2016. évi... törvény

2016. évi... törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10/B. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Vállalkozások ideértve az egyéni vállalkozókat is csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott jogerős engedély birtokában, a jogerős engedély keretei között jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül végezni, kötelesek továbbá a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni; b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. 2. Az Éhvt. 10/C. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, valamint c) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

2 3. Az Éhvt. 10/C. -a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye. 4. (1) Az Éhvt. 10/G. -a a következő (1a)-(1g) bekezdéssel egészül ki: (1a) Bizonyítási eszközök a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl különösen a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai. (1b) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzése ellátásához használt járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét, b) felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására, c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, d) kapcsolódó vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint e) mintavételre jogosult. (1c) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A klímavédelemért felelős hatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó az erre vonatkozó felszólítást követően visszatérítette. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a végrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti. (1d) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet a jogsértésért felelős ellenőrzés alá vont ügyfél visel, ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg. Ha az ellenőrzés során jogszabálysértés megállapítására nem kerül sor, a szolgáltatás díja a klímavédelemért felelős hatóságot terheli.

3 (1e) A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt kapcsolódó vizsgálatban való közreműködésre is. (1f) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel kell alkalmazni. (1g) Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytató ügyfél ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), az eljárást a kapcsolódó vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, annak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. (2) Az Éhvt. 10/G. -a a következő (2a)-(2f) bekezdéssel egészül ki: (2a) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatokat az adatbázis közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (2b) Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. (2c) A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatósághoz, a változást követő 8 napon belül bejelenteni. A változás-bejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. (2d) A nyilvántartásban szereplők személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai, cégjogi adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása az irányadóak. (2e) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot az adatfelhasználást megelőzően összeveti a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

4 (2f) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot az adatfelhasználást megelőzően összeveti a cégnyilvántartásban egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti. (3) Az Éhvt. 10/G. -a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, melyek a cégnyilvántartás egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz, vagy a személy- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak. 5. Az Éhvt. 10/I. -a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki: (2a) A klímavédelemért felelős hatóság a természetes személy részére a klímavédelemi bírság megfizetésére a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre egy alkalommal legfeljebb hat havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (2b) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. A fizetési könnyítés a 10/H. (4) bekezdésében foglalt szempontok figyelembe vétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, valamint c) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést. (2c) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes. 6. Az Éhvt. 10/I. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

5 (4) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye. 7. Az Éhvt. 14. (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:) i) a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának részletes szabályait. 8. Az Éhvt. a) 10. (5) bekezdésében az évente szövegrész helyébe az a bevétel keletkezését követő évben szöveg, b) 10/B. (1) bekezdésében a vállalkozót is csak szövegrész helyébe a vállalkozót is az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak szöveg c) 10/C. (3) bekezdésében a szektorban szövegrész helyébe a szektorban és MR szektorban szöveg, az alkalmazások szövegrész helyébe az alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsoló-berendezések szöveg, d) 10/C. (5) bekezdés d) pontjában a kategória szövegrész helyébe a kategória, gyártó, ártalmatlanító, regeneráló szöveg, e) 10/C. (9) bekezdésében a követő 15 napon belül szövegrész helyébe a követően szöveg, f) 10/H. (3) bekezdésben az A klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. A szövegrész helyébe az Az (1) bekezdésben meghatározott szöveg, g) 10/H. (5) bekezdésében az elkövetőt szövegrész helyébe a jogsértőt szöveg, h) 10/H. (6) bekezdésében a mértékének csökkentéséről szövegrész helyébe a mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról szöveg, az elkövetőt szövegrész helyébe a jogsértőt szöveg, i) 10/I. (2) bekezdésében a 15 napon belül kell szövegrész helyébe a 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján szöveg lép. 9. (1) Hatályát veszti az Éhvt. 10/H. (2) bekezdése. (2) Hatályát veszti az Éhvt. a) 10/B. (2) bekezdésében a,valamint bármilyen, F-ÜHG környezetbe jutását okozó egyéb tevékenységet az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálása, ártalmatlanítása esetén szövegrész,

6 b) 10/C. (9) bekezdésében A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. szövegrész, az és a késedelmi pótlék szövegrész, c) 10/C. (10) bekezdésében az, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék szövegrész. 2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása 10. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) a következő 30/B. -al egészül ki: 30/B. (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni. (2) A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen lejártát követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett számlavezetési díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 11. Az Ügkr. 34. -a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki: (6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A felügyeleti díj üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolás feloldását követően. (7) A (6) bekezdés alapján jogerősen kiszabott és meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 12.

7 Az Ügkr. 38. (6) bekezdésében az évente szövegrész helyébe a bevétel keletkezését követő évben szöveg lép. 13. Hatályát veszti az Ügkr. 35. (6) és (7) bekezdése. 3. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (2) A 8. d) pontja a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

8 I N D O K O L Á S Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Éhvt.) érintő módosítások a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, természetes személyek terheinek könnyítését szolgálják a késedelmi pótlék eltörlésével, a fizetési könnyítés létrehozásával, valamint a fizetési kötelezettség teljesítési határidejének meghosszabbításával. A kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú tevékenységet végzőkre kivételszabályokat állapít meg a javaslat, annak érdekében, hogy a tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül vásárolhassanak. A törvényjavaslat kimondja, hogy a klímavédelemért felelős hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai az irányadóak. Ugyanakkor szabályozni kívánja a Ket.-ben nem szabályozott eljárási cselekményeket mint például próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás, kapcsolódó vizsgálat, amelyek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságához elengedhetetlenül szükségesek. Jelen törvényjavaslatban a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis közhitelességét kimondó rendelkezések, illetve az adatbázissal kapcsolatos eljárási cselekmények is szerepelnek. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) előírja, hogy az állam tulajdonában lévő vagyoni értékű jogosultságok (ESD-egység) tekintetében a bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek. Azonban sem klímapolitikai, sem költségvetési szempontból nem indokolt beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség meghatározása abban az esetben, ha az adott évben nem keletkezett bevétel. Erre figyelemmel a vonatkozó jogszabályhely pontosítása szükséges. Az előterjesztés a felügyeleti díjhoz hasonlóan kimondja a számlavezetési díj adók módjára behajtandó köztartozássá nyilvánítását. Fentieken túl az Ügkr. módosítása az eddigi joggyakorlat és jogalkalmazás során tapasztalt jogértelmezéssel kapcsolatos nehézségek, hiányosságok orvoslása érdekében szükséges.

9 R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S Az 1. -hoz A fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a hatálya alá tartozó vállalkozások vonatkozásában nem szabályoz minden részterületet. Ezekről a tagállamoknak kell gondoskodniuk. Ilyen részterületnek tekinthető a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása. Annak érdekében, hogy ezekhez a tevékenységekhez az egyes vállalkozások a fluortartalmú üvegházhatású gázt ellenőrizhető módon, a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott engedély birtokában tudják megvásárolni, az Éhvt. 10/B. (1a) bekezdéssel történő kiegészítése szükséges. Ezen túlmenően azt is fontos kimondani, hogy miután ebben az esetben nem piaci célú, hanem a fejlődést elősegítő tevékenységek gyakorlásáról van szó, a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek után nem kell felügyeleti díjat fizetni. Az érintett cégek nem végeznek képesítéshez kötött tevékenységet, és mivel a felügyeleti díjat képesítési kategóriánként kell fizetni, nem keletkezik felügyeleti díj fizetési kötelezettségük, ugyanakkor a szabályozásra a tevékenység speciális jellegére tekintettel a nyilvántartásba vételi és jelentéstételi kötelezettség okán szükség van. A 2. -hoz Az Éhvt. 10/C. (2) bekezdésének módosítását a gyakorlat során felmerülő jogértelmezési problémák indokolják. A módosítás szövegpontosítást szolgál. A 3. -hoz Az Éhvt. 10/C. -t azért szükséges egy (11) bekezdéssel kiegészíteni, hogy a vállalkozásokat a késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége alól mentesíteni lehessen. Az intézkedést egyrészt a pótlékalap alacsony összegéből fakadó csekély összegű késedelmi pótlék indokolja, tekintettel arra, hogy sok esetben az átutalás díja is meghaladja a késedelmi pótlék összegét. Másrészt a fizetési kötelezettség elmulasztásának egyéb jogkövetkezményeinek kilátásba helyezése (tevékenység korlátozása, további vagy ismételt klímavédelmi bírság kiszabása) az önkéntes jogkövetést elősegíti. A 4. -hoz Tekintettel arra, hogy a Ket. már nem tartalmaz rendelkezéseket a próbavásárlás vonatkozásában, ugyanakkor ez a jogintézmény a klímavédelemért felelős hatóság általi ellenőrzésekhez elengedhetetlen, szükséges a többi ágazati törvényhez (adózásról, fogyasztóvédelemről) hasonlóan szabályozni. A Ket.-ben nem szabályozott olyan bizonyítási eszközök, és eljárási cselekmények, mint a törvényjavaslatban szereplő próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás és kapcsolódó vizsgálat a klímavédelemért felelős hatóság rendeltetésszerű és hatékony működéséhez szükségesek. Az Éhvt. 10/G. (2a) bekezdésében rögzíteni szükséges azt, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által kezelt adatbázisban nyilvántartott adatok közhitelesek. Ugyanis jelenleg a kereskedők csak ezen adatbázisra tudnak támaszkodni, annak érdekében, hogy tudomást szerezzenek arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet

10 végző, képesített vállalkozó rendelkezik-e a tevékenysége végzéséhez szükséges jogosultsággal. Az Éhvt. 10/G. (2c)-(2f) és az (5a) bekezdései az adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, valamint a klímavédelemért felelős hatóság adatfelhasználással kapcsolatos eljárási cselekményeit írják elő. Az 5. -hoz Az Éhvt. 10/I. kiegészítését az ügyfelek jogainak szélesítése indokolja. Fontosnak tekinthető ugyanis az, hogy a klímavédelmi bírság kiszabása esetén legalább a természetes személyek esetében a bírságolás objektív és szubjektív körülményeire tekintettel a részletfizetési vagy fizetési halasztás iránti kérelem előterjesztésének joga biztosított legyen. A 6. -hoz Az Éhvt. 10/I. (4) bekezdése a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően 30 napot írt elő a jogsértő számára, hogy a határozat előírásainak eleget tegyen. Az előterjesztés ezt a határidőt 45 napra módosítja, és szövegpontosítást tesz annak érdekében, hogy a határozatban foglaltaknak amely a bírság kiszabásán felül bizonyos cselekmények megtételét (pl. szivárgásvizsgálat elvégzését) írhatja elő időben eleget lehessen tenni. A 7. -hoz Az Éhvt. felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki annak érdekében, hogy a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére jogosító engedélyezés részletszabályait miniszteri rendelet szabályozza. A 8. -hoz Az a) ponthoz: Az Éhvt. 10. (5) bekezdése szerint a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról. Az előterjesztés ezt úgy pontosítja, hogy csak a bevétel keletkezését követő évben legyen köteles beszámolni a Kormány az Országgyűlésnek. Vagyis, amelyik évben nem keletkezik bevétel, arra vonatkozóan a Kormánynak a törvényjavaslat értelmében a későbbiekben nem kell beszámolót készítenie. A b) ponthoz: A módosítást az Éhvt. 10/B. (1a) bekezdéssel történő kiegészítése miatt indokolt pontosítani, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos bizonyos speciális tevékenységek végzését nem képesítéshez, hanem hatósági engedélyhez köti. A c) ponthoz: Ez a módosítás regisztrációs kötelezettséget ír elő az üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsoló-berendezések üzemeltetői és tulajdonosai számára, tekintettel arra, hogy ezek a hatályos uniós jog alapján szivárgásvizsgálatra nem kötelesek, de igen magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat tartalmaznak. A d) ponthoz: A fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyártók, ártalmatlanítók és regenerálók jelenleg is a rendszer hatálya alá tartoznak, fizetnek felügyeleti díjat, csak más kategória alapján. Erre tekintettel ebben az esetben a kategória pontosítását kell elvégezni.

11 Az e) ponthoz: Ez a módosító rendelkezés eltörli a 15 napos határidőt, amely arra vonatkozik, hogy a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a határidő lejártát követő 15 napon belül hozza meg határozatát. Erre a gyakorlati tapasztalatok miatt van szükség, és az ügyfeleknek nem hátrányos. Az f) ponthoz: Az Éhvt. 10/H. (3) bekezdés azon részének, mely szerint a jogsértés elkövetése esetén klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak csak a jogsértés tudomásszerzésétől számított 1 éven belül van lehetősége hatályon kívül helyezése szükséges, mert az nincs összhangban az érintett rendelkezés második mondatával, amely kimondja, hogy az elkövetéstől számított 5 éven belül szabható csak ki klímavédelmi bírság. A cselekményről való tudomásszerzés tekintettel a klímagáz adatbázisban történő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre nem bizonyítható, továbbá egyes cselekmények elvégzésére nyitva álló határidő elérheti a kérdéses időtartamot. A g) és h) ponthoz: A büntetőjogban használatos elkövető elnevezést cseréli ki az általánosabb jellegű jogsértő elnevezésre. A további módosítás szövegpontosítást tartalmaz. Az i) ponthoz: Az Éhvt. 10/I. (2) bekezdésében is 15 napot állapít meg a törvényjavaslat a fizetési kötelezettség teljesítésére. A gyakorlati tapasztalatok miatt ebben az esetben szükség van a teljesítési határidő 45 napra történő növelésére. A 9. -hoz Az Éhvt.-re vonatkozó hatályát vesztő rendelkezések. Az (1) bekezdéshez: A 10/H. (2) bekezdés kimondja, hogy a klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap. A módosító rendelkezés ezt kívánja hatályon kívül helyezni, tekintettel arra, hogy a klímavédelemért felelős hatóság a Ket. alapján jár el, amely szintén 21 napos eljárási határidőt tartalmaz. A (2) bekezdéshez: Az a) ponthoz: Az Éhvt. 10/B. (2) bekezdésében az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálása, ártalmatlanítása során végzett egyéb tevékenység tekintetében eltörli a képesítéshez kötöttséget, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló a Bizottság 2015/2067. végrehajtási rendelettel összhangban, és jelen módosítás 2. -ban megállapított új szabályozásra tekintettel. Az b) ponthoz: Az Éhvt. 10/C. (9) bekezdésében a felügyeleti díjat terhelő késedelmi pótlékot eltörli az ügyfél terheinek könnyítése érdekében.

12 A c) ponthoz: Az Éhvt. 10/C. (10) bekezdésében a felügyeleti díjat terhelő késedelmi pótlékot eltörli az ügyfél terheinek könnyítése érdekében. A 10. -hoz A módosítás az Ügkr.-be emel be új rendelkezést, amely a számlavezetési díjat adók módjára behajtandó köztartozássá minősíti, hasonlóan a felügyeleti díjhoz. A 11. -hoz A módosítás az Ügkr. 35. (6) és (7) bekezdéseit emeli át a javaslat a jogkövetkezményekhez, mert tartalmilag indokolt itt szerepeltetni. A módosítás továbbá a létesítmények terheinek könnyítése érdekében eltörli a felügyeleti díj késedelmes megfizetése esetén kiszabható késedelmi pótlékot, valamint eltörli a hatóság számára a határozat meghozatalára előírt 8 napos határidőt, amely az ügyfeleknek előnyös. Szövegpontosító célú javaslat. A 12. -hoz A 13. -hoz Az Ügkr.-re vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések. Hatályba léptető rendelkezések. A 14. -hoz

13 A Kormány.../2016. ( ) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 14. (2) bekezdés a) pontjában, a 2. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. (1) bekezdés c), i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 295/2012. Kr.) 6. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Ha a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát az akkreditáló szerv a Natv. 9. -a alapján felfüggeszti, illetve a Natv. 10. -a alapján visszavonja, az akkreditált státusz felfüggesztésének, illetve visszavonásának tényéről az akkreditáló szerv 15 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a klímavédelemért felelős hatóságot. 2. A 295/2012. Kr. 8. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 8. a következő (1a)-(1c) bekezdésekkel egészül ki: (1) Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet akkor folytathat, ha szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítői névjegyzékben, és az akkreditált státusz elismerése iránti eljárást a Natv. vhr. 17. (2) bekezdése alapján az akkreditáló szervnél a kérelem benyújtásával megindította. (1a) Ha az akkreditáló szerv részére más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kíván

14 végezni, az akkreditáló szerv erről tájékoztatja a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert. (1b) Ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam az akkreditáló szervet értesíti, vagy más módon az akkreditáló szerv tudomására jut, hogy a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet akkreditálását felfüggesztették vagy visszavonták, az akkreditáló szerv erről haladéktalanul értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert. (1c) Ha az akkreditáló szerv részére a más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet tevékenységi körei bővültek, illetve szűkültek, az akkreditáló szerv erről a tényről értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert. 3. (1) A 295/2012. Kr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A 295/2012. Kr. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 4. A 295/2012. Kr. a) 5. (1) bekezdés e) pontjában az ESTS szövegrész helyébe az ETS szöveg, b) 6. (2) bekezdésében a mellékletében szövegrész helyébe a mellékletében és a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natv. vhr). 13. -ában szöveg, c) 6. (4) bekezdésében a negyedik szövegrész helyébe az ötödik szöveg, d) 7. (7) bekezdés b) és c) pontjában a nyilvántartásba vett szövegrészek helyébe a névjegyzékben szereplő szöveg, e) 8. (2) bekezdésében a bejelentés szövegrész helyébe a kérelem szöveg, f) 9. (6) bekezdésében a bekezdés szövegrész helyébe a bekezdés a)-c) pontjai szöveg, a környezetvédelmi hatóságot. szövegrész helyébe a klímavédelemért felelős hatóságot, valamint a minisztert. szöveg lép. 5. (1) Hatályát veszti a 295/2012. Kr. a) 6. (3) bekezdése, b) 7. (2) bekezdés b) pontja, c) 7. (4) bekezdése. (2) Hatályát veszti a 295/2012. Kr. 7. (7) bekezdés a) pontjában a más hitelesítő szervezetben, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetben vagy szövegrész. 2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

15 6. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 12/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Beolvadás legalább két létesítmény egy létesítménnyé történő egyesülése a (6) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetében. Beolvadás esetében a beolvadó létesítmény a létesítmény bezárásának, a beolvadással érintett másik létesítmény tevékenységi szintje bővítésének minősül. A beolvadó létesítmény kibocsátási engedélye ekkor visszavonásra kerül. A beolvadással összefüggésben a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása és a kérelem elbírálása az (5)-(11) bekezdésében meghatározott minősített eljárásban történik. 7. Az Ügkr. vhr. 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott eljárásrend követendő a) bezárás, b) jelentős kapacitáscsökkentés, c) részleges működés-beszüntetés, d) kiválás, e) beolvadás bejelentésének elmulasztása esetén, ha a mulasztás a létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi az adott létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult. 8. Az Ügkr. vhr. 21. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A miniszter hivatalból indított eljárás keretében határozatban az üzemeltetőt kötelezi a) a határozat kézhezvételétől számított 45 napos határidő tűzésével a mulasztás okáról való nyilatkozattételre, és ezzel egyidejűleg a benyújtani elmulasztott adatok benyújtására, valamint b) a bejelentés elmulasztása miatt az üzemeltető részére jogosulatlanul jóváírt többlet térítésmentes kibocsátási egységnek a hatóság (5) bekezdés szerinti határozatát követő visszautalására. 9. (1) Az Ügkr. vhr. 21. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 21. a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3) A miniszter az üzemeltetői nyilatkozat és a benyújtott adatok kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot a) a mulasztás tényéről, b) az üzemeltetővel szemben megindított kötelező eljárás tényéről,

16 c) a határozat tartalmáról és annak üzemeltető általi átvételét igazoló adatról, d) az üzemeltetői nyilatkozat beérkezésének időpontjáról és annak tartalmáról. (3a) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg benyújtja a vonatkozó nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottságnak. 10. Az Ügkr. vhr. 21. (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés szerinti miniszteri tájékoztatás és módosítási javaslat Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a hatóság a miniszter tájékoztatását követően az üzemeltetőt határozatban kötelezi] c) a (2) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmulasztásáért a 20. (1) bekezdésében meghatározott bírságtétel megfizetésére. 11. Az Ügkr. vhr. 21/B. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. 12. Az Ügkr. vhr. a) 12. (4) bekezdésében az Az (1) bekezdés g) pontja szövegrész helyébe az A (2) bekezdés szöveg, b) 21/B. (4) bekezdésében a követő 8 napon belül. szövegrész helyébe a követően. szöveg lép. (1) Hatályát veszti az Ügkr. vhr. a) 2. (11) bekezdése, b) 21. (4) bekezdése, valamint a c) 21/B. (2) bekezdése. 13. (2) Hatályát veszti az Ügkr. vhr. 21/B. (3) és (4) bekezdésében az és a késedelmi pótlék szövegrész. 3. Záró rendelkezések 14. Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. 15.

17 (1) Ez a rendelet az 1. alcím tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) Ez a rendelet a 2. alcím tekintetében a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a./2016. ( ) Korm. rendelethez 1. melléklet a 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelethez 1 A hitelesítői akkreditáció szakterületei A B C Tevékenységcsoport száma Szakterület neve és száma 2 1a Energetika Akkreditálási alkalmazási kör Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak, vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak. 3 1b Energetika Tüzelőanyagok létesítményekben történő elégetése, korlátozások nélkül 4 2 Ásványolaj finomítása Ásványolaj finomítása - Koksz előállítása 5 3 Koksz, fémek - Fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése, ideértve a pelletezést is előállítása - Nyersvas vagy acél gyártása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is - Vasfémek előállítása és feldolgozása (beleértve a vasötvözeteket is) 6 4 - Másodlagos alumínium előállítása - Vasfémek előállítása és feldolgozása, beleértve a vasötvözetek előállítását is 7 5 Elsődleges alumínium előállítása (CO 2 - és PFC-kibocsátás) 8 6 Cement, üveg, kerámia stb. gyártása - Cement-klinker előállítása - Mész előállítása, valamint dolomit és magnezit kalcinálása - Üveg gyártása, beleértve az üvegszálgyártást is - Kerámiatermékek égetéses előállítása

- Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása - Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása 9 7 Papírgyártás - Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártása - Papír vagy karton gyártása 10 8 Vegyipari tevékenységek - Ipari korom előállítása 19 - Ammónia előállítása - Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárásokkal - Hidrogén (H 2 ) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással - Nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 ) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO 3 ) előállítása 9 - Salétromsav előállítása (CO 2 - és N 2 O-kibocsátás) 11 9 - Adipinsav előállítása (CO 2 - és N 2 O-kibocsátás) 12 10 CO 2 elkülönítés és 13 11 szállítás CO 2 geológiai tárolás - Glioxál és glioxilsav előállítása (CO 2 - és N 2 O-kibocsátás) - Kaprolaktám előállítása - Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed - Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása 14 12 Légiközlekedés Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátás és tonnakilométer-adatok) 15 98 Egyéb A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke szerinti egyéb tevékenységek 16 99 Egyéb A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően az irányelv I. mellékletében meghatározottakon túlmenően a tagállam által az EU ETS hatálya alá vont egyéb tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni

20 2. melléklet a./2016. ( ) Korm. rendelethez A 295/2012. Kr. 2. mellékletének II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: II. Szakirányú felsőfokú végzettség II.1 Kötelező felsőfokú végzettség EU ETS hitelesítő szakértő esetén: II.1.1 Energetika területén: a) energetikai mérnök vagy szakmérnök; b) gépész-mérnök vagy -szakmérnök (folyamattervező szak géptervező szak, gépipari technológia szak, termelési rendszer szak, vegyipari és élelmiszeripari gépész szak, matematikus-mérnök szak, járműgépész szak, gépesítési szak, gépgyártás-technológiai szak, vegyipari gépész szak; gépészeti rendszertechnika szak, gépipari automatizálási szak, épületgépészeti szak, autógépész szak, vasútgépész szak, járműgyártási szak, hajógépész szak, építőgépész szak, gyárszerelő szak, műanyag alkalmazástechnikai szak, üzemgépészeti szak, szilikát-és vegyipari szak; c) villamos mérnök vagy szakmérnök (híradástechnikai szak, erősáramú szak, műszer- és irányítástechnikai szak, mikroelektronikai és technológiai szak, mikroelektronikai alkatrészés készüléktechnológia szak, műszeripari és automatizálási szak, híradásipari szak, villamosenergetika szak, villamos gépek és készülékek szak, erősáramú automatika szak, számítástechnikai eszközök szak, épületvillamosítási szak, vezetékes távközlés-technikai szak, vezeték nélküli távközlés-technikai szak, közlekedési automatika szak, mérés és automatizálási szak). II.1.2 Analitika területén: a) vegyész; b) vegyészmérnök; (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak); c) műszeres analitikai mérnök. II.1.3 Ipari eljárás-technológia területen: a) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő valamennyi tevékenységre nézve: aa) vegyészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak); ab) vegyipari gépészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); ac) vegyész; ad) anyagmérnök vagy szakmérnök; ae) környezetmérnök és -szakmérnök, környezetvédelmi mérnök és -szakmérnök levegőtisztaság-védelmi szakterületen; b) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő egyes tevékenységekre nézve: ba) ásványolaj-feldolgozás: olaj- és gázipari mérnök; (fluidum-bányászati szak, kőolaj-és földgázipari szak); bb) kokszolás: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);

21 bc) fémércek pörkölése és zsugorítása: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak); bd) vas- és acéltermelés: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak); be) ásványanyag-ipar: kohómérnök. (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak). II.1.4 Légiközlekedési területen: a) közlekedésmérnök, légiközlekedési szakirány; b) gépészmérnök, légiközlekedési szakterületen; c) energetikai mérnök; d) PPL(A) (Private Pilot License) magánpilóta; e) CPL (Commercial Pilot License) kereskedelmi pilóta. II.2 Kötelező felsőfokú végzettség vezető hitelesítő szakértő esetén: II.2.1 Minőségbiztosítási területen: a) minőségbiztosítási vagy minőségmenedzsment mérnök vagy szakmérnök; b) műszaki menedzser minőségbiztosítás szakterületen; c) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is. II.2.2 Kockázatkezelési területen: a) aktuárius (biztosítási matematikus); b) közgazdász, pénzügyi szakirány. II.2.3 Audit területen: a) könyvvizsgáló; b) közgazdász, számviteli szakirány; c) közgazdász, pénzügyi szakirány.