Városi Kórház Keszthely

5. számú melléklet Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli Régió egészségügyi intézményeiben Városi Kórház Keszthely Pályázati felhívás címe: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Kódszám: NYDOP-5.2.1/C-11 1

Tartalom... 1 I. A projekt bemutatása... 4 1. Helyzetértékelés... 4 2. A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása... 31 3. A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása... 34 4. Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján)48 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása... 49 6. Indikátorok... 55 7. ok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként)... 57 8. Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként)... 73 9. Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként)... 75 2

Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatói... 7 1. ábra: Átnézeti helyszínrajz... 8 2. táblázat: A kórház 2010. évi járóbeteg-ellátás betegforgalmi mutatói (kizárólag a fejlesztéssel érintett szakmában)... 9 3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik...14 4. táblázat: A kapacitás relatív, lakosság arányos nagysága...16 5. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei...17 6. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista...21 7. táblázat: A Medworks integrált egészségügyi rendszer főbb moduljai...22 8. táblázat: Az intézmény 2010. évi eredménye...26 9. táblázat: A Kórház összdolgozói állományának jelenlegi létszáma...28 10. táblázat: Tervezett gép-műszer lista...38 11. táblázat: Informatikai fejlesztés...43 12. táblázat: A feladat ellátásához szükséges dolgozó állomány...44 2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése...49 13. táblázat: Indikátorok...56 14. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok...58 15. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok...59 16. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve...61 17. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve...69 18. táblázat: Fenntarthatóság...74 19. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások...75 20. táblázat: Pénzügyi elemzés...75 3

I. A projekt bemutatása 1. Helyzetértékelés o A fejlesztendő rehabilitációs szolgáltató jelenlegi struktúrájának részletes bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). Keszthely Város Önkormányzata a fenntartásában lévő Városi Kórház rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztését támogatja, amely révén 50 ágyon kialakításra kerül a meglévő neurológiai és mozgásszervi rehabilitációs profil kiszélesítésével a Rehabilitációs Osztály. Az elhelyezés a jelenleg leromlott állapotú un. A épülettömb két szintjének (1. és 2.) teljes felújítása után lesz biztosított, a szakmai profilnak megfelelő terápiás helyiségekkel, komfortos kórtermekkel, korszerű rehabilitációs és betegellátásban korszerű eszközök révén. Fő profilja a neuromusculosceletális rehabilitáció lesz, a pályázati kiírás meghatározásával összhangban. Neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitáció: A rehabilitációs medicina azon szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai területe, amely elsősorban, de korántsem kizárólag a neuromuszkuloszkeletális struktúrák és funkciók károsodása talaján fogyatékossá váló személyek funkcióképességeinek optimalizálására irányul, életkortól függetlenül. Az NMS a rehabilitációs medicina tevékenységének döntő hányadát képezi. A páciens ellátása az NMS rehabilitáció területén történik amennyiben a fogyatékosság az idegrendszer és/vagy a muszkuloszkeletális rendszer elsődleges vagy másodlagos károsodása következtében jön létre, s a problémák döntő része a mozgással kapcsolatos. Az NMS továbbá magában foglalja az esetlegesen kialakult, nem a mozgással kapcsolatos problémák (pl. kognitív zavarok; viselkedési zavarok; aphasia, dysphasia, azaz a phasiás beszédzavarok) megoldására irányuló tevékenységeket is. Zala megyében nem megoldott a neurorehabilitáció. 30 önálló neurorehabilitációs ágyra lenne szükség, ami alapulhatna a Hévízen működő nagyszámú rehabilitációs ágyra, intézményre, de a kórházi ágystruktúra módosításával is rendezhető lenne ez a szakmai probléma. Örvendetesek a Keszthelyi Városi Kórház ezirányú szakmai tervei. (Részlet a dr. Nikl János Zala megye neurológus szakfelügyelő főorvosa 2009. évi jelentéséből, 2010. március) Zala megyében kedvezőtlenek a cerebro-, kardiovaszkuláris megbetegedések morbiditási, okspecifikus, standardizált mortalitási mutatói, annak ellenére, hogy a megye egészségügyi ellátásának színvonala minden vonatkozásban eléri az országos átlagot. Az összhalálozás mintegy feléért a cerebro-kardiovaszkuláris betegségek a felelősek. Zala megye területén a cerebrovaszkuláris kórképek mortalitása 180/100 000- re tehető, ami meghaladja az országos átlagot. A legfrissebb epidemiológiai adatok 4

szerint (Voko és mtsai.: LAM 2008;18 (1): 31-38) a megyében a stroke mortalitása kétszer magasabb, mint a legkedvezőbb halálozású megyéké. Riasztó adat, hogy 45-54 éves korban a stroke prevalenciája férfiak körében 0,5-2%, a nők körében 0,5-1% közé tehető. A 65-74 éves korosztályban férfiakban a stroke prevalenciája 2,5-9%, a nőkben 1,5-5%. Ez azt jelenti, hogy Zala megye minden tekintetben a legmagasabb értékekkel bír, ami rendkívül kedvezőtlen egészségügyi mutató. Szintén a legfrissebb adatok szerint Zala megyében a 35-74 éves korosztályokban a stroke incidenciája férfiakban 13/1000, nőkben 10/1000. A Zala megyei kedvezőtlen morbiditási adatok több tényezőre vezethetők vissza. A megye lakosságának kormegoszlása, mint az országban általában, az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja. A 65 év feletti lakosság aránya fokozatosan nő. Meghatározó a megye aprófalvas település szerkezete, amely kedvez a belső perifériák kialakulásának. Zala megye települései közül 28-nak a lakossága 100-nál kisebb, 63 község zsáktelepülés. Az aprófalvak megközelíthetősége, az egészségügyi ellátáse, illetve az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége kedvezőtlen. Mindezekhez hozzátehető, hogy a megye háziorvosi ellátása sem problémamentes, nincs minden háziorvosi körzet betöltve, a körzetek lélekszámban, terület tekintetében is nagyok. Szakmailag jelentős hiány, hogy neurorehabilitációs ágy a megyében kizárólag Zalaegerszegen működik (10 ágy). Ezen a kapacitáson 2010. évben 219 beteg fordult meg, melyek átlagosan 7,1 napot töltöttek az osztályon. A Semmelweis Terv alapján az egészségügyi ellátórendszer megközelítőleg 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelős térségi egységekre épülő állami egészségszervezési intézményrendszer kiépítésével átalakul. A Nyugat-Dunántúl Veszprém megyével kiegészülve alkothat majd egy térséget, így ezen fejlesztés során érdemes a régión túlra is kitekinteni. A keszthelyi kórháznak már most több szakmában is természetes ellátási területet jelent Veszprém megye dél-nyugati része (Tapolca város és környéke, Balaton északi part nyugati része). A Tapolca és környéke ellátásában hosszútávon az adottságokra, humán erőforrások meglétére és a gazdálkodási szempontból ésszerű feladatmegosztásra törekszik a két városi kórház, amihez az alakuló nagytérségi ellátás-szervezési központtal közösen kialakítva, további kidolgozott elképzelések megvalósítására nyitottak. Ennek a mikrotérségnek a mozgásszervi rehabilitációs ellátása legközelebb Ajkán található (55 ágyon, 80%-os ágykihasználtsággal, forrás: OEP 2010.), továbbá a megyei kórházban érhető el, mint távolságban a következő intézményben (41 ágy, 99%-os ágykihasználtsággal, forrás: OEP 2010.). Aktív neurológiai ellátás kizárólag ezen két kórházban érhető el. Ezen túl Pápán és Zircen működnek mozgásszervi rehabilitációs ágyak (20 és 75 ágy), magas kihasználtsággal. Földrajzilag azonban Keszthely látszik 5

legalkalmasabbnak, hogy valódi lakosságközeli ellátást nyújtson, ez a vonzerő már több aktív szakmában is megmutatkozik. A Városi Kórház Keszthely rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztésével azt az űrt kívánja betölteni, mely a Zala megyei neurológiai ellátást területén hiányként mutatkozik, illetve a közeli Veszprém megyei kistérségek lakossága számára biztosítana hozzáférhetőbb neuromuszkoloszkeletális rehabilitációs ellátást A Kórház menedzsmentjének a projekt végrehajtásában hangsúlyos szerepet szánva, a több mint 1.500 m 2 -nyi terület megújításához több mint 38,5 millió Ft-os eszközbeszerzés is társul, amelyet az ápolási eszközök, rehabilitációs eljárásokban használt eszközök, berendezések és minimális informatikai beszerzés tesz ki. A projekt megvalósítását külső vállalkozásba adással tovább segíti a műszaki ellenőr, tervező, közbeszerzési tanácsadó, kommunikációs csapat. A kórház fekvőbeteg ellátása Szakmai megoszlása szerint 108 aktív, míg 134 krónikus ágyat jelent. Egyes aktív ellátási feladatokat a kórház mátrix szervezeti formában végez. Az aktív ellátáson belül 49 ágyon belgyógyászati típusú mátrix osztály működik, ami általános belgyógyászati, gasztroenterológiai és csecsemő és gyermek ellátást nyújt. Szintén aktív ellátáson belül 50 ágyon sebészeti típusú mátrix osztály működik, ami általános sebészeti, traumatológiai és újszülött és szülészeti nőgyógyászati ellátást nyújt. Ide tartozik a Központi Műtő és Sterilizáló is illetve a sürgősségi osztály 4 ággyal. Aktív ellátáson belül önálló osztályként működik a központi aneszteziológia és intenzív terápia, valamint az egynapos sebészeti ellátás. A diagnosztika területén önálló szervezeti egység a labordiagnosztika és transzfúziológia, a képalkotó diagnosztika és a patológia. Az intézmény önálló intézeti gyógyszertárral rendelkezik. 2010. évben az aktív fekvőbeteg ellátás keretében összesen 7.713 finanszírozási eset került ellátásra. A belgyógyászati típusú mátrix osztály ágykihasználtsága az elmúlt évben 87,3%-os volt. A CMI 0,75. A sebészeti típusú mátrix osztály ágykihasználtsága 76,4% volt, CMI 0,90. Összességében 2010. évben az aktív ágyak kihasználtsága 80,%. A krónikus és rehabilitációs ellátás 134 ágyon zajlik. Szakmai megoszlás szerint jelenleg 50 ágyon krónikus ellátás, 34 ágyon ápolási tevékenység és 50 ágyon rehabilitáció történik. A krónikus ellátás elsősorban belgyógyászati jellegű megbetegedések gyógykezelését végzi, a rehabilitáció profilja belgyógyászat, gasztroenterológia, sebészet és traumatológia, de egyre nagyobb igény mutatkozik a mozgásszervi megbetegedések okozta rehabilitációs tevékenységre. 6

Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázat foglalja össze: 1. táblázat: A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatói Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámol ápolási napok DMI Ágykihasználtság (%) VKK Országos Halálozás a teljes eset arányában R 2003-R-0101 01 Rehabilitáció 57 10 813 1,39 54,0% 74,20 0,4% C 2003-C-0101 01 Belgyógyászat 50 13 875 1,20 81,2% 23,2% A 2003-A-7371 73 Szakápolás intézetben 30 9 373 1,00 86,0% 3,3% Összesen 137 34 061 1,20 68,3% 13,2% Forrás: OEP A fejlesztésben érintett Rehabilitációs osztály kapacitásainak kihasználtsága elmarad a hasonlító országos átlagtól, rendkívül alacsony. Nem történt meg igazi rehabilitációs profil kialakítása, ehhez szükséges szakemberek alkalmazása és nem alakult ki valódi szakmai együttműködés az aktív ellátást nyújtó osztályokkal. A fenti alacsony teljesítésekhez az is hozzájárul, hogy az aktív és krónikus ágyak nem kerültek a finanszírozási szerződésben meghatározott mennyiségben elhelyezésre (10 ágy jelenleg is szünetel). Ezt felismerve a kórház a kapacitások konvertálása mellett döntött, így 2011-re már 50 ágyon folyik a rehabilitációs tevékenység. A Kórház a helyi, térségi lakossági igényekhez jobban igazodó profil erősítését (neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció) tervezi, amelyhez jelen pályázati forrásait kívánja igénybe venni. A fejlesztéssel érintett szakma Keszthely, Ady Endre u. 2. alatti központi telephelyen található (jelenleg a B épületben működik, a fejlesztés az A épületben történne). 7

1. ábra: Átnézeti helyszínrajz A kórház járóbeteg-szakellátása Járóbeteg szakellátásban összesen 19 szakmacsoportban 39 szakmában 808 szakorvosi és 120 nem szakorvosi óraszámmal rendelkezik. A szakmai összetételben 3 diagnosztikai (labordiagnosztika, képalkotó diagnosztika, valamint patológia és kórszövettan) szerepel. Négy szakmában önálló gondozási tevékenység is folyik. (bőrgyógyászati-és nemibeteg, tüdő és pszichiátriai, és onkológiai gondozó). A fizio és mozgásterápia az ellátási területhez, valamint a viszonylag magas rehabilitációs ágyszámhoz képest alacsony óraszámban, mindössze 0 szakorvosi és 65 nem szakorvosi óraszámban működik. A szakmai összetétel széles spektruma biztosítja, hogy a lakossági szükségletekre, a népegészségügyi helyzetre reagáló betegellátás történjen. Azonban a kapacitás belső elosztása módosítást igényel a betegforgalom, az esetszámok illetve népegészségügyi mutatók függvényében. 2010. évben a járóbeteg-szakellátás (laborral együttes) finanszírozott esetszáma 201.564 volt, az összpontszám 256.310.664. 8

2. táblázat: A kórház 2010. évi járóbeteg-ellátás betegforgalmi mutatói (kizárólag a fejlesztéssel érintett szakmában) Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység Szakma Átlagos heti szakorvosi óra Esetszám Pontszám Egy esetre jutó pont Egy órára jutó eset 2003-P-0197 2202 Belgyógyászati rehabilitáció 7 224 158 206 706 0,48 Forrás: OEP Az osztályhoz kapcsolódik a heti 7 szakorvosi órás szakrendelés, amely az ÁNTSZ engedélye alapján 2011-ben Mozgásszervi rehabilitációs járóbeteg-ellátásként működik. Egynapos sebészeti ellátás A Kórház 2007. évben eredményesen vett részt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egynapos sebészeti ellátásokra meghirdetett pályázatán, és lehetőséget kapott általános traumatológia, általános sebészet, érsebészet, gasztroenterológia, általános szemészet, általános szülészet-nőgyógyászat, ortopédia, urológia, általános fül-orr-gége gyógyászat szakmákban egynapos sebészeti beavatkozások végzésére. 2010. évben 1.340 beavatkozás történt. Az egészségügyi ellátórendszer bemutatása Keszthelyen Az egészségügyi alapellátás biztosítása Keszthely Város Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladat. Ennek Keszthely városa az Alapellátási Intézeten (védőnői ellátás, ügyeleti szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás), valamint feladatátvállalási szerződés útján egészségügyi vállalkozások bevonásával (háziorvosi, házi-gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás) tesz eleget. Az Alapellátási Intézetet 1992. május 13- án, a 75/1992. (V.13.) sz. határozatával hozta létre Keszthely Város Önkormányzata, azóta önállóan működő intézetként biztosítja az egészségügyi alapellátást Keszthely Város lakói, valamint az itt tartózkodók számára. Egészségügyi alapellátások közé tartozik a felnőtt háziorvosi, házi-gyermekorvosi szolgálat, iskolaegészségügyi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, ügyeleti szolgálat, védőnői szolgálat, fogászati alapellátás. Az egészségügyi intézmény kapcsolatrendszerét képezi: Keszthely város Önkormányzata Képviselőtestülete, Egészségügyi és Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottsága, Polgármesteri Hivatala, ÁNTSZ Keszthely-Hévízi, Zalaszentgróti Kistérségi Intézete, Magyar Orvosi Kamara, Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, Keszthely Városi Kórház, Országos Alapellátási Szövetség, valamint a feladatot átvállaló vállalkozások, egyéb egészségügyi, szociális intézmények, társintézmények, egyéb civil szervezetek. 9

Az egészségügyi szolgáltatások területén megállapítható, hogy Keszthely városa területi ellátási kötelezettségét földrajzilag is széles körben, 45 településen látja el. A területi ellátásban érintett lakosok száma 62 ezer fő, azonban szezonálisan az ellátásban potenciálisan érintettek száma elérheti a 120-135 ezer főt is. A keszthelyi kórház nagyságrendekkel nagyobb népességet lát el, mint közvetlen térsége, és egyre jobb az együttműködés a hévízi Szent András Kórházzal is. Keszthelyi ügyeleti székhellyel dolgozik a kistérségi ellátás tekintélyes részét lefedő Közhasznú Társaság is (vidéki ügyelet: kivéve a városi Alapellátási Intézetet és a hévíziek által ellátott falvakat). Tekintettel arra, hogy a kórház térségi feladatot lát el megyei összefüggésrendszerben, szükséges, hogy a városi szint fölé tekintsünk. A kórház működési területén a háziorvosi ellátását jelenleg 23 felnőtt, 16 vegyes és 10 házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja. Egyes praxisokhoz több település is tartozik, így biztosított a 45 település alapellátása. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó ellátottak száma átlagosan 1.265, ami nem mutat jelentős eltérést a megyei átlagtól. A területi védőnői szolgálatok száma 33, iskolavédőnőként 5 fő dolgozik. Iskolaegészségügyi tevékenységet 24 szolgáltató végez a térségben. A terület fogorvosi alapellátását 19 szolgálat látja el, és egy fogszabályozást is végző praxis működik, Keszthely ellátási területtel. A házi orvosi ügyeletek száma 5, foglalkozás egészségügyi ellátást 20 szolgáltató nyújt. Otthoni szakápolásban 9, hospice ellátásban 1 szolgáltató dolgozik. A kórház működési területén összesen 285 járóbeteg ellátást nyújtó rendelés van, ami magába foglalja a kórházak, rendelőintézet és magánorvosi rendeléseket is. 2. ábra: A Keszthelyi kórház hivatalos ellátási területe Forrás: ÁNTSZ A megyében két kiemelt kórház van, a megyeszékhelyi Zala Megyei Kórház, valamint a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház. Mindkét intézmény széles spektrumú járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújt és magas színvonalú diagnosztikus egységekkel 10

rendelkezik. E két kórház biztosítja a magasabb progresszivitási szinteket és a speciális ellátásokat a megyében. A harmadik, a hévízi Szent András Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, amely speciális feladatot lát el megyei és országos területi kötelezettséggel. A kórház működési területén Zalaszentgrót városban önálló rendelőintézet működik, ami meghatározó szerepet játszik a terület járóbetegellátásában és a betegutak alakulásában. A két kiemelt kórház Keszthelyről főúton könnyen megközelíthető, tömegközlekedés igénybe vehető. Azonban a terület többi településéről ez már nem mondható el. Nagy részük a Keszthelyre befutó közutakon keresztül csatlakozhat a nagyobb városokhoz, tömegközlekedés elsősorban autóbusz - átszállással teszi lehetővé Zalaegerszeg, vagy Nagykanizsa elérését. A betegellátás szervezésében, fejlesztésében kedvezőtlen tényező a Zalaszentgrót és Keszthely közötti tömegközlekedési lehetőség. Ez jelentősen befolyásolja a két egészségügyi intézmény közötti betegutakat. o Ellátott lakosságszám, esetszám, migrációs adatok bemutatása (ki hol veszi igénybe az adott szolgáltatást rehabilitációs szakmák és leggyakoribb BNO szerint). Szolgáltatási hiányok, szükségletek bemutatása. Az agyérbetegeket a megye két neurológiai osztálya gyakorlatilag teljes körűen látja el, minden stroke-os beteget felvesz, ami országosan is példamutató. A két osztály betegforgalmának mintegy 2/3-át az agyérbetegségek teszik ki. Ez a jövőben is így lesz, figyelembe véve a népességi korfa alakulását, a lassan növekvő élettartamot, a populáció elöregedését. Az agyérbetegségek jövőben is várható magas előfordulásához paradox módon hozzájárul, hogy a megyében mind a cerebrovaszkuláris, mind a kardiovaszkuláris ellátás jó színvonalú, a túlélési esély magasabb. A megyében a neurológiai ellátásban a cerebrovaszkuláris betegségeken kívül a legnagyobb számú betegcsoportot az egyre emelkedő morbiditású gerincbetegségek képezik. A dominálóan Hévízen működő reumatológiai ellátás részvétele a megye egészségügyében nem kielégítő. 2010-ben Zala megyében a neurológiai osztályok összességében 96 aktív ággyal működtek. Szakmailag jelentős hiány, hogy neurorehabilitációs ágy a megyében kevés, ami rendkívüli módon megnehezíti főként a nagyszámú agyérbeteg rehabilitációját. Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Fekvőbeteg ellátás Az osztályon 2010-ben 20 aktív neurológiai, 36 aktív stroke ágy, 10 neurorehabilitációs ágy működött. A jelenlegi aktív ágyszám mellett racionalizálással a fekvőbeteg ellátás 11

megoldható volt. A neurorehabilitációs ágyak kihasználtsága az előző évhez képest javult, de még nem optimális. A Zala Megyei Kórház, annak Neurológiai Osztálya rendelkezik a korszerű neurológia műveléséhez szükséges technikai feltételekkel (MRA, spirál CT, DSA, digitális, kvantatív EEG, video-eeg, kiváltott válaszok, ENG-EMG, duplex scan, TCD). Ezen feltételek mentén megoldható a neurológiai betegek magas szintű, sürgősségi elvű ellátása. A Zala Megyei Kórház diagnosztikai lehetőségei kiváló hátteret képesek nyújtani a Keszthelyen fejlesztendő neuromuszkoloszkeletális rehabilitációs ellátásnak. A Zala Megyei Kórházban rendelkezésre nem álló más korszerű eljárások társintézetekkel való együttműködésben elérhetők. Így biztosított a neuro-onkológiai ellátás is a Szombathelyi Onkológiai Osztállyal való kooperációban. Járóbeteg ellátás A szakambulancia rendszer (az általános neurológiai szakrendelésen kívül felnőtt-, gyermek epilepszia, fejfájás, mozgásbetegségek, neuroimmunológia, neuroszonológia, EEG, fizioterápia, stroke, logopédia) a morbiditási szempontból lényeges területeket lefedi. Az általános neurológiai szakrendelés, a különböző neurológiai szakambulanciák alkotta struktúra a járóbetegek ésszerűbb, rentábilisabb, szakmailag magasabb szintű ellátását biztosítja. Ezen rendszeren belül jól szabályozható a kórházi konzíliárus tevékenység is az adatgyűjtésen alapuló kontingens révén. Zalaegerszegen a Neurológiai Osztály támogatásával 2 betegklub működik- Sclerosis multiplex, Parkinson-kóros betegek számára. Igen jó színvonalú az SM-klub, melynek rendezvényeit nagyszámú beteg látogatja, szervezi. Aktív tevékenységet folytat a Parkinson-klub is. Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Fekvőbeteg ellátás A nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház Neurológiai Osztálya 40 aktív ággyal működik. Az osztály ágykihasználtsága magas, az átlagos ápolási idő relatíve alacsony, hasonlóan a halálozási adathoz. Az osztályon szubintenzív részleg működik, ennek műszerezettsége megfelelő. A rehabilitációra alkalmas betegeket a kórház rehabilitációs osztálya általában rövid határidővel átveszi. A magas ágykihasználtság egyik fő oka, hogy szociális okokból a betegek egy része 30-40 napot is eltölt az osztályon, krónikus osztályra történő áthelyezés nehezített. 12

Városi Kórház, Keszthely Járóbeteg-ellátás A kórházban carotis UH vizsgálatokra, aggregometriára van lehetőség, a neurológiai ellátás szempontjából leglényegesebb társszakmák rendelkezésre állnak. A keszthelyi régió aktív ideggyógyászati fekvőbeteg ellátását a Zala Megyei Kórház Neurológiai Osztálya végzi. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. Aktív fekvőbeteg szakellátás: Aktív, bajmegállapító osztályon a reumatológiai megbetegedések heveny eseteinek ellátása történik 39 OEP által finanszírozott ágyon, elsősorban Zala megyei, illetve országos ellátási területen. Az osztály a megye egyetlen reumatológiai fekvőbeteg ellátását is jelenti egyben. Krónikus fekvőbeteg szakellátás A Kórház a korai mozgásszervi rehabilitációt, valamint krónikus mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációját országos felvevő területtel látja el. A mozgásszervi rehabilitáció lényege a betegségek gyógyítása utáni maradványtünetek csökkentése, kiküszöbölése, ami szorosan hozzátartozik a gyógyításhoz. A kórházi részlegen postoperatív korai rehabilitáció is folyik, amely főleg traumatológiai, ideg és ortopéd sebészeti osztályos kezdeményezéssel történik. A fenti országos feladatok egyben jó alapot teremtenek a Keszthelyi kórházzal történő feladatmegosztásra, a szervezeti és ellátásbeli együttműködések rendszerének kialakítására, a párhuzamosságok megszüntetésére. Járóbeteg szakellátás A Kórház elsősorban a reumatológiai betegségben szenvedők, illetve a mozgásszervi rehabilitációra szolgáló betegek szakellátását végzi regionális és esetenként országos felvevőterülettel, azonban a határterületi szakmákat érintő esetekben képes a társbetegségekben szenvedő betegeket is ellátni az ÁNTSZ engedéllyel rendelkező szakrendeléseken. Ugyanitt folyik a fekvő-betegek számára a konzíliumok nyújtása is. A járóbeteg-ellátás igénybevétele igen magas, melynek egyik legfontosabb oka az, hogy a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai kórképek, érdemben mindegyike népbetegség körébe tartozik, másrészt sokan a Hévízi gyógytó miatt veszik igénybe azokat az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat, amiket lakóhelyükhöz közelebb is igénybe tudnának venni. 13

A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóit és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat (2010.). 3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron Vas Zala Csorna Kapuvár Sopron, Állami Szanatórium Összesen Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen Zala Megyei Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen R 01 Belgyógyászat 60 60 76 36 112 27 57 84 256 1 321 R 03 Traumatológia 0 0 15 15 15 45 R 04 Szülészet-nőgyógy. 0 20 20 0 20 92 R 05 Csecsemő- és gyerm. 0 3 3 15 15 18 251 R 09 Neurológia 55 55 0 10 10 65 317 R 18 Pszichiátria 52 165 105 322 70 62 132 82 30 113 567 4 204 R 19 Tüdőgyógyászat 0 0 15 15 15 843 R 22 Mozgászervi rehabilitáció 71 63 160 294 184 184 54 225 279 757 5 674 R 27 Angiológia 115 115 0 0 115 115 R 31 Gasztroenterológia 28 28 0 0 28 171 R 40 Kardiológia 231 231 0 45 45 276 1 649 R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 10 10 0 0 10 49 R 45 Addiktológia 0 25 25 0 25 233 C 01 Belgyógyászat 40 53 70 58 221 97 40 20 92 249 39 58 50 147 617 6 990 C 18 Pszichiátria 26 26 15 15 57 57 98 851 C 19 Tüdőgyógyászat 15 15 40 40 15 15 70 638 A 23 Ápolás 75 25 30 130 27 27 54 0 184 1 880 A 73 Szakápolás intézetben 0 0 29 30 59 59 486 Összesen (NYD szakmái) 112 402 141 128 278 446 1 507 466 110 56 201 833 349 142 137 225 853 3 192 25 808 Nyugat - Dunántúl Ország Forrás: OEP A kórház ellátási területe az érintett kapacitás tekintetében megye lakosainak közel fele (57.229 fő). Ezzel szemben a megyei kapacitásoknak az érdemi részét birtokolja. 14

Látható, hogy a források szerint Keszthely esetében 57 rehabilitációs ágy szerepel a 01 Belgyógyászat szakma kód alatt. Az 57 ágy 2010 évi átlagos ágyszám, mivel 2010. május 1-től a finanszírozási szerződésben foglalt 62 ágyból 8 ágy csökkentésre került, így az 54 ágyra módosult. 2011. február 1-ével került a finanszírozási szerződés további módosításra, amely szerint 4 ágy átcsoportosításra került az ápolási osztályra illetve 10 ágy szünetel. A jelenlegi működő kapacitás 50 rehabilitációs ágy, melyből 10 ágy jelenleg is szünetel. A szüneteltetést az indokolta, hogy nem megoldott az ágyak fizikális elhelyezése helyhiány miatt. A rehabilitációs ellátás vegyes szakmai profilú, mely látható az ÁNTSZ illetve az OEP által is hitelesített MT öf táblázatokban is. Jelenleg az 50 ágyon neurológiai és mozgásszervi ellátás folyik, az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyben külön nem szerepel kapacitás, az egyes szakmákhoz ágyszám nincs hozzárendelve. Belső megbontás szerint jelenleg az ágyak 60%-án neurológiai, míg 40%-án mozgásszervi rehabilitáció zajlik. 2010 évben a rehabilitációs osztályról elbocsájtott esetek között 104 főt neurológiai fődiagnózisú kórkép miatt kezelték, illetve 2011 első félévében 134 főt 15

A kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma a saját ellátási terület és különböző földrajzi egységek 10.000 lakosára vetítve szakmánként került megvizsgálásra, rámutatva a kapacitás relatív, lakosság arányos nagyságára. 4. táblázat: A kapacitás relatív, lakosság arányos nagysága # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron (445.432 lakos) Vas (271.290 lakos) Zala (301.495 lakos) Csorna Kapuvár Sopron, Állami Szanatórium Összesen 2 Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen 2 Megyei Zala Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen 2 1. R 01 Belgyógyászat 5,6 1,3 3,7 (36 ágy) 4,1 2,0 9,1 2,8 2,5 1,3 2. R 03 Traumatológia 1,1 0,5 0,1 0,0 3. R 04 Szülészet-nőgyógy. 1 (20 ágy) 0,7 0,2 0,1 4. R 05 Csecsemő- és gyerm. 0,1 0,1 1,1 0,5 0,2 0,3 5. R 09 Neurológia 1 (55 ágy) 1,2 0,5 0,3 0,6 0,3 6. R 18 Pszichiátria 1 4,8 4,9 (105 ágy) 7,2 (70 ágy) (62 ágy) 4,9 4,2 2,9 3,7 5,6 4,2 7. R 19 Tüdőgyógyászat 0,5 0,5 0,1 0,8 8. R 22 Mozgászervi rehabilitáció 3,4 8,6 29,4 6,6 10,7 6,8 5,2 (225 ágy) 9,3 7,4 5,7 9. R 27 Angiológia 1 (115 ágy) 2,6 1,1 0,1 10. R 31 Gasztroenterológia 1 (28 ágy) 0,6 0,3 0,2 11. R 40 Kardiológia 1 (231 ágy) 5,2 2,3 1,5 2,7 1,6 12. R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 1 (10 ágy) 0,2 0,1 0,05 13. R 45 Addiktológia 1 (25 ágy) 0,9 0,2 0,2 14. C 01 Belgyógyászat 1 1,8 7,3 14,9 (58 ágy) 5,0 4,7 (40 ágy) (20 ágy) 14,0 9,2 2,9 5,6 8,1 4,9 6,1 7,0 15. C 18 Pszichiátria 0,8 0,6 0,6 0,6 2,9 1,9 1,0 0,8 16. C 19 Tüdőgyógyászat 0,6 0,3 1,5 1,5 0,5 0,5 0,7 0,6 17. A 23 Ápolás 3,5 3,4 1,9 2,9 1,3 4,1 2,0 1,8 1,9 18. A 73 Szakápolás intézetben 1 0,0 (29 ágy) 1,0 1,9 0,6 0,5 Összesen (NYD szakmái) 10,4 14,9 19,3 16,8 0,0 29,4 33,8 22,5 0,0 0,0 18,1 30,7 17,9 13,7 18,2 0,0 28,3 31,4 25,8 Nyugat - Dunántúl 2 Ország 1 Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája 2 Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat Forrás: OEP A rehabilitációs kapacitások lakosság arányos mértéke az országos átlag feletti, ebben a megvilágításban felülméretezettnek tűnik. 16

Belgyógy ászat Szakmakód Szakma név Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Budapest Fejér Hajdú-Bihar Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Veszprém Összesen NYDOP-5.2.1/C-11 A kórháznak a szubrégióban, a megyében betöltött szerepének súlyát jól mutatja a beteg migráció aránya, azaz hogy a kórház ellátási területéhez tartozó lakosok milyen arányban veszik igénybe a kórház szakellátásait, vagy éppen más kórházakét, illetve ennek fordítottja, hogy a területi ellátási kötelezettség alá nem eső térségek lakosai milyen arányban érkeznek a kórházba (2010-es év). A bevándorolt eseten az ellátási területen kívül lakó betegek ellátása értendő, míg elvándorláson az, amikor a kórház ellátási területéhez tartozó beteg más szolgáltatót keres fel. Az elvándorlásnak több oka is lehet, amelyek közül kettő emelhető ki: az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg, a beteg egyéb speciális helyzete / igénye miatt nem helyben kerül ellátásra (pl. földrajz, szabad orvosválasztás). Mivel a TEK szintű elemzés nem adna valós képet, így a kórházban ellátott betegek lakóhely szerinti bemutatására kerül sor. Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (2010.). 5. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei BNO megnevezés 01 Általános és, k.m.n. atherosclerosis 5 694 32 231 150 6 111 Magasvérnyomás-betegség (elsődleges) 21 9 2 646 238 2 2 916 A végtagi ütőerek atherosclerosisa 6 1 239 96 1 341 Egyéb BNO-k összesen 42 32 14 299 18 30 34 22 2 029 0 20 173 16 699 Belgyógyászat Összesen 63 47 23 878 18 62 34 22 2 594 2 20 323 27 067 Forrás: OEP Összességében megállapítható, hogy az ápolási napok jelentős részét a megyei betegek produkálják, ez az arány 88%. 17

o A fejlesztendő épület jelenlegi állapotának bemutatása (az épület állaga, funkcionális hiányosságok, helykihasználás, közművek, stb.). Az épület fejlesztésének indokoltsága. Az intézmény egy központi telephelyen látja el feladatát. A rendelkezésre álló épületek egy része új és korszerű, egy része elavult és felújítást igényel, nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és hőtechnikailag sem elégítik ki a mai kor követelményeit. A kórházban részleges rekonstrukció történt a 2006 és 2008 közötti időszakban, amelynek eredményeként a kórház új épülettel ( D épület) bővült. Az időközbeni gyakori szakmai profilmódosulásokat a kórházi infrastruktúra már nem tudta követni. A részben alápincézett, A jelű épület a tervezett fejlesztés helyszíne. A háromemeletes, lapostetős, T alakú épület építéséről, az építés szakaszairól és ütemezéséről pontos adatok nem álltak rendelkezésre. Az eredeti, hosszabb szárny, amelyet több ütemben építettek át és bővítettek, a XIX. század elején épült. Az ehhez csatlakozó épületszárnyat is több építési periódusban alakíthatták ki és csatlakoztathatták az eredeti kórházi blokkhoz. Egyéb megbízható adatok híján az építési ütemekre, azok lehetséges korára elsősorban az épület felmérése alapján, főként a teherhordó- és határoló falak vastagságából, feltételezett összetételéből lehet következtetni. A felmérés szerint az épületben régi nagyméretű, tömör kisméretű és blokktéglából emelt falak találhatók. Az épületegyüttes alagsora az épület későbben létesült négyzetes tömbje alatt készült, amelynek bejáratát a főszárny lépcsőházában alakították ki. A két épületrész közötti nyaktag alatt, a lépcsőtérből nyílóan a felszerkezetnél kisebb alapterületű, szűkebb alagsori rész épült, amelyből egy falköz szélességű gépészeti tér nyílik. A hosszanti szárny alatti előtér boltozott, ebből arra lehet, hogy pince, vagy legalább annak egy része a legkorábbi épületszárnnyal együtt épült. A XIX. században létesült, közel 11,20x46,20 m befoglaló méretű, hosszabb épületszárny földszintjén és I. emeletén azonos rendszerű és vastagságú tartó- és határoló falak épültek. Ennek a hosszfőfalas, oldalfolyosós középrészét két oldalról oldalrizalitszerűen kiszélesedő traktusok zárják le. A régi nagyméretű téglából készült falak vakoltan 50 és 65 cm vastagok, szerkezeti vastagságuk 45 illetve 60 cm. A rendelkezésre álló információk szerint egy korábbi átalakítás során az I. emelet feletti födémben acélgerendákat és azok között téglából rakott, feltételezhetően poroszsüveg boltozat sávokat tártak fel, mindez a XIX. századi eredetre, kialakításra utal. 18

Az alatta lévő szintekkel azonos alapterületű II. emeletnek az előzőekkel megegyező rendszerű tartó-, és határoló falai jellemzően 55 cm vastagok, amelyek 51 cm vastag tömör km. téglafalak lehetnek. A falak vastagságának, és ebből következő szerkezeti összetételbeli változása arra utal, hogy a II. emeletet később építették. Az információk szerint az épületrész a II. világháborúban kiégett, így komoly károkat szenvedett. Bár az átépítés, a rekonstrukció mértékéről és összetételéről nem maradtak fenn adatok, mégis azt kell feltételeznünk, hogy az az épület főbb tartószerkezeteit, így födémeit is érinthette. Egy 1962-ben készült légifelvétel szerint az épületet magastető fedte, amit egy későbbi átépítés, minden bizonnyal a III. emelet kialakítása során bontottak el. Ezt a nagyjából a kapcsolódó négyzetes szárny szélességű emeletet a hosszanti szárny középső traktusa fölé emelték. A kisebb alapterületű emeleti blokk kialakításából, tartó- és határoló falainak elrendezéséből arra kell következtetnünk, hogy azok részben a korábbi zárófödémet kiegészítő kiváltó szerkezetekre épülhettek. Ilyen például a III. emelet két harántirányú végfala, amelyek alatt nincsenek tartófalak. A III. emeleti falakat a felmérés szerint 30 cm-es falazóblokkokból építhették. Az épületrész II. és III. emelet feletti födémei, az építési idő és a funkció alapján minden bizonnyal szilárd szerkezetűek, amelyek egy. vb. alkotóelemekből készülhettek. Az előzőekben taglalt hosszanti szárnyhoz keskenyebb nyaktaggal csatlakozó blokk közel 14,2x14,3 m befoglaló méretű, ötszintes épületrész. Információk szerint ezt az épületrészt a II. világháborút követő újjáépítés során emelték, és az korábban, az előzőekben már említett 1962-es légifelvétel tanúsága szerint, kétemeletes, lapostetős épületként funkcionált. Ezt igazolják a felmérések is, amelyek szerint a földszint és a minden bizonnyal azzal egy ütemben épült I. és II. emelet azonos rendszerű és vastagságú falakból áll. Ennek megfelelően a körítő- és hosszanti tartófalak 38 cm vastag tömör km. téglafalak, amelyek 3,60 és 6,00 m fesztávú födémmezőket támasztanak alá. A nagyobb fesztávot közrefogó két hosszabb falpillérből álló közbenső falra monolit vasbeton áthidaló gerendák támaszkodnak. Az ezt követő épületbővítés és részleges átépítés során alakították ki az alatta lévő szintektől eltérő szerkezeti rendszerű II. emeletet, amely részben vázas szerkezetű. Ennek részeként a nyugati traktust haránt főtartós vázszerkezetként építették meg, amelynek közbenső pilléreire és falaira illetve homlokzati tartóira kéttámaszközű monolit vasbeton mestergerendákat ültettek fel. 19

A Keszthelyi Városi Kórház a lehetősége szerint folyamatosan fejleszti, felújítja az épületeit a változó igények és követelményeknek megfelelően. Jelenleg a kórház B épületének II. emeletén található a rehabilitációs osztály, de a terápiás helyiségek, amiket a betegek igénybe vesznek egymástól távol, más-más épületben, illetve szinten találhatók. A terápiás helyiségek elavultak, rosszul felszereltek, és bizonyos kezelések lefolytatásának a feltételei egyáltalán nincsenek meg. Az A épületben lehetőség van a rehabilitációs osztály kialakítására úgy, hogy a kezelő- és terápiás helyiségeket is meg lehet valósítani egy épületben. Egyes földszinti tereknek kertkapcsolatot is lehet biztosítani. A III. emeleten adott a lehetőség egy későbbi bővítésre is. Az A épület III. emeletét jelenleg az épületben dolgozók használják, illetve a szint egy része üresen áll. A II. emeleten van az 50 ágyas krónikus osztály, amely túlzsúfolt, ezt át lehet költöztetni a B épületbe a rehabilitációs osztály helyére. Az I. emeleten található szakrendelések leköltöztethetők a földszintre. A kórház területén álló A épületnek az Ady utcával közvetlen kapcsolata van. Az északdél irányú utcával párhuzamosak az épület hosszhomlokzatai. Északi irányból a szemészeti rendelő és a művese állomás földszintes épületével van összeépítve, déli irányból a központi steril, konyha, dolgozói étterem kétszintes épülete és a háromszintes lépcsőházi nyaktag csatlakozik az A épülethez. Az épület a föld alatt és a terepszint felett az I emelet magasságában is össze van kötve zárt folyosóval a kórház B, C és D épületeivel. Az A épületbe az Ady utcáról 9 fellépéses előlépcsőn vagy meredek rámpán lehet bejutni, vagy az udvar felől a terepszinthez csatlakozó bejáraton keresztül. Udvar felől érkezve a lépcsőházi belső faszerkezetű meredek lejtésű rámpán vagy 3 fellépésű lépcsőn érhető el az épület földszintje. Az épület eredetileg is kórháznak épült, még a Festetics család adományaiból. A második világháborúban kiégett, ezután teljesen átépítették. Ekkor már kétemeletes volt, de magastetős. Valamikor a 70-es években alakíthatták át lapostetősre a középső épületrészre pedig még egy emeletet építettek. Az épület északnyugati L alakú épületszárnyai mellé kívülről felvonót építettek, amely a földszintről a második emeletig közlekedik. Az épületben található szakrendelők egy részét a közelmúltban már felújították, valamint mozgássérült betegek részére is kialakítottak egy wc-t. 20

o Tárgyi feltételek jellemzőinek bemutatása (gép-műszer, bútorzat állapota, ebből fakadó problémák, korszerűség, életkor, amortizáció mértéke). Az utóbbi 5 év beruházásai. Az intézményi egészségügyi gép-és műszerek nagy része a 90-es években lett beszerezve, életkoruk 8-17 év között van. A rtg berendezés jelenleg analóg rendszerű felvételi/átvilágító szerkezet, digitalizálását meg kell oldani. Az UH berendezések univerzális vizsgálatokra (általános hasi, nőgyógyászati, urológiai) vizsgálatok elvégzésére alkalmas, a software-nek és a különböző vizsgáló fejeknek köszönhetően. Az osztályon kevés olyan eszköz található, amelyek egyedi beszerzési értéke meghaladta volna a 100.000 Ft-ot. 6. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként) Osztály OEP kódja és megnevezése 2003R0101 Rehabilitációs osztály Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték feletti) törvényi előírás szerinti szükséges db szám meglévő db szám könyv szerinti nettó érték telepítési, beszerzési év életkor EKG berendezés 2 1 938 2008 3 Hűtő 2 3 404 2008 3 Mosó szárító 0 1 113 2007 4 ÖSSZESEN 4 5 1455 eszközök listája.keszthely..xls 1. munkalap o A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása (hardware, medikai rendszerek, informatikai alapinfrastruktúra jelenlegi állapota, hiányosságai, stb.) Az utóbbi 5 év beruházásai, illetve fejlesztései. A Kórház jelenleg működő strukturált informatikai hálózata megfelel a kor elvárásainak, felkészült szinte bármilyen új elem fogadására. A hálózat nagyrészt gigabites sebességű 3Com hálózati elemek képezik, a legtöbb esetben réz, nagyobb távolságok esetén optikai gerinccel. A gigabit sebességű hálózati elérés a hálózat folyamatos fejlesztésének eredményeként a hálózati végpontok mintegy 70%-ánál rendelkezésre áll. Természetesen a szoftveres környezetet biztosító kiszolgálók elérése esetén is biztosított a maximális sebesség a hálózat központi eszközéig. A hálózati eszközök áramellátása minden esetben szünetmentes tápegységről történik. 21

A kórház a kiszolgálók (server) esetében törekszik a lehető legnagyobb biztonságra és rendelkezésre állásra. Az egészségügyi rendszert kiszolgálói lokálisan elkülönített, redundánsan működő szerverek lokális hiba esetén legfeljebb 10 perc kieséssel biztosítják a folyamatos munka lehetőségét. A biztonsági mentésekért felelős kiszolgáló szintén lokálisan elkülönül a szervertermektől, hogy egy esetleges katasztrófa-esemény esetén is biztosítva legyen a tervszerű biztonsági mentések tárolása. Természetesen mindegyik kiszolgáló redundáns áramellátással rendelkezik, amelynek egyik ága minden esetben nagy tárolókapacitású szünetmentes tápegységhez csatlakozik, amelyek képesek a kiszolgálók esetében áthidalni egy hosszabb áramkimaradást is. A kliens oldali hardverpark átlagos teljesítményszintje a folyamatos fejlesztésének köszönhetően kielégítő, az lokális igénybevételeknek megfelelően elosztott erőforrásoknak köszönhetően folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé. Az új elvárásoknak megfelelően a kórház folyamatosan bővíti a hálózati végpontok számát, és ezzel együtt lehetőségei szerint a használható munkaállomások számát is. A kórház által használt szoftveres környezet legnagyobb volumenű eleme a Medworks integrált egészségügyi rendszer, amely hazai viszonylatban a legelterjedtebb és legkorszerűbb integrált korház-informatikai szoftver. Segítségével egy környezetben kezelhető a betegekhez kapcsolódó összes ellátás, tevékenység adata a járó betegellátástól a műtéti eseményeken át a laboratóriumi eredményeken át a gyógyszerfelhasználásig. 7. táblázat: A Medworks integrált egészségügyi rendszer főbb moduljai Medworks LabWorks PharmaGlobe Controlling Jelentés Diéta Általános járó és fekvőbeteg valamint műtéti rendszer. Tárolja a megjelent betegek adatait, azokhoz kapcsolódó összes ellátást, beavatkozást. Laboratóriumi modul, a rendszer automatikusan átveszi az eredményeket a labor automatáktól, illeszti a megfelelő betegadatokhoz, ellátásokhoz. Gyógyszertári modul, teljes gyógyszertári forgalom, osztályos gyógyszerigénylés és felhasználás kezeléséhez. Kontrolling és elszámolási adatok kezelésére szolgáló modul. Kötelező elszámolási és betegforgalmi jelentések készítésére szolgáló modul. Betegek szakszerű élelmezését elősegítő modul. A kórház által használt gazdasági és munkaügyi rendszerek lefedik gyakorlatilag az összes szükséges területet. Az Ecostat gazdasági rendszer segítségével egy integrált szoftveren keresztül valósul meg a teljes terület kezelése a számlázástól a raktárkezelésig. 22

Az integrált munkaügyi rendszer lehetővé teszi, hogy dolgozók közvetlenül a munkaügyi rendszerbe vigyék fel havi munkaidejüket (jelenlét), így a bérkalkulációhoz nincsen szükség nagy mennyiségű papíralapú adat feldolgozására. Az intézmény a jogszabályoknak megfelelően digitálisan iktatja az iratforgalmát. Irányítási és informatikai rendszer Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési szabályzat szerint működik. A vezetés munkáját a jogszabályban előírt testületek segítik. Legfőbb javaslattevő testületek: Szakmai Vezető Testület, Főorvosi Értekezlet, Gazdasági Műszaki Tanács, Főnővéri Tanács, Osztályértekezlet, Gyógyszerterápiás Bizottság, Tudományos Bizottság. Az elmúlt időszakban ezek a testületek nem teljes körűen működtek. A kórházban folyó munkát minden területen szabályzatok, eljárási utasítások, műveleti utasítások szabályozzák. Az intézmény bevezette az ISO 9001:2000 Minőségbiztosítási Rendszert, amelyben a folyamatok részletes szabályozást nyertek. A szabályzatokat a jogszabályi változások miatt felül kell vizsgálni. Integrált vezetői információs rendszer nem működik, a kontrolling tevékenységet 2009. február 1-től két fő végzi. Sajnálatosan a kontrolling csak részben képes részletes, költséghelyekre lebontott adatokat és elemzéseket szolgáltatni, amely a teljesítmény, a bevételek és kiadások pontos ismeretéhez, a tervezéshez és az intézkedések végrehajtásához szükséges lenne. A kórház egészségügyi informatikája jelenleg korlátozottan képes megjeleníteni a valódi orvos-szakmai és gazdasági folyamatokat, így ezek analízisére sem nyílik lehetőség. A kórház és más egészségügyi intézmények szoftverei nincsenek integrált kapcsolatban, a programok csak egy-egy részfeladat megoldására képesek. Ennek következtében rendkívül sok a párhuzamosság és nem valósítható meg az adatok rendszerezett összevetése. A jelenlegi géppark állapota nem elegendő a kórház által használt betegellátást segítő, illetve az üzemeltetést végző szoftver környezetek futtatásához. Informatikai szemmel vizsgálva ezek a gépek elavultak. A munkaállomások nagy része nem korszerű processzorokkal rendelkezik, elavult monitorokkal és nyomtatókkal. A modern kórházi képalkotási módszerek befogadására egyáltalán nem használhatóak. A jelenlegi hardver eszközök nem alkalmasak magasabb szintű operációs rendszer futtatására. Az integrált kórházi rendszerek alapkövetelménye a Windows XP Prof. vagy Linux operációs rendszer magas szintű működtetése. A nyomtatók nagy része mátrix és tintasugaras nyomtató, amelyek fenntartása életkoruk növekedésével folyamatosan egyre költségesebbé válik, esetleges javítási költségük nagyon magas. Elszórt, munkaállomásokhoz kötött egyedi nyomtatók. 23

A jelenlegi kiszolgáló kapacitása nagyon kicsi, integrált informatikai rendszer futtatására nem alkalmas. A jelenlegi rendszerben az adatmentés biztonságos módszere hiányos. A távoli adatelérés a jelenlegi rendszerben nem megoldott. Felügyeleti szoftverrel nem rendelkeznek. Az intézmény egységes informatikai rendszert működtet, amelyet hasznos lenne a megfelelő jogosultságok megállapítása és beállítása mellett a háziorvosok részére is hozzáférhetővé tenni. A telefonhálózat nem strukturált kialakítású, nehézkes a mellékek kezelése. Elmúlt 5 év beruházásai A 2008-2009-es évben címzett beruházási támogatásból valósult meg a kórház épületés eszközállományának részbeni felújítása. A felújítás érintette a kórház járóbetegellátását, diagnosztikai ellátását valamint kialakításra került a sürgősségi betegellátó osztály. A diagnosztikai ellátások közül korszerű és épület- és eszközállomány fejlesztésére volt lehetőség a laboratóriumi és transzfúziológiai, a patológiai és a röntgen-ultrahang diagnosztikai osztályokon. Járóbeteg-ellátásban a következő szakrendelések kerültek felújításra és korszerű eszközökkel való felszerelésre: Kardiológiai szakrendelés; Urológiai szakrendelés; Endokrinológiai szakrendelés; Bőrgyógyászati szakrendelés; Pszichiátriai szakrendelés; Addiktológiai szakrendelés; Neurológiai szakrendelés; Audiológiai szakrendelés; Orr-fül-gégészet; Gasztroenterológiai szakrendelés; Szülészeti szakrendelés; Onkológiai szakrendelés, gondozó. A sürgősségi betegellátó osztály épületállományi és eszközfelszerelése teljes egészében újonnan került kialakításra. A címzett beruházás összértéke a 960.000.000,- Ft. Végleges átadása és üzembehelyezése 2009. március 1-i hatállyal történt. o Új építés esetén: a fejlesztés szükségességének alátámasztása, miért nem alakítható át, újítható fel, használható a jelenlegi épület. Az új építés költséghatékonyságának bemutatása. Nem releváns. 24

o A fejleszteni kívánt intézmény, illetve a fejlesztendő rehabilitációs ellátási terület gazdálkodásának, gazdasági helyzetének bemutatása. Az intézmény önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény maradványérdekeltségi rendszerben végzi tevékenységét. A feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezésre állnak a szervezeti egységek ingatlanai a rajtuk található épületekkel és a leltár szerint nyilvántartott eszközökkel. Költségvetését az önkormányzat rendeletben hagyja jóvá. Bevételi oldalon meghatározó az egészségügyi szolgáltatásért járó finanszírozás, kiadási oldalon pedig a személyi jellegű kifizetések, valamint a működéssel kapcsolatos ráfordítások. A pénzügyi egyensúly megtartása napi, operatív irányítási feladatot jelent. A kórház nettó adósság állomány 2007. év elejétől monoton növekszik. A likviditási helyzet 2008-ban növekvő önkormányzati szerepvállalás mellett is tovább romlott. A szállítói állomány szerkezete rossz, a lejárt rész igen magas. Az adósságállomány növekedésének főbb okai az aktív agyak jelentős részének elvesztése és a reálértéket vesztő finanszírozás. Emellett alkalmazkodási problémák is jelentkeztek, mint a tartós kihasználatlanság a krónikus ellátásban, és az ápolási osztályon, a járóbeteg szakellátásban és az egynapos sebészetben. Mindezek a bevételek csökkenéséhez illetve elmaradásához vezetett. A kiadások területén kiemelhető, hogy többlet költségek jelentkeztek a korábbiakhoz képest a bér-és járulékai esetében, amely a létszámhiánnyal hozható összefüggésbe. Az elvándorolt szakembereket esetenként magas díjazással lehetett pótolni, amelyet a kórház az ellátás biztosítása érdekében vállalt fel. A magas fajlagos kiadáshoz vezet egyes területek méretgazdaságossági problémája, pl. labordiagnosztika, egyéb kiszolgáló területek. Az intézmény 2007. április 1-i hatállyal jelentős aktív ágyszám leépítést szenvedett el, amelynek eredménye a korábbi stabil egyensúlyi gazdálkodás megbomlása volt. A kórház a HBCS elven finanszírozott aktív ágyainak közel felét veszítette el. Helyettük krónikus napidíj 1,4-szeresével finanszírozott 62 számú rehabilitációs ágyszám került megállapításra. Az újonnan megállapított ágyszámok szakmai feltételeinek kialakítására lehetőség nem volt. A korábbinak megfelelő aktív esetszám finanszírozási bevételeinek megszerzése a bevezetett teljesítménykorlátok miatt nem volt lehetséges. Eredményeként 2007. évben az intézmény adóssága 74.432.000,- Ft-ra emelkedett. A 2008-as év során Keszthely Város Önkormányzata éves szinten 100.000.000,- Ft-tal támogatta a kórház működését. A Tüdőgondozó betelepítését külső telephelyről 15.000.000,- Ft értékben finanszírozta, 2010 szeptemberében 25