A PÉCSI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓPROGRAMJAI

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum A PÉCSI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓPROGRAMJAI Pécs, 2007. április

Kiadó: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítették: Csóka Éva Gergely Bernadett Hornyák István Dr. László Gyula Sasvári Gábor Tigelmann Éva Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Dr. Brebán Valéria, főigazgató Készült: 1000 példányban Nyomda:

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Helyzetértékelés 6 2.1 A pécsi kistérség munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzői 6 2.1.1 A Pécsi Kistérség általános jellemzői 6 2.1.2 A gazdaság és foglalkoztatás jellemzői a kistérségben 9 2.1.3 Pécs és körzetében a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta változása 11 2.1.4 A regisztrált munkanélküliek összetételének jellemzői Pécs és körzetében 15 2.1.5 A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai a Pécsi Kistérségben 18 2.1.6 A bejelentett új álláshelyek számának alakulása Pécs és körzetében 20 2.1.7 A bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása a Pécsi Kistérségben 21 2.2 A pécsi kistérség munkaerőpiacának SWOT-analízise 22 3. A foglalkoztatáspolitika stratégia-alkotási szintjei, a szintek egymásra épülése 24 4. A foglalkoztatáspolitika alapvető értékei 28 5. A foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai 32 A) Integrált fejlesztéspolitika 32 B) Bevonás 34 C) Alkalmazkodás, rugalmasság 38 D) Beruházás 40 E) Lokalitás 43 F) Partnerség 45 6. A lokális foglalkoztatáspolitika kitörési pontjai 47 A) Integráltság 47 B) Bevonás 49 C) Alkalmazkodás 53 D) Beruházás 58 E) Lokalitás 60 F) Partnerség 62 7. A kistérségi foglalkoztatási stratégia akcióprogramjai 64

A Pécsi kistérség foglalkoztatáspolitikai stratégiája és akcióprogramjai 1. BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatáspolitikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten külön-külön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU a lisszaboni stratégiában nagyra törő célokat fogalmazott meg. Az ezt követő első három-négy évben elért gyakorlati eredmények viszont elég szerények lettek, még azzal együtt is, hogy az utóbbi egy-két év munkaerőpiaci adatai pozitív változásokat mutatnak mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság alakulásában. Ezért az Európai Bizottság alapvető fordulatot és szemléletváltást határozott el: a korábbi külön gazdaság- és foglalkoztatás-politikai stratégiákat és az ezek megvalósítását célzó külön eszközrendszereket 2005-től integrált iránymutatások váltották fel. Vagyis az EU változatlanul a lisszaboni célokat kívánja követni, de már a makro- és mikro-gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai törekvések integrálásával, szinergiákra törekedve. Az Uniós irányváltást azonnal követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere is: az intézményrendszer modernizációja, a munkanélküliség kategóriája helyett az álláskeresésre, illetve foglalkoztatásra fókuszálás, a hátrányos helyzetek feloldására irányuló támogatások, pályázati lehetőségek. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési) és szociális (foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezt a kapcsolatrendszert kívánjuk szemléltetni a következő oldalon látható ábrával. Akár felülről, akár alulról indulunk, megítélésünk szerint ezt a logikai sémát kellene követni minden esetben az egyes szintek munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai cél- és eszközrendszerének megfogalmazásában. Regionális-lokális szinteken a fentiekből leginkább két dolog jelent meg a gyakorlatban. Egyrészt a kistérségek (kistérségi társulások) növekvő szerepe, másrészt a foglalkoztatási partnerségek, helyi foglalkoztatási paktumok kezdeményezése, szervezése. Ezek fontos tényezők, de nem képesek változtatni azon a kiinduló adottságon, hogy a régiónkban eddig minden esetben külön-külön stratégiák készültek a régióra, megyére, megyeszékhelyre, esetleg kistérségekre. Különleges helyzet, hogy ezúttal ha nem is egyszerre készül a nemzeti szint alatti minden regionális/lokális szint foglalkoztatási stratégiája legalább a Baranya megyei és Pécsi kistérségi foglalkoztatási koncepciót egyszerre lehet megfogalmazni. Ezért tudatosan

3 élünk a lehetőséggel, és nem két önálló foglalkoztatási stratégiát készítünk, hanem egyetlen stratégiát differenciálunk a szintek eltérésének, adottságainak megfelelően. Ez a szövegezésben is meg kell, hogy jelenjen, mert így fogalmazhatók meg a közös és a specifikus stratégiai célok, az azonos értékek és részben legalább eltérő elemek, súlypontok. A Pécsi kistérségi foglalkoztatási koncepciót tehát az 1. ábrában látható logikai építkezés alapján fogalmaztuk meg. A foglalkoztatási stratégiák készítésének elvi váza 1. ábra Európai helyzetértékelés EU integrált (foglalkoztatási) iránymutatások Akcióprogramok, eszközök, intézmények Nemzeti helyzetértékelés Nemzeti akcióprogram Akcióprogramok, eszközök, intézmények Régiós helyzetértékelés A régió foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Megyei helyzetértékelés A megye foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Kistérségi helyzetértékelés A kistérségek foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Városi helyzetértékelés A város foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények A fenti ábrában vázolt logikai struktúrának megfelelően a felülről lebontás elvét alkalmazva a konkrét stratégiai célok és eszközök megfogalmazása előtt az alábbi előkészítő tanulmányok készültek el:

4 Az európai és hazai (integrált) foglalkoztatáspolitikai elvek (szakpolitikai háttér) Az ebben megfogalmazott prioritások szakértői értékelése lokális fontosságuk és a lokális ráhatás lehetősége alapján Más fejlesztési programok megyei/kistérségi foglalkoztatáspolitikára vonatkozó fontos megállapításainak, céljainak összegyűjtése. Ez utóbbi tanulmány a következő fejlesztési dokumentumokat tekintette át: 1. Baranya megye foglalkoztatáspolitikai koncepciója (1998) 2. A Dél-Dunántúli régió foglalkoztatási stratégiája (2000) 3. Baranya megye területfejlesztési programja (2003) 4. Baranya megye területrendezési terve (2004) 5. A Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja I. Helyzetelemzés II. Stratégia (2005) 6. Pozíció és perspektívák Baranya turizmusában; Baranya megye turizmusfejlesztési programjának aktualizálása (2005) 7. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása (2006) 8. Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2013 (2006) 9. Dél-Dunántúli Akcióterv 2007-2008, tervezői javaslat (2006) 10. Versenyképes Gazdaság Operatív Program (2006) 11. Humán Infrastruktúra és Közszolgáltatások Operatív Program (2006) 12. Infrastruktúra Operatív Program (2006) Ezekből az építkezés/integráltság érdekében ahol lehetett (szó- vagy értelem szerint is) átvettünk fejlesztési irányokat, akcióprogram-elképzeléseket. Jelen foglalkoztatási stratégiát a következő szakmai team állította össze: Gergely Bernadett (DD Regionális Munkaügyi Központ) Hornyák István (DD Regionális Munkaügyi Központ) László Gyula (PTE Közgazdaságtudományi Kar), a szakmai munka vezetője Sasvári Gábor (DD Regionális Munkaügyi Központ) Tiegelmann Éva (Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda) A helyzetértékelést Csóka Éva (DD Regionális Munkaügyi Központ) készítette

5 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1 A pécsi kistérség munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzői 2.1.1 A Pécsi Kistérség általános jellemzői A kistérség Baranya megye centrumában helyezkedik el. Területe 471 km2, a megye területének 12,9%-a. Baranya megye népességének hosszabb ideje megfigyelhető fogyó tendenciája tovább folytatódott. A 2006. január 1-i 398 355 fős lélekszám 2%-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. A pécsi kistérség 183.890 fős lakossága 46,2%-át teszi ki a megyeinek. Ez szintén csökkenést mutat, de jóval kisebb mértékben, mindössze 0,6%-kal. A kistérségben élők döntő többsége, 156 116 fő (84,9%) a megyeszékhelyen él. A pécsi térségre is jellemző a napi igázáshoz nem túl nagy távolságban lévő kisebb településekre való kiköltözés, elvándorlás. Ezt bizonyítja az, hogy míg a pécsi lakosságszám apadása 2,3%-os volt, amely meghaladja még a megyei süllyedést is, a kistérségben élők száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent, csupán 0,6%-kal. A népsűrűség a megyén belül itt a legmagasabb, 322 fő/km 2, (a baranyai átlag 90 fő/km 2 ). A megye 301 településének 13%-a, 39 község tartozik a pécsi kistérséghez. Háromnegyedük 1000 fő alatti kistelepülés, kilenc település 1000-10000 fő közé esik, és Pécs, amely Dél- Dunántúli régió legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. A kistérségben a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében megfigyeltek, mind az élveszületések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a kistérségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt, de a kistérség kiemelkedő helyzetét mutatja, hogy bevándorlási különbözete egyedüliként a megyében pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A Pécsi kistérség néhány településenkénti adata 1. tábla A Pécsi Kistérség települései Terület /ha/ Népesség /fő/ Munkaváll. korú (15-64 éves) népesség /fő/ Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő /fő/ Ebből öregségi nyugdíjban részesülők /fő/ Rendsz. szoc. segélyben részesülők /fő/ ABALIGET 1609 612 431 211 87 13 ARANYOSGADÁNY 826 374 263 94 32 22 ÁTA 809 201 150 54 22 1 BAKONYA 1507 397 251 136 56 10 BAKSA 1382 807 538 225 103 22

6 BIRJÁN 907 477 334 131 71 4 BOGÁD 784 998 625 233 79 7 BOSTA 595 137 106 39 11 12 CSERKÚT 667 506 330 116 48 3 EGERÁG 1301 1009 703 332 149 6 ELLEND 799 248 167 102 41 0 GÖRCSÖNY 1852 1768 1109 614 297 26 GYÓD 325 643 438 182 72 7 HUSZTÓT 727 63 48 31 17 1 KESZÜ 731 1228 818 214 103 7 KISHEREND 692 195 145 75 32 2 KOVÁCSSZÉNÁJA 783 58 47 21 8 7 KOZÁRMISLENY 1445 5131 3415 1233 590 12 KÖKÉNY 492 569 437 182 72 2 KŐVÁGÓSZŐLŐS 1825 1359 922 464 171 39 KŐVÁGÓTÖTTÖS 1394 304 205 104 48 24 LOTHÁRD 1046 274 196 84 46 3 MAGYARSARLÓS 803 333 220 102 44 4 NAGYKOZÁR 1160 1621 1050 402 172 5 OCSÁRD 1266 407 324 109 40 28 ORFŰ 3215 790 591 246 85 4 PÉCSUDVARD 843 692 446 224 120 4 PELLÉRD 2093 2085 1394 623 288 5 POGÁNY 1155 1103 806 301 134 9 REGENYE 615 154 109 51 17 17 ROMONYA 707 423 303 148 50 4 SZALÁNTA 1708 1203 833 343 161 14 SZEMELY 947 482 300 130 53 2 SZILVÁS 604 180 107 56 19 7 SZŐKE 648 139 114 47 15 9 SZŐKÉD 958 408 283 124 49 8 TENGERI 446 57 46 23 7 5 TÉSENY 1208 339 223 73 23 44 Összesen Pécs nélkül 40874 27774 18827 7879 3432 399 PÉCS 16261 156116 100125 51274 28293 878 Kistérség összesen 57135 183890 118952 59153 31725 1277 Forrás: KSH A kistérségben élők 64,7%-a az úgynevezett munkavállalási korú népesség, elég jelentős differenciát mutatva a Pécs város lakossága és a vidék népesség korösszetételét vizsgálva. Pécs elöregedő város, a lakosság csupán 64,1%-a a 15-64 éves korosztályba tartozó. A többi kistelepülésen kedvezőbb ez a hányad, 67,8%-os. A kistérségben élők közel egyharmada (32,2%) nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, a megyeszékhelyen kívüli településeken 28,4%-uk, a megyeszékhelyen 32,8%. A bánya-

7 bezárások következményének tudható be, hogy mindössze 53,6%-uk az, aki öregségi nyugdíjban van a kistérség lakói közül. A megyeszékhelyen kívüli lakosság körében még alacsonyabb ez az arány, csak 43,6% az időskori nyugdíjas. Pécsett megfordul az összetétel többségét adók hányada, mivel a megyeszékhelyen 55,2%-os az öregségi nyugdíjasok aránya. A következő ábra az ún. korfa, amely az eredeti elnevezését onnan kapta, hogy a népesség egyes korosztályai mint egy fenyő ágai lent nagyobbak (mert nagy létszámban születnek, az ábrában hosszabban kinyúlóak), majd a kor előrehaladtával egyre kisebbek (rövidebbek). Ezt a természetesnek, demográfiai szempontból is törvényszerűnek tekinthető állapotot sem az országos vagy a baranyai, sem a pécsi korfa nem mutatja: a helyzet egyértelműen rossz és romló. 2. ábra A népesség megoszlása nemek szerint, korcsoportonként Baranyában és Pécsett 2001. népszámlálás és 2006. 01. 01. 80- felett 75-79 éves 70-74 éves 65-69 éves Nők (fő) 2001.népsz. 2006.01.01. Pécs 2006. 01.01. 3896 3549 4150 4844 1662 2021 2708 3328 Férfiak (fő) 2001.népsz. 2006. 01.01. Pécs 2006. 01.01. 60-64 éves 55-59 éves 5264 5700 3660 4304 50-54 éves 6391 5251 45-49 éves 5655 5105 40-44 éves 4813 4303 35-39 éves 5324 5085 30-34 éves 6163 6114 25-29 éves 7037 7030 20-24 éves 5788 5242 15-19 éves 5145 4871 10-14 éves 3984 4186 5-9 éves 3231 3263-4 éves 3437 3612 1500 1000 5000 0 5000 10000 1500 A fenti grafikonon jól látható a korosztályi eltolódás 2001-ről 2006. január 1-re, valamint Pécs lakosságának eltérő korstruktúrája. A 14 év alatti népesség még alacsonyabb részarányú, az idősebb korosztályok viszont magasabb hányadúak, mint a megye egészében. Érdekes, hogy a város lakosságában a 25-34 éves korosztályba tartozók jóval nagyobb részesedésűek, mint a megye egészében. (Pécs esetében 16,9%, a megye adata 15,7%.)

8 2.1.2 A gazdaság és foglalkoztatás jellemzői a kistérségben A Pécsi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének (81%) helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő-forgalomra jellemző a megyeszékhelyre történő beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) bejáró munkavállalók száma közel 15 ezer fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkavállalási korú, 15-64 éves népesség aránya a kistérség Pécs városa nélküli lakosságában 67%, amely 3%-ponttal meghaladja a megyeszékhely munkavállalási korú népességének 64%-os részarányát. A kistérségben a regisztrált vállalkozások száma 28 ezer, amelyből 11,7 ezer a bejegyzett társas vállalkozás. Annak ellenére, hogy döntő többsége a mikro és kis vállalkozások kategóriájába tartozik, Pécsre koncentrálódik a 250 fő feletti foglalkoztatók zöme is. A térség gazdasági potenciáját tekintve kimagaslik a megyében, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a kistérségben 151, Baranya átlaga csupán 114. Az ipari, építőipari, valamint a kereskedelmi és szálláshely, vendéglátóipari vállalkozások felét e körzetben regisztrálták. A Pécsi kistérség regisztrált vállalkozásainak száma (2006. január 1.) 2. tábla Megnevezés korlátolt felelősségű társaság betéti társaság egyéni vállalkozás regisztrált vállalkozások összesen száma és megoszlása Kistérség Pécs nélkül db % db % db % db % 443 9,4 637 11,5 1747 10,9 2877 10,4 PÉCS 4256 90,6 4896 88,5 14354 89,1 24896 89,6 Kistérség összesen Forrás: KSH 4699 100,0 5533 100,0 16101 100,0 27773 100,0 A megyeszékhely rendkívüli túlsúlyát mutatja, hogy a regisztrált vállalkozások mindössze egytizede található Pécsen kívül, a kistérség többi településén. A vállalkozási formák megoszlása kisebb mértékben eltérő. Az egyéni vállalkozások egyaránt döntő többsége mellett a nagyobb tőkeigényű Kft-k Pécs város gazdálkodói körében képviselnek valamivel nagyobb súlyt, míg a betéti társaságok a vidékre jellemzőek nagyobb részarányban.

9 A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint 3. ábra Kistérség Pécs nélkül Pécs város Kft 16% Kft 18% egyéni vállalkozás 61% Bt 23% egyéni vállalkozás 61% Bt 21% A foglalkoztatottak száma a KSH legfrissebb felmérése szerint (2006. III. negyedév, az ILO szabványa szerint) a 16-64 éves lakosság köréből 69.164 fő a Pécsi kistérségben, amely a megye foglalkoztatottjainak 47%-a. Az 53,6%-os pécsi kistérségi foglalkoztatási ráta a megyei átlagnál 1,3%-ponttal magasabb, de nem a legkedvezőbb érték (Pl.: a Pécsváradi kistérségben 55,5%, a Mohácsi térségben 57,6%). A felmérés alapján becsült Pécs kistérségi munkanélküliségi mutató 4,15%, ami a legalacsonyabb a megyében, annak ellenére, hogy a legtöbb munkanélküli közel háromezer fő, a megyei érték 23,9%-a ebben a kistérségben jelentkezik. A munkanélküliek 46,3%-a már több mint féléve keresett állást, a megyei adatnál 5%-ponttal kevesebben. A szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya 26,9%, a legmagasabb a kistérségek között, és közel duplája a baranyai átlagnak. Egytizedüket a pályakezdő fiatalok teszik ki. A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok a KSH ILO szabvány szerinti felmérésében, a 15-64 éves lakosság körében (2006. III. negyedév) 3. tábla Munkanélküliek Gazd. aktívak Körzetnév Foglalkoztatottak Inaktívak 15-64 éves népesség Mnk. ráta Fogl. ráta fő % Komlói 12648 1435 14083 15491 29574 10,2 42,8 47,6 Mohácsi 20382 1959 22341 13041 35382 8,8 57,6 63,1 Sásdi 6222 791 7013 3415 10428 11,3 59,7 67,3 Sellyei 5192 1077 6269 3812 10081 17,2 51,5 62,2 Siklósi 13710 1648 15358 11144 26502 10,7 51,7 57,9 Szigetvári 9450 1616 11066 8297 19363 14,6 48,8 57,2 Pécsi 69164 2998 72162 56932 129094 4,2 53,6 55,9 Pécsváradi 4998 351 5349 3650 8999 6,6 55,5 59,4 Szentlőrinci 5134 674 5808 5159 10967 11,6 46,8 53,0 Összesen: 146900 12549 159449 120941 280390 7,9 52,9 56,9 Forrás: KSH Akt. ráta

10 A több, mint 183 ezer fő Pécsi kistérségi lakónépességből 43,7% fizetett személyi jövedelemadót. Egy állandó lakosra 646 ezer forint a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ami 125,3%-a a megyei átlagos SZJA alapnak. Az egy állandó lakosra számított személyi jövedelem adó nagysága is kiemelkedő a megye kistérségei közül, a 137,5 ezer Ft 144,4%-a a megyei egy főre jutó befizetett adónak Foglalkoztatottak korcsoportonkénti bontása a 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján 4. ábra 15-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-2,3 2005. mikrocenzus 23,7 27,3 27,8 18,9 1,5 2001.népszámlálás 26,7 26 30,8 15 0% 20% 40% 60% 80% 100% Eltolódás figyelhető meg az idősebb korosztályok felé, amely a foglalkoztatottak számának megközelítőleg 2%-os csökkenése mellett következett be. 2.1.3 Pécs és körzetében a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta változása A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása jelentősen függ a gazdasági helyzet alakulásától, a beruházási hajlandóságtól, a működő tőkétől. A megyeszékhelyre koncentrálódott ipari és szolgáltatási vállalkozásokból adódóan Baranya megyében a munkaerő-kereslet szempontjából a Pécsi kistérségnek van a legkedvezőbb helyzete. Bár az ország más rohamosan fejlődő régióihoz képest (Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest megye stb.) az elmúlt négy-öt esztendőben a pécsi mikrorégióban nem történt olyan termelő beruházás, amely jelentős munkaerő-igénnyel lépett volna fel. Az elmúlt évek legnagyobb termelő beruházása az 1998-ban átadott ELCOTEQ mikroelektronikai gyára volt, ezen kívül a kereskedelmi multinacionális cégeknél jelentkezett még számottevő (80-150 fő) munkaerő-kereslet. A megyén belüli legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzete ellenére a munkanélküliek abszolút száma a megyén belül a Pécsi kistérségben a legmagasabb. Az elmúlt közel tíz évben a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a tízéves cikluson belül is jelentős változások tapasztalhatóak.

11 5. ábra A regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) számának alakulása Pécs és körzetében fő 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998.jan. 1999.jan. 2000.jan. 2001jan. 2002jan. 2003jan. 2004jan 2005.jan. 2006.jan. Forrás: BMMK A regisztrált álláskeresők száma a Pécsi kistérségben 4. tábla Pécsi Kistérség települései Regisztrált álláskeresők száma/fő Álláskeresési ráta/% (becsült adat) ABALIGET 34 13,7 ARANYOSGADÁNY 24 16,3 ÁTA 6 6,8 BAKONYA 17 10,8 BAKSA 37 11,3 BIRJÁN 12 6,7 BOGÁD 14 3,8 BOSTA 12 20,7 CSERKÚT 11 5,7 EGERÁG 32 8,1 ELLEND 10 10,1 GÖRCSÖNY 46 6,6 GYÓD 17 6,7 HUSZTÓT 5 19,2 KESZÜ 26 5,5 KISHEREND 9 12,0 KOVÁCSSZÉNÁJA 9 40,9 KOZÁRMISLENY 101 5,2 KÖKÉNY 25 11,0 KŐVÁGÓSZŐLŐS 49 9,0 KŐVÁGÓTÖTTÖS 23 17,8 LOTHÁRD 12 11,4

12 MAGYARSARLÓS 8 6,1 NAGYKOZÁR 36 6,1 OCSÁRD 33 20,3 ORFŰ 34 11,0 PÉCSUDVARD 28 10,3 PELLÉRD 51 6,1 POGÁNY 32 7,3 REGENYE 16 25,0 ROMONYA 8 4,7 SZALÁNTA 48 10,3 SZEMELY 14 7,7 SZILVÁS 8 10,8 SZŐKE 10 17,2 SZŐKÉD 23 14,5 TENGERI 4 19,1 TÉSENY 47 34,1 Összesen Pécs nélkül 931 8,6 PÉCS 3759 6,0 Kistérség összesen 4690 6,4 Az 1993-as esztendőben a munkanélküliek száma még a nagyarányú létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően 8 ezer fő körül mozgott (8,4-8,5% munkanélküliségi rátával), amely 2002-re közel felére, 4.300-4.500 főre csökkent. A tízéves tendencia látszólag bíztatónak tűnik, de amennyiben az utolsó két évre fókuszálunk, az tapasztalható, hogy a csökkenés megállt, a regisztrált munkanélküliek létszáma stagnált 2005-ig, majd újra emelkedésbe fordul. Az utolsónak említett évben az éves átlagos álláskereső létszám 5100 fölé emelkedett és 2006 februárjában már meghaladta az 5600 főt is. A nyári hónapok erőteljes csökkenése miatt a 2006. évi átlag ötezer fő körül alakult, valamivel kevesebb, mint a korábbi évben volt. A megye álláskeresőinek közel egynegyedét ebben a körzetben regisztrálták. A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 13,3% volt 2006. decemberében. A megyei átlagos mutató mögött azonban a munkaügyi központ kirendeltségi körzetei között markáns különbségek húzódnak meg. A kirendeltségi számokat tekintve a 6,4%-os Pécs kistérségi érték nagyon kedvezőnek tűnik. A munkanélküliségi rátának az alakulását két tényező befolyásolja: az egyik a regisztrált álláskeresők számának a változása, a másik az aktív népesség alakulása. Az előzőekben bemutatottak szerint az elmúlt időszakban a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan csökkent, de mivel a gazdaságilag aktív népességet is a csökkenő tendencia jellemezte, ezért a munkanélküliségi ráta csökkenése sokkal kisebb, mint a munkanélküliek számának mérséklődése. A tíz éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25-26%-kal mérséklődött.

13 Az 1993-as évben a munkanélküliségi ráta 8,4-8,5%-körül alakult, és ez 2003-ra elérte a 6,0% körüli szintet. A munkanélküliek létszámához hasonlóan a problémát ez esetben is az jelenti, hogy az utóbbi három évben megállt a mutató csökkenése és a stagnálás, majd enyhe növekedés vált jellemzővé. A fenti munkanélküliségi adatok önkényesen nem szakíthatóak ki a gazdasági környezetből, tehát az utóbbi években itt jelentkező stagnálás nagy valószínűséggel a megye gazdasági stagnálásának a leképeződése. A munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megyében 2006. december 6. ábra Szigetvár 25,9% Sásd 21,5% Szentlőrinc 17,8% Pécs 6,4% Komló 14,3% Pécsvárad 9,9% Mohács 17,6% Sellye 29,7% Siklós 18,4% Forrás: BMMK Pécs és térségének viszonylag kedvező helyzetét akkor tapasztalhatjuk igazán, ha összehasonlítjuk a térségi mutatókat a megyei, illetve az országos értékekkel. A következő ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi kistérség adatai sokkal kedvezőbb képet festenek, mint az országos, nem is említve a megyei mutatót, amely jóval fölülmúlja az országos átlagot.

14 A munkanélküliségi ráta alakulása a Pécsi kistérségben, Baranyában és országosan (1998-2006. év) 7. ábra 16 % 14 mn.ráta Pécs megyei mn. ráta országos mn. ráta 12 10 8 6 4 2 0 1998.jan. 1999.jan. 2000.jan. 2001. jan 2002. jan 2003jan 2004jan 2005.jan. 2006.jan. Forrás: BMMK 2.1.4 A regisztrált munkanélküliek összetételének jellemzői Pécs és körzetében A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását tekintve (ld. 8. ábra a következő oldalon) a megyében egyedülállóan a pécsi mikrorégióban magasabb a női munkanélküliek aránya a férfiakénál. Az 1998-as esztendő első félévében még a férfiak voltak szerény többségben, majd az azt követő időszakban az arány tartósan megfordult a nők javára. A 2003-as esztendő második felében és a 2004-es év első felében a nők aránya többször elérte az 55%-ot, és az éves átlagban is 54,3%. Az álláskeresők számának növekedésével a női túlsúly mérséklődött, amely azt jelzi, hogy a férfiak állásvesztése nagyobb arányú volt, mint a nőké. A megye többi térségében mindenhol a férfi regisztrált munkanélküliek száma a magasabb. A regisztrált állástalanok életkor szerinti megoszlását vizsgálva Pécs körzetében (ld. 9. ábra a következő oldalon) megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban jelentős átstrukturálódás nem következett be, de a kisebb mértékű változás viszont kedvezőtlen irányú elmozdulást mutat. Az öt év távlatában vizsgálva, a munkanélküliek összetétele az idősebb korcsoportok felé tolódott el. A 46 éven felüliek 21%-os részaránya 26%-ra ugrott. Ezzel szemben a 25 év alatti fiatalok aránya 21%-ról 19%-ra apadt. Ez jelzi, hogy az idősebb korosztály egyre nehezebben tud elhelyezkedni.

15 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása nemenként a Pécsi kistérségben (1998-2006) 8. ábra 4 000 fő reg.mnélküli férfi reg.mnélküli nő 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1998.jan 1999.jan 2000.jan 2001.jan 2002.jan 2003.jan 2004.jan 2005. jan. 2006. jan. Forrás: BMMK A regisztrált munkanélküliek megoszlása Pécs és körzetében életkor szerint (2001, 2006) 9. ábra 2001. január 2006. december 46-55 éves 18% 55 év fölött 3% 20 év alatti 5% 21-25 éves 16% 46-55 éves 22% 55 év fölött 4% 20 év alatti 4% 21-25 éves 15% 36-45 éves 26% 26-35 éves 32% 36-45 éves 23% 26-35 éves 32% Forrás: BMMK

16 Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve az álláskeresők iskolázottsága növekedett, már négytizedre rúg azok részesedése, akik legalább érettségivel rendelkeznek, szemben a 2001 évi 29%-kal. Ebben szerepet játszott az oktatási rendszer változása is. Megduplázódott a diplomás munkát keresők aránya (5%-ról 10%-ra). Szakképzetten sem tudtak 4%-ponttal többen elhelyezkedni a szakközépiskolai, illetve technikusi bizonyítvánnyal rendelkezők közül. A fentiekkel ellentétben az alacsony iskolai végzettségűek hányada 35%- ról 28%-ra zsugorodott. Kedvező, hogy a 8 általános iskolai osztályt sem elvégzők részaránya felére esett vissza, 4%-ról 2%-ra. A szakmunkások részaránya is jelentősen visszaesett. A 2001. évi 36%-os hányad 32%-ra apadt. A regisztrált munkanélküliek megoszlása Pécs és körzetében iskolai végzettség szerint (2001, 2006) 2001. január 2006. december 10. ábra szakköz. techn. 13% gimn. 11% felsőfokú 8ált.alatt gimn. felsőfokú szakköz. 5% 4% 13% 10% 8ált.alatt techn. 2% 17% általános 31% általános 26% szakmk. szakisk. 36% szakmk. szakisk. 32% Forrás: BMMK Ha a munkanélküliség időtartamát elemezzük és vetjük össze a többi körzettel, a megyén belül a Pécsi kistérségben a legkedvezőbb a helyzet. A munkanélküliség hossza szerint az egy éve folyamatosan munka nélkül lévők számítanak tartós munkanélkülieknek, ezek aránya a megyében az utóbbi öt évben 25,5%-28% között ingadozott. A Pécsi körzetben ugyanezen időszak alatt nem haladta meg a 20%-ot. Ennek ellenére, ha a két kiválasztott év adatát vizsgáljuk, negatív folyamatot figyelhetünk meg ebben a legkedvezőbb helyzetű térségben is. A már több mint egy éve folyamatosan állás nélkül lévők hányada a regisztráltak között a 2001. évi 11,3%-ról 2006 év végére 16,7%-ra szökött fel.

17 A regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció hossza szerint Pécs körzetében (2001. és 2006. év végi zárónapon) 11. ábra 2006 2001 1 év alatt 1-2 év 2 év felett 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: BMMK A tartósan munka nélkül lévők belső összetételében is kedvezőtlen változás történt, a több mint két éve nem dolgozók részaránya nagyobb mértékben emelkedett (másfélszeresére). A tartósan állástalanul maradtak jellemzője az alacsony iskolázottság, amely a munkanélküliségből való kikerülés esélyeit, a munkához jutást jelentősen nehezíti. Megfigyelhető, hogy a tartós munkanélküliség az idősebb korosztályokat sújtja nagyobb mértékben. 2.1.5 A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai a Pécsi Kistérségben A munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdők számát az elmúlt 10 éves ciklusban a csökkenő tendencia jellemezte, de hasonlóan a regisztrált munkanélküliek létszámának alakulásához az utolsó három évre az enyhe növekedés a jellemző. A nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek száma a baranyai munkanélküliség maximumának évében, 1993. júliusában 1.279 fő volt a kistérségben, majd évről évre süllyedve 1998. decemberében mindössze 338 főre csappant, ami 67,4%-os csökkenésnek felel meg. Az ezredfordulón is hasonló 300 fő körül mozgott a munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok száma, majd 2003-tól a stagnáló tendencia növekedésre vált, és 2005-ben az őszi hónapokban már a 700 főt is meghaladja. 2006-ban némi csillapodás figyelhető meg az álláskereső fiatalok éves átlagos számában.

18 A regisztrált pályakezdő munkanélküliek számának alakulása Pécs és körzetében (2001-2006) 12. ábra 800 fő 700 600 500 400 300 200 100 0 2001.jan. 2002. 2003. 2004.jan. 2005.jan. 2006.jan. Forrás: BMMK A pályakezdő fiatalok között a regisztrációban a legnagyobb számban és arányban a már nem a nyolc-osztállyal rendelkező fiatalok vannak, hanem a felsőfokú végzettségűek. Igaz, csekély a különbség, - diplomával 107 fő (23,3%) rendelkezik, - csak 8 általános iskolai osztályt 105 fő (22,9%) végzett a pécsi körzeti álláskereső nyilvántartásban szereplők közül. A pályakezdők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Pécsi kistérségben (2001, 2005, 2006. decemberi zárás adatai) 13. ábra 8 ált. alatt 8 ált. szakm., szakisk. szakközép, techn. gimn. főisk., egy. 2006.dec. 8 105 61 84 94 107 n=459 fő 2005. dec. 10 123 86 118 106 109 n=552fő 2001. dec. 99 44 96 60 39 n=338 fő 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az öt éves időtartamot összehasonlítva szembeötlő a fiatal diplomás munkanélküliek számának nagyfokú emelkedése, közel megháromszorozódott számuk, arányuk pedig 11,5%- 23,3%-ra ugrott. Ezzel szemben az alacsony iskolai végzettségűek részesedése 29,3%-ról

19 24,6%-ra esett vissza. A szakközépiskolai, illetve technikumi végzettségűek munkaerő-piaci esélyei javultak. 2001-ben majd minden harmadik pályakezdő fiatal a szakmai ismeretei ellenére sem tudott elhelyezkedni, 2006-ban már 18,3%-ra süllyedt hányaduk. 2.1.6 A bejelentett új álláshelyek számának alakulása Pécs és körzetében Az elmúlt tíz évben a baranyai álláskínálatoknak a három-négytizede Pécsett jelent meg. A megyei munkaügyi szervezethez újként bejelentett elhelyezkedések 13-17 ezer között ingadoztak éves szinten. A megyei és a pécsi kistérségi álláslehetőségek ingadozása együtt mozgást mutat, hullámzásuk amplitúdójának kisebb-nagyobb eltérésével. Csak egyetlen évben 2002-ben figyelhető meg ellentétes tendencia: a megyei állásbejelentések csökkennek (98,4%) a Pécsi kistérségé viszont nő (116,6%). A vizsgált kistérség munkaadóinak munkaerő-kereslete a 1999-ben, 2003-ban és 2006-ban bírt a legjelentősebb hatással a megyei összes munkaerőigényre. A munkaerőpiac stagnálása tükröződik az ingadozásban mind a két viszonylatban, a megye és Pécs esetében is (két csúcs évben, 1999-ben hasonló számú állásajánlat volt, mint 2006-ban) Az adott évben bejelentett új álláshelyek száma (1997-2006) 14. ábra db 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 40,0 39,1 40,4 45 38,7 % 41,7 34,5 34,3 40 33,0 33,9 30,9 31,6 35 30 17196 15708 17436 13776 13656 13992 13764 13548 17052 15084 25 12624 20 6972 7176 4260 4716 4968 4800 4548 5304 6096 6600 15 10 4284 5 megye 0 Pécs 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 arány A fenti ábra alapján úgy tűnik, egy 3 éves növekvő ciklus után hirtelen nagyobb arányú visszaesés következik be, amit további két év mérsékelt süllyedése, stagnálása követ, majd újabb fokozott munkaerő-keresleti igény jelentkezik. Kivétel az utolsó két év, de ez a változás jól beazonosítható, mert a kistérség legnagyobb gazdálkodójának rendelés állománytól függő munkaerőigény-változása idézte elő. A KSH negyedéves elemzéseiben is többször kihangsúlyozták, hogy a megye gazdasága és benne a Pécsi kistérségi nagyon labilis, a kis számú, de a foglalkoztatásban nagy súlyt képviselő gazdálkodók miatt.

20 2.1.7 A bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása a Pécsi Kistérségben A vizsgált négyéves időszakban változatosan alakult a bejelentésre kötelezett létszámleépítések száma a megyében, illetve Pécs városában. A legkevesebb leépítés 2002-ben volt, amikor a megyei létszámleépítéseknek 82,8%-át, 500 főt érintett Pécsett az elbocsátás. A megyeszékhelyen a legmagasabb a leépítés 2004-ben volt, amikor 2.005 fővel szemben kezdeményezte a munkáltatója a munkahelye megszűnését. A legtöbb létszámleépítési bejelentés a megyében 2004-ben volt a vizsgált időszakban, ami a pécsi munkavállalókat csak 76%-ban érintette. Létszámleépítések alakulása (1990-2006) 15. ábra fő 3000 2623 2500 2000 1500 1000 1538 1130 604 500 1787 1061 2005 1382 885 1936 1132 Baranya Pécs 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH-BMMK A vizsgált időszak első évében, 2001-ben a legnagyobb Pécset érintő létszámleépítés az ELCOTEQ-nél történt (623 fő), melyet a STRABAG követett 83 fővel. A második év a megszűnt munkahelyek számát tekintve viszonylag kedvező volt, ekkor kiemelkedett az UNO Kft. 84 fős leépítése. A 2003-as esztendőben a tömeges létszámcsökkentésben a Pannon Power Rt. (153 fő), a LIFTCOMP (170 fő) és a SIR Kft. (105 fő) jártak az élen. A 2004-es évben kiugróan magas volt a bejelentett létszámleépítések száma. A legnagyobb létszám leépítés a MH Tüzérdandár megszűntetése volt, amely 500 főt érintett, ezt követte a Pannon Power Rt. 224 fővel, majd a Pannon Volán 100 fővel és a BAT Pécsi Dohánygyár 90 fős bejelentése. 2005-ben az Új MiZo Rt. 238 fős, a SANMINA Kft. 161 fős, valamint a MÁV Rt. leépítési bejelentései voltak a legnagyobb létszámot érintők. 2006-ban a MÁV ZRt. 180 fős, zömében Pécsett érintő, Foxconn Hungary Gyártó Kft. 110 fős, E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 104 fős, Boum Épületüzemeltető és Fenntartó Kft. 90 fős, SOLE-MIZO HUNGÁRIA Rt. 89 fős, Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 80 fős csoportos létszámleépítései voltak a legjelentősebbek. A létszámleépítések nagysága a 90-es évek elejének-közepének szintjéhez képest ma már sokkal mérsékeltebb. Az igazán nagy problémát a beruházások elmaradása, az új munkahelyek létesülésének hiánya okozza, amely felszívná a keletkezett szabad munkaerőt.

21 2.2 A pécsi kistérség munkaerőpiacának SWOT-analízise Erősségek Pécs erős központi szerepe (régióközpont, fejlesztési pólus) az oktatás, képzés széles skálája az iskolarendszerben és felnőttképzésben, jelentős képzési kapacitások állnak rendelkezésre a PTE mint a tudás-alapú gazdaság lehetséges bázisa a pécsi fejlesztési elképzelések (Európa Kulturális Fővárosa, Pólus) beruházás növelő, pozitív munkaerőpiaci hatása, kisugárzása mind a közvetlen kistérségre, mind a nagyobb (megyei, regionális) hatókörben a kistérség fejlesztésére több és többszintű fejlesztési koncepció született jelentős, területileg koncentrált turisztikai attrakciók vannak mind a megyében, mind a kistérségekben (műemlékek, világörökség, termálfürdők, borturizmus stb.) a megye területének jelentős része alkalmas minőségi mezőgazdasági termelésre a munkaügyi szervezet a modernizációja kapcsán szakmailag megerősödött és további fejlesztések várhatóak ezen a területen erősödőben a foglalkoztatási célú civil szerveződések a kistérségben működő vállalkozások száma növekszik a foglalkoztatás területén formális kapcsolatok jöttek létre a munkaerőpiaci szereplők között (megyei és kistérségi paktum) a megyének, illetve a kistérségnek erős a forrásszerző képessége Gyengeségek a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság szintje alacsony Baranya megyében monocentrikus jelleg (Pécs túlzottan centrális szerepe, kettős periférizálódás a kistérség Pécsen kívüli településeinek egy részén) az iskolarendszer és a felnőttképzés nem elég rugalmasan. vagy csak részben alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz jelenleg nem kedvezőek a megye és a kistérség munkaerőpiacán a diplomások elhelyezkedési esélyei a szakképzés és a felsőoktatás gyenge gyakorlat- és piacorientáltsága a szakképzés társadalmi rangjának leértékelődése tapasztalható egyes kistérségekben a társadalmi-gazdasági hátrányok halmozódása következtében zárványok alakultak ki ott legszűkösebbek a helyi források, ahol a legnagyobb az igény a szolgáltatások és a foglalkoztatás iránt alacsony a munkaerő-piaci mobilitás a pályázati úton elérhető támogatások hosszú távon bizonytalanok a turisztikai ágazatok humánerőforrás ellátottsága alacsony szintű komplex turisztikai fejlesztések hiánya a nonprofit szervezetekkel szembeni általános bizalmatlanság a civil szervezetek önfenntartó képessége, szakmai kapacitása és érdekképviseleti szerepe gyenge a mezőgazdaság jövedelmezősége és tőkeellátottsága alacsony korszerűtlen mezőgazdasági és ipari termékstruktúra Baranya megyében az országos átlagnál magasabb a roma lakosság száma. Rájuk különösen jellemző az alacsony iskolázottsági szint és a munkaerőpiacról való tartós kirekesztődés magas a be nem jelentett munkavégzés aránya

22 Lehetőségek a kistérségek bekapcsolása a vállalkozások fejlesztésébe, a munkahelyteremtésbe a helyi kormányzat, üzleti szféra és a PTE közötti együttműködési kapcsolatok kialakítása, meglévők erősítése az integrált szakképzési rendszer kialakítása, fejlesztése az erőforrások és az igények megfelelő felmérésével időben biztosítható a humán erőforrás a tervezett nagy fejlesztésekhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének várható pozitív munkaerőpiaci hatásai, növekedhet a munkaerő mobilitása az egészségiparban, a turizmus, valamint a környezetipar területén magas színvonalú szakképzések indítása a második munkaerőpiac mind nagyobb szerepvállalása a hátrányos helyzetek felszámolásában a szociális gazdaság növekvő szerepe a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások nyújtásában a civil és helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját magas élőmunka ráfordítást kívánó mezőgazdasági termékstruktúrák kialakítása (zöldség, gyümölcs, bio, gyógynövény, fűszernövény) a mikrokörzeti központok szerepvállalásának erősítése kistérségi, mikrotérségi intézményfenntartó társulások szerveződésének elősegítése, erősítése további szolgáltatás kínálat bővítése a kistérségi, mikrokörzeti központokban a foglalkoztatási paktumok intézményrendszerének kialakítása Veszélyek a centrum és a periféria közötti különbségek tovább nőnek a foglalkoztatást tekintve is a hiányszakmákban és keresett szakmákban a szakképzett munkaerő hiánya rontja a gazdaság versenyképességét a tudás-alapú gazdaság túlzott térnyerése az alacsony iskolai végzettségűek számára nem teremt munkalehetőséget a jelenlegi humánerőforrás-fejlesztési irányok nem követik a fejlesztési elképzeléseket, illetve késve reagálnak azokra a helyi szolgáltatási igények elégtelen volta a fenntarthatósághoz (fizetőképes kereslet hiánya) a programok alulfinanszírozottsága, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti a nyitottabb munkaerőpiac fokozza a magasan képzett szakemberek elvándorlását és egyes ágazatokban (egészségügy, K+F stb.) veszteséget idézhet elő a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására hosszabb távon csökken az aktív korú népesség aránya és száma a szegénység elmélyülése, egyes társadalmi csoportok (pl. roma lakosság) tartós leszakadása gátolja mind a foglalkoztatás bővítését, mind a gazdasági növekedést, és jelentős terheket ró a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerre a munkaerőpiaci kereslet nagy mértékben függ egy-két munkáltató helyzetétől, döntésétől, ami akár már rövidebb távon is komoly bizonytalanságot és kockázatot jelent

23 3. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIA-ALKOTÁSI SZINTJEI, A SZINTEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE A munkaerőpiac befolyásolásának lehetséges szintjei: 1. Az Európai Unió szintje 2. A nemzeti szint 3. A helyi szint regionális megyei kistérségi települési szint Ezek szerepét, súlyát azért kell újra-gondolni, mert mint a bevezetőben írtuk változik a munkaerőpiac is, és átalakulnak a célok és az intézményrendszerek, a követelmények és lehetőségek, kitörési pontok is. Az Unión belül a cél- és feladat-meghatározás alapvető szintje természetesen az Európai foglalkoztatási stratégia és a célokat konkretizáló integrált iránymutatások rendszere. A nemzeti szint (Magyarországon is) ezt konkretizálja, adaptálja a sajátos nemzeti viszonyoknak, körülményeknek megfelelően. Meggyőződésünk ugyanakkor nem vitatva ennek szükségességét, releváns funkcióját, hogy ezt tovább kell bontani, mert a nemzeti szint önmagában nem elégséges, nem kellőképpen rugalmas és dinamikus, mert nem veszi figyelembe az eltérő helyi adottságokat, és nem mozgósítja a helyi energiákat. A helyi: regionális / lokális szint az EU foglalkoztatási stratégiájában a teljes foglalkoztatás elérésének fontos aspektusa. Nagyon sok fontos érv szól amellett, hogy mi magunk a jövőben sokkal nagyobb szerepet igényeljünk (a nemzeti szinttől) és adjunk (önmagunktól) ennek a szintnek: A gazdaság növekedése és a foglalkoztatás bővítése csak úgy lesz elérhető, ha sikerül kihasználni a helyi adottságokat, lehetőségeket. A helyi szintek jelentős és különböző potenciállal rendelkeznek, amire feltétlen szükség van az egyre keményebb versenyben. Építeni kell a helyi szintek specifikus erősségeire: a versenyképesség szempontjából felértékelődnek a helyi adottságok, specialitások, amelyekkel más régiók nem rendelkeznek. El kell érni a regionális különbségek csökkenését, ehhez viszont kifelé kedvező, befelé megvalósítható, ezért térség-specifikus feltételeket kell teremteni a beruházásokhoz és az emberi tőke fejlesztéséhez az elmaradottabb körzetekben. A helyi munkaerőpiaci szegmensek eltérő adottságai és problémái miatt a foglalkoztatási szolgálat szerepét általában is, és különösen kistérségi/kirendeltségi szinten kellene megerősíteni.

24 Mindehhez elengedhetetlen fontosságú bevonni a köz- és privát szereplőket, és erősíteni az együttműködést, a partnerséget és azok megfelelő menedzselését. 1 Ezt a regionális / lokális szintet ugyanakkor nem úgy képzeljük el, hogy az a nemzeti foglalkoztatáspolitika végrehajtásának (passzív) eszköze lenne. Sokkal inkább a munkaerőpiac alakításának rendszerbe illeszkedő, relatív autonómiával is rendelkező dimenziója lehet, sőt, egy integrált lokális fejlesztéspolitika egyik alapvető elemének tekintjük. Ez persze nem puszta elhatározás kérdése, már csak azért sem, mert ez a felfogás ellentétes a hagyományokkal, új struktúrákat igényel. A regionális / lokális szintnek ma még nincs meg a megfelelő hatalma, jogosítványa, ereje, és hiányosak a rendelkezésre álló feltételek is (szellemi tőke, pénzeszközök, hatáskör, elosztási jog és lehetőség). Vagyis a helyi szinteket egyik oldalról fel kell készíteni erre, míg másik oldalról a helyi szintnek fel is kell vállalnia ezt a feladatot. A regionális/lokális szint önmagában is strukturált. Tovább szegmentálható pl. régió megye kistérség mikrokörzet település szintekre. Ennek megfelelően viszont alapvető fontosságú, eldöntendő kérés, hogy mi lehet/legyen az egyes szintek feladata? Megfelelő munkamegosztás kell a régió megye kistérség mikrokörzet település szintek között. Az egyes szintek foglalkoztatáspolitikai feladatait a következőkben látjuk: a) Megye Újra kell fogalmaznia önmagát, a megyei szint helyét és szerepét, figyelembe véve azt az uniós és hazai változási trendet, amelyik egyik oldalon a régió, másik oldalon a kistérségek szerepének növekedését vetíti előre. A megyének meg kell találnia a közvetítői szerepkört ezek között. A megye ezzel együtt ma is vitathatatlan közigazgatási, szabályozási, de ezen túl kulturális-önazonosítási entitás is: meg kell határoznia önmaga és külső/belső érintettjei számára is elveket, értékeket, amelyeket követ majd működése során, amelyet érvényesít saját intézményei működtetésében. Bár eszközei korlátozottak, lobbi-erejével és intézményeivel támogatnia kell a lokális szintű egységek önálló, de egyúttal térségi rendszerbe is integrálódó foglalkoztatási stratégiáinak megfogalmazását és megvalósítását. A megyei szintű/hatókörű intézmények, a munkaerőpiac közvetlen és közvetett érintettjei együttműködésének szervezése a közös (integrált) növekedési és foglalkoztatási stratégiai célok megvalósítása érdekében (megyei foglalkoztatási paktum szervezése, működtetése). Ernyő-szervezetként koordinálni a megyén belüli kistérségek (kistérségi paktumok), intézményi hálózatok, oktatási rendszerek integrált elvek szerinti, hatékony működtetését, ésszerű koncentrációját és munkamegosztását, újabb hálózatok, partnerségek, paktumok szervezését. 1 Az EFS lokális dimenzióját erősíteni: megvalósíthatósági tanulmány a regionális és lokális szintek és a szociális gazdaság indikátorairól. Az Európai Bizottság Jacques Dahan vezetése alatt készített tanulmányának zárójelentése, 2003. december

25 Áttételesen is ide tartozhat minden olyan akció vagy funkció, ami közös, megyei szervezetek működését, támogatását igényli, a szubszidiaritás elve alapján is a lokálisnál magasabb szintű döntést igényel, nem lehet kistérségi keretek között optimalizálni. A több kistérséget érintő fejlesztések indukálása, támogatása, megvalósításának koordinálása. A megye adja a szociális kohézió lehetőségét, mert az magasabb a lokális, körzeti szintnél és igényel magasabb szintű támogatásokat is. A megye nem közvetlen munkaerőpiaci szereplő, de programokat tud kezdeményezni, - amit majd a kistérségek végrehajtanak. Lehetőségeket tud kínálni, amire pályáznak majd a közösségek. A megye adja azokat a foglalkoztatási programokat, amelyekhez a régió túl általános/távoli, és a kistérség esetleg túl kicsi (pl. második piaci, esélyteremtő programok, infrastruktúra-fejlesztés stb.). b) Kistérség Az intézményesített lokális vertikum alsó szintje, ahol a konkrét fejlesztési / foglalkoztatási programok, a helyi adottságokhoz igazítva, helyi szereplőket és forrásokat aktivizálva megvalósíthatók. Már kevésbé képes önálló elveket, értékeket megfogalmazni (azokat inkább átveszi a magasabb, megyei/régiós szintektől), mert már/még nincs ahhoz saját apparátusa, eszköz- és intézményrendszere, hogy független foglalkoztatási stratégiákat fogalmazzon meg. (Bár idővel ez is megteremtődhet, egy kistérségi társulásnak saját önkormányzata lehet, - de méretgazdaságossági/intézményi okokból nem valószínű, hogy ezen belül a foglalkoztatási funkció önálló szakmai apparátussá fejlődhetne.) Ugyanakkor a magasabb szinteken megfogalmazott stratégiákat aktualizálja és megvalósítja, konkrét akcióprogramokká szervezi a lokális kistérségi adottságokhoz igazítva. Kistérségi szinten különösen fontos az integrált lokális stratégia, mert csak a gazdasági lehetőségek függvényében lehet valamit is mondani a foglalkoztatási lehetőségekről, és viszont Általános/tipikus esetben viszonylag homogén, átlátható, bejárható térbeli egység, de már/még több valamilyen szempontból hasonló, közeli, egymásra is utalt település együttese. Ezért alkalmas olyan foglalkoztatáspolitikai, szociális, kohéziós intézmények létrehozására és működtetésére, amely az egyes települések szintjén nem lenne megoldható, de megfelelő a lokális munkaerőpiac közös problémáinak kezelésére, koncentrált szervezeti keretek között (kistérségi rehabilitációs központ, termelő iskolák, teleházak stb.). Tipikusan kevés az olyan önálló forrása, amit foglalkoztatási célokra (is) be tudna vonni: alapvetően külső, pályázati és/vagy normatív forrásokra utalt. Ebben a tekintetben foglalkoztatáspolitikai lobbi-szint, forrás-szerző és mikrokörzeteitelepülései közötti forráselosztó. A növekedési és foglalkoztatási lehetőségek kistérségi szintű koordinációjával képes a foglalkoztatási problémák megoldásához is hozzájárulni. Pl. kistérségi ipari/mezőgazdasági parkok (a versenyszféra beruházásainak fogadása); új típusú

26 szövetkezetek, hálózatok, partnerségek szervezése, támogatása (ami több települést, több ágazatot érint). c) Mikrokörzet Az önálló foglalkoztatási stratégiához túl kicsi egység, de a megvalósítás fontos eszközrendszerét és helyszínét jelenti. A lobbi-erőt, forrásszerzést tekintve a kistérség ma még többnyire meglehetősen kicsi, gyenge, de akár oktatás-, akár foglalkoztatás-szervezési szempontból még mindig túl nagy lehet. Ld. Pécsi kistérség, amelyben benne van a régióközpont nagyváros és a kis zsáktelepülés is, de a kistelepüléseket tekintve sem ugyanaz a Pécsi kistérségen belül pl. a kistérség Mecsek-alji (északnyugati) része és a kistérség déli határához közel fekvő települések helyzete. A mikrokörzet homogénebb, mint a kistérség, ez lehet a közös fejlesztések, pályázatok, partnerségek legalsó szintje. Itt építhetők ki a multifunkcionális humán infrastrukturális központok. A mikrokörzet és a város adja az első (verseny-)piac specifikumait (hol tud a gazdasági-intézményi szféra munkahelyeket teremteni), vagyis a foglalkoztatáspolitika számára kevésbé befolyásolható adottságokat. Viszonylag homogén a gazdasági profil (agrár, vagy turizmus, gyógynövény, energiafű stb.), amire könnyebben ráilleszthető a képzési igény, (ide értve nemcsak a graduális képzést, hanem a leszakadók megkapaszkodásának lehetőségét, a termelőiskolai profilokat is). Az azonos jellemzők megkönnyítik az összefogást, a partnerségi intézmények működtetését. d) Kistelepülés (városi körzet) Lehetnek, vannak saját társadalmi, szociális céljai, amelyek a település hagyományaiból, értékrendjéből adódnak (és ebből adódóan eltérőek más településétől). Tipikusan ez az öntevékeny civil szervezetek szerveződésének alapszintje. Kevés a saját forrás, hiányzik a saját intézményrendszer. Ezért is hangsúlyozottabb a helyi civil szervezetek (és véleményvezérek) jelentősége a foglalkoztatási célok megvalósításában. Ugyanakkor itt kell megvalósítani a konkrét fejlesztéseket. Itt élnek azok a hátrányos helyzetű, zárvány, leszakadó csoportok (a munkaerőpiacról kiszorultak, segélyekből fenntartottak, hátrányos helyzetűek), akiket aktivizálni, /re/integrálni kellene.