Telekom Lakásbiztosítás Csoportos biztosítási szerződés feltételei Ügyfél-tájékoztató Ki a biztosítás szerződője? A biztosítás szerződője a Magyar Telekom Nyrt. Ki nyújtja a szolgáltatást? A biztosítási szolgáltatást a Magyart Telekom Nyrt. szerződéses partnere, az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1.) nyújtja, amely közel 15 éve van jelen a magyar biztosítási piacon, dinamikus növekedésének köszönhetően pedig az elmúlt években a 10 legnagyobb biztosítótársaság egyikévé vált. A biztosítási események bekövetkezését követően a biztosítási szolgáltatás igénybevétele esetén Ön az UNION Biztosítóval lesz közvetlen kapcsolatban. A biztosítással kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, esetleges problémáit az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (+36-1) 486-4343 ügyfélszolgálati számán tudja jelezni. Kinek nyújt fedezetet a biztosítás? Biztosítottnak minősül az a Magyar Telekom Nyrt-vel hatályos Telekom otthoni szolgáltatásokra illetve Telekom mobil szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződéssel rendelkező természetes személy, aki a Magyar Telekom Nyrt. felé tett nyilatkozattal a Csoportos Biztosításhoz csatlakozott, és akit ennek alapján a Magyar Telekom Nyrt. a biztosítónak biztosítottként bejelentett. A csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként az az előfizető csatlakozhat, aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (tulajdonos, bérlő, haszonélvező), és akinek a csatlakozási nyilatkozat időpontjában a szerződővel szemben az előfizetői szerződésből eredően tartozása nem áll fenn. A biztosítási érdek nélkül tett csatlakozási nyilatkozat semmis. Biztosítottnak minősül: a) Épületek, építmények vonatkozásában: a csoportos biztosításhoz biztosítottként csatlakozott előfizető: tulajdonos, bérlő, haszonélvező. b) Ingóságok vonatkozásában: a csoportos biztosításhoz biztosítottként csatlakozott előfizető: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozott biztosítottal lakcímkártyával igazoltan a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek. Felelősségbiztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek. A biztosított a csoportos szerződésbe szerződő félként nem léphet be. A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatkozik, melyhez a biztosítottak csatlakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak. Az előfizetők a csoportos biztosítási szerződéshez az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhatnak biztosítottként: a) írásban, a biztosító által rendszeresített és a szerződő által az előfizető rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon, b) a szerződő vagy megbízottja telefonos ügyfélszolgálata által rögzített szóbeli nyilatkozattal. A biztosított csatlakozása esetén a szerződő a biztosítási fedezet fennálltáról a biztosított részére írásbeli visszaigazolást (fedezetigazolás) küld. A kockázatviselés kockázatviselésének kezdete, tartama A biztosító kockázatviselése a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban a csatlakozásnak a szerződő rendszerében történő rögzítés időpontját követő nap 0 órakor veszi kezdetét. Amennyiben a csatlakozási nyilatkozat a kockázatviselés kezdőidőpontját nem tartalmazza, a biztosító kockázatviselése a csatlakozásnak a szerződő rendszerében történő rögzítés időpontját követő nap 0 órakor veszi kezdetét. A csatlakozást a szerződő a csatlakozási nyilatkozat megtételét követő 5 munkanapon belül rögzíti a rendszerében. A rendszerben történő rögzítés napját a szerződő a biztosított részére küldött fedezeti tájékoztatón rögzíti. A biztosító az árvíz kockázatra a kockázatviselés kezdetétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki. A biztosítás tartama, biztosítási évforduló és biztosítási időszak A biztosítás határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének megfelelő nap. A biztosító kockázatviselésének megszűnése A biztosítónak adott biztosítottra illetőleg az általa fedezetbe vont ingatlanra fennálló kockázatviselése valamennyi kockázatra kiterjedően megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül a leghamarabb bekövetkezik: a) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén, b) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén, c) amennyiben a biztosított a rá áthárított biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 nap elteltével sem fizette meg a szerződőnek, a 60. napon 24 órakor; d) ha a biztosítási jogviszonyt a biztosított a szerződőnek megküldött írásbeli nyilatkozattal, vagy a biztosító a biztosítotthoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási évfordulóra, azt legalább 30 nappal megelőzően felmondja, a folyó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor, e) telefonon történő csatlakozás esetén, ha a fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan fennálló biztosítási jogviszonyt a biztosított azonnali hatállyal felmondja, az azonnali hatályú felmondás szerződő általi kézhezvételének napján 24 órakor, f) a csoportos biztosítási szerződés megszűnése esetén annak rendes felmondás miatti megszűnését ide nem értve a csoportos biztosítási szerződés megszűnésének napján 24 órakor, g) a csoportos biztosítási szerződés rendes felmondással történő megszűnése esetén a biztosítottra vonatkozó legközelebbi biztosítási évforduló napján 24 órakor. A biztosító kockázatviselését a szerződő és a biztosított közötti előfizetői szerződés megszűnése nem érinti, az adott biztosítottra illetve az általa fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan az előfizetői szerződés megszűnését követően is változatlanul fennáll. A biztosítás díja A biztosítás havi díjfizetésű. Adott biztosítottra vonatkozóan a biztosítás első díjrészlete a biztosító kockázatviselésének kezdetét követő hónap első napján, a folytatólagos díja pedig az azt követő hónap első napján esedékes, mely hónapra a díj vonatkozik. A csoportos szerződés alapján fizetendő biztosítási díjakat a szerződő fizeti meg a biztosítónak. A biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban vállaltak alapján a szerződő az általa megfizetett biztosítási díjnak a biztosítottra jutó részét biztosítási díjhányadként áthárítja a biztosítottra, mint a biztosítási fedezetbe tartozás ellenértékét. Az áthárításra kerülő összeget a szerződő a fedezeti tájékoztatón rögzíti. Vagyonvédelem Betöréses lopás és rablás biztosítási eseményhez A vagyonvédelmi feltételek áttanulmányozását követően Ön megismerheti a Telekom Lakásbiztosítás vagyonvédelmi feltételeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy vagyonát a legoptimálisabban védhesse meg. Vagyonának biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy a különböző vagyonvédelmi eszközök szerelését jognyilatkozatot adó szakember végezze, és a rendszer kiépítésekor a MABISZ által ajánlott eszközöket alkalmazzon. Ha a kár bekövetkeztekor valamely védelmi berendezés, eszköz nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve, akkor ez az eszköz nem vehető figyelembe a védettségi szint megfeleltetésénél. Kérjük, hogy minden esetben gondoskodjon arról, hogy a kiépített rendszer az előírásoknak megfelelően működjön, és karbantartásáról se feledkezzen meg. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító szakértői minden esetben a kár bekövetkezésének időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen fennálló védettséget vizsgálják.
Biztosítási események Épület és Ingóságbiztosítási alapcsomagjaink közül kiválaszthatja az ön számára leginkább megfelelőt. Telekom csoportos lakásbiztosítás kockázati és limit tábla Kockázatok Teljes csomag Extra csomag épület ingóság épület ingóság Tűz x x x x Robbanás x x x x Villámcsapás x x x x Villámcsapás másodlagos x x x x Légi jármű lezuhanása x x x x Vihar x x x x Felhőszakadás x x x x Jégverés x x x x Hónyomás x x x x Földmozgás x x x x Árvíz x x x x Földrengés x x x x Ismeretlen jármű ütközése x x x x Idegen tárgyak rádőlése x x x x Vezetékes vízkár x x x x csőpótlás 3 m-ig - 6 m-ig - Épület tulajdonosi felelősségbiztosítás 10 MFt/kár, 10 MFt/év - 30 MFt/kár, 30 MFt/év Fűtéskimaradás 100 eft - 100 eft - Üvegbiztosítás 50 eft - 100 eft - Magánemberi felelősség - 5 MFt/kár, 5 MFt/év - - 10 MFt/kár, 10 MFt/év Telefonnal való visszaélés - 50 eft - 100 eft Betöréses lopás és rablás (rongálás, rablás Mo-on, - x - x betörési kísérlet) Beázás (tető és panelhézag) - - 100 eft - Előtetők - - 100 eft - Elfolyt víz költsége - - 50 eft - Elektromos tűz - - - 500 eft Zöld csomag - - 3 MFt - Extra felszerelések - - 1 MFt - Magával vitt ingóság Mo-on - - - 200 eft Dokumentumok beszerzése - - - 30 eft Bankkártya ellopás, elveszés - - - 10 eft Zárcsere - - - 15 eft Vandalizmus (graffiti nem) - - 300 eft - Különleges üveg (üvegkerámiás főzőlap) - - - 200 eft Fagyasztó meghibásodás - - - 100 eft Mobileszköz biztosítás - - - 200 eft Adatmentés - - - 200 eft Jelmagyarázat: x a biztosítás tartalmazza - a biztosítás nem tartalmazza Kizárások A biztosítási események meghatározását és a kizárásokat az Általános és a Különös Feltételek tartalmazzák. Az esetleges jogviták elkerülése érdekében felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ügyfél-tájékoztató elolvasása után részletesen tanulmányozza át a biztosítási feltételekben foglaltakat. Biztosítási összeg A biztosítási összeg megállapításának alapja elsődlegesen a biztosítani kívánt vagyontárgy/vagyoncsoport szerződés-kötéskori új értéke. Az épületek újraépítési költségéhez és az ingóságok utánpótlási értékéhez viszonyítva 60%-os, vagy ezt meghaladó mértékű avultság esetén a vagyontárgyak érvényesen csak avult értéken biztosítottak. Épületbiztosítás esetén a nem karbantartott, elhanyagolt, rossz műszaki állapotú épületek az építés évétől függetlenül, avult értéken biztosítottak. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződés-kötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy/vagyoncsoport új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata). Az értékkövetés módja és mértéke Annak érdekében, hogy a kár bekövetkeztekor a kártérítés a károsodott vagyontárgy új értéken való pótlásához elegendő legyen, a biztosító jogosult a biztosítási összegeket évente az infláció mértékével módosítani. A biztosítási összegek módosítása maga után vonja a biztosítás díjának arányos növekedését is (indexálás), melyről a biztosító legkésőbb az évfordulót 60 nappal megelőzően írásbeli tájékoztatást küld. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott, KSH által közölt éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet, de minimum 1,5%. A biztosító szolgáltatása Épületbiztosítás esetén: A biztosítási összeg erejéig a biztosító új értéken megtéríti a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény újraépítési költségeit, kivéve, ha az épület, építmény avultsága a kár időpontjában 60%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott). Amennyiben az avultság meghaladja a hatvan százalékot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken. Az avultság megállapításakor a biztosító figyelembe veszi az épület, építmény korát, karbantartását, felújítását, igénybevételének módját. Ingóságbiztosítás esetén: Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy káridőponti új értékét. Amennyiben az avultság meghaladja a hatvan százalékot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken. Az avultság megállapításakor a biztosító figyelembe veszi a vagyontárgy korát, karbantartását, felújítását, igénybevételének módját, műszaki cikkek, különösen a számítástechnikai, és híradástechnikai eszközök esetén a technikai értékcsökkenést. A károsodott vagyontárgyak új értéken történő meghatározásának alapja: a) ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja; b) ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével tekintendő az új érték alapjának. További, a szolgáltatást meghatározó közös szabályok: A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült. A szolgáltatás összegéből a felhasználható maradványok értéke levonásra kerül. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen, mint kártérítési felső határon túl a biztosított vagyontárgy károsodásá-
val kapcsolatos és indokolt oltás, mentés, bontás és ideiglenes tetőépítés, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint kárenyhítés költségeit. A biztosító a vagyon- és felelősségbiztosítási károkat 30 napon belül téríti meg. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a kárrendezéshez szükséges utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén A biztosító kockázatviselése a biztosított által a szerződésben meghatározott minőségében okozott szerződésen kívüli károkra, valamint harmadik személy életének, testi épségének, egészségének sérelme miatt felmerült sérelemdíj iránti igényekre terjed ki. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A sérelemdíj megfizetésére a kár megfizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Tennivalók kár esetén A káreseményt a tudomásra jutást követő két munkanapon belül felelősségi károk esetén 30 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazon iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához, elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek. Tűz- és robbanáskár esetét az önkormányzati tűzoltósághoz, betöréses lopást, rablást a területi rendőrhatósághoz is be kell jelenteni. A kár helyszínét a kárfelmérés időpontjáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtatható meg, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosító mentesülése a kár kifizetése alól Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő, illetőleg a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta. Ezt a rendelkezést a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. Mentesül a biztosító akkor is, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A szerződésre vonatkozó jogszabályok Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar. Adatkezelés, biztosítási titok A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, valamint a közlési, változás bejelentési kötelezettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi. CXII. törvény rendelkezései szerint, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezései szerint, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségére a Bit. 135-143. -ban foglalt szabályok az irányadóak. Panaszok bejelentése, jogorvoslat A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat: a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: (+36-1) 486-4343) b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Váci út 33.) Szóbeli panasz: A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek. Írásbeli panasz: A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9; központi telefonszáma: (+36-1) 428-2600) Jogok érvényesítésének egyéb fórumai Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; helyi tarifával hívható kék szám: (+36-40) 203-776; web: felugyelet.mnb.hu; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu); b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; tel.: (+36-1) 489-9100; e-mail: pbt@mnb.hu), vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. Az MNB fogyasztóvédelmi eljárása, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó előzetesen a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az ügyfél-tájékoztató jogi természete Jelen ügyfél-tájékoztató kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Önt tájékoztassa a biztosítási fedezet leglényegesebb jellemzőiről és a kárbejelentés rendjéről, nem minősül azonban a biztosítóval kötött szerződésnek. Az Ön biztosítási jogviszonyára az ezen ismertető alapjául szolgáló szerződési feltételek az irányadók, amelyek megtekinthetők a Magyar Telekom (www.telekom.hu) és az UNION Biztosító (www.unionbiztosito.hu) honlapján. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Hatályos: 2016. január 1-től Ny.sz.: U10801/1
Telekom Lakásbiztosítás Csoportos biztosítási szerződés feltételei Általános Biztosítási Feltételek 1. Jelen szabályzatban foglalt feltételek eltérő szerződési kikötések hiányában az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) és a Magyar Telekom Nyrt (továbbiakban: szerződő) között létrejött csoportos lakásbiztosítási szerződésre (továbbiakban csoportos szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltételek másképp nem rendelkeznek. 2. A biztosítási jogviszony alanyai 2.1. A szerződő a Magyar Telekom Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos biztosítást megköti, a csoportos biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatokat teszi, és a biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti. 2.2. A biztosított a szerződővel a csatlakozás időpontjában érvényes előfizetői jogviszonyban álló természetes személy (továbbiakban: előfizető), aki: megfelel a biztosítottakra vonatkozó előírásoknak, a csatlakozási nyilatkozat megtételével biztosítottként csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, és akit a szerződő a biztosító felé biztosítottként lejelentett. A csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként az az előfizető csatlakozhat: aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (tulajdonos, bérlő, haszonélvező), és akinek a csatlakozási nyilatkozat időpontjában a szerződővel szemben az előfizetői szerződésből eredően tartozása nem áll fenn. Biztosítottnak minősül: A. Épületek, építmények vonatkozásában: a csoportos biztosításhoz biztosítottként csatlakozott előfizető: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, amennyiben a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan közös tulajdonban áll a társasházi és a lakásszövetkezeti közös tulajdont ide nem értve a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, a társasház illetve lakásszövetkezet a közös tulajdonú ingatlanrészek vonatkozásában a biztosított előfizető tulajdoni hányadának lakásszövetkezet esetén szövetkezeti részesedésének - arányában. B. Ingóságok vonatkozásában: a csoportos biztosításhoz biztosítottként csatlakozott előfizető: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozott biztosítottal lakcímkártyával igazoltan a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek. A csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként nem csatlakozhat, illetve jelen feltételek alapján nem minősül biztosítottnak: albérlő, fizetővendég, vendég, háztartási alkalmazott, azon személy, aki a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlanra vonatkozóan a biztosítónál a csatlakozási nyilatkozatot megelőzően már lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és amely lakásbiztosítási szerződést a biztosító a csatlakozási nyilatkozat megtételét megelőzően felmondott. Felelősségbiztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek. A biztosított a csoportos szerződésbe szerződő félként nem léphet be. 2.3. A biztosító az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a különös feltételekben meghatározott események bekövetkezésekor a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. 3. A csoportos szerződés létrejötte, tartama A csoportos szerződés a szerződő és a biztosító között írásban, határozatlan tartamra jön létre. 4. A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez 4.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatkozik, melyhez a biztosítottak csatlakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak. 4.2. A csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozhatnak azon előfizetők, akik megfelelnek jelen feltételek 2.2. pontjában leírtaknak. A biztosítási érdek nélkül tett csatlakozási nyilatkozat semmis. Az előfizetők a csoportos biztosítási szerződéshez az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhatnak biztosítottként: 4.2.1. írásban, a biztosító által rendszeresített és a szerződő által az előfizető rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon, 4.2.2. a szerződő vagy megbízottja telefonos ügyfélszolgálata által rögzített szóbeli nyilatkozattal. 4.3. A biztosított csatlakozása esetén a szerződő a biztosítási fedezet fennálltáról a biztosított részére írásbeli visszaigazolást küld (a továbbiakban: fedezetigazolás). Ha a fedezetigazolás tartalma a csatlakozási nyilatkozat tartalmától eltér, és az eltérést a biztosított a fedezetigazolás kézhezvételét követően a szerződő felé késedelem nélkül nem kifogásolja, a biztosítási jogviszony a fedezetigazolás szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a szerződő az eltérésre a biztosított figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha felhívás elmarad, a biztosítási jogviszony a csatlakozási nyilatkozat szerinti tartalommal jön létre. 4.4. A biztosított a csatlakozási nyilatkozattal felhatalmazást ad arra, hogy: 4.4.1. a szerződő áthárítsa rá a csoportos biztosítás díjának a biztosítottra jutó részét, 4.4.2. az áthárított biztosítási díjat a szerződő tőle beszedje. 4.5. Azon előfizetők esetén, akik a 4.2.1. pont szerint csatlakoznak, a szerződő a csatlakozást megelőzően átadja az ügyfél-tájékoztatót illetve a biztosítási feltételeket. Azon előfizetők esetén, akik a 4.2.2. pont szerint csatlakoznak, a szerződő az ügyfél-tájékoztatót és a biztosítási feltételeket a fedezetigazoláshoz mellékelve küldi meg. 4.6. Adott ingatlan érvényesen egyszeresen vonható biztosítási fedezetbe, a biztosító adott ingatlanra vonatkozó kockázatvállalása nem többszöröződik. Amennyiben adott ingatlan kapcsán több csatlakozási nyilatkozatot is tettek, olyan módon, hogy az az adott ingatlan többszörös fedezetbe vonását eredményezné, úgy az időben korábban létrejött biztosítási jogviszony az érvényes, a későbbi időpontban tett csatlakozási nyilatkozat(ok) érvénytelen(ek). 4.7. Amennyiben az előfizető biztosítási érdeke több ingatlanra vonatkozóan is fennáll, a csoportos biztosítási szerződéshez többször is csatlakozhat biztosítottként, azzal, hogy egy csatlakozási nyilatkozattal kizárólag egyetlen ingatlan vonható érvényesen biztosítási fedezetbe. 4.8. Semmis azon személyek csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez, akik a biztosítottakra vonatkozó, 2.2. pontban írt feltételeknek nem felelnek meg. Amennyiben ilyen személy mégis csatlakozási nyilatkozatot tesz, úgy a biztosító szolgáltatást nem teljesít részére, de a megfizetett biztosítási díjakat kamat nélkül visszafizeti a szerződő részére. 4.9. A biztosítónak jogában áll, hogy adott biztosított csatlakozási nyilatkozatát illetve adott ingatlan biztosítási fedezetbe vonását indoklás nélkül elutasítsa. 5. A biztosító kockázatviselésének kezdete 5.1. A biztosító kockázatviselése a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban a csatlakozásnak a szerződő rendszerében történő rögzítés időpontját követő nap 0 órakor veszi kezdetét. Amennyiben a csatlakozási nyilatkozat a kockázatviselés kezdőidőpontját nem tartalmazza, a biztosító kockázatviselése a csatlakozásnak a szerződő rendszerében történő rögzítés időpontját követő nap 0 órakor veszi kezdetét. A csatlakozást a szerződő a csatlakozási nyilatkozat megtételét követő 5 munkanapon belül rögzíti a rendszerében. A rendszerben történő rögzítés napját a szerződő a biztosított részére küldött fedezeti tájékoztatón rögzíti. 5.2. A biztosító az árvíz kockázatra a kockázatviselés kezdetétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki. 6. A biztosítás tartama, biztosítási évforduló és a biztosítási időszak A biztosítás határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének megfelelő nap.
7. Változás-bejelentési kötelezettség 7.1. A biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be. A biztosított bejelentési kötelezettségének a változás bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 5 napon belül köteles eleget tenni. 7.2. A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (19. pont) kell alkalmazni. 8. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 8.1. Ha a biztosító a biztosított csatlakozását követően szerez tudomást az adott biztosítási jogviszonyt érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül a biztosítotthoz intézett írásbeli nyilatkozattal javaslatot tehet a biztosítási jogviszony módosítására, vagy a biztosítási jogviszonyt a biztosítottnak megküldött írásbeli nyilatkozattal harminc napra felmondhatja. A módosító javaslatról illetve a felmondásról a biztosító egyidejűleg a szerződőt tájékoztatja. 8.2. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosítási jogviszony a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a biztosított figyelmét felhívta. 9. A biztosító kockázatviselésének megszűnése 9.1. A biztosítónak adott biztosítottra illetőleg az általa fedezetbe vont ingatlanra fennálló kockázatviselése valamennyi kockázatra kiterjedően megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül a leghamarabb bekövetkezik: a) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén (8. pont), b) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén a 10. pontban foglaltak szerint, c) amennyiben a biztosított a rá áthárított biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 nap elteltével sem fizette meg a szerződőnek, a 61. napon 24 órakor; d) ha a biztosítási jogviszonyt a biztosított a szerződőnek megküldött írásbeli nyilatkozattal, vagy a biztosító a biztosítotthoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási évfordulóra, azt legalább 30 nappal megelőzően felmondja (11.1. pont), a folyó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor, e) telefonon történő csatlakozás (4.2.2. pont) esetén, ha a fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan fennálló biztosítási jogviszonyt a biztosított azonnali hatállyal felmondja (11.2. pont), az azonnali hatályú felmondás szerződő általi kézhezvételének napján 24 órakor, f) a csoportos biztosítási szerződés megszűnése esetén annak rendes felmondás miatti megszűnését ide nem értve (9.1.h./ pont) a csoportos biztosítási szerződés megszűnésének napján 24 órakor, g) a csoportos biztosítási szerződés rendes felmondással történő megszűnése esetén a biztosítottra vonatkozó legközelebbi biztosítási évforduló napján 24 órakor. 9.2. A biztosító kockázatviselését a szerződő és a biztosított közötti előfizetői szerződés megszűnése nem érinti, az adott biztosítottra illetve az általa fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan az előfizetői szerződés megszűnését követően is változatlanul fennáll a jelen feltételekben foglaltak szerint. 10. Lehetetlenülés, érdekmúlás 10.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási jogviszony vagy annak megfelelő része megszűnik. 10.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási jogviszony vagy annak megfelelő része megszűnik. 10.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjog átruházásának időpontjában a biztosító adott ingatlanra vonatkozóan fennálló kockázatviselése megszűnik. 11. A biztosítási jogviszony felmondása 11. 1. Rendes felmondás Az adott biztosítottra illetőleg az általa fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan fennálló biztosítási jogviszonyt mind a biztosított, mind a biztosító jogosult írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondani. A biztosított a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát a szerződő részére, annak a 11.3. pontban megjelölt címére köteles megküldeni. A biztosító a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát a biztosított részére küldi meg, a felmondásról egyidejűleg a szerződőt tájékoztatja 11. 2. Azonnali hatályú felmondás 11.2.1. Ha a biztosított szóban, a szerződő telefonos ügyfélszolgálatán keresztül csatlakozik (4.2.2. pont), a biztosított jogosult a fedezetigazolás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződő címére (11.3. pont) megküldött írásbeli nyilatkozattal felmondani a biztosítási jogviszonyt. 11.2.2. A biztosítási jogviszony a felmondó nyilatkozat szerződő általi kézhezvételének napján 24 órakor szűnik meg. 11.2.3. Az azonnali hatályú felmondást akkor kell határidőben közöltnek tekinteni, ha az azt tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a biztosított a 14 napos határidő lejárta előtt a szerződőnek igazolható módon megküldi. 11.2.4. A határidőn belüli felmondás esetén a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időszakra fennáll a díjfizetési kötelezettség. 11.2.5. Az azonnali hatályú felmondás megtételére rendelkezésre álló 14 napos határidő lejártát követően a biztosítottat továbbiakban csak a rendes felmondás joga (11.1. pont) illeti meg. 11.3. A biztosítási jogviszony felmondását tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a biztosított a szerződő alábbi címére köteles megküldeni: Magyar Telekom Nyrt, 1117 Budapest, Kaposvár utca 5-7. 12. A biztosítási díj 12.1. A csoportos biztosítás díja a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke. 12.2. A biztosítás havi díjfizetésű. Adott biztosítottra vonatkozóan a biztosítás első díjrészlete a biztosító kockázatviselésének kezdetét követő hónap első napján, a folytatólagos díja pedig az azt követő hónap első napján esedékes, mely hónapra a díj vonatkozik. 12.3. A csoportos szerződés alapján fizetendő biztosítási díjakat a szerződő fizeti meg a biztosítónak. 12.4. A biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban vállaltak alapján a szerződő az általa megfizetett biztosítási díjnak a biztosítottra jutó részét biztosítási díjhányadként áthárítja a biztosítottra, mint a biztosítási fedezetbe tartozás ellenértékét. Az áthárításra kerülő összeget a szerződő a fedezeti tájékoztatón rögzíti. 12.5. A szerződő a csoportos biztosítás díjának módosulása esetén jogosult az áthárításra kerülő összeget módosítani. A módosulásról annak hatályba lépését megelőzően legalább 60 naptári nappal a szerződő értesíti a biztosítottakat. Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, a biztosítási jogviszonyt a szerződőnek megküldött írásbeli nyilatkozattal 30 napos felmondási idő mellett a módosított díj hatálybalépésének időpontjára felmondhatja. Amennyiben a biztosított felmondó nyilatkozata a felmondásra rendelkezésre álló határidőig nem érkezik be a szerződőhöz, úgy a módosítás elfogadottnak tekintendő. 13. Díjfizetési kötelezettség a biztosító kockázatviselésének megszűnése esetén 13.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító adott ingatlanra vonatkozó kockázatviselése megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani. 13.2. A biztosító kockázatviselése megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor az adott ingatlanra vonatkozóan fennálló kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a meg nem szolgált díjat a szerződő részére visszatéríti. 14. A biztosítási összeg 14.1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásának felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. 14.2. A biztosítási összeget a biztosított határozza meg. 14.3. A biztosítási összeg megállapításának alapja elsődlegesen a biztosítani kívánt vagyontárgynak a csatlakozási nyilatkozat időpontjára vetített új értéke. Az épületek újraépítési költségéhez és az ingóságok utánpótlási értékhez viszonyítva 60%-os vagy ezt meghaladó mértékű avultság esetén a vagyontárgyak érvényesen csak avult értéken biztosítottak. Épületbiztosítás esetén a nem karbantartott, elhanyagolt, rossz műszaki állapotú épületek az építés évétől függetlenül, avult értéken biztosítottak. 14.4. A biztosítás a biztosító által ajánlott értéknél alacsonyabb biztosítási összeggel nem köthető meg. A biztosító az ajánlott biztosítási összeget épületbiztosítás esetén az átlagos újraépítési költ-
ség és az átlagos avult érték közötti egységáron, ingóságbiztosítás esetén az átlagos újra beszerzési költség és az átlagos avult érték közötti egységáron határozza meg. Ha adott ingatlanra vonatkozóan a biztosítás a lakás, ill. épület és az általános háztartási ingóságok vonatkozásában minimum a biztosító által javasolt biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben a biztosító szolgáltatásának felső határa az ajánlott, illetve a választott biztosítási összeg. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjában a hasznos alapterület tényleges nagysága eltér a csatlakozási nyilatkozatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a hasznos alapterület tényleges nagysága aránylik a csatlakozási nyilatkozatban feltüntetett hasznos alapterülethez. 14.5. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, a csatlakozási nyilatkozaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A külön felsorolt vagyoncsoportok biztosítási összegei nem vonhatók össze. 14.6. A biztosítási összeg módosítását a biztosított a szerződőhöz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. 15. Túlbiztosítás, alulbiztosítás 15.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy csatlakozáskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. 15.2. A biztosítási összeg újértéken történő meghatározása esetén, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata). 16. Többszörös biztosítás 16.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. 16.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. 16.3. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének. 17. Az értékkövetés szabályai 17.1. A biztosítási összegek reálértékének és a biztosítási szolgáltatás színvonalának megőrzése érdekében a biztosító jogosult a biztosítási összegeket, vagy azok meghatározott részét, valamint a hozzájuk tartozó díjakat/díjrészleteket évente, a biztosítási évforduló napjával módosítani (indexálni). Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie. 17.2. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet, de minimum 1,5%. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimál díj), kivéve a limiteket és az önrészt. A biztosítás indexálására évente kerülhet sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. 17.3. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díjat kockázati vagy egyéb okból is módosíthatja. A biztosítási díj változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjemelési javaslatot nem fogadja el, a szerződést harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. 18. Önrészesedés A Telekom Lakásbiztosítás önrészt nem tartalmaz. 19. Közlési kötelezettség 19.1. A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozáskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a csatlakozáskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 19.2. Ha a biztosítás több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. 19.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. 20. Kármegelőzés, kárenyhítés 20.1. Kármegelőzés A kármegelőzés a biztosított kötelezettsége. A biztosított köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat, valamint a biztosító előírásait betartani. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni. 20.2. Kárenyhítés A biztosított a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a különös feltételek tartalmazzák. 21. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai 21.1. A biztosított köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. 21.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét, a biztosítási szerződés megnevezését, a káresemény leírását és időpontját, a kár bekövetkeztének helyét, a károsodott vagyontárgy részletes leírását, a kár mértékét. 21.3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. Az erre vonatkozó szabályokat a különös feltételek tartalmazzák. 21.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. 21.5. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat, így különösen: a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat, az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját, a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást, hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás, a szerződő által kibocsátott, az áthárított biztosítási díjat tartalmazó, 60 napnál nem régebbi számlát, valamint az annak megfizetését igazoló bizonylatot. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy
felfüggesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele. 21.6. A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szükséges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni. A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt képviselője részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról annak fénymásolatban való megküldésével a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. 22. A biztosító szolgáltatása A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik. 23. Fedezetfeltöltés 23.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő a díjat megfelelően kiegészíti. 23.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. 23.3. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a fedezetbe vont ingatlanra vonatkozóan fennálló biztosítási jogviszony a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. 24. Mentesülés 24.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással: a) a biztosított; b) a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, üzletvezetésre jogosult tagja vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, tagja vagy megbízottja; vagy c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta. 24.2. Súlyosan gondatlannak minősül különösen: a) ha a kárért felelős személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta, b) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt. 24.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társaságnak szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada szerinti részét. 24.4. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 25. Biztosítási események, általános kizárások 25.1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák. 25.2. A csoportos biztosítási szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be. 25.3. Nem biztosítottak azok az épületek, lakások és bennük lévő ingóságok: a) amelyeket vállalkozás céljára használnak, b) amelyek nem minősülnek lakás célú ingatlannak (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények), c) amelyeket lakás céljára használnak, de amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline), illetve amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült, d) amely ingatlanokra vonatkozóan a biztosító a csatlakozási nyilatkozatot megelőzően megkötött lakásbiztosítási szerződés alapján fedezetben állt, és amely előzményi lakásbiztosítási szerződést a biztosító a csatlakozási nyilatkozat megtételét megelőzően felmondott. 25.4. A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki: a) a különös feltételekben kizárt eseményekre; b) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás; c) a háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleárisenergia károsító hatásával összefüggésben bekövetkezett károkra; d) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra; e) a karbantartás elmulasztásából eredő károkra; f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra; g) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra; h) az építési, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható károkra; i) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra; j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra; k) előszereteti értékekre; l) elmaradt haszonra; m) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre; n) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek; o) a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakóépületekre, lakásokra. 26. Megtérítési igény 26.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. 26.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni. 27. Elévülés A biztosításból eredő igények egy év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani. 28. Adatkezelés, biztosítási titok 28.1. Biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek ideértve a károsultat is személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. 28.2. A 28.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 28.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség