KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 13 2. Néhány elıfeltétel 16 3. A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 29 5. Isten kijelentése 33 6. Isten tökéletes tulajdonságai 43 7. Isten nevei 58 8. Isten hármas egysége 66 III. RÉSZ A BIBLIA: ISTEN IHLETETT IGÉJE / 79 9. A különös kijelentés 81 10. Az ihletettség bibliai tana 86 11. Az ihletettség bibliai tanától eltérı elméletek 93 12. A Biblia tévedhetetlensége 98 13. A tévedhetetlenség és Krisztus tanítása 110 14. Problémás igehelyek 121 15. A kánon 134 16. A Biblia értelmezése 141 IV. RÉSZ AZ ANGYALOK: SZOLGÁLÓ LELKEK / 153 17. Az angyalok létezése 155 18. Az angyalok teremtése 159 19. Az angyalok természete 161 20. Az angyalok szervezete 165 21. Az angyalok szolgálata 169 V. RÉSZ ELLENSÉGÜNK, A SÁTÁN / 173 22. A sátán valósága 175 23. A sátán teremtése és bőne 180 24. A sátán tevékenysége 186 25. A sátán világa 193
VI. RÉSZ A DÉMONOK: TISZTÁTALAN LELKEK / 199 26. A démonok valósága 201 27. A démonokról általában 207 28. A démoni tevékenység 211 VII. RÉSZ AZ EMBER: ISTEN KÉPMÁSA / 219 29. Evolúció és eredet 221 30. A Biblia és az eredet 234 31. Az ember teremtése 246 32. Az ember lényének sokszínősége 254 33. Az ember bukása 262 VIII. RÉSZ A BŐN / 271 34. A bőn bibliai fogalma 273 35. Krisztus tanítása a bőnrıl 279 36. A bőn öröksége 287 37. A bőn átruházása 292 38. A személyes bőnök 298 39. A keresztyén és a bőn 302 IX. RÉSZ JÉZUS KRISZTUS, A MI URUNK / 309 40. Krisztus préegzisztenciája 311 41. Krisztus inkarnációja 316 42. A testet öltött Krisztus 324 43. Krisztus: próféta, pap és király 334 44. Az önmagát megüresítı Krisztus 342 45. Krisztus bőntelen volta 347 46. Krisztus feltámadása és mennybemenetele 353 47. Krisztus mennybemenetel utáni szolgálata 359 X. RÉSZ ILY NAGY ÜDVÖSSÉG / 363 48. Bevezetı megfontolások 365 49. A bibliai terminológia 368 50. Krisztus szenvedéstörténete 370 51. Krisztus halálának jelentısége 376 52. Az üdvösség néhány következménye 392 53. A kiengesztelésre vonatkozó elméletek 406 54. A kiválasztás tana 409
55. A kiengesztelés hatásköre 420 56. Az üdvösség 429 57. A hívı biztonsága 435 58. Az evangélium lényege 444 XI. RÉSZ A SZENTLÉLEK / 451 59. A Szentlélek személye 453 60. A Szentlélek az ószövetségi idıkben 458 61. A Szentlélek jelenléte Urunk életében 463 62. A bennünk lakozó Szentlélek 469 63. A Szentlélek, aki elpecsétel minket 474 64. A keresztelı Szentlélek 478 65. Az ajándékozó Szentlélek 484 66. A minket betöltı Szentlélek 496 67. A Szentlélek egyéb szolgálatai 503 68. A Szentlélekrıl szóló tanítás történeti áttekintése 507 XII. RÉSZ FELÉPÍTEM EGYHÁZAMAT / 517 69. Mi az egyház? 519 70. Az egyház megkülönböztetett volta 524 71. Alapelvek és / vagy sablonok 532 72. Egyházszervezeti tipusok 535 73. Képzett egyházvezetés 544 74. Egyházi szertartások 557 75. Istentisztelet 567 76. Az egyház egyéb szolgálatai 573 XIII. RÉSZ A JÖVİ / 579 77. Bevezetés az eszkatológiába 581 78. A posztmillennista álláspont 584 79. A millenniumot tagadó elmélet 590 80. A premillennializmusról 597 81. Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége 601 82. Isten Dáviddal kötött szövetsége 607 83. Az eljövendı események felvázolása 611 84. A nagy nyomorúság idıszaka 615 85. Az egyház elragadtatása 633 86. Az elragadtatást a nagy nyomorúságot megelızı idıszakra helyezı elmélet 638 87. Az ezeréves birodalom polgárai 645
88. Az elragadtatást a nagy nyomorúság közepére helyezı elmélet 656 89. Az elragadtatást a nagy nyomorúságot követı idıszakra helyezı elmélet 659 90. Az ezeréves békebirodalom 671 91. Az eljövendı ítéletek 676 92. A feltámadás és az örök élet 683 XIV. RÉSZ FONTOS IGESZAKASZOK / 691 93. A teológia tanulmányozásához nélkülözhetetlen központi igeszakaszok 693 XV. RÉSZ MEGHATÁROZÁSOK / 701 94. Néhány meghatározás a teológia tanulmányozásához 703 A FONTOSABB IGEHELYEK JEGYZÉKE / 712 A fontosabb témák jegyzéke / 716
1 A ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK z I. rész címe Prolegomena elıszót, elıbeszédet jelent. Az elıszó alkalmat nyújt a szerzınek a mő általános tervének, mondanivalójának és korlátainak bemutatására, néhány eleve elfogadott nézetének és módszereinek ismertetésére. A prolegomena a szerzı szándéka felıl ad útmutatást az olvasónak. I. A TEOLÓGIA FOGALMA Az a tény, hogy a könyv a teológiával foglalkozik, már elárul valamit tartalmáról, céljáról és korlátairól. A Ñteológiaî szó, az ÑIstenî jelentéső theosz és az érthetı megfogalmazás jelentéső logosz görög szavak összetétele, a vallásos hit ésszerő értelmezésére utal. A teológia általános fogalmának három alapvetı elemét különíthetjük el. (1) A teológia érthetı. Az emberi értelem képes rendszerezetten, logikusan felfogni. (2) A teológia bıvebb magyarázatot igényel. Ehhez pedig igemagyarázat és rendszerezés szükséges. (3) A keresztyén hit alapja a Biblia, tehát a keresztyén teológiának nélkülözhetetlen eleme a Biblia tanulmányozása. A teológia tehát az Istennel kapcsolatos igazságok felfedezése, rendszerezése és bemutatása. II. A TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK A teológia számos szempont szerint osztható fel. (1) Korok szerint: pl. patrisztikus (ısegyházi), középkori teológia, a reformáció teológiája, modern teológia. (2) Szemlélet alapján: pl. arminiánus, kálvini, katolikus, barthi teológia, a felszabadítás teológiája, stb. (3) Hangsúlyát tekintve: pl. dogmatörténet, biblika teológia, rendszeres teológia, apologetika, exegézis, stb. A teológia tanulmányozásához lényeges az egyes megkülönböztetı elnevezések ismerete. A. Dogmatörténet A dogmatörténet azt vizsgálja, mi volt az egyéni vagy kollektív, pl. az egyházi zsinatokon megfogalmazott véleménye a Szentírás tanításairól azoknak, akik a Bibliát tanulmányozták. Bemutatja az igaz tanok és a tévtanok kialakulásának folyamatát az egyházban, és segíti a teológust a hitelvi kérdések megértésében, egyéni álláspontja megfogalmazásában. A teológus biztosabban eljut az igazság személyes ismeretére, ha az egyháztörténelem tanulságaival és tévedéseivel egyaránt tisztában van. A könyvben újra és újra utalok majd a hitelvi kérdések történeti vonatkozásaira. B. Biblika teológia Habár a biblika teológia meghatározás többféleképpen használatos, a teológia tanulmányozásának egy speciális módját jelöli. Ha el akarjuk kerülni a szakmai zsargont, úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a pietista teológiára utal (szemben a vallásfilozófiával); vagy a Biblián alapuló teológiára (ellentétben azzal, amely a kortárs gondolkodók szellemi
termékeit is figyelembe veszi); valamint exegézis teológiára (mint a spekulatív teológia ellentétére). A szabadelvőek szemszögébıl nézve a jelenkor biblika teológiái nagyrészt ez utóbbi kategóriába sorolhatók, mintha exegézis teológiák lennének, annak ellenére, hogy ez az ún. igemagyarázat legtöbbször távol áll a bibliai tanok hőséges képviseletétıl. Gyakran egy-egy tágabb kategória mint pl. Isten országa, szövetsége, az ószövetségi biblika teológia, Jézus, Pál, esetleg a korai keresztyénség tanításai az újszövetségi biblika teológia vonatkozásában szolgál összetartó tényezıként az ilyen bibliai kommentárokban. A biblika teológia célja valójában ennél élesebben elhatárolható. Azt teszi rendszeres vizsgálat tárgyává, hogy Isten hogyan adott önmagáról kijelentést a történelem folyamán a Bibliában. Ez utóbbi meghatározásból a biblika teológia négy sajátossága kerül elıtérbe: (1) A biblika teológia kutatási eredményeit rendszerezett formában kell közreadni. Ebben a vonatkozásban a bibliai és teológiai tanulmányok egyéb ágazataihoz hasonlít. Az általa felhasznált rendszernek ugyanakkor nem szükségszerő alkalmaznia például a rendszeres teológia (szisztematikus teológia) által használt kategóriákat, hanem szabadon dönthet ezek átvétele vagy figyelmen kívül hagyása felıl. (2) A biblika teológia figyelembe veszi az isteni kijelentés történelmi hátterét. A Biblia íróinak életét kutatja, azokat a körülményeket, melyek írásra ösztönözték a szerzıket, valamint az írások címzettjeinek történelmi helyzetét vizsgálja. (3) A biblika teológia a kijelentés természetes folyamatát követi nyomon. Metódusa azon a felismerésen alapul, hogy a kijelentés nem egyetlen pillanat mőve volt. Isten úgy döntött, hogy fokozatosan, számos emberi szerzı felhasználásával közvetíti üzenetét az ember felé. A Biblia a kijelentés szakaszainak, kibontakozásának dokumentációja, s ez a szempont határozza meg a biblika teológia tartalmát is. A rendszeres teológia ezzel szemben a kijelentést befejezett, lezárt egészként kezeli. (4) A biblika teológia forrásanyagként nyúl a Szentíráshoz. Valójában ugyanez a helyzet az ortodox rendszeres teológiák esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biblika vagy szisztematikus teológia egyedüli forrásanyaga a Szentírás, az alapvetı tanítás vagy teológia viszont csakis a Bibliából származhat.