A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

Hasonló dokumentumok
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkutatás, geofizika

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Magyar Norbert. Elsőéves doktori beszámoló , ELTE TTK Budapest

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

BUDAPEST VII. KERÜLET

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Földtani alapismeretek III.

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

A projekt részletes bemutatása

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

BUDAPEST, VII. KERÜLET

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban

Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében

Hidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Lossos László-TIKÖVIZIG November 19.

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

hidrogeológiai vizsgálatokban

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat?

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talpunk alatt is folyik. Felszín alatti vizek

Az Alföld talajvízszint idısorainak hosszú emlékezető folyamatai ELTE-TTK TTK Környezettudományi Doktori Iskola Tajti Géza 2009

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

A mintavételek időpontjait az 1. sz., a mintavételi helyeket a 2. sz táblázat tartalmazza. 1.sz. táblázat Mintavételi időpontok

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

ÉGHAJLAT. Északi oldal

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Földtani alapismeretek

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E Tel.: 99/ Fax.: 99/

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Geofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék

Megbízók: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKOVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Boda Erika. Budapest

Átírás:

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1.

Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív adatok Saját mérések Geofizikai mérések Talajvízszint kutak állapotfelmérése Talajvízszint idősorok értékelése Hidraulikai számítások Vízkémiai elemzések Vegetációs viszonyok felmérése Interpretáció, hipotézisek

Célkitűzések Tihanyi-félsziget hidrogeológiájának jobb megismerése Vízviszonyokkal összefüggésben a vegetáció vizsgálata A Külső- és Belső-tó, valamint a Rátai-csáva közötti kapcsolat keresése A Rátai-csáva időszakossága okának meghatározása

Módszerek Archív adatok: Dokumentumok, térképek, fotók Helyi lakosság visszaemlékezései Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adatbázisa Mérések: Geofizikai mérések Potenciométerek Vízkémiai elemzések Szemcseméret-elemzés Talajvíz-kutak állapotfelmérése

A terület bemutatása Diós Gödrös Tihany Google Maps Sajkod (Grónás,2001)

Archív térképek 1782-85 1806-69 1872-84 1913

Archív kutatások a félszigeten Lóczy L. (1922), Soó R. (1932) Magyarország vízföldtani atlasza (1958) Építésföldtani térképezés (1970) Földtani térkép Vízrajzi térkép Vízkémiai térkép

(Láng, 1970) (Láng, 1970) Geológiai felépítés feltérképezése fúrásokkal Szelvények szerkesztése Kevés kút, az is inkább Sajkodon Talajvízszint áramlás ábrázolása Vízgyűjtő területek ábrázolása Ennek felülvizsgálata a cél

(Láng, 1970) Magnézium-kalcium-alkáli hidrogénkarbonátos vizek Helyenként magas nitrát értékek (falu, Őrház környéke)

A kutatási terület bemutatása Külső-tó Belső-tó Rátai-csáva (Grónás, 2001)

Belső-tó

Külső-tó

Rátai-csáva

Geofizikai mérések: RMT A kőzetek látszólagos ellenállását és az elektromos és mágnesen tér közti fáziskülönbséget mérjük Ebből következtethetünk a mélyben lévő kőzetekre és azok permeabilitására 0-20 Ωm 20-40 Ωm 40-60 Ωm

RMT mérések: A szelvények elhelyezkedése 1. 2. 3. 5. 4. 3. 2. 1. 1.

RMT mérések Belső-tó aleuritos agyag lejtőtörmelék A felszínen agyagos réteg a tó fennmaradása A bazaltos réteg kb. 15 méter mélységben, egyenetlen felszínű (korábbi ismeretek)

RMT-mérések Külső-tó 1. szelvény 2. szelvény aleuritos agyag bazalttufa lejtőtörmelék lejtőtörmelék bazalttufa Szinte csak bazalt, a felszín közelébe ér Lejtőtörmelék, agyaglencsékkel a felszínen Csak a szélén látunk bazaltot

RMT-mérések: Külső-tó 3. szelvény 4. szelvény lejtőtörmelék aleuritos agyag lejtőtörmelék bazalttufa Felszínen lejtőtörmelék 5 m alatt bazalt, ill. a szelvény közepén egész a felszínen Agyagos réteg a felszínen Az 52.pont környékén lejtőtörmelék

RMT-mérések: Külső-tó 5. szelvény: aleuritos agyag lejtőtörmelék A felszínen agyagos üledék, ill. lejtőtörmelék A bazalt mélyebben van bazalttufa A bazaltos rétegek a tó ÉK-i részén felszín közelben, a DNy-i részen mélyebben vannak A felszín nem egységes (agyag, lejtőtörmelék) oka lehet: helyi erózióbázisról van szó

1. szelvény RMT-mérések: Rátai-csáva bazalttufa aleuritos agyag Az elért mélységig agyag 4-6. pontnál anomália 2.szelvény bazalttufa A mélyben bazalt A 29-es mérési pontig a felszínen agyag A szelvény Ény-i végén agyag aleuritos agyag

RMT-mérések: Rátai-csáva 3. szelvény: aleuritos agyag bazalttufa Agyag az uralkodó a szelvényen Bazaltos lencse az 50. pont környékén

RMT-mérések: Rátai-csáva A csáva közepén az agyag az uralkodó ÉK-felé a bazalt közelít a felszínhez (bazaltkibukkanás is van) ennek repedésein a víz a Külső-tó irányába szivároghat (Grónás. 2001)

Talajvíz-kutak állapotfelmérése: Sajkodon több kút, mélyek (30 m-nél) Sok kút díszként vagy nyaralókban, locsolásra maradt meg Két itató kút a két tó partján

Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Belső-tó Őszi csapadékmaximum a vízszintekre januárra hat Enyhén csökkenő, szinte stagnáló vízszintek januártól A tó visszaduzzasztja a talajvizet

Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Külső-tó Februárra stabilizálódik a vízszint, onnan stagnál A tótól legmesszebbi kút októberben még száraz A tó visszaduzzasztja a talajvizet

Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Rátai-csáva Októberben csak egy potenciométerben volt víz Januárra észlelhető talajvízszint Gyorsabban csökken a talajvízszint, mint a két tó esetén

Hidraulikai számítások: szemcseméret elemzés Belső-tó és Külső tó: felső vízvezető réteg alatt vízfogó agyagos réteg Rátai-csáva: Nincs meg az összefüggő agyagos réteg Szivárgási tényező meghatározása

Hidraulikai számítások: Háromszög módszer- Külső-tó Vízáramlás intenzitása: q= -k*δh/δl= 1,656*10-7 m/s Lineáris áramlási sebesség: v=q/n= 0, 0358 m/nap 3,5 cm/ nap (k: szivárgási tényező; Δh: vízszintkülönbség két izovonal között, Δl: távolság két izovonal között, n: porozitás)

Hidraulikai számítások: Háromszög módszer- Rátai-csáva Vízáramlás intenzitása: 1,9496 * 10-7 m/s Lineáris áramlási sebesség: 0,042 m/nap 4 cm/nap

Vízkémiai elemzések

Vízkémiai elemzések Magnézium-kalcium-hidrogénkarbonátos vizek Kivétel: Őrház-kútja: magnézium-kalcium-alkáli-hidrogénkarbonátos víz Magasabb nitrát értékek: Külső-tó kút (20 mg/l) K-IV-es potenciométer (22 mg/l) Ciprián-forrás (11,5 mg/l) (Ivóvízben a határérték: 50 mg/l)

Jelenlegi vegetációs viszonyok Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva Mintavétel a fúrások feletti 2x2 m-es kvadráton történt

Külső-tó: Taposott, felülvetett üde gyep A tó közvetlen parti zónájában (magasabb vízállásnál vízzel borított): magassásos Belső-tó: Taposott, másodlagos jellegű gyep Közvetlenül a tóparton: jellegtelen mocsárrét

Legeltetett gyomos szárazgyep, cserjésekkel A középső terület (mely legtovább vízzel borított): magassásos A vizsgált területek nagy részén másodlagos, emberi hatás (felülvetés, legeltetés) Víz hatása csak a tavak parti zónájában, illetve a csáva közepén érvényesül

Összefoglalás diffúz szivárgás (nincs felszíni vízfolyás, csuszamlások, szivárgások felszíni jelei) Tavak alatt agyagos réteg A bazaltos réteg a Külső-tó és a Rátai-csáva alatt is dől összefüggés a két terület között Vegetáció nagyrészt másodlagos Vízhatás: egyedül a Rátai-csáva középső területén, illetve a tavak parti zónájában

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a segítséget: Mádlné Dr. Szőnyi Juditnak Bauer Norbertnek Simon Szilviának Zsemle Ferencnek Vers Józsefnek A terepgyakorlaton részt vett diáktársaimnak

Kontinentális éghajlat, mediterrán vonásokkal Hideg légtavak kialakulása szerepe van a két tó fennmaradásában

(PRUDENCE; PRECIS modellek; Bartholy J. jegyzetéből)

A regionális klímamodellek jóslatai Magyarország területére Hőmérséklet: folytatódik a melegedés, főleg nyáron Csapadék: télen több csapadék, a nyár szárazabb Időjárási szélsőségek várhatóak