Sikos Ágnes politikai elemző



Hasonló dokumentumok
Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A Facebook nem politikai csodafegyver

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Iránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I.

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Hatékonyság vagy ellensúly

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Félidei eredmények. közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

A PÁRTOK HELYZETE 2015 KÖZEPÉN A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

A magyar közvélemény és az Európai Unió

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Alba Radar. 20. hullám

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Mélyponton a teljes politikai elit

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a as Parlament várható összetételéről

Választásoktól távolmaradók indokai:

Női politikusok a közvélemény szemében

A éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

Alba Radar. 24. hullám

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Sikos Ágnes politikai elemző

Alba Radar. 8. hullám

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

PÁRTOK EGY ÉVVEL A VÁLASZTÁS ELŐTT A REPUBLIKON INTÉZET TANULMÁNYA

Alba Radar. 17. hullám

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

Alba Radar. 11. hullám

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Politikai tükör tükör

Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

Kutatás a rezsicsökkentésről

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Alba Radar. 21. hullám

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Enyedi Zsolt: Smartvote kísérletek a Norvég Projekt keretében

Alba Radar. 6. hullám

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

I. félév. Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

Alba Radar. 14. hullám

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL

VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Munkaerő-piaci helyzetkép

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG

Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Ellenzéki főváros? Problémaérzékelés és pártpreferencia a fővárosban A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Átírás:

2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1

A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges szempont természetesen a korosztályi megoszlás, hiszen még ma is rendkívül aránytalan a tábor e tényező szerinti tagolódása. A korosztályi preferenciákhoz az Iránytű Intézet augusztusi közvélemény-kutatása szolgáltat adatokat, míg az egyetemi és főiskolai hallgatók politikai beállítódásáról az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport tavaszi felmérése nyújt friss eredményeket. Mindkét kutatás a Jobbiknak a fiatal szavazók közti kiemelkedő népszerűségét mutatta ki, hasonlóan korábbi, akár más közvélemény-kutatók által publikált eredményekhez. Az említett népszerűség tehát korántsem újkeletű, sokkal inkább hosszú távon fenntartott és stabilizálódott. A 2010-ben parlamentbe jutó két új erő, a Jobbik és az LMP szociológiai karakterét egyértelműen a fiatal támogatókkal jellemezhettük, a rendszerváltást követő időszakot uraló két nagy politikai blokkból való kiábrándultság, a nagyfokú elitellenesség, a pártok fiatalos lendülete, dinamizmusa elsősorban a fiatal szavazókat ragadta meg. Míg az LMP azonban pártszakadásával, valamint pozíciójának megtalálása és irányvonalának hiánya okán szavazói jelentős részét elvesztette, addig a Jobbik képes volt megtartani, kivívni vezető pozícióját a fiatalok között. Ennek köszönhetően ma a nemzeti radikális párt a 18-29 közötti pártot választó, biztos szavazók körében 37%-kal az első helyen áll a pártok rangsorában, a Fidesz-KDNP pedig 4 százalékponttal lemaradva, 33%-kal követi. Az MSZP 13%-os támogatottsága e korosztályban szociológiai karakteréhez képest viszonylag magasnak mondható, az Együtt-PM szövetség azonban csupán 9, míg az LMP 5%-nyi biztos szavazót tudhat maga mögött. 2

Jól látható tehát, hogy az LMP drasztikusan vesztett fiatal szavazóiból, mely az egyetemi hallgatók körében korábban tapasztalt széleskörű támogatottságának visszaesésével is járt. Míg ugyanis a Jobbik 17%-kal első helyen áll a hallgatók által támogatott pártok között, addig az LMP e csoportban mára csupán 7,7%-nyi szavazóval rendelkezik. Az LMP, valamint a Jobbik egyidejűleg, a 2010-es választások során, ahogy a Szabó-Kern szerzőpáros említi, a Critical Mass és a Kuruc.info nemzedék képviselőiként jutott be a parlamentbe, ám mára előbbi nemzedék, ha nem is megszűnt, de elveszítette egységes képviseletét. A nemzedék szavazóit részben átcsábította az Együtt 2014, az LMP leszakadt platformja, vagy éppen az MSZP. A Critical Mass nemzedékkel ellentétben a Kuruc.info nemzedék rendkívül jól meghatározható, online hálózatai révén is körülhatárolható, stabil szubkultúrával bír, és az e körbe tartozó fiatalok képviselőjeként még ma is egyedül Jobbik lép fel, melynek támogatását a kutatási eredmények szerint a választópolgárok nem vonták meg. A pártra ma a 18-29 év közötti választók 14%-a szavazna, míg a Fidesz-KDNP-re 13%-uk adná voksát. Bár közvélemény-kutatásunkban a 18-29-es korosztályt egységesnek tekintettük, érdemes azonban megjegyezni, hogy a Jobbik támogatottsága az 1983-as évben születettektől évről-évre növekvő tendenciát mutat. A párt tehát amellett, hogy a korcsoport vezető ereje, folyamatosan szélesíti támogatói körét. Bár a fiatalok többsége a Jobbikot választaná, a korosztályra elsősorban a nagyfokú kiábrándultság jellemző, melyet kiválóan tükröz a 18%-nyi részvételt megtagadó választópolgár. A részvételi hajlandóság a korral párhuzamosan növekszik, így a nyugdíjas korosztály a legaktívabb, míg a fiatal a politikailag leginkább inaktív korosztály. Ez a nyugdíjas korosztály 3

szerepét a választásokon felértékelheti, hiszen nemcsak, hogy a legaktívabb, de a torz korfának köszönhetően a legszélesebb korcsoport is egyben. A Jobbik szavazóbázisának a kor melletti legmeghatározóbb tényezője nemi megoszlása. A nemzeti radikális párt szavazóinak jelentős része férfi, a nők kevésbé hajlanak a párt támogatására. A 18-29-es korosztályban a nemi arányok megoszlása a teljes szavazóbázishoz mérve is rendkívül aránytalan, a korcsoportnak ugyanis csupán 30%-a a női nem képviselője. A férfiak preferenciáit ezért érdemes külön is megvizsgálni, hiszen így a Jobbik és a Fidesz-KDNP közötti különbség jelentősen megugrik. A 18-29 közötti férfi szavazók körében a Jobbik ugyanis 20%-os támogatottságnak örvend, míg a kormánypártok 6 százalékponttal lemaradva, 14%-nyi szavazót tudhatnak maguk mögött. A fiatal női választók nagy része, 26%-a nem rendelkezik preferenciával, így egy potenciálisan megnyerhető szavazói csoportról beszélhetünk, mely megszólítására a korosztályban vezető politikai erőnek is jó esélye lehet. Emellett szükséges is, hiszen a 18-29 közötti nők körében már a Fidesz-KDNP a vezető erő, míg a Jobbik csupán a második legszimpatikusabb párt. A Jobbik és az LMP fiatalok körében való népszerűségét számos tényezővel igyekeztek már 2010-ben is alátámasztani, így mindenekelőtt a korosztály elitellenessége, rendszerellenes attitűdjei, mind a jelenlegi pártokkal, mind a gazdasági helyzettel való kiábrándultság jelentek meg, mint lehetséges okok. A két tábort, vagy ha úgy tetszik, a két nemzedéket azonban nem lehet egy lapon említeni, hiszen attitűdjeik jelentősen eltérnek. Ahogy az egyetemisták körében végzett kutatás is kimutatta, a fiatalokra erős rendszerellenes attitűdök jellemzőek, melyek az egyes intézményekbe vetett bizalom hiányától egészen a demokratikus berendezkedés megkérdőjelezéséig terjednek. A fiatalok politikai nézeteinek kialakulásához, változásához a 4

korábbi generációkkal ellentétben az internet nyújtott, illetve nyújt segítséget, mely az információkhoz való széleskörű hozzáféréssel rendkívüli jelentőséggel bír a pártpreferenciák alakulásában, legalábbis a politika iránt érdeklődők esetében. A nemzeti radikális értékek online terjedése, a nemzeti szubkultúrához tartozó honlapok szaporodása tehát jelentősen hozzájárult a Jobbik fiatalok közötti nagyfokú népszerűségéhez. Ez az online térben is leképeződő szubkultúra jelleg nemcsak vonzza a fiatalokat, de részben stabilizálja is a Jobbik támogatottságát, míg az LMP szavazótábora ennek hiányában rendkívül könnyen morzsolódott szét. A Jobbik szavazótáborának egyik legerősebb, ám méltatlanul elhanyagolt meghatározója e jelleg, mely a nemzeti érzelmű választópolgárokat egy tömbben képes megtartani. A Jobbik, mint említettem, bár a fiatalok körében a legnépszerűbb párt, még így is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik a korosztály elsősorban bizonytalan, női választói között. Nem feledkezhetünk meg azonban az LMP helyét, szerepét átvevő baloldali pártokról sem, hiszen a Critical Mass nemzedék tagjainak meghódítására utóbbiaknak van lehetősége. Az Együtt 2014 sem a teljes népesség, sem a tárgyalt korosztály körében nem váltotta be a hozzá fűzött baloldali reményeket, a pártot választó fiatal szavazók pedig elsősorban az LMP szakadásával létrejött Párbeszéd-Magyarországért fiatalos gárdájával szimpatizálnak, semmiképp sem az exkormányfő személyével. A Demokratikus Koalíció szavazótábora nagyrészt idősebb női szavazókból áll, és az MSZP sem rendelkezik utánpótlással e generációban. A baloldali fiatalokat is nagy számban tömörítő korcsoport hiteles megszólítása nélkül azonban marad a bizonytalanok széles tömege. A Fidesz-KDNP bár a teljes népesség körében a legerősebb párt, elvesztette vezető szerepét a 18-29-es korosztályban. A Jobbik támogatottságának évről-évre zajló növekedése mindenekelőtt a kormánypártok kárára történik, melynek köszönhetően a radikális párt megerősítheti pozícióját a korcsoportban. A választásokig bár még sok minden változhat, a fiatalok preferenciái stabilnak mondhatóak, mely a Jobbik malmára hajtja a vizet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tárgyalt fiatal korosztály létszáma elenyésző a nyugdíjas korú választókéhoz képest, valamint, hogy nagyfokú apolitikusság jellemzi, mely magas arányú, választásokon való részvételt megtagadó szavazóban is megmutatkozik. 5