Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012.
Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához Alkalmazkodási kényszer a változó környezethez, pl. éghajlatváltozás Visszatérő gazdasági válságok
A globális társadalmi olló 3
A környezeti rendszerek eltartóképességen túli használata Ökológiai Lábnyom
Tények: erőforrás válság Olajcsúcs Talajcsúcs Vízcsúcs Foszfor csúcs A fele elfogyott A Földön sokkal gyorsabb a talaj pusztulása, mint megújulása Egy átlagos földlakó éves vízlábnyoma 1,24 millió liter édesvíz 50-130 évre van elegendő foszfortartalmú ásvány, de elértük a kitermelési csúcsot
Nincs elegendő erőforrás a növekedés fenntartásához A teljes földterület 149 millió négyzetkilométer Ebből művelt terület 20 millió Szántóföld 7.1 millió Él 6.8 milliárd ember 0.3 ha művelt terület 0.1 ha szántó jut Évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös Ilyen ütemben 60 év alatt elfogy a talaj
Vajon mi lehet a növekvő problémahalmaz oka? A növekvő szegénységnek, és A világ bajainak orvoslására környezeti pusztulásnak a gazdasági növekedést közös oka van ez pedig a használja, azt, amely a gazdasági növekedés betegséget termeli elsőbbsége A problémákra adott válaszok Tim Jackson: Prosperity nem az okokra irányulnak, without Growth hanem az okozatokra
A bizonyíték: Gazdasági növekedés és társadalmi jólét 21 Bruttó nemzeti termék és gazdasági jólét.
Tévutak I. A techno-optimizmus, a tudás társadalma
Tévutak II. Az ökohatékonyság
Tévutak III. A környezetvédelem
Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Hulladék Működési időszak Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet Energia Építőanyagok bányászata és feldolgozása A fogyasztó fizet Haszon Működési költség Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés
Tévutak IV. A növekedés forrást termel a szegénység felszámolására A profit maximalizálása: kevés A profitmaximalizáló gazdaság a hasznokat privatizálja, a terheket alulfizetett alkalmazott, alacsony társadalmasítja járulékfizetési igények Amortizált munkaerő és A munkahatékonyság több degradált környezet, mindkettő a embert rekeszt ki a társadalom költségére foglalkoztatásból, mint amennyit el lehet tartani annak hasznaiból A kamat jövedelem-átrétegző A profitmaximalizálás az szerepe a társadalomban alacsony béreket és járulékokat Egyenlőtlen hozzáférések az igényli erőforrásokhoz, információkhoz
Tévutak V. A verseny előnyös a társadalom számára A verseny nem/nemcsak nemzeti, hanem globális keretek között zajlik A verseny alakítja ki a globális munkamegosztást, de a versenyzők különböző szabályok között versengenek A globális verseny oda viszi a munkát, ahol a környezetet és a munkaerőt legjobban ki lehet zsarolni A szegény országokban a szaporodó népesség munkára vár, hogy megéljen/ kevéssel beéri Az európai versenypolitika tönkreteszi az európai foglalkoztatást A negatív externáliákat meg kell fizetni a verseny olcsósága?
Intelligens növekedést akarunk, de a kevesebb adóból kevesebb jut oktatásra, és minden másra Inkluzív növekedést akarunk, de a munkahatékonyság és a nemzetközi verseny kiszorít a foglalkoztatásból Fenntartható növekedést akarunk, de a környezeti normák teljesítése gátja a versenyképes gazdaságnak
Kiutak
Az új paradigma A környezet eltartóképességének határain belül élni, hogy a jövő generációk is kielégíthessék szükségleteiket: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! A fejlődés célja a fenntartható társadalom. A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között. A környezet korlát és lehetőség egyszerre.
A cselekvés iránya Szerkezeti/ technikai dimenzió A termelés és fogyasztás szerkezetében szükséges változás Erkölcsi dimenzió A társadalom értékválasztásában szükséges változás
A pénz szerepe a társadalmi fejlődésben Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkűség, szeretet, megértés, bizalom), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre A technikai fejlődésnek együtt kell járnia a társadalom erkölcsi felemelkedésével, a tudás bővülésének a bölcsességgel