Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava CIEĽOVÉ POŽIADAVKY NA VEDOMOSTI A ZRUČNOSTI MATURANTOV Z MAĎARSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY ÚROVEŇ A, B A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELVBŐL ÉS IRODALOMBÓL Bratislava 2004
1. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga rendszere 1.1. A magyar nyelv és irodalom Szlovákia magyar tanítási nyelvű középiskoláiban és gimnáziumaiban kötelező érettségi tantárgy, és ez meghatározza műveltségi részterületeit, azok súlyát, módját, időtartamát, valamint az elvárható minimális és minimum feletti követelményrendszerét. Iskolarendszerünkben az érettségi az oktatás egyik legjellegzetesebb, legstabilabb vizsgaformája. A körülöttünk bekövetkezett változások elengedhetetlenné tették, hogy a középiskolai képzés és vele együtt az egész érettségi rendszer felzárkózzon a körülötte végbement változásokhoz, s bekövetkezzék az érettségi vizsgák reformja. 1.2. Az érettségi vizsgák modernizációjának egyik eleme a standardizáció (vagyis az alapkövetelmények meghatározása) és a kétszintűség. Az első lehetővé teszi, hogy az érettségi vizsgákból kiszűrődjön a szubjektivitás, s az értékelés függetlenné váljon a tanártól, továbbá az érettségi eredményt mindenütt elfogadják. Ez esetben pontosan meg kell határoznunk, mi az, amit standard tudásként elvárunk a tanulótól, s tisztában kell lennünk azzal, hogy a feladatrendszer valóban azt a tudást képviseli-e, amit célként kitűztünk. A kétszintűség egy átgondolt program szerint történik. Az érettségi vizsga célja, hogy számot adjon a középiskolában tanultakról, az általános műveltség megszerzéséről, egyúttal azonban bizonyítania kell a felsőfokú tanulmányokra való alkalmasságot is. Ez a kettős funkció megkívánja, hogy két, egymástól különböző követelményrendszert állítsunk a tanulók elé, amely nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik vizsga könnyebb, a másik nehezebb. Természetesen elkülönítjük az emelt szinten és középszinten elvárható anyagot. 2. Általános célok és követelmények magyar nyelvből az érettségi vizsgán 2.1. Az érettségi követelmények tartalmazzák mindazt a tudásanyagot, amelyet a középiskolás diák addigi tanulmányi ideje alatt elsajátított. Ezek a követelmények, természetesen, szorosan összefüggnek a középiskolai alapkövetelményekkel, az ún. műveltségi sztenderddel. 2.2. A végzős diáknak megfelelő szókinccsel kell rendelkeznie, amely alkalmassá teszi őt nem csak arra, hogy a különféle beszédhelyzetekben magabiztosan tudjon megszólalni, hanem a továbbtanulásban se legyenek gondjai az egyes fogalmakkal. Főleg abban az esetben lesz ennek nagy jelentősége, ha nem az anyanyelvén tanul tovább a diák. 2.3. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli megnyilatkozás minőségére. A végzős diák legyen képes a beszédhelyzetnek megfelelően gondolatainak, véleményének egyszerű, érthető közlésére. 2.4. Ismerje és ápolja a nyelvjárást, amelyben felnőtt, de ismernie és tudnia kell használni az irodalmi nyelvet is. 2.5. Gondolatait írásban is tudja helyesen, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően megfogalmazni. 2.6. Tudja használni a számítógép szövegszerkesztőjét, amely főleg a továbbtanulásban jelent számára óriási előnyt. 2.7. A mai magyar nyelvtan rendszerét ismerje annyira, hogy legyen fogalma az anyanyelve felépítéséről, annak fejlődéséről, és általa könnyebben tudjon megtanulni bármilyen idegen nyelvet. 3. Általános célok és követelmények irodalomból az érettségi vizsgán 2
3.1. A magyar nyelv és irodalom tantárgy által szerzett ismeretek, szellemi, erkölcsi, esztétikai értékek segítsék a tanulót önmaga és a világ megismerésében, gazdagítsák élet- és emberismeretét. Segítsék az interperszonális kapcsolatoknak és kommunikációs képességeinek a kialakításában. Hívják életre empátia készségét, etikai képességeit, ismertessék meg különféle élethelyzetekkel, döntési szituációkkal, magatartásformákkal, értékekkel. 3.2. Törekedjen az egyetemes kultúraőrzésre egyensúlyt tartva a nemzeti és a világirodalom között, miközben elsődleges célja a magyar irodalom értékeinek megismerése legyen. 3.3. Az érettségi követelményrendszer irodalomtörténet-ismerési követelményeket, szövegértési és szövegalkotási követelményeket ír elő, ezért mérje fel a kommunikációs és szövegalkotási képességeket. 3.4. Egyik eleme az érettségi vizsgának, hogy mind a középszinten, mind az emelt szinten elvárja egy-egy korszak szülőföldhöz kötődő irodalmi hagyományainak ismeretét. 3.5. A jelenlegi tanterveink meghatározzák az elsajátítandó minimumot (a törzsanyagot) és a kiegészítő követelményeket is. Ennek megfelelően módosul az érettségi vizsgán elvárható tudásanyag is. Mindkét szinten általános követelményként léphet fel, hogy a vizsgázó: milyen mértékben sajátította el az előírt tananyagot, a témák tényeit, fogalmait és összefüggéseit; képes-e ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni; milyen fejlettek a tanult ismeretek, módszerek, eljárások alkalmazásának képességei, készségei; mennyire képes összefüggéseket észrevenni, értelmezni; mennyire képes értékítéleteket alkotni a tanult eseményekről, személyekről; milyen fejlett kifejezőképességgel rendelkezik. 4. A szóbeli vizsga követelményei mindkét szinten: nyelvtani szabályokat semmiképp sem kell szó szerint idézni, hanem konkrét példák segítségével, saját szavakkal kell egy-egy nyelvtani fogalmat bemutatni; nyelvhelyességi problémák gyakorlatban való bemutatása, megoldása; saját nyelvjárásának ismerete, irodalmi és művelődéstörténeti áttekintés képessége összefüggésekben; történeti gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás; elemzési jártasság, szövegelemzési eljárások, indukció és dedukció, analízis és szintézis; fejlett olvasási készség; az olvasott mű elhelyezése a korban; beszédkészség, kulturált nyelvi magatartás; szövegkontextusban való eligazodásának készsége; tanult ismeretek felhasználásának, alkalmazásának készsége; ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység. 5. Készségek és ismeretek a kétszintű érettségi vizsgán 5.1. Érettségi vizsga magyar nyelvtanból 5.1.1. Középszint B 3
A magyar nyelvtant semmiképp sem szabad csupán a szabályok tömkelegének tekinteni. Mindig a gyakorlatból kell kiindulnunk! Ezért az egyes témaköröknél is a konkrét példa a fontos, amelyet a végzős diáknak lehetőleg saját szavaival kell bemutatnia, elmagyaráznia. Természetesen, elméleti tudásra is szükség van, de sosem az elméletből, hanem a példákból indulunk ki. A nyelvtani érettségi vizsga ugyanolyan (vagy: legalább annyira lényeges), mint az irodalmi, azonban tudatosítanunk kell, hogy a nyelvtan főleg szóbeli számonkérésére nincs olyan lehetőség, mint egy irodalmi téma esetében. Ezért nagyon kell figyelnünk arra, nehogy az érettségi vizsga nyelvtani szabályok felesleges magoltatásává alacsonyodjon! A beszéd és a nyelv témakörében számonkérhetjük a különféle nyelvtípusokat, a köztük levő különbségeket is felsoroltathatjuk, de kérjük ezt példák bemutatásával, szembeállításával, ismerni kell a nyelvjárásokat is. Hangtanból az érettségizőnek ismernie kell a mássalhangzók egymásra hatásának lehetőségeit, amelyeket fel kell ismernie a kijelölt szavakban. A szótanban a szókészlet és a szókincs közti különbséget tudja tisztázni a diák. A szókészlet tagolódására és rétegződésére tudjon példákat felhozni. A szófajok rendszerét ismernie kell ahhoz, hogy felismerje őket a mondatban. Ismernie kell a toldalékok fajtáit, és elemeire kell bontania a megadott szót. A szóalkotás gyakoribb módjaira mutasson be egy-két példát. A jelentéstan témakörén belül tisztáznia kell a hang és a betű közti különbséget. A szavak hanglakja és jelentése közti viszony szerint az egyes kategóriákra kell példákat találnia. Esetleg fordítva, meg kell határoznia, hogy a megadott szavak hangalakjuk és jelentésük szerint hová sorolhatóak. A mondattanban fel kell ismernie a megadott mondatok fajtáit a szerkezetük, tartalmuk stb. szerint. Ismernie kell a leggyakoribb mondatrészeket, hogy a megadott mondatot elemezni és ágrajzzal ábrázolni tudja. Ugyanígy az összetett mondatok esetében is. Stilisztikából ismernie kell az egyes stílusok jellemző vonásait, amelyek alapján fel tudja ismerni a megadott szövegek közül, hogy melyik szöveg hová sorolható. A szépirodalmi stílus eszközei közül a leggyakoribbakat fel kell ismernie a megadott szövegben, illetve példákat kell rájuk tudnia irodalmi alkotásokból. Érettségi vizsgán az egyszerűbb hivatali iratok elkészítésére nincs elegendő idő. Ezért csupán azok jellemző jegyeit tudja a diák ismertetni, esetleg egy-egy megadott szövegben felismerni. A szóbeli kifejezőkészség formái esetében szintén az egyes formák jellemző vonásait kell ismertetnie a diáknak. A helyesírást természetesen szintén gyakorlatban kérjük. Mégpedig olyan formában, hogy a felsorolt, rosszul leírt szöveget kell kijavítania, majd megindokolnia a javítást. Ismerje a négy helyesírási alapelvet példákkal alátámasztva. 5.1.2. Emelt szint A Itt sem az elmélet az első, hanem a diák logikus gondolkodása, a konkrét feladatok megoldása, az összefüggések megtalálása. A felsorolt témakörökben az alapkövetelményen kívül a diáknak több tudásra, nagyobb jártasságra és önállóságra van szüksége, mint az alapszintű érettségi esetében. A beszéd és a nyelv témakörében ismernie kell nyelvrokonainkat, a nyelvcsaládokat, a különféle nyelvtípusokat. Ismerje a nyelvjárásokat, tudatosítsa a nyelvművelés fontosságát (a szlovákiai magyar nyelvhasználat helytelenségeit: kölcsönszavak, tükörfordítások). Tudnia kell összehasonlítani az agglutináló és a flektáló nyelveket, amelyek jellemző vonásait példákon kell bemutatnia. (Erre példaként veheti a magyar és a szlovák nyelvet!) 4
A számítógép szövegszerkesztőjének alapos ismeretéről egy gyakorlat elvégzésével mutathatja be tudását. Hangtanból tudnia kell a magánhangzók és mássalhangzók rendszerét. Nem csupán felismernie kell az egyes mássalhangzó-változásokat, hanem olyan szavakat is találnia, amelyekben ehhez hasonló változások mehetnek végbe. A szókészlet tagolódásán és rétegződésén kívül annak változásáról és mozgásáról is tudjon példák felsorakoztatásával beszélni. Az egyes szófajok kategóriáit egész részletekbe menően kell ismernie, és a megadott szövegben felismernie, meghatároznia. A szóalaktanban ismernie kell az ige- és a névszótöveket, valamint a jelezést és a ragozást. A szóalkotás ritkább módjait szintén ismernie kell és példákkal alátámasztva bemutatnia. A jelentéstanban példákkal kell bizonyítania, hogy mit értünk a hangalak és a jelentés közti reális viszony alatt. Példák segítségével, saját szavaival tudja megmagyarázni az egyes kategóriák közti különbségeket. A megadott mondatokban valamennyi mondatrészt fel kell ismernie. A nyelvtani szabályok szó szerinti felmondásának nem sok értelme van, inkább saját szavaival és példák segítségével magyarázza el egy-egy mondatrész jellemző vonását, mondatban betöltött szerepét. A mondatot ágrajzzal is tudja ábrázolni. Ugyanígy az összetett és a többszörösen összetett mondatokat is. Stilisztikából ismernie kell az egyes stílusok jellemző vonásait, amelyek alapján fel tudja ismerni a megadott szövegek közül, hogy melyik szöveg hová sorolható. A szépirodalmi stílus eszközeit fel kell ismernie a megadott szövegben, illetve példákat kell rájuk tudnia irodalmi alkotásokból. Az egyszerűbb hivatali iratok elkészítését szóbeli érettségi vizsgán úgy tehetjük lehetővé a legjobban, ha a teremben elhelyezett számítógép segítségével mutathatja be tudását a diák. A szóbeli kifejezőkészség formáit már könnyebb számonkérni. Itt az egyes formák jellemző vonásait kell ismertetnie a diáknak, majd a hangos beszéd sajátosságait (hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet) egy rövid példán bemutatnia. A helyesírást, természetesen, szintén gyakorlatban kérjük. Mégpedig olyan formában, hogy a felsorolt, rosszul leírt szöveget a diáknak kell kijavítania, majd megindokolnia a javítást. Ismernie kell a négy helyesírási alapelvet, példákkal magyarázva. 5.1.3. Középszintű és emelt szintű érettségi vizsga magyar nyelvből Témakörök Középszint Emelt szint A beszéd és a nyelv Hangtan A világ nyelvei, nyelvtípusok, a magyar nyelv helye a világ nyelvei között. Nyelvcsaládok. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései. A számítógép szövegszerkesztőjének alapfokú ismerete. A magánhangzók és a mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. Helyesírásunk alapelvei. A kommunikáció tényezői; a nyelv különféle szerepe: tájékoztató, kifejező, ábrázoló stb. Nyelvrokonaink. A világ nyelvei, nyelvtípusok, a magyar nyelv helye a világ nyelvei között. Az agglutináló és a flektáló nyelvek jellemző vonásai. Nyelvcsaládok. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései. A számítógép szövegszerkesztőjének gyakorlati alkalmazása. A magán- és a mássalhangzók csoportosítása. A magánhangzók és a mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. Helyesírásunk alapelvei. A beszédhangok expresszivitása, azaz hangzása, érzelmi telítettségének hatása. Szótan A szókészlet és a szókincs. A szókészlet és a szókincs. 5
Szóalaktan Jelentéstan Mondattan Stilisztika Írásbeli kifejezőkészség A szókészlet tagolódása és rétegződése. A szófajok rendszere, felismerése a mondatban. A szótő és a toldalékok. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok. A szóalkotás gyakoribb módjai: szóképzés, szóösszetétel. A betű és a hang közti különbség. A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, több jelentésű, azonos alakú, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű, összetett és tagolatlan mondat. A szószerkezetek. A mondatrészek fajtái: alany, állítmány, tárgy; a leggyakoribb határozók és jelzők fajtái, valamint felismerésük a mondatokban. Elemzési modell (ágrajz). Az alá- és a mellérendelt összetett mondatok fajtái. A mondat szórendje. Az egyes stílusok jellemző vonásai. Az írott és a beszélt stílusrétegek közül kéthárom (pl. a hivatalos és a szépirodalmi ill. a társalgási és a szónoki stílus) stílusréteg szemléltetése példákon. A vázlatkészítés és a jegyzetelés. A szépirodalmi stílus eszközei közül kéthárom (pl. megszemélyesítés, metafora, allegória) stíluseszköz szemléltetése példákon. A számítógép szövegszerkesztőjének alapfokú ismerete. Az egyszerűbb hivatali iratok, tartalomismertetés, beszámoló, magánlevél, vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: leírás, igazolás, elbeszélés, jegyzőkönyv, kérvény, postautalvány, életrajz, esszé. A fokozatosság elve, a bekezdések szerepe a szövegben. A szókészlet tagolódása, rétegződése, változása és mozgása. A magyar szlovák kétnyelvűség szókészlettani kérdései. A szófajok rendszere, felismerése a mondatban. A szótő és a toldalékok. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok, valamint azok fajtái. Az ige- és névszótövek. A jelezés és a ragozás. A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés, ritkább szóalkotási módok. A betű és a hang közti különbség. A hangalak és a szó jelentése közti reális viszony a hangutánzó és a hangulatfestő szavak esetében. A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, több jelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, eltérő jelentésű és ellentétes jelentésű szavak. A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű, összetett és tagolatlan mondat. A szószerkezetek. Az alany és az állítmány fajtái. A bővítmények: a tárgy, a határozó és a jelző fajtái. A mondatrészek felismerése a mondatokban (mondattani elemzés). Elemzési modell (ágrajz). Az alá- és a mellérendelt összetett mondatok fajtái. Az utalószó és a kötőszó szerepe. A többszörösen összetett mondatok. Az írott stílusrétegek: a tudományos, hivatalos, publicisztikai és a szépirodalmi. A szépirodalmi stílus eszközei: metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, metonímia, szinekdoché. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A beszélt stílusrétegek: társalgási, közéleti és a szónoki. Szövegtípusok. A szövegszerkesztés: a téma, címadás, bekezdések, mondattömbök. A vázlatkészítés és a jegyzetelés. A számítógép szövegszerkesztőjének alapos ismerete. Az egyszerűbb hivatali iratok, tartalomismertetés, jellemzés, beszámoló, magánlevél, vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: leírás, jelentés, igazolás, tájékoztatás, elbeszélés, olvasmányelemzés, jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés, kérvény, postautalvány; a tudományos és ismeretterjesztő prózai műfajok: tanulmány, esszé, életrajz. A fokozatosság elve, a bekezdések szerepe a szövegben. A hagyományos tagolású és az attól eltérő típusú szövegek (pl. in medias 6
Szóbeli kifejezőkészség Helyesírás és nyelvművelés A szóbeli kifejezőkészség formái: előadás, vita, érvelés, értékelés, hozzászólás, bemutatkozás és bemutatás. A hangos beszéd sajátosságai: a hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet. A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, földrajzi nevek és azok i/-beli képzős származékai. A kötőjellel és a különírt elemekből álló földrajzi nevek. Az ünnepek nevei. A számok írása és a keltezés. A szlovákiai magyar nyelvhasználat. res, a felbontott időrendben megírt, a lánc- és mozaikszerű szövegek). A szóbeli kifejezőkészség formái: előadás, vita, érvelés, értékelés, alkalmai beszéd, hozzászólás, bemutatkozás és bemutatás. A hangos beszéd sajátosságai: a hangsúly, hanglejtés,, hangerő, beszédtempó, szünet. A mimika és a gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd fontossága. A kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás: szóismétlések, ikerszók, szóösszetételek. A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, földrajzi nevek és azok i/-beli képzős származékai, a szlovákiai magyar intézménynevek helyesírása. A kötőjellel és a különírt elemekből álló földrajzi nevek. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. A rövidítések és a mozaikszók. A számok írása és a keltezés. A szlovákiai magyar nyelvhasználat: kölcsönszavak, tükörfordítások. 5.2. Érettségi vizsga magyar és világirodalomból 5.2.1. Középszint B Olvasottság: Lírai, epikai és drámai művek szöveghű, kifejező olvasása. Az olvasott művek lényeges jegyeinek kiemelése, élethelyzetek, emberi problémák megértése, az erkölcsi kérdések megfogalmazása, értelmezése, saját szavakkal történő elemzése. Magyar írók életének, pályájának legfontosabb állomásai és néhány művük, valamint a kortárs és a határon túli irodalom, valamint a világirodalom néhány kiemelkedő képviselője és egy-egy műve a törzsanyag kijelölése alapján. Szövegkezelési ismeretek: szóbeli és írásbeli szövegértés és szövegalkotás, szövegtípusok ismerete, műfajok, szerkesztési ismeretek, kommunikáció, a véleményalkotás, a szövegkontextusban való eligazodás, a tanult ismeretek alkalmazásának képessége. Alapvető irodalomelméleti ismeretek: műnemek, műfajok, korstílusok; verstani, stilisztikai, műszerkezeti ismeretek és jelentésrétegek. A középszintű érettségit választó tanulóktól sem csupán elszigetelt irodalomtörténeti tananyagreprodukálást, hanem a tágabb kontextusban való látást várunk el. Középszinten egyegy korszak részletes bemutatására nincs mód, itt az összegző áttekintés, a rendszerben láttatás, az irodalomtörténet folyamat-jellegének a fölismertetése a cél. 5.2.2. Emelt szint A Az emelt szintű vizsgán a tanulónak vállalkoznia kell a kiegészítő tananyag elsajátítására is. A követelményrendszer komplex, többdimenziójú. Az emelt szinten a tanulók a többletismeretről is számot adnak. Az emelt szint a középszinten tanított anyag mellett más művek ismeretét is megköveteli, mélyebb és szélesebb körű ismereteket vár el a tanulótól. Az 7
emelt szintű érettségi vizsgakövetelményekben nem csupán a megtanítandó anyag mennyisége más, hanem az az eszme-, stílus-, kultúrtörténeti, filozófiai háttéranyag is, amelyet a diákoknak ismerniük kell. Emelt szintű érettségin nagy figyelmet kell szentelni a más művészeti ágak (zene, építészet, képzőművészet, színház- és filmművészet) bemutatására is, egy-egy téma változatainak más művészeti ágakban való adaptációjának összehasonlítására, a művészeti tárgyak komplex feltárására, egy egységes művészetszemlélet áttekintésére. Az alapvető műveken és műfajokon túl a tanuló tudjon beszámolni bonyolultabb szerkezetű irodalmi művekről. Az emelt szintet választó tanulók nagyobb önállóságot mutassanak, készek legyenek egy-egy részterület önálló kutatómunkával történő feldolgozására is. 5.2.3. Közép- és emelt szintű érettségi vizsga magyar és világirodalomból Témakörök Középszint Emelt szint A művészet A Biblia: az Ószövetség (a születése; Teremtéstörténet) és Újszövetség. (A A Biblia és hatása tékozló fiú története.) A Biblia hatása az az irodalomra irodalomban. A bibliai témák továbbélése és hatása gondolkodásunkra. A Bibliából származó, örök emberi igazságokat magukban hordozó szólások magyarázata. Az antikvitás Az ókori görögség életszemléletének társadalmi, művészeti és mitológiai háttere; 4-5 történet a görög mitológiából; Homéroszi epika, a trójai mondakör: az Odüsszeia egy-egy részlete. Az eposz műfaja, az eposzi kellékek; A görög dráma: Szophoklész: Antigoné a dráma elemzése. Az irodalmi műnemek és műfajok rendszere (kiemelve: az eposz, az ecloga, a dal, az elégia, az óda és a tanító mese műfaji sajátságait). A hexameter. Mítoszok, mítoszelméletek. Az ókori Kelet művészete: A Gilgames-eposz hősi értékrendje (részlet); A Biblia Ószövetség, (Teremtéstörténet) Újszövetség; (A tékozló fiú története). Az Énekek éneke szóképei (részlet); A bibliai témák továbbélése a képzőművészetben, zenében, irodalomban, szokásainkban, szólásainkban. Az írás története (az egyiptomi hieratikus írás, a föníciai írás, a görög mássalhangzós írás kialakulása). Az ókori görögség életszemléletének társadalmi, művészeti és mitológiai háttere; A homéroszi eposzok: Iliász (a pajzs leírása) és Odüsszeia; Az eposz műfaja, az eposzi kellékek; A görög líra születése Anakreon, Szappho, Alkaiosz; A görög színház kialakulása a rituális szertartástól a színpadi játékig. Szophoklész: Antigoné című drámájának elemzése A római és a görög mitológia érintkezési pontjai. A római költészet: Vergilius, Catullus. Vergilius: Aeneis (a faló története); Az irodalmi műnemek és műfajok rendszere (kiemelve: az eposz, az ecloga, a dal, az elégia, az óda és a tanító mese műfaji sajátságait). A klasszikus időmértékes verselés: hexameter, disztichon; 8
A középkor irodalma Tematikai és műfaji változatosság a középkor irodalmában (szemelvények alapján) művészeti és filozófiai háttere. Az ókeresztény előzmények: Szent Ágoston jelentősége, új műfajnak a megalkotója Vallomások (confessio); a kolostori-egyházi kultúra, a szerzetesrendek. Tematikai és műfaji változatosság a középkor irodalmában. Assisi Szent Ferenc ferences himnuszköltészet: Naphimnusz A középkor irodalma Magyarországon Portrék, verses és prózai alkotások az európai reneszánsz irodalomból Portrék, verses és prózai alkotások a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája. Villon: A Nagy Testamentum Akasztottak balladája. A Kárpát-medencében letelepedett magyarság társadalmi berendezkedése, a kereszténység felvétele. Az ősköltészet maradványai rituális énekek, munkadal, a honfoglalás előtti irodalom nyomai. Az írásbeliség kialakulása: a latin nyelvű egyházi irodalom: Szent Gellért legenda, a latin nyelvű világi irodalom: geszták és krónikák. A magyarnyelvűség kezdetei: az első nyelvemlékek (szórványemlékek, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom); Francesco Petrarca hatása. A kötött versforma, a szonett megteremtése. Giovanni Boccaccio műfajteremtése. A Dekameron a kerettörténet s egy-egy novella szatirikus hangneme. Shakespeare: Hamlet vagy a Rómeó és Júlia elemzése. Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem című eposzának alapkoncepciója és a történelmi valósághoz való viszonya, a két főhős Zrínyi és Szulimán jelleme (részletek). Mikes Kelemen jelentősége a magyar Dante: Isteni színjáték (kompozíció, a Pokol körei; Villon életének mozzanatai és irodalmi munkássága (A Nagy Testamentum Záróballada, Akasztottak balladája) A Kárpát-medencében letelepedett magyarság társadalmi berendezkedése, a kereszténység felvétele. Az ősköltészet maradványai rituális énekek, munkadal, a honfoglalás előtti irodalom nyomai. Az írásbeliség kialakulása: a latin nyelvű egyházi irodalom: (Zoerard és Benedek legendája, Szent Gellért legenda, Margit legenda), a latin nyelvű világi irodalom (geszták és krónikák: Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika). A magyarnyelvűség kezdetei: az első nyelvemlékek (szórványemlékek, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom); Francesco Petrarca hatása. A kötött versforma, a szonett megteremtése. Giovanni Boccaccio műfajteremtése. A Dekameron a kerettörténet s egy-egy novella szatirikus hangneme. Shakespeare: Hamlet elemzés; Shakespeare: LXXV. szonett. A petrarcai és shakespeare-i szonett. Shakespeare: Hamlet vagy a Rómeó és Júlia elemzése. Cervantes: Don Quijote c. regényének részletei. Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. Pázmány Péter kultúrtörténeti jelentősége. Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem című eposzának alapkoncepciója és a történelmi valósághoz való viszonya, a két főhős Zrínyi és Szulimán jelleme (részletek). A magyar 9
A felvilágosodás és a klasszicizmus korszaka Európában A felvilágosodás és a klasszicizmus korszaka Magyarországon Romantika a világirodalomban A magyar drámairodalom kezdetei Romantika a magyar irodalomban, a reformkor A forradalom és a szabadságharc irodalma történelemben és irodalomban. A kuruc költészet. A barokk eposz sajátosságai. A felvilágosodás Franciaországban. A Nagy Francia Enciklopédia jelentősége. A francia klasszicista dráma. Molière. A Tartuffe rövid műelemzés. A könyvdráma: Goethe: Faust I. részletek A klasszicizmus stílusirányzata. A testőrírók: Bessenyei kulturális programja, művelődési törekvései. Batsányi János forradalmi lírája. A nyelvújítási harc. Kazinczy Ferenc írói portréja. Csokonai Vitéz Mihály költői portréja. A romantika művészi jegyei, a francia romantikus regény: V. Hugo egyik regényének romantikus vonásai. A romantika stílusirányzata. Katona József: Bánk bán műelemzés, műértelmezés. Kölcsey Ferenc alkotói portréja (Himnusz, Huszt és még két verse), Vörösmarty Mihály alkotói portréja (Csongor és Tünde, ódák és epigrammák, a kései Vörösmarty). A reformkor Szlovákia területére vonatkozó emlékei; Jellemző műfajok, témák Petőfi költészetében. Teljes művek és részletek barokk líra megteremtője: Gyöngyösi István. A rokokó. II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jelentősége a magyar történelemben és irodalomban. A kuruc költészet. A barokk eposz sajátosságai. Írók, költők, irányzatok a XVIII. században Európában. Néhány szerző az európai felvilágosodás korából: a felvilágosodás és klasszicizmus Angliában Swift, Defoe. A Nagy Francia Enciklopédia Diderot, Rousseau, Montesuieu szerepe a francia felvilágosodás kialakulásában. Voltaire: Candide részletek. A francia klasszicista dráma. Molière. A Tartuffe műelemzés. A könyvdráma: Goethe: Faust I. részletek. A fausti emberkép. A klasszicizmus stílusirányzata. A testőrírók: Bessenyei kulturális programja, művelődési törekvései. Batsányi János forradalmi lírája. A nyelvújítási harc. Kazinczy Ferenc írói portréja. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel költői portréja. A rokokó. Magatartás, szemlélet, formateremtés a romantikában. Az angol romantikusok második nemzedéke (Byron, Shelley, Keats, Poe). A francia romantikus regény: V. Hugo írói munkássága, regényrészlet. A romantika stílusirányzata. A színjátszás kezdetei. Csokonai, Kisfaludy Károly drámaírói munkássága. Katona József: Bánk bán műelemzés, műértelmezés. Kölcsey Ferenc alkotói portréja (Himnusz, Huszt és még négy verse, értekező prózája, Parainesis), Vörösmarty Mihály alkotói portréja (Csongor és Tünde, ódák és epigrammák, a kései Vörösmarty). A reformkor Szlovákia területére vonatkozó emlékei; Jellemző műfajok, témák Petőfi költészetében. Teljes művek és részletek feldolgozása. 10
Jókai Mór írói pályaképe Realizmus Arany János mint a nemzeti klasszicizmus költője, a költői realizmus megteremtője. Madách Imre A XIX. század második fele Magyarországon A XIX. század második fele Európában A századforduló irodalma Magyarországon (XIX. XX.) feldolgozása. A korszak és a költő Szlovákia területére vonatkozó irodalmi emlékei; Jókai Mór életútja és irodalmi munkássága egyes fejlődési korszakaiban. Az arany ember műelemzés és műértelmezés. Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei. művészeti és filozófiai háttere. Művek, műrészletek a XIX. század második felének európai prózájából. A francia realizmus; Balzac: Goriot apó műelemzés, műértelmezés. A realizmus sajátos változatai az orosz realizmusban: Csehov, Gogol groteszk jellemábrázolás a kisember-novellákban. Jellemző műfajok, korszakok az életműben. Arany életútja. Arany nagyepikája, kisepikája balladái, lírai munkássága lírája 1849 után (Toldi estéje, legalább négy vers, egy ballada részletes feldolgozása). Madách Imre: Az ember tragédiája című művének rövid bemutatása. Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei; A realista regény: Mikszáth Kálmán életútja, népi tárgyú elbeszélései, vázlatosan első realista írásai. (Egy regénye, pl. a Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival című regények műelemzés, műértelmezés; legalább két novellája). Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei; Művészeti szemléletváltás a századfordulón. Modern törekvések a prózában: a naturalizmus. Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti, filozófiai háttere; A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. Ady Endre életútja, szimbolizmusa és költői forradalma, új költői látásmódjának Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseinek rövid felidézése. Petőfi költészete a forradalom szolgálatában. Petőfi mint költő és mint hazafi; A korszak és a költő Szlovákia területére vonatkozó irodalmi emlékei; Jókai Mór életútja és irodalmi munkássága egyes fejlődési korszakaiban. Az arany ember műelemzés és műértelmezés. Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei. művészeti és filozófiai háttere. Művek, műrészletek a XIX. század második felének európai próza- és drámairodalmából valamint lírájából. A francia realizmus; Balzac: Goriot apó műelemzés, műértelmezés. A realizmus sajátos változatai az orosz realizmusban: Tolsztoj, Csehov, Gogol groteszk jellemábrázolás a kisember-novellákban. Jellemző műfajok, korszakok az életműben. Arany életútja. Arany nagyepikája, kisepikája balladái, lírai munkássága lírája 1849 után (Toldi estéje, legalább hat vers, egy ballada részletes feldolgozása). Madách Imre életútjának legfontosabb mozzanatai. Az ember tragédiája című művének sokoldalú elemzése. Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei; A líra megújulása Vajda János szerelmi lírájának újszerűsége, a szimbolista líra előfutára. Az említés szintjén Tompa Mihály két allegorikus verse. A realista regény keletkezése: Mikszáth Kálmán életútja, népi tárgyú elbeszélései, vázlatosan első realista írásai. (Egy regénye, pl. a Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival című regények műelemzés, műértelmezés; legalább két novellája). Az író Szlovákia területére vonatkozó emlékei; Művészeti szemléletváltás a századfordulón. Modern törekvések a prózában: a naturalizmus. Maupassant, Flaubert, Zola egyegy műve. Modern törekvések a lírában: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke. Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti, filozófiai háttere; A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. A Nyugat korszakai. Ady Endre életútja, szimbolizmusa és költői forradalma, új költői látásmódjának 11
lényege. Ady költeményeinek motívumkörei: Én-szerep, Magyarság, Táj, Élet-Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború. lényege. Ady költeményeinek motívumkörei: Én-szerep, Magyarság, Táj, Élet-Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború. A Nyugat lírikusainak a századfordulón és a két világháború között kifejtett munkássága A két világháború közötti korszak A modern dráma története A Nyugat prózaírói. József Attila, Radnóti Miklós Jellemző témák, korszakok, műfajok a Nyugat költőinek életművében: Babits Mihály (két verse, Jónás könyve), Tóth Árpád (egy~két verse), Juhász Gyula (egy~két verse), Kosztolányi Dezső (két verse). Az avantgárd térhódítása Európában. A modern regény jellemzői. Két epikai mű a XX. század első felének egy-két jelentős szerzőjétől. A német nyelvű irodalom metaforikus jellege. Thomas Mann: Mario és a varázsló műelemzés. Az amerikai irodalom: Ernst Hemingway: Az öreg halász és a tenger műelemzés. A dráma és a színház modern törekvései. A 20. századi dráma konkrét mű elemzése színházi élmény alapján. Áttekintő bevezető kép a Nyugat prózaíróiról. Kosztolányi Dezső prózaírói munkássága (két novellája), egy regénye: műelemzés, műértelmezés. Krúdy Gyula egy Szindbád-novella. Karinthy Frigyes egy irodalmi karikatúrája. Móricz Zsigmond: átfogó kép regényeinek világképéről, egy regénye, két novellája műelemzés, műértelmezés (Rokonok, Hét krajcár, Tragédia). Az írók Szlovákia területére vonatkozó emlékei. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. József Attila helye a magyar irodalomban. A társadalmi problémák tükröződése költeményeiben. Jellemző témák, korszakok, műfajok a Nyugat költőinek életművében: Babits Mihály költeményei és a Jónás könyve, Tóth Árpád költői portréja, Juhász Gyula költői portréja, Kosztolányi Dezső költői portréja. Az avantgárd térhódítása Európában, megjelenési formái a képzőművészetekben. A modern regény jellemzői. Két epikai mű a XX. század első felének egy-két jelentős szerzőjétől. A német nyelvű irodalom metaforikus jellege. Thomas Mann: Mario és a varázsló műelemzés. Kafka sajátságos szimbolizmusa. Novellája: Az átváltozás műelemzés. Az amerikai irodalom: Ernst Hemingway: Az öreg halász és a tenger műelemzés. Ízelítő a század első felének lírájából: pl. A modern francia líra: G. Apollinaire. A dráma és a színház modern törekvései. Részlet Jaroslav Hašek: Švejk. Egy derék katona a világháborúban című regényéből. A dráma és a színház modern törekvései. A 20. század drámaelméletei röviden. Az analitikus dráma, a várakozás drámái, az epikus színházi dráma, az abszurd dráma. A hagyományos és az epikus színház összehasonlítása. Konkrét mű elemzése színházi élmény alapján. Művek a magyar avantgárd irányzataiból: Kassák Lajos egy-két műrészlete (pl. A ló meghal, Egy ember élete). Írói portrék a Nyugat prózaíróiról: Kosztolányi Dezső prózaírói munkássága (két novellája), egy regénye: műelemzés, műértelmezés. Krúdy Gyula legalább egy novellája (pl. A hídon vagy egyéb Szindbád-novella), Karinthy Frigyes két műve (pl. Így írtok ti, A cirkusz). Márai Sándor helye a magyar irodalomban, a polgári értékrend megfogalmazója. (Műrészletek. Pl. Halotti beszéd, Egy polgár vallomásai). Móricz Zsigmond: átfogó kép regényeinek világképéről, egy regénye, kisregénye, két novellája műelemzés, műértelmezés (Rokonok, Barbárok, Hét krajcár, Tragédia). Az írók Szlovákia területére vonatkozó emlékei. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalomban. A költészetét ért különféle eszmei hatások. Az anyamotívum és 12
A XX. század második fele Művek, műrészletek a XX. század második felének magyar irodalmából A határon túli magyar irodalom Tájleíró költészete. (3 4 vers elemzése) Radnóti Miklós költészete és tragikus sorsának összefonódása. (2 vers elemzése) művészeti és filozófiai háttere. Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei. Összefoglaló kép a művészek útkereséséről, a lírában megmutatkozó életérzésről (két-három szerző, vers). Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek a műveikből (Heller, Salinger, Hrabal) Összefoglaló kép a II. világháborút követő korszak tendenciáiról a lírában (a költők egy-egy versének bemutatásával) és a prózában. Illyés Gyula (két verse s egy prózarészlete) Németh László egy regénye (pl. az Iszony műelemzés, műértelmezés) Örkény István alkotói portréja: Egyperces novellák, Tóték. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A határokon túli magyar irodalomról. A szlovákiai magyar irodalom kezdetei (Fábry Zoltán), újrakezdés 1945 után, a Nyolcak és társaik, az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke. Röviden a romániai magyar irodalomról (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér részlet) a szerelem. Tájleíró költészete. (6 8 vers elemzése) Radnóti Miklós költészete és tragikus sorsának összefonódása. (3 4 vers elemzése) művészeti és filozófiai háttere. Filozófiai irányzatok hatása az irodalomra. A kor építészetének és képzőművészetének legjellemzőbb vonásai. Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei. Összefoglaló kép a művészek útkereséséről, a lírában megmutatkozó életérzésről (két-három szerző, vers). Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek a műveikből (Heller, Bulgakov, Salinger, Hrabal, Camus); Összefoglaló kép a II. világháborút követő korszak tendenciáiról a lírában (a költők egyegy versének bemutatásával) és a prózában. Illyés Gyula (két verse s egy prózarészlete). Weöres Sándor forma- és prozódiaújításai (legalább két mű). Pilinszky János a magány költője, istenkereső költészete (legalább két vers). Németh László egy regénye vagy drámája (pl. az Iszony műelemzés, műértelmezés). Déry Tibor egy novellája. Összefoglaló áttekintés a XX. századi próza további jelentős képviselőiről: Mándy Iván, Ottlik Géza prózája, az Iskola a határon műrészlet. Eszterházy Péter posztmodern prózája. Örkény István alkotói portréja: Egyperces novellák, Tóték. A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. Összefoglaló kép a határokon túli magyar irodalomról. A szlovákiai magyar irodalom kezdetei (Fábry Zoltán), újrakezdés 1945 után, a Nyolcak és társaik, az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke. Röviden a romániai magyar irodalomról (Sütő András, Kányádi Sándor). 13