KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA február :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Átírás:

0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. a a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. iányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. 3. Logikai hiba esetén, a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy a megjelölésért adható. a a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással, 1+, - indoklás nélküli, vagy hibás válasz mindig 0 pont 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. a az írásbeli vizsgarész pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük). írásbeli vizsga 0911 2 / 9 2009. október 19.

I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok 1 2 3 4 5 6 D C D A C B Minden helyes válasz ot ér, max: 6 2 = 1. II. Szöveges kifejtendő feladatok 1. Igaz-hamis állítások I- Indoklás Pontszám 1) a két termék független egymástól, akkor a keresztárrugalmasság egyenlő nullával. vagy 1+ a két termék kereszt-árrugalmassága egységnyi, azaz pozitív előjelű, akkor a két termék helyettesítő jószág. 2) A vállalat bevétele TR = P*Q, és itt P = AVC min, ezért a bevétel pontosan a változó költséggel egyezik meg, a vállalat vesztesége 1+ ilyen ár mellett annyi, mint a fix költség. 3) A jelenértéket a piaci ár nem befolyásolja, mert a jelenérték a várható hozamok diszkontált összegével egyenlő. 1+ 4) a külföld megtakarítása pozitív, akkor az IM > X, tehát a belföldi fogyasztás az importtöbblet miatt nagyobb lesz, mint a 1+ megtermelt jövedelem. 5) Az inflációs várakozások miatt a háztartások pénztartási szándéka csökken, inkább javakat vásárolnak a pénz 1+ vásárlóerejének csökkenése miatt. I 6) A pénzmennyiség növekedése miatt a kamatláb csökken, és a tőkeimport csökkenése a valutakínálatot csökkenti. A valutapiaci változások miatt az árfolyam növekszik, tehát a hazai valuta gyengül. 1+ 2. Összehasonlítás Sorszám Válasz Azonosság Mindkettő termelési tényező, mindkettő szűkösen áll rendelkezésre. Mindkettő hosszabb ideig szolgálja a termelést, mennyiségük rövid távon nem változik. Bármely válasz esetén a pont megadható. Különbség Eredete szerint: A föld elsődleges termelési tényező, a tőke származékos termelési tényező, tehát a föld kínálata a gazdaság számára adottság, a tőkejavakat termeléssel hozzuk létre. 2.1. Vagy o Kínálat nagysága szerint: A föld mennyisége adott, a kínálati függvény rugalmatlan, míg a tőkejavak kínálata termeléssel megváltoztatható, a mennyisége rugalmasan bővíthető. Különbség asználati ideje szerint: A föld nem amortizálódik, és nem használódik el, a tőke amortizálódik, csak korlátozott ideig használható. Pontszám írásbeli vizsga 0911 3 / 9 2009. október 19.

2.2. Azonosság Mindkettő a makrogazdasági szereplők és a piacok közötti jövedelem folyamatokat mutatja be. Mindkettő zárt makrogazdasági modell, tehát nincs külföldi hatás a gazdasági folyamatokra. Különbség Jövedelemelosztás szerint: A kétszereplős modellben csak elsődleges jövedelem van, a háromszereplős modellben a jövedelem-újraelosztás révén megjelenik a származékos jövedelem. vagy A szereplők szerint: A kétszereplős modellben csak háztartás és a vállalat működik, a háromszereplős modellben megjelenik az állam is. Különbség Termék és jövedelemáramlás (folyótétel számlák) szerint: Pl. az árupiaci egyensúly a kétszereplős modellben Y = C+I, míg háromszereplős modellben Y = C+I+G. 3. Kiegészítés Sorszám Válasz Pontozás 3.1. NNI 3.2. GNI 3.3. GDP 3.4. NNDI 3.5. NDP 3.6. GDP 4. Elemző és értékelő feladat Sorszám Válasz Pontozás 4.1. B, C 4.2. növekszik magasabb 4.3. C, D írásbeli vizsga 0911 4 / 9 2009. október 19.

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 5. feladat Sorszám Válasz A profitmaximum feltétele: MC = MR = P, azaz az 50 20q + 6q 2 = P feltétel akkor teljesül, ha a q = 15. 5.1. A megadott q értéket behelyettesítve P = 1100 adódik. Pontozás 4 pont 5.2. 5.3. 5.4. TC = 3000 + 50 15-10 15 2 + 2 15 3 = 8250 TR = 1100 15 = 16500 Tπ = TR TC = 16500 8250 = 8250 Az üzemszüneti pontnál AVC = MC AVC = VC/Q = 50 10q + 2q 2 Tehát az 50 20 q + 6 q 2 = 50 10q + 2 q 2 egyenletet kell megoldani. Eredmény q = 2,5 és MC(q = 2,5) = P = 37,5 Egy tetszőleges vállalat kibocsátását a MC = MR = P feltétel alapján az 450 = 50 20q + 6q 2 egyenletet kell megoldani. A másodfokú egyenlet pozitív megoldása q = 10. A piaci kereslet alapján meghatározzuk az iparág összes termelését: Q = 17000 5P alapján Q = 14750 adódik A vállalatok száma: n = Q/q = 14750/10 = 1475 írásbeli vizsga 0911 5 / 9 2009. október 19.

6. feladat Sorszám Válasz Pontozás Az új ár P 1 = 1,25 1200 = 1500, az árváltozás mértéke: ΔP = 300, és a kereslet visszaesése miatt: Q 1 -Q 0 = -60 (1) Az árrugalmasság képletébe behelyettesítve az ismert adatokat, a következő egyenlet adódik: 6.1. 60 300 0, 2 =, azaz rendezve Q 1 + Q 0 = 2700 (2) Q1+ Q0 2700 2 2 Az (1) és (2) egyenletrendszer megoldása Q 0 = 1380 és Q 1 = 1320 6.2. 6.3. TR 0 = P 0 *Q 0 = 1200*1380 = 1 656 000 TR 1 = P 1 *Q 1 = 1500*1320 = 1 980 000 ΔTR = 324 000 A kereszt-árrugalmasság képletébe helyettesítünk: 1,8 Q 2400 300 2400 2700 2 2 1 = Q1, az egyenlet megoldása Q 1 = 3600 Az árbevétel növekedett: ΔTR = P 1 (Q 1 - Q 0 ) = 1200*1200 = 1 440 000 A változás a keresleti görbe eltolódását eredményezte P 6.4. 1200 D D 2400 3600 Q írásbeli vizsga 0911 6 / 9 2009. október 19.

7. feladat Sorszám Válasz Pontszám Két hibás tétel szerepel, amelyeket át kell húzni: áztartás számlán a C = 1500 a számla bevételi oldalán 7.1. (helyesen a számla kiadási oldalán szerepel) 1+ Állam folyótétel számláján a T V = 800 a számla kiadási oldalán (helyesen a számla bevételi oldalán szerepel) 7.2. A hiányzó számla és tételei: azai össztermék (Árupiac) Y = 2700 IM = 2300 C = 1500 I = 500 G = 1000 X = 2000 Megjegyzés: A pontszám a helyes betűjelek felírásáért megadható, akkor is ha a számszerű értékek nem szerepelnek vagy hibásan szerepelnek. Eredmények: G = 1000, X = 2000, T = 600, S V = 200, S Á = -100 Megjegyzés: A kiszámított adatért csak akkor adható meg a pontszám, ha a teljes körfogás követhető a számlákon, nem hiányzik és nem hibás egyetlen tétel sem. A feladat teljes megoldása szerepel az alábbi számlákon. áztartás Vállalat S = 100 C = 1500 T = 600 C = 1500 W = 2000 TR = 200 W = 2000 S V = 200 T V = 800 TR V = 300 Y = 2700 7.3. Állam Külföld 3 pont TR V = 300 T V = 800 TR = 200 S Á = -100 G = 1000 T V = 800 T = 600 S K = 300 X = 2000 IM = 2300 Tőkeszámla I = 500 S K = 300 Y = 2700 S = 100 IM = 2300 S V = 200 S Á = -100 azai össztermék C = 1500 I = 500 G = 1000 X = 2000 írásbeli vizsga 0911 7 / 9 2009. október 19.

8. feladat Sorszám Válasz Pontozás Az ismert adataink: TR = 160, T = 0,2Y, C(Y di ) = 1800, és C(Y di ) = 2500 Y di = Y +TR - T 8.1. Ezek alapján felírható két egyenlet a fogyasztási függvény két értékét határozza meg az C(Y di ) = C 0 + ĉ(y + TR-T) összefüggés felhasználásával: 1800 = C 0 + ĉ(2300 + 160 0,2 2300) = C 0 + ĉ 2000 2500 = C 0 + ĉ(3700 + 160 0,2 3700) = C 0 + ĉ 3120 Eredmények: ĉ = 0,625 és C 0 = 550 8.2. 8.3. Y TR T C I G Y D Y D -Y S S Á 2300 160 460 1800 700 900 3400 1100-600 3100 160 620 2200 700 900 3800 700-440 3700 160 740 2500 700 900 4100 400-320 4500 160 900 2900 700 900 4500 0-160 4800 160 960 3050 700 900 4650-150 -100 5600 160 1120 3450 700 900 5050-550 60 6100 160 1220 3700 700 900 5300-800 160 7000 160 1400 4150 700 900 5750-1250 340 Táblázat kitöltését soronként értékeljük, egy sor teljes és helyes kitöltéséért adható. Az egyensúlyi jövedelmet az Y D - Y S = 0 összefüggés alapján határozhatjuk meg a táblázat kiszámított adatai alapján: az egyensúlyi jövedelem Y = 4500, a költségvetés egyenlege ezen jövedelemszint mellett S Á = - 160 Megjegyzés: Ez a két részpontszám akkor is megadható, ha az előző pontban a táblázat kitöltése nem teljes. 8 pont írásbeli vizsga 0911 8 / 9 2009. október 19.

9. feladat Sorszám Válasz Pontszám A hiányzó függvény két részének az ábrához illeszkedő meghatározása és a helyes jelölések alkalmazása (lásd az alábbi ábrán) 9.1. Megjegyzés: Nem adható pont, ha - hibás valamely függvény azonosítása, vagy hiányzik valamely tengely jelölés - ha a munkapiac egyensúlyához tartozó kibocsátási szint nincs meghatározva - ha nincs legalább két olyan pontja a kínálati függvénynek, amelyet levezetéssel határoztak meg - ha visszahajló kínálati függvényt rajzol fel a vizsgázó. 9.2. Y p, Y 0, L fogl, és M értékek megjelölése 4*0,5 = 9.3. A potenciálisnál alacsonyabb a kibocsátás, (Yp > Y 0 ), mert az árupiaci egyensúly mellett nincs munkapiaci egyensúly. A munkapiacon kényszerű munkanélküliség, azaz túlkínálat van. A kiegészített ábra írásbeli vizsga 0911 9 / 9 2009. október 19.