Üledékes kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit

Hasonló dokumentumok
ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

Mérnökgeológia. 2. Előadás. Geológiai folyamatok. Szepesházi Róbert

Kőzettan.

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Kőzettan.

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)

Kőzettan (ga1c1053)

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

Földtani alapismeretek

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Geokémia

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

A Föld folyamatai. Atmoszféra

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

kvarc..vannak magasabb hőmérsékletű hidrotermális folyamatok is

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Földtani alapismeretek III.

A talaj kémiája

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

Indikátorok. brómtimolkék

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Az éghajlati övezetesség

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Oldódás, mint egyensúly

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Talajok osztályozása az új szabványok szerint

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

10. előadás Kőzettani bevezetés

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

KLÓR. A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis.

Szakmai ismeret A V Í Z

2011. Március 26. Raisz Péter

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

A felszín a külső és belső erők harcának pillanatnyi állapotát tükrözi

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

Kémiai alapismeretek 6. hét

Karsztvidékek felszínformái

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 5

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Minőségi kémiai analízis

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Oldódás, mint egyensúly

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe Prekambrium. Oktatási segédanyag

Az előadás vázlata. A foszfor. Fajtái. Jellemzői. A foszfor és a kén körforgalma a természetben

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

A monszun szél és éghajlat

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

Üledékes kőzetek Üledékesnek a természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzeteket nevezzük

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra

ELTE Kémiai Intézet ( kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára október 18.

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Átírás:

Üledékes kőzettan Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) migmatit szerpentinit piroklasztit Metamorf (átkristályosodás: szöveti, ásványi/ kémiai változás, p, T ) zeolit Üledékes - törmelék: mechanikai és biogén - oldatokból kicsapódás - szerves eredetű maradványok - T, p átl. 1,8 km a kontinenseken, átl. 0,3 km az óceánokban, Föld felszín: 35%, Föld kéreg: 4,8 %, Föld: 0,013 %

Sedimentary materials Sedimentary rocks cover 80% of the earth s surface but only comprise ~1% of the volume of the crust

Üledékes kőzettan Foglalkozik: - üledékes kőzetek rendszerével, - keletkezésével, - az üledék és üledékes kőzetképződési ciklussal: mállás szállítás lerakódás kőzettéválás üledék üledékes kőzet

Mállás A Föld felszínén lévő kőzetekre sokféle fizikai, kémiai és biológiai erő hat, amely a kőzeteket fizikailag és kémiailag átalakítja. A fenti tényezők együttes hatását mállásnak nevezzük, ami az atmoszféra, hidroszféra és bioszféra és a litoszféra kölcsönhatása A mállást befolyásolja az éghajlat, a domborzat és a felszín kőzeteinek minősége (pl.: bazalt, kvarcit vagy mészkő), kristályossági, cementáltsági foka, mátrix minősége és mennyisége, stb.

Mállás A mállás típusai az éghajlati viszonyoktól függően. A száraz és hideg éghajlaton a fizikai, a nedves és meleg éghajlaton a kémiai mállás jellemző.

Fizikai mállás Fizikai (vagy mechanikai) mállás a kőzetek ásványainak aprózódása: - Hőmérséklet-ingadozás (inszoláció) (napi hőingadozás nagy, pl. sivatag, 40-50 o C, hőtágulási együttható, irányítatlan szövet) - Fagyhatás (hőmérséklet ingadozás 0 o C körül, csapadék, jég 9 %-os térfogatnövekedés a jégnyomás max. 2200 kg/cm 2 ) - Sókristályosodás (talajvízből sókiválás a repedésekben) - Hidratációs átalakulásból: anhidrit gipsz, p = 1000 kg/cm 2 ) - Gyökérhatás (gyökerek feszítő ereje, nem jelentős, de látványos) - Abrázió (sziklás tengerpartok hullámainak pusztító munkája)

Arches National Park (Utah)

Kémiai mállás Kémiai mállás (kőzetek ásványainak oldódása vízben (talaj- és a csapadékvízben, savas kémhatás: CO 2 levegőből, szerves anyag bomlásából a talajban; trópusokon a legintenzívebb) - Hidrolitos mállás (hidrolízis) (gyengén savas víz H + és OH - ionjainak reakciója főleg földpátokkal: egy részük oldatba kerül, másik részük hidrolizált formában visszamarad) szénsavas víz: H 2 O + CO 2 H + + HCO 3 - A H + a földpátokból a K +, Na + és Ca 2+ ionokat kiszorítja, elszállítódnak, az alumoszilikát a vízzel agyagásványt épít: 4KAlSi 3 O 8 + 4H + + 2H 2 O 4K 1+ + Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 + 8SiO 2

Kémiai mállás Lúgos kémhatás mellett, főleg trópusokon a folyamat újabb lépése: a szilikátok oldatba mennek az Al- (és Fe-) hidroxidok kicsapódnak: LATERIT BAUXITOK (vörös szín) Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 +2H 2 O 2Al(OH) 3 + SiO 2 *H 2 O - Oldási mállás (oldódás): gyengén savas vízben a mészkövek oldódása és CO 2 légkörbe jutása: CaCO 3 + H 2 CO 3 = Ca 2+ (aq) + 2HCO 3 - (aq) Ca 2+ (aq) + 2HCO 3 - (aq) = Ca(OH) 2 + 2CO 2(g) mészkő és dolomit karsztosodása, barlangok, üregek, stb.

Kémiai mállás - Oxidáció (főleg Fe-tartalmú ásványokat érint) szilárd: Fe 2+ és Fe 3+, oldott: csak Fe 2+, Fe 2+ könnyen oxidálódik rozsda(barna limonit ): 4FeO + 2H 2 O + O 2 4FeO(OH), azonban száraz éghajlaton dehidratáció és Fe-érc: 2FeO(OH) Fe 2 O 3 + H 2 O

Kémiai mállás Oxidációs - cementációs öv kialakulása: pl. kalkopirit CuFeS 2 esetében a Cu az oxidációs övben feloldódok az O 2 -dús talajvízben, azonban a Fe 3+ visszamarad. A redukáltabb mélyebb övben (cementációs) a Cu kicsapódik, mert e talajrészben a víz oldott O 2 koncentrációja 0 vagy nagyon kicsi. (a réz és a vas eltérő geokémiai viselkedése), - pirit! oxidáltság csökken O 2 dús talajvíz, Fe xidok és hidroxidok maradnak a talajban O 2 dús talajvíz, Fe xidok és hidroxidok maradnak a talajban Cementációs öv (Cu, As, Au) Cu koncentráció nő a talajvízben

Kémiai mállás - Élőlények hatása (elő szervezetek, mint pl.: baktériumok, mohák, algák, zuzmók, stb. H 2 CO 3 -t és HNO 3 -t vesznek fel. Az elhalt előlények után szerves savak és H 2 SO 4 marad vissza, amely a talaj kémhatását nagymértékben befolyásolja) (inkább kémiai, mint biológiai)

3.2. táblázat Papp Kümmel 1992

Ásványok és kőzetek mállásfolyamatai Q? Papp Kümmel 1992

Szállítás A felaprózódott és oldatba ment anyagok eltávozása a mállási helyükről. Ha nem tud eltávozni talaj lesz belőle (leghatékonyabb a talajképződés szempontjából a sík terület) Gravitációs áthalmozódás (nincs szállító közeg): - kis dölésszögű lejtőn (lejtőtörmelék mozgása, amelyet a víz segíti) - nagy dőlésszögű lejtő (hegyomlás)

Szállító közeggel: Szállítás - víz görgetve (nagyobb tömbök, kavicsok, durva homok), lebegtetve (agyag és finom homok frakció), oldva szállít - szél (pl. sivatagok, jól osztályozott finom szemcsék, lösz) - jég (osztályozatlan szemcsék a kőzettömbtől a homok frakcióig, gleccserek, vándorkövek, jégkarcok, stb.) Vízben való szállítás közben is van kémiai mállás! Vízben, jég és szél által való szállítás közben is van fizikai mállás (erózió)

Szállítás mállás kapcsolata A Hjulström-féle diagram, amely megmutatja, hogy a folyóvíz sebességétől függően hogyan alakul a különböző méretű törmelékszemcsék eróziója, szállítása és leülepedése. A szaggatott vonalak a tapasztalati mérésekből adódó bizonytalanságot tükrözik.

Talajok A talajok átlagos összetétele. Az értékek térfogatszázalékban vannak megadva. A szerves anyag magában foglalja a humuszt, részlegesen lebomlott növényi és állati maradványokat és baktériumokat.

Talajok Talajszelvények alakulása mérsékelten csapadékos, száraz és erősen csapadékos éghajlati viszonyok mellett. Csapadékos, trópusi klímán a felső, szerves anyagot tartalmazó réteg alatt egy olyan, erősen kimosott réteg alakul ki, amelyben Al- és Fe-vegyületek, illetve agyagásványok maradnak meg.

O - Organic (humus) often absent Principal Soil Horisons A - Leaching K, Mg, Na, clay removed B - Accumulation absent in young soils distinct in old soils Al, Fe, Clay (moist) Si, Ca (arid) C - Parent Material

Lerakódás (üledék felhalmozódás) Szárazföldön: - eljegesedett területeken: moréna (itt továbbszállítás is van) - sivatagokban: pl.: homokdűne - folyóvizekben: kavics, homok, aleurit, agyag - tavakban: kavics, homok, aleurit, agyag, tőzeg, gyepvasérc lösz

Field of sand dunes between Erta Ale volcano and Giulietti salt lake

Lerakódás (üledék felhalmozódás) Lerakódás (üledék felhalmozódás) Kontinentális és tengeri üledékképződési környezetek. A nyílt óceáni üledékképződési régiók nincsenek feltüntetve

Lerakódás (üledék felhalmozódás) Tengerekben: - Tengerparton: meredek part (kavics, szikla) lapos part (homok, agyag, mészhomok), torlatok - Lagúnákban: arid (száraz) klímán: a tenger felől beáramló nagy sűrűségű sósvíz az aljzat irányába mozog, a felszínközeli édesebb víz egyre inkább párolog, így a víz különböző oldott sókban túltelítetté válik: - dolomit - anhidrit -gipsz - kősó - fedősók (Erdélyi-medence)

Lerakódás (üledék felhalmozódás)

Lerakódás (üledék felhalmozódás) Tengerekben: - Lagúnákban: humid (nedves) klímán: pirites, markazitos aleurolit, agyag - Biogén képződés (pl. zátonymészkövek: korallok, zöldalgák) - Mélytengerekben (pelágikus, parttól távoli régiók): - diatóma-iszap (kovaüledék, CCP szintek) - mésziszap (lebegő, majd elhaló szervezetek lehulló vázaiból)

Lerakódás (üledék felhalmozódás) CC Mn (Fe) <->P 3 5 cc 4 6 1 2 1 4 2 5 3 6 A mélytengeri üledékek elterjedése a mai óceánokban.

Diagenezis (kőzettéválás) Mindazok a folyamatok, amelyek az üledéket érik a lerakódás után, de nem érik el a matamorfózis fokát és nem a mállás folyamatához tartoznak. üledék üledékes kőzet (fizikai és kémiai változások) Befolyásolja: üledék összetétele, p-t kondició, pórusfluidumok összetétele, ph- és Eh-értéke, mennyisége Litifikációs folyamatok: kompakció, cementáció, átkristályosodás

Diagenezis (kőzettéválás) Rétegterhelés hatására: - A nyomás hatására összepréselődik, tömörödik az anyag, a víz eltávozik (dehidratáció) - Cementáció (a diagenizálódó kőzetben cirkuláló vízben (elektrolit) oldott hidrokarbonát, SiO 2 és egyéb anyag pórustérben történő kicsapódásával karbonát, kvarc, limonit, agyagásvány, stb. cementálja össze a szemcséket) - Az agyag-, máshol karbonátásványok átalakulása átkristályosodása

Diagenezis (kőzettéválás) C Cementáció