1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hasonló dokumentumok
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Vizeink állapota 2015

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Hajózás a Maros folyón

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

az OSAP nyilvántartási számú,

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

Dávid Szilvia Országos Vízügyi Főigazgatóság MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, július 2-4.

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése

és s felszín n alatti vizek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén

E: Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 7623 Pécs, Szabadság u. 7.

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

Víz az élet gondozzuk közösen

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Közép-Duna (1-9 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. az OSAP nyilvántartási számú, A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai című adatlaphoz

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél

A Balatont érintő beruházások bemutatása

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

Az Öreg-Túr II. rehabilitációja (azonosító száma: EEA-C3-9) című projekt eredményeinek bemutatása

Átírás:

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos halastó 1.4. Víztest kategóriája: mesterséges 1.5. Alegység kódja, neve: 2-9 Hevesi-sík 1.6. Részvízgyűjtő kódja, neve: 2 Tisza 1.7. A víztestet alkotó tavak darabszáma: 4 db 1.8. A víztest genetikai besorolása: mesterséges 1.9. Tápláló vízfolyások (név, km): Jászsági - csatorna kb. 5+453 cskm (bp. 5+215 tkm), Jászsági - csatorna kb. 8+976 cskm (bp.8+738 tkm), Kanyari Holt-Tisza 5+080 km (a szelvényezés 0+000 pontja a halastó, Kisköre felőli vége) 1.10. Megcsapoló felszíni vízfolyások (név, km): Kanyari Holt-Tisza 3+600 km, 4+330 km, 6+770 km, 7+600 km (a szelvényezés 0+000 pontja a halastó, Kisköre felőli vége) 1.11. A közvetlen vízgyűjtő nagysága (km 2 ): NR 1.12. A teljes vízgyűjtő nagysága (km 2 ): NR 1.13. A víztestnek és vízgyűjtőjének rövid, szöveges jellemzése: A Faluréti 112 ha-os halastó rendszer Kisköre-Pély közigazgatási területén, a Jászsági - csatorna bal partja és a Kanyari Holt-Tisza szárazgátja közötti területen helyezkedik el. A Jászsági -csatorna bal parti töltés 5+093-9+730 tkm közötti szakasza, valamint a Holt-Tisza szárazgátjának egy szakasza egyben a halastó töltése is. A tórendszer 4 db tóból áll, melyek egymással sorba összeköttetésben vannak. 1.14. Teljes vízgyűjtőn érintett települések: Kisköre, Pély 1-3. melléklet Víztest adatlap 1

1.15. Érintett felszín alatti víztestek: Felszín alatti víztest típusa Név Kódszám Sekély porózus Jászság, Nagykunság sp.2.9.2 Porózus hideg Jászság, Nagykunság p.2.9.2 Porózus termál Észak-Alföld pt.2.2 1.16. Térképi ábrázolás: 1-3. melléklet Víztest adatlap 2

2 HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 2.1. Vízkészlet típusa: felszíni 2.2. Vízszintingadozás: 90 cm LKV: 10 cm LNV 100 cm 2.3. Tartózkodási idő (nap): 365 2.4. Átlagos vízmélység (középvízi, cm): 70 2.5. Legnagyobb vízmélység (középvízi, cm): 115 2.6. Ökológiai vízszint (mbf és/vagy cm): 87,28 mbf 2.7. Minimális vízszint (mbf és/vagy cm): 87,10 mbf (vízmérce a Jászsági fcs. bp. 8+738 tkm szelvényben, 0 pont: 80,00 mbf.) 2.8. Maximális vízszint (mbf és/vagy cm): 88,00 mbf (vízmérce a Jászsági fcs. bp. 8+738 tkm szelvényben, 0 pont: 80,00 mbf.) 2.9. Szabályozási vízszint (mbf és/vagy cm): 80,00 mbf 2.10. Ökológiai vízszinthez tartozó térfogat (m 3 :): 900.000 2.11. Állóvíz térfogata (középvízi, m 3 :): 900000 2.12. Állóvíz felülete (középvízi, ha): 112 2.13. Összes befolyó vízhozam (m 3 /év): 520.000 2.14. Ebből bevezetett vízmennyiség (m 3 /év): 520.000 2.15. Összes kifolyó vízhozam (m 3 /év): 240.000 2.16. Ebből kivezetett vízmennyiség (m 3 /év): 240.0000 2.17. Vízjárás: mestrséges hatásra időszakos 2.18. Felszín alatti vizekkel való kapcsolat üzemvízi állapotban:megcsapoló 1-3. melléklet Víztest adatlap 3

1. kép: A ortofotója 1-3. melléklet Víztest adatlap 4

3 MORFOLÓGIAI JELLEMZŐK 3.1 Mederviszonyok és parti sáv (hullámtér) jellemzése 3.1.1. Víztest kerülete (középvízi, km): 14 3.1.2. Part tagoltsága (a tó felületével azonos területű kör kerületének és a partvonal hosszúságának hányadosa): 0,27 km/km 3.1.3. Mederanyag: iszap 3.1.4. Üledék vastagsága (cm): 30 50 3.1.5. Feliszapolódás (cm/év): 15-20 3.1.6. Erózió által érintett partszakasz (%): 45-55 3.1.7. Feltöltődő partszakasz (%): 0 3.1.8. Meder kanyargóssága (a tényleges hossz / végpontok között távolság): NR 3.1.9. Meder folytonossága: Nem (halrács) 3.1.10. Meder benőttsége: 35-45 % lebegő és gyökerező hínár 3.1.11. Nyíltvíz felülete: 65-70% 3.1.12. Parti zóna geometriai jellemzői: DK-i része lapos, ÉNy-i része meredek 3.2 Parti sáv (hullámtér) jellemzése 3.2.1. Szélessége (m): 2-12 3.2.2. Használat jellege: halászat 3.2.3. Beépítettség (%): 2 3.2.4. Parti sávot jellemző növényzet: nád, gyékény 3.2.5. Zonáció megléte a tókerület arányában (%): 80-90 3.2.6. Fenntartás gyakorisága: Évente 1 alkalommal történik kaszálás, illetve növényirtás. 1-3. melléklet Víztest adatlap 5

4 AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI 4.1 Vízhasznosítás 4.1.1. Elsődleges hasznosítás: halászat 4.1.2. Másodlagos hasznosítás: NR 4.1.3. Harmadlagos hasznosítás: NR 4.1.4. Hajózás jellege: NR 4.1.5. Természetes fürdőhelyként kijelölt víztest: Nem 1-3. melléklet Víztest adatlap 6

4.1.6. Vízkivétel (2006-os évre vonatkozóan): lecsapolás víztestet alkotó vízfolyás neve Vízkivétel helye EOVy EOVx Engedélyes megnevezése Vízkivétel célja Időszakoss- ság Eng. vízsugár (l/s) Eng. víz- mennyiség nyiség (m 3 /év) Tényleges vízmennyiség (m 3 /év) vízikönyviszám 0+600 756426 239752 1+330 3+770 755735 754264 239495 237759 Kiskörei Zrt lecsapolás Igen 200 550 000 240000 T/3718 4+600 754630 237051 vízkivétel helye: vízkivétel célja: időszakosság: szelvényszám megadása - ivóvíz - halastó/horgásztó - I = igen (fkm) - természetvédelem - energiacélú - N = nem - öntözés - vízátvezetés - ipar - rekreáció 1-3. melléklet Víztest adatlap 7

4.1.7. Vízbevezetés (2006-os évre vonatkozóan) víztestet alkotó vízfolyás neve vízbevezetés helye EOVY EOVX bevezetett víz jellege Engedélyes megnevezése Időszakosság Eng. vízmenynyiség (m 3 /év) Tényleges vízmennyiség (m 3 /év) vízikönyviszám Jászsági- főcsatorna bp. 5+215-8+738 tkm 756269 754044 240153 237762 Kiskörei Zrt. Öntöző főcsatorna vize I 550 000 120 000 T/3718 2+080 szelvényben 755176 239095 Kiskörei Zrt. Holtág vize I NA 400 000 T/3718 vízbevezetés helye: szelvényszám megadása (fkm) Időszakosság bevezetett víz jellege: - bv = belvíz - k szv = kommunális szennyvíz (tisztított/ tisztítatlan) - I = igen - i szv = ipari szennyvíz (tisztított/ tisztítatlan) - N = nem - hv = használt víz (halastó, rizsföld, strandfürdő, ipari használtvíz) - é.v. = élővíz 1-3. melléklet Víztest adatlap 8

4.1.8. Szöveges értékelés, összefoglalás a vízforgalomról A 112 ha-os tórendszer vízpótlása a Jászsági-főcsatornából gravitációsan és szivatytyúsan is, a Kanyari Holt-Tiszából pedig (elektromos) szivattyúval biztosítható. A Jászsági-főcsatornából szivattyúsan a tórendszer Kisköre felőli tava tölthető, melynek üzemi vízszintje ez által magasabb, mint a többi tónak. A gravitációs vízelvételi lehetőség a tórendszer másik végén lévő két tó közötti elosztó medencébe kerül, ahonnan a két tó tölthető. A Kanyari Holt-Tiszából történő szivattyús vízkivétel célja a Jászsági-főcsatorna üzemvízszintjénél magasabb vízszint biztosítása a tavakban. A tavak egymás között átjárhatóak műtárgyon keresztül. A lecsapolás a Kanyari Holt-Tiszába történik gravitációsan. A holtágból egy meghatározott vízszint után a többletvíz egy lecsapoló csatornán keresztül a Kanyari belvízcsatornába kerül. A belvízcsatornából a vizet szükség esetén (belvíz, magas vízszint) a Kanyari szivattyútelepen keresztül a Tiszába lehet átemelni. 4.2 Hidromorfológiai beavatkozások 4.2.1. Keresztező műtárgyak: NR 4.2.2. Mederrendezés Víztestet alkotó állóvíz neve Helye Célja Utolsó beavatkozás éve Gyakorisága Jellege Holtág hosszában középen csatornamélyítés Élettér növelés 2005 5 évente Hosszirányú kotrás egy nyomon 4.2.3. Partvédelem Víztestet alkotó állóvíz neve Helye Célja Építés ideje (év) Anyaga A 4 tó közötti keresztgátaknál szakaszosan 400 fm- Töltés rézsű védelem 2005 Fűzfa, akácfonás 4.2.4. Töltések, depóniák (csak holtágak esetén): NR 4.2.5. Összefoglaló értékelés Megállapított hidromorfológiai kockázatosság: NR A halastó a Kanyari Holt-Tiszába engedi a lecsapoló vizét és szükség esetén onnan is ki vízpótlásra. 1-3. melléklet Víztest adatlap 9

4.3 Pontszerű szennyezőforrások számbavétele Szennyvíz és használtvíz bevezetések, szennyezett hozzáfolyások: NR 4.4 Diffúz szennyezőforrások számbavétele, a területhasználat bemutatása 4.4.1. Diffúz szennyező hatások a közvetlen vízgyűjtőn: NR 4.5 Egyéb emberi hatások számbavétele 4.5.1. Üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek számbavétele (közvetlen vízgyűjtőn): NR 1-3. melléklet Víztest adatlap 10