A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.4 A kereskedelmi és ipari hulladék újrahasznosítása kiváló lehetőség? Tárgyszavak: hulladékmennyiség az EK-ban; hulladék-összetétel; hulladéktörvények; esettanulmány; lehetőségek. A hulladékkezelési törvények rohamos bevezetése az utóbbi 15 évben az Egyesült Királyságban (EK) és még nagyobb számban Európa-szerte drámai változásokat hozott az egész hulladékkezelő iparban. Az időszakban hozott törvényeket az 1. táblázat tartalmazza. A törvények késztetése folytán az ipar A hulladékkezelést befolyásoló fő törvények az EK-ban és Európában 1. táblázat EK törvényhozás Város- és vidéktervezési szabályzat, 1988 Város- és vidéktervezési törvény, 1990 Környezetvédelmi törvény, 1990 Tervezési és kompenzációs törvény, 1991 Ellenőrzött hulladék szabályzat, 1992 Hulladék külföldre szállítása szabályzat, 1994 Hulladékkezelési engedélyek szabályzata, 1994 Környezetvédelmi törvény, 1995 Különleges hulladék szabályzat, 1996 Lerakási díj szabályzat, 1996 Hulladékminimalizálási törvény, 1998 Szennyezésmegelőzési és -csökkentési törvény, 1999 Európai törvényhozás Hulladék irányelv, 75/442/EEC Veszélyes hulladék irányelv, 91/689/EEC Hulladékégető telepek légszennyezésére vonatkozó irányelvek, 89/369/EEC és 89/429/EEC Veszélyes hulladék égetés irányelv, 94/67/EEC Hulladéklerakó irányelv, 1993/31/EEC
és a lakosság is felismerte, hogy kevesebb hulladékot hagyva kell élnünk, s ahol lehet, újra fel kell használni, ill. újra kell hasznosítani a hulladékot. Becslések szerint az EK-ban évente 6 M t ipari, 17 M t kereskedelmi, 53 M t építési és bontási, valamint 26 M t lakossági hulladék keletkezik, s bár nagyrészük máig is hulladéklerakóba kerül, 2005-re és utána nagyrészüket újra kell hasznosítani a kormány 2000. évi, Walesre és Angliára vonatkozó hulladékkezelési stratégiája szerint. A kereskedelmi és ipari hulladék nagyon sokféle, a szolgáltató ágazatban az üzleti szolgáltatásoktól, pl. a bankoktól, biztosítóktól, a gyártási, feldolgozási és szállítási műveletekből eredő hulladék is számtalan anyagot tartalmaz. A helyi önkormányzatok által begyűjtött anyagot viszont települési szilárd hulladéknak (TSZH) nevezik, de ehhez tartozik a bolti, a szállodai, a közületi, éttermi, a kempingekből, a garázsokból, a kiállítótermekből, az irodákból, a kisvállalkozásoktól, a kórházakból, az oktatási intézményekből, a bíróságokról, börtönökből, kormányhivatalokból, közparkokból stb. származó hulladék is, mert az innen kikerülő hulladék gyakran nagyon hasonlít a háztartási hulladékhoz. Általában tartalmaz papírt, üveget, műanyagot, kartonpapírt, textilt, komposztálható ill. rothadó hulladékot is. Az iparban még sok a tennivaló az újrahasznosításban a viszonylag jó helyzet ellenére, hisz a keletkező hulladék mintegy felét újrafelhasználják vagy újrahasznosítják. A kereskedelmi hulladék egyneműbb és tisztább, mint a háztartási hulladék, ezért újrahasznosítási költsége kisebb lehet, mint a háztartási hulladéké, a kormány éppen ezért helyez nagyobb hangsúlyt most az ipari és a kereskedelmi hulladék hasznosításának előmozdítására. A kereskedelmi hulladék újrahasznosításának fő akadályai többek között: az újrahasznosítható anyagok gyűjtésére és szétválogatására szolgáló berendezések drágák; a szállítási igény növekedése; és az újrahasznosított anyagok piacának bizonytalansága és fejletlensége. További nehézség a hulladék keletkezésére vonatkozó megbízható statisztikai források hiánya az egész hulladékágazatra vonatkozóan. A jelen tanulmány Lancester városának és környékének hulladékforrásait méri fel, azzal az egyszerű céllal, hogy: felbecsülje a városi önkormányzathoz tartozó területen a kereskedelmi helyeken keletkező, újrahasznosításra alkalmas anyagok összes mennyiségét; ezeket az adatokat összehasonlítsa a létező TSZH adatokkal; és megállapítsa, hogy a jelenleg lerakóba kerülő hulladékból mennyit lehetne újrahasznosítani és piacra juttatni.
Esettanulmány a lancasteri önkormányzat területén Az önkormányzat területe 566 km 2, lakossága 137 000 (56 525 háztartás) az időszakosan ott lévő diáksággal együtt. A létszám nyaralási időben eléri a 200 000-et. A terület két nagy városrészből, egy kisebből és 36 lakónegyedből áll. Az önkormányzat a hét hat napján, esti begyűjtési rendszer keretében gyűjti be a hulladékot előre fizetett, megjelölt zsákokban és szintén előre fizetett címkék ellenében. A címkét az előfizető a vissza nem kerülő tartályra vagy kartondobozra erősíti fel. A zsák magában vagy a szokványos kukában is tárolható. A zsák bézs, a címke pedig sárga színű. Az egyetlen létező kereskedelmi gyűjtőrendszerhez az önkormányzat ugyancsak előrefizetett, de kék zsákokat ad, s azokat a megállapodás szerinti gyakorisággal gyűjti. Az újrahasznosítható anyag mennyiségét a kereskedelmi hulladékból a zsákos és a konténeres hulladék kézi átválogatásával és mérésével állapították meg, 2000 nyarán, 4 hetes vizsgálattal. Az eredmény szerint (2. táblázat) több mint 3000 t újrahasznosítható anyag kerül évente lerakóba. Bár ez nem 2. táblázat A lancasteri önkormányzat területén keletkező kereskedelmi, ipari és a szolgáltatásból származó újrahasznosítható hulladékok Ömlesztett, hulladékkonténerből kiválogatott anyag Üveg Irodai papír Komposztálható/rothadó anyag Műanyag Kartonpapír Alumínium/acél doboz Újságpapír Előfizetett zsákos hulladékból kiválogatott anyag Üveg Irodai papír Komposztálható/rothadó anyag Műanyag Kartonpapír Alumínium/acél doboz Hulladéktermelő helyek száma 361 275 134 Keletkezett átlagos heti hulladékmennyiség, kg 11 510 6 520 13 200 5 780 8 735 4 410 1 850 640 1 400 1 860 1 180 1 180 640 Összesen 58 905
sok a háztartásokban keletkező hulladékhoz képest, de érzékelhető, hogy milyen óriási kihasználatlan lehetőség a hulladéklerakóba kerülő anyagok újrahasznosítása. A kereskedelmi helyekről hetente mintegy 12 150 kg üveget, több mint 15 t komposztálható szerves anyagot, 7 t műanyagot és 10 t kartonpapírt gyűjtöttek össze. Bár a műanyag és a kartonpapír gyűjtése méretük és fizikaikémiai tulajdonságaik változatossága miatt nehézkes, ha a kereskedelmi gyűjtőhelyekről származnak, nem olyan keverten vannak a többi anyaggal, ezért szétválogatásuk könnyebb. Az irodai papírból talált heti 7920 kg is jóval több, mint a jelenlegi kereskedelmi begyűjtő rendszerben összeszedett 800 1200 kg. Az önkormányzat a háztartási hulladékból jelenleg heti 15 E kg újságpapírt és 2000 kg alumínium/acéldobozt gyűjt be, a kereskedelemből begyűjthető mennyiséggel ezen újrahasznosítható anyagok mennyisége 12, illetve 252%-kal nő. Vizsgálják, hogyan lehetne ezeket az anyagokat a lerakóba kerüléstől megmenteni. Az ipari és a kereskedelmi üveget lehetséges lesz együtt feldolgozni az önkormányzat által üzemeltetendő tervezett háztartási üvegfeldolgozóban. A vashulladéknak ma is nagy a keletje az ócskavas-kereskedőknél, az alumíniumdobozokat jelenleg is az Alcannal közös rendszerben gyűjtik, vidéken pedig már több kísérleti szerveshulladék-átalakító, komposztálótelep működik. Mindez azonban csekélység a lehetőségekhez képest, ezért az együttes hulladékkezelési rendszerek bevezetéséhez további jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie. Kiváló a lehetőség? Az esettanulmány szerint az önkormányzat területén sok újrahasznosításra alkalmas anyag keletkezik a kereskedelmi (és esetenként az ipari) helyszíneken is. Ha mindezeket sikerül újrahasznosítással a lerakóktól elirányítani, akkor az önkormányzat sokkal közelebb kerül a kormányprogram teljesítéséhez. Láthatóan sok lehetőség van a kereskedelem, a szabadidő és a vendéglátó ágazat és az önkormányzat, valamint az újrahasznosító cégek közötti együttműködés tökéletesítésében. A hulladékminimalizálás további lehetőségei az ún. zöld vásárlás terjesztése, a csomagolóanyag gondos kiválasztása és vásárlása, valamint az elektronikus berendezések, az akkumulátorok és az elemek leadáshoz kötött megvételének bevezetése. (Herczegh József) Williams I. Kitchen R.: Commercial and industrial waste recycling: a golden opportunity? = Wastes Management, 2001. szept. p. 45 46. Mahamud, M.; Gutiérrez, A.: Biosolids management in Spain: a case study. = Waste Management, 17. k. 7. sz. 1998. p. 463 472.