SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

KORSZAK, KORSTÍLUS, STÍLUSIRÁNY Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Fenyő D. György Füköh Borbála

TARTALOM KORSZAK, STÍLUS, STÍLUSIRÁNY 5 A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ 25 A BAROKK 34 A KLASSZICIZMUS 51 A ROMANTIKA 59 A MODERNSÉG 70 A POSZTMODERN

1. A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ Ebben a fejezetben olyan fogalmak kerülnek elő, amelyeket sokszor hallottatok, akár értettétek a jelentésüket, akár nem. Reneszánsz, barokk, romantikus, posztmodern az irodalomtörténetben rendszeresen használt fogalmak ezek. Azért érdemes ismerni és használni is őket, mert segítenek eligazodni a művek között. Ezek a korokra és stílusokra utaló kifejezések összerendezik az egy időben keletkezett műveket, és arra is tekintettel vannak, hogy milyen világképbeli és művészi elveket vallottak az alkotók. Természetesen nem ez az egyetlen rendszerezési lehetőség, de ez is fontos lehet az eligazodásban. A fejezet hat modulja hat egymást követő korszakot dolgoz föl: reneszánsz barokk klasszicizmus romantika modern posztmodern. Feltűnhet, hogy a reneszánsz előtti korokról külön nem beszélünk. Nem azért, mert nem fontosak, hanem azért, hogy erre a hatra több és közülük is a hozzánk időben és gondolkodásmódban közelebb állókra a legtöbb figyelmet fordíthassunk. Először a reneszánsz korral ismerkedünk meg: ebben az időszakban ismert magára az ember először mint önálló, a világot megismerő, formáló, alkotó egyéniségre. Kétarcú ez a korszak: egyfelől programszerűen visszanyúl az ókorhoz, és az antikvitás nagy kultúráit, a görögöket és a rómaiakat akarja utánozni. Másfelől a középkorból nő ki, és tagadja is, folytatja is azt. 1. Öt perc alatt írj össze minél több olyan művet a szerző nevével együtt, amelyről szó volt már a magyarórákon! 2. Öt perc alatt írj össze minél több olyan szépirodalmi művet a szerző nevével együtt, amelyről nem volt szó az irodalomórákon!

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 3. Most nézd végig az alábbi kategóriákat, és próbáld elhelyezni az összegyűjtött műveket bennük! Ókori művek Középkori művek Reneszánsz művek Barokk művek Klasszicista művek Romantikus művek Egyéb XIX. századi művek XX. századi művek Posztmodern művek

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 7 4. Mit jelentenek szerintetek az alábbi kifejezések? a) nemzedék b) generáció c) emberöltő d) stílus e) korstílus f) stílusirány 5. A korszakolás problémái Olvassátok el az alábbi összefoglalót a korszakolásról és a korszakolás problémás mivoltáról! Aláhúzással emeljétek ki a lényeget! Minden tudományban, de a hétköznapi életben is törekszünk arra, hogy az adatokat, a tudásunkat rendszerezzük. (Például: Ha valaki elmegy vásárolni a piacra, és sok mindent kell hoznia, önkéntelenül is rendszerezi, amit vásárolni fog: zöldségek, gyümölcsök, húsok, pékáruk, tejtermékek stb.) A tudományban különösképpen így van ez, hiszen a tudomány arra törekszik, hogy az egyes különálló jelenségeket megmagyarázza, és ennek legfőbb eszköze az általánosítás. Ha általánosítunk, akkor ugyanis nem kell minden egyes dolgot, tárgyat, jelenséget külön-külön minden elemében megvizsgálnunk, hanem néhány jegy alapján nagy valószínűséggel rámondhatjuk, hogy micsoda az illető jelenség. (Például: az orvos néhány jellegzetes tünet alapján nagy valószínűséggel megállapítja a diagnózist, és ezt azért teheti, mert egy-egy betegséghez hasonló tünetek járulnak.) A műalkotásokat szintén szokás rendszerezni, hiszen a művészettel foglalkozó tudományok (az esztétika, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a zenetudomány stb.) szintén sok egyedi jelenséget vizsgálnak, különféle egyedi művekkel foglalkoznak, de érdeklik őket a műalkotások közös jegyei. Ezért sokféleképpen szokás rendszerezni a műveket például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján. Az egyik legfontosabb rendszerezési lehetőség az időbeliség szempontja, és ami leggyakrabban ezzel együtt

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M jár, az egyes korokban, időben egymáshoz közel keletkezett művek kifejezésmódjának, stílusának hasonlósága. Ebben a fejezetben úgy közelítjük meg az irodalmi műveket, hogy az egyes korokhoz kötjük őket. A korszakolás azonban mindig mesterséges művelet is egyúttal. Hiszen korszakhatárokat jelölünk ki, és azt mondjuk például, hogy ez a mű még reneszánsz, de az már barokk holott elképzelhető, hogy egyszerre készültek el, elképzelhető, hogy sok hasonló tulajdonságuk van, és így tovább. Nagy eltéréseket is találunk az egyes országok szerint: valamelyik országban jóval tovább tartott a középkor, a másikban hamarabb ért véget. Nagy az eltérés az egyes művészetek között is: például a zenei klasszicizmus jóval rövidebb ideig tartott, mint az irodalmi. Ugyancsak sok különbséget látunk az egyes kulturális rétegek között: a népköltészet évszázadokig megőrzött archaikus, kereszténység előtti elemeket, miközben az ún. elit kultúra már réges-régen középkori volt. Ezen az alapon beszélhetünk az egyidejű művek nem egyidejűségéről. Sokszor az egyes irányzatok maguk nevezik el magukat. Ezeket az elnevezéseket gyakran átvesszük, de már néhány évtized, hát még évszázad elteltével látható lesz, hogy az irányzatok rokonok egymással, és nagyobb csoportokba rendezve tárgyaljuk őket. Például a fauve-izmus, a kubizmus, az expresszionizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus stb. irányzatai egymás ellenében határozták meg önmagukat, de egy évtized múltával már inkább az avantgárdról beszéltek, összefoglaló névvel illetve ezeket az irányzatokat. És minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a más művekkel és más korabeli irányzatokkal közös jegyeket fedezzük föl bennük. A korszakok gyakran a történelemtől kapják nevüket is, határaikat is. Érezhető például, hogy az európai kultúrában a Római Birodalom gyengülése és bukása olyan határvonal, amely minden művészetre kihatott. De a művészetek történetében vannak belső változások és törvényszerűségek, az irodalom, az építészet vagy a szobrászat nem vezethető le pusztán egy-egy történelmi eseményből vagy korszakból (például az ívelt homlokzatok építése nem maradt abba a barokk kor elmúltával, hanem még sok száz évig a népi építészet egyik legfontosabb formája volt). Amikor tehát korszakokat állapítunk meg az irodalom és a többi művészet történetében, akkor tekintettel vagyunk a történelmi korszakokra, de nem tekintjük magától értetődően azonosnak a történelmi és a művészeti korszakot. 6. A korszakolás alapfogalmai a) Olvassátok el az alábbi összefoglalást! b) Hasonlítsátok össze a világirodalom és a magyar irodalom lehetséges korszakolását áttekintő táblázatokat! A korszakolás során három nagy kategóriát használunk: korszak korstílus stílusirányzat. A korszakot inkább történelmi fogalomként használjuk, és korszaknak tekintjük az ókort vagy a középkort. Tudjuk, hogy ezeken belül is voltak különféle kisebb korszakok (vagy alkorszakok) és stílusirányzatok (például az antikvitásban a klasszikus kor vagy a hellenizmus), de ezekben az időkben az akkor ismert világ különböző részeinek művészete egészen más volt (például

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 9 az egyaránt klasszikus Görögországban és Rómában), és ritkábbak, időben és térben szétszórtabbak a fennmaradt emlékek. Korstílusnak tekintjük azokat a művészettörténeti stílusokat, amelyek Európának a nyugati kereszténységhez tartozó felében (és az európai gyökerű, általában gyarmatosítással exportált kultúrákban) egy-két évszázadig meghatározóak voltak. Ezek a korstílusok egyaránt jellemzőek az irodalomra, az építészetre, a képzőművészetre, a zenére, kimutathatóan valamilyen szellemiséghez, világképhez kötődtek, és egy-egy korban egységes közízlést teremtettek. Ilyen korstílusoknak tekintjük a reneszánszt, a barokkot, a klasszicizmust és a romantikát. A legnagyobb nehézségek az előző két évszázad, a XIX XX. század korszakolásával és értelmezésével támadnak. A romantikával megszakadt ugyanis a művészek és a közönség közös nyelve, a közízlés, s a romantika olyannyira az individuumot, az emberi személyiséget állította a középpontba, hogy az az érzésünk lehet, mintha megszűnt volna minden közös a művészetekben. Úgy is felfoghatjuk tehát a XIX XX. század művészetének történetét, mint az egységes korstílusok eltűnésének korát, amikor egymás mellett élő stílusirányzatok léteznek, amelyek hol rövidebb, hol hosszabb ideig élnek, hatnak egymásra, de amelyek csak egy-egy művészeti ágra, egy-egy műfajra, egy-egy országra vonatkoztathatók. Így a XIX. század első harmadában beszélhetünk a romantika mellett továbbélő klasszicizmusról és mellette a realizmusról, a népiességről, majd a szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió és a naturalizmus következett. A XX. század irányzatai még nehezebben átláthatóak: az avantgárd irányzatok uralták a művészeteket a század első harmadában, az újklasszicizmus és az újrealizmus a század közepének stílusirányzatai, míg az egzisztencializmus, az abszurd, a neoavantgárd a század második felében jelentkeztek. Ám kísérletet tehetünk arra is, hogy nagyobb összefüggésben lássuk ezt a két évszázadot. Akkor azt mondhatjuk, hogy a modern személyiség középpontba kerülésétől beszélhetünk a modern korszakról, és mindazokat a stílusirányzatokat, amelyeket imént felsoroltunk, ennek rendeljük alá, megkeresve azokat a közös jegyeket, amelyek rokonítják őket egymással. A modern korszak elmúlásával pedig néhány évtizeddel ezelőtt beköszöntött a modernség utáni, a posztmodern korszak, amely jelen korunk világlátását és művészetét jellemzi. (A posztmodern és a modern korszak viszonya elméleti vita tárgya, ami azért nem meglepő, hiszen a mai kultúráról és meglehetősen új jelenségekről van szó. Mi a különféle korszakolási lehetőségek közül azt követjük, amely egymás utáni korszakoknak véli ezeket. Más korszakok egymáshoz való viszonya szintén gyakran vita tárgya, így például a romantika és a realizmus kapcsolata.) Habár imént leszögeztük, hogy nincsenek merev korszakhatárok, most mégis megkíséreljük valahogy korszakolni a művészetek és az irodalom történetét. A SZŰKEN VETT VILÁGIRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Az ókor A) Az antikvitás kultúrája a) Görög kultúra 1. Archaikus kor i. e. 8 6. sz. 2. Klasszikus kor i. e. 5. sz. 3. A hellenizmus kultúrája i. e. 4 3. sz. b) Római kultúra 1. A királyok kora i. e. 3 2. sz. 2. A köztársaság, a polgárháborúk és Augustus kora i. e. 1. sz.

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 3. A császárkor i. sz. 1 5. sz. B) Zsidó-ókeresztény kultúra 1. Az Ószövetség kora i. e. 12 2. sz. 2. Az Újszövetség kora i. sz. 1. sz. II. A középkor 1. Az ókeresztény irodalom 2 6. sz. 2. A korai középkor a román kor 6 12. sz. 3. Az érett középkor a gótika kora 13 14. sz. III. A reneszánsz 1. A korai reneszánsz 14. sz. 2. Az érett reneszánsz 15 16. sz. 3. A manierizmus 16. sz. IV. A barokk 1. A barokk 16 18. sz. 2. A rokokó 18. sz. V. A klasszicizmus 1. A klasszicizmus 17 18. és a 19. sz. első fele 2. A szentimentalizmus a 18. sz. vége, a 19. sz. eleje VI. A romantika 1. A romantika 19. sz. 2. A népiesség a 19. sz. közepe VII. A modernség 1. A realizmus kb. az 1820-as évektől 2. A szimbolizmus kb. a 19. sz. 2. fele 3. Az impresszionizmus kb. 1870-es évektől a 19. század végéig 4. A szecesszió kb. 1870-es évektől a 20. század elejéig 5. A naturalizmus kb. 1870-es évektől a 20. század elejéig 6. Az avantgárd kb. 1900 1930 7. Az újklasszicizmus kb. 1930 40-es évek 8. Az újrealizmus a 20. század 9. Az egzisztencializmus kb. 1930 1960-as évek 10. Az abszurd kb. 1950 1980-as évek 11. A neoavantgárd kb. 1950 1980-as évek VIII. A posztmodern kb. az 1980-as évektől A MAGYAR IRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Ősköltészet kb. 1000-ig II. Középkori irodalom kb. 1000 1450 III. Reneszánsz kb. 1450 1600 IV. Barokk kb. 1600 1772 V. Felvilágosodás kb. 1772 1825 VI. Romantika és népiesség kb. 1825 1849 VII. Realizmus, nép-nemzeti, romantika kb. 1849 1905 VIII. Modern magyar irodalom kb. 1905 1989 1. A Nyugat és az avantgárd kb. 1905 1930 2. Újklasszicizmus és újrealizmus kb. 1930 1948

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 11 3. A szocializmus korának irodalma kb. 1948 kb. 1989 IX. Posztmodern magyar irodalom kb. 1980-tól Ebben a tankönyvi fejezetben csak a reneszánsszal kezdődő korszakokkal foglalkozunk. c) Házi feladat Miután áttekintettétek a fenti táblázatokat, készítsetek füzetetekbe idődiagramot! Ezen az idővonalon alul és fölül (vagy bal- és jobboldalon) jelöljétek a világirodalmi és a ma gyar irodalmi korszakokat! 7. A reneszánsz alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy templomot, a másik egy palotát, a harmadik egy teret, a negyedik egy diadalkaput, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol! b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára! A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom, 1420 1434 (1) Melyek az első benyomásaitok a templomról? (2) Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? (3) Milyen érzése lehet annak a firenzei polgárnak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? (4) Azonosítsátok a templom három fontos részét!

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (5) Mennyi fényt kaphat a templombelső? (6) Milyen technikai-mérnöki tudás kellett e templom megépítéséhez? B) Firenze, Rucellai-palota, 1446 (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen lehet benne lakni? (3) Milyen gazdag lehetett a tulajdonosa? Milyen foglalkozású lehetett? (4) Milyen elemek adják a homlokzat ritmusát? (5) Figyeljétek meg a különféle emeletek oszloprendjeit és azonosítsátok őket! (6) Milyen típusú településen képzelhető el ez a palota (pl. városban, falun, birtokon, parkban stb.)?

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 13 C) Róma, Piazza del Campidoglio (1) Melyek az első benyomásaitok a térről? (2) Milyen épületek szegélyezik? (3) Milyen elemekkel díszítették? (4) Milyen funkciója lehetett? (5) Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret? D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, 1453 1458 (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen két nagy bástya veszi közre a diadalívet? Milyen funkciója lehetett a két bástyának?

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (3) Milyen funkciója lehetett a köztük lévő kapunak? (4) Azonosítsátok az alábbi elemeket a képen! Aragóniai Alfonz király Nápolyba való diadalmas bevonulása tiszteletére emeltette ezt a diadalkaput a fia, Ferrante. A kapu fölött két griffmadár tartja az Aragóniai-ház címerét. Fölötte egy dombormű Alfonz király diadalmas bevonulását mutatja Nápolyba: elöl harcosok menetelnek, utána trombitás hírnökök következnek, majd a király következik diadalszekéren, előtte láng lobog, amely az erényt jelképezi, a szekeret négy pompás ló húzza. Följebb egy nyitott erkélyt láthatunk, afölött négy, szoborfülkében álló allegorikus alakot. Legfölül is egy allegorikus figura áll: a Nagylelkűség szobra. (5) Milyen diadalív(ek)re emlékeztet ez a kapu? (6) Milyen anyagból készülhetett a kapu? Tulajdonítotok-e ennek jelentést? E) Raffaello: Athéni iskola, 1509 1510 (1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy freskó, amely II. Gyula pápa vatikáni lakosztályának falait díszíti. Miből látható a képen, hogy falfestményt, freskót látunk? (3) Hogyan kelti a kép a tér, a tágasság benyomását? (4) Ha a kép címe: Athéni iskola, és a filozófiát kívánja ábrázolni, akkor ki lehet a két főalak?

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 15 (5) Mit csinálnak a mellékalakok? (6) Miről szól szerintetek ez a kép? F) Michelangelo: Dávid, 1501 1504 (1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Ki volt Dávid? Mit tudtok róla? (3) Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor? (4) Figyeljétek meg Dávid arckifejezését! Mit láttok rajta? (5) Figyeljétek meg Dávid testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Michelangelo? (6) Véleményetek szerint mitől szép ez a szobor?

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 8. Alább olvashattok négy szöveget, amelyek mind a reneszánsz egy-egy fontos gondolatát, eszméjét fogalmazzák meg. Olvassátok föl hangosan mind a négyet, majd párban válasszatok ki egyet-egyet, amelyet ismét és alaposabban végigolvastok, és válaszoljatok a részlethez tartozó kérdésekre! A) Francis Bacon: Az olvasásról Az alábbi rövid szöveg Francis Bacon angol reneszánsz filozófus, gondolkodó (1561 1626) esszéi közül való. Bacon gondolkodóként azt hirdette, hogy a megismerés legfontosabb eszköze a tapasztalat és a kísérletezés. Ne azért olvass, hogy ellentmondj és összezavarodj, hogy vaktába higgy vagy készen elfogadj, hogy legyen miről csevegni vagy vitatkozni, hanem azért, hogy mérlegelj és határozz. Van könyv, amibe csak bele kell kóstolni, van, amin fecskemód átsiklani, és van egy kevés, amit meg kell rágni és emészteni, vagyis némelyik könyvből csak részleteket kell olvasni, másokat el kell elejétől végéig, mégpedig odaadással és figyelemmel. Némelyik könyvet elég valakivel végigolvastatni és másokkal kijegyzeteltetni; de ez csak a kevésbé fontos, csekély számú könyvre érvényes; egyes könyvek olyanok, mint a desztillált víz, átlátszó dolgok. Az olvasás egész emberré tesz; a vitatkozás talpraesetté; az írás pontos emberré; épp ezért, ha valaki keveset ír, nagy memóriára van szüksége; ha keveset vitatkozik, állandó jelenlétre; és ha keveset olvas, fortélyosnak kell lennie, hogy tudja, mit ne tegyen. A történetírás bölccsé tesz, a költészet szellemessé, a számtan árnyalatossá, a termé szet böl cselet méllyé, az erkölcstan felelősségteljessé, a logika és a retorika tárgyalóképessé. Abeunt studia in mores. (Fordította Gál István) a) Mire nem való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: b) Mire való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: c) Milyen az olvasással rokon tevékenységeket és tudományokat említ, és mi ezek célja? 1 lat. A tudományok az erkölcsöt javítják.

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 17 Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: d) Mely tudományokat sorolja föl, és milyen erkölcsi-gondolkodásbeli értékeket rendel hozzájuk? Tudományág: Érték: e) Milyen reményt, milyen optimista tételt fogalmaz meg e bekezdés végén? Hogyan értelmezitek ezt? Igaznak tartjátok? Bacon megfogalmazása: Saját értelmezésetek: B) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról Az alábbi rövid szöveg Pico della Mirandola olasz reneszánsz filozófus, gondolkodó (1463 1494) filozófiai írásai közül való. Mirandola sokat olvasott keresztény, arab, zsidó és antik szerzőket is, és arra törekedett, hogy gondolataikat egységbe foglalja, a világot egységben lássa. Arab írásokban olvastam, hogy mikor megkérdezték Abdalát, a szaracént: vajon mi tetszik előtte a legcsodálatosabbnak e bízvást mondhatjuk világszínpadon, azt válaszolta, hogy semmi sem csodálatosabb az embernél. Ezt a véleményét megerősíti Mercurius kijelentése: Asclepiusom, nagy csoda az ember!

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Gondolkoztam a mondások okáról, végül úgy véltem, megértettem, miért a legboldogabb, s ennélfogva csodálatra a legméltóbb lelkes lény az ember, és hogy melyik az a tulajdonsága, melyet osztályrészül kapott a világmindenség rendjében, s amelyet megirigyelhetnek nemcsak az állatok, de a csillagok, sőt a földöntúli lelkek is. (...) A legfőbb Atya, az isteni Építőmester, az istenségnek e látható világi házát, e fölösleges temp lomát a bölcsesség titkos törvényeivel ácsolta össze: a földöntúli régiókat intelligenciákkal díszítette föl, az éteri szférákba örök lelkeket plántált, az alsó világnak termékeny, alakuló rétegét pedig mindenféle állatokkal népesítette be. Mikor azonban a Mester befejezte művét, elfogta a kívánság, hogy legyen valaki, aki e roppant alkotás értékét lemérje, szépségét szeresse, nagyságát csodálja. Ezért midőn mindeneket végrehajtott (...), végül az ember megteremtésére gondolt. Azonban az őstípusok között nem volt már, amiből az új sarjadékot kiformálhatta volna, kincsesházaiban nem volt semmi, amit új magzatjának örökül átadhatott volna, s mind a világ székeiben nem volt hely, ahová az univerzum e szemlélője beülhetett volna. (...) Elhatározta tehát a jóságos Mester, hogy mivel semmi sajátosat nem adhat neki, együtt legyen meg benne mindaz, ami a többiek tulajdona. Fogta ezért az embert, és e kialakulatlan teremtményét a világ közepébe helyezve így szólította meg: Sem lakóhelyedet, sem külsődet nem határoztuk meg, Ádám, és semmiféle különös tehetséget nem kaptál tőlünk, hogy amelyik helyet, amilyen külsőt, amilyen képességet kívánságod és érzéseid szerint te magadnak megkívánsz, az legyen tulajdonod. A többiek természete a mi megszabott törvényeink közé kényszeríttetik, örökre meghatározva: téged nem köt semmilyen fék, a saját értelmes elbírálásod hatalmába helyeztelek, s magad vonod meg határaidat. Te vagy a világ közepe, hogy kényelmesebben körültekinthess mindazon, ami a világon van. Téged nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy mintegy önmagad szabad, feljogosított alakítója és alkotója azt a formát véssed ki magadnak, amelyik jobban tetszik. Lesüllyedhetsz az állatok alacsony fokára, és újjászülethetsz lelked elhatározásából a magasabb isteni fokon. (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen alaptétel bizonyítására született ez a részlet, a bibliai teremtéstörténet ilyenfajta magyarázata? b) Miként formálja át a teremtéstörténetet Pico della Mirandola? Hogy nevezi meg az istent? Mire utal az elnevezés? c) Mi az ember teremtésének célja e történet szerint? d) Mi hiányzott már az ember teremtésekor? Pico della Mirandola szavaival: Saját szavaitokkal:

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 19 e) Mi lett a hiányoknak a következménye? f) Mi lett e teremtéstörténet következményeképpen az ember legfontosabb tulajdonsága és lehetősége? g) Mi a véleményetek arról, hogy az embert ennyire szabadnak és a teremtésben ennyire centrális, középponti helyzetűnek írta le Pico della Mirandola? C) Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről Az alábbi rövid szöveg Montaigne francia reneszánsz filozófus, gondolkodó (1533 1592) esszéi közül való. Montaigne visszavonultan élt és írt, sokat olvasott, elmélkedett, figyelte önmagát és a világot. Esszéiben ahogy ő értelmezte e műfajt: kísérleteiben az ember és a világegyetem egyes kérdéseiről gondolkozott. Szeretem az életet, és úgy mívelem, ahogyan Isten kegyes volt reánk mérni. (...) Én, aki bizony földön járó ember vagyok, gyűlölöm azt az embertelen bölcseletet, amely megveti és elnyomja a testet. Ne keményítsük meg szívünket a testi gyönyörök ellen, de ne is zárjuk őket túlságosan szívünkbe. Bizonyos emberek mondja Arisztotelész tompa érzéketlenségből utálkoznak a testi örömöktől; mások becsvágyból vetik meg őket. Ugyan miért nem mondanak le a lélegzésről? Talán a fényt is kerülni kell, mert ingyen fürdünk benne, s nem kell hősködnünk érte? Ám elégedjenek meg Marssal, Pallasszal és Mercurral Venus, Ceres és Bacchus helyett Gyűlölöm a parancsot, hogy szellemünk járjon a fellegekben, mialatt testünk terített asztalnál ül. Nem mondom, hogy a lélek tapadjon a gyönyörökhöz, vagy pláne fetrengjen bennük, de simuljon megértően hozzájuk. Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom; ha egyedül sétálok egy szép kertben, s ha gondola-

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M taimat idegen ügyek-bajok kötötték le rövid időre, nemsokára visszaterelem őket a sétára, a kertre, a magány édességére és magamra. (...) Ha életed jól átgondoltad és helyesen rendezted be, akkor a legnagyobb feladatot oldottad meg: a természet karrier nélkül is érvényesül; otthonosan érzi magát minden szinten, és lehúzott függöny mögött is szívesen él. Jól megszerkesztetted erkölcseidet? Ez több, mint ha könyvet szerkesztesz. Az életednek nyugalmat hódítottál? Ez több, mint birodalmakat és városokat hódítani. Az ember legragyogóbb remekműve a helyes élet (Fordította Kürti Pál) a) Milyen kérdésre keresi a választ Montaigne ebben a részletben? b) Hogyan tekintettek a testi vágyakra a középkorban? c) Mely görög-római isteneket sorol föl a szöveg? Melyikőjük minek az istene? Hogyan állítja szembe őket? Melyikőjük milyen érték szimbóluma itt? istenek funkciójuk jelképes tartalmuk a szövegben A szembeállítás alapja: d) Hogyan értitek az alábbi állításokat: Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom? Mit jelentenek ezek a kijelentések? Nem puszta tautológia (üres, önmagát önmagából magyarázó állítás) mindegyik? Hogyan általánosíthatóak?

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 21 e) Milyen a testi örömökhöz való viszonyulásokat említ Montaigne? f) Hogyan értelmezitek azt a gondolatot, hogy az ember legfontosabb feladata a saját életének elrendezése? Egyetértetek-e vele? D) Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse Az alábbi rövid szöveg Leonardo da Vinci olasz reneszánsz festő, szobrász, építész, természettudós, gondolkodó (1452 1519) esszéi közül való. Értekezés a festészetről címmel megjelent feljegyzéseiben arról gondolkodott, milyen legyen a tökéletes művészet. Ha a festő a más képeiből merít, műve nem lesz éppen kiváló. De ha a természet dolgaitól tanul, jó eredménnyel fog járni. Ezt láthatjuk a rómaiak utáni festőknél, akik mindig csak egymást utánozták, és minden korral lejjebb süllyedt az említett művészet. Ezek után jött Giotto 2, a firenzei. Magányos hegyek között született, ahol csak kecskék és más hasonló állatok laktak. Ő aztán, mivel természete hajtotta ugyanilyen művészet felé, a sziklákra kezdte rajzolni a kecskék mozdulatait, amelyeket el-elnézett, majd nekifogott a többi állatok megrajzolásához, amiket csak látott, úgyhogy sok tanulás után nemcsak a maga korának a mestereit múlta fölül, de sok elmúlt század mesterét is. Utána a művészet újra lehanyatlott, mivel mindenki a meglevő képeket utánozta. Így hanyatlott a művészet évszázadról évszázadra, egészen addig, míg Tamás, a firenzei, akit Masacciónak 3 is hívnak, tökéletes mesterművekkel megmutatta, hogy aki nem a természetet, a mesterek mesterét választja mintaképül, hiába fáradozik. Még csak azt akarom mondani ezekről a matematikai természetű fejtegetéseimről, hogy azok, akik csak a mintákat tanulmányozzák, és nem a természet alkotásait, azok művészet tekintetében csak unokái, nem pedig fiai a természetnek, mely a jó minták mestere. (Fordította Kardos Tibor) 2 Giotto: a középkor és a reneszánsz határán élt olasz festő (1266/1267 1337), akit a középkori festészet betetőzőjének tartanak, ugyanakkor képein a természet formái és alakjai jelennek meg, ezért az új festészet elindítójaként is tisztelik. 3 Masaccio: olasz reneszánsz festő (1401 1428), a realista festészet művelője; vallási témájú festményein és freskóin arra törekedett, hogy az emberi érzelmeket megrázó erővel fogalmazza meg.

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a) Milyen tételt fejt ki ebben a részletben Leonardo? b) Mit jelentenek ezek a szavak: mimézis, imitáció, kopírozás? Honnan erednek? Minek az utánzását jelölik? c) Milyen séma szerint írja le Leonardo a festészet fejlődését? d) Igaza van-e Leonardónak: valóban a természetből lehet-e leginkább meríteni a művészetben? Valóban a természet utánzása-e a művészet? És a festészet? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot, amelyik nem a természet után dolgozik, és mégis jelentősnek tartjátok? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot mondani, amelyik úgy jár el, ahogy Leonardo jónak látja?

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 23 9. Házi feladat Dolgozd fel a reneszánszról szóló ismeretközlő szöveget az alábbiak szerint! a) Gyűjtsd össze és írd a táblázat első oszlopába, mi mindent tudsz már a reneszánszról! b) Írj a második oszlopba néhány kérdést, ami foglalkoztat a reneszánsszal kapcsolatban, ami nem világos számodra, vagy amiről többet szeretnél tudni! c) Most olvasd el az ismeretközlő szöveget, és írd a táblázat harmadik oszlopába a tudásodhoz képest új információkat! d) Pipáld ki azokat a kérdéseket, melyekre választ kaptál, a választ is rögzítsd a 3. oszlopban! e) Nézz utána a fennmaradó kérdéseidre kapható válaszoknak, végső esetben kérdezd meg tanárodtól a következő óra elején! RENESZÁNSZ TUDOM TUDNI AKAROM MEGTANULOM

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M A RENESZÁNSZ A reneszánsz Itáliában alakult ki, azokban az olasz városokban, amelyek a hajózás és kereskedelem révén hatalmas nagy vagyonokat gyűjtöttek össze. Ugyanakkor a kereskedők, a hajósok az akkori világ sok tájára eljutottak, sok népet megismertek, sok tapasztalatot gyűjtöttek, és ezáltal látókörük sokkal tágabbá vált. A gazdagság eredményezte a városi élet fellendülését, az ipar és a pénzügyek gyors fejlődését. E városok önállóak voltak, komoly belső szabadsággal, választott önkormányzattal. A gazdagabb és befolyásos családok nagy vagyonuk jelentős részét építkezésekbe, a városok fejlesztésébe fektették. Emellett ekkortájt csodálkoztak rá azokra az antikvitásból ottmaradt épületekre, amfiteátrumokra, ókori oszlopcsarnokokra, romokra, amelyeket korábban figyelemre sem méltattak. Megélénkült az érdeklődés az ókori művészeti emlékek, épületek iránt, de a szellemi hagyomány, az írott szövegek iránt is. A tudás és a műveltség komoly értékekké váltak, mégpedig nem kizárólag a középkori egyházi és latin nyelvű tudás, hanem egy világi, kulturális tudás is. A tudós humanista lett a korszak legfőbb embereszménye, az olyan ember, aki tud a jelentősebb ókori nyelveken, jártas a filozófiában, a filológiában (a régi szövegek értésében és magyarázatában), az archeológiában (régészetben), és mindezekre építve kiváló, választékos ízléssel is rendelkezik. Az ember által alkotott szépségek fölfedezése és nagy becsben tartása felerősítette azt az igényt, hogy az ókori műveket másolják is, így vált a kor művészetének legfontosabb forrásává, értékmérőjévé, ideáljává az antik művészet. Ebből a törekvésből született a korszak neve is: a RENESZÁNSZ szó újjászületést jelent a neolatin nyelveken (franciául, olaszul), s a szót az antik világ újjászületésére használták a kortársak. Így nevezték el az őket közvetlenül megelőző korszakot KÖZÉPKORnak, vagyis valamiféle közbeeső, átmeneti kornak, amely a csodálatos kultúrájú ókor és az azt újjáélesztő reneszánsz közé ékelődött be. Természetesen az ókori világ pusztulása óta eltelt ezer évet nem lehetett zárójelbe tenni, megszüntetni, így miközben a reneszánsz egyfelől valóban az ókori kultúra újjáélesztése volt, másfelől azonban a középkor szerves folytatása. A keresztény vallást a reneszánsz korai szakaszában és Itáliában semmi nem kérdőjelezte meg, s a reformáció is (a reneszánsz későbbi szakaszában és Itáliától északabbra) a keresztény vallás egy irányzata volt. A vallás szolgáltatta a művészet legfontosabb témáit, a templomok és gazdag egyházi méltóságok voltak a művészetek legfontosabb megrendelői, s a reneszánsz ember műveltségében az egyházibibliai és az ókori-antik elemek kiegészítették egymást, mégpedig úgy, hogy a kereszténység jelentette a világkép alapját, s az antikvitás szolgáltatta a műveltségbeli anyagot. Nem hittek már az emberek az ókori istenekben, Zeuszban és Jupiterben, Marsban és Venusban, hanem mint kulturális hivatkozást, mint allegóriákat használták és idézték őket. A keresztény hit érintetlenül hagyása ellenére azonban az ember érdeklődése, látóköre kitágult. Sokkal jobban kezdett figyelmi a természetre, mint a korábbi generációk. Gyönyörködött a természet szépségeiben, kivonult egy erdőbe vagy egy hegyre, kezdte megfigyelni, elemezni, vizsgálni, és a művészetekben elkezdte utánozni. Így jöttek létre az első tapasztalaton és megfigyelésen alapuló természettudományos megfigyelések, anatómiai és mérnöki munkák, megfogalmazódott az igény az emberi test mélyebb, pontosabb megismerésére (például az igény a boncolásra). A természet szépségét úgy értelmezték, mint az Isten teremtette világrend egységének és harmóniájának kifejeződését amikor például Petrarca az antik szerzők leírásai nyomán tett kirándulása során megmászta a Viharos hegyet, ott, a természet lenyűgöző hatása alatt Szent Ágostont kezdte el olvasni.

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 25 A természet részeként pedig maga az ember felé fordult a reneszánsz ember tekintete. Felfedezte, hogy az emberi élet nemcsak siralomvölgy, hanem gazdag, önmagában is értékes létezés. Felfedezte az emberi test szépségét, és elfogadta az emberi test igényeit, mindenekelőtt a szerelmet. A reneszánsz ember szemében nem vált úgy külön a szellemi érzés, a szerelem és a testi kívánság, mint a középkor emberének szemében, aki a testi vágyakat az ördögtől valónak tekintette. Az ember, a természet, a műveltség ezek a reneszánsz értékrendjének legfontosabb új elemei. A földi élet értéke megnőtt a reneszánsz ember szemében, az ember a szemét az égről a földre irányította. A reneszánsz világlátásának talán legkifejezőbb jegye a festészetben a horizont és a perspektíva felfedezése és alkalmazása. A képeken a horizontot ugyanis a látványt néző ember szeméhez igazítják, a perspektivikus ábrázolás pedig azt jelenti, hogy a látványt a szemlélő a festő vagy gyönyörködő ember nézőpontjából szemlélik. Nem valamiféle hierarchikus rend uralkodik a képeken, nem egy elvi jelentőség határozza meg, hogy mit fest a művész nagyobbnak vagy kisebbnek, elöl vagy hátul lévőnek, hanem az, hogy maga a művész honnan és hogyan látja a dolgokat. Az irodalomban a reneszánsz elsősorban azzal járt együtt, hogy az irodalom nyelve lassanként a latin helyett a nemzeti nyelv lett. A reneszánsz nagy alkotói gyakran kétnyelvűek voltak, és éppúgy alkottak latinul, mint például olaszul, németül vagy magyarul, de sokan már csak az anyanyelvükön írtak. Kitágult az irodalom tematikus értelemben is: a vallásos költészet továbbélése mellett egyaránt a reneszánszba tartozónak nevezzük például Boccaccio hétköznapokban játszódó és gyakran pajzán novelláit, Balassi szerelmes verseit, Shakespeare királydrámáit, az olasz commedia dell arte szerzőinek komédiáit. Műfaji értelemben is tágultak az irodalom határai: a középkori vallásos műfajok mellett olyan új formák tűntek föl, amelyek alkalmasak voltak világi érzések és történetek kifejezésére: az olasz dal (canzone), a szonett, a novella, a nem vallásos drámai műfajok (tragédia, komédia). Ahogyan a képzőművészetre, úgy az irodalomra is jellemző az arányosságra törekvés, a harmónia szeretete. Kedvelik a mértani formákat, a szimmetriát és az aranymetszést (az aranymetszésben harmonikus arányban vannak a mű részei és a mű egésze). A képkincs anyaga egyrészt az újonnan felfedezett természet, másrészt az allegorikusan és metaforikusan használt antik mitológia. Törekszenek arra, hogy szép műveket hozzanak létre, mert a szépség a legfontosabb reneszánsz esztétikai kategória. Az olasz reneszánsz az európai kultúrtörténet egyik kiemelkedő korszaka (a XIV XVI. század időszakára tehető: a trecento, a quattrocento és a cinquecento évszázadaira). Ám a rene szánsz Itáliából elterjedt egész Európában: haladt délről északra, találkozott a helyi körülményekkel, a helyi hagyományokkal és kulturális szokásokkal, és azoknak megfelelően módosult. Itálián kívül a reneszánsz egy bő évszázaddal későbbre tehető, később kezdődött, tovább is tartott. Jelentős volt Németországban, Angliában, Németalföldön, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon és sok más államban. A reneszánsz befejező szakaszát önálló névvel illetjük, és önálló stílusirányzatnak tartjuk: ez a MANIERIZMUS. A manierizmus a XVI XVII. század fordulóján annak a válságnak a kifejezője volt, amelyet a reneszánsz eszményeiben való hit megrendülése okozott. Ezért a manierista művészet továbbra is a reneszánsz formavilágát használja, de nem a harmónia, a kiegyensúlyozottság, a nyugalom jellemzi, hanem a belső indulatok, a nyugtalanság, továbbá a keresettség, a formai bravúrok élvezete, a formai ötletek előtérbe állítása. A képeken az optikai virtuozitás előtérbe kerül a valószerűséggel szemben. A háttér és az alakok közötti feszültség drámai hatását előszeretettel aknázzák ki a festők. Az érzések felfokozottsága miatt többen Shakespeare-t és Michelangelót is manieristának tartják.

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 10. Olvasd el a szöveget, és húzd alá, hogy ismereteid alapján melyek azok a szavak, kifejezések, amelyek arra utalnak, hogy reneszánsz kori szöveget olvasol! A táblázat másik felében indokold, miért gondolod! SZÖVEG MIÉRT GONDOLOM? SZENDRŐI NÉVTELEN: SZENDRŐI HEGEDŐS ÉNEK (részletek) Vagyok én kór ágyamban, Oly gyakor jajgatásban, Egy lovam betegödék, Vélem együtt nehezödék. Ü sokat nem mulata, Mert másnap lén megholta. Négy patkója kezemben, Vagyok oly reménységben, Bizodalmam Krisztusban, Azután krónikámban. És mind az sok urakban, Én bizott barátimban, Engöm gyalog nem hagynak, Patkómhoz lovat adnak! (1545 körül) 11. Válogasd ki a szövegből azokat a nyelvi elemeket, amelyeket ma nem így használunk, nem így írunk!

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 27 12. A kiválogatott szavakat, kifejezéseket osszátok két csoportra annak megfelelően, hogy archaikus vagy nyelvjárási alaknak ítélitek őket! ARCHAIKUS NYELVJÁRÁSI 13. Írd át a szöveget úgy, hogy használd a szavakat olyan alakban, helyesírással, ami a mai nyelvállapotnak megfelel! 14. Alkossatok 3-4 fős csoportokat! A csoportok egyik fele az A), másik fele a B) feladaton fog dolgozni. A) Olvassátok el a szöveget, és válogassátok ki, melyek azok az elemek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a szöveg reneszánsz korabeli! Észrevételeiteket rögzítsétek a táblázat bal oszlopába! A megbeszéléskor a másik feladaton dolgozók észrevételei alapján töltsétek ki a másik oszlopot is!

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M B) Olvassátok el a szöveget, és válogassátok ki, melyek azok az elemek, amelyek arra utalnak, hogy a szöveg ma keletkezett! Észrevételeiteket rögzítsétek a táblázat jobb oszlopába! A megbeszéléskor a másik feladaton dolgozók észrevételei alapján töltsétek ki a másik oszlopot is! JELLEMZŐ K RENESZÁNSZ SZÖVEGRE JELLEMZŐ K MODERN SZÖVEGRE ESZTERGOMI APOKRIF Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum. ( A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam. ) Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, így rakosgatta össze szavait: Tusakodván bévül én igaz Istenem soha nem is másokkal hajolj Te most fölém egekből leszálló minden angyalaiddal. Szívem humuszába legszebb hónapodat virágostul borítsad sebemnek üszökét lázam futosását erősen csillapítsad. Hűsítő kedvével csobogó nagy vized testemet ha megfolyná Danubius forrás

A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 29 szikkadt nyelvem tövét élesztené olyanná mivel Téged Uram végcsatám porondján híven dicsérhetnélek: katonád voltam itt angyalid kürtszaván táborodba megtérek. (Lejegyezvén az Úr 1994. esztendejében) 15. Stílusutánzás és paródia a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! A STÍLUSUTÁNZÁS vagy STÍLUSIMITÁCIÓ valamely más korból származó vagy más jellegzetes stílusban írott szöveg formai, tartalmi megidézését jelenti. A szöveg olyan hatást kelt, mintha más szerző tollából vagy más korból származna. A kezdő költők szívesen élnek ezzel az eszközzel, gyakran követik nagy elődjeik stílusát. A stílusutánzás vagy a forma követése lehet kritikai élű, humoros, ezt nevezzük PARÓDIÁNAK. Ide tartozik még a szövegek tudatos archaizálása, egy régebbi nyelvállapot szimulálása. Erre szinte minden korból találunk irodalmi példákat, ezeknek a szövegeknek a célja általában az elődök előtti tisztelgés. b) Az előző feladatban olvasott szöveg tudatos archaizálásra példa. Honnan lehet tudni, hogy a szöveg nem paródia? Milyen elemek utalnak arra, hogy a célja az előd előtti tisztelgés? 16. Mitől érdekes a reneszánsz? Írj öt állítást a reneszánszról, illetve arról, mi volt érdekes abban, amit a reneszánszról tanultál, mi lehetett szép a reneszánsz korban! A reneszánsz A reneszánsz A reneszánsz A reneszánsz A reneszánsz

2. A B A R O K K A barokkról szóló modul ugyanúgy épül föl, mint az előző, amely a reneszánsszal foglalkozott. Képekből indulunk ki, hogy megpróbáljunk magunk elé varázsolni egy olyan korszakot, amely nagyon távol áll már a ma emberétől. Palotákat, templomokat, kastélyokat, kerteket, kutakat nézünk meg, hogy fölidéződjön a XVII-XVIII. század világa. Olyan gazdag pompájú és kultúrájú korszakról van szó, amelyben a vallás ismét fontos lett, a katolikus egyház, majd a protestáns egyházak is megerősödtek, és a művészetekre nagyon nagy hatást gyakoroltak. Ebben a gazdag világban épült föl például a legtöbb régi magyar templom és kastély. Azt próbáljuk meg rekonstruálni ebben a modulban, hogy milyen is lehetett ennek a világnak a gondolkodásmódja és embere. 1. A barokk alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy teret, a másik egy templomot, a harmadik egy palotát, a negyedik egy szökőkutat, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol. b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára! A) Róma, Szent Péter tér, 1657 (1) Melyek az első benyomásaitok a térről? (2) A téren a következő épületek és díszek láthatóak: a Szent Péter bazilika épülete (kupoláját Michelangelo tervezte) (1546 1564); a bazilika két szimmetrikus szárnyépülete; az ellipszis alakú nagy tér; az ellipszis alakú teret a székesegyházhoz kötő kisebb, négyszögletes tér; egy obeliszk (V. Sixtus pápa emlékére) a középpontban; két szökőkút az ellipszis két fókuszpontjában. Azonosítsátok ezeket az elemeket a képeken! (3) Milyen funkciója és jelképes jelentése van a Szent Péter-bazilikának? Miért éppen Szent Péterről van elnevezve?

A B A R O K K 31 (4) Milyen eszközöktől emelkedik, válik hangsúlyossá a tér és a bazilika? (5) Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret? B) Róma, S. Carlo alle Quattro Fontane, 1667 (1) Melyek az első benyomásaitok a templomról? (2) Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? (3) Milyen érzése lehet annak a rómainak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? (4) Milyen elemek díszítik a templom homlokzatát?

32 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (5) Milyen formák találhatóak a homlokzaton? (6) Milyen lehet a templom belseje? Próbáljátok elképzelni a homlokzat alapján! C) Bécs, Felső Belvedere-palota (1) Mi lehetett a funkciója ennek az épületnek? (2) Mennyire lehetett gazdag a tulajdonosa? Hogy élhetett benne? (3) Figyeljétek meg az épület tömegeit: melyek a hangsúlyos részei, mire figyelünk föl? (4) Figyeljétek meg az épület homlokzatának díszítését! Mit emel ki? (5) Figyeljétek meg a főbejáratot, a kaput! Mi emeli ki? Milyen érzése lehetett annak, aki ide bement?

A B A R O K K 33 D) Róma, Trevi-kút, 1732 1763 (1) Mi lehetett a funkciója ennek a kútnak? Miért építhették? (2) Figyeljétek meg a látvány négy elemét: a háttérben álló épületet a szoborcsoportot a kőtömböket a vizet! (3) Hogyan hatnak ezek együtt, erősítik vagy gyengítik egymás hatását? (4) Mit ábrázol a szoborcsoport? (5) Milyen érzés lehet elmenni ez előtt a kút előtt, ha az ember gazdag, és ha az ember szegény? E) Caravaggio: Szent Péter keresztre feszítése, 1700 1701 (1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy templom (a római Santa Maria del Popolo) számára készült. Miből látható ez? Hogyan hathat egy templomban? (3) Milyenek a fényviszonyok a képen? Honnan jön a fény?

34 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (4) Milyen a kép szerkezete? (5) Kik a szereplők, milyen érzelmek tükröződnek az arcokon? (6) Próbáljátok megfogalmazni, miről szól véleményetek szerint a kép! F) Bernini: Szent Teréz elragadtatása, 1644 1652 (1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Avilai Nagy Szent Teréz, Spanyolország második védőszentje, 1515 és 1582 között élt. Apáca volt, a karmeliták rendjéhez tartozott, maga is sok kolostort alapított. Fiatal kora óta elhivatottan apáca akart lenni, több látomása volt. 1559-ben egy szeráf érkezett hozzá gyermek képében, és egy aranyhegyű dárdával átverte a szívét. Több misztikus élményben is volt része, így a misztika mesterének (doctora mistica) tekintik. Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor?

A B A R O K K 35 (3) Figyeljétek meg Szent Teréz arckifejezését! Mit láttok rajta? (4) Figyeljétek meg Szent Teréz testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Bernini? (5) Milyen az alak háttere, milyen mellékalak van rajta? (6) Szerintetek szép ez a szobor? Ha igen, mitől? 2. Házi feladat Épületek a környékünkön gyűjtőmunka a) Nézzetek körül a környéketeken városotokban, megyétekben, lakóhelyetekhez közel, milyen régi épületeket találtok? Nézzétek meg a templomokat, kolostorépületeket, lakóházakat, kastélyokat, udvarházakat, parasztházakat! Érdemes hidakat, feszületeket, pestisoszlopokat, egyéb kisebb építményeket is megnézni. b) Fényképezzétek le ezeket, és állítsatok össze egy több oldalas (kb. 12 16 oldalas) anyagot, amely ben szerepelhetnek fényképek, rajzok, képeslapok, újságkivágások, mindenféle képi ábrázolások.

36 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Rendezzétek el az anyagot az ebben a fejezetben tárgyalt korstílusok szerint! (Valószínűleg barokk és modern épületet könnyen fogtok találni, klasszicista és romantikus épületet kicsit nehezebben, reneszánsz épületet vagy épületrészt alig.) d) A mai művészetről szóló utolsó fejezethez napjaink építészetéből kell válogatni, itt nem az épület megtalálása, hanem irányzathoz kötése lesz a legnehezebb feladat (vagyis annak eldöntése, hogy modernnek vagy posztmodernnek tekintsetek-e egy épületet). e) Az egyes képekhez fűzzetek néhány mondatos magyarázatot is: mi a képen látható épület, hol található, mi volt a funkciója, lehet-e tudni arról, ki tervezte, építette, faragta, milyen alkalomból stb.! Fontos, hogy az elkészült munka maga is szép, mutatós legyen. Lehetőleg törekedjetek arra, hogy ne csak képen, interneten, könyvekben nézzétek meg az épületeket, hanem legalább a közelben fekvőket élőben is! 3. A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A mintegy 150 000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét. a) Olvassátok el az alábbi szöveget! Beszéljétek meg a szöveg jellegzetességeit! Milyen célokat szolgálnak ezek? ROKOKÓ (franc. rococo, mely vagy roc szóból [szikla], vagy rocaille-ból [kagyló] ered), az a sajátos művészet, amely a XVIII. sz.-ban különösen Franciaországban XV. Lajos alatt és Németországban dívott. A R. a barok ízlést váltotta föl. A R. első sorban díszítő stilus és főképen épületek, belső terek, butorok stb. díszítésére volt alkalmas. Külön R. építészet nem létezik, ama kornak épületei külsőleg klasszikus szigoruságot és józanságot árulnak el. A lakóházak legtöbbnyire patkóalakban épülnek és különösen az épületek központi része emeltetik ki. A belső díszítésnek jellemző vonása, hogy minden szilárd, erélyes formát könnyed, cifrán és többszörösen hajlított görbe vonalakba old föl. Változatosan hajlított, hullámos, szeszélyesen cikornyás vonalak alkotják fő jellemét, amit minden országban egyaránt megtart. Nálunk a vígszinház épült R. stilben. L. Építészet. b) Írd át a mai helyesírás szabályai szerint azokat a szavakat, amelyek alakja nem felel meg a mai követelményeinek!

A B A R O K K 37 4. Olvassátok el a szöveget! Gyűjtsétek össze táblázatban, hogy mik a hasonlóságok és különbségek a fenti szócikk és e között! ROKOKÓ fr, műv I. a barokk késői fejleményeként a 18. század közepén virágzó stílus, amelyet cikornyás, finomkodó díszítmények, kecses formák és negédesség jellemeznek II. erre a stílusra jellemző, ebben a stílusban készült HASONLÓSÁGOK KÜLÖNBSÉGEK 5. Nyissátok meg a http://hu.wikipedia.org/wiki/barokk internetes oldalt, és dolgozzatok párban! Keressétek meg a barokkról szóló szócikket! Mi szerepel benne? Milyen linkeket ad még a szócikk mellé? Mire jó ez? Miért lehet szabadon szerkeszteni? Mik ennek az előnyei és hátrányai?