A TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ

A TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ Petró Leonárd Karácsony Gyöngyi Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Áttekintés Előkészületek: az irodalomgyűjtés lehetőségei A dolgozat létrehozása A tudományos kommunikáció folyamata A tudományos munka minőségi mutatói Folyóiratok Kutatók Intézmények - újragondolva Open Access 2

Előkészületek: irodalomgyűjtés 3

Források azonosítása (Is Google enough?) 4

Bibliográfiák Olyan dokumentumok jegyzéke, melyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek Lelőhelytől független Korábban nyomtatott formában, ma már elektronikus Általában online Jól kereshető

Bibliográfiák típusai Különböző szempontok szerint állítják össze - példák Időszak: folyamatosan megjelenő (kurrens) vagy összefoglaló, lezárt (retrospektív) Földrajzi szempont: egyetemes, nemzeti, helyi stb. Tudományterület: általános- vagy szakbibliográfia

Bibliográfiai adatbázisok - példák PubMed egyetemes, biomedicina Web of Science egyetemes, általános Scopus egyetemes, általános MOB (Magyar Orvosi Bibliográfia) MATARKA (Magyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) - általános IKER (Időszaki Kiadványok RepERtóriuma) - társadalomés természettudomány; lezárva 2002 Humanus (HUmántudományi tanulmányok és cikkek adatbázisa) - 7

Bibliográfiai adatbázisok Alapvető funkciók összetett keresés

Bibliográfiai adatbázisok Alapvető funkciók bibliográfiai adatok

Bibliográfiai adatbázisok Kiegészítő adatok, egyéb funkciók Abstract - Rövid tartalmi kivonat, mely segíti a kutatót a pontos tájékozódásban Full text link a tanulmány teljes elérhetőségére mutató külső hivatkozás Related articles egyéb hasonló témában született tanulmányok Egyéb (linkout, reference list, refworks, citation, impact factor, e-mail)

Irodalom beszerzése Nyomtatott változat (fénymásolat) a könyvtárban/tanszéken, könyvtárközi kölcsönzés online katalógusok szerepe Elektronikus változat Online, teljes szövegű folyóirat-adatbázisok Előfizetéses (Ebsco, Web of Science, Science Direct) Nyílt elérésű (Open Acces) Elektronikus Könyvek (Google Books, Science Direct) E-könyvtárak (MEK) Egyéb elektronikus források (Arcanum kiadványok, intézményi repozitóriumok -DEA) 11

A dolgozatírás segédeszközei 13

Referensz szoftverek Irodalomjegyzék előállításához Utalások beillesztése a dolgozatba Citáció-készítéshez Több ezer formátum (szerzői utasítás) kezelése EndNote Reference Manager RefWorks 14

RefWorks Online Bárhonnan használható A cikkek teljes szövege feltölthető és megosztható Irodalomjegyzékek importja adatbázisokból 15

PubMed 16

Scopus 17

Matarka

Write-N-Cite Összeköti a RefWorks szoftvert a számítógép szövegszerkesztőjével Telepítés után azonnal használható Hivatkozások kezeléséhez Bibliográfia lista készítéséhez www.refworks.com

Write-N-Cite MS Word használata esetén www.refworks.com

Bibliográfia készítése 23

Adatbázis-bemutatók, segítség kenezy.lib.unideb.hu publikaciok@lib.unideb.hu Könyvtári hírlevél OEC hírlevél Neptun üzenet referensz szoftverekhez 24

A tudomány lényege a kommunikáció 26

A kommunikációs folyamat kutatás (anyaggyűjtés, kísérletek, stb) kongresszusok, levelezés, preprintek tudományos munka megírása kiadó bírálat, értékelés módosítás: végleges mű tördelőszerkesztés a mű megjelenése terjesztés a cikk/kutató tudományos eredményének befogadása: idézet, bírálat, vita újabb eredmények 27

A folyamat jellemzői Közösségben zajlik Community of Scholars biomedexperts.com Kritikai légkör Eredetiség A publikálás a tulajdon deklarálása 28

A tudományos kommunikáció eszközei Formális csatornák szakkönyvek, tudományos folyóiratok, különlenyomatok Informális csatornák tudományos összejövetelek előadásai (kb. 65%-uk jelenik meg írásban is), jelentések (reportok), értekezések, disszertációk, preprintek, konferencia-anyagok 29

Tudományos folyóiratok 1665- Journal de Scavans Philosophical Transactions of the Royal Society (of London) 2010: > 26 000 lektorált tudományos folyóirat 2,5-3 millió cikk / év 30

Az információrobbanás okai Pénz Kutatók száma Konkurencia-harc Tudósok megítélése (álláspályázatok, tudományos címek, fokozatok, beosztás, fizetés) Publikálj vagy pusztulj! Intézmény megítélése Szponzor 31

Folyóiratok változása I. a cikkek nyelve, hosszú cím helyett abstract, hivatkozások, korábban hozzáférhető könyvtárak hiányában, egyszerre több folyóiratban is megjelenik a publikáció, korábban a folyóiratok előfizetői maguk a tudósok, a tudományos társaságok tagsági díjában benne foglaltatott folyóirat ára, hosszú várakozási idő a megjelenésig, 32

Folyóiratok változása II. a kiadás a tudós társaságok privilégiuma, később magánvállalkozások (az elsőt a francia Rozier alapította a 18. században), szakosodás a tudós társaságok szakosodásával indult el (19. század), szerkesztők, szerkesztőbizottsági tagok, tanácsadó bizottságok, mint a tudomány várának kapuőrei, a vezető folyóiratok és szerkesztőinek stratégiai szerepe van. 33

Folyóiratok változása III. Cikkek tartalmi felépítése: 1. bevezetés (az előzmények tárgyalása), 2. a vizsgálat célja, 3. a felhasznált eszközök és metodika, 4. eredmények, azok értelmezése és beépítése a korábbi ismeretekbe (20. sz. elejétől), Formai felépítés: 1. cím, 2. szerzők, 3. a szerzők munkahelye (affiliation), 4. a cikk beérkezési vagy elfogadási dátuma, 5. összefoglalás, 6. irodalomjegyzék a cikk végén és a lábjegyzetekben. 34

Szerzői utasítások Folyóirat minden példányában Kiadó/folyóirat honlapján Gyűjtemények 35

A tudományos munka minőségi mutatói 36

A tudományos munka értékelése Egyéni Intézményi Mennyiségi minőségi mérőeszközök 37

A tudomány minőségének mérése A tudományos munka minőségét az értékelése és a tudományba való integrációja jelenti ennek kézzel fogható jele az idézés (hivatkozás). Folyóiratok minősége Cikk minősége 38

Folyóiratok minőségének mérése Eugene Garfield Impakt factor (IF, hatástényező): Milyen mértékben hivatkoznak az adott folyóiratban megjelent cikkekre? Immediacy index (frissességi mutató): Milyen gyorsan reagál a tudományos közvélemény a folyóratban megjelent publikációkra? 39

Az egyéni kutatói teljesítmény értékelése Publikációs jegyzék hossza Milyen nívós folyóiratokban jelentek meg publikációi (IF) Idézettség H-index 40

Egyéni mutatók összesítése a publikációs jegyzékben Folyóiratok IF értékének feltüntetése (megjelenés évében és/vagy a legutolsó ismert érték) Idézettség jelölése Cikkekhez rendelve Önidézetek nélkül Függő független idézetek megkülönböztetése H-index 41

Intézmények teljesítményének mérése Kutatási potenciál reprezentálása Adatszolgáltatás intézményi, tanszéki, stb. akkreditációhoz Pályázatokhoz Nemzetközi felsőoktatási rangsorok The Times Higher Education http://www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2009/results Shanghai rangsor http://www.arwu.org/ http://www.webometrics.info/ felvi.hu, HVG különszám 42

Intézmények hazánkban Tudományos kutatás Magyarországon MTA és kutatóhálózata Felsőoktatási intézmények Kutatásfinanszírozás (Uniós források) Tudományos publikációk nyilvántartása MTA adatbázisai: KPA, TPA átalakulóban (MTMT) Intézmények publikációs adatbázisai 43

A DE Publikációs Adatbázisa Volt KLTE adatbázis anyaga (kb. 1990-től, nem teljes) DOTE Annual Report anyagából, nem teljes Kurrens adatbekérés 2008-tól (2007. évre vonatkozóan) Bibliográfiai adatbázis Teljes szöveg archiválása a DEAban 44

PA kimenetek Adatszolgáltatás, statisztikák OEC Annual Report publikációs jegyzéke Személyes, intézeti bibliográfiák lehetősége (pl. honlapra) Link a teljes szöveghez Adatcsere más adatbázisokkal Referensz szoftver használata Keresési lehetőségek bővítése 46

DEA: a Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma Teljes szövegű dokumentum-archívum Sokféle tartalom (szakdolgozatok, disszertációk, képek, digitalizált dokumentumok, publikációk, oktatási anyagok) Hozzáférési szintekkel (Internet, egyetemi IP, zárt hálózat, nem hozzáférhető) 47

DEA gyűjtemény 48

A DEA-t a Google indexeli 49

DART-Europe: közel 150 ezer doktori dolgozat 17 európai országból 50

Digitalizált tartalmak

PhD védések és dolgozatok az Országos Doktori Tanács adatbázisában 52

DRIVER

Idézettség figyelése a DEA-ban 54

- újragondolva 55

Kommunikációs folyamat problémák a XX. század végén Finanszírozási Szerzői jogi Technológiai 56

Szereplők, szerepek SZERZŐK LEKTOROK OLVASÓK KUTATÁS- FINANSZÍROZÓ INTÉZMÉNY SZERKESZTŐK KIADÓK ÜGYNÖKSÉGEK KÖNYVTÁRAK TARTALOM ELŐÁLLÍTÁSA ELEKTRONIKUS VAGY NYOMTATOTT PÉLDÁNYOK ELŐÁLLÍTÁSA, TERJESZTÉSE PÉLDÁNYOK TOVÁBBÍTÁSA PÉLDÁNYOK OLVASÁSA 57

Szereplők SZERZŐK LEKTOROK OLVASÓK KUTATÁS- FINANSZÍROZÓ INTÉZMÉNY SZERKESZTŐK KIADÓK ÜGYNÖKSÉGEK KÖNYVTÁRAK PREPRINT (KÉZIRAT) POSTPRINT TARTALOM ELŐÁLLÍTÁSA (LEKTORÁLT SZERZŐI VÁLTOZAT) KIADÓI VÁLTOZAT ELEKTRONIKUS VAGY PÉLDÁNYOK NYOMTATOTT PÉLDÁNYOK (KORREKTÚRA, TOVÁBBÍTÁSA ELŐÁLLÍTÁSA, TÖRDELŐSZERKESZTÉS, PÉLDÁNYOK TERJESZTÉSE NYOMTATÁS, E - PUBLIKÁLÁS) OLVASÁSA 58

Tranzakciók SZERZŐ TARTALOM MINŐSÉGI EGYÉNI ELŐFIZETŐ (EL)ISMERTSÉG INFORMÁCIÓ KIADÓ LEKTOR BIZTOSÍTÁS ELŐFIZETÉSI DÍJ MINŐSÉG- KÖNYVTÁR- HASZNÁLÓ SZERKESZTŐ (EL)ISMERTSÉG 59

Tranzakciók SZERZŐ CIKK-ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG TARTALOM (EL)ISMERTSÉG OPEN ACCESS KIADÓ OPEN CHOICE KIADÓ MINŐSÉGI INFORMÁCIÓ MINŐSÉGI INFORMÁCIÓ EGYÉNI ELŐFIZETŐ OLVASÓK LEKTOR SZERKESZTŐ BIZTOSÍTÁS (EL)ISMERTSÉG OPTIONAL OPEN ARTICLE ELŐFIZETÉSI DÍJ MINŐSÉG- KÖNYVTÁR- HASZNÁLÓ 60

NYÍLT HOZZÁFÉRÉS OPEN ACCESS (OA) a gyakorlatban 61

Nyílt hozzáférés (Open Access) Célja: Olcsó hozzáférés Nagyobb hatás (idézettség) Tudományos információcsere felgyorsítása Saját (intézményi, személyes) kutatások láthatóvá tétele 62

A nyílt hozzáférés módjai 1. Nyílt hozzáférésű folyóiratok, kiadók 2. Szerzői archiválás Nyílt hozzáférésű archívumok (intézményi / tudományterületi) 63

1. OA folyóiratok: www.doaj.org 64

2. Szerzői archiválás - repozitóriumban Intézményhez vagy tudományterülethez kötött Állandó elérhetőség Kereshetőség Hosszú távú megőrzés Számuk folyamatosan növekszik opendoar (1622) http://www.opendoar.org/ ROAR (1702) http://roar.eprints.org/ 65

Tudományterületi archívumok: Research Papers in Economics arxiv (1991- ) PubMed Central (1 628 666 rekord) CogPrints (http://cogprints.org/) RePEc (http://repec.org/) E-Lis (http://eprints.rclis.org/) 66

Intézményi repozitóriumok DEFINÍCIÓ: egy (vagy több) intézményhez kötődő elektronikus (digitálisan született vagy digitalizált) dokumentumok archívuma FELADATA: archiválás (megőrzés) és szolgáltatás 67

ROAR: roar.eprints.org 68

Magyar bejegyzések CEU: 5 Corvinus: 2 Debreceni Egyetem: 1 (DEA) OSZK:1 (MEK) MTA: 1 (REAL) +1: Miskolc (MIDRA) 69

Miért Open Access? Miért ne? Láthatóság Hatás Elismertség Kommunikáció Együttműködés Szakmai előrelépés 70

http://universitymetrics.com/gfactor2006top300 71

Hogyan? 72

A szerzőnek vannak jogai 73

és vannak kötelességei 74

http://www.open-access.hu 75

Felhasznált irodalom (1) Scientometrics: An International Journal for all Quantitative Aspects of the Science of Science, Communication in Science and Science Policy. (2) Antal Z, Virágos M, Karácsony G. A szakirodalmi tájékozódás korszerű eszközei egészségügyi oktatási intézmények hallgatói számára. Debrecen, 2003. (3) Bujdosó E. Bibliometria és tudománymetria. Budapest: OSZK, MTAK; 1986. (4) de Solla Price D. Kis tudomány - Nagy tudomány. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1979. (5) Bősze P. A magyar orvosi nyelv tankönyve. Budapest: Medicina, 2009 (6) Magyar Tudomány: A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata 76

http://kenezy.lib.unideb.hu publikaciok@lib.unideb.hu Karácsony Gyöngyi gyk@lib.unideb.hu