NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6), 1995 261 r HAZAI FEJLESZTÉSŰ FEROMONCSAPDA AZ ÚJONNAN FELLÉPÓ GVAPOTTOK-BAGOLVLEPKÉK (HELlCOVERPA ARMIGERA HBN.) JELZÉSÉRE* Szócs Gábor1, Tóth Miklós1, Ujváry István1 és Szarukán István2 1MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. 2Agrártudományi Egyetem, Növényvédelmi Tanszék, 4001 Debrecen, Pf. 58. A hazánkban 1993-ban és 1994-ben váratlanul, nagy tömegben bevándorló gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) (Lepidoptera: Noctuidae) rendszeres fellépésére a jövóoen is számítani lehet, ezért feromoncsapdákkal történő előrejelzésének hazai bevezetése fontos feladat. Ennek érdekében feromoncsapda adaptálását határoztuk el. Áttekintve a faj szexferomonjának kémiai szerkezetére, illetve a csapda csalogatóelegyének összetételére vonatkozó szakirodalmat, nagy változatosságot tapasztaltunk. ezért gdzkromatogrdfiás mádszerrel magunk is ellenőriztük a hazai populáció szexferomonjának összetételét. Azt találtuk, hogya (Z)-11-hexadecenal (Z11-16:Ald), a (Z)-9-hexadecenal (Z9-16:Ald) és a telített hexadekanal (16:Ald) van jelen a nőstény feromonjában, és a Z11-16:Ald és a Z9-16:Ald elegye szabadföldi csapdázásban erősen vonzó hatású a himekre. A Z11-16:Ald és a Z9-16:Ald elegyével (300+7,5 ~g/gumi kibocsátó) működő csapdákkal 1994-ben Dömsödön egész szezonon keresztül végig követtük a faj rajzásának alakulását. Az őshonos, évról évre rendszeresen gondot okozó kártevő lepkefajok megjelenésének megfigyelésére jól bevált, kidolgozott módszerek állnak a növényvédelmi előrejelző szakemberek rendelkezésére. Ezek közül a módszerek közül is kiemelkedik a szexferomon csapdák használata, amelyek segítségével gyorsan, egyszerűen és bárhol nyerhetünk - a saját területünkre vonatkozó - aktuális és faj specifikus adatokat a minket érdeklő kártevő lepkefaj megjelenéséról, rajzásmenetének alakulásáról. Ma már több mint félszáz kártevőre, tehát a fontos hazai kártevő lepkefajok zömére rendelkezésre áll feromoncsapda - jórészt az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében folyó, immáron két évtizedes kutató-fejlesztő munkának köszönhetően. Vannak azonban olyan vándorlepkék, amelyek hazánkban rendszeresen ugyan nem fordulnak elő, de váratlanul fel-felbukkannak, amikoris tetemes kárt okozhatnak. Ilyenkor korai észlelésük különösen fontos, és ez mind a hazai kutatás-fejlesztés, mind az előrejelzés számára nagy kihívást jelent. Jó példa erre a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) (Lepidoptera: Noctuidae) esete, mely faj 1993-ban, majd 1994-ben újra tömegesen vándorolt be hazánkba. Mindkét évben az itt kifejlődő hernyógenerációik károkozása országszerte igen jelentős volt elsősorban kukoricában, babon, paradicsomon, paprikán, de észlelték szegfűn, gerberán, krizanténumon stb. is (Gáspárné 1995, Gyulai 1994, Pénzes és mtsai 1995, Szeőke 1994a, Zareczky és Vörös 1994). A gyapottok-bagolylepke rettegett polifág kártevő Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékein egyaránt [angol nevei: cotton bollworm, Old World bollworm, scarce bordered staw, tomato fruitworm, maize cob worm, citrus bollworm (lásd pl. Gozmány 1979, valamint az alább idézett cikkek)], és ennek megfelelően számos külföldi kutatócsoport foglalkozott szex fero- *A cikk anyaga részét képezte az 1995. évi Növényvédelmi Tudományos Napokon elhangzott előadásnak.
262 NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6), 1995 monj ának azonosításával, feromoncsapda kifejlesztésévei. A csapdában alkalmazandó komponenseiegy kémiai összetételére vonatkozóan azonban meglehetősen éles ellentmondások lelhetók fel a szakirodalomban, így a hazai adaptálást feltétlenül meg kellett elöznie ezen adatok kritikai értékelésének. A gyapottok-bagolylepke feromonszerkezet-meghatározási és csapdaküejlesztési irodalmának vázlatos áttekintése Elsőként Piccardi és mtsai (1977) közöltek adatokat a faj szexferomonjának kémiai szerkezetéró1. Tenyészetüket, amelybó1 a feromon kivonásához felhasznált nősténylepkék származtak, Szudánban befogott példányokból indították. Egyetlen komponenst találtak, amit (Z)-llhexadecenal-ként (ZI1-16:Ald) azonosítottak. A szabadföldi csapdázást szintén Szudánban végezték, és azt találták, hogya Zl1-16:Ald-val csal étkezett két csapda 28 db hím lepkét fogott, míg sem az üres kontroll csapdák, sem pedig a 3 db szűz nősténylepkévei csalétkezett csapdáik nem fogtak egyetlen egy hím gyapottok-bagolylepkét sem (Vajon a csapda belsejében lévő ketrecükben megérték-e ezek a nőstények az éjszakát olyan állapotban, hogy feromont bocsássanak ki?) Nesbitt és mtsai (1979) a Zl1-16:Ald mellett már további négy komponenst azonosítottak. Lepketenyészetük Malawiból és Botswanaból származott. A Malawiban végzett szabadföldi csapdázásuk azt mutatta, hogy csak a ZI1-16:Ald vonzza a hímeket, a többi komponens adalékként sem volt fogasnövelő hatású. Megjegyzik azonban, hogya Z II-I6:Ald csak kevés hím gyapottok-bagolylepkét vonzott, jóval kevesebbet, mint a szűz nősténnyel csalétkezett csapdák, és egy másik bagolylepkefaj (Earias insulana) példányait is jelentős számban fogta. A Z 11-16:Ald ezen hiányosságai később is beigazolódtak, és emiatt egymagában erre a vegyületre hatásos feromoncsapdát nem is lehetett alapozni. Megindult tehát a fogasnöveld (szinergista) adalék-komponensek keresése. Rothschild (1978) ausztráliai szabadföldi csapdázásos vizsgálatok során azt találta, hogya Zl1-16:Ald és a (Z)-9-tetradecenal (Z9-14:Ald) elegye jól vonzza a H. armigera hímeket, ugyanakkor csak elenyésző számban vonzza az egyébként szintén az 11-16:Ald-re repülö közeli rokon H. punctigera faj hímjeit. A Zll-16:Ald mellett egy újabb vegyület, a (Z)-11-tetradecenal (Z 1L- 14:Ald) találtatott önmagában is vonzó hatásúnak (mai szemmel nézve feltúnöen nagy dózisban: 50 mg/gumi kibocsátó, ami 17 napig megörizte hatását, ill. 0,5-5 mg/fogorvosi vattatekercs kibocsátó, ami viszont már a második éjszaka elvesztette hatását) (Gothilf és mtsai 1979). A fordulópontot kétségkívül Nesbitt és mtsai (1980) cikke jelentette, amelyben arról számolnak be, hogy újra megvizsgál va a faj szexferomonjának összetételét, a Malawiból származó állatokból - többek között - a (Z)-9- hexadecenal-t (Z9-16:Ald) is kimutatták. A szabadföldi csapdázási kísérleteket elvégezve (Kehat és mtsai 1980), kimutatták, hogya Zll- 16:Ald (90-99%) és a Z9-16:Ald (10-1%) keveréke lényegesen nagyobb számban vonzza a hímeket, mint a Zll-16:Ald önmagában. Konjukov és mtsai (1983) Kisinyov-i, illetve Kirovobad-i kutatók (Moldávia, ill. Azerbajdzsán) öt komponest találtak a faj szexferomonjában, ezek között a Zll-16:Ald-t és a Zl1-14:Ald-t. Nem szerepelt viszont az általuk azonosított komponensek között a Z9-16:Ald. Szabadföldi csapdázáshoz a Zll-16:Ald és a Zl1-14:Ald 3: 1 arányú elegyét ajánlották. Kínában viszont egy több tartományra kiterjedö vizsgálatsorozat szerint az ottani nőstények feromonjában a Z 11-16:Ald-en kívül a Z9-16:Ald is található (további komponensek mellett), és e két komponens keveréke kiválóan alkalmas a hímek csapdába csalogatására. A különbözó laboratóriumok más és más módszerekkel, eltérő helyekró1 származó lepkeanyagon végzett, részben egymásra épülö, de egymással korántsem megegyező eredményeibó1 csak sejteni lehetett, hogy a Magyarországra bevándorló gyapottok-bagolylepke populációk jelzésére kifejlesztendő feromoncsapda hatóanyagaként a ZII-16:Ald mellett a ZII-14:Ald vagy a Z9-16:Ald jöhet leginkább számításba. A kérdés eldöntésére a feromonkivonat analízisét, és szabadföldi csapdázást végeztünk.
NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6), 1995 263 Anyag és módszer Hazai populáció feromonextraktumának analizise Rovaranyag. 1990. augusztus 30-án, Dömsöd és Kiskunlacháza között egy virágzó lucernásban hálóval egyedileg begyűjtött imágók petéit laboratóriumunkban félszintetikus táptalajon (Nagy 1970) 26 oc hőmérsékleten, 16/8 világos/sötét fotoperióduson neveltük. A hfrneket és nőstényeket bábstádiumtól elkülönítettük. Feromonextrakció. Csalogató viselkedést mutató (a feromont kibocsátó) nőstény lepkékból kétféle módszerrel készítettünk extraktumot. (1) Izolált feromonmirigyet 5 ul n-pentánban (Merck, Darrnstadt, NSZK) 15 percig extraháltunk, (2) Csalogató nőstény lepke feromonmirigyének felszínéről (ca. 1-2 mm távolságból) üvegkapillárison (20 ul) (Rudolf Brand, Wertheim, NSZK) 50 ml/sec sebességgel szívtuk át aszobalevegőt (20-25 oc) kb. 20-30 percig, majd a kapilláris belső falára adszorbeálódott komponenseket 2-3 Jll n-pentánnal 01- dottuk le (Tóth és Buser 1992). Analízis. Kapillárkolonnás gázkromatográfiás módszerrel, lángionizációs detektorral történt. [HP-5890 GC (Hewlett-Packard, Avondale, PA, U.S.A.), SP-2340 (Supe\co, BelIefont, PA, U.S.A) fused-silica kapilláris oszlop (30 m x 0,32 mm LD.)] A komponensek azonosítását a retenciós idők alapján, szintetikus standardokkal szembeni összehasonlítással végeztük. Szintézis. Az analitikai standard és a szabadföldi kísérletekhez alkalmazott Z 11-16:Ald és hexadekanal (16:Ald) vegyületeket a megfelelő alkoholok piridinium-klór(vi)kromátos oxidációval (Corey és Suggs 1975) frissen állítottuk elő. A termékeket desztillációval, vagy oszlopon kromatográfiásan tisztítottuk (Kieselgél 60, eluens: n-hexán). Az anyagok szerkezetét lh-nmr spektrumuk igazolta, tisztaságukat vékonyréteg-kromatográfiával állapítottuk meg (Merck Kieselgél 60 F254 eluens: n-hexán:etilacetát 9: 1). Különös gondot kell fordítani a minták alkohol szennyezésének elkerülésére, illetve az esetleges szennyezés mértékének rnérésére, ugyanis a (Z)-11-hexadecenol (Zl l- 16:0H) inhibitor hatású, drasztikusan csökkenti a csapda vonzóképességét (Dunkelblum és Kehat 1989). Esetünkben a termékekben alkohol nem volt kimutatható (mérhetőségi küszöbszint: 0,5%). A szintézisünk kiindulási anyagául szolgáló Zl1-16:0H és 16:0H AK. Raina, a Z9-16:Ald pedig M. Schwarz, Beltsville, MD. U.S.A laboratóriumából származtak. Szabadföldi csapdázás A kibocsátó. 1 x Icm-es gumigyűrű volt (Taurus, Budapest, MSZ 9691/6), melyet előzőleg háromszor forró etanolban kifőztünk, majd háromszor 24 óráig szobahőmérsékleten metilénkloridban áztattunk (Steck és mtsai 1979). Kibocsátónként az n-hexánban oldott komponensek mennyisége: Zll-16:Ald (300 ug) és Z9-16:Ald (7,5 Jl.,g)volt. A csapda. Atlátszó műanyagból készült, háromszög keresztmetszetű, cserélhető ragacslappal [Csalomon (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest)]. A csapdázási hely. Dömsöd, Pest megye, lucernaföld és szólő szegélye volt. 1994. május 27. - október 31. között 2 csapdát üzemeltettünk, az ellenőrzések, ragacslap csere (fogás esetén) heti 2 alkalornniál történtek. 1994. július 8-tói október 31-ig, szintén Dömsödön, egy, az előbbi helytól kb. 3-4 km távolságban lévő lucemásban is folytattuk a rajzásmenet vizsgálatot. Itt szintén két csapdát üzemeltettünk, az ellenőrzések és a csapdák cseréjének időpontjai a július 8-i kezdést követően minden esetben megegyeztek az előző helyen végzett vizsgálatéival. A fogási adatok kiértékelésénél mindkét kísérle ti hely esetében az ottani két csapda 5 napos időszakra eső leolvasásaikor feljegyzett fogott lepkék darabszámainak összegét vettük. Eredmények és megvitatásuk Mindkét feromonkivonásos módszerrel egybehangzóan a Z11-16:Ald mellett 2-5%-nyi Z9-16:Ald-et és hasonló mennyiségű telített hexadekanal-t találtunk (Tóth és B user 1992), (1. ábra). A Zl1-16:Ald és a Z9-16:Ald (300+7,5 ug/gumi kibocsátó) elegy évei müködó csapdáink már az első leolvasáskor (május 30) fogtak
264 NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6),1995.: 12 14 16 18 20 min. 1. ábra. Magyarországi gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) feromonkivonatok gázkromatográfiás profilja (A) 0,5 Nőstény ekvivalens (FE) mirigykivonat (B) 1 Nőstényóra ekvivalens (FHE) levegőből visszafogott minta, (1) = Z11-16:Ald, (2) = Z9-16:Ald, (3) = 16:Ald. néhány gyapottok-bagolylepkét. Jónak bizonyult tehát a kiválaszott hatóanyagösszetétel. A faj ismételt felbukkanásának jelentőségét felmérve ezeket az első adatokat azonnal közzétettük (Szőcs és mtsai 1994), hogy ilymódon idejében felhívjuk a hazai szakemberek figyelmét a várható veszélyre. Sajnos, amitól ezeknek az első adatoknak az alapján joggal tartottunk, beigazolódott: július közepétól egészen szeptember végéig tömegesen repültek a lepkék (2. ábra, szólőllucerna) és, mint azt az ország számos pontjáról jelezték, a hernyók károsítása sem maradt el. Nagyon tanulságosnak tartjuk a párhuzamosan végzett másik rajzásmenetvizsgálat eredményét (2. ábra, lucerna). Szintén 1994-ben és Dömsödön, az előbbitől mintegy 3-4 km távolságban lévő másik lucernaföldön, két további, a másik helyen használtakkal tökéletesen azonos feromoncsapdát üzemeltettünk. Ezek fogási 1 A B görbéje augusztus végéig hasonlóan alakult (no-. ha a befogott egyedszámok eddig az időszakig is alacsonyabbak voltak), ám fogásuk ezt követően jelentősen lecsökkent, és szeptemberben már csak egy-egy példányt fogtak. Ez arra utal, hogy anagy távolságokra vándorló gyapottokbagolylepkék kiválasztanak egyes táblákat, ahol nagy számban összegyülekeznek, párosodnak (ezt mutatja, hogy reagálnak a feromonra, és a feromoncsapdába esnek) és várhatóan petéiket is itt fogják lerakni, majd kártételükre is ebben a táblában lehet elsősorban számítani. Ezért lényeges, hogy még egy vándorlepkefaj észlelését is az adott helyen végzett felmérésekre alapítsuk, amiben a feromoncsapda kiváló segítséget nyújt. Vándorlepkék előrejelzésénél egy további sarkallatos kérdés a megfelelő észlelési módszer kiválasztása. A gamma-bogolylepke (Au- Fogott hímek száma (db) 40 30 20 10 40 30 20 H. armigera Dömsöd 1994 O +-~.,.,.~...,...~y. 10 szőlő/lucerna lucerna O+-~~~~~~~ i!i l'.. 30 10 20 30 10 20 30 1020 30 10 20 30 1020 30 május június július augusztus szeptember október 2. ábra. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) rajzásmenete feromoncsapdával. A nagy, felfelé mutató nyilak a megfigyelések megkezdésének, a kis felfelé mutató nyilak a csapdák újakkal való felváltásának, a lefelé mutató nyilak pedig a megfigyelések befejezésének időpontjait jelzik. Az ábrázolt fogások 2 csapdának ötnapos (pentád) időszakra eső leolvasásakor megszámlált lepkék darabszámának összegei.
NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6), 1995 265 tographa gamma L.) esetében ismeretes, hogy a vándorlásban lévő lepkék fénycsapdával nem gyújthetók (Szeöke 1994b), vagyis megjelenésük előrejelzésére a fénycsapdázás nem alkalmas módszer. Ugyanakkor a bevándorló lepkék petéibó1 kifejlődő nemzedékének imágói, amennyiben nem vándorolnak tovább, már nagy számban repülnek a fénycsapdába. Ez azonban már csak a második, helyben kifejlődő hernyónépesség fénycsapdás előrejelzésére ad módot. Amennyiben az illető vándorlepke faj esetében a faj viselkedésének törvényszerűségeihez tartozik, hogy a bevándorló példányok a vándorlás megszakításának, azaz "letelepedésük" helyén párosodnak, úgy már a bevándorló példányokat észlelhetjük feromoncsapdáinkkal. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy valóban idejében készülhessük fel a hernyók károsításának megakadályozására. Azt azonban, hogy egy adott vándorlepke faj bevándorló imágói valóban befoghatók-e feromoncsapdákkal, és nem egy másféle vándorlási stratégiát követnek, ami erre nem nyújt lehetőséget (pl. megtermékenyített nőstények berepülése) az alapkutatás feladata, hogy minden faj esetén külön-külön tisztázza. A gyapottok-bagolylepke esetében e kérdéskör tanulmányozása kívül esett a jelen munka keretein, így azt sem vizsgáltuk, hogy a csapdáinkban befogott példányok helyben fejlődtek-e ki, vagy messziró1 vándoroltak-e be hozzánk. Ezért nem tudunk egyértelműen állást foglalni, hogy a május végén befogott példányok egy nálunk sikeresen áttelelt nemzedékbó1 származtak-e (bár a feltűnően ép voltuk, hibátlan, élénk színű szárnyuk ezt sejteti). Munkánk eredményeképp már 1994-ben rendelkezésre állt egy nagy vonzóképességű feromoncsapda, amit az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Csalomon-feromoncsapda családjának legújabb tagjaként, önköltségi áron, még abban az évben tudtunk a hozzánk fordulóknak nyújtani. A gyapottok-bagolylepke rajzásának csapdáinkkal történő, 1994. év során végzett megfigyeléséró1 az 1995. évi Növényvédelmi Tudományos Napokon Pénzes és mtsai (1995) számoltak be. Nagy szükség lehet hasonló, rendszeres megfigyelésekre idén is, minthogy egyre több bizonyíték gyú1ik össze arra vonatkozóan, hogy nemcsak egy újabb, déli irányból bekövetkező gyapottok-bagolylepke bevándorlástói, hanem egy, a hazánkban jelentős számban sikeresen áttelelt populáció fellépésétó1 is tartani lehet. Köszönetnyilvánítás A szabadföldi kísérletek helyszínének biztosításáért és támogatásukért köszönettel tartozunk Jaksa Imre növényvédelmi ágazatvezetőnek (Dunatáj Szövetkezet, Dömsöd). A befogadott példányok meghatározását Dr. Ronkay Lászlo (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest) végezte. A lepkék tenyésztéséért Su vada Annát és Gombos Mónikát (MTA Növény védelmi Kutatóintézete) illeti köszönet. A kísérletek az 1438 és a T6329 sz. OTKA anyagi támogatásával folytak. IRODALOM Corey, E.J. and Suggs, J. W.: (1975): Pyridinium chlorochromate. An efficient reagent for oxidation of primary and secondary alcohols to carbonyl compounds. Tetrahedron Lett. 2647-2650. Dunkelblum, E. and Kehat, M. (1989) Female sex pheromone components of Heliothis peltigera (Lepidoptera, Noctuidae) Chemical identification from gland extracts and male response. J. Chem. Ecol., 15: 2233-2245. Gáspár I-né (1995): Az időjárás hatása a károsítók megjelenésére Bács-Kiskun megyében az 1993-94-es évben. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 47. Gothilf, 8., Kehat, M., Dunkelblum, E. and Jacobson, M. (1979): Efficacy of (Z)-II-hexadecenal and (Z)-ll-tetradecenal as sex attractants for Heliothis armigera on two different dispensers. J. Econ. Entomol., 72: 718-720. Gozmány L. (1979): Európa Állatvilága Hétnyelvű Szótára. 1. és II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest Gyulai P. (1994): A gyapottok-baglylepkék (Helioverpa armigera Hübner 1808) előfordulása és kártétele Észak- Magyarországon. Növényvédelem, 30 (4): 159-162. Kehat, M., Gothilf, 8., DunkelbIum, E. and Greenberg, 8. (1980) Field evaluation of female sex pheromone components of the cotton bollworm, Heliothis armigera, Entomol. Exp. Appl., 27: 188-193. Konjukov, V.P., Kovalev, B.G. and Sattar-Zade, N.R. (1983): Isolation and identification of Heliothis armigera Hb. sex pheromone components. Bioorg. Kim. 9: 1422-1428. Nagy, B. (1970): Rearing of the European com borer, Ostrinia nubilalis Hb. on a simplified artificial diet. Acta Phytopathol. Acad. Sci. Hung., 5: 73-79.
266 NÖVÉNYVÉDELEM 31 (6), 1995 Nesbitt, B.F., Beevor, P.S., Hall, D.R. and Lester, R. (1979): Female sex pheromone components of the cotton bollwonn, Heliothis armigera. J. Insect Physiol. 25: 535-541. Nesbitt, B.F. Beevor, P.S., Hall, D.R. and Lester, R. (1980): (Z)-9-Hexadecenal: a minor component of the female sex pheromone of Heliothis armigera (Hübner) (Lepidoptera, Noctuidae).Entomol. Exp. & Appl. 27: 306-308. Pénzes B., Sebestyén J. és Mészáros Z. (1995). A zöldségfélék és dísznövények új kártevője a gyapottokbagolylepke (Heliothis armigera Hübn.). Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 60. Piccardi, P., Capizzi, A., Cassani, G., Spinelli, P., Arsura, E. and Massardo, P. (1977): A sex pheromone component of the world bollworm Heliothis armigera. J. Insect Physiol. 23: 1443-1445. Rothschild, G.H.L. (1978): Attractants for Heliothis armigera and H. punctigera. J. Aust. Entomol. Soc., 17: 389-390. Steck, W.F.,Bailez, B.K., Chisholm, M.D. and Underhill, E.W. (1972): 1,2 - Dianilinoethane, a consitutent of some red rubber septa which reacts with aldehyde components of insect attractants and pheromones. Enrviron. Entomol., 8: 732-733. Szeőke K. (1994a): A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner) 1993. évi magyarországi előfordulása és kártéte1e. Növényvédelem, 30 (4): 153--157. Szeőke K. (1994b): A garnrna-bagolylepke (Autographa gamma L.) viselkedésének és fiziológiai állapotának összefüggése a helyi és a vándor nemzedékek kifejlődése szempontjéből. Növényvédelem, 30: 471-474. Siőcs G., Tóth I M. és Szarukan 1. (1995): Rajzásmenetvizsgálatok saját fejlesztésű feromoncsapdákkal. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p.69. Szőcs G., Tóth M. és Ujváry 1. (1994): Gyapottok-bagolylepkék (Helicoverpa armigera Hb.) feromoncsapdából. Növényvédelem, 30: 278. Tóth, M. and Buser, H.R. (1992): Simple method for colleeting volatile compounds from single insects and other point sources for gas chromatographic analysis. J. Chromatography, 598: 303-308. Wu., D., Vian, Y. and Cui J. (1994): Sex pheromone components of the cotton bollwonn in China. Abstr. Noctuid Sex Pheromone Communication, Sofia, Bulgaria p. 8. Zarecky A. és Vórös G. (1994): Bagolylepke-invázió a kukoricacsövekben. Növényvédelem, 30 (4): 169-172. DEVELOPMENT OF A PHEROMONE TRAP FOR MONITORING THE COTTON BOLLWORM (HELICOVERPA ARMIGERA HBN.) AN UPCOMING PEST IN HUNGARY G. Szőcs], M. Téthl, 1. Újváry! and 1. Szarukan- 'Plant Protection Institute of the Hungarian Academy of Sciences H-1525 Budapest, Hungary, p.a.box 102. 2Agricultural University, H-4001 Debrecen, Hungary, p.a.box 58. Future outbreaks of the cotton bollworm (Helicoverpa armigera Hbn.) (Lepidoptera: Noctuidae) can be expected in Hungary, as this species already immigrated here unexpectedly in great numbers in 1993 and 1994. Since early detection of the pest's arrival by means of pheromone trapping has a great importance, we decided to develop a pheromone trap. Reviewing literature data on both the composition of the natural sex pheromone of this species and the optimal trap bait revealed great discrepancies. Therefore we studied the composition of the sex pheromone extracted from a H. armigera population, immigrated to Hungary, by means of gas chromatography. The presence of (Z)-ll-hexadecenal (Z11-16:Ald), (Z)-9-hexadecenal (Z9-16:Ald) and hexadecanal was detected in the female-produced pheromone. The binary mixture of Zl1-16:Ald and Z9-16:Ald (300+7.5 ug/rubber dispenser) proved to be a powerful attractant for males in field trapping. The f1ight pattern of H. armigera was monitored during the whole season of 1994 at Dömsöd (Pest county, Hungary) using pheromone traps baited with this binary misture. Érkezett: 1995. április 20.