál - a következőkben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama. Az időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg - a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni. Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni. e.) A jubileumi jutalom A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelő összeg.
9 Ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. (1) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és - legkésőbb a megszűnés időpontjában - nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B. (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. 3. A kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségei A lehetséges kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 1.), illetőleg a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 2.) tartalmazza. Korkedvezményes nyugdíj: Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (Tny. 7. ) kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett újabb öt (férfiaknál) illetve, négy (nőknél) évi munka után. Ezen rendelkezéseket a 2007. január 01-je előtt megszerzett korkedvezményes időre kell alkalmazni. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a R.1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben felsorolt munkakörben eltöltött időt korkedvezményre jogosultság szempontjából akkor is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörbe (munkahelyen) dolgozott. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a Tny. 1. (3) bekezdésében említett szerveknél korábban a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, valamint a nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és a hivatásos szolgálatba beszámított időt. Előrehozott öregségi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki a) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, b) 1945-ben született és legalább 37 év, c) 1944-ben született és legalább 36 év,
10 d) 1943-ban született és legalább 35 év, e) 1943. január 01. előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki a) 1939. január 01. előtt született és legalább 37 év, b) 1938. december 31. után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj: Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is akinek az előrehozott öregségi nyugdíj szabályozásának meghatározott születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 %-kal, b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 %-kal, c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 %-kal, d) 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 %-kal, e) 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 %-kal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorral jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezménnyel jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilleti. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra meghatározott életkort megelőző időponttól is jár. Az előrehozott öregségi nyugdíj, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban meghatározott jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál gyermekekként 1 évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább 10 éven át nevelt. Ez a kedvezmény legfeljebb 3 gyermek után vehető igénybe. A nyugdíjigénylő háztartásában nevelt gyermekeként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása avagy gyógykezelése stb. miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. Jelen kedvezmény az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is jár, nem értve ide a hivatásos nevelő szülő gondozásában levő gyermeket. A kedvezményt ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe. Korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb 5 évvel, amennyiben a munkavállaló rendelkezik a Tny. 9. -ban vagy a 10. (1) bekezdésében
11 meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. A korengedményes nyugdíjazás további feltétele, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig a megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára más járulékos költségekkel együtt egy összegben befizeti. A nyugdíjátvállalás feltétele az, hogy a legalább 10 éves időtartamú honvédségi jogviszony felmentés helyett közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a fentebb leírt fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a megállapító határozat visszavonásáról a Nyugdíjfolyósító saját hatáskörében intézkedik. 4.) A prémiumévek program Az Országgyűlés elfogadta a 2004. évi CXXII. törvényt a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról, amelynek rendelkezései 2005. január 1-jétől léptek hatályba. A törvény hatálya kiterjed: a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó köztisztviselőkre, ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra; b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazottakra, valamint munkáltatójukra, illetőleg c) a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) XII. fejezete hatálya alá tartozó munkavállalókra és munkáltatójukra. A prémiumévek programba történő belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre 2005. január 1. 2006. december 31. között kerülhet sor. A prémiumévek program alapján járó juttatások folyósítási ideje legkésőbb 2011. december 31- ig tart. (A program igénybevétele határidejének módosítására Kormány előterjesztés készült.) A programban való részvétel feltételei: A prémiumévek programba az a legalább 25 év közszférában jogviszonyban töltött idővel rendelkező, öt éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá váló közalkalmazott, kerülhet be, akinek a jogviszonyát a munkáltató működésével, vagy a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatt kívánják felmentéssel megszüntetni. A prémiumévek programba és a különleges foglalkoztatási állományba csak az kerülhet, aki hozzájárul a határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejűvé történő módosításához és elfogadja, illetve vállalja a programokhoz kötődő eltérő jogszabályok betartását.
12 A munkáltató kötelezettségei: A felmentésről való döntés esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte estén kötelessége írásban felajánlani a prémiumévek programban való részvétel lehetőségét, és egyúttal tájékoztatni az érintettet a program szabályairól. Az érintett a felajánlás kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy elfogadja a programban való részvétel feltételeit, és hozzájárul kinevezésének közös megegyezéssel történő módosításához. A felmentéssel járó juttatások igénybevétele helyett így a közalkalmazott választhatja azt, hogy a programokba bekerülve, átmenetei időre a további foglalkoztatása és jövedelme megoldott legyen. Fennálló jogviszonya így nem kerülhet megszüntetésre, hanem azt a felek közös megegyezéssel határozott időre szóló jogviszonnyá módosítják. A prémiumévek program választása esetén legfeljebb 5 évre, a különleges foglalkoztatási állományba helyezéshez való hozzájárulás esetén 1 évre szóló határozott idejű jogviszony jön létre. A prémiumévek programban való részvétel esetén az érintett számára a munkáltató munkavégzést rendelhet el. Ennek mértéke hetente munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában legfeljebb 12 óra időtartam lehet. A programban résztvevő munkakörrel nem rendelkezik, de a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a munkavállaló iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát ajánljon fel számára. A munkavégzés nem irányulhat egy konkrét munkakör betöltésére, csak egyes feladatok ellátására. A programban való foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljes egészében ellátja korábbi munkaköri feladatait. A programban résztvevő számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, s rendkívüli munkavégzésre sem vehető igénybe. A programban résztvevők szabadságra nem jogosultak, de a munkáltató munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb 2 olyan időtartamra vonatkozóan, amelyek együttes mértéke a programban résztvevőnek a programba való belépést közvetlenül megelőző évi rendes szabadságának felel meg. A résztvevők juttatásai: A résztvevő nem munkabérben, nem illetményben, hanem a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőzően irányadó illetménye, munkabére 70 % -ának megfelelő juttatásban részesül. Keresőképtelenség esetén a munkavállalónak nem jár a betegszabadság, táppénz, hanem a keresőképtelenség, betegség időtartamára is a 70 % -os juttatás jár. A programban résztvevőt, a számára foglalkoztatására irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás 30 %-a illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében, a programban való részvétel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a 70 %-os juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban eltöltött idő társadalombiztosítási szempontból jogszerző időnek számít, de a kapott juttatást a nyugdíjalap kiszámításánál nem szükséges figyelembe venni (a korábbi, kedvezőbb összegű illetmény irányadó). A programban résztvevő foglalkoztatott
13 nem fizet egyéni egészségbiztosítási járulékot sem a prémiumévek program, sem a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A foglalkoztatás megszűnése: A prémiumévek programban való részvétel a jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon pl. közös megegyezés, fegyelmi hatályú elbocsátás vagy hivatalvesztés, egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés túl megszűnik továbbá, ha az érintett előrehozott öregségi, vagy öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit megszerezte, vagy csökkent összegű előrehozott öregségei, vagy rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. III. EGYÉB JÁRANDÓSÁGOK ELSZÁMOLÁSA a.) Előlegek, ruházati költségtérítés A honvédségtől történő kiváláskor mindenféle pénzbeli előleggel el kell számolni. A törlesztetlen illetményelőleget az utolsó havi illetményből le kell vonni. Annak a közalkalmazottnak, akinek a közalkalmazotti jogviszonya nem saját kérelemre, vagy nem neki felróható okból szűnik meg, a ruházati költségtérítés címen kifizetett (és elszámolt) összeget visszafizetnie nem kell. b.) Tanulmányi költségtérítés A tanulmányokhoz kapcsolódó költségeket a honvédség állományából kikerültek esetében csak akkor lehet a továbbiakban is finanszírozni, ha átszervezés következtében, önhibáján kívül szűnik meg a közalkalmazott munkaviszonya, s a korábban megkezdett tanulmányait addig az időpontig még nem fejezi be. A tanulmányokhoz kapcsolódó költségek közül csak azokat lehet megtéríteni, amelyek a tanulmányi szerződésben szerepelnek, így lehetőség nyílik a tandíjon és a vizsgadíjon kívül egyéb költségek (pld. az utazás, szállás, tankönyvek költségei) megtérítésére is, ha azok szerepelnek a tanulmányi szerződésben. Ugyanígy kell eljárni a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga, illetve nyelvtanulás költségeinek esetében is, vagyis ezek megtérítésére is csak akkor van lehetőség, ha az külön ki volt kötve a tanulmányi szerződésben. Az egyes költségtérítéseket az adott katonai szervezet vagy a jogutód szervezet pénzügyi szerve számolja el a jogosult kérelmére. A felmerülő kiadásokat a Külső személyi juttatások megfelelő tételeinek (állományon kívüliek utazási költségtérítése, állományon kívülieknek kifizetett egyéb más költségtérítések és juttatások) terhére kell kifizetni (elszámolni).
14 c.) Élet - és balesetbiztosítás A létszámleépítésben érintett közalkalmazottra a jogviszonya végéig érvényes a honvédség által kötött élet- és balesetbiztosítás. A felmentési idő alatt felmerülő biztosítási igény bejelentését a HM KPSZH részére kell megküldeni. d.) Lakhatás, lakhatási támogatások Lásd a Magyar Honvédség állományában szolgáló katonák és polgári alkalmazottak (köztisztviselők, közalkalmazottak, közszolgálati munkavállalók) lakhatásáról szóló részletes tájékoztatónkban. A honvédelmi szervvel fennálló jogviszony megszűnése esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója: 1. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) (továbbiakban: HM Lakásrendelet) 192. -ában meghatározottak szerint a felmentési idő megkezdését követő 15 napos határidő betartásával értesíteni köteles: a) HM rendelkezésű lakás-, szálló- és személygépkocsi tároló bérlője esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet (a HM Lakásrendelet mellékletében meghatározott, önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrségparancsnokságot, Budapesten a HM Ingatlankezelési Hivatal Budapest Lakásgazdálkodási Osztályt); b) vissza nem térítendő juttatásban és / vagy munkáltatói kölcsön támogatásban részesült foglalkoztatott esetében a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlangazdálkodási egységét, (HM Ingatlankezelési Hivatal Lakhatás Támogatási Osztályt) c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérleti díj hozzájárulásban részesült foglalkoztatott esetében a kifizető hely szerint illetékes pénzügyi és számviteli szolgálatot. 2. Állami kezességvállalásban részesült foglalkoztatott esetében 8 napos határidő betartásával értesíteni köteles az illetékes hitelintézetet: - közalkalmazott tekintetében a Kjt. 78/A (6) és (7) bekezdéseinek rendelkezései szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlójaként. IV. A TÁJÉKOZTATÓ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SZABÁLYZÓK Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény; A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény A hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet; A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet; a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6. ) Korányrendelet;
15 A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény a baleset- és vagyonbiztosítás rendjéről szóló 79/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás a tanulmányi szerződések megkötéséről szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás a honvédségi közalkalmazottak ruházati költségtérítéséről szóló 17/1994. (HK 9.) HM utasítás a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet TÁJÉKOZTATÓ REKONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Mindazok, akik a Magyar Honvédségből kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresőknek 1 járó támogatásokra. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabály 2 alapján a személyügyi szerveken keresztül segíti az igénybe vehető támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást, továbbá hozzájárul az újbóli elhelyezkedést segítő képzés finanszírozásához. A Magyar Honvédség - ugyancsak képzés finanszírozásához való hozzájárulással - támogatja azokat is, akik létszámcsökkentéssel összefüggésben szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek. A jelen kiadvány általános tájékoztató, amely kizárólag a jogszabályok által létesített, visszailleszkedést segítő ellátások és igénybevételi eljárások ismertetésére szorítkozik. A jogszabállyal létesített ellátások kiegészítéseként - csoportos létszámleépítés esetén - a tárca a helyzethez igazodóan további támogatási formák alkalmazásával segíti a szervezetből kikerülőket. Az ilyen okból szervezett további támogatásokról az aktuális szervezési feladathoz kapcsolódó tájékoztatás keretében a humán szervek adnak tájékoztatást az érintettek részére. 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. november 1- jétől hatályos módosításával átalakult a munka nélkül maradtakat ellátó rendszer. A jogalkotó a módosítások céljára azáltal is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a törvény az eddig alkalmazott munkanélküli elnevezés helyett, az álláskereső kifejezést használja. 2. A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, 7-8.
16 TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKON KERESZTÜL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL mindazoknak, akik ellátás nélkül (azaz nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba) kerülnek ki a Magyar Honvédségből MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONYA MEGSZŰNÉSE ELŐTT? Amennyiben Ön: 1. hivatásos, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és kézhez kapja a szolgálati vagy más jogviszonyának létszámcsökkentéssel történő megszűntéséről szóló parancsot, határozatot; 2. hivatásos, szerződéses katona és kézhez kapja a szolgálati jogviszonyának az előmeneteli renddel összefüggésben történő megszűntéséről szóló parancsot; 3. szerződéses katona és szolgálati jogviszonya szerződése lejártával várhatóan egy éven belül megszűnik, a szolgálati (munka) helyének személyügyi munkatársaitól kért munkáltatói igazolással érdemes felkeresnie a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak legközelebbi kirendeltségét. Álláskeresőnek ugyan csak szolgálati vagy más jogviszonya megszűntével lesz minősíthető, ugyanakkor az újbóli elhelyezkedését segítő képzés finanszírozásának támogatását már kérheti az ezt megelőző egy év során is. Abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem finanszírozza, vagy csak részben finanszírozza az Ön újbóli elhelyezkedéséhez szükséges képzést, az MH Szociálpolitikai Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján igénybe veheti a Magyar Honvédség által adható képzési támogatást is. Figyelemmel arra, hogy a Magyar Honvédség legfeljebb 100.000.- Ft értékű támogatást nyújt (azaz nagyobb értékű képzések esetén az alapítványi támogatás nem fedezi a képzés teljes árát), érdemes a munkaügyi központok által támogatott képzési lehetőségek figyelmes áttekintése, hiszen az összeadódó támogatások akár a képzés teljes költségét is fedezhetik. Tekintettel a pályázat benyújtásának határidejére (ez kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg) nagy jelentősége van annak, hogy időben felkeresse a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét, és hogy időben tájékozódjon a támogatási formákról és a konkrét átképzési lehetőségekről. MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONY MEGSZŰNTÉVEL? Szolgálati vagy más jogviszonya megszűnésekor az újbóli elhelyezkedésének elősegítése valamint az esetlegesen állás nélkül töltött átmeneti időszakban igénybe vehető
17 támogatásokhoz való hozzájutás érdekében javasolt felkeresnie a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét. Az álláskeresőket kétféle támogatás illeti meg: álláskeresési járadék és álláskeresési segély, emellett támogatható át- és továbbképzésük valamint vállalkozóvá válásuk. Az alábbiakban tájékozódhat mindezek igénybevételének a kiadvány szerkesztésekor érvényes jogszabályok által meghatározott feltételeiről. I. ÁLLÁSKERESÉS 1. Ki tekinthető álláskeresőnek? Álláskereső az, akinek nincs állása, de szeretne elhelyezkedni, és nyilvántartásba veteti magát a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi központban vagy annak kirendeltségén. A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás feltétele, hogy a kérelmező, illetve a már nyilvántartásban lévő megfeleljen az alábbi 9 feltételnek: I. Álláskereső az, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ez az álláskereső olyan egészségi alkalmasságát jelenti, amely lehetővé teszi, hogy munkába kiközvetíthető legyen), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, 5. az előző 4 pontban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központban, 6. maga is aktívan keres munkahelyet (aktív álláskeresőnek az tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát), 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, 9. akit a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart. 2. Mi minősül megfelelő munkahelynek? A munkahely akkor megfelelő, ha: - megfelel az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének; - egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas; - a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri; - a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg; - az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
18 3. Mit jelent az álláskeresési megállapodás és mit tartalmaz? A nyilvántartásba vétel feltétele állás keresési megállapodás megkötése, amelyben az álláskereső és a munkaügyi központ közösen határozzák meg az álláskereső mielőbbi munkához jutását elősegítő feladatokat, illetve kötelezettségeket. A megállapodás tartalmazza az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőit, valamint hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítheti az álláskeresőt. II. ÁLLÁS KERESÉSI JÁRADÉK 1. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 2. Mikortól folyósítható az álláskeresési járadék? Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál vagy annak kirendeltségénél történő jelentkezésének a napja. 3. Mennyi az álláskeresési járadék folyósításának időtartama? A törvény szerint álláskeresési járadék - több más feltétel egyidejű fennállása esetén annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Ennek megfelelően - tekintettel arra, hogy egy napi járadékra való jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap (365nap / 5 nap) lesz, míg leghosszabb időtartama 270 nap. 4. Mennyi az álláskeresési járadék mértéke? A törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja: a) Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 %-a, meghatározott összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén az alsó határ 37.500.- Ft/hó (1.250.- Ft/nap), a felső határ 75.000 Ft/hó (2.500 Ft/nap). b) A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, de legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a minimálbér 60 százaléka - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén 37.500- Ft/hó (1.250 Ft/nap). Ha az átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, akkor az álláskeresési járadék a folyósítás mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg!
19 5. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: - terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára; - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; - közhasznú munkavégzést folytat; - rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak; - keresetpótló juttatásban részesül; - alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést folytat. Ha a folyósítás szüneteltetésének oka meg szűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, a járadékot tovább kell folyósítani. 6. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: - kéri; - az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá; - keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, illetve, ha keresetpótló juttatásban részesül; - olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül; - oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; - meghalt; - az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette III. ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY 1. Milyen esetekben igényelhető álláskeresési segély? Álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha az álláskereső: rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, Munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, ÉS 1. álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását - folyósítási idő kimerítése miatt - megszüntették és kérelmét a megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta (I. típus) VAGY 2. álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik és álláskeresési járadékra nem jogosult (II. típus) VAGY 3. a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, a folyósítás időtartamát kimerítette, továbbá a) a folyósítás kimerítését követően 3 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatár mínusz 5 év életkort és b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (III. típus).
20 2. Mikortól folyósítható az állás keresési segély? Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege az egy hónapra jutó összeg harmincad része. 3. Mennyi az álláskeresési segély folyósításának időtartama? A. Az I. típus esetén: 90 nap vagy ha a kérelmező az 50. életévet betöltötte 180 nap. B. A II. típus esetén: 90 nap. C. A III. típus esetén: az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzéséig terjedő időtartam. 4. Mennyi az álláskeresési segély összege? Az álláskeresési segély összege: a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40 %-a (ha az átlagkereset ennél alacsonyabb volt, akkor az átlagkeresettel megegyező összeg) - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén 25.000.- Ft/hó (833 Ft/nap). 5. Mikor kell az álláskeresési segély folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; közhasznú munkavégzést folytat; rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak, keresetpótló juttatásban részesül. A III. típusba tartozók esetén az alábbiakban is: - kereső tevékenység idejére, függetlenül annak időtartamától; - ha az álláskeresési segély folyósításának szünetetetése alatt végzett kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot; - 90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja. 6. Mikor kell az állás keresési segély folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: kéri; az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá; olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,; oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; meghalt; az álláskeresési segély folyósítási idejét kimerítette. Az I. és II. típus esetében az alábbiakban is: kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel folytatott kereső tevékenységet.