Gyepgazdfdkodis 2001, Debrecen A SZARVASIVIARHA KOLONEOZO INTENZITASt LEGELTETESENEK HATASA A LEGELO TALAJARA Czegledi Levente, Beni Bela, Katai Janos Summary A cattle grazing experiment was conducted since 1.991 in Gyokerkar area of Hortabogy National Park on middle-hard soil. The aim of our examinations was to determine the effects of different intensity of grazing on physical and chemical parameters of the soil. There was a clear trend for soil bulk density, salt %, NO3-N and ph, Approaching the higher grazing intensity the value of these parameters showed the higher increasing. Different grazing intensity influenced on soil humus % and nutrients (organic N, extractable P and K), but the trend was not expressed Osszefogialas A Hortobagyi Nernzeti Park terillet-en, Gyiikerktit tersegebers_ vizsgdituk az 1991. _O ta szabaegeltetett _don _ i _ szarvasmarha dllonldny legeltetesenek hattisdi a gyep talajdnak neheiny parameterere_ Mertak a talaj teifogattomega, kemhatciscit es a lapanyagtartaimot jellemz5.- osszes N tartahncit, a novenyek aital felveheta (AL-oldhat6) foszfor- es kciliurntartalrnat Az allatterheles novelese emeite az enyhen savanya rata} kimhataseit, es terfogattaimeget. Az Osszes N is AL-oldhato P es K tartalorn legnagyobb terhelesnel volt a Iegmagasabb, a teibbi kezeles eseten nem taleiltunk egyertelmfi osszefuggest. Az ejszakai szthilds merest eredmenye az osszes Nes az ALold, P eseteben is szignifilainsan alacsonyabb volt a kontrollhoz kepest Bevezetes A legelo szarvasmarha jelenlete hatassal van a gyep talajara, bar a kornyezetvaltozas jelei eleszor a terillet 6Iovilaganak valtoz,jsaban mutaticoznak, a talaj fizikai 65 kerniai tulajdonsagai intenevebb es hnsszabb allatjelenl6tle reagalnak. A talaj t6rfogattomegenek viltozasa - a legel5 allot taposasanak hatasara - reverzibilis folyamat, a legejtetes felhazyasa uran a tomorbdottseg csokken. Az egys6gnyi tertfietre jutd rnagas allatletszarn eseteben az gnat taposasanal gyepnovenyzet tcaliegeltetese hatvanyozottabban hozzai anal a lege16 esetleges degraddciojahoz (CASTILLA, 1992.). A taposasi terheles kovetkezteben a tornbrod5tt talaj bsszporozitasa cs5kken, elienben a talajelet 616nki,11, lakent a bakteriurnok szaporodnak el (OTANI et al,, 1994)_ A szarvasmarha napi tirillektertnelese szarnosallatra szarnitva 53 kg, ami 33,5 kg beisarat es 19,5 kg vizeietet jelent. A legel6re naponta kijuttatott hatoanyag 250 g N. 80 g P es 250 g K (VINCLE1-+Y et al., 1993). Ez az atlagosan 3,5 m legdoteraletet borit be (HOLMES, 1989). A foszfor es a kalium altalaban a talaj felso szintjeiben megkotodik, ezzel szemben a nitrogen a talajban lejaiszoclo viztnozgastal fil2g6en lernosodik a rnelyebb retegekbe. 154
Gyepgazdalkodas 2001, Debrecen LAVADO et al (1996) eredmen* szerint a talaj isvanyi N-tartalma es a novenyek akal felveheto foszfor mennyisege csokken a legeltetds hataska_ BERG et al. (1997) szerint mar a kozepes anomanysiiriiseggel legeltetett gyepterilieteken a talaj Osszes N mennyisege riovekedeset mute. A szarvasmarha tragyaja a tobbi kerodzothez kepest lassabban, vontatottabban bonilik le, cgy a befedett tertileten csokken a noveriyi termes, ellenben a Arnyezo reszeken a tragya tapanyagtartalmanak hatasakent nagyobb szaazanyag-hozarnra szamithatunk. A vizeiet es az thin& kijuttatisa utan egy evvel - atalakulva a talajban - ndveli a talaj foszfor- es szervesan ag mennylseget (WILLIAMS - HAYNES, 1995). Anyag es modszer A legelteteses kiserlet helye a HortobagyiNemzetiPark gybkerlalti tersegeben az un. Tunyogi teriileten szabad leg-61tetes folyik 1991. Ota, 180 magyar sztirke tehennel es annals szaporulatival (156 bioryt). KtilonNiza interizitassal terhelt mintaveteii pontokat jeloittink ki, melyek jenerrizoit az 1. tabldzat tartalmazza, A kfiltinhoz6 intenzitassalterhelt mintaveteli helyck I. tabidzat kezeles szama megnevezese intenzitas (szarnosaliat-napire) 1 kontroll legelb 0 2 le.elo 0,03 3 4 5 esapas 3 ejszakai szallas 6 itato 10 A vizsaat saran rnertilk a talaj t6rfogattiimeg6t, kanhatasit es a tapanyagtartalmara uta16 alabbi pararatereket: 5sszes N tartalorn, a novenyek Oa' feiveheto (AL-aldhat6) foszfor- es kaliurntartalom (FILEP, 1995). A mintavetelezes iddpontja 2001. aprilis 5., kezer6senkent 4 db pontrnintat gyfijtottlink a talaj felso 5-15 cm-es reeg6b61. Eredmenyek A talaj ti5morodottseget jelza tdrfogattomeg az allatterhelessel novekedem kiveve az itato kornydk6n, ahol a legnagyobb szamszerilsitett allati jelenlet ellenere az ejszakai szignifikartsan alacsonyabb (1 3<0,05)6rteket merttink. (J. eihria). A talaj ph-jat a szarvasmarha jelenlete altalaban naivelte, kiv6ve az intenzivebben Iegeltetett gyepteriiietet, amely talaj, a kontrollhoz. Ic.6pest szignifikinsan savanytibb volt. A ph az intenzitas novekedesevel a semleges tartarnany fele - a 7,3-as erteknel nem tovabb novekedett, igy legmagasabb &Act az itatondi vett rnintanal mertiink (2. dbra). 155
Gyepgazdalkodis 2001, Debrecen KOlouboa intenzitasfi legeltetes liatasa a talaj terfogattomegere 1. Libra 1,8 1,7 1,6 1,5 5 1,4 1,3 1,2 1,1 E=0.091 1 3 4 5 szarnosaliat-napirn' Megjegyzis; Az. abc kti nbi r r nagybaiiivei jeizett oszlopai P<0.01 szinten szignifikansan kulonboznek egymastoi (1-3. Ahra), a kiilonbtizi5 kisbetfivel jelzett oszlopok P<O,05 szinten szignifikdrisan kiilonbiiznet egyrn5qt61 (1. abra). Kfilonbozo illtenzitasa legeltetes hatasa a talaj kernhatisara (ph(h20)) 2. elb ra 8 7,5 7 6, 6 5.5 5 4,5 4 2 3 4 5 szarnosallat-naaim SE=10,37 156
Gyepgazdalkocliis 2001, Debrecen ICUIon b6z6 intenzita.s6 legeltetis hatasa a talaj tapanyagtartalmira 3. dbra 3500 3000 2500 50 2000 E 1500 1000 500 0 1 2 3 4 5 szthnosiillot-nap/m2 bssz 1St ioszior 'DAL-0)(21. CoSSz, N: SE= 75,84 I3205: SE= I 93,25 K20: SE=150,6 A gyep talajanak tapanyagtartalmaban tapasztalt valtoza's (3. abra) mar nem mutat ilyen egyseges kepet. A talaj osszes-nitrogen tartalmanak meghatirozasanal a szerves kotesii N mennyiseget Allapitjuk meg, amely a kezelesek soran 1774-3062 mg/kg ertek kozhtt valtozott. A koritroll es a legeltetett terilleten mind a csapa-shoz, mind az ejszakai szallashot Icepest nagyohb N Enennyisdget hatkortunk nneg. Az asszes N mennyisege az intenzitasnak megfetel6en az itatonal volt a legnagyobb. A kontrollhoz kepest a novdnyek altai felvehet6 foszfor mennyisege egyethil az 5_ kezeiesnel bizonyult szignifikansan nagyobbnak, ket esetben (2. es 4. kezeies) pedig szignifikansan alacsonyabb erteket kaptunk. Az AL-oldhatO kaliumtartalorn vizsga -latanal a nern Iegeltetett tcrtilet m6resi eredmenyenel kisehh erteket nem Inertunk, a csapas es az itato eseten az allatterheles novelese szignifilinsan gyarapitotta a talaj AL-oldhato kaliumtartalma-t. tri)clakmiseg,zietc. Berg. W.A.-Bradford, P1.. (1997): Long-term soil nitrogen and vegetation change on sandhill rangeland. Journal of Range Management 50:5, 482-486. Castilla, C.E. (1992): Carbon dynamics in managed tropical pastures; The effect of stocking rate on soil properties and above- and below-ground carbon inputs. Dissertation Abstracts International, B. Sciences and Engineering, USA 53:2 1-190. 157
Gyepgazditkodis 2001, Debrecen Filep, Gy. (1995)7 Talajvizsgalat. Debreceni AgrArtudorridnyi Egyetetn, Debrecen, 1-156, Holmes, W. (1989): Grass its production and utilization H. ed. BGS Blackwell. Oxford- London -Ediburgh-Boston-MeIbourne, 1-306, Lavado, R.S.-Sierra, W.-Hashimoto, P.N. (1996): Impact of grazing on soil nutrients in a Pampean grassland. Journal of Range Management 49:5, 452457. Otani, I.-Takahashi, S,-Yoden, Y.-Igarashi, R. (1994): Influences of cutting and grazing tall fescue (Festuca arundinace.a Schreb.) sward on red-yellow soil on the grass root and soils. Bulletin of the Chugoku National Agricultural Experiment Station No. 14, 69-89. Vinczeffy, L (szerk.) (1993): Lege145- es gyepgazdalkodas. MezOgazda Made), Budapest 1-400. Williams, P.H.-Haynes, R.I. (1995): Effect of sheep, deer and cattle dung on herbage production and soil nutrient content. Grass and Forage Science 50:3, 263-271. Szerzok: Czegledi Levente, PhD hallgato Dr. Beni Bela, egyetemi docens Debreceni Egyetern ATC Allattenyesztes- es Takarmanyozastani Tanszek 4032 Debrecen, Boszdirrnenyi ut 138. Dr. Katai J6nos, egyetemi tat* Debreceni Egyetern ATC Talajtani es Mikrobiologiai Tanszek 4032 Debrecen, Boszormenyi tit 138. 158