Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A mikro-, kis- és középvállalkozások, mint Európa és Magyarország gazdasági motorja Belső konzulens: Dr. Takács Dávid Baki András Nappali Tagozat Külső konzulens: Nagy András Gazdálkodás és Menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány 2011.
NYILATKOZAT Alulírott Baki András büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, 2011. december 30. Baki András s.k. hallgató aláírása
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A kkv-k a gazdaságban... 5 2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere az EU-ban... 5 2.1.1. Az európai kkv-k története napjainkig... 6 2.2. Kkv-k Magyarországon... 10 2.2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere Magyarországon... 10 2.2.2. A magyar kkv-k gazdaságban betöltött pozíciója... 11 3. Az EU a kkv politikája... 16 3.1. Kisvállalkozói intézkedéscsomag az EU-ban (SBA)... 17 3.1.1. Az SBA vezérlő elvei... 18 3.1.2. A vállalkozói kedv ösztönzése... 20 4. Kisvállalkozói intézkedéscsomag Magyarországon... 25 5. A kkv-k finanszírozása, támogatása... 28 5.1. Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP)... 29 5.2. Mikrohitel... 29 5.3. Kockázati tőke... 30 5.4. Késedelmes fizetések... 32 5.5. A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram... 32 5.6. Kohéziós politika... 33 6. A kkv-k finanszírozása, támogatása Magyarországon... 33 6.1. Széchenyi Kártya... 35 6.2. Az Új Széchenyi Mikrohitel Program... 36 6.3. Kombinált mikrohitel... 38 6.4. Operatív programok... 39 6.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program... 39 1
6.6. A JEREMIE Program... 40 6.7. Kockázati tőke... 41 7. A kkv-k fejlesztése és az MVA... 42 7.1. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány... 45 7.1.1. Az alapítvány célja:... 46 7.2. A ZMVA tevékenységei... 49 7.2.1. Mikrohitel program... 49 7.2.2. Inkubátorház... 50 7.2.3. Rendezvények... 50 7.2.4. Az Enterprise Europe Network... 52 7.2.5. Egyéb szolgáltatások... 55 7.2.6. Sikertörténetek... 56 8. Összegzés... 56 Irodalomjegyzék... 58 2
1. Bevezetés A szakdolgozat témájának választásakor úgy gondoltam, manapság nem kerülhető meg a mikro-, kis- és középvállalkozások fontossága, sem Magyarországon, sem Európában, sem máshol. A címben nem hiába neveztem a kkv-kat a gazdaság motorjának, ezzel a hasonlattal akartam utalni súlyúkra a gazdaságban. A dolgozatomban igyekeztem ehhez hűen a tényeket feltárni, közölni és illusztrálni, ebben nagy segítségemre voltak mind az európai, mind a magyar adatbázisok, statisztikák. Vállalkozásszervező szakirányon lévő hallgatóként úgy véltem inkább a kisebb vállalkozásokról írok, mivel azok közelebb állnak hozzám, rokonaim, ismerőseim egy része ugyanis vállalkozó vagy kisméretű vállalkozásnál dolgozik, ezért a téma megéri, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. A szakdolgozat írása közben minél több naprakész, friss forrás felhasználására törekedtem legyen szó nyomtatott vagy elektronikus illetve idegen nyelvű vagy éppen magyar forrásról, az adatok feldolgozásával igyekeztem összehasonlítani a magyarországi kkv-k helyzetét a fejlettebb EU-s tagállamokéival, a mindenkori politika és kormányzatok hozzáállását, intézkedéseit, stratégiáit így egy teljes, valós képet alkotni róluk, bemutatni a finanszírozási és támogatási lehetőségeiket, ebben a gazdaságilag és pénzügyileg instabil időszakban. Minden vállalkozás érdeke a versenyképesség fenntartása, ezáltal az életben maradás, ezért nem mehetünk el a vállalkozások mellett úgy, hogy nem beszélünk, fejlődési és fejlesztési lehetőségeikről. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál töltött idő alatt értékes tapasztalattokkal lettem gazdagabb, melyek segítségemre voltak a szakdolgozat megírásában. Igyekeztem továbbá bemutatni az Alapítvány által kínált szolgáltatásokat, és az ott dolgozók áldozatos, önzetlen munkáját mellyel rengeteget segítenek akár az induló akár a már működő kis- és középvállalkozásoknak. 3
Dolgozatom célja, hogy megismertesse a mikro-, kis-, és középvállalkozások helyzetét, ezen keresztül elengedhetetlen szerepüket a gazdaság fellendítésében, amely aztán egységes, egészséges, jól működő társadalmat is eredményez. A bevezető végén szeretnék köszönetet mondani a külső konzulensemnek, Nagy Andrásnak a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójának, és a belső konzulensemnek, Dr. Takács Dávidnak a BGF GKZ Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások tanszék oktatójának a szakdolgozat megírásában nyújtott aktív közreműködést és segítséget. 4
2. A kkv-k a gazdaságban Mielőtt bármilyen eszmefuttatásba kezdek, érdemes áttekinteni a kis- és középvállalkozások fogalmának alapjait, és azt is, hogy miért tekinthetünk rájuk, mint Európa és Magyarország gazdasági motorjára. 2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere az EU-ban Az Európai Unióban akkor tekintünk mikro-, kis- és középvállalkozásként egy vállalkozásra, ha az bizonyos kritériumoknak megfelel. Az alábbi kritériumrendszer a 2003/361/EC Rendeletben került először megfogalmazásra, amely 2005. január 1. óta érvényes. Hogy egy vállalkozás kkv (angolul SME) minősítést érjen el, foglalkoztatottjainak létszáma nem lépheti át a maximális létszám plafont, továbbá nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladhat meg egy bizonyos szintet. A könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatos formában jelenítem meg az előbb említett adatokat. 1. számú táblázat A kkv-k ismérvei Vállalkozás típusa Foglalkoztatottak Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg száma (fő) (millió ) (millió ) Mikro- < 10 2 2 Kis- < 50 10 10 Közép- < 250 50 43 Forrás: Saját szerkesztés (A 2003/361/EC Rendelet alapján) A jelentések és visszajelzések azt igazolták, hogy a kkv-k definíciójának alkalmazása problémák nélkül zajlott. 5
2.1.1. Az európai kkv-k története napjainkig Az Európai Unióban köztudott hogy a kkv-knak kulcsfontosságú szerepük van a munkahelyek megteremtésében valamint a gazdaság növekedésében. Ez a két nyomós indok miatt megkülönböztetett figyelmet kapott ez a szektor, szabályozásokat vezettek be melyek lényegesen megkönnyítették a kis- és középvállalkozások fejlődését, ami aztán versenyképességük javulásában teljesedett ki. Számos stratégiai terv, és program született az évek során, melyben kitüntetett figyelmet kapott a kkv szektor. A híreket olvasva könnyen azt gondolhatjuk, hogy az európai gazdaságot az óriás, multinacionális cégek uralják, ugyanis alig hallani másról a médiában, mint a sokmilliárdos felvásárlásokról, a multik terjeszkedéséről, és sajnos mostanság a csőd közeli állapotukról. A tény viszont az hogy az európai cégek több mint 99%-a, a kkv-k csoportjába sorolható. Aktív vállalkozások száma a nem-pénzügyi szektorban 2008-ban 27 EU tagállamban: 1. ábra Vállalkozások száma az EU-ban (millió) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 6
Az összesen 21 millió vállalkozásból a kkv-k 20,9 milliót tesznek ki, ez a szám olyan nagy, hogy ilyen nagyságrendben a nagyvállalkozások száma nullához közeli értéknek tűnik. Ebből a 20,9 millió vállalkozásból 19,3 millió mikrovállalkozás, emellett eltörpül a kivállalkozások 1,4 milliója és a középvállalkozások 0,2 milliója. 2. ábra Foglalkoztatottak száma az EU-ban (millió) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) A vállalkozások által foglalkoztatottak száma összesen 135,8 millió fő az Eurostat felmérése szerint. Ebből a közel 136 millió emberből 45,2 milliót a nagyvállalatok foglalkoztatnak, ami valljuk be szép szám, de a kkv szektor több mint kétszer ennyi főt foglalkoztat, azaz 90,6 millió embert. 3. ábra Vállalkozások által hozzáadott érték az EU-ban (millió ) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 7
A hozzáadott érték, azaz az adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékének mennyisége is a kkv-k felé dönti a mérleg nyelvét. A összesen 6176 millió -nyi hozzáadott értékhez a kkv szektor 3617 millió -val míg a nagyvállalatok 2559 millió -val járultak hozzá. 4. ábra Vállalkozások méret szerinti megoszlása az EU-ban (%) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) Az egyszerűbb átláthatóság kedvéért az arányokat színes tortadiagramokkal szemléltetem, a diagramokból kiolvasható adatok és az azokhoz rendelt színek áttekinthetőbbé, vizuálissá teszik az adattengert. Amint az látható a vállalkozások túlnyomó többsége (99,8%) kkv, három munkahely közül kettőt (66,7%) kkv-k biztosítanak, valamint az összes hozzáadott érték közel 60%-át (58,6%) adják. Tízből kilenc vállalkozás mikrovállalkozás, mégis arányaiban alacsony az általuk foglalkoztatott emberek száma és a hozzáadott értékük. 8
5. ábra Vállalkozások hozzáadott értékének aránya az EU-ban (%) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 6. ábra Foglalkoztatottak számának megoszlása az EU-ban (%) Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 9
A fenti adatokból kiderül, hogy az összes foglalkoztatottak számának 66,7%-át teszik ki a kkv szektorban tevékenykedő foglalkoztatottak. A további adatok vizsgálata közben kiderült, hogy a kereskedelmi és a gyártási szektorban valamint az építőiparban összesen a kkv-k által foglalkoztatottak majdnem 62%-a dolgozik, és az is hogy a mikro vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert egyes szolgáltatói szektorokban. 1 2.2. Kkv-k Magyarországon Magyarországon 1989-ben a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott parlament azonnal megkezdte a régi gazdasági rendszer lebontását és nekilátott a modern piacgazdaság berendezésének. Addig sosem látott privatizációs hullám indult valamint megkezdődött a vállalatok számának drasztikus növekedése. 2.2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere Magyarországon A Parlament 1999-ben fogadta el a kkv-k támogatásáról szóló törvényt. A 1999. évi XCV. törvény definiálta a magyarországi kkv fogalmát továbbá meghatározta támogatásuknak a költségvetésben elfoglalt helyét. 2004-ben Magyarország EU csatlakozása után viszont törvénymódosításra kellett sort keríteni, amely megváltoztatta a kis- és középvállalkozások definícióját, és más újításokat is hozott. A törvény szerint: (1) Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek 1 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/european_business/documents/size%20class%20analy sis_1.pdf 2011.11. 03., http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks-et-08-001/en/ks-et-08-001-en.pdf 2011. 11.03. 10
a) összes foglalkoztatási létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatási létszáma 50 főnél kevesebb, és b) nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatási létszáma 10 főnél kevesebb, és b) nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 2 2.2.2. A magyar kkv-k gazdaságban betöltött pozíciója Az alábbi adatok az Eurostat adatbázisából származnak és fontos hozzátenni, hogy becsült értékeket tartalmaznak. Az ezekben szereplő vállalkozások ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet végeznek, az alábbi diagramok nem tartalmaznak adatokat mezőgazdasággal, erdészettel, halászattal foglalkozó és nem piaci tevékenységet folytató vállalkozásokról. Az Eurostat adatai kiválóan alkalmazhatóak az értékek más országokkal való összehasonlításokhoz, de a hazai felmérések eredményeitől eltérőek lehetnek. 2 2004. évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, (1)-(4) bekezdés 11
7. ábra Vállalkozások száma Magyarországon (ezer db) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) Az adatok szerint Magyarországon 547.700 vállalkozás van (kivétel a mezőgazdasággal, erdészettel, halászattal foglalkozó és nem piaci tevékenységet folytató vállalkozások), ebből 516.092 tartozik a mikrovállalkozások besorolása alá, ezzel a mikrovállalkozások (és egyéni vállalkozások) a magyar gazdaság domináns méret szerinti vállalkozási formái, míg a kis- és középvállalkozások 26.300 illetve 4.400 darabot számlálnak. Továbbá az adatok szerint Magyarországon 806 nagyvállalat tevékenykedik. 8. ábra Vállalkozások méret szerinti megoszlása Magyarországon (%) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) 12
Ugyanúgy, mint az EU-ban Magyarországon is túlsúlyban vannak a kkv-k a nagyvállalatokkal szemben. A rendszerváltás óta a vállalkozások száma folyamatosan nőtt, ennek eredményeképp ma a magyar vállalkozások 99%-át a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Több mint 94%-ban mikrovállalkozások alkotják ezt a sokaságot, a kisvállalkozások 4,8%-ot tesznek ki, míg a középvállalkozások 0,8%-ot. A nagyvállalatok száma viszont elenyészőnek tűnik, mindösszesen 0,1%-a az összes magyar vállalkozásnak. Az európai átlaghoz képest a magyar mikrovállalkozások nagyobb részt szakítanak a foglalkoztatásból és a hozzáadott értékből. 9. ábra Foglalkoztatottak száma Magyarországon (ezer db) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) 13
10. ábra Foglalkoztatottak számának megoszlása Magyarországon (%) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) Az adatokból továbbá még az is látható, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban, ugyanis az összes foglalkoztatott több mint 70%-a ebben a szektorban ténykedik valamint az 50%-os hozzáadott érték sem elhanyagolható tényező. Ami viszont nem látszik a diagramokban az az hogy a magyar kkv-k átlagosan kisebbek mint európai társaik, a magyar kkv-k átlagosan egy emberrel foglalkoztatnak kevesebbet mint az EUs tagállamok vállalkozásai. 11. ábra Vállalkozások által hozzáadott érték Magyarországon (millió ) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) 14
12. ábra Vállalkozások hozzáadott értékének aránya Magyarországon (%) Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) Ami a hozzáadott értéket illeti, Magyarország kicsit elmarad a többi tagállam átlagától, habár a középvállalkozás arányaiban több hozzáadott értékkel hozakodnak elő addig a mikro- és kisvállalkozások némileg elmaradnak az EU-s átlagtól. A nagyvállalkozások viszont nagyobb részét termelik az összes hozzáadott értéknek mint az EU-s tagállamokban. Mindezek ellenére az ország mindenkori kormányzata még mindig képtelen a kkv-k gazdasági fontosságának felismerésére, ezt mi sem fejezi ki jobban, mint Dr. Szabó Antal sorai:... másfél évtizede két évnél hosszabb ideig nem töltötte be a kkv politikai és stratégiai irányítást egyetlen helyettes államtitkár sem. A jelenlegi szakállamtitkárnak pedig túl nagy a feladatköre ahhoz, hogy érdemben tudjon a kkvkkal foglalkozni. 3 Így nem is csoda, hogy a magyar kkv-k fejlettsége eléggé lemaradt még az újonnan csatlakozó országok kkv szektorai fejlettségéhez képest is. Ezen felül, a bonyolult adórendszer sem könnyíti meg a kis- és középvállalkozások működését, holott más országokban kifejezetten segíti, támogatja e szektor működését. 3 Dr. Szabó Antal [2010] p.1. http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/erenet/kkvhelyzete_szabo.pdf 2011. 11. 02. 15
3. Az EU a kkv politikája A kkv-k az összes vállalkozás több mint 99%-át teszik ki, és több mint 90 millió munkavállalót foglalkoztatnak Európában. Gazdaságunk motorját jelentik, amelynek erősnek, versenyképesnek és innovatívnak kell lennie. Gyors cselekvésre van szükség a tagállamok részéről annak érdekében, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot teljes mértékben végrehajtsuk. 4 - Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos A fenti ismeretek tükrében kérdések realizálódhatnak bennünk, mit tesz az EU és Magyarország a kkv szektor érdekében? Milyen politikákkal, támogatásokkal, programokkal segítik versenyképességüket? Hogyan befolyásolja ez az emberek vállalkozói szemléletét, motivációját? A következő fejezetben ezekre és még más kérdésekre is próbálok választ adni. Először az Európai Uniós intézkedéseket mutatnám be, majd ennek tükrében kitérek a magyarországi helyzetre is. Az EU már korábban felismerte, hogy a mai globális és technikailag egyre dinamikusabban fejlődő világban egy tudásalapú gazdaság kialakítása nélkülözhetetlen. A dinamikus vállalkozások és vállalkozók képesek a legjobban élni a kínálkozó lehetőségekkel, ezért fontos annyira a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, növekedésének biztosítása, innovációs potenciáljának javítása. Ezen célok sikeres teljesítése, az Unió gazdaságának jövőbeni virágzása érdekében döntő szerephez jut. A kkv-k szerepe egyre fontosabbá válik több szempontból is; meghatározzák a helyi és a regionális gazdaság teljesítőképességét és munkahelyeket teremtenek (itt emlékezzünk az 1. fejezetbeli foglalkoztatási mutatókra), továbbá a mostani bizonytalan 4 http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20110223_az_euopai_kisvallalkozoi_intezki ntezkedes_hu.htm 2011. 11. 02. 16
gazdasági helyzetben a prosperáló kis- és középvállalkozások hozzájárulnak egy biztosabb alapokon álló európai gazdasághoz. 5 Az EU még 2000-ben beindította a lisszaboni stratégiát, amely 2010-ig volt hivatott elérni a kitűzött céljait, többek között a kutatási és fejlesztési tevékenység magasabb szintekre való emelését, habár 2005-ben átfogalmazásra került, sajnos nem hozta meg az áttörő sikert, valószínűleg, ebben nagymértékben közre játszott a 2008- ban kezdődő pénzügyi- és gazdasági válság, amely még jobban megnehezítette a kkv-k életét. A lisszaboni stratégia végével az EU új tervvel állt elő, ez az EU2020 stratégia mely a válság okozta negatív hatásokat igyekszik kijavítani és kihúzni az európai gazdaságot a gödörből. 6 José Manuel Barroso szavait idézve: Európának vissza kell térnie a helyes kerékvágásba, majd ott is kell maradnia. Ezt a célt tűzi ki az Európa 2020. 7 3.1. Kisvállalkozói intézkedéscsomag az EU-ban (SBA) 2008-ban az Európai Tanács a korábbi programok eredményeit és hatásait szem előtt tartva bevezette a Small Business Actet (kisvállalkozói intézkedéscsomagot), hogy tovább erősítse a kkv-k fejlődését és versenyképességét. A Small Business Act (ezen túl SBA) társadalmi szemszögből közelít a vállalkozások felvirágoztatásához, fő elve szerint a feltételek sikeres megteremtéséhez elengedhetetlen a társadalom elismerése, támogatása. Ez a magatartás az egyéneket arra bátorítja, hogy kecsegtető lehetőségként ismerjék fel egy saját vállalkozás alapítását ezzel hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, jólléthez. A politikai vezetők, a közigazgatás és média szerepe is legalább olyan fontos egy kkv-barát társadalom létrehozásában, mint a társadalom többi tagjának. 5 http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2008:0394:fin:en:pdf 2011. 11. 02. 6 http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/novekedes-es-munkahelyteremtes-a-lisszaboni-strategiaatalakitasa-000102 2011.12.10. 7 http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_hu_act_part1_v1.pdf 2p. 2011. 12. 10. 17
3.1.1. Az SBA vezérlő elvei Az SBA fő vezérlő elve a Gondolkozz előbb kicsiben. Mit is akar ez pontosan jelenteni, mi a célja? Az célja az, hogy egész Európában elterjedjen ez az elv, miszerint a jogszabályok bevezetése előtt, először meg kell hallgatni a kkv-kat, elemezni kell a rájuk gyakorolt hatásukat. Jogosan tesszük fel a kérdést; honnan tudjuk, hogy egy jogszabály vagy egy szakpolitika hatással van-e a kkv-kra? Az Európai bizottság egy kötelező már egyre több tagállamban használt ún. SME-testet (kkv teszt) hozott létre mely alkalmas eldönteni az előbbi kérdést. Az adminisztrációs terhek csökkentése is az SBA céljainak részét képezi, ezért az EU vállalta, hogy 2012-re egynegyedével csökkenti a kkv-k adminisztrációs terheit. Ezzel a lépéssel a vállalkozóknak sokkal több ideje marad a vállalkozás javítására, fejlesztésére, nem pocsékolják idejüket a gyakran túlzott mennyiségű papírmunkával. Ezeken felül az EU igyekszik leegyszerűsíteni az ÁFA számlázást oly módon, hogy az elektronikus úton történhessen, ez azt jelentené, hogy a papír alapú számla egyenrangú az elektronikus számlával. Az adminisztrációs terhek további csökkentésére irányuló törekvéset részét képezi az egyablakos ügyintézés kialakítása az EU tagállamokban. Ennek segítségével lényegesen leegyszerűsödik a vállalkozás alapítás folyamata, hogy egy példát említsek a sok közül: a cégbejegyzés során csak egyszer kell ellátogatni a hivatalba a korábbi több (országonként változó) alkalommal eltérően. Tervezik még a késedelmes fizetésekre alkalmazandó szabályok szigorítását is. 8 Az előzetes felmérések szerint az SME-testtel több mint 5,4 millió kisvállalkozás járna jól, 6,3 milliárd -t takaríthatna meg az európai gazdaság továbbá a bürokrácia visszaszorításának sikerével akár 1,4%-kal emelkedhetne a GDP. A már meghozott és a még bevezetésre váró intézkedések további kb. 40 milliárd megtakarított -t jelenthetne és végül, de nem utolsó sorban a teljesen elektronikus számlákra való átállás 18,4 milliárd megtakarítást eredményezhetne. Ez a rengeteg megtakarítás a vállalkozások fejlesztésére fordítva nagymértékben segítene a vállalkozásoknak 8 European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses 18
kiaknázni a piacot és kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, ezzel egy stabilabb virágzó európai gazdaságot létrehozva. 9 Az SBA-ban továbbá megfogalmaztak 10 kkv-barát elvet is, melyek a kkvpolitika kialakítását és végrehajtását vezérelik az Uniós tagállamokban. A 10 elv szerint: i. Meg kell teremteni azt a környezetet, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozókat. ii. iii. iv. Biztosítani kell a csődbe jutott becsületes vállalkozóknak azt a lehetőséget, hogy gyorsan megkapják az esélyt az újrakezdéshez. Meg kell alkotni a Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat. A közigazgatási rendszereknek fogékonynak kell lennie a kkv-k szükségleteire. v. A közpolitikai eszközöket hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének megkönnyítését, és a kkv-k állami támogatásának lehetőségeinek jobb kihasználását. vi. vii. viii. ix. Meg kell teremteni egy olyan jogi és üzleti környezetet, amely a kereskedelmi tranzakciók időben történő teljesítését támogatja és könnyíteni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásán. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy több az egységes piac által kínált hasznot húzhassanak az. Segíteni kell a kkv-k készségeinek fejlesztését és az innováció minden formáját. Lehetővé kell tenni a kkv-knak, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké alakítsák. 9 European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses 19
x. Buzdítani és támogatni kell a kkv-kat, hogy a növekvő piacok előnyeiből részesülni tudjanak 10 Az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli az SBA megvalósítását és az ehhez fűződő előrelépéseket minden tagországban. 3.1.2. A vállalkozói kedv ösztönzése Az SBA másik elengedhetetlenül fontos eleme a vállalkozási kedv ösztönzése, éppen ezért az EU számos programot szentelt e cél megvalósítására. Igyekszenek rámutatni a vállalkozásokban rejlő izgalmas lehetőségekre. Az évek folyamán az Eurobarometer nevű felmérés biztosította az adatokat az emberek vállalkozói szelleméről. A felmérés megvizsgálta az emberek önfoglalkoztatással kapcsolatos motivációját, választásait, tapasztalatait és az akadályokat. Az Eurobarometer által szállított adatok segítségével az európai törvényalkotók könnyebben megérthetik a felbukkanó problémákat valamint nagy segítséget jelentenek a jövőbeni politikák megalkotásában. 11 A 2011-es évben személyes beszélgetések segítségével készítették el a felmérést melynek keretein belül 27 uniós és tagjelölt országban több mint 31 000 embert kérdeztek meg. 43%-uk úgy érzi, hogy a munkaerő piaci válság már elérte a tetőpontot ez jobb eredménynek bizonyult, mint az előző években ám a helyzetet közel sem látják egyformán a különböző országok. Az optimistább államokban pl.: Ausztria, Észtország, Dánia, teljesen ellentétesen vélekednek az emberek, mint a pesszimistább társaik (pl.: Görögország, Portugália) ahol válsággal küzdenek. Mindenképpen jó hírnek tekinthető, hogy az emberek kezdenek optimistábban gondolkodni a tavaszi adatok szerint, ám jogosan vetődik fel bennünk a kérdés; hogyan befolyásolja ezt a 10 http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2008:0394:fin:en:pdf 2011. 11. 02. 11 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/eurobarometer/index_en.htm 2011.11.12 20
gondolkodást hogy egy konkrét példát említsek a sok közül a görögországi helyzet. 12 3.1.2.1. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei Az Európai Kkv Hét A vállalkozói kedv ösztönzésének egyik fontos eszköze az Európai Kkv Hét, amely először 2009-ben került megrendezésre. 13. ábra Az Európai KKV-hét 2011 logója Ugyanúgy, mint az ez előtti években a Forrás: http://www.zemplenitajak.hu/nyilvanossag_elemei/eu_kkv_2011.jpg 2011-es Európai Kkv Hét célja is a már korábban említett vállalkozói kedv ösztönzése, a vállalkozások népszerűsítése, tájékoztatás nyújtása az EU-s, regionális, valamint helyi támogatásokról és végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások az európai jólléthez való hozzájárulásának elismerése. A hét keretein belül zajló események számos helyszínen 37 országban zajlanak ahol a vállalkozók és a vállalkozások megoszthatják egymással tapasztalataikat és tovább bővíthetik ismereteiket a különböző vállalkozói és vállalkozásokat támogató szervezetek által szervezett rendezvényeken. 12 http://europa.eu/rapid/pressreleasesaction.do?reference=ip/11/946&format=html&aged=1&language =HU&guiLanguage=en 2011.11.12 21
3.1.2.2. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei Jól bevált gyakorlatok Másik fontos és hasznos dolog a jól bevált gyakorlatok megosztása, cseréje. E módszer lehetővé teszi, hogy egymástól tanuljunk, hozzátenném: nem csak a vállalkozások szintjén. Hogy a jól bevált gyakorlatokat egyszerűbben lehessen megosztani az EU létrehozott egy adatbázist melyben meghatározták a kkv-politikák legjobb példáit, és ami bemutatja az SBA elveinek sikeres, eredményes alkalmazását. Az eredmények számszerűsíthetők; az elmúlt 10 év során több mint 600 ilyen gyakorlatot gyűjtöttek össze, melyből sokat már hasznosítottak is, nem csak EU-s, hanem a leendő EU-s országokban is. 13 3.1.2.3. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei - Európai vállalkozás díj 2006-ban adták át az első Európai Vállalkozás Díjat, ez év májusában adták át 5. alkalommal. Célja azon közhatóságok azonosítása és díjazása, amelyek a vállalkozásokat és a kkv-kat kimagaslóan népszerűsítik. Eddig minden egyes évben 300-nál is több kezdeményezés versenyzett a résztvevő országok (amelyek között nem csak tagországok vannak) nemzeti fordulóiban. A legjobbakat egy színvonalas európai zsűri választja ki, és egy ünnepség keretein belül jelentik be a nyerteseket. Az 14. ábra Az Európai vállalkozás díj logója Forrás:http://download.mpo.cz/get/31128/37256/4167 41/priloha003.jpg 13 http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/sme-week/index_hu.htm 2011.11.12. 22