EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola
Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel kellene foglalkozniuk a diákoknak, a tanárok fő feladata pedig az erkölcsi érzelmi nevelés kellene hogy legyen. Irodalmi színpadon, kerámiaszakkörön, énekkarokban, zenekarokban kellene kibontakoztatni a gyerekek képességeit, így fejlesztve érzelemvilágukat, erkölcsi érzéküket. A befogadás művészetét is meg kellene tanítani nekik, mert ez folyosót nyit a külvilág és agyuk között, s ezen a folyosón közlekedik a kreativitás is, csak ellenkező irányban. Freund Tamás agykutató, neurobiológus
A művészetoktatás, művészeti nevelés néhány elemének összefoglalása» a művészetek stimulálják a kognitív fejlődést, az ember kreatív képességeinek fejlődését segíti elő,» az egyéni képességek fejlesztése mellett a művészeti és kulturális nevelés hozzájárul a társadalmi kohézióhoz,» a művészetek hozzájárulnak a humán erőforrás kineveléséhez,» a művészetoktatási programok biztosítják a kulturális ipar fejlődését, így sok embert hozzásegítenek ahhoz, hogy felfedezzék, a kulturális kifejezés lehetőségeit és sokszínűségét, amelyet a kulturális ipar nyújt.
Nemzetközi kitekintés» 1992- a maastrichti szerződés aláírása a kulturális politika önálló címként az Európai Közösség programjának része lett Kultúra 2000 című program» Ján Figel, az EU oktatási, képzési, kulturális és nyelvi sokszínűségéért felelős biztosa: a művészet és a kultúra jelentősége gazdasági értelemben sem elhanyagolható» EU átlagos foglalkoztatási rátája csökkent a 2002 és 2004 közötti időszakban, a kulturális szektoré nőtt.» Ján Figel megállapítása szerint A kulturális szektor a kreativitás motorja, ami viszont a társadalmi és gazdasági fejlődés, a több és jobb munkahely megteremtésének hajtóereje lehet.
A középfokú művészetoktatás célja, feladatai» művészetek területén kiemelkedő képességű tanulók tehetségének felismerése, fejlesztése» a művészeti ágak ismereteinek, a mesterségbeli tudásnak az átadása, elsajátítása» a növendékek általános műveltségének fejlesztése» az alkotómunka iránti kedv felkeltése, lehetőségek biztosítása,» a kreativitás kibontakoztatása» az általános és speciális képességek, kompetenciák fejlesztése» a személyiség fejlesztése
Tárgy és személy feltételrendszer» sajátos infrastuktúra: gyakorló és előadótermek hangszerek speciális gépek, berendezések speciális szoftverek» megfelelő pedagógiai kompetenciákkal és végzettséggel rendelkező művésztanárok,» adott művészeti területen sikeres művésztanárok, akik kellő szakmai tekintéllyel, hitelességgel rendelkeznek,» a művészetek és a kultúra iránt elkötelezett, együttműködni képes tanári kar a közismereti tárgyak oktatására.
A művészeti képzést folytató középiskolák feladatai A szakképzés rendszerébe illeszkedően, 1 OKJ-ben meghatározott művészeti szakképzést folytatnak SZVK és központi programok alapján, 2 a művészeti szakképesítésekre való felkészítés mellett a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelyei. 3 az oktatási feladatokkal összhangban, meghatározó jelentőségű kulturális művészeti intézményként vesznek részt a települések életében, + felkészítés a kétszintű érettségi vizsgákra.
Megújuló szabályozás - változó hangsúlyok» Megtörtént az új OKJ szerinti művészeti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek és központi programjainak átdolgozása, az Európai képesítési keretrendszer követelményeinek megfelelően.» A képesítési keretrendszer olyan nemzetközi ekvivalencia hálózatot eredményez, amelyben a művészeti szakképesítések is összevethetők Európa szerte.» Bevezetése a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben.
Az oktatási szintek kapcsolata» Alapfokú művészeti iskolák hálózózata (közoktatással párhuzamos rendszer)» Középfokú művészeti szakképzés párhuzamos képzés 9-13. évfolyamon» Felsőfokú művészeti szakképzés néhány speciális nagy nevű egyerem Kiemelt feladat a tehetségek felkutatása, segítése, a három szint szereplőinek együttműködésével.
Kilépés a közoktatás világából» Munkaerőpiac kvalifikált szakemberek, akik az adott művészeti területnek megfelelő munkakörben helyezkednek el (pl.: színházi táncosok, alkalmazott grafikusok).» Továbbtanulás szakirányú egyetemen további szakosodás, az ismeretek bővítése (pl.: formatervező-, divattervező-, tervezőgrafikus iparművészek; hangszeres előadóművészek; táncpedagógusok)» Nem szakirányú továbbtanulás a kreativitás hasznosítása mérnöki-, pedagógiai-, agrár pályákon.» Alacsony lemorzsolódás, kevés pályaelhagyó.
A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola sajátosságai» Egyedülálló struktúra három művészeti szakképzési területtel: zene: hangszeres zenész, magánének, zeneelmélet képző: grafikus, festő, keramikus, ötvös, szobrász, textilműves tánc: színházi táncos» Drámatagozatos gimnáziumi oktatás» Regionális beiskolázás hagyományosan széles körű beiskolázás.
A művészeti szakképzés jövője» Jellemző változás: az ún. szektoriális váltás a szolgáltatásokezen belül a személyes szolgáltatások iránt kereslet- előtérbe kerül. Ez a folyamat a humán területek szakképzésének megújítását igényli, amely mindenképpen csak erre irányuló szemléletváltással valósítható meg.» Rugalmasság-struktúraváltás-korszerű tartalmak.» Tartalmi fejlesztések: tudás képességek kompetenciák» Az infratruktúra fejlesztése IKT eszközök, egészséges munkakörnyezet, stb.
Köszönöm figyelmüket! www.pecsimuveszeti.hu rajnair@pecsimuveszeti.hu iskola@pecsimuveszeti.hu